KÜ BH 2015/144
KÜ BH 2015/144
2015.05.01.
A szerkesztői szabadság csak a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelményének érvényre juttatásával együtt értelmezhető [2010. évi CIV. tv. 12. §, 13. §].
[1] A felperes mint médiaszolgáltató, 2013. november 19-én 18 óra 55 perc és 21 óra 55 perc között Híradó címmel műsorszámot sugárzott. Ebben egy a kormánnyal korábban stratégiai együttműködési megállapodást kötő gazdasági szervezet olyan létszámleépítéséről tudósított, mely annak ellenére valósult meg, hogy e szervezet több milliárd forint munkahelyteremtő állami támogatást kapott, de e szervezet a tudósítás előtt létszámleépítésbe kezdett.
[2] Ezzel kapcsolatban a kormány és több ellenzéki párt véleményét idézték a Híradóban, utóbbi vélemények a gazdaságpolitika elhibázott voltáról szóltak.
[3] A felperes ugyanakkor hallgatott arról az MTI tudósításról, amiben az egyetlen parlamentben szereplő olyan ellenzéki párt álláspontja került közzétételre, mely a támogatás visszakövetelését szorgalmazta a stratégiai együttműködési megállapodást kötő gazdasági szervezettől.
[4] Az MTI-nél nyilatkozó szervezet mint kérelmező kérte a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményei megsértésének megállapítását, és a felperesi csatornán álláspontja megjelenítését.
[5] Az elsőfokú hatóság a kérelemnek eleget tett, és a felperest meghatározott közlemény közzétételére kötelezte.
[6] Az alperes 2014. március 6-i határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[7] Indokolása szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás sérült, mert a kérelmező releváns és a többiekétől eltérő álláspontját a Híradóban közölt hírrel kapcsolatban nem tették közzé. Ezzel sérült a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-a, 12. §-ának (2) bekezdése és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. §-ának (1) bekezdése, mely az Smtv. említett szabályának alkalmazását írja elő az alperes számára.
[8] A határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében a felperes az alperes határozatának megváltoztatását kérte.
[9] Kérte annak megállapítását, hogy nem követett el jogsértést, illetve a másodfokú határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a közigazgatási határozatot hozó szerv új eljárásra kötelezését.
[10] Álláspontja szerint a jobboldali ellenzéki párt mint kérelmező nyilatkozatában foglaltak a híradás témájához közvetlenül nem kapcsolódtak, és a nyilatkozat mondanivalója is lényegtelen volt. Utalt a szerkesztői szabadságra is.
[11] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította.
[12] Indokolása szerint az alperes kiegyensúlyozott tájékoztatásra köteles, melynek során a szemben álló nézeteket egyenrangúan meg kell jelenítenie. Jelen ügyben a felperes tájékoztatása kiegyensúlyozatlan volt, ezért a vele szemben hozott alperesi határozat a jogszabályoknak megfelelt. Indokolása szerint a kérelmező fontos olyan tényről nem tudósított a híradásban, mely a mondanivalóhoz szorosan kapcsolódott, és ellentétben állt a többi nyilatkozó álláspontjával. Nem sérült a szerkesztői szabadság, mert ez a jog nem önmagában, hanem egyéb feltételekkel együtt, így például a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelményével együtt érvényesülhet.
[13] Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását, illetve a kérelmének megfelelő határozat meghozatalát, vagy a határozat hatályon kívül helyezését kérte.
[14] Előadta, hogy hírszolgáltatása a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megfelelt. A hír lényege egyértelműen a munkavállalók elbocsátása volt, ehhez képest többletet a kérelmező nyilatkozata nem tartalmazott. A hír lényegét álláspontja szerint megfelelően bemutatta. Egyébként a tudósításból egyértelműen megállapítható, hogy szükséges olyan kormányzati lépések megtétele, ami a híradás alapjául szolgáló rendellenességnek megszüntetését jelenti. Nem sérült a kiegyensúlyozott tájékoztatás igénye, mert a felperes nem köteles az összes álláspont ismertetésére. Arra hivatkozott, hogy az alperes hírműsorát határozatával cenzúrázta, sérült a szerkesztői szabadság.
[15] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[16] A Kúriának arról kellett dönteni, hogy kiegyensúlyozatlan-e egy olyan tájékoztatás adása, mely mellőzi az általánostól eltérő álláspont közzétételét, cenzúrának tekinthető-e a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás megállapítása az alperes részéről, és a szerkesztői szabadsághoz tartozik-e ugyanazzal a hírrel kapcsolatban közzétett, a nyilatkozattevők véleményétől eltérő vélemény közzétételének elmaradása.
[17] Helyes döntést hozott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amikor a keresetet elutasította.
[18] Az Mttv. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek. Az Smtv. 13. §-a értelmében a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatók kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
[19] E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.
[20] Az ügyben az Mttv. 13. §-ának módosított rendelkezését kellett alkalmazni, mely 2013. április 5-i hatályú, és aminek indokolása szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris műsor médiaszolgáltatók kötelesek az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni meghatározott eseményekről. Az Mttv. 12. §-ának (2) bekezdése alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.
[21] Helytállóan utalt arra a bíróság, hogy a tervezett tömeges elbocsátásnak azért volt kiemelkedő hírértéke, mert egy olyan cégről volt szó, amely megelőzőleg stratégiai megállapodást kötött a kormánnyal, és nagy összegű támogatást kapott munkahelyek teremtése (és megtartása) érdekében.
[22] A kérelmezőnek kifizetett támogatás további sorsára irányuló nyilatkozata a feldolgozott témához, a hír elemi mondanivalójához közvetlenül szorosan kapcsolódónak minősül, tekintettel arra, hogy maga a felperes volt, amely a leépítést hírértékűnek tekintette, és nyilatkoztatott részben azonos álláspontot hangoztató egyéb pártvéleményeket.
[23] Tény, hogy a műsorban nem jelent meg olyan vélemény, amely a kormányt az adott üggyel kapcsolatosan bármely konkrét intézkedés megtételére szólította volna föl, jóllehet volt ilyen vélemény. Ezáltal sérült a kiegyensúlyozott tájékoztatás elve.
[24] A Kúria álláspontja szerint téved a felperes felülvizsgálati kérelmében, amikor az alperest cenzúrázással vádolja, cenzúrának ugyanis – példának okáért – az tekinthető, ha a felperes mint műsorszolgáltató egy hírével kapcsolatban csak egyfajta véleményt közölhet, az ettől markánsan eltérő véleményt azonban el kell hallgatnia. Ebben az esetben pont az ellenkezője történt.
[25] Helyesen utalt végül a bíróság arra is, hogy a szerkesztői szabadság nem sérült, mert ez a jog – egyebek mellett – csak a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelményeinek érvényre juttatásával együtt értelmezhető.
[26] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. III. 37.763/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás