• Tartalom

2/2015. (II. 27.) IM utasítás

2/2015. (II. 27.) IM utasítás

az Igazságügyi Minisztérium Gazdálkodási Keretszabályzatáról1

2018.03.03.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdésére, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésére figyelemmel, az Igazságügyi Minisztérium működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdésekről az alábbiak szerint rendelkezem:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az utasítás hatálya

1. § Jelen utasítás szabályozza az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) tervezéssel, gazdálkodással – különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, valamint a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 13. § (2) bekezdés c)–h) pontjában foglaltakról önálló miniszteri utasítás rendelkezik.

1/A. §2 A Minisztérium közbeszerzéseire vonatkozó speciális szabályokról önálló miniszteri utasítás rendelkezik.

2. § Az utasítás hatálya kiterjed minden, a Minisztériumban a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény alapján kinevezett, illetve megbízott, továbbá kormányzati szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatott személyre, a Minisztériumban kirendelés, vezénylés, illetve foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyre, az ösztöndíjasra, a Minisztériumba beosztott bíróra, ügyészre.

3. § Az utasítás rendelkezéseit a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló miniszteri utasítás eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.

4. § Eltérő rendelkezés hiányában az utasítást az európai uniós források felhasználására is megfelelően alkalmazni kell.

4/A. §3 A Minisztérium igazgatását terhelő támogatásokra az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az Ávr., a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 10/2015. (V. 29.) IM rendelet, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 11/2015. (V. 29.) IM utasítás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

2. Fogalmak

5. § Az utasítás alkalmazásában

1. gazdasági vezető: a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár;

2. belső költségvetés: a Minisztérium elemi költségvetése alapján az eredeti előirányzatok keretekre osztása;

3. kötelezettségvállalás: a Minisztérium működési előirányzatai terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére irányuló – szabályszerűen megtett jognyilatkozat;

4. kezdeményezés: a Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata szerint (a továbbiakban: SZMSZ) hatáskörrel rendelkező szervezeti egység kötelezettségvállalás dokumentumának elkészítése iránti kérelme;

5. kezdeményező irat: a kötelezettségvállalás szükségességét bemutató, a szakterület vezetője által aláírt és a felettes vezető és a kötelezettségvállaló által jóváhagyott feljegyzés, valamint

a) polgári jogi szerződés esetén a szerződéskötés kezdeményezésére rendszeresített, a kötelezettségvállaló által jóváhagyott nyomtatvány (a továbbiakban: szerződéskezdeményező nyomtatvány);

b) megrendelés esetén az e célra rendszeresített megrendelőlap;

c) egyéb kötelezettségvállalás esetén a vonatkozó eljárásrendben meghatározott nyomtatvány, irat

együttese;

6. kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzése: a kötelezettségvállalási dokumentum szakmai megalapozottságának – a pénzügyi és jogi ellenjegyzést követő – írásos igazolása;

7. kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése: annak igazolása és ellenőrzése, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a pénzügyi fedezet a tervezett kifizetési időpontokban biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, továbbá a kötelezettségvállalási jogkör fennáll;

8.4 kötelezettségvállalás jogi ellenjegyzése: annak írásban történő – az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti okirat ellenjegyzésnek nem minősülő – igazolása, hogy az adott kötelezettségvállalásra vonatkozóan a kötelezettségvállalás dokumentuma és a kezdeményező által rendelkezésre bocsátott iratok összhangban vannak, a kötelezettségvállalás dokumentuma az annak alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó jogi előírásoknak megfelel;

9. teljesítés igazolása: ellenőrizhető okmányok alapján annak ellenőrzése és igazolása, hogy a kiadások teljesítése jogos, összegszerű, illetve ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – az teljesítésre került;

10.5 utalvány érvényesítése: kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján annak az összegszerűség, a fedezet meglétének és annak ellenőrzése, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) és ezen utasítás előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e;

11. utalványozás: az Ávr. 59. §-ában foglaltak elvégzése;

12. beszerzés: áru vagy szolgáltatás vásárlása, építési beruházás megrendelés vagy szerződés útján;

13. kapcsolattartó: a szakterület részéről eljáró szakmai felelős;

14. megrendelés: jelen eljárásrend alkalmazása alá tartozó beszerzésre irányuló egyoldalú kötelezettségvállalás;

15. pénzügyi fedezetet kezelő főosztály: a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást kezelő és annak rendelkezésre állását igazoló szervezeti egység, a Minisztérium költségvetése terhére, valamint európai uniós forrásból történő finanszírozás esetén a Pénzügyi és Számviteli Főosztály;

16. pénzügyi kifizetést teljesítő főosztály: a 15. pont szerinti főosztály, amely a kifizetést, átutalást teljesíti;

17. szakterület: a Minisztérium azon szervezeti egysége, amelynél a kötelezettségvállalási igény tárgya felmerül;

18. szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) által szerzői jogi védelemben részesülő szerzői jogi mű, továbbá a szerzői joghoz kapcsolódó és szomszédos jogi teljesítmény;

19. szolgáltató: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálya alá tartozó, valamint egyéb jogszabályok alapján működő azon jogi és nem jogi személyek, továbbá azok a természetes személyek, akik az általuk teljesített szolgáltatásaikkal kapcsolatban számla adására kötelezettek. A szerződéskötés szempontjából az egyéni vállalkozóval azonosnak kell tekinteni azt a személyt is, aki mint magánszemély az adóhatóságnál a költségelszámolásra bejelentkezett, és ezért adószámmal rendelkezik;

20. természetes személy: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó magánszemély, a 19. pontban foglalt kivétellel;

21. felettes vezető: az adott szakterületet irányító állami vezető.

II. Fejezet

A gazdálkodás szabályai

1. Az előirányzatok tervezése, elemi költségvetés

6. § (1) Az adott költségvetési évre vonatkozó, a gazdasági vezető által megállapított, előzetes, illetve végleges kincstári költségvetést a Költségvetési Főosztály bocsátja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály rendelkezésére, amely alapján az elemi költségvetést el kell készíteni.

(2) A gazdasági vezető az elemi költségvetés elkészítéséhez további keretszámokat, szempontokat határozhat meg.

(3) Az elemi költségvetést – az (1) bekezdésben meghatározott kincstári költségvetés és a (2) bekezdés szerinti keretszámok, szempontok alapján – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a Költségvetési Főosztály által meghatározott időpontig a Magyar Államkincstár honlapján közzétett űrlapok, illetve a rendelkezésre bocsátott elektronikus program segítségével készíti el, és nyújtja be feldolgozásra.

(4) Az elemi költségvetést a gazdasági vezető hagyja jóvá.

7. § Az elemi költségvetés alapján a gazdasági vezető elkészíti a Minisztérium keretekre osztott belső költségvetését, és javaslatot tesz az adott keret tekintetében a kötelezettségvállalókra. A Minisztérium belső költségvetését a közigazgatási államtitkár egyetértését követően a miniszter hagyja jóvá.

2. Az előirányzat-felhasználás tervezése

8. § A Minisztérium költségvetési előirányzatai terhére történő közvetlen kifizetések a Kincstár által havonta megállapított és biztosított előirányzat-felhasználási keretek alapján történhetnek. A Kincstár a működési költségvetésre időarányos, a felhalmozási költségvetésre teljesítésarányos keretet nyit.

9. § A felhalmozási kiadások teljesítésarányos felhasználásának finanszírozása teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási terv alapján történik, melyet a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a gazdasági vezető útján – január hónapra vonatkozóan – december 22-éig, a kincstári költségvetés alapján – február hónapra vonatkozóan – január 10-éig, majd azt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig nyújt be a Kincstárhoz.

10. § (1) Az előirányzat-finanszírozási tervet a Pénzügyi és Számviteli Főosztály – szükség szerint az érintett szakterületek bevonásával – készíti el, és nyújtja be a Kincstárhoz.

(2) A szükség szerinti előirányzatkeret-előrehozást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály kezdeményezi a Költségvetési Főosztálynál.

3. A likviditás tervezése

11. § (1) A bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet kell készíteni.

(2) A Minisztérium likviditási terve a Minisztérium várható bevételeinek – ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz és számlaállomány együttes összegét is – alapul vételével, havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat.

12. § (1) A likviditási tervet a Pénzügyi és Számviteli Főosztály készíti el – szükség szerint az érintett szakterületek bevonásával – a kötelezettségvállalás nyilvántartás adatai alapján.

(2) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a likviditási tervet a költségvetési év január 10-éig, majd ezt követően havonta a tárgyhónap ötödik napját megelőző utolsó munkanapig megküldi a Kincstárnak és a Költségvetési Főosztálynak.

(3) A likviditási tervet havonta felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

4. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása

13. § Az előirányzatok megváltoztatására az Áht. 31. §-ában, 33. §-ában és 35. §-ában, valamint az Ávr.-ben meghatározottak alapján kerülhet sor. A kormánydöntés alapján módosított előirányzatok Minisztériumon belüli szétosztásáról a közigazgatási államtitkár dönt.

14. § A bevételek rovatain megtervezett eredeti vagy módosított bevételi előirányzaton felüli többletbevételek felhasználásának engedélyeztetését a Pénzügyi és Számviteli Főosztály kezdeményezi a Költségvetési Főosztálynál.

15. § A felhasználásra nem engedélyezett többletbevétel központi költségvetésbe történő befizetéséről a döntéstől számított 5 napon belül a Pénzügyi és Számviteli Főosztály intézkedik.

5. Előirányzatok megváltoztatása intézményi hatáskörben

16. § (1) Az Ávr. 43. §-ában foglaltak szerint a költségvetés kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítás hajtható végre.

(2) A Minisztérium az előirányzatait az Ávr. 36. §-a szerint növelheti.

17. § (1) A Minisztérium elemi költségvetésében jóváhagyott előirányzatok Ávr. 43. §-a szerinti intézményi hatáskörű kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást és az Ávr. 36. §-a szerinti intézményi hatáskörű előirányzat-módosítást a Pénzügyi és Számvitel Főosztály készíti elő, és terjeszti fel a gazdasági vezetőnek jóváhagyásra.

(2) A jóváhagyott előirányzat-átcsoportosítást, valamint előirányzat-módosítást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály hajtja végre, szükség szerint erről tájékoztatja a Kincstárat.

18. § (1) Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain (a továbbiakban együtt: elkülönített szakmai pénzeszközök) az eredeti vagy módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült előirányzatok intézményi hatáskörű módosításának jogkörét a pénzügyi ellenjegyző javaslata alapján a gazdasági vezető gyakorolja. A pénzügyi ellenjegyző a javaslatot az elkülönített szakmai pénzeszközök kötelezettségvállalóival, illetve a Minisztérium érintett szervezeti egységei vezetőivel egyeztetve készíti el.

(2) Az (1) bekezdés alól kivételt képez az európai uniós forrásból utófinanszírozás keretében megtérülő kiadások fedezete, ahol az előirányzat-módosítást a tényleges – a Minisztérium által megelőlegezett – kifizetéseknek megfelelően kell végrehajtani.

(3) A költségvetési maradvánnyal összefüggő intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás végrehajtásának bizonylata a maradványt terhelő kifizetés számviteli elszámolásáról készült kimutatás.

19. § A külső szervezettől átvett pénzeszközök esetében a másik féllel történő egyeztetéssel a megkötött szerződés szerint – az előirányzat módosítására vonatkozó engedélyezési előírások betartásával – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály jár el az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása során.

20. § Az intézményi hatáskörű előirányzat-módosításra, előirányzat-átcsoportosításra irányuló változásokat a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a Kincstár elektronikus nyilvántartó rendszerében (e-adat), továbbá a KGR FORRÁS SQL Integrált Ügyviteli Rendszerben és az analitikus nyilvántartásában rögzíti.

6. A belső költségvetésben meghatározott kereteken belüli és keretek közötti előirányzat-átcsoportosítás

21. § (1)6 A belső költségvetésben meghatározott keretek között történő, keretcsökkentéssel vagy -emeléssel járó átcsoportosítást az adott keret felett kötelezettségvállalói jogkörrel rendelkező, valamint – a kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező egyidejű értesítése mellett – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály kezdeményezheti a gazdasági vezetőnél.

(2) Az átcsoportosítást a gazdasági vezető hagyja jóvá, melyről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály írásban értesíti a kezdeményezőt.

22. §7 A belső költségvetésben meghatározott keretek vagy keretek rovatai közötti – keretösszeg-változással nem járó – átcsoportosítást, valamint a korábbi évek maradványát érintő – jóváhagyott maradványösszeget nem érintő – előirányzat rendezéseket a Pénzügyi és Számviteli Főosztály hajtja végre.

23. § A kötelezettségvállalások, kifizetések tervezett ütemezésétől történő jelentős eltérés, a költségvetés központilag elrendelt vagy várható zárolási kötelezettségének teljesítése, illetve a Minisztérium likviditási zavarának veszélye esetén a gazdasági vezető javaslatára a közigazgatási államtitkár egyetértését követően az érintett keretek közötti átcsoportosítást a miniszter hagyja jóvá.

7. A maradvány elszámolása, felhasználása

24. § A költségvetési maradványt az éves költségvetési beszámoló készítése során a Pénzügyi és Számviteli Főosztály állapítja meg az Áhsz. előírásainak megfelelően.

25. § Az Ávr. 151. §-ában foglaltaknak megfelelően a Minisztérium előző évi költségvetési maradványából – annak felülvizsgálatot követő jóváhagyásáig – csak az előző évben vállalt, szabályszerűen nyilvántartásba vett – szükség esetén a Kincstárnak bejelentett és a Kincstár által visszaigazolt – kötelezettségek teljesíthetőek június 30-áig a 18. §-ban foglaltak szerint végrehajtott előirányzat-módosítást követően.

26. § (1) A Minisztérium kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült, továbbá a meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványáról a Pénzügyi és Számviteli Főosztály adatot szolgáltat a Költségvetési Főosztály részére.

(2) A felhasználásra nem engedélyezett, elvont költségvetési maradvány központi költségvetés maradványelszámolási számlájára történő befizetése iránt a Pénzügyi és Számviteli Főosztály intézkedik.

III. Fejezet

A kötelezettségvállalás rendje

1. A kötelezettségvállalás kezdeményezése

27. § Kötelezettségvállalást a szakterület vezetője a felettes vezetője és a kötelezettségvállaló által jóváhagyott kezdeményező irattal kezdeményezhet.

28. § A kötelezettségvállalás kezdeményezője felelős

a) a kötelezettségvállalás szükségességéért;

b) a kötelezettségvállalás határidőben történő kezdeményezéséért;

c) a kezdeményezés szakmai tartalmáért;

d)8 a kötelezettségvállalás előkészítése során és az azt megelőző eljárásban a Minisztérium szakmai érdekeinek, valamint a 47/A. § szerinti előírások érvényesítéséért;

e) a színlelt szerződés tilalmának érvényesítéséért, valamint a kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony polgári jogi szerződéssel történő leplezésének tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásáért;

f) az Ávr. 50. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak megvalósulásáért.

29. § A kötelezettségvállalás dokumentumának minősül különösen:

a) kinevezési okirat, munkaszerződés, foglalkoztatással kapcsolatos megállapodás, foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony létesítése és az előbbi dokumentumok pénzügyi kihatással bíró módosítása;

b) egyéb személyi juttatás megállapítása (például célfeladat-kijelölés, jubileumi jutalom);

c) szerződés;

d) megállapodás;

e) szerződésmódosítás;

f) visszaigazolt megrendelés;

g) bevétel megszerzésére irányuló pénzügyi kihatású intézkedés;

h) belföldi költségelszámolás és a külföldi kiküldetési rendelvény és költségelszámolás;

i)9 személyi reprezentáció és vendéglátás esetén az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott összeget el nem érő, a Minisztérium nevére szóló számla;

j) a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen vagy más – a fizetési kötelezettség összegét, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló – fizetési kötelezettség;

k) közbeszerzési eljárásban vagy más beszerzési eljárásban közzétett ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás.

2. A kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzése

30. § (1) A kötelezettségvállalás indokoltságát és a Minisztérium szakmai érdekeivel való összhangját a szakmai ellenjegyzés igazolja.

(2) Szakmai ellenjegyzésre a szakterület vezetője, valamint helyettese jogosult.

(3) Szakmai ellenjegyzésre a jogi és a pénzügyi ellenjegyzést követően kerül sor.

(4) A szakmai ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentuma aláírásokat tartalmazó oldalának (aláíró oldal) aláírásával, valamint – az aláíró oldal kivételével – a kötelezettségvállalás dokumentuma és mellékletei valamennyi oldalának szignálásával történik. Az aláíró oldalon – a szakmai ellenjegyzésen túl – olvashatóan fel kell tüntetni az ellenjegyző nevét, beosztását, szervezeti egységét, továbbá a szakmai ellenjegyzés tényét.

(5)10 A 29. § a), b), i), j) és k) pontjában felsorolt kötelezettségvállalási dokumentumokat nem kell szakmai ellenjegyzéssel ellátni.

3. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése

31. § (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését az arra jogosultnak a kötelezettségvállalást megelőzően írásban kell megtenni.

(2)11 Pénzügyi ellenjegyzés nélkül – az Ávr. 53. § (1) bekezdésében, illetve a jelen utasítás 36. §-ában foglalt kivétellel – a Minisztérium költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem teljesíthető.

(3) A Minisztériumnál kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére jogosult:

a) a gazdasági vezető, valamint

b) a gazdasági vezető által írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő, a Minisztérium alkalmazásában álló kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy.

(4) A pénzügyi ellenjegyző felelős:

a) a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrás rendelkezésre állásáért;

b) az adott szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalási jogkör fennállásáért;

c) a szerződésnek a gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal – így különösen az Áht.-val és az Ávr.-rel – való összhangjáért;

d) a szerződés számszaki megfelelőségéért;

e) a rá irányadó határidők betartásáért.

(5)12 A pénzügyi ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentumának aláírásával történik a pénzügyi ellenjegyző nevének, beosztásának, továbbá a pénzügyi ellenjegyzés tényének és dátumának feltüntetése mellett. A kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyző aláírásának a 43. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie. A 29. § k) pont szerinti dokumentum helyett a pénzügyi ellenjegyzés az 1/A. § szerinti miniszteri utasítás alapján erre rendszeresített nyomtatványon történik.

(6) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a (4) bekezdésben foglaltaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a gazdasági vezetőt és a minisztert. Ha a miniszter a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni. Ez esetben a kötelezettségvállalás dokumentumát „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal látja el.

4. A kötelezettségvállalás jogi és közbeszerzési szempontú vizsgálata, jogi ellenjegyzés

32. § (1) Amennyiben az adott kötelezettségvállalás rendje előírja, a tervezett kötelezettségvállalást jogi, illetve – beszerzési típusú ügyleteknél – közbeszerzési szempontból is előzetesen vizsgálni kell.

(2) A kötelezettségvállalás jogi, illetve közbeszerzési szempontból történő megfelelőségét a Jogi Szolgáltatási Főosztály (a továbbiakban: JSZF) ellenjegyzése igazolja (jogi ellenjegyzés).

(3) Jogi ellenjegyzésre jogosult

a) a JSZF vezetője, illetve – akadályoztatása esetén – helyettesei;

b) a főosztályvezető és a főosztályvezető-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén a főosztály esetileg kijelölt munkatársa.

(4) A jogi ellenjegyző felelős:

a) a szerződés, valamint a beszerzés kezdeményezésére jogosult által rendelkezésre bocsátott iratok összhangjáért;

b)13 a szerződésnek az alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó szabályok – így különösen a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), az Szjt. és a Ptk. – rendelkezéseinek történő megfeleléséért;

c) a Kbt. eljárási szabályainak érvényesüléséért;

d) a rá irányadó határidők betartásáért;

e) az átlátható szervezetekre vonatkozó jogszabályi előírás érvényesüléséért.

(5) A jogi ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentumának aláírásával történik a jogi ellenjegyző nevének, beosztásának, továbbá a jogi ellenjegyzés tényének feltüntetése mellett. A kötelezettségvállalás dokumentumán a jogi ellenjegyző aláírásának a 43. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie.

5. A kötelezettségvállalás dokumentuma tervezetének felterjesztése

33. § (1) A kötelezettségvállalás dokumentumának tervezetét legkésőbb az abban foglaltak tervezett érvényesíthetősége vagy az aláírásra nyitva álló határidő előtt három munkanappal kell a kötelezettségvállaló számára aláírásra felterjeszteni.

(2) Amennyiben rendkívüli körülmény vagy az egyeztetés előre nem látható elhúzódása az (1) bekezdésben foglalt határidő betartását ellehetetleníti, a kötelezettségvállalási dokumentum aláírására csak a szakterület által a kötelezettségvállaló felé előterjesztett, a rendkívüli helyzet vagy az egyeztetés elhúzódása körülményeinek bemutatását is magában foglaló indoklása esetén kerülhet sor. Egyebekben a kötelezettségvállalás kezdeményezését új időpontok megjelölésével módosítani kell vagy meg kell ismételni.

6. A kötelezettségvállalás

34. § (1) A Minisztérium nevében kötelezettségvállalásra jogosult

a) a miniszter értékhatár nélkül;

b) a parlamenti államtitkár ügyrendileg feladatkörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;

c) a közigazgatási államtitkár értékhatár nélkül

ca) az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;

cb) ha jogszabály, miniszteri utasítás, a miniszter egyedi döntése a kötelezettségvállalást a közigazgatási államtitkár feladatkörébe utalja, vagy

cc) a d)–g) pont esetében, amennyiben a közigazgatási államtitkár az ügyet magához vonja;

d) az államtitkár az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;

e) a gazdasági vezető az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;

f) a helyettes államtitkár az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;

g) a belső költségvetés szerint reprezentációs kerettel rendelkező személy, illetve szervezeti egység vezetője, a reprezentációs keret tekintetében;

h) a kötelezettségvállalási jogosultság gyakorlására történő miniszteri felhatalmazás terjedelme szerint

ha) a miniszter kabinetfőnöke;

hb) a miniszteri biztos.

(2) A Minisztérium nevében ötvenmillió forint feletti kötelezettségvállalásra kizárólag a miniszter és a közigazgatási államtitkár jogosult.

(2a)14 A fejezeten belül átcsoportosított előirányzat terhére történő kötelezettségvállalásra a közigazgatási államtitkár jogosult.

(3) A kötelezettségvállalás dokumentumának módosítása esetén a kötelezettségvállaló személye nem lehet alacsonyabb beosztású, mint a kötelezettségvállaló.

(4) A kötelezettségvállalás tekintetében

a) a minisztert a közigazgatási államtitkár;

b) a parlamenti államtitkárt a közigazgatási államtitkár;

c) a közigazgatási államtitkárt a gazdasági vezető;

d) az államtitkárt a közigazgatási államtitkár;

e) a gazdasági vezetőt a közigazgatási államtitkár;

f) a helyettes államtitkárt az őt irányító államtitkár;

g) a miniszter kabinetfőnökét a kabinetfőnök-helyettes

helyettesíti.

(5) A miniszteri biztos helyettesítésének nincs helye.

(6) Reprezentációs keret terhére történő kötelezettségvállalásnál helyettesítésnek nincs helye.

(7) A kötelezettségvállalás dokumentumán minden esetben fel kell tüntetni nyomtatott betűvel a kötelezettségvállaló személy nevét és beosztását. A kötelezettségvállalás dokumentumán a kötelezettségvállaló aláírásának a 43. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie.

35. § (1) Kötelezettségvállalás – a 36. § kivételével – írásban; a kifizetést megelőzően; a pénzügyi és a szakmai ellenjegyzést, továbbá szerződés esetében jogi ellenjegyzést követően tehető.

(2) Megrendelés esetén a kifizetés további feltétele, hogy a megrendelés visszaigazolásra kerüljön.

(3) Kötelezettségvállalást az Áht. 36. §-ában és az Ávr. 45. §-ában foglaltak figyelembevételével lehet tenni.

(4) Több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalás az Ávr. 46. § (2) bekezdésében és a 47–48. §-ában foglaltaknak megfelelően tehető. Éven túli kötelezettségvállalást a gazdasági vezető egyetértésével a közigazgatási államtitkár engedélyezhet. Az Ávr. 48. § (1) bekezdése szerinti esetekben az államháztartásért felelős miniszter engedélyének beszerzése iránt a gazdasági vezető intézkedik.

36. §15 Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, a személyi reprezentációs és vendéglátási keret terhére történő kötelezettségvállalások, valamint a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia alapján, előirányzat-átcsoportosítás terhére működő közösségi foglalkoztató programjain való részvétele kötelezetteknek projekt terhére a pártfogoltak a közösségi foglalkoztató programjain való részvételével összefüggő közlekedésének és étkeztetésének biztosítása vonatkozásában. Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás hiányában a kifizetés rendjére az utasítás szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy a 32. §, valamint a 35. § (1) és (4) bekezdése rendelkezéseit nem kell alkalmazni; a kifizetési eljárás a pénzügyi fedezetet kezelő főosztályhoz benyújtott számla; kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján indul meg; azok 37. § szerinti nyilvántartásba vételével.

7. A kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele

37. § (1) A kötelezettségvállalást követően a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik annak az Ávr. 56. §-a szerinti nyilvántartásba vételéről. Amennyiben a kötelezettségvállalás dokumentuma idegen nyelvű, legalább a kötelezettségvállalás keltét, kötelezettségvállaló nevét, a jogosult adatait, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket, a teljesítési adatokat, továbbá a gazdasági esemény alátámasztásához szükséges egyéb adatokat le kell fordítani és nyilvántartásba kell venni. Az idegen nyelvű dokumentumok fordítása a kezdeményező szakterület feladata.

(2) A kötelezettségvállalás eredeti (aláírt) dokumentumát a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a pénzügyi kifizetéshez kapcsolódó iratként kezeli.

(3) A kötelezettségvállalásokról év közben a Pénzügyi és Számviteli Főosztály KGR FORRÁS SQL Integrált Ügyviteli Rendszerprogrammal analitikus nyilvántartást vezet.

8. Bevételekre előírt teljesítésigazolás, teljesítésigazolás

38. § (1)16 A Minisztérium által végzett szolgáltatások ellenértéke tekintetében a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a számlát az adott szolgáltatás teljesítésének igazolására jogosult személy által kiállított teljesítésigazolás alapján állítja ki.

(2) Nem kell teljesítésigazolást kiállítani a cégnyilvántartással, a szakvizsgáztatással, a szakértői és közvetítői névjegyzékbe vétellel, valamint az igazságügyi szakértői oktatással kapcsolatban befolyó bevételek esetében.

39. § (1)17 A Minisztériumban teljesítés igazolására jogosult a kötelezettségvállaló vagy a kötelezettségvállaló által írásban kijelölt személy. A teljesítésigazolásra jogosult személy a 42. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével jelölhető ki.

(2) Az Ávr. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetek kivételével a teljesítés igazolása az arra jogosult által a teljesítésigazolás aláírásával, az utalvány érvényesítését megelőzően történik.

a) b) pontja esetén elegendő az Ávr. 57. § (3) bekezdésében foglaltaknak a pénzügyi bizonylatra történő rávezetése;

b) c) pontjában hivatkozott más fizetési kötelezettségek esetén nem szükséges külön teljesítésigazolás, ebben az esetben a szakmai felelős vezető a 36. § szerint, a pénzügyi fedezetet kezelő főosztályhoz megküldött számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum (például bírósági határozat) kísérő feljegyzésében kéri a kifizetés teljesítését.

(4) A teljesítésigazolásnak írásbeli dokumentumon kell alapulnia (okmányok, bizonylatok, beszámoló, kimutatás, jelentés, összefoglaló, átadás-átvételi jegyzőkönyv stb.).

(5)18 A teljesítésigazolásra jogosult felelős az Ávr. 57. § (1) bekezdésében meghatározottak fennállásáért.

(6) A teljesítésigazoláson a teljesítést igazoló aláírásának a 43. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie.

(7)19 A teljesítésigazolásra jogosult helyettesítése esetén a helyettesítés rendjére az Igazságügyi Minisztérium SzMSz-ének helyettesítés rendjéről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. Érvényesítés

40. § (1)20 A Minisztériumban érvényesítésre jogosult a gazdasági vezető által írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő, a Minisztérium alkalmazásában álló személy.

(2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítőnek a 43. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírását.

(3) Az érvényesítő köteles megvizsgálni különösen:

a) a bizonylatot kiállító személyét (a szállítóra/szolgáltatóra/vevőre vonatkozó adatok megegyeznek-e a szerződésen/megrendelésen lévő adatokkal);

b) a kiállított utalványnak a költségvetési helyre, kormányzati funkcióra, szervezeti egységre, ügyletkódra vonatkozó adatai helyességét;

c) a bizonylaton a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint az Áhsz. által meghatározott adatok feltüntetését;

d) a bizonylat kiállításának megalapozottságát és jogszerűségét (a szerződésnek, megrendelésnek megfelel-e stb.);

e) a bizonylat adatainak számszaki helyességét;

f) a szükséges mellékletek meglétét (pl. állománybavételi bizonylat);

g) a teljesítésigazolás – beszerzés esetén az átvételi igazolás – arra feljogosított részéről történő kiállítását;

h) a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását.

(4) Amennyiben az érvényesítő vizsgálata során az Ávr. 58. § (1) bekezdésében megjelölt jogszabályok, illetve a Minisztérium belső szabályzatainak megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítést nem tagadhatja meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ez esetben a kötelezettségvállalás dokumentumát „az érvényesítés utasításra történt” záradékkal látja el.

10. Utalványozás

41. § (1) A Minisztérium nevében utalványozásra jogosult a közigazgatási államtitkár által írásban felhatalmazott, a Minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy.

(2) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor.

(3) Az utalványozásra jogosult személy az utalványozáskor köteles megvizsgálni:

a) a bizonylaton a szükséges adatok meglétét, a számszaki helyességet;

b) a bizonylatot kiállító személyét, a kiállítás jogosságát;

c) a szükséges mellékletek meglétét;

d) az érvényesítés megtörténtét;

e) az utalványon és a bizonylaton szereplő összeg megegyezőségét;

f) a teljesítésigazolásnak az arra feljogosított részéről történő kiállítását;

g) a fedezetvizsgálat megtörténtét;

h) a bizonylatban szereplő kifizetést utasítás, egyéb jogszabály nem tiltja, illetve nem ütközik büntetőjogi rendelkezésbe.

(4) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy a KGR FORRÁS Integrált Ügyviteli Rendszer szerinti utalványlap az Ávr. 59. § (3) bekezdésében foglaltakat tartalmazza-e.

11. Összeférhetetlenségi szabályok

42. §21 Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél az alább meghatározottak szerint kell figyelembe venni az Ávr. 60. § (1) bekezdésében foglalt, összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat:

kötelezettség-
vállaló

teljesítés-
igazoló

érvényesítő

utalványozó

pénzügyi, illetve jogi ellenjegyző

szakmai ellenjegyző

kötelezettség-
vállaló

IGEN

Ávr. 60. § (1) bek. szerint nem

NEM

Ávr. 60. § (1) bek. szerint nem

NEM

teljesítésigazoló

IGEN

Ávr. 60. § (1) bek. szerint nem

NEM

NEM

IGEN

érvényesítő

Ávr. 60. § (1) bek. szerint nem

Ávr. 60. § (1) bek. szerint nem

Ávr. 60. § (1) bek. szerint nem

lehetőség szerint ne!

NEM

utalványozó

NEM

NEM

Ávr. 60. § (1) bek. szerint nem

lehetőség szerint ne!

IGEN

pénzügyi, illetve jogi ellenjegyző

Ávr. 60. § (1) bek. szerint nem

lehetőség szerint ne!

lehetőség szerint ne!

lehetőség szerint ne!

IGEN

szakmai ellenjegyző

NEM

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

12. Nyilvántartás

43. § (1) A kötelezettségvállalásra; pénzügyi, jogi ellenjegyzésre; teljesítésigazolásra; érvényesítésre; utalványozásra jogosult személyekről és aláírásmintájukról a kötelezettségvállalás pénzügyi fedezetét kezelő főosztály az Ávr. 60. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartást vezet a felhatalmazó, kijelölő dokumentumok alapján.

(2) A nyilvántartásban szereplő fenti jogosultságok megváltozásáról, visszavonásáról rendelkező dokumentumot a rendelkező személy haladéktalanul megküldi a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynak.

IV. Fejezet

A beszerzések lebonyolításának általános rendje

1. Általános szabályok

44. §22 (1) Beszerzés szerződéskötés vagy visszaigazolt megrendelés útján valósulhat meg.

(2) Megrendelés útján valósítható meg a beszerzés, ha

a) az ügylet egyszerű megítélésű, a szerződéskötést jogszabály nem írja elő;

b) azt keretszerződés vagy keretmegállapodás írja elő.

(3) Egyszerű megítélésűnek minősül az ügylet különösen, ha a beszerzésre kerülő áru vagy szolgáltatás konkrét minőségi és mennyiségi meghatározásán, az ellenszolgáltatás összegén és a fizetési feltételeken, a teljesítés határidején és helyén kívül további feltételekben – az áru vagy szolgáltatás jellegéből adódóan – nem szükséges a feleknek megállapodniuk.

44/A. §23 A beszerzések előkészítése során vizsgálni szükséges a beszerzés tárgya szerinti jogszabályi előírások, így különösen

a) a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet,

b) a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet és a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet,

c) a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet, valamint

d) a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet

érvényesülését.

45. §24 Vagyonnyilatkozat tételére köteles a szerződő fél vagy annak közreműködője, amennyiben a szerződéssel összefüggésben az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt feltételek valamelyike fennáll. A vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó eljárást külön utasítás szabályozza.

46. § A beszerzés előkészítése során az eljárásban részt vevő szervezeti egységek és személyek elektronikus formában, az e célra rendszeresített e-mail címek alkalmazásával kommunikálnak. Amennyiben a beszerzés előkészítése, a szerződéskötés vagy a szerződés teljesítése során valamely irat eredeti példányának rendelkezésre állása szükséges, annak beszerzéséről és az érintett szervezeti egységekhez történő továbbításáról az érintett szervezeti egység gondoskodik.

47. § (1) A beszerzés kezdeményezését megelőzően a szakterület köteles vizsgálni, hogy

a)25 a tervezett beszerzés – a Kbt. 16–19. §-ában meghatározottak szerint számított – becsült értéke alapján

aa) a 47/A. § szerinti intézkedéseknek van-e helye,

ab) a közbeszerzési eljárást le kell-e folytatni;

b) a beszerzés kezdeményezése előtt szükséges-e más hatóság, személy vagy szervezet hozzájárulását, engedélyét vagy egyetértését beszerezni;

c)26 a beszerzés tárgyát jogszabály, a Minisztériumra kiterjedő hatályú keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján meghatározott szerződő féltől vagy meghatározott formában kell-e beszerezni.

(2) A szakterület megkeresésére a JSZF tájékoztatást nyújt arról, hogy a beszerzés a Kbt. hatálya alá esik-e, illetve segítséget nyújt a beszerzés típusának kiválasztásában.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti döntés beszerzése a szakterület feladata.

(4)27 Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat alapján a tervezett beszerzés becsült értéke a beszerzés tárgyára irányadó közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja, vagy központosított közbeszerzés keretében valósul meg, a beszerzést a Minisztérium közbeszerzéseiről szóló miniszteri utasítás szerint kell lefolytatni.

47/A. §28 (1) Amennyiben a beszerzés – a Kbt. 16–19. §-ában meghatározottak szerint számított – becsült értéke általános forgalmi adó nélkül számítva az egymillió forintot eléri vagy meghaladja, a szakterület – a piaci árnak való megfelelés érdekében, a közbeszerzési értékhatárok alatti beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet] meghatározottak szerint – gondoskodik legalább három ajánlat beszerzéséről.

(2) Az ajánlatokat összehasonlítható módon, a szerződés tárgya szerinti tevékenységi területen tapasztalattal rendelkező szolgáltatótól kell írásban beszerezni.

(3) Az ajánlatokat úgy kell bekérni, hogy az ajánlatot tevő személy ajánlati kötöttsége a szerződéskötés, illetve a megrendelés időpontjában fennálljon.

(4) A beszerzés kezdeményezésére az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő szolgáltató megjelölésével kerülhet sor. Hat hónapnál régebbi ajánlat alapján beszerzés nem kezdeményezhető.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak teljesítését a szakterület dokumentálja, és gondoskodik az iratok legalább 5 évig történő megőrzéséről.

(6) A legalább három ajánlat bekérésére vagy – a 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott kivételi kör megjelölésével – annak hiányára a szerződéskezdeményező nyomtatványon, illetve a megrendelőlaphoz csatolt feljegyzésben utalni kell.

47/B. §29

48. § A szerződést a JSZF a Minisztérium szerződéskötési gyakorlatába illeszkedő szerződések esetében, amennyiben minden szükséges adat a kezdeményezéssel egyidőben rendelkezésre áll, hét munkanapon belül készíti el. A határidőbe nem számít bele az 52. §, az 54. §, valamint az 56–59. § szerinti egyeztetés időtartama.

49. §30 A közigazgatási államtitkár által meghatározott szerződéstípusok esetében általános szerződési feltételeket (a továbbiakban: ÁSzF) kell alkalmazni. Az ÁSzF-ek a Minisztérium intranetes honlapján kerülnek közzétételre. ÁSZF-ek nem alkalmazhatóak közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések esetében. Az ÁSZF, illetve az ÁSZF egyes rendelkezésének alkalmazásától indokolt esetben el lehet térni.

2. A szerződés kezdeményezése

50. §31 A szerződéskötéssel megvalósuló beszerzést a szakterület az 5. § 5. pont a) alpontja szerinti, teljes körűen kitöltött és aláírt szerződéskezdeményező nyomtatvány digitalizált példányának a gazdasági vezető titkársága részére, a szerzodes@im.gov.hu e-mail címre történő megküldésével kezdeményezheti. A szerződéskötéshez szükséges egyéb dokumentumokat elektronikus vagy digitalizált formában kell csatolni. Az elektronikus levél tárgyában a szerződő fél nevét és a „szerződés” megjelölést fel kell tüntetni. A bérszámfejtéshez szükséges, szerződő fél által aláírt nyilatkozatok, illetve igazolások egy eredeti példányát a Pénzügyi és Számviteli Főosztály Illetmény-számfejtési Osztálya részére is meg kell küldeni.

51. § Amennyiben a szerződés kezdeményezésére olyan időpontban kerül sor, hogy a kötelezettségvállalás dokumentumának elkészítésére a 33. §-ban foglalt határidőn belül nyilvánvalóan nem kerülhet sor, az 50. § szerinti dokumentumokat a gazdasági vezető titkársága a kezdeményező részére visszaküldi, egyéb esetben – a szerződés előkészítése érdekében – elektronikus úton továbbítja azokat a JSZF részére.

52. §32 Amennyiben a szerződéskezdeményező nyomtatvány, illetve annak melléklete módosításra vagy kiegészítésre szorul, az egyeztetést a JSZF folytatja le a kapcsolattartóval. A szerződéskezdeményező nyomtatvány lényeges tartalmi elemeinek – így különösen a szerződés tárgyának, időtartamának, ellenértékének – jelentős módosítása esetén a kapcsolattartó a kötelezettségvállaló egyetértését köteles beszerezni. Amennyiben a szerződéskezdeményező nyomtatvány tartalma alapvetően megváltozik, a szakterület új kezdeményezést terjeszt elő.

53. §33 Amennyiben a szakterület a szerződéskezdeményező nyomtatvány módosítása érdekében új kezdeményezést terjeszt elő, a módosított nyomtatványt az 50. § rendelkezései szerint terjeszti elő azzal az eltéréssel, hogy a nyomtatványhoz csak a módosítással érintett adatokat tartalmazó mellékletek ismételt csatolása szükséges. E rendelkezést kell alkalmazni a szerződéskezdeményezés 33. § (2) bekezdésében foglaltak miatt szükségessé váló módosítása esetén is.

3. A szerződéskötés előkészítése

54. § A JSZF a szerződéskezdeményező nyomtatványt és mellékleteit megvizsgálja, jogszabállyal vagy belső normával ellentétes kezdeményezés esetén tájékoztatja a szakterületet, és javaslatot tesz a jogszabálynak, belső normának megfelelő kezdeményezésre. Amennyiben a szerződés megkötésére nincs lehetőség, a JSZF erről tájékoztatást ad.

55. § Amennyiben az 54. § szerinti intézkedésre nincs szükség, a JSZF az adatokat szerződési igényként haladéktalanul nyilvántartásba veszi és a szerződéskezdeményező nyomtatványt elektronikus úton két munkanapon belül továbbítja

a) a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynak a fedezet rendelkezésre állásának igazolása és a kötelezettségvállalási jogosultság fennállásának vizsgálata céljából, továbbá

b) a Biztonsági és Adatkezelési Főosztály (a továbbiakban: BAF) részére nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó állásfoglalás beszerzése érdekében.

56. § A pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a fedezetet három munkanapon belül igazolja. Amennyiben a pénzügyi fedezet tekintetében egyeztetés szükséges, azt a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály folytatja le, ezzel egyidejűleg az egyeztetésről a JSZF-et tájékoztatja. Amennyiben az egyeztetés eredményeként a kezdeményező irat tartalma változik, a módosítást a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály végzi, és ennek tényét a fedezet igazolása során külön is jelzi.

57. § Amennyiben a pénzügyi fedezet igazolására nincs lehetőség, a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály haladéktalanul tájékoztatja a gazdasági vezető titkárságát és a JSZF-et. A szakterületet a gazdasági vezető titkársága tájékoztatja.

58. § A nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó állásfoglalás érdekében szükséges egyeztetést, illetve a szükséges adatok és nyilatkozatok beszerzését a BAF végzi, állásfoglalásáról a JSZF-et három munkanapon belül tájékoztatja. Nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségessége esetén a BAF értesíti a JSZF-et, ha a szerződő fél vagy közreműködője a meghatározott típusú kérdőívet leadta.

59. § A szerződés tervezetét a JSZF ügyintézője a kapcsolattartóval egyezteti, a szerződő féllel történő egyeztetést a kapcsolattartó végzi. A tervezet véglegesítését követően a JSZF a szerződés tervezetét jogi ellenjegyzéssel látja el, majd a szerződés példányait a pénzügyi ellenjegyző részére haladéktalanul továbbítja.

60. § A szerződés pénzügyi ellenjegyzését követően a pénzügyi ellenjegyző a szerződést két munkanapon belül ellenjegyzéssel látja el, majd szakmai ellenjegyzés céljából haladéktalanul továbbítja a szakterület részére.

61. § A szakmai ellenjegyző a szerződést ellenjegyzéssel látja el, majd – a 33. §-ban foglalt határidőre figyelemmel – a kötelezettségvállaló részére haladéktalanul felterjeszti. Amennyiben a felterjesztés a 33. § (1) bekezdés szerinti határidőn túl történik, a szerződéshez a 33. § (2) bekezdés szerinti feljegyzést is csatolni szükséges.

62. § A kötelezettségvállaló, aláírását követően az iratokat JSZF-nek visszaküldi. A szerződésnek a szerződő féllel történő aláíratásáról illetve az aláírt szerződések egyes példányainak a szerződésben megjelölt személyeknek, illetve szervezeti egységeknek történő megküldéséről a JSZF gondoskodik.

63. § Amennyiben a kötelezettségvállaló a 33. § (2) bekezdés szerinti esetben a kötelezettségvállalás módosított adatokkal történő ismételt kezdeményezése mellett dönt, az iratokat a JSZF részére visszaküldi. A kötelezettségvállaló döntéséről a szakterület vezetőjét a JSZF tájékoztatja.

64. §34 Amennyiben a szerződés alapján a Minisztérium a feladatellátáshoz eszközt, informatikai, belépési vagy egyéb jogosultságot biztosít, az erre vonatkozó igénylőlapon a jogviszony fennállását a JSZF munkatársa igazolja, majd gondoskodik az igénylőlapnak a Minisztérium Szolgáltatási és Ellátási Alapadat Tár (a továbbiakban: SZEAT) adatgazdájának történő továbbításáról.

4. A szerződés módosítása és megszüntetése

65. § A szerződés módosítására e fejezet 2. és 3. alcímében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

66. § A szerződés megszüntetését a szakterület vezetője a szerződés megszüntetésre irányuló nyomtatvány általa aláírt, digitalizált példányának a gazdasági vezető titkársága részére a szerzodes@im.gov.hu e-mail címre történő megküldésével kezdeményezheti. A szerződés megszüntetésére vonatkozó megfelelő jogi megoldás kiválasztásához a JSZF segítséget nyújt. A szerződés megszüntetésére egyebekben e fejezet 2. és 3. címében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

67. § Ha a szerződést bármely okból a másik szerződő fél felmondja, eláll a szerződéstől, illetve annak közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy felbontását kezdeményezi, az erre vonatkozó iratot legkésőbb a kézhezvételt követő munkanapon meg kell küldeni az SZMSZ szerint ügyrendileg felelős állami vezető és a gazdasági vezető titkársága útján a JSZF részére, amely – szükség esetén – elkészíti a megfelelő iratokat.

68. § A szerződés módosítását, megszűnését, illetve megszüntetését követően a változást a SZEAT-ban a JSZF munkatársa rögzíti.

5. A szerződések teljesítésének figyelemmel kísérése, igazolása és kifizetése

69. § A szakterület köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a szerződés teljesítését és – a felek együttműködési kötelezettsége keretében – minden tőle elvárhatót megtenni a megfelelő mennyiségben és minőségben történő teljesítés elősegítése érdekében. Ha felmerül a veszélye, hogy a határidőben vagy megfelelő mennyiségben, minőségben történő teljesítés a szerződő félnek felróható okból nem teljesül, annak képviselőjével történő soron kívüli egyeztetést kell kezdeményezni. A kapcsolattartó köteles tájékoztatni a kötelezettségvállalásra jogosultat a szerződés teljesítésének körülményeiről.

70. § Szerződésszegés esetén a kötelezettségvállalásra jogosult a szerződésszegésből származó igények érvényesítése érdekében a szerződésszegés tényéről a gazdasági vezetőt tájékoztatja.

71. § Kizárólag a szerződésnek megfelelő teljesítés igazolható. A teljesítés ellenőrzését a szolgáltatást nyújtó erre vonatkozó bejelentése, írásbeli megkeresése alapján legkésőbb három munkanapon belül el kell kezdeni, és a lehető legrövidebb időn belül, illetve a szerződésben meghatározott határidőn belül be kell fejezni. Ha azt a szerződés tartalmazza, a teljesítés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatot a szolgáltatást nyújtó képviselőjének dokumentáltan át kell adni.

72. § Ha a teljesítés nem megfelelő, és a kijavításra nincs mód, a póthatáridő eredménytelenül telt el vagy az a szolgáltatás jellege miatt kizárt, a teljesítésigazolásra jogosultnak a teljesítési jegyzőkönyv eljuttatásával kell kezdeményeznie a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynál a szerződésben kikötött díj csökkentését, illetve az ellenérték meg nem fizetését, megjelölve azok okát és konkrét mértékét vagy a szerződés teljes meghiúsulásának körülményeit.

73. § A szerződésben rögzített ellenérték kifizetése a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztály részéről abban az esetben teljesíthető, ha a teljesítésigazolásra jogosult

a) a természetes személlyel kötött szerződés esetében a szerződésben foglaltak hiánytalan és hibátlan teljesítését vagy részteljesítését igazolta, és a kifizetéshez – adóügyi, társadalombiztosítási szempontból – szükséges okiratokat a jogosult a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztálynak benyújtotta;

b) az a) pontba nem tartozó szerződések esetében a szabályszerűen kiállított számlát és a teljesítésigazolást a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztálynak megküldte;

c) felhasználási vagy felhasználási szerződés elemeivel vegyes más típusú szerződés esetén a szellemi termék, illetve vagyoni értékű jog tekintetében az erre rendszeresített tárolási nyilatkozatot a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztálynak megküldte.

74. § Szerzői jogi védelem alá eső alkotás beszerzésére irányuló felhasználási vagy felhasználási szerződés elemeivel vegyes más típusú szerződés esetén a teljesítésigazolás másolatát akkor is meg kell küldeni a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére, amennyiben a kifizetést a Költségvetési Főosztály teljesíti. A teljesítésigazolás másolatához csatolt adatlapon a teljesítésigazolásra jogosult tájékoztatni köteles – a tárolási nyilatkozat megküldésével – a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, hogy a szerzői jogi védelem alá eső alkotás mely szervezeti egységnél került elhelyezésre.

6. A megrendelés útján történő beszerzés szabályai

75. § Megrendelés útján történő beszerzés a kezdeményező iratnak a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály részére történő megküldésével kezdeményezhető.

76. § A megrendelőlapon fel kell tüntetni:

a) a megrendelt szolgáltatás, áru mennyiségét, minőségi jellemzőit, egységárát és a megrendelés összegét;

b) a teljesítés határidejét;

c) a teljesítés igazolásának és a kifizetésnek a részleteit.

77. § A megrendelés teljesíthetőségéről a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a JSZF-fel szükség esetén egyeztet.

78. § A pénzügyi fedezet rendelkezésre állását a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály pénzügyi ellenjegyzésre jogosult vezetője a megrendelőlap minden példányán igazolja és a megrendelőlap mindhárom példányát továbbítja a kötelezettségvállaló részére.

79. § (1) Amennyiben a megrendelés pénzügyi fedezete biztosított, a megrendelőlapokat a kötelezettségvállaló aláírja. A megrendelőlap másik fél részére történő továbbküldéséről a szakterület gondoskodik. A megrendelés tudomásulvételéről a szakterület köteles meggyőződni és arról írásos visszaigazolást kérni. A megrendelőlap egy példányát – csatolva ahhoz a megrendelés visszaigazolását – a szakterület a visszaigazolás rendelkezésre állását követő két munkanapon belül megküldi a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály részére.

(2) Amennyiben a visszaigazolt megrendelőlapon szereplő ellenértéknél a számla tényleges összege 10%-kal magasabb, a szakterület a számla pénzügyi fedezetet kezelő főosztály részére történő megküldésével egyidejűleg köteles pótmegrendelést is csatolni.

7. Típusszerződések

80. § Amennyiben ismétlődő jelleggel, nagyszámban előforduló és azonos tartalmi elemekkel rendelkező polgári jogi szerződés (típusszerződés) megkötésére van szükség, a IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a 81–88. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

81. § Típusszerződés elkészítését a kötelezettségvállalásra jogosult a gazdasági vezetőnek küldött feljegyzéssel kezdeményezheti. A feljegyzésben be kell mutatni

a) a típusszerződés alkalmazásának szükségességét, kitérve arra, hogy az általános szerződéskötési eljárás miért nem valósítható meg;

b) a típusszerződéssel beszerezni kívánt áru vagy szolgáltatás jellemzőit és mennyiségét;

c) a típusszerződés alapján nyújtani kívánt szolgáltatás jellemzőit;

d) a típusszerződés alkalmazásának tervezett időtartamát;

e) a típusszerződéssel érintett beszerzések várható értékét.

82. § A 81. § szerinti feljegyzéshez az abban írtakat alátámasztó dokumentumokat csatolni kell. A gazdasági vezető a feljegyzés kiegészítését, illetve újabb dokumentumok csatolását kérheti. A típusszerződés alkalmazásáról a gazdasági vezető dönt.

83. § A típusszerződés tervezetét a JSZF készíti el, amelyet egyeztet a pénzügyi fedezetet kezelő főosztállyal, valamint a szakterülettel.

84. § A véglegesített típusszerződés mintájának három példányát a szakterület szakmai ellenjegyzéssel, a JSZF jogi ellenjegyzéssel, a típusszerződések pénzügyi fedezetét kezelő főosztály pedig pénzügyi ellenjegyzéssel látja el.

85. § Az ellenjegyzéssel ellátott típusszerződés-minták egy-egy példányát a JSZF megküldi a szakterületnek és a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynak. A JSZF a szerződés példányaihoz csatolt adatlapon rögzíti, hogy a típusszerződés alkalmazására mely kötelezettségvállalásra jogosult által, milyen körülmények között, milyen időtartamban, milyen áru vagy szolgáltatás beszerzésére, milyen szolgáltatás nyújtására, illetve milyen pénzügyi fedezet mellett kerülhet sor, továbbá meghatározhatja a típusszerződés alkalmazásának egyéb feltételeit.

86. § A kötelezettségvállalásra jogosult a típusszerződés alkalmazásával a 85. § szerinti adatlapon meghatározott körben önállóan, a JSZF bevonása nélkül jogosult a szerződéskötésre.

87. § A típusszerződés alkalmazása a szakterületet nem mentesíti az egyedi esetekben a pénzügyi ellenjegyzés beszerzésének kötelezettsége alól. Típusszerződés alkalmazása esetén az egyedi szerződést a szakterület közvetlenül küldi meg a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály számára. A pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának esetén az egyedi szerződést pénzügyi ellenjegyzéssel látja el. Amennyiben az egyedi szerződés pénzügyi ellenjegyzéssel nem látható el, a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a szakterülettel közvetlenül egyeztet.

88. § A típusszerződés alkalmazását a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály és a JSZF ellenőrzi, a szükséges módosításokat a JSZF végzi a 83–85. §-ban foglaltak szerint. Amennyiben a típusszerződés alkalmazása a továbbiakban nem indokolt, vagy felhasználása a 85. § szerinti adatlapon rögzítettektől eltér, a gazdasági vezető a típusszerződés alkalmazására vonatkozó döntését visszavonhatja.

8. Adatvédelem

89. § A beszerzések előkészítése során kezelt adatok megismerésére jogosult:

a) a miniszter;

b) a kötelezettségvállalásra jogosult;

c) a beszerzés kezdeményezésére jogosult és annak felettes vezetői;

d) a kapcsolattartó és annak felettes vezetői;

e) a JSZF vezetője és eljáró munkatársa;

f) a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály vezetője és eljáró munkatársa;

g) a BAF vezetője és eljáró munkatársa;

h) a gazdasági vezető és a titkárságán a szerződések előkészítésével megbízott feladatot ellátó munkatárs;

i) az Ellenőrzési Főosztály vezetője és ellenőrzésre kijelölt munkatársa;

j) akinek a miniszter, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a JSZF vezetője azt engedélyezi.

9. 35 Szerződések nyilvántartása

89/A. § (1) A IV. Fejezet szerinti eljárásrend, valamint a Minisztérium közbeszerzéseiről szóló miniszteri utasítás alapján megkötött szerződések adatairól – a 80–88. § szerint típusszerződés alkalmazásával kötött szerződések kivételével – a JSZF egységes központi nyilvántartást vezet.

(2)36 A nyilvántartáshoz a szervezeti egységek kijelölt ügyintézői számára a JSZF – az erre irányuló igény írásbeli jelzése esetén – hozzáférést biztosít az adott szervezeti egység szerződéseiről való tájékozódás, valamint a beszerzési igény becsült értékének a Kbt. 16–19. §-ában foglaltakra tekintettel történő megállapítása érdekében.

(3) A szerződések adatainak a Minisztérium honlapján történő közzétételére a közérdekű adatok, a közérdekből nyilvános adatok, valamint a jogszabálytervezetek és szabályozási koncepciók Minisztérium honlapján történő közzétételének, valamint a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló miniszteri utasítás rendelkezései az irányadóak.

89/B. §37 (1) Típusszerződés esetén az egyes szerződéseknek a 89/A. § (3) bekezdésében hivatkozott közzététellel érintett adatait a szakterület elektronikus úton a szerződés megkötésének napjától számított 30 napon belül megküldi a JSZF részére.

(2) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály és a Költségvetési Főosztály a 47/A. § szerinti három ajánlat bekérésével érintett megrendelésnek a 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében rögzített adatairól a megrendelő visszaigazolását követő 15 napon belül a JSZF-et elektronikus úton tájékoztatja.

89/C. §38 (1) A 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a JSZF teljesíti.

(2) A közbeszerzésekért felelős miniszter a 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a szerinti ellenőrzése során a JSZF felhívására a szakterület 2 munkanapon belül köteles a megjelölt, a Kbt. 4. § (3) bekezdése szerinti beszerzéseivel kapcsolatos teljes iratanyagot a JSZF részére megküldeni.

V. Fejezet

Beszámolók, adatszolgáltatások készítése

1. Tartozásállományra vonatkozó adatszolgáltatás

90. § (1) A Minisztérium havonta a tárgyhó utolsó napi állapotának megfelelően a tartozásállományára vonatkozó adatokról a tárgyhót követő hónap 5. napjáig adatot szolgáltat a Kincstárnak.

(2) Az adatszolgáltatást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály készíti el és továbbítja a Kincstár részére.

2. Devizában történő várható kifizetésekre vonatkozó adatszolgáltatás

91. § (1) A Minisztérium előirányzatai terhére devizában történő várható kifizetésekről összesítve, az 500 millió forint feletti kifizetéseket egyedileg megjelölve havonta a hónap 25. napjáig adatot szolgáltat a Kincstárnak.

(2) Az adatszolgáltatást a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály készíti el és továbbítja a Kincstár részére.

3. Időközi költségvetési jelentés

92. § Az időközi költségvetési jelentést a Pénzügyi és Számviteli Főosztály készíti el a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával, az Ávr.-ben meghatározott határidő figyelembevételével.

4. A költségvetési beszámoló

93. § A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a vonatkozó jogszabályok alapján és a Költségvetési Főosztály által meghatározott határidőre, a Kincstár által közreadott számítástechnikai program alkalmazásával éves költségvetési beszámolót készít, amelyet jóváhagyatás végett a Költségvetési Főosztály részére továbbít.

94. § A költségvetési beszámolót a gazdasági vezető hagyja jóvá.

5. Időközi mérlegjelentés

95. § Az eszközök és források alakulására vonatkozó negyedéves mérlegjelentések elkészítését a Pénzügyi és Számviteli Főosztály végzi a Kincstár által működtetett elektronikus program alkalmazásával az Ávr. 170. §-ában meghatározott határidő figyelembevételével.

6. Zárszámadási adatszolgáltatás

96. § (1) A Minisztérium zárszámadási adatszolgáltatását a Költségvetési Főosztály iránymutatása alapján a Pénzügyi és Számviteli Főosztály készíti és nyújtja be a Költségvetési Főosztály részére.

(2) A beszámolás során a Minisztérium az Ávr. 160–161. §-ában foglaltak szerint számot ad az éves költségvetésben biztosított előirányzatok szakmai szempontú felhasználásáról, a személyi és tárgyi feltételek alakulásáról, az erőforrások kihasználásáról, a feladatok és a meghatározott mennyiségi és minőségi követelmények teljesítéséről.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

97. § Az utasítás végrehajtásához szükséges formanyomtatványokat és tájékoztatókat a gazdasági vezető a Minisztérium intranet hálózatán közzéteszi.

98. § Ez az utasítás a közzétételét követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

99. § (1)39

(2) A KIM KÁT utasítás40 2–6. §-át, az 1. Függelék III–V. Részét, valamint a 2–5. Függeléket jelen utasítás rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

100. §41 E rendelet az Igazságügyi Minisztérium Gazdálkodási Keretszabályzatáról szóló 2/2015. (II. 27.) IM utasítás módosításáról szóló 7/2017. (III. 31.) IM utasítással (a továbbiakban: Módu.) megállapított rendelkezéseit a Módu. hatálybalépésekor42 folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

1

Az utasítást a 8/2021. (IX. 24.) IM utasítás 97. §-a hatályon kívül helyezte 2021. október 9. napjával.

2

Az 1/A. §-t a 12/2015. (V. 29.) IM utasítás 49. §-a iktatta be.

3

A 4/A. §-t a 14/2016. (X. 12.) IM utasítás 1. §-a iktatta be.

4

Az 5. § 8. pontja a 3/2018. (II. 23.) IM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

5

Az 5. § 10. pontja a 14/2016. (X. 12.) IM utasítás 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 21. § (1) bekezdése a 14/2016. (X. 12.) IM utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

7

A 22. § a 3/2018. (II. 23.) IM utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

8

A 28. § d) pontja a 12/2015. (V. 29.) IM utasítás 50. §-ával megállapított szöveg.

9

A 29. § i) pontja a 3/2018. (II. 23.) IM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

10

A 30. § (5) bekezdése a 12/2015. (V. 29.) IM utasítás 51. §-ával megállapított szöveg.

11

A 31. § (2) bekezdése a 3/2018. (II. 23.) IM utasítás 4. §-ával megállapított szöveg.

12

A 31. § (5) bekezdése a 14/2016. (X. 12.) IM utasítás 4. §-a szerint módosított szöveg.

13

A 32. § (4) bekezdés b) pontja a 14/2016. (X. 12.) IM utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

14

A 34. § (2a) bekezdését a 7/2017. (III. 31.) IM utasítás 1. §-a iktatta be.

15

A 36. § a 7/2017. (III. 31.) IM utasítás 10. §-a szerint módosított szöveg.

16

A 38. § (1) bekezdése a 8/2015. (IV. 2.) IM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

17

A 39. § (1) bekezdése a 8/2015. (IV. 2.) IM utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

18

A 39. § (5) bekezdése a 8/2015. (IV. 2.) IM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

19

A 39. § (7) bekezdését a 3/2018. (II. 23.) IM utasítás 5. §-a iktatta be.

20

A 40. § (1) bekezdése a 14/2016. (X. 12.) IM utasítás 6. §-ával megállapított szöveg.

21

A 42. § a 8/2015. (IV. 2.) IM utasítás 4. §-ával megállapított szöveg.

22

A 44. § a 14/2016. (X. 12.) IM utasítás 7. §-ával megállapított szöveg.

23

A 44/A. §-t a 14/2016. (X. 12.) IM utasítás 7. §-a iktatta be.

24

A 45. § a 7/2017. (III. 31.) IM utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

25

A 47. § (1) bekezdés a) pontja a 7/2017. (III. 31.) IM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

26

A 47. § (1) bekezdés c) pontját a 14/2016. (X. 12.) IM utasítás 8. §-a iktatta be.

27

A 47. § (4) bekezdését a 12/2015. (V. 29.) IM utasítás 52. §-a iktatta be.

28

A 47/A. §-t a 12/2015. (V. 29.) IM utasítás 53. §-a iktatta be, szövege a 7/2017. (III. 31.) IM utasítás 4. §-ával megállapított szöveg.

29

A 47/B. §-t a 14/2016. (X. 12.) IM utasítás 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 7/2017. (III. 31.) IM utasítás 11. §-a.

31

Az 50. § a 14/2016. (X. 12.) IM utasítás 11. §-a szerint módosított szöveg.

32

Az 52. § a 7/2017. (III. 31.) IM utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

33

Az 53. § a 7/2017. (III. 31.) IM utasítás 6. §-ával megállapított szöveg.

34

A 64. § a 7/2017. (III. 31.) IM utasítás 7. §-ával megállapított szöveg.

35

A IV. fejezet 9. pontját (89/A. §) a 12/2015. (V. 29.) IM utasítás 55. §-a iktatta be.

36

A 89/A. § (2) bekezdése a 14/2016. (X. 12.) IM utasítás 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 89/B. §-t a 7/2017. (III. 31.) IM utasítás 8. §-a iktatta be.

38

A 89/C. §-t a 7/2017. (III. 31.) IM utasítás 8. §-a iktatta be.

39

A 99. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

41

A 100. §-t a 7/2017. (III. 31.) IM utasítás 9. §-a iktatta be.

42

A hatálybalépés időpontja 2017. április 8.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére