Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

171/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet

171/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról1

2015.07.03.

A Kormány

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 9. pontjában,

a 3. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3., 12. és 33. pontjában,

a 4. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában,

az 5. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában,

a 6. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 29. alpontjában,

a 7. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés l) pontjában,

a 8. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontjában,

a 9. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b), h), i), l) és r) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

1. § A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet] 3. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti személy hozzájárulása a Vgtv. 20. § (3a) bekezdése alá eső vízilétesítmény vízjogi engedélyezési eljárása során. Ebben az esetben a vízjogi létesítési engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönti el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.”

2. § (1) A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a Vgtv. szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról – kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik – a vízügyi hatóság a létesítmény létesítésének vagy üzemeltetésének engedélyezése, illetve az engedély módosítása során határoz.”
„(4a) Ha a vízvezetési szolgalom alapítására a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban nem került sor és a vízilétesítmény már megépült, az üzemeltető kérésére a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban is alapíthat szolgalmat.”

3. § A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 8. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A vízügyi hatóság a 6. § (1) és (2a) bekezdése szerinti jogerős vízjogi engedéllyel vagy az engedély módosításával, közcélú szolgalomalapítást tartalmazó jogerős határozattal, valamint a szolgalmi jogi megállapodással megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.”
„(1a) Állami vagy önkormányzati közcélú beruházás esetén az építtető erre irányuló megkeresésének kézbesítését követő 15 napon belül a vagyonkezelő hozzájárulását – ellenkező nyilatkozata hiányában – megadottnak kell tekinteni.”

2. A bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

5. § A bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet] 23. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A vasúti pálya, folyóvíz és csatorna tulajdonosa vagy vagyonkezelője, az építtető megkeresését követő 30 napon belül köteles a Bt. 38/A. § (5b) bekezdése szerinti megállapodás megkötésére.
(8) A Bt. 38/A. § (5a) és (5b) bekezdésben meghatározott megállapodást legkésőbb az elosztóvezeték használatba vételi engedélyének kiadásáig kell megkötni.”

6. § (1) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 23/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Bt. 38/A–38/F. §-ában meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan értékcsökkenése, az abban keletkező kár vagy a kisajátított ingatlanért fizetendő kártalanítás összegében a Bt. 38/A. § (1) bekezdése szerinti engedélyes (a továbbiakban: engedélyes) és az idegen ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) állapodik meg. Az engedélyes ajánlatát a Bt. 38/A. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott jogot alapító határozat végrehajthatóvá válásától számított 15 napon belül köteles igazolható módon megküldeni. Megállapodás hiányában az engedélyes az engedélyben foglalt munkálatokat csak akkor kezdheti meg, ha a költségére készített szakvéleményben foglalt kár kártalanítási összegét az ingatlantulajdonos részére átadta, vagy az ingatlantulajdonos javára a bíróságon kezelt letétekről szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően bírósági letétbe helyezte, és arról az ingatlan tulajdonosát hitelt érdemlően igazolható módon értesítette. Amennyiben a tájékoztatásra az ingatlantulajdonos érdekkörében felmerült ok miatt nem kerül sor, az engedélyes köteles erről a munkálat megkezdését engedélyező hatóságot, a tájékoztatást kizáró ok igazolásával egyidejűleg tájékoztatni.”
„(1b) Ha a bírósági letétbe helyezést a kártalanítási összeg mértéke nem teszi lehetővé, úgy az engedélyes a munkálat megkezdését engedélyező hatóságnak igazolja az összeg rendelkezésre állását.”

(3) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 23/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a Bt. 38/A. § (1) bekezdése szerinti jogok alapján végzett munkával, vagy a Bt. 38. § (4) bekezdése szerinti helyreállítási kötelezettség nem, vagy nem megfelelő végzésével összefüggő kárt és kártalanítási összeget az engedélyes az ingatlan tulajdonosának nem fizeti meg, vagy az általa felajánlott és az ingatlantulajdonos által át nem vett, vagy a bírósági letétbe helyezett, illetve az (1b) bekezdés alapján a nyilatkozatban megjelölt összeg a kárt nem fedezi, a károsult a további igényét bírósági eljárás során érvényesítheti.”

3. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása

7. § A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A környezetvédelmi hatóság a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások esetén a benyújtott dokumentációval kapcsolatos hiánypótlás teljesítése érdekében a hiánypótlási határidőn belül tartott tárgyaláson lehetőséget biztosít a hiánypótlásban szereplő hiányosságok azonnali pótlására.”
„(4) A környezetvédelmi hatóság a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások esetén a benyújtott dokumentációval kapcsolatos hiánypótlás teljesítése érdekében a hiánypótlási határidőn belül tartott tárgyaláson lehetőséget biztosít a hiánypótlásban szereplő hiányosságok azonnali pótlására.”

9. § A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje)

„a) legalább öt év – nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében legalább tíz év –, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható, illetőleg külön jogszabály alapján megadandó,”

10. § A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet „A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS” cím „Általános szabályok” alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § Ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás építtetője bejelenti, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárás tartama alatt megindította az építési engedélyezési eljárást, a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt az építési engedélyezési ügyben és a vízjogi létesítési engedélyezési ügyben eljáró hatóság számára is megküldi.”

4. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

11. § A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 3.1. címében található táblázat 9. pontjában és 5. melléklet I. cím 7. pontjában a „Minden esetben” szövegrész helyébe a „Minden esetben, kivéve a nemzetgazdaságilag szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/H. § (14) bekezdés szerint megindított eljárás” szöveg lép.

5. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

12. § A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet] 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A VET 121. §-ában meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárral összefüggésben fizetendő kártalanítás összegében a hálózati engedélyes és az ingatlan tulajdonosa állapodik meg. Megállapodás hiányában a hálózati engedélyes a jogerős engedélyben foglalt jogainak gyakorlását csak akkor kezdheti meg, ha a saját költségére készítendő szakvéleményben foglalt kártalanítás összegét az ingatlan tulajdonosnak átadta, vagy – ha ez az ingatlantulajdonos érdekkörében felmerült ok miatt nem lehetséges – annak javára a bíróságon kezelt letétekről szóló külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően bírósági letétbe helyezte, és arról az ingatlan tulajdonosát hitelt érdemlően igazolható módon értesítette. Ha a tájékoztatásra az ingatlantulajdonos érdekkörében felmerült ok miatt nem kerül sor, az engedélyes köteles erről az engedélyező hatóságot a tájékoztatást kizáró ok igazolásával egyidejűleg tájékoztatni.
(1a) Ha a bírósági letétbe helyezést a kártalanítási összeg mértéke nem teszi lehetővé, úgy az engedélyes a hatóságnak igazolja az összeg rendelkezésre állását.”

13. § A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a hálózati engedélyes a jogerős határozatban foglalt jogai gyakorlása során tevékenységével összefüggő kárt az ingatlan tulajdonosának nem fizeti meg, az általa felajánlott és az ingatlan tulajdonosa által át nem vett összeg, valamint a fizetési biztosíték a kártalanítást nem fedezi, vagy az ingatlan tulajdonosa a kártalanítás összegével nem ért egyet, az ingatlan tulajdonosa a további igényét bírósági eljárás során érvényesítheti.”

6. Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet módosítása

14. § Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az építési engedélyezési eljárást a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében a környezetvédelmi engedély kiadása előtt indították meg, az (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni.”

7. A vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet módosítása

15. § Hatályát veszti a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés d) pontjában a „jelzőhíd,” szövegrész.

8. A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló
373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

16. § A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 36. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Azokra az ingatlanokra, amelyek a kisajátítást kérő tulajdonában vannak és a kisajátítási tervben szerepelnek, az (1) bekezdés szerinti telekalakítási eljárás helyett a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni és e kormányrendelet szerint záradékolt változási vázrajz alapján kerül sor a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére.”

9. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló
39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet módosítása

17. § A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet] 2. §-a a következő 6. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„6. régészeti feladatellátás területi szakasza: a terület földrajzi adottságai, régészeti jellemzői, továbbá a beruházóval szerződő, feltárásra jogosult múzeum gyűjtőterülete, vagy ezek együttes figyelembe vétele alapján a feltárási projekttervben meghatározott terület.”

18. § (1) A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Megfelelő feltárási gyakorlatnak minősül a szakirányú mesterfokozat vagy szakképzettség megszerzését követően a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alapján az adott korszakot érintő feltárás vezetőjeként vagy a feltárási dokumentációban megnevezett munkatársként szerzett legalább 12 pont értékű szakmai gyakorlat.”

(2) A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A feltárásvezető köteles)

„a) a régészeti feltárás, különösen a próba- és a teljes felületű feltárás esetén a régészeti feltárás vezetésével kapcsolatos feladatokat személyesen a helyszínen irányítani,”

19. § (1) A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A régészeti feltárásról jelentést kell készíteni, mely tartalmazza
a) a 3. mellékletben meghatározott tartalmú lelőhely-bejelentő adatlapot,
b) a szöveges ismertetést és
c) a feltárás helyszínrajzát.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatlapot minden lelőhelyről külön kell kitölteni.”

(A jelentés egy-egy példányát a feltárás befejezését követő harminc napon belül meg kell küldeni

papír alapon és elektronikus adathordozón)

„ab) a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Hivatal) Nyilvántartási Irodájának (a továbbiakban: Nyilvántartási Iroda) és”

20. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A feltárási dokumentáció tartalmazza
a) a feltárási naplót,
b) régészeti bontómunka esetén a bontási egységekre vonatkozó adatlapokat,
c) a munkálatok során készült valamennyi feljegyzést,
d) az azonosított vagy feltárt régészeti jelenségeket és azok környezetét megörökítő fotódokumentációt, méretarányos alap- és metszetrajzot, Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszerben készült helyszínrajzot és térképet, valamint mindezek listáit,
e) bármilyen technikával rögzített adatot,
f) az elsődleges leletfeldolgozás külön jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentációját.
(2) A feltárási napló a régészeti feltárás alapdokumentuma, melynek első részében az időpontot, a feltárásban közreműködők létszámát, a feltárás menetét befolyásoló körülményeket, a régészeti feltárásra alkalmas és alkalmatlan napokat, a második részében a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket kell a feltárás megkezdésétől a befejezéséig folyamatosan vezetni a feltárás módszerétől függően.”

21. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 3. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § A jelentés és a feltárási dokumentáció beérkezéséről a Nyilvántartási Iroda igazolást bocsát ki. Ha a jelentés vagy a feltárási dokumentáció hiányos, a feltáró intézményt határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel.”

22. § (1) A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Régészeti feladatellátásnak minősülnek az alábbi régészeti szaktevékenységek:
a) feltárásvezetés, beleértve a feltárás dokumentálását,
b) régésztechnikusi feladatellátás,
c) elsődleges leletfeldolgozás,
d) geodéziai és térinformatikai feladatok.
(2) Járulékos régészeti feladatellátásnak minősül a régészeti bontómunka.”
„(4) A kivitelezés földmunkáit régészeti megfigyelés mellett, a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni.
(5) A régészeti bontómunka részét képező tevékenységek nem minősülnek kézi földmunkának.
(6) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás (a továbbiakban: közlekedési infrastruktúra-beruházás) esetén nem akkreditált intézmény vagy szervezet az (1) bekezdés d) pontja szerinti régészeti szaktevékenység elvégzésébe vonható be.”

23. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 13. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megelőző feltárás előkészítése során a beruházó köteles a feltárásra jogosult intézmény rendelkezésére bocsátani)

„g) – a Kötv. 7. § 20. pont c) alpontja kivételével – nyilatkozatot arról, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül-e,”

24. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő g) ponttal egészül ki:

(Megelőző feltárás esetén a régészeti feltárás költségeire vonatkozó költségbecslést a feltárásra jogosult intézmény az alábbi tartalmi elemekkel készíti el:)

„e) az egységnyi költség mértékét befolyásoló tényezők, így különösen: régészeti rétegek várható száma, réteg jelentkezésének mélysége, rétegsor mélysége, régészeti emlékek várható száma, kiterjedése, leletsűrűség,
f) járulékos (infrastrukturális, logisztikai, koordinációs) költségek,
g) az elsődleges leletfeldolgozás költségei, legfeljebb a régészeti feltárás költségeinek harminc százaléka.”

25. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Megelőző feltárás esetén a régészeti feladatellátásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell)

„i) a tételes költségelszámolás módját és határidejét.”

26. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az öt évnél nem régebbi örökségvédelmi hatástanulmány vagy próbafeltárás nélkül készült előzetes régészeti dokumentáció esetén a hatóság dönt arról, hogy az alkalmas-e az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására. A hatóság – ésszerű határidő kitűzésével – előírhatja a hiányzó munkarészek pótlását vagy új előzetes régészeti dokumentáció elkészítését.”

27. § (1) A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készíthető különösen az alábbi esetekben:)

„b) két méternél keskenyebb nyomvonalas létesítmények építése, közművek létesítése, kiváltása, áthelyezése,”

(2) A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdés a következő k) ponttal egészül ki:

(Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készíthető különösen az alábbi esetekben:)

„k) ha a földmunkával érintett régészeti lelőhely területe nem haladja meg az 1000 m2-t.”

28. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett próbafeltáráshoz kapcsolódó földmunka elvégzését a beruházó költségén a Hivatal biztosítja.”

29. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 22. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A feltárási projekttervnek tartalmaznia kell a régészeti feltáráshoz kapcsolódó földmunka becsült mennyiségét.
(5) A feltárási projektterv készítése során a Hivatal az Ásatási Bizottság szakmai véleményét kérheti különösen
a) több megyét érintő nagyberuházás,
b) elfedés alkalmazására irányuló javaslat és
c) közlekedési infrastruktúra-beruházás régészeti feladatellátás területi szakaszának meghatározása
esetén.
(6) A feltárási projekttervet tartalmazó teljes előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár vagy szakhatóságként vagy a szakkérdés vizsgálatával közreműködik.
(7) A hatóság vizsgálni köteles, hogy a benyújtott előzetes régészeti dokumentáció a földmunkával járó teljes tevékenységre vonatkozóan készült-e.”

30. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a 22. §-t követően a következő 22/A. §-sal és 22/B. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A közlekedési infrastruktúra-beruházások esetén a Kötv. 23/E. § (2) bekezdés szerinti akkreditált intézmény kapacitástervet készít a közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó várható régészeti feladatellátásra vonatkozóan az akkreditációs időszakra jogszabály szerint igazolt saját kapacitásokról.
(2) Az akkreditált intézmény az (1) bekezdés szerinti kapacitástervet minden év február 1., valamint szeptember 1. napjáig megküldi a Hivatal részére.
(3) Az akkreditált intézmény köteles a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül bejelenteni a Hivatalnak az (1) bekezdés szerinti kapacitástervben foglalt adatok változását.
22/B. § A Hivatal a közlekedési infrastruktúra-beruházások esetén a jogszabályban meghatározott régészeti előkészítési és koordinációs feladatai körében
a) tájékoztatja az akkreditáció területi hatálya szerint illetékes akkreditált intézményt a Hivatal által készített előzetes régészeti dokumentációk alapján várható régészeti feladatellátásról minden év december 31., valamint július 31. napjáig,
b) nyilvántartja az akkreditált intézményeknek a közlekedési infrastruktúra-beruházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátással összefüggő, a 22/A. § (1) bekezdés szerinti kapacitás-adatait,
c) javaslatot tesz az akkreditált intézmény és a beruházó között alkalmazandó szerződésmintára.”

31. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 6. alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) Közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a beruházó a 24. § (1) bekezdés szerinti szerződéskötés szándékáról a feltárási projekttervben megjelölt, a feltárásra jogosult akkreditált intézményt és a Hivatalt egyidejűleg értesíti, elektronikus úton is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti akkreditált intézmény a 22/A. § (1) bekezdés szerinti kapacitástervét aktualizálja és a beruházó megkeresésétől számított 2 napon belül megküldi a Hivatalnak.
(3) Ha az akkreditált intézmény a megelőző feltárás elvégzésére saját kapacitással nem rendelkezik, a Hivatal haladéktalan értesítése alapján a beruházó a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a Hivatallal köti meg.”

32. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 6. alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:

„25/A. § (1) A közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a Hivatal végzi a beruházás kivitelezése során a régészeti megfigyelést és a miniszter döntése szerinti régészeti feladatellátást.
(2) A közlekedési infrastruktúra-beruházás kivételével, ha a nagyberuházás régészeti megfigyelése során előkerült régészeti lelőhely vagy lelet a kivitelezés hátráltatása nélkül régészeti bontómunka keretében nem tárható fel, a régészeti megfigyelést végző intézmény haladéktalanul értesíti a hatóságot. A szükséges intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított öt napon belül a hatóság helyszíni szemle alapján dönt.”

33. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A végleges leletbefogadás költségeiről a feltáró intézmény és a leletanyagot véglegesen befogadó múzeum között kötendő megállapodás során figyelemmel kell lenni a befogadott leletek mennyiségével arányos egyszeri költségekre, melyek különösen a gyűjteményi alapleltárba vétel és a raktárkapacitás bővítésének költségei.”
„(5) Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított egyéves időtartamban jogosít a tevékenység végzésére.
(6) Az örökségvédelmi engedély alapján végezni tervezett tevékenység megkezdését megelőzően tíz nappal a tevékenység tényleges végzésének megkezdését a hatóságnak elektronikus úton be kell jelenteni.”

35. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő
a) nagyberuházás esetén tizenöt nap,
b) közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén tíz nap.”

36. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a hatóságnak a megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásában szakhatóság nem vesz részt, szakkérdést nem kell vizsgálni.”

37. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 45. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a feltárási engedélyt fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá kell nyilvánítani.”
„(10) Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított egyéves időtartamban jogosít a tevékenység végzésére.
(11) A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély alapján végezni tervezett tevékenység megkezdését megelőzően tíz nappal a tevékenység tényleges végzésének megkezdését a hatóságnak elektronikus úton be kell jelenteni.”

39. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 28. alcím címe helyébe a következő cím lép:

„28. Az örökségvédelmi hatóság szakhatósági eljárása és a szakkérdés vizsgálata”

40. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a hatóság szakhatósági hatáskörében a nyilvántartott régészeti lelőhelyet, a régészeti védőövezetet, a nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket, a műemléki környezetet, a műemléki jelentőségű területet és a történeti tájat vagy világörökségi területet érintő ügyben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, az a kibocsátásától számított hat hónapig használható fel.”

41. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 29. alcím címe helyébe a következő cím lép:

„29. Az örökségvédelmi szakhatóság régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet érintő eljárásában vagy szakkérdés vizsgálata során figyelembe veendő régészeti követelmények és szempontok”

42. § A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szakszerűtlen feltárási tevékenység esetén, vagy ha a Kötv.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai fennállnak, a hatóság a feltárást leállítja, továbbá engedélyköteles tevékenység esetén a feltárási engedélyt visszavonja.”

43. § (1) A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 38. alcím címe helyébe a következő cím lép:

„38. A hatóság nem hatósági örökségvédelmi feladatainak ellátása”

[A hatóság örökségvédelmi szolgáltatás keretében

az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott céllal – a Hivatallal együttműködve – segíti a tulajdonosokat az alábbiak tekintetében:]

„bb) a nyilvántartott régészeti lelőhely fenntartására és a műemlék helyreállítására, különösen annak előkészítésére, kutatására, restaurálására fordítható pályázati lehetőségek feltérképezése,”

a) 14. § (2) bekezdésben a „vonatkozó” szövegrész helyébe az „alkalmazható legmagasabb” szöveg,

b) 20. § (1) bekezdésében a „dokumentációt kell készíteni” szövegrész helyébe a „dokumentáció készítése szükséges a Hivatal döntése szerint” szöveg,

c) 22. § (2) bekezdésében a „szakaszát megyei bontásban kell meghatározni. Feltárási projektterv a nagyberuházás” szövegrész helyébe a „szakaszait megyei bontásban kell meghatározni. Feltárási projektterv a nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátás” szöveg,

d) 23. § (1) bekezdés e) pontjában a „meghatározott intézmény” szövegrész helyébe „meghatározott intézmény, a közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén annak saját kapacitása” szöveg,

e) 23. § (2) bekezdésében az „akkreditált intézményt” szövegrész helyébe az „akkreditált intézményt vagy a Hivatalt” szöveg,

f) 39. §-ában a „szakhatóság hozzájárulásával” szövegrész helyébe a „szakhatóság hozzájárulásával vagy szakkérdés vizsgálata alapján” szöveg,

g) 40. § (1) bekezdésében a „szakhatóság hozzájárulásával” szövegrész helyébe a „szakhatóság hozzájárulásával vagy szakkérdés vizsgálata alapján” szöveg,

h) 63. § (1) bekezdésében a „szakhatósági hatáskörében eljáró” szövegrész helyébe a „szakhatósági hatáskörében eljáró vagy örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló” szöveg,

i) 63. § (3) bekezdésében a „szakhatósági eljárásban” szövegrész helyébe a „szakhatósági eljárásban vagy az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során” szöveg,

j) 63. § (4) bekezdésében a „szakhatósági hatáskörében eljáró” szövegrész helyébe „a szakhatósági hatáskörében eljáró vagy az örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló” szöveg,

k) 63. § (4) bekezdés b) pontjában az „előzetes környezeti hatásvizsgálat” szövegrész helyébe az „előzetes környezeti hatásvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat” szöveg,

l) 64. § (1) bekezdésében a „szakhatósági eljárásokban” szövegrész helyébe a „szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során” szöveg,

m) 64. § (2) bekezdésében a „szakhatóságként közreműködő” szövegrész helyébe a „szakkérdést vizsgáló” szöveg,

n) 64. § (3) bekezdésében a „szakhatósági eljárás” szövegrész helyébe a „szakkérdés vizsgálata” szöveg,

o) 64. § (4) és (5) bekezdésében a „szakhatósági eljárásokban” szövegrész helyébe a „szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során” szöveg,

p) 65. §-ában a „szakhatósági állásfoglalása során” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalása során vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata alapján” szöveg,

q) 66. § (1) és (2) bekezdésében a „szakhatósági eljárásokban” szövegrész helyébe a „szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során” szöveg,

r) 67. § (1) bekezdésében a „keretengedélyezési szakaszára vonatkozó” szövegrész helyébe a „keretengedélyezési szakaszára vonatkozó örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során” szöveg

lép.

46. § Ez a rendelet 2015. július 3-án lép hatályba.

1. melléklet a 171/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez

A régészeti feladatellátás költségeire alkalmazható legmagasabb hatósági árak
(A táblázat az árakat a régészeti feladatellátás tevékenységei szerinti bontásban tartalmazza.)

 

A

B

C

1.

Feladat

Egység

Ár (forintban)

2.

Terepbejárás

 

 

3.

a) Nem nyomvonalas

Ft/1 ha

4000 + áfa, de legalább 20000 + áfa

4.

b) Nyomvonalas (20 méter szélességig)

Ft/km

40000 + áfa

5.

c) Nyomvonalas (20 méternél szélesebb)

Ft/km

80000 + áfa

6.

Fémkereső műszerrel végzett lelet- és lelőhely-felderítés

Ft/m²

20 + áfa

7.

További lelőhely-diagnosztikai módszerek

 

 

8.

1. Geofizikai kutatás

 

 

9.

a) Mágneses mérés

Ft/m²

40 + áfa

10.

b) Talajradaros mérés

Ft/m²

140 + áfa

11.

c) Talajellenállás-mérés

Ft/m²

120 + áfa

12.

2. Légifelvételezés (földről irányított repülő szerkezetről, motoros sárkányrepülőről, repülőgépről)

Ft/10 ha/km

15000 + áfa

13.

3. Kis felületű szisztematikus mintavétel (lapát-teszt, fedett, egyéb módszerrel nem vizsgálható területek kutatására)

Ft/10 ha/km

160000 + áfa

14.

4. Fedett területek komplex vizsgálata (fúrás, lapát-teszt és geofizika lehetőség szerinti kombinációja)

 

 

15.

a) Nem nyomvonalas

Ft/1 ha

32000 + áfa

16.

b) Nyomvonalas (2 méter szélességig)

Ft/km

160000 + áfa

17.

c) Nyomvonalas (20 méter szélességig)

Ft/km

240000 + áfa

18.

d) Nyomvonalas (20 méternél szélesebb)

Ft/km

320000 + áfa

19.

5. Talajtani kutatások (sekély mélységű fúrás a régészeti lelőhelyek réteg- és talajviszonyainak meghatározásához)

Ft/1 ha/km

18000 + áfa

20.

Örökségvédelmi kockázatelemzés (a próbafeltárások megkezdése előtt)

Ft

80000 + áfa

21.

Kutatási terv készítése (további lelőhely-diagnosztikai módszerek alkalmazásának tervezése a próbafeltárás előkészítéséhez)

 

 

22.

a) Nem nyomvonalas

Ft

30000 + áfa

23.

b) Nyomvonalas

Ft/km

10000 + áfa, de legalább 30000 + áfa

24.

Próbafeltárás (az ár a Hivatal által végzett földmunka költségét nem tartalmazza)

 

 

25.

a) egy vagy több korszak történeti összefüggésben megmaradt emlékanyagának feltárása (1 vagy 2 rétegű)

Ft/m²

3150 + áfa

26.

b) többrétegű lelőhely (3 rétegtől)

Ft/m²

3150 x (rétegszám-1) + áfa

27.

c) történeti városmag esetén

Ft/m²

31500 + áfa

28.

d) negatív eredménnyel járó próbafeltárás

Ft/m²

1100 + áfa

29.

Feltárási projektterv összeállítása

 

 

30.

a) Nem nyomvonalas

Ft

50000 + áfa

31.

b) Nyomvonalas (2 méter szélességig)

Ft

30000 + áfa

32.

c) Nyomvonalas (2 méternél szélesebb)

Ft/km

50000 + áfa

33.

Előzetes régészeti dokumentáció járulékos költségei: térképészeti előfeldolgozási díj [ha a beruházó nem tud olyan georeferált, CAD vagy GIS alapú digitális állományokat biztosítani, melyeken egyértelműen azonosítható a beruházás helye, kiterjedése, és lehetőleg a földmunka mértéke (keresztszelvények)], koordináció

Ft

25000 + áfa

34.

Teljes felületű feltárás 10 méteres poligonnal határolt területe (az ár a beruházó által végzett földmunka költségét nem tartalmazza)

 

 

35.

a) egy vagy több korszak történeti összefüggésben megmaradt emlékanyagának feltárása (1 vagy 2 rétegű)

Ft/m²

3150 + áfa

36.

b) többrétegű lelőhely (3 rétegtől)

Ft/m²

3150 x (rétegszám-1) + áfa

37.

c) történeti városmag, kis intenzitású (kis mélység, csekély fedettség, kevés objektum)

Ft/m²

31500 + áfa

38.

d) történeti városmag, közepes intenzitású (közepes mélység, közepes fedettség, területileg összefüggő objektumok)

Ft/m²

47250 + áfa

39.

e) történeti városmag (nagy mélység, intenzív fedettség, egymást átfedő objektumok)

Ft/m²

63000 + áfa

40.

f) történeti városmagban 5 m² alatti alapterületű feltárás (5 métert meghaladó mélység, intenzív fedettség, egymást átfedő objektumok)

Ft/m²

100000 + áfa

41.

Régészeti megfigyelés

Ft/óra

8000 + áfa, de legalább 36000/nap + áfa

42.

Megfigyelés keretében végzett bontómunka

Ft/m²

3150 + áfa

43.

Régészeti leletek elhelyezésének vagy végleges befogadásának egyszeri költsége

Ft/m³

250000 + áfa
”

2. melléklet a 171/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez

„2.1. A feltárási engedélyt kérő intézmény neve, székhelyének címe
2.2. A feltárásba bevont intézmény vagy szervezet neve, székhelyének címe”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. július 4. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére