2015. évi CXCIII. törvény
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról1
2015.12.12.
[Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadóak azzal, hogy a felszámolási eljárásban]
„bd) az eljárás felfüggesztésének a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a 6/A. § (2) bekezdése, valamint a 38/A. § szerinti esetben van helye.” „(6) A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában az adósnak – a vagyonfelügyelő jóváhagyásával – olyan mértékű tartalékot kell képeznie a csődegyezség során, mint ami a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra. Ennek feltétele, hogy
a) a követelés jogosultja igényét bírósági úton vagy közigazgatási határozattal érvényesítse az adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lévő eljárásokat is), és ezt a vagyonfelügyelőnél igazolja, vagy
b) abban az esetben, ha a követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták, annak eredményeként a követelés összegét az adós a végrehajtói letéti számlára befizette, és a befizetésről szóló igazolást a vagyonfelügyelőnek bemutatta.
(7) Tartalékképzés helyett az adós a vagyonfelügyelő jóváhagyásával olyan biztosítékot is nyújthat – a 13. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – amely a követelés esedékessé válása esetén a hitelező igényének rendezését biztosítja.” „(7) Nem kérelmezheti az adós felszámolását és nem jelenthet be hitelezői igényt a felszámolási eljárásban az olyan követelés jogosultja, amely követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták, és annak eredményeként a követelés összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.
(8) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelmet terjesztettek elő, az eljárást a bíróság az adós kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti. A felfüggesztés a zár alá vétel büntetőeljárásban történő feloldásáról vagy a büntető ügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése tárgyában hozott jogerős bírósági határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság részére történő megküldéséig tart.” „38/A. § (1) A felszámolási eljárást a bíróság hivatalból felfüggeszti, ha azt olyan követelés miatt rendelték el, amelyet egy másik követelés biztosítására büntetőügyben elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglaltak és annak eredményeként a követelés összegét a végrehajtói letéti számlára befizették. A felfüggesztésről szóló végzést a végrehajtói letéti számlára való befizetésről szóló értesítés kézhezvételét követő öt napon belül meg kell hozni. A végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. (2) A felszámolási eljárás felfüggesztése a zár alá vétel büntetőeljárásban történő feloldásáról szóló határozat vagy a büntető ügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése tárgyában hozott jogerős bírósági határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság részére történő megküldéséig tart.
(3) A felszámolási eljárás felfüggesztése nem érinti a felszámoló kötelezettségeit, és – a bűnügyi zárlat végrehajtását kivéve – a 38. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 40. §-ban foglaltak alkalmazását. A bíróság a felfüggesztés időtartama alatt is elbírálhatja a felszámoló jogsértő intézkedései vagy mulasztása elleni kifogásokat. (4) A felfüggesztés alatt a felszámoló az adós vagyonát csak a felszámolási ügyben eljáró bíróság engedélyével, a vagyonvesztés elkerülése érdekében és olyan mértékig értékesítheti, és az abból származó bevételt úgy kezelheti, hogy az nem veszélyeztetheti a zár alá vétel foganatosítása során lefoglalt követelés kifizetését.”
a) 26. § (5) bekezdésében az „adós a –„ szövegrész helyébe az „adós – a” szöveg, a „céltartalékot” szövegrész helyébe az „ , a c) pontban foglalt költségekkel arányos mértékű céltartalékot” szöveg,
b) 49/D. § (1) bekezdésében a „jár el: Ha” szövegrész helyébe a „jár el: ha” szöveg, a „megőrzésének” szövegrész helyébe az „élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotának elhárításával közvetlenül összefüggő, hatósági határozattal elrendelt munkálatok igazolt költségeit, a zálogtárgy megőrzésének” szöveg, a „ , valamint” szövegrész helyébe az „ , a nettó vételár (a követelés behajtásából származó bevétel) legfeljebb 1%-ának megfelelő mértékű összeget az 57. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott költségként, valamint” szöveg,
c) 57. § (2) bekezdésének j) pontjában a „költségek.” szövegrész helyébe a „költségek, valamint az építmények élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotának elhárításával közvetlenül összefüggő, hatósági határozattal elrendelt munkálatok államháztartási forrásból megelőlegezett, igazolt költségei.” szöveg
„56/A. (1) § A végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére vagy hivatalból a végrehajtást soron kívül meghozott végzésével megszünteti, ha a végrehajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás eredményeként annak összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.
(2) Ha az adós a követelés összegének a végrehajtói letéti számlára történt (1) bekezdés szerinti megfizetését a bíróságnál igazolja, a bíróság az igazolás bírósághoz történő megérkezésétől számított 3 munkanapon belül felfüggeszti a végrehajtást. (3) A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget, valamint az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget. Visszatérítésre kötelezés esetén a végrehajtó az 56. § (3) bekezdése szerint jár el.” „(4) Nem hozható átutalási végzés, ha a behajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás eredményeként annak összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.”
„306/S. § (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXCIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5.) megállapított 80. és 81. §-át azokban a Módtv.5. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyben a Módtv.5. hatálybalépését megelőzően a bíróság még nem hozott átutalási végzést vagy az átutalási végzéssel szemben előterjesztett jogorvoslati kérelem elbírálására még nem került sor. Ha az átutalási végzést már kibocsátották és azzal szemben végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatnak már nincs helye, az adós kérelmére a bíróság az átutalási végzést visszavonja és – kérelemre – végzéssel arra kötelezi a végrehajtást kérőt, hogy térítse vissza az adósnak az átutalási végzés végrehajtása során kapott összeget. A Módtv.5-tel megállapított 56/A. §-t a Módtv.5. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell. ” a) 81. § (2) bekezdésében az „Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság” szövegrész helyébe az „A bíróság” szöveg,
12. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
