PÜ BH 2015/164
PÜ BH 2015/164
2015.06.01.
Ingatlan birtokba bocsátására indult végrehajtási eljárásban a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés esetén a fellebbezési illeték számításának alapja nem a birtokba bocsátani kért ingatlan forgalmi értéke [1990. évi XCIII. tv. 39. § (3) bek. c) pont, 39-41. §-ok, 47. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (Pp.) 24. § (2) bek. e) pont, 258. § (1) bek.].
[1] A végrehajtást kérő ingatlan birtokba adása iránt végrehajtást kezdeményezett az adós ellen. A törvényszék végzésével elutasította az adós végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét. A végzés ellen az adós 3. sorszám alatt fellebbezett. Fellebbezésére – a törvényszék felhívására – 7000 forint fellebbezési eljárási illetéket rótt le.
[2] Az ítélőtábla elutasítás terhe mellett további 293 000 forint fellebbezési eljárási illeték lerovására hívta fel az adóst.
[3] Mivel az adós nem tett eleget a felhívásnak, az ítélőtábla végzésével az adós fellebbezését hivatalból elutasította és az adóst 23 000 forint mérsékelt fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
[4] Végzésének indokolásában rámutatott az ítélőtábla: a végrehajtást kérő ingatlan birtokba adása iránti igénye dologi jogi igény, a követelés vagy más jog értékeként pedig a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét kell alapul venni. A pertárgyérték meghatározható, ezért nem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. § (3) bekezdés c) pontja, amely a „meg nem állapítható” pertárgyérték esetén irányadó. Az Itv. 47. § (1) bekezdése alapján a végzés elleni fellebbezés illetékének mértéke 3%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 300 000 forint. Erre tekintettel az adósnak a már lerótt 7000 forint összegű fellebbezési illetéket ki kellett volna egészítenie 300 000 forintra, s mivel ezt a felhívás ellenére sem tette meg, fellebbezése hivatalból elutasításra került.
[5] Az ítélőtábla végzése ellen – hatályon kívül helyezése, a törvényszék végzése elleni fellebbezésének érdemi elbírálása végett – az adós fellebbezett.
[6] Az adós előadta: az ítélőtábla tévesen minősítette meghatározható pertárgyértékűnek a meghatározott cselekmény végrehajtása iránti eljárást, ezért jogszabálysértően írta elő 293 000 forint illeték pótlólagos megfizetését, hiszen az adott eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az ingatlan birtokba adására irányuló végrehajtási eljárás nem tekinthető dologi jogi ügynek. A törvényszék felhívásában foglaltaknak megfelelően lerótta a 7000 forint összegű fellebbezési eljárási illetéket, további illetékfizetési kötelezettség nem terheli.
[7] A fellebbezés az alábbiak miatt megalapozott.
[8] A Pp. 24. § (2) bekezdés e) pontja szerint a pertárgy értékének megállapításánál dologi jogi perben a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét kell alapul venni. Dologi jogi per – továbbiak mellett – a birtokper, illetve a tulajdonjog megszerzésével, a közös tulajdon megszüntetésével, a használati jogokkal stb. kapcsolatos perek.
Az adott ügy azonban nem tartozik ebbe a körbe.
[9] Az adós ellen indult nemperes eljárás tárgya az ingatlan végrehajtási eljárásban történő birtokba bocsátása, amelyhez a végrehajtást kérőnek valóban fűződhet vagyonjogi érdeke, azonban az ingatlan birtokba bocsátásának „értéke” nem azonos magának az ingatlannak a forgalmi értékével: az ingatlan birtokba bocsátásának „értéke” általában sem a perekben, sem a nemperes eljárásokban nem határozható meg.
[10] Az adott esetben az adós még csak nem is az ingatlan birtokba bocsátásával kapcsolatos intézkedést sérelmezett, hanem a törvényszéknek a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzését támadta; az eljárás felfüggesztésének kérdése pedig semmiképpen sem hozható összefüggésbe a birtokba bocsátani kért ingatlan értékével.
[11] Tekintettel arra, hogy annak eldöntése, az ingatlan kiürítésére indult végrehajtás felfüggesztése indokolt-e, tisztán jogkérdés, és e jogkérdés „ügyértéke” nem határozható meg, az Itv. 39. § (3) bekezdés c) pontjának megfelelően az ítélőtábla előtti fellebbezési nemperes eljárásban az illeték számításának alapjaként 300 000 forintot kell figyelembe venni.
[12] Az Itv. 47. § (1) bekezdése alapján a 39-41. §-ok szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés esetében az illeték mértéke 3%, tehát az adósnak a törvényszék végzése elleni fellebbezésére 9000 forint összegű fellebbezési illetéket kellett volna lerónia, és mivel 7000 forint összegű illetéket rótt le, az ítélőtáblának az adóst további 2000 forint illeték lerovására kellett volna felhívnia, nem pedig 293 000 forint lerovására.
[13] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasította.
[14] A megismételt eljárásban az ítélőtáblának – megfelelő határidő tűzésével, elutasítás terhe mellett – arra kell felhívnia az adóst, hogy az általa lerótt 7000 forint fellebbezési illetéket 9000 forintra egészítse ki.
[15] Ha az adós eleget tesz a hiánypótlási kötelezettségének, az ítélőtáblának érdemben kell elbírálnia az adós 3. sorszámú fellebbezését.
(Kúria Pkf. I. 24.526/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás