2015. évi CXXXVIII. törvény
2015. évi CXXXVIII. törvény
az elektronikus hírközlési szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésének, kiépítésének ösztönzéséről, a jogszabályi háttér akadálymentesítéséről szóló törvénymódosításokról1
2015.07.16.
1. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
1. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30/A. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről annak hiánytalan benyújtásától számított 30 napon belül.”
(2) Az Étv. 30/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az önkormányzat a szerződést a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a települési önkormányzat képviselő-testületének döntésétől számított 30 napon belül írásban köti meg.”
2. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
2. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) a 22. §-t követően a következő alcímmel és a 22/A. §-sal egészül ki:
„Együttműködés a miniszterrel
22/A. § (1) A Hatóság és a miniszter az elektronikus hírközlési piaccal kapcsolatban, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásának előmozdítása érdekében együttműködik, így különösen
a) a miniszter által irányított információs társadalommal, digitális gazdasággal, az innovációval, valamint a szélessávú infrastruktúrával összefüggő programok előkészítésével,
b) az infokommunikáció területén történő beruházásösztönzés fejlesztésével
kapcsolatban.
(2) A Hatóság a 47. § szerinti felhívása vagy határozata alapján részére piac-meghatározás és piacelemzés érdekében szolgáltatott adatokat erre irányuló kérelemre átadja a miniszternek az (1) bekezdés szerinti együttműködésből eredő feladatainak ellátása céljából, akkor is, ha azok törvény által védett titkot tartalmaznak.
(3) A Hatóság és a miniszter az együttműködés során köteles biztosítani az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal való összhangot, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek érdekében a Hatóság értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról. A miniszter biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint a Hatóságnál.
(4) A Hatóság és a miniszter az együttműködésük, valamint ennek keretében az adatátadás és -felhasználás részletes szabályairól – évente felülvizsgálatra kerülő – megállapodást kötnek. A megállapodást a Hatóság és a miniszter a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.”
(2) Az Eht. 94. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban állami tulajdonban álló közterületen vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának felhasználásával kell elhelyezni. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításához a magyar állam tulajdonában álló ingatlanok igénybevétele vonatkozásában a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulása nem szükséges, de az igénybevételről és annak módjáról a tulajdonosi joggyakorlót írásban értesíteni kell. Jelen rendelkezés nem mentesíti az igénybevevőt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelő vagyonkezelői hozzájárulásának kérésére vonatkozó kötelezettsége alól.”
(3) Az Eht. 94. §-a a következő (2a)–(2l) bekezdésekkel egészül ki:
„(2a) A hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges elektronikus hírközlési építmény létesítéséhez történő felhasználását. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli.
(2b) A fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak írásban kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. A megállapodásra vonatkozó ajánlatnak tartalmaznia kell
a) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény megjelölését, annak jellemzőit, elhelyezésének helyét, módját és helyigényét,
b) a fizikai infrastruktúra igénybe venni kívánt elemeinek megjelölését,
c) az igényelt használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog pontos tartalmát,
d) az elektronikus hírközlési építményen elhelyezni kívánt elektronikus hírközlési berendezések megjelölését, műszaki jellemzőit,
e) az elektronikus hírközlési építmény létesítését követően az építmény környezetének helyreállítására vonatkozó terveket,
f) a megállapodás megkötésére irányuló, a használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog alapításáról szóló szerződéstervezetet, valamint a hálózatüzemeltető részére fizetendő ellenértéket tartalmazó egyértelmű ajánlatot, valamint
g) a (2d) és (2f) bekezdésben foglaltakra vonatkozó figyelemfelhívást.
(2c) A hálózatüzemeltető az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül írásban válaszol az elektronikus hírközlési szolgáltatónak. A válasznak tartalmaznia kell többek között a kérelemben érintett fizikai infrastruktúra átalakítás nélküli alkalmasságára vagy átalakítással alkalmassá tételére vonatkozó nyilatkozatot, az átalakítás költségére vonatkozó becslést, valamint az átalakítás kivitelezésének várható időtartamát.
(2d) A hálózatüzemeltető – törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a (2a) bekezdés szerinti hozzájárulást csak akkor tagadhatja meg, ha
a) a felhasználni kívánt fizikai infrastruktúra objektív műszaki okok miatt nem alkalmas arra, hogy annak felhasználásával a tervezett elektronikus hírközlési építmény a tervezett módon megvalósulhasson,
b) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény helyigénye az annak létesítésével érintett hálózat meglévő vagy tervezett helyigényével nem egyeztethető össze,
c) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak létesítése sérti vagy közvetlenül és nyilvánvalóan veszélyezteti az emberi életet, egészséget vagy a vagyonbiztonságot,
d) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak létesítése az annak létesítésével érintett hálózat vagy más hálózatok működését, biztonságát vagy integritását akadályozza vagy veszélyezteti,
e) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak működése az annak létesítésével érintett hálózat útján nyújtott szolgáltatásokkal súlyos interferenciát okoz vagy e szolgáltatások nyújtását egyéb módon akadályozza vagy veszélyezteti, vagy
f) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges elektronikus hírközlési építmény létesítéséhez az elektronikus hírközlési szolgáltató (2b) bekezdés szerinti kérelmében megjelölt fizikai infrastruktúra helyett más alkalmas infrastruktúrát vagy egyéb hozzáférési lehetőséget ajánl fel, feltéve hogy az ilyen módon felajánlott hozzáférésre tisztességes és ésszerű feltételek mellett kerülhet sor.
(2e) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a hálózatüzemeltető ajánlatra adott válaszának beérkezésétől számított 15 napon belül írásban válaszol a hálózatüzemeltető által megadott műszaki-gazdasági feltételek elfogadásáról vagy elutasításáról.
(2f) Ha a hálózatüzemeltető a (2b) bekezdés szerinti ajánlatot elutasítja, vagy a megállapodás a kezdeményezés kézhezvételétől számított 45 napon belül nem jön létre, a Hatóság kérelemre a használati jogot és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jogot alapító határozatával – a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez fűződő közérdekből, a szükséges mértékben – korlátozhatja a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúra feletti használatának és a használat átengedésének jogát.
(2g) A (2f) bekezdés szerinti eljárásban az 57–61. §-ok szerinti eljárás szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) az eljárást a hálózatüzemeltető vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató kezdeményezheti,
b) az eljárás lefolytatására irányuló kérelemhez csatolni kell a (2b) bekezdés szerinti ajánlatot, az annak kézhezvételét igazoló postai tértivevényt vagy a kézhezvételt igazoló más okiratot, valamint – ha rendelkezésre áll – a hálózatüzemeltető nyilatkozatát, továbbá annak indokát és igazolását, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlési hálózat gazdaságosan kizárólag a kérelmező által tervezett módon oldható meg,
c) amennyiben az eljárást az elektronikus hírközlési szolgáltató kezdeményezi, az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére felhasználni kívánt fizikai infrastruktúra felett rendelkezési joggal rendelkező hálózatüzemeltető a Ket. 15. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül,
d) a Hatóságnak meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között, ennek érdekében a hálózatüzemeltetőt – 8 napos határidő kitűzésével – az eljárás megindításáról szóló értesítésben a (2d) bekezdés a)–e) pontjai szerinti okok és erre vonatkozó indokai előterjesztésére hívja fel, valamint kötelezi a hálózatüzemeltetőt, hogy mutassa be a rendelkezése alatt álló fizikai infrastruktúra felhasználásával összefüggésben felmerülő költségét és kárát,
e) az elektronikus hírközlési szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a fizikai infrastruktúra felhasználása a nyilvános nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges,
f) amennyiben a (2d) bekezdés f) pontja szerint felajánlott más alkalmas infrastruktúrát vagy egyéb hozzáférési lehetőséget a hírközlési szolgáltató nem fogadja el, az elutasítást a hírközlési szolgáltatónak meg kell indokolnia.
(2h) Amennyiben a hálózatüzemeltető vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató által benyújtott bizonyítékok alapján a Hatóság a döntését nem tudja meghozni, és az jogvita eldöntéséhez szükséges, a (2f) bekezdés szerinti eljárásban az elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak építésének engedélyezésére irányuló eljárásokban közreműködő, jogszabályban felsorolt szakhatóságok vesznek részt az ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdésekben.
(2i) A Hatóság a (2f) bekezdés szerinti eljárásban, a kérelem megalapozottsága esetén hozott határozatában meghatározza
a) a fizikai infrastruktúra felhasználása, a használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog tartalmát,
b) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helyét és módját,
c) amennyiben szükséges, az elektronikus hírközlési építményen elhelyezhető elektronikus hírközlési berendezések műszaki jellemzőit,
d) szükség szerint a (2d) bekezdés szerinti körülmények kialakulása megakadályozásához, valamint az elektronikus hírközlési építmény környezetének helyreállításához szükséges és elégséges feltételeket, valamint
e) annak a hozzáférési díjnak a mértékét, amelyre a hálózatüzemeltető a fizikai infrastruktúrájának használatáért jogosult, valamint amennyiben szolgalmi jog alapítására is sor kerül, a használat korlátozásáért fizetendő kártalanítás módját és mértékét. A határozat végrehajthatóságára nézve nincs halasztó hatálya a kártalanítás módjára és mértékére irányuló jogorvoslati eljárásnak.
(2j) A (2i) bekezdés e) pontjában foglalt hozzáférési díj mértékének megállapításánál a Hatóság figyelembe veszi a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges felhasználásával összefüggésben felmerült indokolt költségeinek megtérülését, továbbá figyelembe veszi az érintett hozzáférés biztosításának a hálózatüzemeltető üzleti tervére, ezen belül beruházásainak megtérülésére gyakorolt hatását. Abban az esetben, ha a hozzáférési igény nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat fizikai infrastruktúrájához biztosított hozzáférésre vonatkozik, a Hatóság a díj megállapítása során figyelembe veszi a díjnak a hálózatüzemeltető piaci helyzetére gyakorolt hatását.
(2k) A (2f) bekezdés szerinti kérelem és az annak tárgyát érintő elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedély iránti kérelem, valamint a 95. § (2) bekezdése szerinti kérelem egyidejűleg is előterjeszthető a Hatóságnál.
(2l) A (2k) bekezdésben foglalt kérelmek egyidejű előterjesztése esetén a Hatóság az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárását a (2f) bekezdés szerinti kérelem tárgyában folytatott eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.”
(4) Az Eht. 95. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás biztosítása érdekében az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére állami tulajdonban álló közterületen, meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy – a 94. § (2a) bekezdése szerinti esetben – a fizikai infrastruktúra felhasználásával nincs lehetőség, az elektronikus hírközlési szolgáltató a hálózatüzemeltetőnél, a helyi önkormányzat vagy a magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosánál (kezelőjénél, használójánál) kezdeményezi a elektronikus hírközlési építmény létesítésére irányuló megállapodás megkötését. Amennyiben ezen megállapodás 45 nap alatt nem jön létre, az elektronikus hírközlési építmény e § szerinti eljárásban elsősorban a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúráján, illetve másodsorban helyi önkormányzat tulajdonában vagy magántulajdonban álló ingatlanon (érintett ingatlan) is elhelyezhető.”
(5) Az Eht. 95. § (2) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság a szolgáltató kérelmére szolgalmi vagy más használati jogot alapító határozatával az érintett ingatlan tulajdonosát – a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokban megtestesülő közérdekből – korlátozhatja az ingatlan használatában, ha a szolgáltató bizonyítja, hogy)
„b) az érintett hírközlési építmény elhelyezésére állami tulajdonban álló közterületen vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy magántulajdon esetén más hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának felhasználásával, környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági, építésügyi vagy a 94. § (2d) bekezdésben meghatározott okok, illetve az elektronikus hírközlő hálózat sajátosságai miatt nincs lehetőség.”
(6) Az Eht. 95. §-a a következő (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató (2) bekezdés a) pontjának megfelelő magatartását vélelmezni kell, ha a megállapodás annak ellenére nem jött létre, hogy az érintett ingatlan tulajdonosának a kérelem előterjesztését megelőzően legalább 45 nappal a szolgalmi jog vagy más használati jog megállapodás útján történő alapítására olyan ajánlatot tett, amely tartalmazta
a) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény megnevezését, annak jellemzőit, elhelyezésének helyét, módját és helyigényét,
b) a szolgalmi vagy más használati jog tartalmát,
c) az elektronikus hírközlési építményen elhelyezni kívánt elektronikus hírközlési berendezések megjelölését, műszaki jellemzőit,
d) az elektronikus hírközlési építmény környezetének helyreállítására vonatkozó terveket,
e) a megállapodás megkötésére irányuló, a szolgalmi jog vagy más használati jog alapításáról szóló szerződéstervezetet, valamint az érintett ingatlan tulajdonosa részére fizetendő ellenértéket tartalmazó egyértelmű ajánlatot,
f) az e) pont szerinti ellenértékre vonatkozó számításokat, valamint
g) a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás lehetőségére vonatkozó figyelmeztetést.
(4a) Az elektronikus hírközlési szolgáltató (2) bekezdés a) pontjának megfelelő magatartását vélelmezni kell akkor is, ha
a) igazolja, hogy a (4) bekezdés szerinti tájékoztatást és ajánlattételt postai úton megküldte, de a címzett az átvételt megtagadta,
b) igazolja, hogy a (4) bekezdés szerinti tájékoztatást és ajánlattételt postai úton megküldte, de azt a címzett nem vette át, és a kézbesítés megkísérléstől számítva tíz nap eredménytelenül telt el,
c) igazolja, hogy a (4) bekezdés szerinti tájékoztatási és ajánlattételi kötelezettségének eleget tett, de az érintett ingatlan tulajdonosa az ajánlatot kifejezetten elutasította.”
(7) Az Eht. 95. § (5) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(A hatósági határozatban meg kell határozni:)
„e) a környezet eredeti állapotának helyreállításához szükséges és elégséges feltételeket, valamint
f) a korlátozásért – egy összegben vagy járadékban – fizetendő kártalanítás összegét.”
(8) Az Eht. 96. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami tulajdonban álló ingatlan és a közös eszközhasználattal érintett elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa kivételével az érintett ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő, a Ptk. szerinti kártalanítás illeti meg.
(2) Az elektronikus hírközlési építményt elhelyező elektronikus hírközlési szolgáltató az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának helyreállítására köteles.”
(9) Az Eht. 188. §-a a következő 27/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„27/a. Fizikai infrastruktúra: a hírközlő vezetékek, az aktív hálózati elemeket nélkülöző optikai szál, az ivóvíz-törzshálózat és az ivóvíz-bekötővezeték (azaz emberi fogyasztásra szánt víz szállítására használt hálózati elemek) kivételével a 33/a. pontban meghatározott rendeletetésű hálózathoz tartozó, különösen átviteli vagy elosztó hálózat elemek, csővezeték, védőcsövek, védőcsövek szerelvényei, alépítmény, ellenőrzőkamra, ellenőrzőakna, szekrény, építmény, antennaszerkezet, torony, tartóoszlop vagy más olyan elem, amely a hálózat más elemeinek fogadására szolgál anélkül, hogy maga is a hálózat aktív részévé válna,”
(10) Az Eht. 188. §-a a következő 33/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„33/a. Hálózatüzemeltető: a földgáz, a villamos energia, a távhő előállításával, termelésével, szállításával, elosztásával vagy átvitelével kapcsolatos szolgáltatások, a közvilágítás, a víziközmű-szolgáltatás, valamint a vasúti, közúti, hajózási, repülőtéri, más közlekedési szolgáltatások nyújtására szolgáló fizikai infrastruktúra tulajdonosa, illetve annak üzemeltetője, valamint a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője.”
(11) Az Eht. 188. §-a a következő 80/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„80/a. Nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat: legalább 30 Mb/s adatátviteli sebességű, széles sávú hozzáférési szolgáltatások nyújtására képes elektronikus hírközlő hálózat.”
3. § Az Eht.
a) 94. § (3) bekezdésében a „Helyi” szövegrész helyébe a „Fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználása kivételével a helyi” szöveg,
b) 94. § (5) bekezdésében a „települési” szövegrészek helyébe a „helyi” szöveg,
c) 95. § (3) bekezdésében az „elbírálható” szövegrész helyébe az „előterjeszthető és elbírálható” szöveg
lép.
4. § Az Eht. 187. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„m) az Európai Parlament és a Tanács 2014/61/EU irányelve (2014. május 15.) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről 2. cikk 1–3. pontja és 3. cikke.”
5. § Hatályát veszti az Eht. 94. § (3) bekezdésben a „különös méltánylást érdemlő települési vagy lakossági érdeket sértene,” szövegrész.
3. Záró rendelkezések
6. § Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
7. § A 2. § (1) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2015. július 6-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015. július 13. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. július 17. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás