188/2015. (VII. 15.) Korm. rendelet
188/2015. (VII. 15.) Korm. rendelet
a hírszerző és elhárítási tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekről1
A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A beszerzési eljárásban biztosítani kell a minősített adat, valamint a nemzetbiztonsági érdek védelmét.
(2) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és átláthatóságát.
(3) A beszerzési eljárás során figyelembe kell venni az ajánlatkérő szükségleteit az áru egész életciklusa alatt.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. ajánlatkérő: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 1. §-ában meghatározott nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv;
2. ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a beszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be;
3. alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt;
4. beszerzési eljárás: az e rendeletben szabályozott eljárás;
5.2 gazdasági szereplő: a közbeszerzésekről szóló törvényben (a továbbiakban: Kbt.) így meghatározott személy vagy szervezet;
6. hírszerző és elhárítási tevékenység: a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a nemzetbiztonsági érdek érvényesítése céljából az Nbtv.-ben meghatározott feladataik teljesítése során, a nyílt és titkos információgyűjtés eszközeivel folytatott tevékenysége, ideértve a kémelhárítási tevékenységet is, továbbá az 1. pontban meghatározott szervek határvédelemmel, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel összefüggő, a rejtjeltevékenységre vonatkozó tevékenysége, az 1. pontban meghatározott szervek által végrehajtott leplezett tevékenység;
7. miniszter: az ajánlatkérőként eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot, illetve a terrorizmust elhárító szervet irányító miniszter;
8. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott adat;
9. nemzetbiztonsági érdek: az Nbtv. 74. § a) pontjában meghatározott közérdek.
3. § (1) A rendelet hatálya az ajánlatkérők hírszerző és elhárítási tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó beszerzéseire terjed ki, amennyiben a beszerzés becsült értéke árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelés esetén a 8 millió forintot, illetve építési beruházás esetén a 15 millió forintot eléri.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó beszerzés tárgya árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés vagy építési beruházás lehet.
(3) Ha a szerződés több – egymással összefüggő – beszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű beszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.
4. § (1)3 A beszerzés becsült értékén a beszerzés Kbt. vonatkozó rendelkezései alapján megállapított értékét kell érteni (a továbbiakban: becsült érték).
(2) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e rendelet megkerülése céljával megválasztani.
(3) Tilos e rendelet alkalmazásának megkerülése céljából a beszerzést részekre bontani.
5. § (1) Az ajánlatkérő minden beszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni.
(2) Az ajánlatkérő az e rendelet hatálya alá tartozó beszerzésével kapcsolatban – a törvényben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettségei kivételével – kizárólag a miniszter felé tartozik adatszolgáltatási kötelezettséggel.
(3) A beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot – ide nem értve a minősített adatot – a beszerzési eljárás lezárulásától, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a beszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni.
(4) A minősített adat kezelésére a minősített adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
6. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.
(2) Összeférhetetlen és nem vehet részt a beszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.
(3) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség.
7. § (1) A beszerzési eljárás megindítását megelőzően az ajánlatkérő – a beszerzéssel összefüggő szerződés tárgyának és a becsült érték bemutatásával – tájékoztatja a minisztert a beszerzési eljárásról.
(2) Amennyiben a beszerzés becsült értéke
a) nem éri el a b) pontban megjelölt értékhatárt és a miniszter a tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem tesz kifogást e rendelet alkalmazása tekintetében, a beszerzést az e rendeletben foglaltak szerint kell lefolytatni;
b) árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelés esetén a 25 millió forintot, illetve építési beruházás esetén a 125 millió forintot eléri, az ajánlatkérő nem indíthat beszerzési eljárást a miniszter előzetes jóváhagyása nélkül, mely jóváhagyás keretében a miniszter nyilatkozik arról, hogy a beszerzés tekintetében e rendelet alkalmazásának van helye;
c) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárt eléri, az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében egyben kezdeményezi a Kbt. alkalmazásának kizárását és a miniszter haladéktalanul intézkedik a mentesítési kérelem Országgyűlés illetékes bizottsága elé terjesztéséről.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti beszerzés esetében az ajánlatkérő az Országgyűlés illetékes bizottságának a Kbt. alkalmazásának kizárására vonatkozó döntését követően indíthatja el a beszerzést e rendelet alkalmazásával.
(4) Az (1) bekezdés szerint tervezett beszerzésekről, valamint a miniszter ezekre vonatkozó (2) bekezdés szerinti döntéséről, illetve az Országgyűlés illetékes bizottságának határozatáról a miniszter nyilvántartást vezet. A beszerzés tekintetében a nyilvántartás tartalmazza annak tárgyát és a becsült értéket.
8. § (1) A beszerzési eljárás megindítását megelőzően az ajánlatkérő a nemzetbiztonsági érdek védelme érdekében az ajánlattevők és az alvállalkozók tekintetében az Nbtv.-ben meghatározott ellenőrzéseket folytat le.
(2) Amennyiben a terrorizmust elhárító szerv az ajánlatkérő, az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést az ajánlatkérő erre irányuló megkeresése alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal folytatja le.
9. § (1) A beszerzési eljárás az ajánlattételi felhívás ajánlattevő részére történő megküldésével indul.
(2) A beszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívás tartalmazza különösen:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét;
b) a szerződés meghatározását, amire ajánlatot kérnek;
c) a beszerzés tárgyát, mennyiségét;
d) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot;
e) a teljesítés helyét;
f) a teljesítés végrehajtását, illetve ütemezését;
g) az ajánlattételi határidőt;
h) az ajánlat benyújtásának címét és módját;
i) az ajánlattétel nyelvét;
j) annak meghatározását, hogy az ajánlatkérő tárgyalást tart-e;
k) az ajánlatok elbírálásának és ajánlattevők eljárás eredményéről történő értesítésének határidejét;
l) a szerződéskötés várható időpontját;
m) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;
n) az ajánlatok elbírálásának szempontjait;
o) az ajánlattevő által benyújtandó dokumentumok körét; valamint
p) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhíváshoz köteles megadni a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást. Az ajánlatkérő a műszaki leírásban meghatározza a beszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a beszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek.
(4) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni az általa ismert szerződéses feltételeket. Az ajánlatkérő a rendelkezésre álló szerződéstervezetet csatolhatja az ajánlattételi felhíváshoz.
10. § (1) Az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három gazdasági szereplőt kell ajánlattételre felhívnia. Az ajánlatkérő egy ajánlatot is bekérhet, ha a beszerzés tárgya a beszerzés tárgyának műszaki-technikai sajátosságai, a nemzetbiztonsági érdek fokozott védelme vagy kizárólagos jogok védelme miatt csak egy meghatározott gazdasági szereplőtől szerezhető be.
(2) A beszerzési eljárás során az ajánlattevőkkel más ajánlattevőre, illetve annak ajánlatára vonatkozó információ nem közölhető. Ha a beszerzési eljárásban az ajánlatkérő tárgyalást tart, a tárgyalások során – az ajánlattevő megnevezése nélkül – az ajánlati árakról az ajánlattevőknek felvilágosítás adható.
11. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy – tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlatok összetettségére, a benyújtandó dokumentumok körére – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat összeállításához és benyújtásához.
(2) Az ajánlatkérő az ajánlatok benyújtását követően az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyal a beszerzés tárgyának műszaki paramétereiről és a szerződéses feltételekről, feltéve, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban lehetővé tette tárgyalás tartását.
(3) Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlattételi határidő lezárultáig, vagy – tárgyalás tartása esetén – a tárgyalások befejezéséig módosíthatja.
(4) Az ajánlattevő az ajánlatban köteles megjelölni a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt alvállalkozót.
12. § (1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.
(2) Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő nevében eljáró személyek lehetnek jelen.
(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont alapján értékelésre kerülnek.
13. § (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívásban, a műszaki leírásban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) A beszerzési eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az eljárást megindító felhívásban meghatározott, a (3) bekezdés szerinti értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
(3) Az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet:
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.
(4) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat;
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; valamint
d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot.
(5) Az ajánlatok elbírálásáról hozott döntésről írásbeli összegezést kell készíteni, a döntés nyilvánosan nem hirdethető ki. A döntésről az ajánlattevőket 5 munkanapon belül egyidejűleg, külön-külön, írásban kell értesíteni.
14. § (1) Eredményes beszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel kell írásban megkötni a beszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.
(2) A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
(3) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a beszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni.
(4) Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni.
(5) A beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e rendeletben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
15. § (1) A szerződést a beszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie.
(2) Nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés teljesítésébe a 11. § (4) bekezdésében megjelölten túli alvállalkozót különösen indokolt esetben, az ajánlatkérő előzetes engedélyével vonhat be.
16. § (1) A felek nem módosíthatják a beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést, ha
a) a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző beszerzési eljárásban, a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna,
b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg, vagy
c) a módosítás a szerződés tárgyától, illetve rendeltetésétől független, az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a szerződésben foglalt eredeti ellenérték 5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.
17. § (1) A beszerzésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a feleknek törekedniük kell a megegyezésre.
(2)4 A rendelet hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatokra a Kbt. jogorvoslati eljárásokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
19. § E rendeletet a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni.
20. § Ez a rendelet a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A rendelet a 226/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte 2016. augusztus 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 4. § (2)–(3) bekezdését.
A 2. § 5. pontja a 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 17. §-a alapján a 2015. november 1-je után megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni.
A 4. § (1) bekezdése a 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 17. §-a alapján a 2015. november 1-je után megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni.
A 17. § (2) bekezdése a 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 17. §-a alapján a 2015. november 1-je után megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás