BÜ BH 2015/155
BÜ BH 2015/155
2015.06.01.
Az alkalmazott intézkedés törvényessége az ítélet jogerőre emelkedését követően bekövetkezett körülményekre hivatkozással nem vitatható a felülvizsgálat során [Be. 416. § (1) bek.].
[1] A járásbíróság a 2013. november 28-án kelt ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétségében [1978. évi IV. tv. – a továbbiakban: korábbi Btk. – 329/A. § (1) bek.], és ezért őt 90 napi tétel, napi tételenként 2500 forint, összesen, 225 000 forint pénzbüntetésre ítélte, valamint 1 812 491 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el az általa képviselt TV Kft.-vel szemben. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetésének esetére annak szabadságvesztésre való átváltoztatása felől is.
[2] Az elsőfokú ítélet 2013. december 2. napján fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának megjelölésével terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.
[4] Ennek indokai szerint a jogerős ítéletben alkalmazott vagyonelkobzás törvénysértővé vált. Az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedését követően, 2013. december 20-án az ügy sértettje, a műsorszolgáltató Kft. a megítélt vagyonelkobzás összegével megegyező vagyoni hátrány megfizetésére hívta fel az akkor még általa képviselt TV Kft.-t, polgári per indításának kilátásba helyezése mellett. Ezért a terhelt 2014. január 31. napján a társaság nevében megállapodást kötött a sértettel, és annak alapján 2014. március 5. napján az 1 812 491 forint követelést részére megfizette.
[5] Időközben azonban – 2014. január 30. napján – a bírósági végrehajtó is felszólította a terheltet a vagyonelkobzás összegének megfizetésére.
[6] A védő álláspontja szerint a sértett követelésének önkéntes megfizetésével a bűncselekményből származó vagyoni előny a jogosulthoz visszajutott, ezért ismételt elvonásnak – a 69. számú BKv véleményre is figyelemmel – nincs helye. A kétszeres elvonás veszélye egyébként is a sértett mulasztására vezethető vissza, mert polgári jogi igényét elmulasztotta a büntetőeljárás során érvényesíteni.
[7] Az indítvány szerint az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az elsőfokú eljárás során maga is szorgalmazta a sértett megkeresését közvetítői eljárás, illetve a kár megfizetése céljából, de indítványai mellőzésre kerültek.
[8] Ugyanakkor utalt a védő arra is, hogy amennyiben az önkéntes teljesítés mellett a vagyonelkobzást végrehajtják (ami folyamatban van), a terhelten kívül álló okokból kialakuló kétszeres teljesítés már büntetőjogi alapelvbe ütközik.
[9] Végül pedig arra hivatkozott a védő, hogy az ügyben a TV Kft. egyéb érdekeltként volt érintett. Cégjogi képviselője ugyan az eljárás idején a terhelt volt, azonban a büntetőeljárás során, az akkor hatályos Ptk. (1959. évi IV. tv.) 221. § (3) bekezdése értelmében – az ügyből kifolyólag a társasággal szemben fennálló érdekellentéte miatt – ő nem képviselhette volna a kft.-t.
[10] Így az egyéb érdekelt részére az ítélet joghatályosan a mai napig nem került kézbesítésre, értelemszerűen fellebbezési jogát sem gyakorolhatta.
[11] Mindezekre figyelemmel a védő a vagyonelkobzás intézkedés mellőzését kérte.
[12] Az indítványban foglaltak alapján felülvizsgálatra nincs törvényi lehetőség.
[13] A törvény részletesen meghatározza a felülvizsgálat tárgyi, alanyi és bizonyos esetben az időbeli feltételeit is, kiváltképp annak okát, jogosultját, valamint a Kúria felülbírálati és döntési jogkörét.
[14] Így tárgyi feltétel, hogy a felülvizsgálatnak kizárólag
[15] - a bíróság ügydöntő és jogerős határozata (ennek értelmében az ügydöntő rendelkezés) ellenében, és
[16] - felülvizsgálati okot képező jogsértés miatt van helye [Be. 416. § (1) és (3), illetve (4)–(5) bek.].
[17] A felülvizsgálati okok rendszere pedig akként épül fel, hogy azokat a Be. 416. § (1) és (3) bekezdése határozza meg taxatíven, míg a (4) bekezdés azokat a kivételeket rögzíti, melyek esetében az (1), illetve (3) bekezdésben meghatározott okokból sincs helye felülvizsgálatnak, az (5) bekezdés pedig – e körön belül – a kizárólag a Polgári perrendtartás szabályai szerint felülvizsgálható rendelkezéseket tartalmazza.
[18] Alanyi feltétel ugyanakkor, hogy a felülvizsgálati indítvány kizárólag
[19] - az arra jogosult által, az őt megillető körben és irányban [Be. 417. § (1) bek.],
[20] - egy ízben [Be. 418. § (2) bek., Be. 421. § (3) bek.] – kivéve a Be. 416. § (1) bekezdés e) és g) pontjában írt esetet – terjeszthető elő.
[21] Időbeli feltétel pedig, hogy amennyiben az indítvány
[22] - a terhelt terhére szóló, akkor kizárólag a Be. 418. § (1) bekezdése szerinti határidőben,
[23] - a Be. 416. § (1) bekezdés f) pontján alapuló, kizárólag a Be. 416. § (2) bekezdése szerinti határidőben terjeszthető elő.
[24] E törvényi feltételek megléte esetén vizsgálandó, hogy a beadvány valóban a felülvizsgálat valamely törvényes okára, illetve az adott felülvizsgálati ok alá eső anyagi, avagy eljárásjogi szabályra vonatkozó-e, megfelel-e annak feltételeinek, így nem ütközik-e a tényálláshoz kötöttség tilalmába [Be. 423. § (1) bek.].
[25] Mindezek után válik vizsgálhatóvá csak az indítvány alapossága.
[26] Ha azonban valamely előzetes feltétel nem áll fenn, hiányzik, akkor nincs törvényi lehetőség a megtámadott határozat, illetve a felülvizsgálat további törvényi feltételei – s így a beadvány szerinti kifogások – vizsgálatára. Valamely előzetes feltétel hiánya esetében a további feltétel meglétének kérdése – értelemszerűen – közömbös.
[27] Jelen esetben már a felülvizsgálat tárgyi feltételei is teljes egészében hiányoznak.
[28] A Be. 416. § (1) bekezdése értelmében felülvizsgálattal a bíróság jogerős ügydöntő határozata támadható. A felülvizsgálat terjedelme és a jogerő bekövetkezte értelemszerűen összefügg. Főszabályként a jogerő mind anyagi, mind eljárásjogi szempontból lezárja a felülvizsgálattal támadható kérdések, illetve azok ténybeli alapjának körét [Be. 423. § (1)–(2) bek.]. A törvényi kivételek pedig jelen ügyben – nem vitásan – közömbösek [Be. 423. § (3)–(4) bek.].
[29] A védő indítványa pedig éppen olyan kérdésekre vonatkozott, melyek egyrészt az ítélet, illetve annak jogerőre emelkedése időpontjában meg nem történt, másrészt – ezzel összefüggésben – a jogerőre emelkedést követően bekövetkezett körülmények. Az általa célzottak ugyanis végső soron azon alapulnak, hogy a 2013. december 2-án jogerős határozatot követően 2014. január 31-én a terhelt – a vagyonelkobzással érintett jogi személy képviselőjeként – megállapodást kötött a sértettel a kár megtérítése tárgyában, majd azt 2014. március 5. napján teljesítette is.
[30] Az nem vitatható, hogy indítványában a védő – a terhelt vonatkozásában nem vitásan – jogerős ítéletben alkalmazott intézkedést sérelmezett. Ezt nem gátolja, hogy az intézkedés érintettje nem a terhelt, hanem a bűncselekmény elkövetésének ideje során – de jelenleg már nem – általa képviselt jogi személy, mivel az intézkedés alapja ilyen esetben is a terhelti magatartás miatt alkalmazott, a terhelt megállapított büntetőjogi felelősségéhez kapcsolódó szankció.
[31] Azonban ennek támadását a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja csak akkor teszi lehetővé, ha az adott intézkedés téves minősítés vagy a büntetőjog más szabályának megsértése folytán került – már a jogerős ítéletben – törvénysértően alkalmazásra.
[32] Ezt azonban az indítvány maga sem állította. Indokolása szerint a nem támadottan törvényesen alkalmazott intézkedés nem jogszabálysértés, hanem – álláspontja szerint – a sértett magatartása (az, hogy polgári jogi igényét nem a büntetőeljárás során érvényesítette), valamint saját, az ítélet jogerőre emelkedése után teljesített önkéntes kártérítésére figyelemmel utólag vált méltánytalanná.
[33] A terhelt utólagos teljesítése azonban a vagyonelkobzás törvényességét illetően közömbös. A Kúria megjegyzi, hogy a bíróság ítéletében értelemszerűen csak az eljárás során előterjesztett polgári jogi igényről dönthet; arról viszont – a Be. 335. § (1) bekezdése értelmében – köteles is. Az 1978. évi IV. törvény 77/B. § (5) bekezdés a) pontja is az ilyen – azaz a büntetőeljárás során érvényesített – polgári jogi igény és a vagyonelkobzás feltételeinek összeütközése esetére biztosítja előbbi primátusa mellett – a büntetőeljárás idejére – a kettős elvonás tilalmát.
[34] Azt pedig semmiféle jogszabály nem teszi a sértett kötelezettségévé, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett esetleges igényét a büntetőeljárás során érvényesítse, sőt a Be. 54. § (3) bekezdése kifejezetten rögzíti annak egyéb törvényes úton való érvényesíthetőségét a büntetőeljáráson kívül, a magánféli fellépés elmaradása esetén is.
[35] Ekként a felülvizsgálat törvényben kizárt, mert az indítvány sem a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában írt, sem a hivatkozott törvényhely más pontjában felvetett törvényes okot nem meríti ki.
[36] Megjegyzi a Kúria, hogy ugyanakkor a Be. 416. § (4) bekezdés c) pontja jelen esetben önmagában nem zárná ki a felülvizsgálati indítvány érdemi elbírálását. A hivatkozott törvényhely szerint – a Be. 416. § (1) bekezdés a)-g) pontjában foglalt okok valamelyikének fennállása esetén is – akkor kizárt a felülvizsgálat, ha a törvénysértés különleges eljárás (Be. XXIX. Fejezet I-II. Cím) lefolytatásával orvosolható.
[37] A 2012. évi CCXXIII. törvény 164. § (2) bekezdésével módosított – 2013. július 1. napjától hatályos – Be. 570. § (1) bekezdés a) pontja vagyonelkobzás esetén is lehetővé teszi az erre vonatkozó utólagos rendelkezést abban az esetben is, ha a jogerős ítélet arról nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.
[38] Azonban az eljárási törvény hivatkozott rendelkezése csak az ügyész indítványára vagy hivatalból teszi lehetővé a szóban lévő különleges eljárás lefolytatását. Ez tehát önmagában az egyébként felülvizsgálat kezdeményezésére jogosult további eljárási résztvevő ezen jogát nem vonhatja el.
[39] Ugyanakkor a Kúria ismételten kiemeli, hogy a vagyonelkobzást a bíróság a TV Kft.-vel mint a terhelttől elkülönülő jogi személlyel szemben rendelte el. A felülvizsgálati indítványban írtak szerint – ennek megfelelően – a törvényszéki végrehajtó is a jogi személyt szólította fel a vagyonelkobzás megfizetésére. A kártérítést ugyancsak a gazdasági társaság vállalta és teljesítette.
[40] Az esetleges kétszeres elvonás elszenvedője tehát nem a terhelt, hanem a TV Kft. egyéb érdekelt.
[41] Egyéb érdekeltként vesz részt a büntetőeljárásban az a – terheltként felelősségre nem vont – természetes vagy jogi személy, aki bűncselekményből eredő vagy a bűncselekmény elkövetése során, avagy ezzel összefüggésben szerzett vagyonnal gazdagodott, s emiatt vele szemben vagyonelkobzást lehet elrendelni (BH 2013.38.I.).
[42] Ez jelen esetben a TV Kft. volt, és e büntetőeljárási státusa szempontjából közömbös, hogy az alapeljárásban a terhelt általi képviselete – a cégjogi szabályok szerint – jogszerű volt-e.
[43] A jogerős ügydöntő határozat ellen pedig az egyéb érdekelt – minthogy a sértett eljárási jogait gyakorolhatja – felülvizsgálati indítvány benyújtására a vagyonelkobzásra kötelezés tekintetében ugyan nem jogosult; de az ezzel összefüggő tulajdoni igényét a Be. 55. § (3) bekezdésére is figyelemmel egyéb törvényes úton – polgári perben – érvényesítheti (BH 2013.38.II.).
[44] Az esetleges kétszeres elvonás tehát jelenleg már kizárólag az egyéb érdekelt által, a fent írtak szerint panaszolható.
[45] A terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány azonban törvényben kizárt; s ezért azt a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen a Kúria a Be. 421. § (2) bekezdés első mondatának első fordulata szerint elutasította.
(Kúria Bfv. III. 1.684/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás