Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2015. évi CLXXXIII. törvény

2015. évi CLXXXIII. törvény

a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról1

2017.03.01.

1. §2

2. § A Vtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat
a) a természetvédelemre,
b) az állat- és növényvédelemre,
c) az állategészségügyre és élelmiszer-biztonságra,
d) a mező- és erdőgazdálkodásra,
e) a termőföld-hasznosításra,
f) a vízgazdálkodásra, valamint
g) a halgazdálkodásra
vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.”

3–4. §3

5. § (1) A Vtv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. A más vadászterületről átváltott sebzett vad a sebzés helye szerinti vadászatra jogosult tulajdonába kerül, ha – a vadászatra jogosult előzetes tájékoztatásával – utánkeresés során ejtik el, vagy elhullottan fellelik.”

(2) A Vtv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vadaskertben, a vadasparkban, a vadfarmon és az apróvadtartó és -szaporító telepen (a továbbiakban együtt: zárttéri vadtartó létesítmény) jogszerűen tartott vad – a vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában – a zárttéri vadtartó létesítmény üzemeltetőjének tulajdonában van.”

6–7. §4

8. § A Vtv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Társult vadászati jog esetén a vadászati jogot kizárólag hasznosítani lehet, haszonbérlet útján.”

9. §5

10. § (1) A Vtv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Tilos a vadászati jog alhaszonbérletbe adása. Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a bérvadászat.”

(2)6

11. § (1) A Vtv. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani. A vadászterületnek minősülő, de a vad elől kerítéssel tartósan elzárt ingatlan után haszonbérleti díj nem jár.
(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó, a vadászati hatóság által jóváhagyott vadgazdálkodási üzemterv időtartamára, legfeljebb azonban 2037. február 28-ig lehet megkötni.”

(2) A Vtv. 17. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A vadászati hatóság a haszonbérleti szerződésben foglaltak teljesülését bármikor vizsgálhatja, de legalább a 45. § (2a) bekezdésben meghatározott időszakonként felülvizsgálja, és a 18. § (4) bekezdés b) pontja esetében a vadászatra jogosultat a nyilvántartásból törli.”

12. § A Vtv. 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A haszonbérleti szerződés azonnali hatállyal megszűnik, ha a vadászati hatóság a vadgazdálkodási üzemtervi cikluson belüli időszakos felülvizsgálata során a vadászatra jogosultat a nyilvántartásából törli.”

13–14. §7

15. §8

16. § A Vtv. 27. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a vadászatra jogosult a 10., 12. és 13. §-okban előírt önálló vagy társult vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget, vagy a 28–30. §-okban a vad- és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit megszegi, és ezáltal az adott vadászterület vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más élő szervezetnek – beleértve a természetvédelmi oltalom alatt álló élő szervezeteket is – a fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a vadászati hatóság – a vad- és élőhelyének védelme, valamint a vadkárok megelőzése érdekében – az érintett tulajdonos költségére határozatában)

„e) kijelöli a vadászterületen a vadállomány védelme érdekében a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység ellátására alkalmas jogi személyt, illetve kijelölheti a közös képviselő személyét,”

17–18. §9

19. §10

20–21. §11

22–23. §12

24–26. §13

27. §14

28. § A Vtv. „Hivatásos vadász alkalmazása” alcímének címe, és 50–53. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„A hivatásos vadász
50. § (1) A hivatásos vadász a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásának szakirányítójaként a vadgazdálkodással összefüggő feladatok szakszerű ellátását végzi.
(2) Hivatásos vadász az a természetes személy lehet, aki rendelkezik
a) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott, legalább középfokú szakirányú végzettséggel,
b) vadászlőfegyver-tartási engedéllyel,
c) a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel,
d) a vadászati hatóság által hitelesített szolgálati naplóval,
e) vadászkamarai tagsággal és
f) akit a vadászati hatóság, valamint az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Vadászkamara) hivatásos vadászként nyilvántartásba vett.
(3) A vadászatra jogosult vadászterületenként legalább egy hivatásos vadászt köteles alkalmazni. A vadászatra jogosult a négyezer hektárt meghaladó vadászterület esetében minden megkezdett négyezer hektár után egy hivatásos vadászt köteles alkalmazni.
(4) A hivatásos vadász tevékenységét munkaviszonyban, teljes napi munkaidőben végzi. Az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőben, illetve részmunkaidőben a hivatásos vadász a tevékenységét nem végezheti.
(5) A (4) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a hivatásos vadász tevékenységét elláthatja természetvédelmi őr vagy erdészeti szakszemélyzet tagja, ha tevékenységük működési területe 80%-ban megegyezik.
(6) A hivatásos vadász tevékenységének munkaviszonyban történő ellátására a munka törvénykönyvét e törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
(7) Egy hivatásos vadász kizárólag egy vadászatra jogosult alkalmazásában állhat.
(8) Ha a vad és élőhelyének szakszerű védelme ezt különösen indokolttá teszi, a vadászati hatóság felsőfokú végzettségű hivatásos vadász igénybevételét is előírhatja.
51. § (1) A hivatásos vadász – mint rendészeti feladatokat ellátó személy – az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint átvett szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény birtokában a vadászati hatóság előtt a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskü letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi és részére hitelesített szolgálati naplót ad át.
(2) A vadászati hatóság a nyilvántartásba vételi eljárása során vizsgálja, hogy a hivatásos vadász megfelel-e az 50. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint rendelkezik-e érvényes munkaszerződéssel, illetve e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szolgálati felszereléssel és ruházattal.
(3) Ha a hivatásos vadász a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a vadászati hatóság a hivatásos vadász nyilvántartásba vételét megtagadja, illetve a hivatásos vadászt a nyilvántartásából törli.
(4) A hivatásos vadászok nevét, szolgálati igazolványuk számát, valamint szolgálati helyüket kétévenként a vadgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában közzé kell tenni.
52. § (1) A vadászati hatóság ellenőrzi, hogy a vadászatra jogosult a hivatásos vadász alkalmazására előírt valamennyi kötelezettségének az e törvényben foglaltak szerint eleget tesz. Erre tekintettel a vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazását legalább nyolc nappal az alkalmazás kezdete előtt – a szolgálati hely megjelölésével – a vadászati hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.
(2) Ha a vadászatra jogosult a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget, a vadászati hatóság a hivatásos vadász jogszerű alkalmazásáig a vadászatra jogosult vadászterületén a vadászatot felfüggeszti és a vadászatra jogosult költségén gondoskodik a vadgazdálkodási feladatok ellátásáról.
53. § (1) A hivatásos vadász legfőbb feladata a vadgazdálkodás szakszerűségének, valamint a vadászati tevékenység jogszerűségének biztosítása, amelynek érdekében:
a) részt vesz az éves vadgazdálkodási terv elkészítésében, biztosítja az abban foglalt előírások teljesítését;
b) ellátja a vadállomány és élőhelyének védelmével kapcsolatos szakfeladatokat;
c) szolgálati tevékenysége során közreműködik a vadállomány szabályozásával kapcsolatos szakfeladatok elvégzésében;
d) közreműködik a vadászati tevékenységre vonatkozó előírások betartatásában, a vadászattal összefüggő jogellenes cselekmények megakadályozásában, valamint a vadászetikai szabályok megtartásában;
e) az a)–d) ponttal kapcsolatos megállapításait, intézkedéseit a szolgálati naplóban rögzíti.
(2) A vadászati hatóság – a hivatásos vadász munkáltatójának kérelmére vagy hivatalból – a Vadászkamara egyidejű értesítése mellett, kezdeményezheti a rendőrségnél a hivatásos vadász szolgálati jelvényének és szolgálati igazolványának visszavonását, egyúttal a hivatásos vadász szolgálati naplóját bevonja, ha a hivatásos vadász az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit felróható módon megszegi.”

29–37. §15

38. § A Vtv. 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadászatra jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát – legkésőbb az elejtés szerinti vadászati év végét követő hónap utolsó napjáig – a vadászati hatóságnál trófeabírálat céljából bemutatni.”

39. § (1) A Vtv. 74. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadászati hatóság annak a vadnak a trófeabírálatát végezheti el, amely egyedi azonosítójelének számát a róka, az aranysakál, a borz, a nyestkutya és a mosómedve kivételével, a jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették.
(2) A vadászati hatóság a bírálat elvégzéséről igazolást állít ki a vadászatra jogosult részére. A vadászatra jogosult csak az igazolás birtokában szerzi meg a trófea – ideértve az elhullott vad trófeáját is – feletti rendelkezési jogot.”

(2) A Vtv. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A trófea csak a (2) bekezdés szerinti hatósági igazolás birtokában hozható forgalomba, valamint vihető ki az ország területéről.”

(3) A Vtv. 74. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A vadászati hatóság a trófeabírálat során a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánítását kezdeményezheti az Országos Trófeabíráló Testületnél. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos, azt az országból csak az Országos Trófeabíráló Testület engedélyével lehet kivinni.”

40. § A Vtv. „Trófeabírálat” alcíme a következő 74/A. és 74/B. §-sal egészül ki:

„74/A. § (1) A trófeabírálatot követő 8 napon belül a vadászati hatóság az elejtés szakszerűtlenségéről határozatban dönt. „Szakszerűtlen” minősítés esetén a trófea nem kaphat érmet. A szakszerűtlen elejtéssel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban a vadászatra jogosult rendelkezik ügyféli jogállással.
(2) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy a vadászatra jogosult az adott trófeás vadfaj hasznosítása során ismétlődően szakszerűtlen vadgazdálkodási tevékenységet folytat, a szakszerűtlenség mértékétől és az ismétlődés gyakoriságától függően – a vadászati hatóság a trófeás nagyvadállomány minőségi védelme érdekében felhívja a vadászatra jogosult figyelmét a szakszerűség betartására. Ha a vadászatra jogosult a felhívásban foglaltakat nem tartja be, a vadászati hatóság a vadászterületen súlyhatárhoz – muflonkos esetén a csigahosszhoz – kötött trófeás vad hasznosítási korlátozást rendel el, amelynek megszegése esetén vadgazdálkodási bírságot szab ki.
(3) A zárttéri vadtartó létesítményben tartott és elejtett trófeás vad esetében a trófeabírálat adatainak nyilvántartása a szabad területen elejtett trófeás vad adatainak nyilvántartásától elkülönítetten történik. Az adott vadfaj vadászatára létesült vadaskertben elejtett trófeás vad elejtése nem minősíthető szakszerűtlennek.
74/B. § (1) A trófeabírálat rendjének és sajátos szabályainak egységesítését az Országos Trófeabíráló Testület látja el.
(2) Az Országos Trófeabíráló Testület olyan 5 főből álló testület, amelynek elnökét és tagjait – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a miniszter nevezi ki.
(3) Az Országos Trófeabíráló Testület tagjai
a) a minisztérium 1 képviselője;
b) a másodfokú vadászati hatóság 1 képviselője;
c) az Országos Magyar Vadászkamara 1 képviselője;
d) a miniszter által kijelölt további 1 személy.
(4) Az Országos Trófeabíráló Testület tagja továbbá a vadászati hatóság elsőfokú eljárásban részt nem vevő képviselője, amely tag részvételének szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet szabályozza.
(5) Az Országos Trófeabíráló Testület működési feltételeit a miniszter biztosítja.
(6) Az Országos Trófeabíráló Testület közigazgatási hatósági jogkörben
a) a vadászati hatóság trófeabírálati határozata tekintetében másodfokon eljár;
b) dönt a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánításáról;
c) gondoskodik a hazai trófea-ranglista – zárttéri vadtartó létesítményben elejtett trófeától elkülönített – vezetéséről,
d) engedélyezi a nemzeti értékké nyilvánított trófea Magyarország területéről való kivitelét.
(7) Az Országos Trófeabíráló Testület döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető.”

41. § A Vtv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § (1) A vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles a vad által okozott kárt (a továbbiakban: vadkár) a károsultnak megtéríteni.
(2) Vadkárnak minősül
a) a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá
b) az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben
okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.
(3) Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.
(4) Nem tekinthető vadkárnak, és így a vadkár számításánál nem vehető figyelembe a megújuló természeti erőforrásnak és nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgáló, a (2) bekezdés szerinti természetes önfenntartási érték.
(5) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetve akinek vadászterületéről a vad kiváltott.”

42. § A Vtv. 78. és 79. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„78. § (1) A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles
a) a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni;
b) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;
c) a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját haladéktalanul értesíteni;
d) a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni;
e) fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni;
f) ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik;
g) ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve ahhoz hozzájárulni;
h) a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni;
i) a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni;
j) a nagyvadállomány túlszaporodása esetén – a fokozott vadkárveszélyre tekintettel – a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.
(2) A vadászatra jogosult a mezőgazdálkodáson, illetve az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében – vadveszély esetén – az út létesítőjénél, illetve fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetve közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője – ha a vadászatra jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja – köteles a kezdeményezésnek helyt adni.
79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles
a) a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni;
b) a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;
c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;
d) az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;
e) nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;
f) a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
g) a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;
h) apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.
(2) A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
(3) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban foglaltak szerint nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.
(4) Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó – a miniszter által rendeletben megállapított – bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével – az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban – köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.”

43. § (1) A Vtv. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.”

(2) A Vtv. 81. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.”

44. § A Vtv. V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„A vadkár pénzügyi fedezete
81/B. § (1) A vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot (a továbbiakban: vadkár alap) hoz létre.
(2) A vadászatra jogosult az adott vadászati évet megelőző vadászati évben a vadászatra jogosult által a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő összeget a vadkár alapban a vadászati év novemberének 1. napjáig biztosítja.
(3) A vadászatra jogosult a (2) bekezdés szerinti összeg befizetésének igazolását a vadászati hatóság részére a vadászati év november 15-ig megküldi.
(4) A vadászatra jogosult a vadkár alap terhére teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított vadkár megtérítése érdekében teljesíthet kifizetést.
(5) A vadászati hatóság a vadászatra jogosultat törli a nyilvántartásból, ha
a) a vadkár alap (2) bekezdés szerinti képzését nem igazolja,
b) a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel, vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési kötelezettségének nem tesz eleget.
(6) A vadászatra jogosult kártérítési kifizetési kötelezettségét abban az esetben is teljesíti, ha a vadkár alapon elkülönített összeg a kárt nem fedezi.”

45. § A Vtv. VI. Fejezetének és az „A vadvédelmi hozzájárulás” alcímének címe, továbbá 82. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„JOGKÖVETKEZMÉNYEK
Általános szabályok
82. § (1) A vadászati hatóság a trófeás nagyvadállomány (őzbak, gímbika, dámbika, muflonkos) minőségi védelme érdekében részben vagy teljes egészében megtilthatja a trófeás vad hasznosítását. A tiltás vonatkozhat a vadfaj összes trófeás egyedére, illetve egyes korosztályai (fiatal, középkorú, idős) elejtésének egy- vagy több éves időtartamra szóló tilalmazására.
(2) A trófeás vad korosztályi hasznosítását a vadászati hatóság felső súlyhatárhoz – muflonkos esetén a csigahosszhoz – kötheti, az elejtési súlyhatárt (csigahosszt) meghaladó egyedek elejtését megtilthatja. A korosztályon belüli elejtési súlyhatárt (csigahosszt) a tájegységi vadgazdálkodási tervekben foglaltaknak, valamint a Kormány által határozattal létrehozott területi vadgazdálkodási tanács és a tájegységi fővadász véleményének figyelembevételével a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben állapítja meg.
(3) A 83. és 84. § szerinti, illetve az e törvény szerinti egyéb jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a jogkövetkezmény alapjául szolgáló ténynek a vadászati hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy a tény bekövetkeztétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.”

46. § (1)–(3)16

(4) A Vtv. 83. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha a jogosult:]

„f) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a 82. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott tilalommal érintett egyed elejtésére kerül sor;”

(5)17

47. §18

48–49. §19

50–52. §20

53. § A Vtv.

1.21

2.22

3–4.23

5.24

6.25

7. 16. § (1) bekezdés c) pontjában az „a mezőgazdasági,” szövegrész helyébe az „a természetvédelmi kezelésért felelős központi költségvetési szerv, a mezőgazdasági, erdészeti, vadgazdálkodási oktatást folytató középiskola és felsőoktatási intézmény, a mezőgazdasági,” szöveg,

8–9.26

10.27

11. 27. § (1) bekezdésében „az érintett tulajdonos” szövegrész helyébe „a fenti cselekményekért, vagy mulasztásokért felelős földtulajdonos vagy vadászatra jogosult” szöveg,

12. 27. § (3) bekezdés c) pontjában a „10. § (2) bekezdésében, illetve a 13. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének” szövegrész helyébe a „vadászati jog gyakorlása, hasznosítása feltételeinek” szöveg,

13.28

14–15.29

16–18.30

19.31

20. 62. § (2) bekezdésében és 63. § (2) bekezdésében a „vadászati hatóság” szövegrész helyébe a „kamara” szöveg,

21.32

22. 65. § (4) bekezdésében a „vadászati hatóság az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján hozott vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozata végrehajtásáról – nem kamarai tagok esetén is – az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezete intézkedik” szövegrész helyébe a „kamara az engedély visszavonásáról a nem kamarai tagok esetén is gondoskodik” szöveg,

23.33

24.34

25. 73. § (1) bekezdésében a „vadfaj” szövegrész helyébe a „vadfaj trófeás egyedének” szöveg,

26.35

27. 81. § (2) bekezdésében és a 81/A. §-ában a „kárbecslési” szövegrész helyébe a „kárfelmérési” szöveg,

28. 81. § (2) bekezdésében a „8” szövegrész helyébe az „öt” szöveg, valamint a „nyolc” szövegrész helyébe az „öt” szöveg, a (3) bekezdésében a „nyolc napon belül” szövegrész helyébe „három munkanapon belül” szöveg, a (4) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,

29. 81. § (4) bekezdésében a „becslését” szövegrész helyébe a „felmérését” szöveg, a „vadkárbecslési” szövegrész helyébe a „vadkárfelmérési” szöveg, a „kárbecslést” szövegrész helyébe a „kárfelmérést” szöveg,

30. 81. § (5) bekezdésében a „kárbecslésről” szövegrész helyébe a „kárfelmérésről” szöveg, a „vadkárbecslési” szövegrész helyébe a „vadkárfelmérési” szöveg,

31. 83. § (4) bekezdés a) pontjában a „nem számol el a vadászati hatóságnak” szövegrész helyébe a „nem számol el a vadászati hatóságnak, az elszámolás nem a valóságnak megfelelő, az azonosító jel helyi szabályait jogszabályellenesen állapítja meg,” szöveg,

32.36

33. 92. § (1) bekezdés e) pontjában a „vadkárbecslői” szövegrész helyébe a „vadkárfelmérői” szöveg,

34–35.37

lép.

54. § (1) Hatályát veszti a Vtv.

1. 16. § (1) bekezdés c) pontjában a „továbbá az”,

2.38

3. 27. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „10., 12. és 13. §-okban előírt önálló vagy társult”, továbbá a „a 28–30. §-okban”,

4.39

5. 84. § (1) bekezdés i) pontjában az „az egyéni lőjegyzék,”

6. 100. § (1) bekezdés c) pont 6. alpontjában az „ , az egyéni lőjegyzékre”

7.40

szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Vtv.

4–5.41

6–7.42

8–11.43

12.44

13–14.45

16–17.46

55–62. §47

63. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 8. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt visszavonja, ha)

„e) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 53. § (2) bekezdése szerinti ok fennáll.”

64. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A

c) 47. §,

2016. július 1-jén lép hatályba.

(3) A

a) 19. §

2017. január 1-jén lép hatályba.

(4) A

b) 53. § 7., 11. és 12., 20., 22., 25., 27–31., 33. pontja

e) 63. §

2017. március 1-jén lép hatályba.

65. § (1) Ez a törvény

a) a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5., 6., 7. és 9. cikkének, II. melléklet B. részének és III. melléklet B. részének;

b) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének, 6. cikk (1)–(2) bekezdésének, 11. cikkének, 12. cikkének, 14. cikkének, 15. cikkének, 16. cikkének, V. és VI. számú mellékletének, valamint az azokat módosító

ba) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv műszaki és tudományos fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 1997. október 27-i 97/62/EK tanácsi irányelvnek,

bb) az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmánynak,

bc) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmánynak;

c) a környezetvédelem területén elfogadott 79/409/EGK, 92/43/EGK, 97/68/EK, 2001/80/EK és 2001/81/EK irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2006. november 20-i 2006/105/EK tanácsi irányelvnek;

d) a környezetvédelem területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2013. május 13-i 2013/17/EU tanácsi irányelv 2. cikkének

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 20. §-a és 36. §-a a lábfogó csapóvasak Közösségen belüli használatának tilalmáról, valamint a lábfogó csapóvassal, vagy a kíméletes csapdázási szabványoknak nem megfelelő módszerekkel való elejtést alkalmazó országokból származó egyes vadon élő állatfajok prémjének és belőlük előállított árunak a Közösségbe történő behozatala tilalmáról szóló, 1991. november 4-i 3254/91/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3) E törvény 17. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2015. november 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015. november 26. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2017. március 2. napjával.

2

Az 1. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 3–4. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 6–7. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 9. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 10. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 13–14. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 15. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 17–18. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 19. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 20–21. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 22–23. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 24–26. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 27. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 29–37. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 46. § (1)–(3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 46. § (5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

18

A 47. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

19

A 48–49. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

20

Az 50–52. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

21

Az 53. § 1. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

22

Az 53. § 2. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

23

Az 53. § 3–4. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

24

Az 53. § 5. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

25

Az 53. § 6. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

26

Az 53. § 8–9. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

27

Az 53. § 10. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

28

Az 53. § 13. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

29

Az 53. § 14–15. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

30

Az 53. § 16–18. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

31

Az 53. § 19. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

32

Az 53. § 21. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

33

Az 53. § 23. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

34

Az 53. § 24. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

35

Az 53. § 26. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

36

Az 53. § 32. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

37

Az 53. § 34–35. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

38

Az 54. § (1) bekezdés 2. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

39

Az 54. § (1) bekezdés 4. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

40

Az 54. § (1) bekezdés 7. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

41

Az 54. § (2) bekezdés 4–5. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

42

Az 54. § (2) bekezdés 6–7. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

43

Az 54. § (2) bekezdés 8–11. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

44

Az 54. § (2) bekezdés 12. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

45

Az 54. § (2) bekezdés 13–14. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

46

Az 54. § (2) bekezdés 16–17. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

47

Az 55–62. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére