GÜ BH 2015/166
GÜ BH 2015/166
2015.06.01.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Magyar Nemzeti Bank) keretében működő Pénzügyi Békéltető Testület saját hatáskörének hiányát megállapító döntése bírósági úton nem támadható [2010. évi CLVIII. tv. 78. § (1) bek., 97. § (2) bek.].
[1] A felperes 2013. március 28-án kérelemmel fordult a Pénzügyi Békéltető Testülethez, jelen per alpereséhez, melyben a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete kártérítésre kötelezését kérte. A kérelmet az alperes arra hivatkozással utasította el 2013. április 4-én kelt határozatával, hogy az abban foglaltak nem minősülnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 78. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitának, így arra hatáskörrel nem rendelkezik [Psztv. 87. § (2) bekezdés].
[2] A felperes (az alpereshez benyújtott, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett) keresetében az alperes elutasító határozatának bírósági felülvizsgálatát, annak hatályon kívül helyezését és az alperes új érdemi eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a támadott határozat nem tartalmaz sem kötelezést, sem ajánlást, ezért a keresetlevél benyújtására nem a Psztv., hanem a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) általános szabályai az irányadók.
[3] Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés f) és h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. Megítélése szerint az alperes határozata sem közigazgatási, sem polgári perben nem támadható, a kereset bírói úton nem érvényesíthető. Utalt arra is, hogy a keresetlevél a Psztv. 97. § (3) bekezdése alapján egyébként is elkésett.
[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: az alperes nem minősül közigazgatási hatóságnak, az eljárása nem közigazgatási hatósági eljárás, ezáltal arra nem vonatkoznak a Ket. szabályai. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a Psztv. 97. § (2) bekezdése alapján az alperes kérelmét elutasító határozata ellen a jogorvoslat kizárt, annak felülvizsgálata polgári perben sem kérhető. Mellőzni rendelte ugyanakkor az elsőfokú ítélet indokolásából a határidő elmulasztására vonatkozó részt.
[5] A jogerős végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős végzés a Pp. 3. § (2) bekezdésébe, 324. § (2) bekezdés c) pontjába, 330. § (2) bekezdésébe, 130. § (1) bekezdés h) pontjába, valamint a Psztv. 97. § (3) bekezdésébe és 98. § (4) bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Arra hivatkozott, hogy az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát a Psztv. hivatkozott rendelkezései biztosítják.
[6] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte.
[7] A Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.
[8] A Kúria egyetért az eljárt bíróságokkal abban, hogy az alperes nem minősül közigazgatási hatóságnak, az eljárása nem közigazgatási hatósági eljárás, arra nem vonatkoznak a Ket. szabályai. Ezt az értelmezést támasztja alá a Psztv. 78. § (1) bekezdése is, amely szerint az alperes hatáskörébe a pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. E célból az alperes egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén hoz csak döntést az ügyben. A Psztv. 82. §-a értelmében az alperes eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét.
[9] Ezen hivatkozott rendelkezések alapján is egyértelmű az alperes eljárásának célja és rendeltetése: alternatív és nem kizárólagos vitarendezési fórum a pénzügyi fogyasztói jogviták számára. Hasonló, a bíróságokat tehermentesítő, de hatósági eljárásnak nem minősülő fórum a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18-37/A. §-ai szerinti békéltető testület eljárása is.
[10] Az alperes tételesen megjelölt tartalmú [nem a Psztv. 78. § (1) bekezdésén, illetve 87. § (2) bekezdésén alapuló] határozatával szemben megindítható per szabályait a Psztv. 97-99. §-ai tartalmazzák. A 98. § (4) bekezdése – melyre a felperes is hivatkozott felülvizsgálati kérelmében – a bírósági eljárásra a Pp. I-XIV. fejezetének rendelkezéseit tekinti irányadónak. A felperes által hivatkozott közigazgatási per szabályai a Pp. XX. fejezetében találhatók, melynek alkalmazását tehát maga a Psztv. sem teszi lehetővé.
[11] Az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül jutottak arra a következtetésre, hogy az alperes – a Psztv. szerinti eljárásban – saját hatásköre hiányát megállapító határozatával szemben bírósági felülvizsgálatnak, sem a Ket., sem a Psztv., sem a Pp. szabályai alapján nincs lehetőség. A felperes igényét bírósági eljárás keretében érvényesítheti, ahogy azt az alperes határozata is tartalmazza. Erre való tekintettel a Kúria nem vizsgálta a felperes felülvizsgálati kérelmében a keresetlevél benyújtásának határidejére, illetve annak esetleges elkésettségére vonatkozóan előterjesztett igazolási kérelem elbírálása körében hivatkozott jogszabálysértéseket.
[12] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.368/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás