154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet

2. § E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) irányító miniszter részére meghatározott hatáskört az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya esetében az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

3. § E rendelet alkalmazásában

4. § A rendvédelmi szerv a Hszt. szempontjából központi, területi vagy helyi szervnek minősülő szerveit az 1. melléklet határozza meg.

5. § A rendvédelmi szerv önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységeit és azok állományilletékes parancsnokát a 2. melléklet határozza meg.

6. § (1)⁹ A hivatásos állomány, illetve a szerződéses határvadász állomány tagja a rendvédelmi szervre utaló rendfokozati jelzőt a rendfokozatot megelőzően elhelyezve használja.

(2) A Hszt. 346. § (2) bekezdése szerinti címzetes jelzőt a rendvédelmi szervhez tartozásra utaló jelzőt megelőzően kell elhelyezni.

(3) Írásbeli megjelenés során a rendfokozat és a rendfokozati jelzők rövidített megjelölése is használható.

7. § (1) A rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzőket és azok rövidítéseit a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A más szervhez vezénylés, illetve a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés a rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzőn akkor sem változtat, ha a fogadó szerv valamely rendvédelmi szerv. A hivatásos állomány tagja továbbra is a vezénylő szerv szerinti rendfokozati jelzőt viseli, amely rendvédelmi szervnél a szolgálati viszonya fennáll.

8. § A 4. melléklet határozza meg azokat, a Hszt.-ben és más törvényben meg nem jelenő munkáltatói jogokat, amelyeket a miniszter, az országos parancsnok vagy az országos főigazgató gyakorol.

9. § (1) Az állományilletékes parancsnok a Hszt.-ben a szolgálati elöljáróhoz telepített munkáltatói jogkörökön túl az alárendeltségébe tartozó, vezetői szolgálati beosztást betöltő szolgálati elöljárót felhatalmazhatja az alábbi munkáltatói jogkörök gyakorlására:

(2) A fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vezetője gyakorolja az alábbi munkáltatói jogköröket:

10. § (1)¹¹ A hivatásos állomány tagjának

(2) Ha az áthelyezést a hivatásos állomány tagja kezdeményezi, a kérelmét az átvevő szerv vezetőjéhez címezve, szolgálati úton terjeszti elő. Az átvevő szervnek a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatáig az áthelyezéssel kapcsolatos intézkedéseket nem lehet megkezdeni. A kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozat beszerzése érdekében az átadó szerv az áthelyezési kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül megkeresi az átvevő szervet.

(3) Ha az áthelyezést az átvevő szerv a Hszt. 124. § (3) bekezdésében foglalt eljárás keretében kezdeményezi, a pályázat eredményéről a (2) bekezdésben foglalt nyilatkozat megküldésével egyidejűleg értesíti az átadó szervet.

(4) Ha az (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogviszonyba történő áthelyezésre a rendvédelmi szerv szervezeti egységén belül kerül sor, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

(5)¹² Ha az átadó szerv állományilletékes parancsnoka nem ért egyet

11. § (1)¹³ Az áthelyezésről

(2) Az áthelyezésről szóló megállapodást az átadó szervvel folytatott egyeztetés alapján az átvevő szerv készíti elő.

(3) Az átadó szerv kérelmére, szolgálati érdekből az áthelyezést a felek – az átvevő szervnek a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatában megjelölt, az áthelyezést kérő fogadására meghatározott kezdő időponttól számított – legfeljebb három hónapra elhalasztják.

(4) A személyi anyaggyűjtő a Hszt. 276. § (6) bekezdése szerinti betekintésre történő átadásáról az átadó szerv az átvevő szerv kérelme esetén intézkedik. A hivatásos állomány tagjának írásbeli hozzájárulását az átadó szerv szerzi be.

(5) Ha az áthelyezésre a rendvédelmi szerven belül kerül sor, az áthelyezett személyi anyaggyűjtőjét az átadó szerv az áthelyezés elrendelését követően az átvevő szerv részére végleg eredetben átadja.

12. § (1) A hivatásos állomány tagjának áthelyezését az erről szóló megállapodásban foglaltak alapján a (2) és (3) bekezdésben meghatározott, az átadó szerv szerinti elöljáró parancsban rendeli el.

(2)¹⁴ A Magyar Honvédséghez történő áthelyezésre és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő áthelyezésre a hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó vagy ezredesi rendfokozatot viselő tagja esetében a miniszter, – ezredes kivételével – főtiszti, tiszti, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja esetében az országos parancsok jogosult.

(3) A 11. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti áthelyezésre a kiemelt vezetői vagy középvezetői szolgálati beosztásból a miniszter, más szolgálati beosztásból az országos parancsnok jogosult.

(4)¹⁵ Az áthelyezési parancsot az átvevő szerv részére meg kell küldeni.

(5) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának az eredeti rendvédelmi szervnél történő megszűnésével kapcsolatos eljárásra egyebekben a Hszt. 99. §-ában foglaltak az irányadók.

13. § Az áthelyezés időpontjával – ha az áthelyezésre nem a rendvédelmi szerven belül, a 11. § (1) bekezdés a) pontja alapján kerül sor – a hivatásos állomány tagjának az átadó rendvédelmi szerv által nyújtott lakhatási támogatásra való jogosultsága szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában megszűnik. Az átadó és az átvevő szerv megállapodhat az áthelyezett számára nyújtott támogatás átvállalásában vagy annak egymás közötti elszámolásában, ha az áthelyezéssel létrejövő foglalkoztatási jogviszony alapján az érintett támogatás nyújtására lehetőség van.

14. § Az áthelyezés az új szolgálati beosztás vagy munkakör ellátásához szükséges szakismeretek elsajátításához és jogszabályban meghatározott egyéb feltételekhez köthető. Ilyen feltétel előírása esetén az átvevő szerv a feltételekről az átadó szervet a 10. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatban, valamint a nyilatkozat megtételével egyidejűleg a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatja.

15. § (1) A Hszt. 62. § (1) bekezdése szerinti megállapodás (a továbbiakban: vezénylési megállapodás) tartalmazza különösen:

(2) A vezénylési megállapodással érintett felek: a vezénylő szerv, a vezénylésre jogosult elöljáró, a miniszter, a fogadó szerv, a fogadó szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó miniszter és a vezényelt.

(2a)¹⁷ A vezénylési megállapodást a vezénylő szervvel folytatott egyeztetés alapján a fogadó szerv készíti elő.

(3)¹⁸ A vezénylési megállapodás a más szervhez vezénylés tartama alatt a vezénylési megállapodást aláíró felek egyetértésével módosítható, a más szervhez vezénylés tartama azonban – a Hszt. 62. § (5) és (6) bekezdésében, 327. §-ában és 335. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a módosítással sem lépheti túl a Hszt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot.

(4) A rendőrség különleges foglalkoztatási állományába tartozó tagjának a Hszt. 325. § (1) bekezdése szerinti, a közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervhez vezénylésére az országos rendőrfőkapitány és a vezénylés helye szerinti közigazgatási szerv megállapodása alapján kerül sor.

16. § (1)¹⁹ A más szervhez vezénylést a miniszter, az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya esetében az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendeli el (a továbbiakban együtt: vezénylésre jogosult elöljáró).

(2)²⁰ A más szervhez vezénylést a miniszter határozatban vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka állományparancsban (a továbbiakban együtt: vezénylésről szóló parancs) rendeli el.

(3) A vezénylési megállapodás a vezénylésről szóló parancs mellékletét képezi. A vezénylésről szóló parancsot akkor lehet kiadmányozni, ha a vezénylési megállapodást már valamennyi fél aláírta.

17. § (1) A más szervhez vezénylés kezdeményezésére a fogadó szerv vezetője – saját döntése vagy a vezénylő szerv megkeresése alapján – jogosult.

(2) A fogadó szerv vezetője a kezdeményezésről a más szervhez vezénylés tervezett időpontjának, céljának és az ellátandó munkakörnek vagy feladatnak a megjelölésével legalább a más szervhez vezénylés tervezett kezdő időpontját harminc nappal megelőzően értesíti a más szervhez vezénylésre jogosult elöljárót. A vezénylő szerv hozzájárulásával a kezdeményezés ennél rövidebb határidővel is elfogadható.

(3) Ha a hivatásos állomány más szervhez vezénylésre jelölt tagjának állományilletékes parancsnoka szolgálati érdekre hivatkozva a más szervhez vezénylés mellőzését vagy elhalasztását kéri, a más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró a kezdeményezővel történő egyeztetést követően dönt a más szervhez vezénylés mellőzéséről vagy a más szervhez vezénylés kezdő időpontjának módosításáról.

(4)²¹ A szakdiplomataként történő kihelyezés érdekében történő más szervhez vezénylésre az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a fogadó szerv formális kezdeményezése nélkül is – a vezénylő szerv megkeresése vagy hivatalból, a vezénylési megállapodás alapján – sor kerülhet.

18. § A fogadó szerv vezetője a vezénylésről szóló parancs és a mellékletét képező megállapodás kézhezvételét követő tizenöt napon belül intézkedik

19. § (1)²³ A más szervhez vezénylés – a Hszt. 62. § (5) és (6) bekezdésében, 327. §-ában és 335. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a Hszt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott határidő letelte napján a törvény erejénél fogva megszűnik. A megszűnést a más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró állapítja meg.

(2) A fogadó szerv vezetője a más szervhez vezénylés megszüntetésére irányuló kezdeményezésben megjelöli a más szervhez vezénylés megszüntetésének a Hszt. 64. § (1) bekezdésében meghatározott okát és az azt alátámasztó indokokat. A kezdeményezés alapján a más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró szünteti meg a vezénylést.

(3) A más szervhez vezénylés megszüntetésére irányuló kérelmét a vezényelt a fogadó szerv vezetőjéhez nyújtja be, és azt a fogadó szerv haladéktalanul továbbítja a más szervhez vezénylésre jogosult elöljárónak. A más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül megszünteti a más szervhez vezénylést.

(4) A Hszt. 64. § (1) bekezdése alapján a vezénylő szerv a szolgálat érdekére hivatkozva a más szervhez vezénylésre jogosult elöljárónál kezdeményezheti a más szervhez vezénylés megszüntetését, különösen akkor ha

(5) A más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró a más szervhez vezénylést – a Hszt. 64. § (1) bekezdése szerinti halasztás esetét kivéve – a megszüntetés kezdeményezésekor megjelölt naptól kezdődően, ennek hiányában azonnali hatállyal szünteti meg, az érintetteteket a megszüntetésről egyidejűleg értesíti.

(6) A más szervhez vezénylés megszüntetéséről szóló munkáltatói intézkedés meghatározza a vezénylés megszüntetésének napját.

19/A. §²⁴ (1) A más szervhez vezénylésnek a Hszt. 62. § (5) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén a vezénylési megállapodást a 15. § (1) bekezdés b) pontjára kiterjedően a vezénylési megállapodást aláíró felek egyetértésével módosítani kell.

(2) A vezénylési megállapodás módosítását a fogadó szerv – a hivatásos állomány tagjának belegyezésével – a 15. § (1) bekezdés b) pont alapján meghatározott időpont leteltét megelőző két hónappal a vezénylő szervnél kezdeményezi.

(3) A más szervhez vezénylés meghosszabbítása során a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 19. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

21. § (1) A más szervhez vezényeltet – a szolgálati viszonyából eredően – a más szervhez vezénylésének tartamára az alábbi kötelezettségek terhelik:

(2) A más szervhez vezényelt a továbbképzési kötelezettségét a vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztás alapján meghatározott kötelezettség szerint teljesíti. Ha a más szervhez vezénylés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a közszolgálati tisztviselők továbbképzésére vonatkozó szabályoknak megfelelő továbbképzésen vesz részt, a közszolgálati tisztviselők továbbképzésére vonatkozó szabályok szerint megállapított továbbképzési pontokat a szolgálati viszonyon alapuló továbbképzési kötelezettség teljesítésekor be kell számítani.

(3) A fogadó szerv köteles a más szervhez vezényelt részére biztosítani az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges szabadidőt.

22. § (1) A más szervhez vezényeltet – a szolgálati viszonyból eredően – a Hszt.-ben meghatározott jogosultságokon túl a más szervhez vezénylésének tartama alatt is megilletik az alábbi jogosultságok:

(2) A más szervhez vezényeltet a fogadó szervnél a Hszt.-ben meghatározott jogosultságokon túl az alábbi jogosultságok illetik meg:

(3) A Hszt. 63. § (4) bekezdése szempontjából a más szervhez vezénylés előtt a szolgálati beosztásban elért illetményként a más szervhez vezényeltet a vezénylés előtti napon megillető, egy hónapra számított alapilletmény és rendszeres illetménypótlékok együttes összegét kell figyelembe venni. Nem kell figyelembe venni a teljesítményértékelés alapján kapott juttatást.

(4) Ha a fogadó szervnél az ellátott munkakörre tekintettel megállapítható illetménynek a Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott mértékű hivatásos pótlékkal növelt összege kevesebb a Hszt. 63. § (4) bekezdése szerint – a (3) bekezdésre figyelemmel – megállapított, a más szervhez vezénylés előtt a szolgálati beosztásban elért illetménynél, akkor – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a különbözetet rendvédelmi kereset-kiegészítésként kell folyósítani a vezényelt részére.

(5) A vezénylési megállapodásban a felek – a vezényelt kifejezett hozzájárulásával – megállapodhatnak abban, hogy a más szervhez vezénylés tartamára a (4) bekezdéstől eltérően a vezényelt részére a fogadó szervnél megállapított illetmény nem éri el a más szervhez vezénylés előtt a szolgálati beosztásban elért illetmény összegét, a hivatásos állomány tagjának megállapított illetménye azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint a fogadó szervnél ellátott munkakörre érvényes bérrendszernek, besorolásnak megfelelő illetménynek a Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontja szerinti mértékű hivatásos pótlékkal növelt összege.

23. § (1) A hivatásos állomány tagjának a Hszt. 51. § (2) bekezdésben meghatározott szervhez vezénylésére a 15–22. § rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)²⁷ A miniszter a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervhez vezényléskor meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagját meghatározott munkakör, álláshely vagy feladat ellátására vezényli azzal, hogy a vezényléskor minden esetben a Hszt. 65. § (2) bekezdése szerint megállapításra kerül a betöltött munkakör, álláshely vagy szolgálati beosztás jogállási jellege.

(3) A vezénylésről szóló határozatban a miniszter rendelkezik

(4) Ha a vezénylés nem a minisztériumba történik, – a (3) bekezdés a) és b) pontja alapján a vezénylésről szóló határozatban meghatározott keretek között – a munkakör és az illetmény meghatározásáról a fogadó szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője külön állományparancs kiadásával gondoskodik.

(5)³⁰ A 15. § (3) bekezdésének a Hszt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra utaló rendelkezése, a 15. § (1) bekezdés e) pontjának és a 18. § b) pontjának a Hszt. 63. § (4a)–(4c) bekezdésére utalása, valamint a 19. § (1) bekezdése a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés esetében nem alkalmazható.

(6)³¹

24. § (1)³² A vezénylést a miniszter, a minisztérium államtitkára vagy közigazgatási államtitkára, a Hszt. 51. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szerv vezetője vagy a Hszt. 51. § (2) bekezdés d) pontja szerinti gazdasági társaság vezetője kezdeményezheti.

(2) A vezénylés kezdeményezéséről annak tervezett ideje előtt legalább harminc nappal a vezénylő szerv vezetőjét a vezénylés kezdeményezője értesíti. E határidőtől a miniszter a szolgálati érdekre tekintettel eltérhet.

(3)³³ Ezen alcím szerinti vezénylésről, ha a vezénylés elrendelése a miniszter munkáltatói jogkörébe tartozik, megállapodást nem kell készíteni, a vezényelt beleegyezését a vezénylés lényeges – a 15. § (1) bekezdés a)–g) pontok szerinti – tartalmát is tartalmazó iraton írásban kell rögzíteni. A vezényléssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről a vezénylésről szóló határozatban kell rendelkezni.

25. § (1)³⁴ A kormánytisztviselői, közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti vagy munkavállalói munkakörbe, álláshelyre vezényelt illetményére és foglalkoztatására a 21. és 22. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) A szolgálati beosztásba történő vezénylés esetében a foglalkoztatással kapcsolatos költségek nem a vezénylő szervet, hanem a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti fogadó szervet terhelik, ha a hivatásos állomány tagját

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a vezénylés elrendelésekor a miniszter eseti jelleggel is dönthet úgy, hogy az érintett vezényelt foglalkoztatásával kapcsolatos költségek vagy azok egy része a fogadó szervet terhelik. Ebben az esetben a költségek viselésével kapcsolatos rendelkezéseket a vezénylésről szóló határozat tartalmazza.

26. § (1) A miniszter évente meghatározza a minisztériumban és az általa irányított önálló szerveknél vezényléssel betölthető szolgálati beosztások számát.

(2) A Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervhez vezénylés esetében szolgálati beosztásnak az a munkakör minősíthető, amely

(3) A szolgálati beosztásra vezényeltek esetében a 15–22. §-nak az illetménnyel és egyéb járandóságokkal kapcsolatos rendelkezéseit a Hszt. 66. §-ában foglalt eltérésekre figyelemmel kell alkalmazni.

(4) A szolgálati beosztásba vezényeltek esetében a szolgálati beosztásba kinevezésről és a szolgálati beosztás alapján meghatározott illetmény meghatározásáról a fogadó szerv vezetője külön állományparancsban gondoskodik.

(5) A szolgálati beosztásra vezényeltek esetében

27. § A Hszt. 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez szolgálati beosztásba történő vezénylés a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyából fakadó kötelezettségeit és jogosultságait nem érinti. Vele szemben a vezénylés helyén a hatáskörrel rendelkező vezető – a Hszt. 66. § (1) bekezdés a) pontja alapján őt megillető – munkáltatói jogokat ugyanúgy gyakorolja, mint a rendvédelmi szerv hivatásos állománya vonatkozásában a rendvédelmi szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője.

28. §³⁵ (1) A Hszt. 65. § (2a) bekezdése alapján a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya tagjának a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez vezénylése kizárólag a szolgálati beosztásba vezénylés szabályai szerint történhet.

(2) A Hszt. 65. § (2a) bekezdése alapján történő vezénylés esetében – a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet vezetőjének vezénylését kivéve –

28/A. § (1) A Hszt. 79/A. §-a szerinti hatósági vezényléssel érintett felek:

(2) A hatósági vezénylést tartalmazó állományparancs tartalmazza különösen

(3) A kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője határozza meg különösen

(4) A hivatásos állomány szülési szabadságon vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt rendelkezési állományban lévő tagja esetében a szülési szabadság leteltét vagy a rendelkezési állomány megszűnését követő hatósági vezénylésekor úgy kell eljárni,

(5) A hatósági vezénylést tartalmazó állományparancs egy példányát a hatósági vezényeltnek, egy példányát a kormányzati igazgatási szervnek át kell adni.

(6) A hatósági vezénylés Hszt. 79/A. § (12) bekezdése szerinti módosításakor

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője tájékoztatja a hatósági vezényeltet a (3) bekezdésben foglaltakról.

(8) A hatósági vezénylés megszűnését a vezénylő szerv állapítja meg.

(9) Ha a hatósági vezénylés megszüntetésére a kormányzati igazgatási szerv vezetőjének kezdeményezésére kerül sor, a kormányzati igazgatási szerv vezetője a hatósági vezénylés megszüntetésére irányuló kezdeményezésben megjelöli a hatósági szervhez vezénylés megszüntetésének a Hszt. 79/A. § (14) bekezdésében meghatározott okát és az azt alátámasztó indokokat.

(10) Ha a hatósági vezénylés megszüntetésére a Hszt. 79/A. § (20) bekezdése alapján a hatósági vezényelt kezdeményezése alapján kerül sor, a hatósági vezényelt a hatósági vezénylés megszüntetésére irányuló kérelmét a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjéhez nyújtja be, amely azt haladéktalanul továbbítja a vezénylő szervnek.

(11) A hatósági vezénylés megszüntetéséről szóló munkáltatói intézkedés meghatározza a hatósági vezénylés megszüntetésének napját.

(12) A hatósági vezénylés elrendelését megelőzően nyújtott lakhatási támogatást a hatósági vezénylés elrendelésének ténye nem szünteti meg, továbbá a hatósági vezényeltet − a szolgálati viszonyból eredően − a Hszt.-ben meghatározott jogosultságokon túl a hatósági vezénylésének tartama alatt is megilleti a rendvédelmi szerv költségvetésének terhére a rendvédelmi szerv által nyújtható lakhatási támogatás.

(13) A hatósági vezényeltet − a szolgálati viszonyból eredően − a Hszt.-ben meghatározott jogosultságokon túl a hatósági vezénylésének tartama alatt is megilleti a rendvédelmi szerv által biztosított, a hivatásos állomány tagjait megillető egészségügyi ellátás.

(14) A hatósági vezénylés időtartama alatt a Hszt. alapján szükséges munkáltatói intézkedéseket a vezénylő szerv készíti elő a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorlója részére. Az előkészített munkáltatói intézkedés jogszerűségéért a vezénylő szerv felel. Az előkészített munkáltatói intézkedést a vezénylő szerv azon munkáltatói jogkört gyakorlója terjeszti elő a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorlója részére, aki a hatósági vezénylést megelőző napon a hatósági vezényelt állományilletékes parancsnoka volt.

28/B. § (1) A Hszt. 288. § (13)–(30) bekezdése szerinti hatósági kirendeléssel érintett felek:

(2) A hatósági kirendelést tartalmazó munkáltatói intézkedés tartalmazza különösen

(3) A kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője határozza meg különösen

(4) A szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon lévő rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló esetében a szülési szabadság leteltét vagy az illetmény nélküli szabadság megszűnését követő hatósági kirendelésekor úgy kell eljárni,

(5) A hatósági kirendelést tartalmazó munkáltatói intézkedés egy példányát a hatósági kirendeltnek, egy példányát a kormányzati igazgatási szervnek át kell adni.

(6) A hatósági kirendelés Hszt. 288. § (25) bekezdése szerinti módosításakor

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője tájékoztatja a hatósági kirendeltet a (3) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakról.

(8) A hatósági kirendelés megszűnését a vezénylő szerv állapítja meg.

(9) Ha a hatósági kirendelés megszüntetésére a kormányzati igazgatási szerv vezetőjének kezdeményezésére kerül sor, a kormányzati igazgatási szerv vezetője a hatósági kirendelés megszüntetésére irányuló kezdeményezésben megjelöli a hatósági kirendelés megszüntetésének a Hszt. 288. § (27) bekezdésében meghatározott okát és az azt alátámasztó indokokat.

(10) Ha a hatósági kirendelés megszüntetésére a hatósági kirendelt kezdeményezése alapján kerül sor, a kirendelt a hatósági kirendelés megszüntetésére irányuló kérelmét a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjéhez nyújtja be, amely azt haladéktalanul továbbítja a vezénylő szervnek.

(11) A hatósági kirendelés megszüntetéséről szóló munkáltatói intézkedés meghatározza a hatósági kirendelés megszüntetésének napját.

(12) A hatósági kirendelés elrendelését megelőzően nyújtott lakhatási támogatást a hatósági kirendelés elrendelésének ténye nem szünteti meg, továbbá a hatósági kirendeltet – a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból eredően − a Hszt.-ben meghatározott jogosultságokon túl a hatósági kirendelés tartama alatt is megilleti a rendvédelmi szerv költségvetésének terhére, a rendvédelmi szerv által nyújtható lakhatási támogatás.

(13) A hatósági kirendelés időtartama alatt a Hszt. alapján szükséges munkáltatói intézkedéseket a vezénylő szerv készíti elő a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorlója részére. Az előkészített munkáltatói intézkedés jogszerűségéért a vezénylő szerv felel. Az előkészített munkáltatói intézkedést a vezénylő szerv azon munkáltatói jogkört gyakorlója terjeszti elő a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorlója részére, aki a hatósági kirendelést megelőző napon a hatósági kirendelt munkáltatói jogkörgyakorlója volt.

29. § (1) Az ügyészi szervezethez történő vezénylésre a 15–22. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A Hszt. 67. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes vezénylés esetén az ideiglenes vezénylésről vagy annak megszüntetéséről a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője rendelkezik. A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője a legfőbb ügyész kezdeményezéséről, az ideiglenes vezénylésről és az ideiglenes vezénylés megszüntetéséről előzetesen írásban tájékoztatja a minisztert.

30. § (1) A hivatásos állomány tagját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény alapján az NKE és a minisztérium között kötött megállapodás keretében a miniszter oktatói, nevelői munkakörbe vezényli, ha

(2) Ha a vezénylés az (1) bekezdésben nem említett munkakörbe történik, a vezénylésre a 15–22. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.

(3)³⁸

31. § (1)³⁹ A Hszt. 68. § (3) bekezdésében meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés mértékét az NKE Fenntartójának egyetértésével, úgy kell megállapítani, hogy az azzal kiegészített – idegennyelv-tudási pótlék nélkül számított – illetmény

(2)⁴⁰ Az (1) bekezdésben nem említett oktatói, nevelői munkakört ellátó vezényelt részére a kimagasló szakmai tudás és tevékenység elismeréseként az NKE Fenntartójának egyetértésével megállapított rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés nem haladhatja meg a rendvédelmi illetményalap négyszeresét.

32. § (1) A hivatásos állomány tagjának a Hszt. 69. § (1) bekezdése alapján a miniszter által történő külföldre vezénylését a miniszter az országos parancsnok vagy az országos főigazgató véleményének bekérését követően rendeli el. Az országos parancsnok, országos főigazgató véleménye nem köti a minisztert.

(2) A külföldre vezényléshez történő beleegyezésről, valamint a Hszt. 69. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatás tudomásulvételéről a hivatásos állomány tagja a vezénylést megelőzően írásban nyilatkozik.

(3)⁴¹ A hivatásos állomány tagja a külföldre vezényléssel járó, a Hszt.-ben meghatározottakon túli pénzbeli és természetbeni ellátásra

(4)⁴⁴

32/A. §⁴⁵ (1) A Hszt. 69. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldre vezénylés esetében a miniszter a pályázat támogathatóságáról

(2) A Hszt. 69. § (1) bekezdés b) pontja alapján a külföldre vezénylés akkor rendelhető el, ha a hivatásos állomány tagja

(3) A Hszt. 69. § (1) bekezdés d) pontja alapján külföldi feladatellátásra vagy külföldi képzésben történő részvételre történő külföldre vezénylés a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek, valamint – ha a felkészítés szükséges – a külföldi feladatellátásra történő felkészítésen való részvétel esetén rendelhető el.

(4)⁴⁶ A külföldre vezénylésről szóló határozat tartalmazza

32/B. § (1) A külföldre vezényeltet megillető juttatások, költségtérítések és ellátások fedezetét – jogszabály vagy megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a külföldre vezényelt szolgálati helye szerinti rendvédelmi szerv költségvetéséből kell biztosítani.

(2) A külföldre vezénylés helye szerinti pénzügyi viszonyokra tekintettel az euróban megállapított juttatás, költségtérítés az euró/forint árfolyamnak megfelelő összegben a külföldre vezénylés helye szerinti pénznemben vagy amerikai dollárban is folyósítható.

(3) A Hszt. 69. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja alapján külföldre vezényelt részére, kérelmére legfeljebb 600 euró összeghatárig illetményelőleg biztosítható a rendelkezési állományra megállapított hazai illetménye terhére. Az illetményelőleg törlesztése érdekében a rendvédelmi szerv a külföldre vezénylés kezdő időpontját követő hónaptól a külföldre vezényelt illetményéből havi 100 euró értékben a követelését levonhatja, a levonáskor érvényes árfolyam figyelembevételével.

(4)⁴⁸ Ahol ezen alcím a rendelkezési állományra megállapított illetményről rendelkezik, ott a Hszt. 69. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén a hivatásos állomány tagjának illetményét kell érteni.

32/C. § (1) A Hszt. 69. § (1) bekezdés a) pontja alapján külföldre vezényelt a pályázaton elnyert pozíció betöltéséig – a rendelkezési állományra megállapított illetményének folyósításán kívül – az alábbi ellátásra jogosult a rendvédelmi szervtől:

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítás összegét a külföldre vezényelt részére a rendvédelmi szerv megelőlegezi. Több biztosító igénybevételének lehetősége esetén az alapvető ellátások szempontjából legkedvezőbb költséggel járó lehetőséget kell igénybe venni.

(3) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti ellátásra a külföldre vezényelt akkor jogosult, ha az érintett ellátást a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet a pályázati kiírás értelmében nem biztosítja, valamint a külföldre vezényelt részére a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet által megállapított illetmény egy napra eső összege vagy napidíj a 60 eurót nem haladja meg.

(4) A Hszt. 69. § (1) bekezdés a) pontja alapján külföldre vezényelt részére kiutazási költség-előleg fizethető, ha a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet a kiutazáshoz szükséges menetjegyet, járművet vagy költségtérítést előzetesen nem biztosította, de a költség viselését a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet számára a pályázat vagy a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet pozícióra vonatkozó szabályai előírták. A kiutazási költség-előleggel a külföldre vezényeltnek az első alkalommal történő hazatérésekor a rendvédelmi szerv felé el kell számolnia.

(5) A Hszt. 69. § (1) bekezdés a) pontja alapján külföldre vezényelt részére a külföldi szolgálatteljesítési helyen várható megélhetési költségekre vagy a szolgálat ellátását befolyásoló körülményekre tekintettel a miniszter legfeljebb napi 20 euró összegig napidíj-kiegészítést állapíthat meg.

32/D. § (1) A Hszt. 69. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt – a rendelkezési állományra megállapított illetményének folyósításán kívül – az alábbi ellátásra jogosult a rendvédelmi szervtől:

(2) Az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti ellátásra a külföldre vezényelt akkor jogosult, ha az érintett ellátást a missziót létrehozó nemzetközi szervezet vagy nemzetközi megállapodás nem biztosítja.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti egészségbiztosítására a 32/C. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

32/E. § (1) Ha a missziót létrehozó nemzetközi megállapodás vagy a misszióban való részvételről szóló döntésben az Országgyűlés vagy a Kormány másképpen nem rendelkezik, a Hszt. 69. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt a külföldre vezénylés tartamára külszolgálati ellátmányra a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint jogosult.

(2)⁴⁹ A külszolgálati ellátmány

(3) Az alapellátmány a misszióban való részvétel – így különösen létfenntartás, közlekedés – fedezetére szolgáló juttatás, mértékét a külföldi szolgálatteljesítési hely, valamint a rendfokozati állománycsoporthoz tartozás függvényében a 4/A. melléklet tartalmazza.

(4) Az alapellátmány-kiegészítés a misszióban ellátandó feladat kockázatainak, valamint az éghajlati viszonyokból adódó megterhelés ellensúlyozását szolgáló juttatás, mértékét a kockázati szint, valamint az éghajlati viszonyok figyelembevételével a 4/A. melléklet tartalmazza. Az ellátandó feladat kockázataként kell figyelembe venni a misszió tevékenységi helye szerinti országban vagy országon belüli térségben fennálló

(4a)⁵⁰ A más ország határrendészeti tevékenysége hatékonyságának erősítése céljából három hónapot meg nem haladó időtartamra külföldre vezényelt állomány a végrehajtott feladatokkal járó egészségügyi kockázatok, illetve a fokozott megterheléssel járó, határterületen történő feladatvégzés ellentételezéseként havi 200 euró határrendészeti kiegészítésre jogosult.

(5) A beosztási pótlék a misszióban betöltött beosztás szintjének megfelelően megállapított juttatás, mértékét a 4/A. melléklet tartalmazza. Ha a tervezett beosztás szintje a 4/A. mellékletben foglaltak alapján nem azonosítható, akkor a beosztás szintjének meghatározásához a missziót létrehozó nemzetközi szervezettől kell állásfoglalást kérni.

(5a)⁵¹ Ha a Hszt. 69. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt a feladatait a Magyar Honvédség alárendeltségébe tartozó kontingens tagjaként látja el, a külföldre vezénylést elrendelő missziós kiegészítést állapíthat meg. A missziós kiegészítés egy hónapra számított mértékét úgy kell megállapítani, hogy azzal együtt a külszolgálati ellátmány bruttó mértéke legfeljebb a Magyar Honvédségnek az azonos misszióban részt vevő, azonos beosztást betöltő tagját megillető, a külföldi szolgálatot teljesítők járandóságaira vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint bruttósított ellátmány összegéig terjedhet.

(6) Nem jár külszolgálati ellátmány a külföldre vezényelt részére az ideiglenes hazatérés időtartamára, kivéve, ha az ideiglenes hazatérés szolgálati érdekből történik vagy ha a külföldre vezényelt a misszió működési szabályai alapján kiadott szabadságot vesz igénybe. Nem jár továbbá külszolgálati ellátmány arra az időtartamra sem, amely alatt a külföldre vezényelt betegség, baleseti sérülés miatti szolgálatképtelenség miatt, gyógyítás, gyógyulás céljából Magyarországon tartózkodik, kivéve, ha a betegség, a baleseti sérülés a misszióban ellátott szolgálata során, neki fel nem róható okból következett be és a misszióban való további részvétele a felgyógyulását követően folytatható.

32/F. § Ha a Hszt. 69. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt a misszió feladat- és hatáskörrel rendelkező vezetőjének rendelkezése alapján a misszió működési területén kívül köteles szolgálati feladatot ellátni és e kiküldetés költségeit nem térítik meg vagy természetben nem biztosítják, a külföldre vezényelt kiküldetési díjként napi 20 euróra jogosult. Az igénybe vett kiküldetési díj havonta a 200 eurót nem haladhatja meg.

32/G. § (1) A Hszt. 69. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt részére a külföldi szolgálatteljesítési helyen – jogszabály vagy a misszióra vonatkozó nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a rendvédelmi szerv köteles a külföldre vezényelt feladatkörének és a külföldi szolgálatteljesítési hely körülményeinek megfelelő elhelyezést biztosítani, a külföldre vezényelt által a saját nevében megkötött bérleti szerződés útján. Az elhelyezés során a külföldre vezényelt részére biztosítani kell a folyamatosan, megfelelően karbantartott, berendezett lakást vagy az annak biztosításához szükséges költségtérítést.

(2) A külföldre vezényelt részére a lakásnak a rendvédelmi szerv által történő rendelkezésre bocsátásánál a lakásbérletről szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét a szolgálati követelményeket, gazdaságossági szempontokat, továbbá a külföldi szolgálatteljesítési helyen érvényesülő sajátosságokat kell figyelembe venni. Ha a külföldre vezényelt a méltányolható lakásigényt meghaladó méretű lakást bérel, igényel, az ebből eredő költségkülönbözet őt terheli.

(3) A lakásbérlet kapcsán felmerülő ingatlanközvetítési díj a rendvédelmi szervet terheli.

(4) A lakás berendezési tárgyainak cseréjéről vagy az ennek megfelelő költségtérítésről a rendvédelmi szerv gondoskodik.

(5) A lakásbérleti díjat, továbbá a lakásban elhelyezett, a rendvédelmi szerv tulajdonát képező berendezési és felszerelési vagyontárgyak, valamint az ingóságok biztosítási díját, a lakásbérletnél kifizetett letét összegét, továbbá – ha az a rendeltetésszerű használat ellenére szükségessé vált – a lakásberendezés javításának és cseréjének költségeit a rendvédelmi szerv megtéríti.

(6) A magántulajdonú vagyontárgyak biztosításának díja a külföldre vezényeltet terheli.

(7) A lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatások – így különösen a villany-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatás, fűtés, hűtés, szemétszállítás – díja a külföldre vezényeltet terhelik.

32/H. § (1) A Hszt. 69. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt esetében, ha a missziót létrehozó nemzetközi megállapodásból, továbbá az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak a misszióban való részvételről szóló döntéséből más nem következik, a külföldi szolgálatteljesítési helyre történő kiutaztatást és hazatérést a rendvédelmi szerv vagy – a rendvédelmi szerv és a Magyar Honvédség, vagy az ezen szerveket irányító miniszterek erre vonatkozó megállapodása alapján – a Magyar Honvédség biztosítja.

(2) A Hszt. 69. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt esetében a szolgálati érdekből történő hazarendelés, baleseti sérülés vagy betegség miatti ideiglenes hazatéréshez az utazást vagy annak költségeit a rendvédelmi szerv biztosítja vagy megtéríti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben – feltéve, hogy a hazatérés nem fegyelmi, méltatlansági vagy büntetőeljárásra tekintettel történik – a rendvédelemi szerv a szárazföldi közlekedési eszköz esetén legfeljebb 200 kg, repülővel történő utazás esetén 50 kg személyes csomag szállítását biztosítja. Ha az utazás a Magyar Honvédség szállítóeszközein történik, a szállítható személyes csomag méretére és tömegére vonatkozó korlátozásokra a Magyar Honvédség állományára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában személyes csomagnak a külföldre vezényelt személyes használati eszközeit és ruházatát, továbbá a részére kiadott, rendszeresített egyenruházati terméket kell tekinteni. Nem tekinthető személyes csomagnak a külföldi szolgálat ellátásához a rendvédelmi szerv által biztosított lőfegyver, védőfelszerelés és más technikai eszköz.

32/I. § (1) A Hszt. 69. § (1) bekezdés d) pontja alapján külföldi feladatellátásra vagy külföldi képzésben történő részvételre történő külföldre vezényelt, ha nemzetközi kötelezettségvállalásból vagy megállapodásból más nem következik – a rendelkezési állományra megállapított illetményének folyósításán kívül – az alábbi ellátásra jogosult a rendvédelmi szervtől:

(2) A Hszt. 69. § (1) bekezdés d) pontja alapján külföldre vezényelt a külföldi szolgálatteljesítési hely, valamint a rendfokozati állománycsoporthoz tartozás függvényében a 4/A. mellékletben meghatározottak szerinti mértékű kiküldetési ellátmányra jogosult.

(3) Az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti ellátásra a 32/F–32/H. §-t, az (1) bekezdés e) pontja szerinti egészségbiztosítására a 32/C. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A Hszt. 69. § (1) bekezdés d) pontja alapján szolgálati érdekből tanulmányok folytatására külföldre vezényelt képzéssel kapcsolatos költségeit, a tandíjat, valamint a tanulmányok folytatásához szükséges, az oktatási intézmény által előírt eszközöket – így különösen a tankönyvet, taneszközöket, elektronikus eszközöket, internetet –, ha azokat a képzésről szóló megállapodás szerint a fogadó külföldi szerv vagy oktatási intézmény nem biztosítja térítésmentesen, a rendvédelmi szerv számla vagy az oktatási intézmény igazolása alapján megtéríti. A tanulmányok folytatásához szükséges eszközök céljából biztosítható költségtérítés mértéke oktatási félévenként a 300 eurót nem haladhatja meg, ettől a korlátozástól indokolt esetben az országos parancsnok és országos főigazgató eltérhet.

(5) Ha a Hszt. 69. § (1) bekezdés d) pontja szerinti külföldre vezénylésre rendvédelmi műveleti célból kerül sor, a miniszter szolgálati érdekből elrendelheti az (1) bekezdés a) pontja szerinti kiküldetési ellátmány helyett a 32/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külszolgálati ellátmány alkalmazását.

(6)⁵² A Hszt. 69. § (3) bekezdés a) pontja alkalmazásával az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség készenléti alakulatában való részvétel érdekében egy évet meg nem haladó időtartamra külföldre vezényelt

32/J. §⁵³ (1) A Hszt. 69. § (1) bekezdés e) pontja alapján külföldi feladatellátásra külföldre vezényelt, ha nemzetközi kötelezettségvállalásból vagy megállapodásból más nem következik, – a rendelkezési állományra megállapított illetményének folyósításán kívül – az alábbi ellátásra jogosult a rendvédelmi szervtől:

(2) A Hszt. 69. § (1) bekezdés e) pontja alapján külföldre vezényelt a külföldi szolgálatteljesítési hely, valamint a rendfokozati állománycsoporthoz tartozás függvényében a 4/A. melléklet IV. alcímében meghatározott mértékű kiküldetési ellátmányra jogosult.

(3) Az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti ellátásra a 32/F–32/H. §-t, az (1) bekezdés e) pontja szerinti egészségbiztosításra a 32/C. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

33. § Ezen alcím alkalmazásában:

34. § Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából a hivatásos állomány azon tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagját lehet külföldre vezényelni,

35. § (1) A hivatásos állomány tagjának összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra történő külföldre vezénylésére az országos parancsnok tesz javaslatot.

(2) A javaslat tartalmazza:

36. § (1) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra történő vezénylésről a kihelyező elöljáró a kihelyező okiratban rendelkezik. A kihelyező okiratnak tartalmaznia kell a tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos minden lényeges kérdést, így különösen:

(2) A kihelyező okirathoz csatolni kell az összekötő tiszt részletes munkaköri leírását.

(3) A kihelyező okiratot a kihelyező szerv készíti elő, és azt a javasolt személy írásos beleegyező nyilatkozatával együtt felterjeszti a külföldre vezénylés elrendelésére hatáskörrel rendelkező kihelyező elöljárónak.

(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a külföldre vezénylés alatt a hivatásos állomány tagjának más külföldi állomáshelyre történő áthelyezése miatt a külföldre vezénylés módosítása szükséges. Ebben az esetben a külföldre vezénylést módosító okiratban az (1) bekezdés 4. pontja szerinti, a tartós külszolgálat kezdő időpontja mellett a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés napját is fel kell tüntetni.

(5)⁵⁷

37. § (1) Az összekötő tisztet a tartós külszolgálat időtartamára összekötő tanácsos vagy összekötő főtanácsos munkakörbe kell besorolni, az összekötő tiszt munkaköri feladatainak megfelelően.

(2) A külföldre vezénylést megelőzően vezetői beosztást betöltő összekötő tisztet összekötő főtanácsos munkakörbe kell besorolni.

(3) Az összekötő tanácsos és az összekötő főtanácsos részére megállapítható szorzószámok kereteit és a munkaköri kulcsszámokat az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A szorzószámot az 5. mellékletben meghatározott keretek között a külföldi állomáshely sajátosságainak, valamint az összekötő tiszt munkaköri feladatainak megfelelően kell megállapítani, melyek változása esetén a szorzószám a tartós külszolgálat időtartama alatt módosítható.

38. § (1) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából történő külföldre vezénylés megszűnik:

(2) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából történő külföldre vezénylés megszüntethető:

(3) A külföldre vezénylés (2) bekezdés b) pontja alapján történő megszüntetéséhez az összekötő tiszt egyetértése nem szükséges.

(4) A külföldre vezénylés (1) bekezdés szerinti megszűnéséről vagy (2) bekezdés szerinti megszüntetéséről a kihelyező elöljáró határozatban rendelkezik.

39. § (1) A külföldre vezénylés a 38. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott visszavonással a tartós külszolgálat bármely szakaszában megszüntethető, ha

(2) A külföldre vezénylésnek a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetését a kihelyező szerv vezetője kezdeményezi a kihelyező elöljárónál.

40. § (1) Más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés esetében az áthelyezést megelőző és azt követő külföldre vezénylés időtartama együttesen nem haladhatja meg a Hszt. 69. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot.

(2) A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezéshez is az összekötő tiszt egyetértése szükséges.

(3) A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről a kihelyező elöljáró határozatban dönt.

41. § A kihelyező szerv a külföldre vezénylés megszűnéséről, megszüntetéséről, valamint a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről – amennyiben annak bekövetkezése előre látható – a tervezett időpontot legalább három hónappal megelőzően az összekötő tisztet írásban értesíti.

42. § (1)⁵⁸

(2) Az összekötő tiszt a tartós külszolgálat időtartama alatt a hivatásos állomány jutalmazási rendszerében előírtak szerint jutalmazható.

(3) A tartós külszolgálat tartalma alatt az összekötő tisztet – illetményén felül – a maga és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói külföldi létfenntartásával, valamint a tartós külszolgálati tevékenységgel kapcsolatos költségeinek fedezésére szolgáló devizaellátmány, devizaellátmány-pótlék, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

43. § (1) Az összekötő tiszt a tartós külszolgálat időtartamára devizaellátmányra jogosult.

(2) Az összekötő tiszt devizaellátmányának havi összege

(3) Az összekötő tiszt részére a devizaellátmány a tartós külszolgálat megkezdése napjától a tartós külszolgálat megszűnésének vagy megszüntetésének napjáig jár. A töredékhavi ellátmány kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.

(4) Az összekötő tiszt külföldi állomáshelyén részmunkaidőben foglalkoztatott családtagja is jogosult devizaellátmányra, melynek összegét a foglalkoztatás időtartamának figyelembevételével kell az 5. melléklet szerint meghatározott szorzószám alapján megállapítani.

(5) A devizaellátmányt a KüM R. szerinti devizában úgy kell átutalni, hogy az az összekötő tiszt devizaszámláján legkésőbb a tárgyhót követő hónap ötödik napján megjelenjen. A tartós külszolgálat megszűnése vagy megszüntetése esetén a devizaellátmány a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban is kifizethető.

44. § (1) A KüM R. 2. mellékletében felsorolt állomáshelyeken tartós külszolgálatot teljesítő összekötő tiszt devizaellátmány-pótlékra jogosult. A devizaellátmány-pótlék állomáshelyenkénti összegét a KüM R. 2. mellékletében meghatározott kiegészítő pótléknak megfelelő mértékben kell megállapítani.

(2) A töredékhavi devizaellátmány-pótlék kiszámítására, valamint a devizaellátmány-pótlék átutalására a devizaellátmányra vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) A devizaellátmány-pótlék nem képezi alapját a családtagi pótléknak és a devizaellátmány-előlegnek, egyebekben azonban a devizaellátmánnyal esik egy tekintet alá.

45. § (1) Az összekötő tiszt részére a devizaellátmányon felül a kihelyező okiratban családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóként szerepeltetett családtag után a családtag tényleges kiutazásától a végleges hazautazásáig – a (2) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével – családtagi pótlék jár.

(2) Nem jár családtagi pótlék az után a hozzátartozó után, aki

(3) A (2) bekezdés a) pontban szereplő jövedelem megszerzését az összekötő tiszt írásban köteles bejelenteni.

(4) A családtagi pótlék összege

(5) Az összekötő tiszt nem jogosult családtagi pótlékra, amennyiben a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó a külföldi állomáshelyet évi kilencven napot meghaladóan elhagyja. Többszöri távollét esetén a részidőket – az évi alap- és pótszabadság időtartama kivételével – évente össze kell számítani. A házastárs vagy élettárs szülés miatti távolléte esetén a kihelyező szerv vezetője ezen időszak összeszámításától – legfeljebb évi hatvan napig – eltekinthet. A családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó külföldi állomáshelyről történő eltávozását az összekötő tiszt az elutazás előtt három munkanappal a kihelyező szerv vezetőjének köteles írásban bejelenteni.

(6) Ha a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó a keresőképtelenség ideje alatt a külföldi állomáshelyen tartózkodik, a családtagi pótlékot változatlan összegben kell folyósítani.

(7) Ha a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó kiutazására az összekötő tiszt kihelyezését követően kerül sor, a kihelyezési okiratot módosítani kell. A módosításnak tartalmaznia kell az érintett családtag kiutazásának dátumát.

46. § (1) Az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói számára a kihelyező szerv köteles – az összekötő tiszt feladatkörének, a család összetételének, létszámának és a külföldi állomáshely körülményeinek megfelelő – elhelyezést biztosítani, az összekötő tiszt által a saját nevében megkötött bérleti szerződés útján. Az elhelyezés során az összekötő tiszt és családja részére biztosítani kell a folyamatosan, megfelelően karbantartott, berendezett lakást, az összekötő tiszt részére megfelelő munkakörülményeket nyújtó irodát, vagy az ezek biztosításához szükséges költségtérítést.

(2) Az összekötő tiszt részére a lakásnak a kihelyező szerv által történő rendelkezésre bocsátásánál a lakásbérletről szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét a szolgálati követelményeket, protokolláris kötelezettségeket, gazdaságossági szempontokat, továbbá a külföldi állomáshelyen érvényesülő sajátosságokat kell figyelembe venni. Amennyiben az összekötő tiszt a méltányolható lakásigényt meghaladó méretű lakást bérel, igényel, az ebből eredő költségkülönbözet őt terheli.

(3) A lakás- és garázsbérlet kapcsán felmerülő ingatlanközvetítési díj a kihelyező szervet terheli.

(4) A lakás- és irodaberendezési tárgyak cseréjéről – amennyiben az irodaberendezési tárgyakat a külföldi állomáshely nem biztosítja – vagy az ennek megfelelő költségtérítésről a kihelyező szerv gondoskodik.

47. § (1) A lakás- és a garázsbérlet bérleti díját, továbbá a lakásban elhelyezett, a kihelyező szerv tulajdonát képező berendezési és felszerelési vagyontárgyak, valamint az ingóságok és a garázs biztosítási díját, a lakás- és garázsbérletnél kifizetett letét összegét, továbbá – ha az a rendeltetésszerű használat ellenére szükségessé vált – a lakásberendezés javításának és cseréjének költségeit a kihelyező szerv megtéríti.

(2) A magántulajdonú vagyontárgyak biztosításának díja az összekötő tisztet terheli.

(3) A lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatások – így különösen a villany-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatás, fűtés, hűtés, szemétszállítás – díja az összekötő tisztet terhelik. Amennyiben ezek együttes összege egy-egy naptári éven belül meghaladja az összekötő tiszt devizaellátmánya, devizaellátmány-pótléka és családtagi pótléka együttes nettó összegének (a továbbiakban együtt: összellátmányának) az 5%-át, az ezt meghaladó részt a kihelyező szerv átvállalja.

(4) Amennyiben a lakbér a külön szolgáltatások alapdíját is magában foglalja, úgy a szolgáltatások díjául az összekötő tiszt összellátmányának 5%-át kitevő összeget kell megállapítani, amellyel a kihelyező szerv a lakbértérítés összegét csökkenti. Ennél kisebb mértékű díj megállapítása csak akkor engedélyezhető, ha a lakbérként térítendő összeg nem éri el az összekötő tiszt összellátmányának 5%-át. Együtt élő házastársak, élettársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a devizaellátmányuk együttes összegét kell alapul venni.

(5) A kihelyező szerv egy mobiltelefon és internet beszerzési költségét, valamint – részletes számla vagy egyéb nyilvántartás alapján – a szolgálati beszélgetések és kommunikáció díját megtéríti.

48. § (1) Az ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit a kihelyező szerv viseli.

(2) A szállás vagy a szálloda kategóriáját a kihelyező szerv által meghatározott szempontok alapján kell megválasztani.

49. § (1) Ha az összekötő tiszt családtagi pótlékra jogosító gyermeke a fogadó ország jogszabályai szerint a kihelyezést követően válik tankötelessé vagy óvodai nevelésben való részvételre kötelezetté, a kihelyezési okiratot módosítani kell. A kihelyezési okirat módosítását az összekötő tiszt a kihelyező szervnél kezdeményezi.

(2) Ha a költségkeret felhasználásának engedélyezése a kihelyező elöljáró külön jóváhagyásához kötött, úgy az erre irányuló előterjesztést az országos parancsnok terjeszti fel. Az iskoláztatási, óvodai költség a befizetést igazoló számla alapján számolható el.

(3) Az összekötő tisztnek a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozónak tekintendő gyermeke után az átlagos képzési követelményeknek megfelelő és átlagos költségszintű alap- és középfokú oktatási intézményben felmerülő tandíjköltséget vagy az óvodai nevelésben való részvétel költségét – a (4) bekezdésben foglalt összeghatárig – meg kell téríteni, ha egészségügyi vagy más okból a helyi állami iskolarendszer nem vehető igénybe, vagy az is tandíjköteles.

(4) A (3) bekezdés szerinti, az óvodai nevelési költségtérítés vagy tandíjköltség-térítés legmagasabb összege gyermekenként és tanévenként az adott országra a KüM R.-ben meghatározott alapösszeg háromszorosáig terjedhet. Ennél nagyobb költségtérítés csak a kihelyező elöljáró külön engedélye alapján folyósítható. A költségtérítés összegét gyermekenként kell megállapítani és folyósítani. A tandíj vagy az óvodai nevelési költség az éves vagy féléves tandíjat és a beiratkozás díját foglalja magában. Nem lehet megtéríteni az oktatási intézmény által szervezett kirándulás, szabadidős programok, külön nyelvórák, iskolabusz költségeit.

50. § (1) A kihelyező szerv által meghatározott feltételekkel

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gépjármű kötelező biztosításának, a külföldi állomáshely szerinti országban való forgalomba helyezésének költségeit a kihelyező szerv megtéríti.

51. § A 46–50. §-ban meghatározott költségeket, valamint díjak felmerülését az összekötő tiszt igazolni köteles.

52. § A kihelyező szerv az összekötő tiszt részére a protokolláris kötelezettségei ellátása érdekében költségkeretet engedélyezhet.

53. § (1) Az összekötő tiszt részére tartós külszolgálata megkezdése alkalmával a kihelyező szerv vezetője kéthavi bruttó alapilletménye összegéig terjedő illetményelőleg folyósítását engedélyezheti a tartós külszolgálat időtartamának megfelelő, de legfeljebb tizenkét havi törlesztéssel.

(2) Az összekötő tiszt kérelmére, a tartós külszolgálat megkezdésekor, egyszeri alkalommal devizaellátmány-előleget kell folyósítani, melynek összege nem haladhatja meg a 2,5 szorzószámmal számított háromhavi devizaellátmány összegét.

(3) A kihelyező szerv az összekötő tiszt kérelmére – kizárólag gépkocsi vásárlása céljából – a (2) bekezdésben meghatározottakon felül, 2,5 szorzószámmal számított további hat havi devizaellátmány-előleg folyósítását engedélyezheti, amelynek összege nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát.

(4) Az összekötő tiszt a devizaellátmány-előleg felhasználásával vásárolt gépkocsira – a devizaellátmány-előleg törlesztésének időtartamára – köteles a vásárlással egyidejűleg CASCO vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni.

(5) A devizaellátmány-előleg kiszámításánál a családtagi pótlékot nem lehet figyelembe venni.

(6) A (2) bekezdés szerinti előleg legfeljebb tíz, a (3) bekezdés szerinti pedig legfeljebb harminchat havi részletre, ha a tartós külszolgálat tervezett időtartama ennél rövidebb, annak végéig engedélyezhető. A devizaellátmány-előleg törlesztését a felvételét követő negyedik hónapban kell megkezdeni, a törlesztésnek a hazatérés napjáig be kell fejeződnie.

(7) Amennyiben a tartós külszolgálat – előre nem látható okok miatt – a devizaellátmány-előleg visszafizetése előtt fejeződik be, az összekötő tiszt az előleg fennmaradó részét állomáshelyén egy összegben a felvétel pénznemében vagy belföldön legkésőbb a tartós külszolgálat befejezésétől számított harminc napon belül a hazatérés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaeladási-árfolyamon számítva, forintban köteles visszafizetni.

(8) Ha az összekötő tiszt a devizaellátmány-előleget a tartós külszolgálat befejezésétől számított harminc napon belül nem fizeti vissza, a kihelyező szerv jogosult a késedelmes napokra a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot felszámítani. Amennyiben a tartós külszolgálat az összekötő tisztnek fel nem róhatóan a devizaellátmány-előleg visszafizetése előtt fejeződik be, a törlesztésre a kihelyező szerv a (6) és (7) bekezdésben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

(9) Az egy évet meg nem haladó időtartamú tartós külszolgálat esetén devizaellátmány-előleg nem adható.

54. § (1) Együtt élő házastársak, élettársak egyazon külföldi állomáshelyre történő kihelyezése esetén a családtagi pótlék, az iskoláztatási költség és a költözés költsége csak az egyiküket illeti meg.

(2) Az összekötő tiszt az ellátmánnyal kapcsolatos túlfizetésből eredő, valamint a külföldön felmerült egyéb tartozását abban a pénznemben köteles megfizetni, amelyben a tartozás fennáll.

(3) A devizaellátmány, devizaellátmány-pótlék és a családtagi pótlék havi kifizetése a hivatásos állomány tagja részére a külföldi állomáshely országában nyitott fizetési számlára való átutalással történik. Azokon az állomáshelyeken, ahol a fogadó ország gazdasága, pénzügyi rendszere fejletlen vagy – akár átmenetileg – működése súlyos zavarokkal küzd, és ennek következtében bankrendszerének működése nem megbízható, a kifizetés készpénzben is történhet.

(4) A külföldi szolgálat ideje alatt teljesített külföldi kiküldetés napidíjának kifizetése készpénzben vagy a hivatásos állomány tagja által megjelölt fizetési számlára való átutalással történik.

55. § (1) A kihelyező szerv köteles az utazási költséget megtéríteni:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kihelyező szerv indokolt esetben az összekötő tiszt egyéb utazási költségeihez is hozzájárulhat.

(3) Az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó hazai egészségügyi kivizsgálásra vagy gyógykezelésre való utazását, illetve kísérő igénybevételének szükségességét a kihelyező szerv egészségügyi szolgálatának a vezetője igazolja.

(4) Az utazásnál igénybe vehető szállítási eszközt a kihelyező szerv határozza meg.

56. § (1) Ha az összekötő tiszt külföldi szolgálata alatt kiküldetést teljesít, költségtérítésre és – a (2)–(5) bekezdésekben foglaltak szerint – külföldi napidíjra jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítés és külföldi napidíj szempontjából külföldi szolgálatnak kell tekinteni azt is, ha az összekötő tiszt a külföldi állomáshely országában teljesít kiküldetést.

(3) Ha az összekötő tiszt az (1) bekezdés szerinti kiküldetést teljesít, a külföldi napidíj összege a KüM R.-ben meghatározott külföldi napidíjnak a 25%-a. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetés időtartama a négy órát nem éri el. A napidíj fele jár, ha a kiküldetés időtartama a nyolc órát nem éri el.

(4) Az összekötő tiszt részére szállásköltség csak a naptári naponként nyolc órát meghaladó távollét esetén jár.

(5) Az összekötő tisztet magyarországi szolgálati útja alkalmával a Magyarországon töltött időre a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok szerinti térítések illetik meg.

57. § (1) Az összekötő tiszt és a vele együtt élő családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói legszükségesebb ingóságai kiszállításának indokolt és számlával igazolt költségeit a külföldi állomáshelyre történő kiutazás és végleges hazautazás alkalmával a kihelyező szerv viseli.

(2) Ha az összekötő tiszt az első kiutazásához, valamint az ideiglenes vagy végleges hazatéréséhez szolgálati gépjárművet vesz igénybe, részére és a vele együtt utazó, családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói részére csak az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült, számlával igazolt költségek – így különösen az üzemanyag, szállás, parkolás, autópálya díja – téríthetők, egyéb költségtérítésre nem jogosultak.

(3) Az összekötő tiszt részére saját gépjárművel történő utazása esetén az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítőkre vonatkozó szabályok szerinti költségtérítés jár.

(4) Gépjárművel történő utazás esetén az utazás időtartamát és útvonalát a kihelyező szervnek kell meghatározni.

58. § Az összekötő tisztet az évi rendes szabadsága vagy bármely okból történő ideiglenes hazatérése alatt – a betegség miatti hazatérés kivételével – a devizaellátmány változatlan összegben megilleti.

59. § (1) Az összekötő tiszt és családtagi pótlékra jogosító családtagja javára – a külföldön eltöltött időre – a kihelyező szerv a külföldi állomáshely szerinti ország egészségügyi ellátásának igénybevételére jogosító biztosítást köt vagy ilyen biztosításnak a kihelyező költségén történő megkötését engedélyezi, amennyiben a külföldi állomáshely szerinti ország és Magyarország között az egészségügyi szolgáltatások kölcsönös igénybevételéről kétoldalú megállapodás vagy kötelezően alkalmazandó európai uniós jogszabály nincs.

(2) Az (1) bekezdés hatályán kívül eső esetekben a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak az irányadók.

60. § (1) Az összekötő tiszt külföldön történő elhalálozása esetén a vele a külföldi állomáshelyen egy háztartásban élő családtagja részére az elhalálozást követő harminc napra az elhalálozott devizaellátmányát, devizaellátmány-pótlékát és családtagi pótlékát ki kell fizetni.

(2) A családtagi pótlékra jogosító családtag külföldön történő elhalálozása esetén az összekötő tiszt részére az elhalálozást követő harminc napra az elhalálozott után járó családtagi pótlékot ki kell fizetni.

(3) Az összekötő tiszt külföldön történt elhalálozása esetén a hazaszállításról és a temetésről a kihelyező szerv gondoskodik. Az összekötő tiszt kérelmére a kihelyező szerv saját költségén gondoskodik az összekötő tiszt külföldön elhunyt, az (1) bekezdés szerinti családtagja hazaszállításáról és temetéséről.

(4) Az összekötő tiszt elhalálozása esetén az általa felvett illetményelőlegnek és devizaellátmány-előlegnek az elhalálozást követően esedékes, egyébként visszafizetendő részét a kihelyező szervnek visszafizetni nem kell. Az (1) bekezdés szerinti devizaellátmány-előleg levonással nem terhelhető.

61. § (1) A szolgálati viszony szüneteltetése iránt az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter intézkedik

(2) A szolgálati viszony szüneteltetéséről szóló parancs tartalmazza a szünetelés okát és annak kezdő napját.

(3) Ezen alcím vonatkozásában

62. § (1) Azt, akinek szünetel a szolgálati viszonya, az állományilletékes parancsnok a szünetelés kezdő napjától köteles mentesíteni a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.

(2) A hivatásos állomány tagjától a szünetelés időtartamára az egyéni szolgálati fegyverzetét és a lőszerkészletét be kell vonni, továbbá intézkedni kell a szolgálati igazolvánnyal és a szolgálati jelvénnyel kapcsolatos, miniszteri rendeletben meghatározott személyügyi intézkedések végrehajtására.

63. § (1)⁵⁹ A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a szolgálati viszony folyamatosságát nem érinti.

(2)⁶⁰

(3)⁶¹ A szolgálati viszony megszűnik, ha a szolgálati viszony megszüntetésére fegyelmi fenyítésként kerül sor.

(4) A szünetelés időtartama a Hszt. 282. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülése esetén a hivatásos szolgálati időbe beszámít, tényleges szolgálati időként azonban nem vehető figyelembe.

64. § (1)⁶²

(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony szünetelésének ideje alatt is jogosult a rendvédelmi szerv által fenntartott vagy támogatott egészségügyi intézményben az egészségügyi ellátás igénybevételére.

65. § (1) A Hszt. 74. §-a szerinti esetben az állami vezetői megbízás megszűnéséről a minisztérium személyügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége értesíti a rendvédelmi szervnek a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szervezeti egység szerinti állományilletékes parancsnokot.

(2) A szolgálati viszony szüneteltetésének megszüntetése iránt az állományilletékes parancsnok intézkedik

(3)⁶³ A Hszt. 73. § (3) bekezdése szerinti esetben a hivatásos állomány tagja részére a Hszt. szerinti illetményt és a Hszt. 76/A. §-ában meghatározott juttatást és költségtérítést a szünetelés befejező napjától számítva kell folyósítani.

66. § (1) Az országos parancsnok és helyettese, valamint az országos főigazgató és helyettese (a továbbiakban ezen alcímben együtt: Hszt. 177. §-a szerinti vezető) a 66–72. §-ában meghatározott vezetői juttatásokra jogosult. A vezetői juttatásokra való jogosultság a vezetői kinevezés vagy megbízás időtartamára áll fenn.

(2) A juttatások költségvetési fedezetét annak a rendvédelmi szervnek a költségvetéséből kell biztosítani, amelyben a jogosult a megbízatásából adódó feladatait teljesíti.

67. § (1) Az országos parancsnok és az országos főigazgató részére hivatali lakás használatát lehet biztosítani a (3) bekezdés alapján, ha a saját és a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa lakásviszonyait is figyelembe véve Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében megfelelő lakással nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatali lakás: egy személy beköltözése esetén kettő, egyéb esetben az együttlakó személyek számának megfelelő, de legkevesebb három lakószobával rendelkező budapesti vagy Budapest közvetlen vonzáskörzetében lévő lakás.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosult személy számára hivatali lakás használata a miniszter előzetes engedélyével vehető igénybe.

(4) A jogosult személyt terhelik a lakáshasználattal összefüggésben felmerülő karbantartási és kisebb javítási költségek, az esetlegesen felmerülő közös költség, az energiaszolgáltatási és közüzemi díjak, valamint a távbeszélő-, internet- és televízió szolgáltatás díja. A rendvédelmi szerv költségvetését terheli az esetlegesen felmerülő bérleti vagy lakáshasználati díj és a jogosultat a lakáshasználattal kapcsolatban terhelő külön szolgáltatások díja.

(5) A jogosult személy által használt hivatali lakás nem cserélhető el, a jogosult számára nem idegeníthető el, a lakásra vonatkozó tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható, továbbá a jogosult halála esetén a lakáshasználati jogviszony megszűnik.

(6) A jogosult személy köteles a hivatali lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaszolgáltatni a jogosultság megszűnésekor.

(7) A juttatás keretében létrejövő lakáshasználati jogviszonyra egyebekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény rendelkezései megfelelően irányadók.

68. § (1) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő a Hszt. 177. §-a szerinti vezetőt külföldi tartózkodása idejére költségtérítés, valamint a Hszt. 167. § (5) bekezdésének megfelelően kiadott miniszteri rendelet szerinti napidíj illeti meg.

(2) A költségtérítés magában foglalja

(3) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő a Hszt. 177. §-a szerinti vezető a számlával igazolt szállásköltség megtérítésére tarthat igényt, ha a feladatát a külföldre érkezés napján nem tudja befejezni, vagy ha a feladata befejezése napján hazautazni nem tud. Ha a Hszt. 177. §-a szerinti vezető a külföldi tartózkodása alatt térítésmentes elszállásolásban részesül, szállásköltség-térítésre nem tarthat igényt.

(4) A külföldi szállás, szálloda kategóriáját a kiküldő rendvédelmi szerv országos parancsnoka vagy országos főigazgatója által belső szabályzatban meghatározott szempontok szerint kell megválasztani. A küldöttség tagjai számára indokolt esetben a küldöttség vezetőjét megillető szállodában történő elhelyezés is biztosítható.

69. § (1) Ha a hivatalos célú külföldre utazás repülőgéppel történik, az utazásnál a Hszt. 177. §-a szerinti vezető részére turista osztálynak megfelelő árú repülőjegy vásárolható.

(2) Vonattal történő utazás esetén a Hszt. 177. §-a szerinti vezető első osztályt vehet igénybe.

70. § (1) Az országos parancsnok és az országos főigazgató személyes gépkocsihasználatra jogosult. A személyes gépkocsihasználathoz számukra gépkocsivezetőt kell biztosítani. A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsit az országos parancsnok, valamint az országos főigazgató korlátlan kilométerkeret felhasználásával veheti igénybe.

(2) Az országos parancsnok helyettese és az országos főigazgató helyettese a (3) bekezdés szerinti engedéllyel jogosult személyes gépkocsihasználatra.

(3) Az országos parancsnok helyettese és az országos főigazgató helyettese a miniszter előzetes engedélyével vehetik igénybe a következő juttatásokat:

(4) A országos parancsnok helyettesének és az országos főigazgató helyettesének személyes gépkocsihasználatához – az egy épületen belül elhelyezett, azonos szervezeti egységhez tartozó igényjogosultak számával arányos mértékben – egy-három igényjogosult esetén egy fő, négy-hat igényjogosult esetén két fő gépkocsivezető biztosítható.

(5) A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsi hivatalos és magáncélú utazásra egyaránt igénybe vehető. A személygépkocsi tételes menetlevél vezetése nélkül, érvényes forgalmi engedéllyel vehet részt a közúti forgalomban.

71. § (1) A személyes gépkocsihasználatra jogosult a gépkocsi kilométer-számlálójának állását minden naptári hónap utolsó napján köteles az erre szolgáló formanyomtatványon rögzíteni. A 70. § (2) bekezdés szerinti jogosult személy a nyilvántartás szerinti havi futásteljesítmény azon része után, amely a miniszteri engedélyben meghatározott mértéket meghaladja, köteles a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a személygépkocsit üzemben tartó szerv részére az üzemanyag-költséget – a fizetési kötelezettség tudomására jutásától számított harminc napon belül – megtéríteni.

(2) Nem vonatkozik a megtérítési kötelezettség a térítésmentes futásteljesítmény elérését követően a tárgyhónap során megtett azon utakra, amelyek hivatalos jellegét a jogosult tételes menetlevéllel igazolja.

(3) Személyes gépkocsihasználat címén

(4) A (3) bekezdés vonatkozásában a személygépkocsi-kategóriát a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján kiadott, az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló miniszteri utasítás szabályai szerint kell meghatározni.

72. § (1) A Hszt. 177. §-a szerinti vezető számára számítástechnikai eszközök – hordozható személyi számítógép vagy táblagép – és rádiótelefon használatát kell biztosítani.

(2) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg az irányítása alá tartozó szerv hivatásos állományába tartozó, a Hszt. 177. §-a szerinti vezető számára az (1) bekezdés szerinti eszközök használatára vonatkozó részletszabályokat és az internet-használati jogosultság részletes szabályait.

73. § Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.

74. § E rendelet 59. § (2) bekezdése a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

75. §⁶⁴ (1) E rendeletnek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény végrehajtásáról szóló 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 442/2015. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését⁶⁵ követően elrendelt külföldre vezénylések tekintetében kell alkalmazni.

(2) A Módr. hatálybalépésekor⁶⁶ a külföldre vezényelt részére megállapított juttatásokat és költségtérítéseket a Módr. hatálybalépése – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem érinti.

(3) A Módr. hatálybalépésekor⁶⁷ a külföldre vezényelt részére megállapított juttatásokat és költségtérítéseket a külföldre vezénylésnek a Módr. hatálybalépését követő időszakára e rendelet szerint módosítani kell, ha az a hivatásos állomány tagja számára kedvezőbb.

76. §⁶⁸ E rendeletnek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény végrehajtásáról szóló 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 86/2017. (IV. 10.) Korm. rendelettel megállapított 32/E. § (5a) bekezdését az Egyesült Nemzetek Szervezete ciprusi békefenntartó missziójában (UNFICYP) részt vevők esetében a vezénylésük időtartamára, 2016. március 1-jétől kell alkalmazni.

77. §⁶⁹ E rendeletnek a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított 9. § (1) bekezdés b) pontja a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.