PÜ BH 2015/156
PÜ BH 2015/156
2015.06.01.
I. Ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkoznak, akkor további feltétel, hogy a föld osztható legyen. Ilyen esetben a félnek a perben be kell csatolnia a telekalakítási engedélyt, és a változási vázrajzot [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 121. § (4) bek.].
II. A tulajdonjog elbirtoklásának megállapítása iránti perben közbenső ítélet meghozatalának nincs helye [1952. évi III. tv. (Pp.) 213. § (3) bek.].
[1] Az ajkai „épület, udvar” megnevezésű 542 m2 ingatlan a felperes tulajdona. A felperes jogelődje az ingatlanon egy faházat létesített, parkolót alakított ki, és a vele szomszédos 153 ha 9071 m2 nagyságú erdő művelési ágú, az alperes tulajdonában álló ingatlan egy részét is birtokba vette.
[2] A felperes keresetében annak a megállapítását kérte, hogy az alperes tulajdonában álló ingatlanból 150 m2 területet – amelyen az 1970-ben kialakított faház melletti parkoló 25%-a, valamint a faház melletti meredek hegyoldal támfalának 80%-a található – elbirtoklás útján megszerzett.
[3] Az alperes kérte a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a tulajdonában álló erdő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, amely csak korlátozottan forgalomképes. Emiatt elbirtoklással az ingatlanon tulajdonjogot nem lehet szerezni.
[4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint az állam tulajdonában álló erdő tulajdonjoga elbirtoklással nem szerezhető meg. Utalt arra is, hogy ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn és a föld nem osztható. Hivatkozott arra is, hogy a felperes a keresete mellékleteként változási vázrajzot nem csatolt, így pontosan az sem jelölhető meg, hogy mekkora az elbirtoklással érintett földterület nagysága.
[5] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy a perbeli esetben az állami tulajdonban álló erdőterület tulajdonjoga vagy annak egy része elbirtoklás útján nem szerezhető meg. Abban viszont egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy a felperes keresete nem volt teljesíthető, miután az eljárás során nem csatolt olyan jogerős telekalakítási engedélyt és annak mellékleteként az ingatlanügyi hatóság által jóváhagyott változási vázrajzot, amely alapján a kereset érdemben elbírálható lett volna.
[6] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely annak a hatályon kívül helyezésére és olyan tartalmú határozat meghozatalára irányult, amely szerint elbirtokolta a felülvizsgálati kérelméhez mellékelt, változási vázrajzzal érintett 223 m2 nagyságú területet.
[7] Másodlagos kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elbirtoklás jogalapja tekintetében közbenső ítélet meghozatalára irányult.
[8] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
[9] A felperes keresetében az alperes ingatlana egy természetben körülhatárolt része vonatkozásában állította, hogy azt elbirtokolta. Ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkoznak, akkor további feltétel, hogy a föld osztható legyen [Ptk. 121. § (4) bekezdés]. Ilyen esetben tehát gondoskodni kell arról, hogy a bíróság rendelkezésére álljon a megosztáshoz szükséges közigazgatási engedély (telekalakítási engedély) és változási vázrajz. Ezek beszerzése végett a per tárgyalásának a felfüggesztése mellett a feleknek megfelelő határidőt kell szabni.
[10] Az elsőfokú bíróság ennek ellenére a Pp. 3. § (3) bekezdésébe ütköző módon csak a változási vázrajz csatolására hívta fel a felperest. A felperes azonban ezt a körülményt sem az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében, sem a felülvizsgálati kérelmében nem kifogásolta.
[11] A Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a Kúria a jogerős határozatot – ide nem tartozó kivételektől eltekintve – csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. Egyéb eljárási jogszabálysértés esetén tehát az csak akkor bírálható el, ha arra a fél a felülvizsgálati kérelmében kifejezetten hivatkozik. Ezért a fenti jogszabálysértést a Kúria hivatalból nem vehette figyelembe.
[12] A Kúria a másodlagosan előterjesztett felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban a következőkre mutat rá.
[13] A Pp. 213. § (3) bekezdése kimondja, hogy ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ennek alapján megillető követelés összege (mennyisége) tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását ítélettel előzetesen is megállapíthatja (közbenső ítélet). A közbenső ítélet meghozatalának csak marasztalásra irányuló, ezen belül pénzkövetelés iránti perben van helye, és csakis akkor, ha a vita, illetve a bizonyítás egyes szakaszai elkülöníthetőek, így a jogkérdésben önállóan is állást lehet foglalni.
[14] Az elbirtoklási kereset is marasztalásra irányul, hiszen a fél annak a tűrésére kéri kötelezni a másik felet, hogy tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba elbirtoklás címén bejegyzést nyerjen, de az elbirtoklással érintett terület mértékét érintő vita a Pp. 213. § (3) bekezdése szempontjából nem tekinthető a követelés „mennyiségével” kapcsolatos vitának, másrészről a bizonyítás a jogalap és a marasztalás vonatkozásában nem különíthető el. A jogalap elbírálása is feltételezi ugyanis, hogy az elbirtoklás mekkora területet érint, és az adott terület nagyságát és elhelyezkedését is figyelembe véve az érintett ingatlan megosztható-e. Mindezekből következően elbirtoklás iránti perben a jogalap vonatkozásában közbenső ítélet nem hozható.
(Kúria Pfv. I. 20.864/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás