2/2015. (VI. 8.) MEKH utasítás
2/2015. (VI. 8.) MEKH utasítás
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közszolgálati szabályzatáról1
2018.12.22.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. §-ának c) és f) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés e) pontjára, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdésére és 6. § 19. pontjára – az 1. melléklet V. fejezete tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. § (3) bekezdésére, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésére, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-ára és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ára – figyelemmel a következő utasítást adom ki:
1. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közszolgálati szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § (1) Ez az utasítás 2015. július 1-jén lép hatályba.
(2)2
1. melléklet a 2/2015. (VI. 8.) MEKH utasításhoz
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA
1. § (1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre.
(2) A Szabályzat rendelkezéseit – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – alkalmazni kell a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a Hivatalnál munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban a köztisztviselők és a munkavállalók együtt: munkatársak) is.
(3) A Szabályzatban foglaltak teljesítésének elősegítése érdekében a Jogi és Humánpolitikai Főosztály elkészíti, és a Hivatal belső honlapján elektronikusan közzéteszi a Szabályzat alkalmazásához szükséges dokumentumok (a továbbiakban: formanyomtatvány) letölthető változatát, mely dokumentumok használata kötelező.
(4) A munkatársak feletti munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a Hivatal hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(5) A Szabályzat jogszabályban nem szabályozott rendelkezéseitől különös méltánylást érdemlő esetben a Hivatal elnöke mérlegelési jogkörében eltérhet.
II. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE
A FELVÉTELI ELJÁRÁS INDÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE, A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS SZABÁLYAI,
AZ ADATKEZELÉS MÓDJA
AZ ADATKEZELÉS MÓDJA
2. § (1) Új munkatársra vonatkozó felvételi szándékáról az érintett önálló szervezeti egység vezetője a Jogi és Humánpolitikai Főosztály vezetőjét (a továbbiakban: humánpolitikai vezető) feljegyzésben értesíti. Amennyiben a felvételnek nincs jogi, létszám- és bérgazdálkodási, valamint humánpolitikai akadálya, a Jogi és Humánpolitikai Főosztály vezetője a Gazdasági Főosztály vezetőjének (a továbbiakban: gazdasági vezető) ellenjegyzését követően a feljegyzést – az általános elnökhelyettes jóváhagyása után – döntésre előterjeszti a Hivatal elnökének. Pályázati eljárás indítása esetében a feljegyzést a „Pályázat kezdeményezése” című formanyomtatvány alkalmazásával kell elkészíteni, és csatolni kell hozzá a pályázati kiírás tervezetét, mely dokumentumot az érintett önálló szervezeti egység vezetője a Jogi és Humánpolitikai Főosztály ügyintézőivel együttműködve készíti elő.
(2) A létszám betöltésére vonatkozó elnöki engedély birtokában – amennyiben a felvételre pályázati kiírás keretében kerül sor – a Jogi és Humánpolitikai Főosztály gondoskodik az elnök által jóváhagyott pályázati kiírás meghirdetéséről, és egyidejűleg elektronikusan megküldi azt a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervnek is közzétételre. A pályázat benyújtására nyitva álló idő a közzététel napjától számított tíz napnál nem lehet rövidebb.
(3) A pályázati eljárás során beérkezett adatokat a Jogi és Humánpolitikai Főosztály kezeli, további személyeknek hozzáférést a humánpolitikai vezető adhat.
(4) A beérkezett pályázati anyagokat a Jogi és Humánpolitikai Főosztály feldolgozza, a pályázatokról táblázatot készít, támogatva ezzel a szakterületet a kiválasztásban. A szakmai szempontú előszűrést az érintett önálló szervezeti egység végzi el. A személyes meghallgatásra kiválasztott jelentkezőket minden esetben az érintett önálló szervezeti egység vezetője és az általa esetileg kijelölt köztisztviselő, valamint a Humánpolitikai Osztály vezetője vagy munkatársa együttesen hallgatja meg. Szükség esetén – a humánpolitikai vezető javaslatára – külső szakértő is bevonható a kiválasztásba.
(5) A szakmai szűrés és a személyes meghallgatás alapján az érintett önálló szervezeti egység vezetője a pályázók között, az elbírálási határidő letelte előtt legkésőbb 3 munkanappal rangsort állít fel.
(6) Eredménytelen pályázat esetén az érintett önálló szervezeti egység erre vonatkozó tájékoztatása alapján a Jogi és Humánpolitikai Főosztály elektronikus levélben értesíti a pályázókat a pályázat eredménytelenségéről.
(7) A Hivatalnál pályázati eljárás lefolytatása nélkül jogviszonyt létesíteni kívánó jelöltek meghallgatására a Jogi és Humánpolitikai Főosztály koordinálásával, szakmai támogatásával és részvételével kerül sor.
A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
3. § (1) Az érintett önálló szervezeti egység vezetője az általa javasolt személy felvételét – akár pályázat, akár meghívás esetén – a „Felvételi kezdeményezés státusz betöltéséhez” című formanyomtatvány kitöltésével kezdeményezi, egyidejűleg csatolva a jelölt tervezett munkaköri leírását és önéletrajzát is.
(2) A többi pályázót, jelöltet a Jogi és Humánpolitikai Főosztály elektronikus levélben értesíti pályázatuk, illetve jelentkezésük sikertelenségéről.
(3) A közszolgalati jogviszony létesítése előtt a kinevezni kívánt köztisztviselő a Jogi és Humánpolitikai Főosztály által átadott adatlapok és iratok kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről.
(4) A kinevezni kívánt köztisztviselő egyúttal a Jogi és Humánpolitikai Főosztály rendelkezésére bocsátja a felvételéhez szükséges okiratokat, igazolásokat, bizonyítványokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt, az igazolványképet és egyéb dokumentumokat.
(5) A Jogi és Humánpolitikai Főosztály a kinevezést megelőzően írásban, elektronikus úton tájékoztatja a kinevezni kívánt köztisztviselőt az összeférhetetlenségi szabályokról, továbbá – amennyiben ez szükséges – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről, valamint szükség szerint megkeresi a biztonsági vezetőt a nemzetbiztonsági ellenőrzés megindítása érdekében.
(6) A Jogi és Humánpolitikai Főosztály a kinevezést követő 30 napon belül gondoskodik a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti munkáltatói tájékoztatás köztisztviselő részére történő megadásáról. Az átadást dokumentálni kell.
(7) A Jogi és Humánpolitikai Főosztály gondoskodik a jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumok (kinevezés, esküokmány stb.) elkészítéséről, őrzéséről. A munkába álláshoz szükséges intézkedések megtétele érdekében a belépésről elektronikus körlevélben értesíti az érintett szervezeti egységeket (különösen az informatikai és gazdasági területet).
(8) A köztisztviselő a kinevezését megelőzően köteles a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.), valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben (a továbbiakban: MEKH tv.) meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatban nyilatkozni, melyhez a Jogi és Humánpolitikai Főosztály biztosítja az „Összeférhetetlenségi Adatlap” és „Összeférhetetlenségi nyilatkozat” című formanyomtatványokat.
(9) Ha az elnök a köztisztviselő összeférhetetlenségét állapítja meg, és a Kttv. szerint írásban felszólítja az összeférhetetlenség megszüntetésére, a köztisztviselő köteles a megszüntetést igazoló dokumentumokat legkésőbb a Kttv. szerinti harmincnapos határidő leteltéig a Jogi és Humánpolitikai Főosztályon bemutatni. A MEKH tv. szerinti összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó dokumentumokat a MEKH tv.-ben meghatározott határidőig kell a köztisztviselőnek a Jogi és Humánpolitikai Főosztályon bemutatnia.
(10) A köztisztviselő köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának az engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszony későbbi megszűnését haladéktalanul, de legkésőbb a jogviszony megszűnését követő 3 munkanapon belül.
OKTATÁSI ÉS TOVÁBBI TEVÉKENYSÉGEK
4. § (1) A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységgel, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenységgel kapcsolatos bejelentéseket és az engedélykérelmeket a köztisztviselő a Jogi és Humánpolitikai Főosztályon keresztül köteles benyújtani. A kérelmeket a Jogi és Humánpolitikai Főosztály terjeszti az elnök elé. E bejelentéseket és a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiadott engedélyeket a Jogi és Humánpolitikai Főosztály tartja nyilván.
(2) A Hivatal tevékenységét érintő publikációs tevékenység során a köztisztviselőnek fokozott figyelemmel kell lennie a Kttv. 10. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt kötelezettségeire, az ilyen tevékenység folytatását előzetesen írásban be kell jelentenie a Kommunikációs Osztály útján a Hivatal elnöke részére, amennyiben a publikációs tevékenység munkaköri feladataival is közvetlenül összefügg.
MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK
5. § (1) A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a köztisztviselő a jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a köztisztviselőt a Hivatal köteles és jogosult foglalkoztatni.
(2) A személyre szóló munkaköri leírások elkészítéséért, módosításáért a foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője a felelős. A személyre szóló munkaköri leírás a munkaköri elvárások és feladatok, valamint felelősségek és jogkörök nevesített, az adott személyre vonatkozó változata.
(3) A személyre szóló munkaköri leírásokat a foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője készíti el 3 példányban a Jogi és Humánpolitikai Főosztály által rendelkezésére bocsátott minta alapján és formában, és azt – új belépő esetén – a „Felvételi kezdeményezés státusz betöltéséhez” című formanyomtatványhoz csatolja. A felvételi kezdeményezés jóváhagyását követően a foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője a kinevezési okirattal együtt adja át a munkaköri leírást az érintett köztisztviselőnek aláírásra. A mindkét fél által aláírt első példányt a köztisztviselő, a második példányt a szervezeti egység vezetője, a harmadik példányt – a személyi anyagban történő tárolás céljából – a Jogi és Humánpolitikai Főosztály kapja.
(4) A foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője felelős azért, hogy a munkaköri leírás eleget tegyen a következő szempontoknak:
a) a munkaköri leírás csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, melyeket a köztisztviselő a jogviszonyára vonatkozó szabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni;
b) leltárkészletet kezelő köztisztviselő esetében a munkaköri leírásnak tartalmaznia kell a leltárfelelősség megnevezését és mértékét, munkavállaló esetében ezen felül leltárfelelősségi megállapodás megkötése kötelező.
SZEMÉLYISÉGI JOGOK VÉDELME
6. § (1) A köztisztviselőtől csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a közszolgálat létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.
(2) A munkáltató a köztisztviselőt csak a közszolgálattal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a köztisztviselőt az ellenőrzésre szolgáló technikai eszközöknek az alkalmazásáról.
III. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY MÓDOSÍTÁSA, MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE
ELJÁRÁS A KINEVEZÉS, MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ESETÉN
7. § (1) Kinevezés- vagy munkaszerződés-módosítás szükségessége esetén az érintett munkatársat foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője a felettes elnökhelyettes, a Jogi és Humánpolitikai Főosztály vezetője – szükség esetén a Gazdasági Főosztály főosztályvezetője –, valamint az általános elnökhelyettes jóváhagyásával, a Jogi és Humánpolitikai Főosztály útján a „Kinevezésmódosítás-kezdeményezés” című formanyomtatvány értelemszerű használatával kezdeményezi a közszolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony módosítását. A munkakör módosítása esetén a formanyomtatványhoz csatolni kell az új munkaköri leírást.
(2) Az eljárásra a közszolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésével kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a gazdasági vezető ellenjegyzése abban az esetben szükséges, ha a kinevezés, illetve munkaszerződés módosítása az illetmény, illetve a munkabér változását eredményezi, vagy a kezdeményezés a határozott idejű jogviszony meghosszabbítására vagy határozatlan idejűvé történő módosítására vonatkozik. Ha a módosítást a munkáltatói jogkör gyakorlója jóváhagyta, a Jogi és Humánpolitikai Főosztály elkészíti az okiratot.
(3) A munkakör módosítása esetén a köztisztviselő részére az érintett önálló szervezeti egység vezetőjének új munkaköri leírást kell készítenie, melyet a „Kinevezésmódosítás-kezdeményezés” című formanyomtatványhoz csatolni kell.
(4) A vezetői munkakör betöltésére irányuló kinevezésmódosítás esetén a köztisztviselő – a kinevezése módosítását megelőzően – ismételten köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni.
ELJÁRÁS A MUNKÁLTATÓ ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT JOGVISZONY-MEGSZÜNTETÉS ESETÉN
8. § (1) A munkáltató által kezdeményezett jogviszony-megszüntetés esetén a kezdeményező vezető a Hivatal elnökének címzett – az illetékes elnökhelyettes támogató aláírásával ellátott – feljegyzésben írja le a munkatárs jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatát és szükség esetén ennek indokát, továbbá az intézkedés hatályára és a munkavégzés alóli mentesítés idejére vonatkozó javaslatát. A feljegyzést a Jogi és Humánpolitikai Főosztály főosztályvezetője részére kell megküldeni. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály megvizsgálja a javaslat tartalmát, és amennyiben az abban foglaltak végrehajtásának nincs akadálya, azt a humánpolitikai vezető aláírja és továbbítja az általános elnökhelyettes, majd döntésre a Hivatal elnöke felé.
(2) A Hivatal elnökének a jogviszony megszüntetésre vonatkozó írásbeli döntését követően a Jogi és Humánpolitikai Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, és azokat eljuttatja ellenjegyzésre a gazdasági vezető, láttamozásra az általános elnökhelyettes, aláírásra az elnök részére.
ELJÁRÁS A KÖZTISZTVISELŐ ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT JOGVISZONY-MEGSZÜNTETÉS ESETÉN
9. § (1) A köztisztviselőnek jogviszonya közös megegyezéssel vagy lemondással történő megszüntetésére irányuló írásba foglalt nyilatkozatát a felettes vezetők véleményével és aláírásával ellátva a Hivatal elnökének címezve kell a Jogi és Humánpolitikai Főosztályra benyújtani.
(2) A jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése történhet azonnali hatállyal vagy későbbi időpont megjelölésével. A közös megegyezésre vonatkozó megállapodást a Jogi és Humánpolitikai Főosztály készíti el. Az írásba foglalt megállapodásból ki kell tűnnie, hogy a felek akarata a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányul. A Hivatal elnöke a köztisztviselőt mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.
(3) A jogviszony közös megegyezéssel vagy lemondással történő megszüntetése esetén a köztisztviselő végkielégítésre nem tarthat igényt.
(4) A lemondási nyilatkozatot nem kell indokolni, de a nyilatkozatból világosan ki kell tűnnie, hogy a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyáról lemond.
(5) A lemondási nyilatkozat visszavonására vagy módosítására csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának hozzájárulásával van lehetőség.
AZ ELSZÁMOLÁS SZABÁLYAI
10. § (1) A köztisztviselő jogviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét és folyamatban lévő ügyeit a „Munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyv” című formanyomtatvány alkalmazása mellett köteles átadni és egyúttal „Teljességi nyilatkozatot” aláírni. Köteles továbbá legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a munkáltatóval elszámolni, belépőkártyáját leadni, valamint a Hivatal tulajdonában álló leltári eszközöket hiánytalanul visszaadni.
(2) A munkavégzés alóli mentesítés időtartama alatt a köztisztviselő nem jogosult a munkavégzéshez kapcsolódó költségtérítésekre, juttatásokra.
(3) A közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a köztisztviselő köteles az erre a célra rendszeresített, „Kilépőlap” című formanyomtatvány alkalmazásával a munkáltatóval elszámolni, amelyet a Jogi és Humánpolitikai Főosztályra ad le. A jogviszony lezárásával összefüggő igazolásokat a Jogi és Humánpolitikai Főosztály, valamint a Gazdasági Főosztály adja ki, ennek feltétele, hogy a köztisztviselő elszámolási kötelezettségének a hiánytalanul kitöltött „Kilépőlap” leadásával eleget tegyen.
(4) Amennyiben a köztisztviselő nem tesz eleget fenti elszámolási kötelezettségének, úgy anyagi felelősséggel tartozik, és a tartozás tényét a Hivatal feltünteti a közszolgálati igazoláson.
(5) A jogviszony megszüntetésekor, illetve megszűnésekor a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevétele mellett a Gazdasági Főosztály intézkedik a köztisztviselő illetményének, egyéb járandóságainak kifizetése, valamint a jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadása iránt.
A MUNKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTEL RENDJE VEZETŐI MUNKAKÖR ESETÉBEN
11. § (1) A Hivatalnál foglalkoztatott vezetői munkakörrel rendelkező köztisztviselők munkakörük módosítása, átszervezés, valamint közszolgálati jogviszonyuk megszűnése esetén, illetőleg a várhatóan 30 napot meghaladó tartós távollétüket megelőzően munkaköri feladataikat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat „átadás-átvételi” eljárás keretében kötelesek átadni az átvevőnek a munkáltató által megadott határidőn belül. Az átvevő az új vezetői munkakörrel rendelkező köztisztviselő, ennek hiányában a hivatali felettes által megjelölt köztisztviselő lehet.
(2) A 30 napot meghaladó tartós távollét idején – a munkavégzés alóli mentesítés esetéhez hasonlóan – a köztisztviselő nem használhatja a Hivatal tulajdonát képező személygépkocsit, mobiltelefont, számítógépet, továbbá nem jogosult a reprezentációs keret igénybevételére és egyéb – a munkavégzéshez kapcsolódó – költségtérítésre, szociális és egyéb juttatásra sem. Ebben az esetben a köztisztviselő az „Egyszerűsített elszámolási lap” című formanyomtatvány felhasználásával köteles az abban megjelölt szervezeti egységek ügyintézőinek aláírása mellett elszámolni.
(3) A munkakör átadás-átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá. A jegyzőkönyvet a hivatali közvetlen felettes is aláírásával tartozik ellátni, ezzel igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét.
(4) A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadónál és az átvevőnél marad. A jegyzőkönyv harmadik példányát irattárazás céljából a Jogi és Humánpolitikai Főosztály részére kell átadni, amelyet a vezetői munkakör, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos munkaügyi eljárás részeként kell kezelni.
(5) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye az, hogy az érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó – belső szabályozó dokumentumokban rögzített – feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor fennálló helyzetéről átfogó képet adjon. A jegyzőkönyvnek a kötelező tartalmon túlmenően különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a szervezeti egység számára előírt, folyamatban lévő feladatok időarányos teljesítése, végrehajtása;
b) a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolása;
c) a munkakör átadását követő időszak legfontosabb, aktuális szakmai feladatai;
d) a szervezeti egység tevékenységét érintő, folyamatban lévő külső és belső ellenőrzések megállapításai, adatai;
e) a vezető nevén nyilvántartott folyamatban lévő ügyek jegyzéke.
(6) Amennyiben a munkakör átadása nem a közszolgálati jogviszony megszűnéséhez kötődik, a jegyzőkönyv két példányban készül, és egy-egy példány a munkakör átadójánál, illetve átvevőjénél marad.
A MUNKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTEL RENDJE NEM VEZETŐI MUNKAKÖR ESETÉBEN
12. § (1) A vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselők esetében a munkakör átadás-átvétel követelményeit és a lebonyolítás módját az illetékes önálló szervezeti egység vezetője az alábbi rendelkezések keretei között úgy határozza meg, hogy a munkakör átadás-átvétel határidőben történő lebonyolításáért teljes körű felelősséggel tartozik mind ő, mind pedig a munkakörét átadó munkatárs.
(2) A munkakör átadás-átvétele esetén az ügyiratokkal tételesen, írásban kell elszámolni.
(3) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyának megszűnése, belső áthelyezése esetén, illetőleg a várhatóan 30 napot meghaladó tartós távollétét megelőzően köteles a nevére iktatott, véglegesen elintézett ügyiratokat irattárazni, a munkafolyamatban lévő iratokat egyeztetni és a munkahelyi vezető által kijelölt személy részére átadni. Köteles továbbá az általa elektronikusan nyilvántartott, folyamatban lévő ügyek vonatkozásában is a fentiek szerint eljárni.
(4) Az irattárazást és az egyeztetést követően kerül sor a szervezeti egységen belül a munkakör átadás-átvételére, melynek során az önálló szervezeti egység vezetőjének rendelkezni kell a munkafolyamatban lévő adatok, információk, iktatott ügyiratok és elektronikusan nyilvántartott ügyek további intézéséről, rögzítve a már megtett közbenső intézkedéseket.
(5) A munkakör átadás-átvételének folyamatát 3 példányban jegyzőkönyvbe kell foglalni, amely rögzíti a munkakör átadásához kapcsolódóan előzetesen irattárazott iratok körét. A jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő írja alá, valamint a munkahelyi vezető tartozik aláírásával ellátni. A munkakörátadáshoz kapcsolódik a teljességi nyilatkozat aláírása is.
(6) Az elkészült és a szükséges aláírásokkal ellátott jegyzőkönyv egy eredeti példányát át kell adni a Jogi és Humánpolitikai Főosztálynak, ahol ennek tényét a „Kilépőlap”-ra rávezetik, és a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos munkaügyi eljárás részeként kezelik. A jegyzőkönyv további egy példánya az átadónál, egy példánya az átvevőnél marad.
(7) A munkavégzés alóli mentesítés, valamint a 30 napot meghaladó tartós távollét idején a köztisztviselő nem használhatja a Hivatal tulajdonát képező mobiltelefont, számítógépet, továbbá nem jogosult egyéb – a munkavégzéshez kapcsolódó – költségtérítésre, szociális és egyéb juttatásra sem. Ebben az esetben a köztisztviselő az „Egyszerűsített elszámolási lap” című formanyomtatvány felhasználásával köteles az abban megjelölt szervezeti egységek ügyintézőinek aláírása mellett elszámolni.
(8) Amennyiben a munkakör átadása nem a közszolgálati jogviszony megszűnéséhez kötődik, a jegyzőkönyv két példányban készül, és egy-egy példány a munkakör átadójánál, illetve átvevőjénél marad.
IV. FEJEZET
A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI
MUNKAIDŐ, MUNKAREND, A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSA
13. § (1) A munkatárs részmunkaidőben történő foglalkoztatása a Kttv.-ben, valamint az Mt.-ben előírt esetben kötelező. Ezen kívül akkor is lehetséges a munkatárs részmunkaidőben vagy távmunkában történő foglalkoztatása, ha azt a munkakör jellege lehetővé teszi. Távmunkavégzés esetén további követelmény a biztonságos távmunkavégzés technikai feltételeinek megteremthetősége. Az ilyen munkavégzés az érintett munkatárs (önálló szervezeti egység vezetője által támogatott) írásbeli kezdeményezésére vagy az önálló szervezeti egység vezetőjének írásbeli kezdeményezésére, a humánpolitikai vezető véleménye alapján az illetékes, valamint az általános elnökhelyettes jóváhagyása mellett a Hivatal elnökének engedélyével történhet. Pozitív döntés esetén – az atipikus foglalkoztatásra tekintettel – módosítani szükséges a köztisztviselő kinevezését vagy a munkavállaló munkaszerződését, melyet a Jogi és Humánpolitikai Főosztály készít elő és juttat el aláírásra.
(2) A Hivatal elnöke – a gyermeket nevelők és azok számára, akiknek családi helyzete vagy egyéb körülményei azt indokolják – az általános munkarendtől eltérő munkavégzést biztosíthat. Az általánostól eltérő munkaidő-beosztás megállapítását a munkatárs a szervezeti egység vezetőjénél írásban kezdeményezheti. A kérelmet az önálló szervezeti egység vezetőjének írásbeli kezdeményezésére, a humánpolitikai vezető véleménye alapján az illetékes, valamint az általános elnökhelyettes jóváhagyása mellett kell továbbítani engedélyezésre a Hivatal elnökének. Amennyiben az elnök engedélyezi az általános munkarendtől eltérő foglalkoztatást, úgy az erre vonatkozó engedélyt a Jogi és Humánpolitikai Főosztály továbbítja az érintett munkatársnak. Amennyiben az elnök nem járul hozzá az eltérő munkarendben történő foglalkoztatáshoz, úgy ezt a döntést is a Jogi és Humánpolitikai Főosztály továbbítja a munkatársnak. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály nyilvántartást vezet az eltérő munkarendben foglalkoztatott munkatársakról.
(3) Általánostól eltérő munkavégzés megállapításánál különösen figyelembe veendő körülmények: a munkakör jellege, az adott szervezeti egység munkaszervezési folyamatai.
(4) A Hivatal munkatársai minden önálló szervezeti egységnél kötelesek naponta, folyamatosan jelenléti ívet vezetni. Az önálló szervezeti egységek távollét-nyilvántartást vezetnek. Az e feladattal megbízott munkatársak a jelenléti íveket havonta ellenőrzik, összesítik, s mind a jelenléti íveket, mind pedig a jelenléti ívek alapján vezetett távollét-nyilvántartási jelentést – az önálló szervezeti egység vezetője által aláírtan – a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a Gazdasági, valamint a Jogi és Humánpolitikai Főosztály részére beiktatva megküldik. A távollét-nyilvántartási jelentéshez és a jelenléti ívhez minden hónapban csatolni szükséges az adott időszakban felmerült távolléteket igazoló bizonylatokat: a táppénzes papírokat (amennyiben azt korábban nem küldték meg a Gazdasági Főosztálynak) és egyéb dokumentumokat.
(5) A keresőképtelenség tényét minden munkatárs a keresőképtelen állományba vételt követő első munkanapon köteles bejelenteni az önálló szervezeti egység vezetőjének és a távollét-nyilvántartás vezetésével megbízott munkatársnak, aki elektronikus levélben haladéktalanul értesíti a Gazdasági Főosztály Bérgazdálkodási Osztályát. A keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást a munkatárs az őt foglalkoztató önálló szervezeti egységéhez adja le. A szervezeti egység vezetője a keresőképtelenségi igazoláson feltünteti a munkatárs betegség miatti távollétét megelőző utolsó munkában töltött napját, majd azt szignójával látja el. Az önálló szervezeti egységek távollét-nyilvántartás vezetésével megbízott munkatársai kötelesek a munkatársak által leadott keresőképtelenségről szóló igazolásokat soron kívül a Gazdasági Főosztály Bérgazdálkodási Osztályára eljuttatni.
RENDKÍVÜLI MUNKAIDŐBEN TÖRTÉNŐ MUNKAVÉGZÉS
14. § (1) Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést az önálló szervezeti egység vezetője írásban – a munkavégzés napját megelőzően – a Kttv.-nek a munkaidő-beosztás szabályaira és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályai figyelembevételével rendelheti el. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek csak az írásban elrendelt túlmunka minősül.
(2) „A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelése” című kitöltött, aláírt formanyomtatványt a rendkívüli munkavégzést elrendelő szervezeti egység vezetője a Jogi és Humánpolitikai Főosztálynak küldi meg.
(3) Az elrendelések alapján a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzések időtartamát a Jogi és Humánpolitikai Főosztály személyenként összesíti, és írásban előre jelzi a vezetőnek a maximális időtartam közelgő elérésének időpontját.
(4) A köztisztviselőt rendkívüli munkaidő teljesítése esetén az „A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés igazolása” című kitöltött formanyomtatvány alapján a Kttv.-ben meghatározott mértékű szabadidő illeti meg. A szabadidő pénzben történő megváltását a Kttv.-ben meghatározott esetben az általános elnökhelyettes engedélyezi.
(5) A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői munkakört betöltő köztisztviselő is jogosult.
(6) A szabadidő és szabadidő-átalány nyilvántartásáról, kiadásáról, valamint megváltásáról az igazolt jelenléti ív, valamint az elrendelés alapján a Gazdasági Főosztály gondoskodik.
ÁTIRÁNYÍTÁS, HELYETTESÍTÉS
15. § (1) Egy személy (munkakör) helyettesítését egy vagy – a feladatok megosztásával – legfeljebb két köztisztviselő láthatja el. A helyettesítési díj mértéke:
a) két személy által történő helyettesítés esetén a helyettesítési díj a Kttv. szerinti kereteken belül, a munkavégzés arányában illeti meg a helyettesítőket,
b) törekedni kell arra, hogy a köztisztviselő(k) részére megállapított helyettesítési díj összességében ne haladja meg a helyettesített köztisztviselő illetményét.
(2) Az átirányításra és a helyettesítési díj mértékére az önálló szervezeti egység vezetője írásban, feljegyzés formájában az elnök részére tesz javaslatot az illetékes elnökhelyettes, valamint az általános elnökhelyettes jóváhagyása mellett. A feljegyzést a Jogi és Humánpolitikai Főosztályra kell benyújtani. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály a humánpolitikai vezetői láttamozását, a Gazdasági Főosztály pénzügyi ellenjegyzését, valamint az általános elnökhelyettes támogató aláírását követően a kezdeményező feljegyzést továbbítja elnöki döntésre. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.
A SZABADSÁG MÉRTÉKE, SZABADSÁGOLÁSI TERV KÉSZÍTÉSE, SZABADSÁG KIADÁSA
16. § (1) Az önálló szervezeti egységek – a köztisztviselők igényeit is figyelembe véve – a Kttv.-ben meghatározottak szerint kötelesek szabadságolási tervet készíteni. A szabadságolási terv határidőben történő elkészítéséért, valamint a tárgyévi szabadságok jogszabálynak megfelelő kiadásáért az önálló szervezeti egységek vezetői felelősek.
(2) A köztisztviselő a Jogi és Humánpolitikai Főosztály által e célra rendszeresített szabadság-nyilvántartó lapon köteles engedélyeztetni az önálló szervezeti egység vezetőjével éves szabadságának és a tanulmányi célú munkaidő-kedvezmény igénybevételét. A szabadság-nyilvántartó lapon fel kell tüntetni a távollétek további eseteit is.
(3) A Hivatalban minden évben figyelembe kell venni az igazgatási szünetre vonatkozó kormányrendelet rendelkezéseit azzal, hogy a Hivatal munkatársai törekedjenek szabadságukat ebben az időszakban kivenni úgy, hogy ezen időszak alatt az önálló szervezeti egységek vezetői felelősek a zavartalan ügymenet és feladatellátás biztosításáért.
V. FEJEZET
A CAFETÉRIA-JUTTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE, ELSZÁMOLÁSÁRA ÉS VISSZATÉRÍTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A CAFETÉRIA-JUTTATÁSOKRA JOGOSULTAK KÖRE, A CAFETÉRIA-JOGOSULTSÁG ÉS A CAFETÉRIA-JUTTATÁSOK FOLYÓSÍTÁSA3
17. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult a Hivatal munkatársa. A munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók cafetéria-jogosultságára a Kttv. 151. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a cafetéria-jogosultság tekintetében illetmény alatt munkabért kell érteni.
(2) Az érintett munkatárs cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 70. § (3) bekezdése, a 78. § (3) bekezdése szerinti esetben járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.
(3)4 A próbaidejüket töltő munkatársak a cafetéria juttatásra a jogviszonyban töltött napokkal arányos mértékben jogosultak.
(4)5 Amennyiben a munkatárs jogviszonya a próbaidő alatt megszűnik, a Hivatal az időarányos cafetéria-juttatást a jogviszony megszűnésétől számított 15 napon belül folyósítja.
ÉVES CAFETÉRIA-KERET
18. §6 (1) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: éves cafetéria-keret) a jogosult munkatársak tekintetében egységes mértékű, a hatályos költségvetési törvényben meghatározott összeg, mely fedezetet nyújt a cafetéria-juttatásokra, valamint a béren kívüli juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő Hivatalt terhelő közterhek megfizetésére.
(2) Az éves cafetéria-keret ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult az a munkatárs, akinek a Hivatallal fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy év közben szűnik meg, különös tekintettel az év közben lejáró határozott idejű kinevezéssel vagy munkaszerződéssel rendelkező munkatársakra.
VÁLASZTHATÓ CAFETÉRIA-JUTTATÁSOK
19. §7 A cafetéria-juttatások rendszere a következő, a Kttv. szerinti béren kívüli juttatásokat tartalmazza:
Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára,
b) vendéglátás alszámlájára,
c) szabadidő alszámlájára
utalt támogatás.
A CAFETÉRIA-JUTTATÁS IGÉNYLÉSE, AZ ELSZÁMOLÁS ÉS A VISSZATÉRÍTÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
20. § (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a 19. §-ban meghatározott, a munkatárs választása szerinti cafetéria-juttatási elemekre vehető igénybe, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) meghatározott mértékben és feltételekkel, a munkatárs elektronikus úton megtett nyilatkozata (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján.
(2) A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható.
(3) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át.
(4)8
21. §9 (1) A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges elektronikus programot a Gazdasági Főosztály teszi elérhetővé a munkatársak részére az intraneten keresztül. Az elektronikus program elérhetőségéről, a választható cafetéria-juttatás maximális mértékéről, az éves cafetéria-keretet terhelő közterhek mértékéről a Gazdasági Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a munkatársakat.
(2) A munkatárs az elektronikus programban kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat egy általa aláírt példányát az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Gazdasági Főosztályra.
(3) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a munkatársat a Gazdasági Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a munkatárs a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni.
22. § (1) A munkatárs a Gazdasági Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben bármilyen okból módosul.
(2) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a munkatársat a Gazdasági Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és az elektronikus programot a munkatárs számára elérhetővé teszi. A munkatárs a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 21. § (2) bekezdése szerint teljesíti.
(3)10 A Hivatal a cafetéria-juttatás folyósítását a próbaidő leteltét követő 15 napon belül teljesíti.
(4)11 Ha a munkatárs jogviszonya megszűnik, vagy cafetéria-juttatásra év közben egyéb okból nem jogosult, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás – Gazdasági Főosztály által meghatározott – időarányos részét meghaladóan igénybe vett összegét visszafizetni.
(5)12 A visszafizetés módja elsősorban a munkatársat megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a munkatárs részéről átutalással történik.
(6)13 A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.
SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA
23. §14 (1) A munkatárs a Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára,
b) vendéglátás alszámlájára,
c) szabadidő alszámlájára
igényelhet juttatást alszámlánként vagy valamennyi alszámlára kiterjedően.
(2) A Széchenyi Pihenőkártya juttatás folyósításának alapfeltétele, hogy a munkatárs rendelkezzék olyan, a pénzforgalmi szolgáltatójánál nyitott és vezetett, korlátozott rendeletetésű fizetési számlával, amelyen lévő pénzeszközök kizárólag a vonatkozó jogszabályban meghatározott célokra használhatók fel.
(3) Az igénylés során a munkatárs – az éves cafetéria-keret és az Szja tv.-ben meghatározott mértékek mellett –alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított juttatás összegét is. A munkatárs a más juttatótól származó juttatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.
(4) A Hivatal a juttatást a munkatárs nyilatkozata szerint utalja el.
(5) A munkatárs által az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség.
(6) A munkatárs által az utalás évét követő második naptári év május 31-ig fel nem használt juttatás terhére a pénzforgalmi szolgáltató a munkatárssal szemben jogosult a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértékű díjat felszámítani.
PÉNZJUTTATÁS15
24. §16
25. §17
26. §18
27. §19
1
Az utasítást az 1/2021. (III. 3.) MEKH utasítás 2. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2021. március 4. napjával.
2
A 2. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
3
Az 1. melléklet 17. §-át megelőző alcím az 1/2017. (III. 3.) MEKH utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.
4
Az 1. melléklet 17. § (3) bekezdését az 1/2017. (III. 3.) MEKH utasítás 2. pontja iktatta be, szövege az 1/2018. (XII. 21.) MEKH utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.
5
Az 1. melléklet 17. § (4) bekezdését az 1/2017. (III. 3.) MEKH utasítás 2. pontja iktatta be.
6
Az 1. melléklet 18. §-a az 1/2018. (XII. 21.) MEKH utasítás 2. pontjával megállapított szöveg.
7
Az 1. melléklet 19. §-a az 1/2018. (XII. 21.) MEKH utasítás 3. pontjával megállapított szöveg.
8
Az 1. melléklet 20. § (4) bekezdését az 1/2017. (III. 3.) MEKH utasítás 10. pontja hatályon kívül helyezte.
9
Az 1. melléklet 21. §-a az 1/2018. (XII. 21.) MEKH utasítás 4. pontjával megállapított szöveg.
10
Az 1. melléklet 22. § (3) bekezdése az 1/2018. (XII. 21.) MEKH utasítás 5. pontjával megállapított szöveg.
11
Az 1. melléklet 22. § (4) bekezdése az 1/2018. (XII. 21.) MEKH utasítás 5. pontjával megállapított szöveg.
12
Az 1. melléklet 22. § (5) bekezdése az 1/2017. (III. 3.) MEKH utasítás 6. pontjával megállapított szöveg.
13
Az 1. melléklet 22. § (6) bekezdését az 1/2017. (III. 3.) MEKH utasítás 7. pontja iktatta be.
14
Az 1. melléklet 23. §-a az 1/2018. (XII. 21.) MEKH utasítás 6. pontjával megállapított szöveg.
15
Az 1. melléklet 24. §-át megelőző alcím az 1/2017. (III. 3.) MEKH utasítás 9. pontjával megállapított szöveg.
16
Az 1. melléklet 24. §-át az 1/2018. (XII. 21.) MEKH utasítás 8. pontja hatályon kívül helyezte.
17
Az 1. melléklet 25. §-át és az azt megelőző alcímet az 1/2017. (III. 3.) MEKH utasítás 10. pontja hatályon kívül helyezte.
18
Az 1. melléklet 26. §-át és az azt megelőző alcímet az 1/2017. (III. 3.) MEKH utasítás 10. pontja hatályon kívül helyezte.
19
Az 1. melléklet 27. §-át és az azt megelőző alcímet az 1/2017. (III. 3.) MEKH utasítás 10. pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás