BÜ BH 2015/154
BÜ BH 2015/154
2015.06.01.
A nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések miatt nincs helye felülvizsgálatnak. Azok relatív eljárási szabálysértést valósítanak meg, amelyek nem tartoznak a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt és felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe [Be. 416. § (1) bek. c) pont].
[1] A járásbíróság a 2013. március 8. napján kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében [1978. évi IV. tv. 282. § (1) bek., (2) bek. b) pont], ezért őt hat év hat hónap fegyházbüntetésre és a közügyektől hat év eltiltásra ítélte; elrendelte a terhelttel szemben a városi bíróság ítéletével kiszabott nyolc hónapi, végrehajtásában háromévi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását; rendelkezett az előzetes fogvatartás beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.
[2] A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró törvényszék a 2013. november 12. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terheltre vonatkozó részében megváltoztatva, a terhére megállapított bűncselekményt a Btk. 178. § (1) bekezdése, (2) bekezdésének b) pontja szerinti kábítószer birtoklása bűntettének minősítette, melyet bűnsegédként követett el; megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható, és helyesbítette az előzetes fogvatartás beszámítására, a bűnjelekre, valamint a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terheltre vonatkozóan helybenhagyta.
[3] A jogerős ügydöntő határozat ellen a II. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, annak jogalapját nem jelölve meg; az indítvány azonban tartalma szerint a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontján alapul.
[4] Az indítvány szerint eljárási szabályt sértve készült a házkutatásról készült jegyzőkönyv, mivel ő mint a „kényszerintézkedést elszenvedő” azt nem írta alá, így bizonyítékként a jegyzőkönyv nem lett volna felhasználható. Ugyanígy törvénysértőnek találta a garázsnál tartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet, mivel arról hiányzik a tanúk aláírása, így megítélése szerint ezt sem lehetett volna bizonyítékként felhasználni.
[5] Kiegészítve indítványát sérelmezte azt is, hogy a helyszíni szemléről nem készült kép- és hangfelvétel, továbbá azt, hogy – az ügyvédjével történt konzultáció után – ugyan a 2011. december 7. napján megtartott iratismertetésen a nyomozó kérdésére úgy nyilatkozott, hogy az elé tárt iratokra észrevételt kíván tenni, azonban ezt a jogát a nyomozó hatóság nem biztosította.
[6] Hivatkozott arra, hogy szerinte a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehetett volna megállapítani, hogy neki köze volt az általa bérelt garázsban lefoglalt és kábítószerrel kapcsolatos ingóságokhoz.
[7] Megítélése szerint sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének, emellett álláspontja szerint a bíróságok a toxikológus szakvélemény és a vegyész szakértői vélemény közötti ellentéteket sem oldották fel, ahogy a N. Z.-né tanúnak a nyomozás és a tárgyaláson tett vallomása között észlelhető ellentmondást sem.
[8] További eljárási szabálysértésként utalt arra, hogy a 2012. szeptember 13-i tárgyaláson az ülnök személyében változás következett be, azonban a bíróság a Be. 287. § (4) bekezdésében foglaltakat megsértette, mivel a tárgyalást nem kezdte újra.
[9] Mindezekre figyelemmel azt indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.
[10] Indítványát utóbb kiegészítve azt hangsúlyozta, hogy a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések a meghozott határozatokat lényegesen befolyásolták, és ez indokolja az ítéletek hatályon kívül helyezését.
[11] A Legfőbb Ügyészség az indítványt részben törvényben kizártnak, részben megalapozatlannak találta.
[12] Álláspontja szerint nem valósult meg a felülvizsgálat alapját képező, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés a tárgyalás megismétlésével kapcsolatosan, mivel az iratokból megállapíthatóan az eljárási törvény előírásainak megfelelően sor került a tárgyalás megismétlésére.
[13] Alaptalannak találta az indítványt az indokolási kötelezettséggel kapcsolatos részében is, mivel megítélése szerint az eljárt bíróságok a szükséges és elégséges mértékben tettek eleget az indokolási kötelezettségüknek.
[14] A terhelt által felhívott eseti döntés kapcsán arra mutatott rá, hogy az az adott ügyben nem irányadó, mivel a toxikológus és a vegyész szakértői vélemények között nem volt ellentét, azok lényegében két külön kérdésre vonatkoztak.
[15] Végül hivatkozott arra, hogy az indítvány egyebekben a törvényben kizárt módon az irányadó tényállást támadta.
[16] Ezért a megtámadott határozatok hatályban tartására tett indítványt.
[17] A megtámadott határozatokat a Kúria a Be. 423. § (4) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, és a terhelt által nem hivatkozott egyéb esetleges – feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező – eljárási szabálysértésekre is.
[18] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) és c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[19] Így a Be. 373. § (1) bekezdés II. a) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményez, ha az eljáró tanács tagjai a tárgyaláson nem voltak mindvégig jelen.
[20] A Be. 287. § (3) bekezdése szerint a tárgyalás hat hónapon belül ismétlés nélkül folytatható, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni. A felhívott törvényhely (4) bekezdése alapján azonban a tárgyalás megismételhető anyagának ismertetésével is.
[21] Ahogy arra a Legfőbb Ügyészség helytállóan hivatkozott, a BKv. 65. számú vélemény 2. pontja alapján azonban nem feltétlen hatályon kívül helyezési, hanem relatív eljárási szabálysértés az, ha a bíróság a tárgyalást annak ellenére, hogy a korábbi tárgyalás óta hat hónap eltelt, nem kezdi elölről, illetve a hat hónapon belül megtartott tárgyalást a tárgyalás anyagának ismertetésével nem ismétli meg, annak ellenére, hogy a tanács összetételében az ülnökök személye megváltozott.
[22] Hasonló módon foglal állást az EBH 2007.1593. számú, valamint a BH 2005.208. számú eseti döntés is.
[23] Emellett a terhelt által hivatkozott és a fentieknek megfelelően relatívnak minősülő eljárási szabálysértés sem valósult meg.
[24] Ahogy ugyanis a 2012. szeptember 13. napján megtartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv rögzítette, az egyik ülnök személye megváltozott, ezért a tanács elnöke felolvasta a 2012. május 22. napján készült 41. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvet. Ezt megelőzően pedig az ügyben érdemi tárgyalás nem volt.
[25] Nem sértették meg indokolási kötelezettségüket sem az eljárt bíróságok.
[26] A Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja szerint hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében a bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
[27] A Be. 258. §-ára figyelemmel a bíróság indokolásában köteles számot adni a döntéshozatali tevékenységéről, a felülbíráló bíróság pedig ezt köteles ellenőrizni. Az érdemi felülbírálat lehetősége akkor hiúsul meg, ha a megtámadott határozat indokolása oly mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg belőle: mire alapította a bíróság a döntését.
[28] Mindebből következően ezen felülvizsgálati ok esetében nem vizsgálható a bűnösség megállapításának, a felmentésnek, az eljárás megszüntetésének, a jogi minősítésnek, vagy a büntetés kiszabásának, illetve intézkedés alkalmazásának anyagi jogi alapossága, helyessége (BH 2012.32.).
[29] Az adott ügyben pedig mind az első-, mind a másodfokú bíróság a szükséges mértékben teljesítette indokolási kötelezettségét, abból döntése nyomon követhető volt.
[30] A terhelt szakértői véleményekkel kapcsolatos kifogása alapján pedig nincs helye felülvizsgálatnak.
[31] Az indítványozó által hivatkozott BH. 2012.60. számú döntés szerint akkor, ha a bíróság a különleges szakértelmet igénylő és a cselekmény minősítését befolyásoló kérdést a kirendelt szakértő által előterjesztett véleménytől eltérően dönti el anélkül, hogy más szakértőt rendelne ki, az indokolási kötelezettségét oly mértékben sérti meg, hogy az ítélet felülbírálatra alkalmatlanná válik.
[32] Az adott ügyben azonban a bíróságok által értékelt igazságügyi toxikológiai, illetőleg vegyész szakértői vélemények között nem volt ellentét, miután a két szakértői vizsgálat tárgya nem volt azonos. Így nem volt szükséges sem új szakértő kirendelésre, sem pedig a szakértők egymás jelenlétében történő meghallgatása. Erre figyelemmel a szakvéleményekre alapított tények kapcsán az indokolási kötelezettség megsértése sem állapítható meg.
[33] Végül nincs helye felülvizsgálatnak a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértés miatt. Kétségtelen, hogy a házkutatásról, illetve helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvek – az aláírás hiány miatt – nem felelnek meg maradéktalanul a törvényi előírásoknak. Ezek azonban ún. relatív eljárási szabálysértések, amelyek nem tartoznak a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt és a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe, ezért ezekkel a Kúria érdemben nem foglalkozhatott.
[34] A felülvizsgálati indítványnak a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontján alapuló része pedig nem megalapozott.
[35] A felhívott törvényhely alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
[36] A Be. 423. § (1) bekezdésére figyelemmel azonban a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó; ez a tényállás a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Ebből következően a tényállás megalapozottsága nem vitatható, és csak az irányadó tényállás alapján van helye a bűnösségre levont következtetésnek, a cselekmények minősítésének, valamint az alkalmazott joghátrányok törvényességének vizsgálatára.
[37] Az indítványozó azonban olyan anyagi jogi szabályt nem jelölt meg, amelynek megsértése bűnösségének törvénysértő megállapítását vagy cselekményének törvénysértő minősítését és ennek eredményeként törvénysértő büntetést eredményezett volna. Felülvizsgálati indítványában a bíróság által figyelembe vett bizonyítékok törvényes voltát, azok hiteltérdemlőségét, illetve a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységének helytállóságát vitatta, és ezen keresztül a törvényi tilalom ellenére a megállapított tényállást támadta. Így ezzel a Kúria érdemben nem foglalkozhatott.
[38] A Kúria ezért a megtámadott határozatokat – a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva – a Be. 426. §-ára figyelemmel hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. I. 1.276/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás