PK ÍH 2015/150.
PK ÍH 2015/150.
2015.12.01.
I. A civil szervezet létesítő okiratának a szervezet által folytatni kívánt közhasznú tevékenységet vagy a jogszabályhely konkrét megjelölésével, vagy az ott leírt tevékenységi kör szövegének beemelésével, vagy olyan más módon kell megjelölnie, amelyből a törvényben felsorolt tevékenységekre következtetni lehet. A létesítő okiratban megfogalmazott közhasznú tevékenységekről a kérelmet elbíráló bíróságnak kell megállapítani, hogy azok a jogszabályban írt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálják-e.
Nem törvénysértő, ha a létesítő okiratban meghatározott tevékenységek nem azonosíthatók be maradéktalanul a felhívott jogszabályok egyes rendelkezéseivel, mert a közhasznú minősítés iránti kérelem elbírálásakor nem a közhasznú tevékenységek számának van jelentősége, akár egyetlen ilyen tevékenység folytatása esetén is sikerrel kérelmezhető e jogállás megszerzése.
II. A közhasznú jogállás követelménynek a létesítő okirat megfelel, ha lehetővé teszi, hogy a civil szervezet tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Lehetséges olyan tevékenység folytatása is, amely – különleges képzettség, vagy más ok miatt – fogalmilag kizárt a kívülállók számára.
[Alkalmazott jogszabályok: 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 19., 20. pont, 34. § (1) bekezdés; 2011. évi CLXXXI. törvény 32. § (3) bekezdés.]
A megyei bíróság 1990. július 30-án kelt 2. sorszámú végzésével vette nyilvántartásba a D. B. Klubot, melyet 2007. március 28-án jogerőre emelkedett 20. sorszámú végzésével közhasznú jogállású szervezetnek nyilvánított, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlási eljárást követően meghozott végzésével – helyt adva a civil szervezet képviselője által az erre a célra szolgáló nyomtatványon előterjesztett kérelemnek – elrendelte az egyesület régi székhelyének törlése mellett az új székhely nyilvántartásba vételét és a 2013. december 19-én módosított Alapszabály alapján a szervezetet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) szerint közhasznú jogállásúnak nyilvánította. A határozata indokolásában kifejtette, hogy a kérelem teljesítésének sem az Ectv., sem a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cet.) alapján törvényi akadálya nem volt.
A végzéssel szemben az ügyész terjesztett elő fellebbezést, amelyben indítványozta a törvényszék határozatának hatályon kívül helyezését, és ugyanezen bíróság új határozat hozatalára utasítását. Kifejtette, hogy az Alapszabály nem elégíti ki az Ectv. 34. § (1) bekezdés a) pontjában írt követelményt, mert az egyesület által folytatni kívánt tevékenységekhez kapcsolódó jogszabályokat csak általánosságban hívja fel, anélkül, hogy konkretizálná, hogy a megjelölt §-on belül található számos alpontban nevesített tevékenységek közül konkrétan melyeket kívánja kifejteni. Álláspontja szerint e pontosítás nélkül ugyancsak nem teljesíthető a szervezet közhasznúsági nyilvántartásba vétele iránti kérelme.
A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a megyei főügyészség fellebbezését az indokok módosításával és kiegészítésével fenntartotta. A fellebbezés indokait kiegészítette azzal, hogy a D. B. Klub Alapszabálya 5. § 1-5. pontjaiban felsorolt tevékenységeket, szolgáltatásokat a szervezet csupán tagjai részére biztosítja, ez pedig nem felel meg a Cet. 32. § (3) bekezdésében írt előírásnak, ezért a kérelmező ez okból sem vehető közhasznúsági nyilvántartásba.
Az ítélőtábla a fellebbezést nem találta alaposnak.
1. Az Ectv. 34. § (1) bekezdés a) pontja úgy szól, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint – ha tagsággal rendelkezik, – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
Az Ectv. 2. §-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseket, melyek közül a 19. pont szerint közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit a feladat címzettje közérdekből, haszonszerzési cél nélkül jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.
Az Ectv. 2. § 20. pontja határozza meg a közhasznú tevékenység fogalmát akként, hogy az minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.
A Legfelsőbb Bíróság a közhasznú szervezetek létesítő okirat tartalmáról szóló 4/2006. KJE határozatában úgy foglalt állást, hogy „a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen tényleges tevékenységet folytat, közhasznú célját milyen módon valósítja meg” (1. pont).
A kérelmező 2013. december 19-i keltezésű módosított Alapszabálya II. fejezete a sportegyesület alapcélja és feladata címet viseli. Ezen belül az 5. § 1-7. pontjában szerepel azon tevékenységek felsorolása, melyeket az egyesület folytatni kíván. Az 5. § 9. pontja úgy rendelkezik, hogy az egyesület közhasznú szervezetként fejti ki a tevékenységét. Közhasznú szervezetként az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi, a következő közfeladatokhoz kapcsolódóan:
a) sport, a 2004. évi I. törvény 49. §-ában rögzített közfeladat vonatkozásában,
b) nevelés és oktatás, képesség fejlesztés, ismeretterjesztés, a 2011. évi CXC. törvény 74. §-ában rögzített közfeladat vonatkozásában,
c) egészségmegőrzés, betegség-megelőzés, gyógyító, egészségügyi, rehabilitációs tevékenység az 1997. évi CLIV. törvény 141. §-ában rögzített közfeladat vonatkozásában,
d) tudományos tevékenység, kutatás a 2011. évi CCIV. törvény 2. §-ában rögzített közfeladat vonatkozásában.
A létesítő okirat 9. pontja a)-d) pontokba foglalt felsorolása az Ectv. 2. § 19. pontjában írt közfeladatok felsorolása a jogszabályhelyek megjelölésével, az 5. § 1-7. pontok alatt pedig azok a tevékenységek vannak felsorolva, melyek ezeknek a közfeladatoknak a teljesítését szolgálják közvetlenül [pl. 6. pont „biztosítja tagjai és D. ifjúsága számára – a jogelőd hagyományainak megfelelően – az úszó, természetjáró, ifjúsági és tömegsport lehetőségeket” a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § c) pontjának megfelelően], vagy közvetve [pl. 5. pont „hidrológiai, karszt-hidrológiai, barlangtani, a barlangkutatással és búvárkodással összefüggő tudományos kutatások végzésének lehetőségét megteremteni”, a 2011. évi CCIV. törvény 2. §-ának megfelelően], azaz a létesítő okirat megfelel az Ectv. 34. § (1) bekezdés a) pontjában írtaknak.
Az ítélőtábla álláspontja szerint a civil szervezet létesítő okiratának a szervezet által folytatni kívánt közhasznú tevékenységet vagy a jogszabályhely konkrét megjelölésével [ez esetben nem elegendő pl. a jelen ügyben az ügyész által helytállóan kifogásolt sportról szóló törvény 49. §-a felhívása, hanem szükséges azon belül a megfelelő alpont megjelölése is, pl. 49. § c) pont], vagy az ott leírt tevékenységi kör szövegének beemelésével, vagy olyan más módon kell megjelölnie, amelyből a törvényben felsorolt tevékenységekre következtetni lehet. Nem lehet minden esetben elvárható általános mérce, hogy a kérelmező a folytatni kívánt közhasznú tevékenységet a konkrét jogszabályhely megjelölésével határozza meg, különös tekintettel arra, hogy a civil szervezet alapítói, a kérelmet előterjesztő képviselői túlnyomórészt nem jogvégzett személyek, és a civil szervezetek nyilvántartásba vétele iránti nemperes eljáráshoz a kérelmező számára a jogszabály nem teszi kötelezővé jogi képviselő igénybevételét. A tevékenység tényleges tartalmának tisztázása az előfeltétele annak, hogy a szervezet közhasznúnak legyen minősíthető, illetve, hogy a későbbiekben ellenőrizhető legyen. A kérelmező által az Alapszabályban megfogalmazott közhasznú tevékenységekről a kérelmet elbíráló bíróságnak kell megállapítani, hogy azok a jogszabályban írt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálják-e.
A fellebbezés e pontjában írtakkal kapcsolatban hangsúlyozza továbbá az ítélőtábla, hogy nem törvénysértő, így nem képezheti a szervezet közhasznú nyilvántartásba vételének akadályát az, ha a létesítő okiratban meghatározott tevékenységek nem azonosíthatók be maradéktalanul az Alapszabályban felhívott jogszabályok egyes rendelkezéseivel, mert a közhasznú minősítés iránti kérelem elbírálásakor nem a közhasznú tevékenységek számának van jelentősége, akár egyetlen ilyen tevékenység folytatása esetén is sikerrel kérelmezhető e jogállás megszerzése, természetesen az egyéb feltételek fennállta esetén. Ezért amennyiben egy, az Alapszabályba foglalt közhasznú tevékenység esetén megállapítható, hogy azzal a civil szervezet jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat teljesítését szolgálja, a közhasznú nyilvántartásba vétel – az egyéb feltételek megléte esetén – nem tagadható meg.
2. A fellebbviteli főügyészség nyilatkozatában kifejtett további fellebbezési indokolást az ítélőtábla nem osztja.
Az Ectv. már idézett 34. § (1) bekezdés a) pontja által megfogalmazott követelménynek a kérelmező létesítő okirata megfelel, amikor a II. fejezet 5. § utolsó bekezdésében az szerepel, hogy „az egyesület lehetővé teszi, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból”.
Az Ectv. 32. § (1) bekezdése szerint „közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik....” Ugyanezen § (3) bekezdése kimondja, hogy a közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai, a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.
Az ítélőtábla megítélése szerint az idézett két rendelkezés nem azonos követelményt fogalmaz meg. A 34. § (1) bekezdés a) pontja a kérelmező létesítő okiratának egyik általános követelményét írja elő azzal, hogy csak olyan szervezet vehető közhasznúsági nyilvántartásba, amelynek alapszabálya tartalmazza azt a lehetőséget, hogy az egyesület szolgáltatásait tagjain kívül más is igénybe vehesse. Ezt a feltételt elégíti ki a kérelmező létesítő okirata 5. § utolsó bekezdése.
A 32. § (3) bekezdése pedig „a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez” fogalmat magyarázza akként, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vétel ezen feltétele akkor teljesül, ha az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adataiból megállapítható, hogy a szervezet szolgáltatásai más, az egyesület tagjain kívüli személyek számára is hozzáférhetők. A kérelmező által a fellebbezési eljárás során becsatolt 2013. évi tevékenységről szóló közhasznúsági melléklet 3. pontja szól a közhasznúsági tevékenységek bemutatásáról. Ezen belül a 3.3. pont szerint a közhasznú tevékenység célcsoportja „minden érdeklődő számára korhatár nélkül”, míg a 3.4. a közhasznú tevékenységből részesülők létszáma „egyezer” mondatokat tartalmazza. A szöveges indokolás szerint „a fenti tevékenység keretében az egyesület elérhetővé tette számos embernek az úszásoktatást, uszonyos búvároktatást”.
Az ítélőtábla álláspontja szerint a közhasznúsági melléklet idézett pontjai alapján aggály nélkül megállapítható, hogy az Ectv. 32. § (3) bekezdésében írt követelmény is teljesült.
Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a D. B. Klub által folytatott tevékenységek közül vannak olyanok, amelyeket értelemszerűen csak a szervezet tagjai folytathatnak, s vannak olyan szolgáltatások, amelyeket csak ők vehetnek igénybe (pl. víz alatti barlangkutatás), mert ehhez megfelelő képzettség szükségeltetik. Vannak azonban olyan tevékenységek, amelyek kapcsán nincs szükség különös ismeretekre, pl. tömegsport, melyre figyelemmel az Alapszabály II. fejezet 5. § 1-7. pontjában felsorolt, az egyesület tagjain kívül más által is igénybe vehető szolgáltatásokra figyelemmel a közhasznúság feltételeinek megléte e szempontból sem kérdőjelezhető meg.
Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.271/2014/5.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás