18/2015. (IX. 18.) NGM utasítás
18/2015. (IX. 18.) NGM utasítás
a Nemzetgazdasági Minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról1
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 22. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel – a következő utasítást adom ki:
Az utasítás hatálya
1. § Az utasítás hatálya a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) Igazgatás, az NGM fejezeti kezelésű előirányzatai, továbbá európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló árubeszerzésre, szolgáltatási koncesszióra, szolgáltatás megrendelésére, építési beruházásra és építési koncesszióra terjed ki.
2. §2 (1) Nem terjed ki az utasítás hatálya arra a beszerzésre, amelynél – társfinanszírozására tekintettel – a finanszírozásban részt vevő nemzetközi szervezetek által előírt feltételek szerinti eljárást kell alkalmazni, továbbá amelyet beszerzőként az NGM felügyelete vagy irányítása alá tartozó költségvetési szervek vagy külön szerződés alapján gazdasági társaság folytat le a saját közbeszerzési szabályzata szerint.
(2) Ha a beszerzésre a központosított közbeszerzési rendszeren keresztül kerül sor, illetve az NGM a központi beszerző szervezettel vagy más szervezettel együttesen bonyolítja le a beszerzést, ennek feltételeit, különös tekintettel a felelősségi rendre, a résztvevők külön megállapodásban szabályozzák.
A közbeszerzések tervezése
3. § (1) A szervezeti egység a költségvetési évre vonatkozó beszerzési igényeit az 1. mellékletben meghatározott, a Jogi és Kodifikációs Főosztály által az intraneten elérhetővé tett közbeszerzési tervlapon, a szervezeti egység irányítását ellátó állami vezető – Miniszteri Kabinet esetében a kabinetfőnök – jóváhagyásával február 28-ig megküldi a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére.
(2) Az elfogadott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a Jogi és Kodifikációs Főosztály a költségvetési év elején, legkésőbb március 15-ig – az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján – éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) készít az NGM adott évre tervezett közbeszerzéseiről.
(3) A közbeszerzési tervet az NGM közigazgatási államtitkára hagyja jóvá.
4. § (1) Közbeszerzési eljárás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közbeszerzési terv alapján indítható.
(2) A közbeszerzési tervtől eltérően csak előre nem látható okból előállt változás esetén indítható közbeszerzési eljárás.
(3) A közbeszerzési tervben nem szereplő, új közbeszerzési igény legkésőbb a tárgyév október 30. napjáig jelenthető be. A bejelentést tartalmazó feljegyzésben meg kell indokolni az eljárás lefolytatásának szükségességét, valamint csatolni kell az 1. melléklet szerinti közbeszerzési tervlapot. A közbeszerzési tervlapot a szervezeti egység irányítását ellátó állami vezető – Miniszteri Kabinet esetében a kabinetfőnök – jóváhagyását követően a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére kell megküldeni.
(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentést követően a Jogi és Kodifikációs Főosztály módosítja a közbeszerzési tervet, megjelölve a módosítás indokát is. A közbeszerzési terv módosítását az NGM közigazgatási államtitkára hagyja jóvá.
5. § A közbeszerzési terv nyilvános. A Jogi és Kodifikációs Főosztály a közbeszerzési tervet, annak jóváhagyását követően a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban, valamint az NGM honlapján közzéteszi.
A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek, szervezetek
6. § Közbeszerzési eljárás kezdeményezésére
a) az NGM Igazgatás jóváhagyott éves elemi költségvetése keretében tételes előirányzat-fedezet terhére vagy európai uniós forrás esetén hatályos támogatási okiratba foglalt európai uniós bevétel terhére a szakmai feladat elvégzésére kijelölt szervezeti egység,
b) a fejezeti kezelésű előirányzatot kezelő szakmai szervezeti egység,
c) európai uniós forrásból megvalósuló beszerzés esetén a forrás felett rendelkezésre jogosult szervezeti egység,
d) tanulmány megrendelésére irányuló beszerzési eljárás esetén a finanszírozási forrás ellenjegyzésére kijelölt személy jóváhagyásával a szakmai szervezeti egység
[a továbbiakban az a)–d) pont együtt: beszerző szervezeti egység] jogosult.
7. § (1) A beszerző szervezeti egység tartozik kizárólagos felelősséggel
a) a közbeszerzési tervben foglalt, az eljárás megindítására vonatkozó határidők betartását,
b) a határidő lejárta előtt a határidő módosításának a Jogi és Kodifikációs Főosztálynál történő kezdeményezését,
c) az eljárást megindító felhívás és a dokumentáció szakmai követelményrendszerének szakszerűségét
illetően.
(2)3 A beszerző szervezeti egység ezen utasításban meghatározott feladatait úgy köteles végrehajtani, hogy az egyes eljárási cselekmények, értesítések és tájékoztatások megtételéhez, valamint a hirdetmények közzétételéhez – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) meghatározott határidőn felül – legalább három munkanap álljon a Jogi és Kodifikációs Főosztály rendelkezésére, és az esetleges késedelem ne veszélyeztesse az eljárás szabályszerűségét.
8. § Ezen utasítás mellőzésével vagy a Jogi és Kodifikációs Főosztály bevonása nélkül lefolytatott beszerzési eljárások formai és tartalmi jogszerűségéért a beszerző szervezeti egység felelős.
2. A bírálóbizottság
9. § (1)4 A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, a részvételi jelentkezések és az ajánlatok értékelése során, valamint az eljárás más szakaszában az NGM mint ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek együttesen rendelkezniük kell a Kbt. 26. § (3) bekezdése szerinti – a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel.
(2) A közbeszerzési eljárás kezdeményezésére irányuló feljegyzésnek a Jogi és Kodifikációs Főosztályhoz történő megérkezését követő három munkanapon belül kell az (1) bekezdésben meghatározott szakértelemmel rendelkező személyekből álló bírálóbizottságot létrehozni.
(3)5 A bírálóbizottság feladata az ajánlatoknak a – szükség esetén a hiánypótlást, felvilágosítás vagy indokolás megadását követő – Kbt. 69. §-a szerinti elbírálása. Az elbírálást követően a bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a döntéshozó részére a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalához.
10. § (1) A bírálóbizottság öt – három állandó és két ideiglenes – tagból áll.
(2) A bírálóbizottság állandó tagja
a) a Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője,
b) az Intézményi Gazdálkodási Főosztály főosztályvezetője és
c) a Jogi és Kodifikációs Főosztály munkatársa.
(3) Az egyes beszerzések lebonyolítása során a beszerző szervezeti egység kettő, a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személyt delegál – egyidejűleg az őket helyettesítő póttag személyére is javaslatot tesz –, akik ideiglenes tagként vesznek részt a bírálóbizottságban. Az ideiglenes tag az adott eljárásban szavazati joggal rendelkezik.
(4) A bírálóbizottság elnöke (a továbbiakban: elnök) a Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője. A bírálóbizottság nevében az elnök ír alá.
(5) A (2) bekezdés c) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott tagokat, valamint az őket helyettesítő póttagokat a (3) bekezdésben meghatározott delegálás alapján az elnök jelöli ki a 2. melléklet szerint.
11. § (1) Az elnököt, valamint a 10. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt tagot akadályoztatása esetén az általa jelölt póttag helyettesíti.
(2) Ha a Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetői tisztsége nincs betöltve, a tisztség betöltéséig az elnököt és az őt helyettesítő póttagot a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár jelöli ki.
(3) Ha az Intézményi Gazdálkodási Főosztály főosztályvezetői tisztsége nincs betöltve, a tisztség betöltéséig a 10. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt tagot és az őt helyettesítő póttagot a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár jelöli ki.
12. § A bírálóbizottság tagjainak megbízatása megszűnik:
a) a megbízás visszavonásával,
b) lemondással,
c)6 a Kbt. 25. §-a szerinti kizáró körülmények bekövetkezése esetén,
d) az NGM-mel fennálló kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése esetén.
13. § (1) A bírálóbizottság tagjai az adott eljárás vonatkozásában kötelesek a 3. mellékletben foglaltak szerint összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni. A beszerző szervezeti egység által a 10. § (3) bekezdése szerint javasolt személyek összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatát a beszerzési igény továbbításával egyidejűleg, de legkésőbb a 10. § (5) bekezdésében foglalt kinevezésüket megelőzően a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére meg kell küldeni.
(2)7 Nem lehet a bírálóbizottság tagja, és közreműködőként vagy szakértőként sem vehet részt a beszerzési eljárás lebonyolításában az a személy, akivel szemben a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenség áll fenn. Az összeférhetetlenség fennállásáról a tag, a közreműködő vagy a szakértő köteles az elnököt haladéktalanul tájékoztatni.
(3) Az elnök a saját személyét érintő összeférhetetlenségi okról köteles a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárt tájékoztatni. Az elnök összeférhetetlenségének fennállása esetén az elnököt helyettesítő póttagot a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár jelöli ki.
(4) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a bírálóbizottság tagja vagyonnyilatkozat tételére kötelezett.
14. § (1) A bírálóbizottság az ügyrendjét jelen utasítás keretei között maga határozza meg.
(2)8 A bírálóbizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök ír alá, és az elnök által kijelölt tag hitelesít. A jegyzőkönyvet a bírálóbizottság tagjainak – illetve a Kbt. 68. § (6) bekezdése alapján az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek – meg kell küldeni.
(3) A bírálóbizottság valamennyi állandó és ideiglenes tag vagy az őt helyettesítő póttag jelenlétében határozatképes. Akadályoztatása esetén helyettesítéséről minden tag maga köteles gondoskodni, ennek megfelelően amennyiben valamely ülésen a kijelölt tag nem tud megjelenni, akkor e tényről a póttagot – a Jogi és Kodifikációs Főosztály egyidejű írásbeli értesítése mellett – az ülés időpontja előtt legalább egy munkanappal maga köteles értesíteni. Ha az ülés kitűzött napján a póttag sem tud jelen lenni, úgy az ülés elnapolására és új időpont kitűzésére kerül sor.
(4) A bírálóbizottság a döntéseit egyszerű többséggel hozza.
(5) A döntésre vonatkozó szavazatokat a jegyzőkönyvben – egyhangú döntés kivételével – név szerint kell feltüntetni. A tagok a nemleges szavazatukat kötelesek indokolni, és a döntés elleni tiltakozásukat vagy különvéleményüket kérésükre a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
15. § (1) A bírálóbizottság által lefolytatott eljárásért, valamint a Kbt.-ben foglaltak megtartásáért a bírálóbizottság, illetve a bírálóbizottság adott eljárásban részt vevő tagjai – az általuk képviselt szakértelem vonatkozásában – a külön jogszabályokban meghatározott felelősséggel tartoznak.
(2) A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések és módosításaik másolatának megküldésére vonatkozó, a 38. § (3) bekezdésében és a 39. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítéséért, illetve a szerződések teljesítésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmaradásáért a beszerző szervezeti egység által az adott közbeszerzési eljárásba delegált ideiglenes tag tartozik felelősséggel.
(3) Mentesül a felelősség alól, aki az adott döntés során „nem”-mel szavazott, és tiltakozását, ellenvéleményét kérésére jegyzőkönyvben rögzítették, valamint az is, akinek távollétében történt a jogsértő esemény, illetve született a jogsértő döntés.
(4) Aki a beszerzések során vagy azokkal kapcsolatosan bármilyen szabálytalanságot vagy az eljárás tisztaságát, jogszerűségét veszélyeztető cselekményt észlel, arról haladéktalanul köteles a bírálóbizottság elnökét értesíteni, valamint a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről szóló NGM utasításban foglaltak szerint köteles eljárni.
3. A megbízott szakértő
16. §9 (1) Ha a közbeszerzés értéke, illetve a feladatok speciális jellege indokolja, a közbeszerzési feladatok ellátásához a Kbt. 27. § (3) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően is igénybe vehető a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (a továbbiakban: szaktanácsadó).
(2) A szaktanácsadó bevonására irányuló szerződés megkötésére az NGM kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A megbízott szakértő az adott eljárásban tanácskozási joggal rendelkezik.
17. §10 (1) Ha szaktanácsadó igénybevételére kerül sor, úgy a szaktanácsadó látja el a Jogi és Kodifikációs Főosztály 18. § (2) bekezdés a)–b) és e)–f) pontjában foglalt feladatait.
(2) A szaktanácsadóval kötendő szerződésben rögzíteni kell, hogy a feladatait köteles a Jogi és Kodifikációs Főosztállyal együttműködve ellátni, továbbá részére haladéktalan tájékoztatást kell nyújtani a folyamatban lévő, illetve a várható eljárási cselekményekről. A szerződésben rendelkezni kell továbbá arról, hogy a szaktanácsadó az adott közbeszerzési eljárásban okozott károkért a polgári jog szabályai alapján felel.
4. A Jogi és Kodifikációs Főosztály közbeszerzéssel kapcsolatos feladatai
18. § (1) A bírálóbizottság titkársági feladatait a Jogi és Kodifikációs Főosztály látja el.
(2) A Jogi és Kodifikációs Főosztály az (1) bekezdés szerinti titkársági feladatai keretében
a) a beszerző szervezeti egység által megküldött, a 23. § (2) és (3) bekezdésében foglalt információk birtokában elkészíti a részvételi felhívást, az ajánlati felhívást és az ajánlattételi felhívást (a továbbiakban együtt: ajánlati felhívás), és összeállítja a dokumentációt,
b) gondoskodik az ajánlati felhívás kiküldéséről, megjelentetéséről, a dokumentáció rendelkezésre bocsátásáról,
c) az eljárás megindítására irányuló kezdeményezést, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró döntési javaslatot felterjeszti a 21. §-ban megjelölt döntéshozóhoz,
d) a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően – a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló kormányrendelet alapján – a közbeszerzésekért felelős miniszter részére, valamint informatikai eszközök és szolgáltatások tekintetében az e-közigazgatásért felelős miniszter részére is előterjesztést nyújt be,
e) koordinálja a közbeszerzési eljárásban részt vevők tevékenységét,
f) dokumentálja az eljárás során tett eljárási cselekményeket, ennek keretében elkészíti különösen a bírálóbizottság üléseinek jegyzőkönyveit, a hiánypótlási felhívásokat, megküldi azokat az érdekeltek részére, gondoskodik a kiegészítő tájékoztatás nyújtásáról, tájékoztatja az ajánlattevőket az ajánlatkérő döntéseiről,
g) nyilvántartja és kezeli a közbeszerzések dokumentumait, gondoskodik azok megőrzéséről a Kbt.-ben előírt időtartamig,
h) gondoskodik a Kbt.-ben foglalt adatoknak, dokumentumoknak, hirdetményeknek a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban való megjelentetéséről,
i) elkészíti az NGM éves közbeszerzési tervét.
19. § A Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. mellékletében meghatározott kommunikációs szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó termékek közbeszerzésére vonatkozó igényeknek és adatoknak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére történő, az R1. 8. §-a szerinti megküldéséről a Jogi és Kodifikációs Főosztály köteles gondoskodni.
20. § Az NGM tárgyévi beszerzéseiről a Jogi és Kodifikációs Főosztály legkésőbb május 15-ig éves statisztikai összegezést készít, amelynek a közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek történő megküldéséről a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló rendeletben (a továbbiakban: Hirdetményminta-rendelet) meghatározott határidőn belül gondoskodik.
5. A döntéshozó
21. § A közbeszerzési eljárás döntéshozójaként
a) az NGM kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatában foglaltak szerint 40 millió forint értékhatárig a közigazgatási államtitkár,
b) az a) pontban foglalt értékhatárt meghaladóan a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. §-a szerinti feladatkörében eljáró miniszter
jár el.
22. § A közbeszerzési eljárás lefolytatásának engedélyezése, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatala a döntéshozó személy feladata.
Közbeszerzési eljárás lefolytatása
23. § (1) A közbeszerzési eljárást a beszerző szervezeti egység a Jogi és Kodifikációs Főosztályhoz írt – és a beszerző szervezeti egység irányítását ellátó állami vezető jóváhagyásával ellátott – feljegyzésben kezdeményezi.
(2) A közbeszerzési eljárás megindítására irányuló feljegyzés tartalmazza:
a) a közbeszerzés szükségességének részletes szakmai indokolását,
b) a közbeszerzés tárgyát, a szerződéshez rendelt elnevezést,
c) a szerződés szerinti mennyiséget,
d) a közbeszerzés előzetesen becsült nettó értékét,
e) a beszerzés fedezetéül szolgáló forrás megjelölését,
f) a közbeszerzési eljárás fajtájára irányuló javaslatot,
g) a közbeszerzési eljárás indításának tervezett időpontját,
h) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét,
i) az ajánlattevők műszaki és szakmai alkalmasságára vonatkozó előírásokat,
j) ha a szolgáltatás teljesítése egy adott képzettséghez van kötve, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésre történő hivatkozást,
k)11 azon bírálati szempontot, amely alapján kiválasztásra kerül a nyertes ajánlattevő,
l)12 a legalacsonyabb költség, illetve a legjobb ár-érték arány alapján meghatározott bírálati szempont esetén az értékelési szempontrendszert,
m)13 a beszerző szervezeti egység nyilatkozatát arról, hogy nem kívánja lehetővé tenni az ajánlattevők számára a részekre történő ajánlattételt, valamint ennek indokolását.
(3) A beszerző szervezeti egység eljárást megindító feljegyzéséhez csatolni kell
a) az R1. hatálya alá tartozó beszerzések esetében a Nemzeti Kommunikációs Hivatal előzetes döntését tartalmazó dokumentumot,
b) informatikai tárgyú beszerzések esetében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel történt előzetes egyeztetésről szóló dokumentumot,
c) a bírálóbizottság ideiglenes és póttagjainak az 5. melléklet szerinti nyomtatványon történő megjelölését,
d) az Intézményi Gazdálkodási Főosztálynak vagy az előirányzat szakmai kezelőjének a források rendelkezésre állásáról szóló 6. melléklet szerinti igazolását,
e) a beszerzési tárgyra vonatkozó részletes feladatspecifikációt, műszaki leírást, tanulmányok esetében a tanulmány kidolgozásának legfontosabb részfeladatait, valamint munkafázisait,
f) az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők megjelölését,
g)14 ha a beszerző szervezeti egység végzett előzetes piaci konzultációt, az arról készített dokumentációt, valamint a becsült érték meghatározását alátámasztó egyéb dokumentumokat,
h) a bírálóbizottsági tagoknak jelölt és az előzetes piacfelmérésben részt vevő személynek, szervezeteknek a 4. melléklet szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatát,
i) az előkészített szerződéstervezetet, valamint az ahhoz kapcsolódó, a 26. § szerinti előzetes véleményezés dokumentumait,
j)15 a beszerző szervezeti egység közvetlen irányítását ellátó állami vezető 7. mellékletben foglalt szakmai nyilatkozatát a tárgyi beszerzés adott szakterületen történő, a Kbt. 19. §-a szerinti egybeszámítása (részekre bontás tilalma) vonatkozásában.
24. §16 (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése során a közbeszerzés tárgyának a becsült értékét a beszerző szervezeti egység állapítja meg a Kbt. 16. §-ában, valamint 28. § (2)–(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
(2) A közbeszerzés becsült értékének meghatározásához a beszerző szervezeti egység előzetes piaci konzultációt folytathat a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges – de a beszerzés műszaki tartalmát részletesen tartalmazó – adatokat közölve. Az előzetes piaci konzultáció során nem közölhető a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információ.
(3) Az előzetes piaci konzultációról a beszerző szervezeti egység teljes körű dokumentációt köteles készíteni, amely tartalmazza a konzultáció körülményeit, idejét, a konzultációba bevont piaci szereplőket, a konzultáció eredményeit, valamint egyéb, a beszerző szervezeti egység által fontosnak tartott körülményeket.
25. §17 Ha a beszerző szervezeti egység nem egyedüli értékelési szempontként alkalmazza a legalacsonyabb ár szempontját, köteles meghatározni:
a) a legalacsonyabb költséget vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontokat és az azok súlyát meghatározó – az értékelési szempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (súlyszám),
b) ha az értékelési szempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát,
c) az ajánlatok értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden értékelési szempont esetében azonos, valamint
d) azt a módszert vagy módszereket, amelyekkel megadja a ponthatárok közötti pontszámot.
26. § A közbeszerzési eljárás kezdeményezését megelőzően a beszerző szervezeti egység köteles véleményezés céljából megküldeni az előkészített szerződéstervezetet az Intézményi Gazdálkodási Főosztály, valamint a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére.
7. Az eljárás megindítása
27. § (1) Az eljárás fajtájának megválasztásánál törekedni kell a széles körű részvétel lehetőségének biztosítására.
(2) A közbeszerzési eljárás fajtáját az ajánlati felhívás elkészítése során a Jogi és Kodifikációs Főosztály a beszerző szervezeti egység javaslatának figyelembevételével állapítja meg.
28. § A közbeszerzési eljárás megindításához szükséges dokumentumoknak – a közigazgatási államtitkár részére – döntésre történő előterjesztéséről a Jogi és Kodifikációs Főosztály gondoskodik. A közbeszerzési eljárás lefolytatását a döntéshozó a 8. melléklet szerinti nyomtatvány aláírásával engedélyezi.
29. §18 (1) Az ajánlati felhívás közzétételéről vagy az érintettekhez történő közvetlen eljuttatásáról a Jogi és Kodifikációs Főosztály gondoskodik. A közbeszerzési eljárás során a Jogi és Kodifikációs Főosztály a titkárságán személyesen és az NGM honlapján elektronikusan folyamatosan biztosítja a dokumentáció rendelkezésre állását.
(2) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, a Kbt. 113. §-a szerinti, valamint a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása esetén az ajánlati felhívást – annak közzététele helyett – a Jogi és Kodifikációs Főosztály – a beszerző szervezeti egység javaslatának figyelembevételével – legalább három, a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti eljárás alkalmazása esetén legalább négy ajánlattevőnek egyidejűleg, írásban közvetlenül megküldi.
30. § (1)19 A beszerző szervezeti egység javaslatára a bírálóbizottság a közbeszerzési eljárásban való részvételt a Kbt. 54. §-a szerinti ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti.
(2) A biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, ezért annak összegét – a felek ajánlati kötöttségének megsértése esetére – az ajánlatkérőnél előreláthatólag felmerülő költségek mértékére tekintettel kell megállapítani.
(3) A biztosíték kezeléséről, nyilvántartásáról, valamint visszaadásáról a bírálóbizottság az Intézményi Gazdálkodási Főosztály útján gondoskodik.
31. § (1) Ha az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatást kér, úgy a tájékoztatási kötelezettséget a bírálóbizottság a Jogi és Kodifikációs Főosztály útján teljesíti. A kiegészítő tájékoztatási kötelezettség kizárólag írásban teljesíthető.
(2) Az adott beszerzési tárggyal kapcsolatos szakmai megítélést igénylő kérdések tekintetében a Jogi és Kodifikációs Főosztály a beszerző szervezeti egységgel egyeztetve ad választ az ajánlattevő által feltett kérdésre.
8. A közbeszerzési eljárás lezárása
32. § (1) A részvételi határidő és az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában a bírálóbizottság megkezdi a beérkezett részvételi jelentkezések, illetve ajánlatok bontását.
(2)20 Megbízott szakértő igénybevétele esetén lehetőség van a részvételi jelentkezéseknek és az ajánlatoknak a megbízott szakértő székhelyén történő felbontására. Ebben az esetben a Kbt. 68. §-ában előírt feladatok és az azokból eredő felelősség a megbízott szakértőt terhelik.
33. § (1) A bírálóbizottság a felbontást követően a Kbt.-ben foglalt eljárási szabályok és a felhívásban meghatározott szempontok szerint elvégzi a részvételi jelentkezések és az ajánlatok tartalmi és formai minősítését, értékelését, és dönt a hiánypótlás elrendeléséről, az alkalmatlan ajánlattevők kizárásáról, az ajánlatok érvénytelenségéről.
(2) Az eljárás során szükséges értesítéseknek, kérdéseknek, jegyzőkönyveknek, hiánypótlásra való felhívásnak az érintettek részére történő eljuttatásáról a bírálóbizottság a Jogi és Kodifikációs Főosztály útján gondoskodik.
34. § A bírálóbizottság tagjai az ajánlatok értékelése során a 9. melléklet szerinti bírálati lapot töltenek ki, melyen szövegesen és számszerűsítve értékelik az egyes ajánlatokat. Ha az ajánlatok értékelése sorbarendezés vagy pontkiosztás módszerével történik, a bírálóbizottság tagjainak a bírálati lapon indokolniuk kell a kialakult sorrendet. A bírálati lapok az adott ülésről készített jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képezik.
35. § (1)21 A bírálóbizottság a Kbt. 69. §-a szerinti értékelést követően döntési javaslatot fogalmaz meg a nyertes ajánlattevő személyéről.
(2)22 A Kbt. 77. § (5) bekezdésében foglalt esetekben a nyertes ajánlattevő kiválasztása érdekében, közjegyző jelenlétében sorsolást kell tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani. A közjegyző kiválasztásával és a működésével kapcsolatban felmerült költségek kiegyenlítéséről a beszerző szervezeti egység gondoskodik.
(3) Az eljárás eredményéről, eredménytelenségéről, a nyertes ajánlattevő személyéről – a bírálóbizottság által készített javaslat figyelembevételével – a döntéshozó a 10. melléklet szerinti döntéshozatali záradék aláírásával dönt.
(4) A Hirdetményminta-rendeletben meghatározott minta szerinti összegzés elkészítéséről, valamint az eljárás eredményének a Hirdetményminta-rendeletben meghatározott minta szerinti közzétételéről a bírálóbizottság a Jogi és Kodifikációs Főosztály útján gondoskodik.
36. § (1) Ha valamely részvételre jelentkező vagy ajánlattevő iratbetekintést vagy előzetes vitarendezést kezdeményez, a Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője a kezdeményező irat beérkezését követően haladéktalanul rendelkezik az iratbetekintés biztosításáról, valamint az előzetes vitarendezés körülményeiről.
(2) Ha az eljárásban megbízott szakértő került bevonásra, úgy az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés során az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátása a szakértőhöz delegálható.
9. A szerződés megkötése, módosítása
37. § (1) A szerződést a nyertes ajánlattevőként meghatározott szervezettel (személlyel) kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, a szerződéstervezet és az ajánlat tartalmának megfelelően.
(2) A szerződés megkötésére az eredményes eljárást követően kizárólag a döntéshozónak a döntéshozatali záradékban foglalt döntése alapján kerülhet sor.
38. § (1) A nyertes ajánlattevő kiválasztására vonatkozó, indokolással ellátott döntést az eljárás dokumentumainak egyidejű megküldésével a bírálóbizottság továbbítja a beszerző szervezeti egység vezetőjének a szerződés megkötése céljából.
(2) A közbeszerzési eljárás során közölt szerződéstervezetnek megfelelő szerződést – a kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásokra tekintettel – a kötelezettségvállalásra jogosult vezető köti meg az NGM nevében.
(3) A beszerző szervezeti egység a megkötött szerződés egy eredeti példányát szerződéskötést követően haladéktalanul köteles a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére megküldeni. A Jogi és Kodifikációs Főosztály a szerződés megérkezését követő három munkanapon belül köteles gondoskodni a megkötött szerződésnek az NGM honlapján történő közzétételéről.
39. § (1)23 A megkötött szerződések módosítására a Kbt. 141. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor.
(2) A közbeszerzési szerződést módosító szerződés tervezetét a beszerző szervezeti egység készíti el, amelyet elektronikus úton véleményezésre megküld az Intézményi Gazdálkodási Főosztály, valamint a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére.
(3) Az NGM kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata alapján kötelezettségvállalásra jogosult számára aláírás céljából megküldött módosító szerződéshez mellékelni kell az előzetes véleményezés dokumentumait. Ha az Intézményi Gazdálkodási Főosztálynak vagy a Jogi és Kodifikációs Főosztálynak a szerződéssel kapcsolatos észrevétele nem került elfogadásra, úgy ennek indokolását a szerződéshez szintén mellékelni kell.
(4) A szerződésmódosítás egy eredeti példányát a beszerző szervezeti egység köteles a módosítást követően haladéktalanul a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére megküldeni.
A beszerzési eljárások monitoringja és az eljárás során felmerülő költségek viselésének szabályai
40. § A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések teljesüléséről a teljesítésigazolás kiállítását és a szerződésben foglalt ellenérték kifizetését követően legfeljebb három napon belül a beszerző szervezeti egység a teljesítésigazolás másolatának megküldésével köteles a Jogi és Kodifikációs Főosztályt tájékoztatni.
41. § A beszerző szervezeti egység a 40. §-ban rögzítetteken kívül köteles a Jogi és Kodifikációs Főosztályt haladéktalanul tájékoztatni bármely, a közbeszerzési eljárások lefolytatásával vagy a szerződések teljesítésével kapcsolatban felmerült lényeges körülményről.
42. §24 A szaktanácsadó igénybevételével összefüggő költségek megfizetéséről a beszerző szervezeti egység köteles gondoskodni. Olyan beszerzés esetén, ahol egy eljárás keretében több beszerző szervezeti egység érintett, a szaktanácsadó igénybevételével összefüggő költségek megfizetésével járó kötelezettségek a szolgáltatás díjának adott szervezeti egységre jutó mértékének arányában terhelik a beszerző szervezeti egységeket.
A központosított közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok
43. § A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) szerinti, országosan kiemelt termékeket a kijelölt szervezeten keresztül az R2.-ben meghatározott módon kell beszerezni.
44. § (1) A központosított közbeszerzési eljárás keretében lefolytatandó közbeszerzési igényeket a Fejezeti Költségvetési Főosztályhoz kell eljuttatni.
(2) A megrendeléseket a beszerzésre kijelölt szervezethez a Fejezeti Költségvetési Főosztály továbbítja.
45. § A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó beszerzési igények esetében a beszerző szervezeti egység – a közbeszerzési eljárás kezdeményezését megelőzően – előzetes egyeztetést folytat a központi szolgáltatóval a beszerzés megvalósításának lehetőségei vonatkozásában. Amennyiben a beszerzési igény kielégítésére egyedi megállapodás útján van lehetőség, úgy a megállapodás megkötésére a Jogi és Kodifikációs Főosztállyal történő egyeztetést követően kerülhet sor.
46. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) szerinti termékeket és szolgáltatásokat a kijelölt szervezeten keresztül az R3.-ban meghatározott módon kell beszerezni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt, közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzési igényt a Jogi és Kodifikációs Főosztályhoz kell eljuttatni, amely lefolytatja az R3. szerinti beszerzési eljárást.
Közbeszerzési értékhatár alatti szerződések megkötésére vonatkozó szabályok
47. §25 (1) A mindenkori közbeszerzési értékhatár alatti szerződések becsült értékének kiszámítása során a beszerző szervezeti egység köteles érvényesíteni a Kbt. 19. § (2) bekezdésében rögzített részekre bontás tilalmára vonatkozó rendelkezést, továbbá köteles figyelemmel lenni a Kbt. 19. § (3) bekezdésére.
(2) A beszerző szervezeti egység az értékhatár alatti szerződés előzetes jogi véleményezése során köteles a Jogi és Kodifikációs Főosztály jóváhagyását kérni annak eldöntéséhez, hogy az a részekre bontás tilalmába ütközik-e, és így szükség van-e közbeszerzési eljárás lefolytatására.
48. § A mindenkori közbeszerzési értékhatár alatt megkötni kívánt szerződés tervezetét a beszerző szervezeti egység az NGM kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatában foglaltak figyelembevételével köteles véleményezés céljából a Jogi és Kodifikációs Főosztálynak megküldeni, amelynek elmaradásáért a beszerző szervezeti egység vezetője tartozik felelősséggel. A szerződéskötésre kizárólag a Jogi és Kodifikációs Főosztály kiadott véleményének ismeretében kerülhet sor.
Záró rendelkezések
49. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
50. § Az utasítás hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzési eljárásokra a részvételi vagy az ajánlati felhívás feladásának, illetve megküldésének napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
51. §26
1. melléklet a 18/2015. (IX. 18.) NGM utasításhoz
KÖZBESZERZÉSI TERVLAP |
||
Költségvetési szerv megnevezése: |
Nemzetgazdasági Minisztérium, 1051 Budapest, József nádor tér 2–4. |
|
Az eljárást indító szervezeti egység: |
(helyettes államtitkárság) |
|
Eljárásgazda szervezeti egység: |
(főosztály/önálló osztály) |
|
Érintett költségvetési évek: |
||
Közbeszerzés |
Tárgya* |
Mennyiségi egysége |
Mennyisége |
[*=1. építési beruházás, ezen belül: |
|||
20... |
év |
hónap |
nap |
20... |
év |
hónap |
nap |
forint |
Forrás |
Összeg |
Mérték |
|
% |
Név |
Telefon |
Beosztás/tisztség |
ügyintéző |
||
főosztályvezető |
Készítette: |
Jóváhagyta: |
..................................... |
..................................... |
név |
helyettes államtitkár |
2. melléklet a 18/2015. (IX. 18.) NGM utasításhoz27
elnök
3. melléklet a 18/2015. (IX. 18.) NGM utasításhoz28
aláírás
4. melléklet a 18/2015. (IX. 18.) NGM utasításhoz29
aláírás
5. melléklet a 18/2015. (IX. 18.) NGM utasításhoz30
a bírálóbizottság ideiglenes és póttagjainak kijelölésére
Név |
Szervezeti egység |
Beosztás |
Szakértelem1 |
Ideiglenes tag2 |
Póttag3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
beszerző szervezeti egység vezetője
6. melléklet a 18/2015. (IX. 18.) NGM utasításhoz31
Intézményi Gazdálkodási Főosztály/
az előirányzat szakmai kezelője
7. melléklet a 18/2015. (IX. 18.) NGM utasításhoz32
…………………………………………………………
tárgyú beszerzéshez kapcsolódóan
helyettes államtitkár
8. melléklet a 18/2015. (IX. 18.) NGM utasításhoz
Döntéshozó
9. melléklet a 18/2015. (IX. 18.) NGM utasításhoz
Bírálóbizottsági tag neve: |
|
Beosztása: |
|
Ajánlattevő |
Érvényes |
Érvénytelen |
Ajánlattevő 1. |
|
|
Ajánlattevő 2. |
|
|
Ajánlattevő 3. |
|
|
bírálóbizottsági tag aláírása
10. melléklet a 18/2015. (IX. 18.) NGM utasításhoz33
döntéshozó
Az utasítást a 11/2017. (V. 11.) NGM utasítás 94. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2017. június 10. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 95. §-át.
A 2. § az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdése az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § c) pontja az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 4. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (2) bekezdés k) pontja az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (2) bekezdés l) pontja az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (2) bekezdés m) pontját az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 23. § (3) bekezdés g) pontja az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdés j) pontja az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 6. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 7. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 8. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdése az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 12. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (2) bekezdése az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 12. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 9. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (2) bekezdése az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 9. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 12. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 42. § az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 10. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 51. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 13. § a) pontjával megállapított szöveg.
A 3. melléklet az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 13. § b) pontjával megállapított szöveg.
A 4. melléklet az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 13. § c) pontjával megállapított szöveg.
Az 5. melléklet az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 13. § d) pontjával megállapított szöveg.
A 6. melléklet az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 13. § e) pontjával megállapított szöveg.
A 7. melléklet az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 13. § f) pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet az 5/2016. (V. 11.) NGM utasítás 13. § g) pontjával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás