BÜ BH 2015/2
BÜ BH 2015/2
2015.01.01.
A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének megállapítása indokolt, ha az irányadó tényállás szerint a tettes az ágyban fekvő sértettet egy 190 cm hosszúságú léccel és egy ismeretlen eszközzel is kitartóan, durván, folyamatosan közepes vagy azt meghaladó erővel bántalmazta, a sértettnek koponyatöréseket, agyzúzódást, a nyaki képletek súlyos sérülését, sorozat-bordatörést, tüdőzúzódást, vérbelehelést okozott, s ezáltal a sértett halála – mintegy 20-40 percen belül – bekövetkezett [1978. évi IV. tv. 166. § (1) bek., (2) bek. d) pont].
[1] A terheltet a törvényszék a 2012. március 6-án kelt ítéletével az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 166. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés d) pontja szerint minősülő emberölés bűntette miatt 16 évi fegyházbüntetésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte.
[2] A terhelt és a védő fellebbezése folytán a másodfokú bíróságként eljáró ítélőtábla a 2012. szeptember 20. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a lefoglalt bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezést és a bűnügyi költség összegszerűségét illetően megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta.
[3] A bíróság az alábbi tényállást állapította meg.
[4] A 30 éves, büntetlen előéletű terhelt sem a cselekmény elkövetésekor, sem a bűncselekmény elbírálásakor nem szenvedett az elmeműködés olyan kóros állapotában, amely cselekményének társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében, vagy e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában gátolta vagy korlátozta volna.
[5] Ugyanakkor a terhelt rendszeresen és nagymértékben fogyasztott szeszes italt, ittas állapotban agresszív megnyilvánulásokra hajlamos, kötekedő, korábbi partnerére – B.-né G. N. Zs.-re – fokozottan féltékeny személy volt.
[6] 2010. augusztus 21-én B.-né G. N. Zs. közölte a terhelttel, hogy E. S. házassági ajánlatot tett neki, mire a terhelt indulatos állapotba került, és közölte, hogy ezért a sértettet meg fogja verni.
[7] 2010. augusztus 23-án a terhelt nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztott, amelytől ittas állapotba került.
[8] Este 18 óra körül korábbi partnerével M.-n, a kocsmában folytatta az italozást, amikor meglátta E. S. sértettet. Ekkor ismét kijelentette, hogy meg fogja verni, mire B.-né G. N. Zs. csitítani próbálta, majd kb. 22 óra tájban, miután a kocsmából mindketten kijöttek, a volt partnere a terheltet magára hagyta.
[9] Ilyen előzmények után 2010. augusztus 24-én hajnali fél három körül a terhelt megjelent E. S. sértett lakásán, a kerítéskaput benyomva oda bement, és az egyik szobában az ágyon fekvő sértetthez lépett, s egy kb. 190 cm hosszú, 20 cm széles és 2 cm vastag léccel, valamint egy pontosan meg nem határozható másik eszközzel durván ütlegelni kezdte.
[10] A bántalmazás során a faléc több darabra tört.
[11] Az ágyon hason fekvő sértettet
[12] - a fején két esetben, közepes erővel
[13] - a hátán legalább két esetben közepest meghaladó erővel
[14] - és további egy esetben a hátán közepesnél kisebb erővel, majd a sértettet hanyatt fekvő testhelyzetben
[15] - legalább három alkalommal közepest meghaladó erővel arcon,
[16] - legalább egy alkalommal közepesnél kisebb erővel mellkason,
[17] - legalább két alkalommal kisebb erővel jobb felkaron megütötte.
[18] A kitartó és durva bántalmazás következtében a sértett a hajas fejbőr és az arckoponya repesztett sebzését, hámhorzsolásokat, mindkét szemgödör többszörös, darabos törését, többszörös és durva orrcsont-törést, a felső állcsont fogmeder nyúlványának törését, pajzsporc felső szarvának törését, a gégeizomzat bevérzését, a mellkas és a hát bőrzúzódását, kétoldali sorozat-bordatörést, mellkasi vérgyülemet, a bordatörések következtében tüdőzúzódást, a karok és kezek hámsérüléseit, az ujjak és középkéz csontjának törését szenvedte el.
[19] A sértett halála a bántalmazás következtében kb. 20-40 perc múlva a helyszínen bekövetkezett.
[20] A jogerős ítélet ellen a terhelt korábban már nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyet a Kúria a 2013. május 6-án kelt határozatával mint törvényben kizárt indítványt elutasított.
[21] A jogerős határozat ellen a terhelt védője tartalmilag a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjaira hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.
[22] A felülvizsgálati indítványban a védő arra hivatkozott, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, továbbá a bűncselekmény törvénysértő minősítése és a büntető anyagi jog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.
[23] Indokai szerint a sértett halálát olyan kevés számú és kis erejű ütések okozhatták, amelyek nem eredményeztek az élet kioltásával rendszerint együtt járót lényegesen meghaladó szenvedést, testi vagy lelki gyötrelmet, ezért a cselekmény nem minősülhetett különös kegyetlenséggel elkövetettként.
[24] Mindezek alapján a cselekmény minősítésének megváltoztatását, és lényegesen enyhébb, a Btk. 166. § (1) bekezdése szerinti büntetés kiszabását indítványozta.
[25] A Legfőbb Ügyészség átiratában a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.
[26] A felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben pedig nem alapos.
[27] Törvényben kizárt a felülvizsgálati indítvány azon részében, amelyben az erőbehatások számára, súlyára és az eszközre hivatkozással sérelmezi a cselekmény jogi minősítését.
[28] A védő ugyanis azt állítja, hogy a sértett fejére kettő, a hátára ugyancsak kettő, míg a mellkasára egy ütést mért a terhelt, ugyanis ezen túlmenően az elsőfokú bíróság ítéletében „nincs egyéb bántalmazás konkrétan megállapítva”.
[29] A Be. 423. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és az sem közvetlenül, sem közvetve, a bizonyítékok értékelésén keresztül nem támadható.
[30] A felülvizsgálati indítványban felvetett jogkérdések, nevezetesen a bűncselekmény helyes minősítése kizárólag változatlan tényállás mellett válaszolhatók meg.
[31] Az irányadó tényállás szerint viszont a sértett bántalmazása „kitartó, durva, folyamatos” volt, amelynek során minimálisan 11, túlnyomó részben közepes vagy azt meghaladó erőbehatás érte, amelynek következtében rendkívül súlyos koponyatöréseket, agyzúzódást, nyaki képletek súlyos sérülését, sorozat- bordatörést és azzal összefüggésben tüdőzúzódást, következményes vérbelehelést szenvedett el.
[32] Ebből következően e tények alapján kell állást foglalni a cselekmény minősítését illetően is.
[33] Az elkövetés eszközének állagával kapcsolatos védői megállapításnak – miszerint a léc „korhadt” állapotú lett volna – nincs az ítéletben ténybeli alapja, következésképpen az a felülvizsgálat során figyelembe sem vehető, annál is inkább, mivel a tényállás szerint nem≡csak a 190 cm hosszú léccel, hanem egy ismeretlen eszközzel is történt a sértett bántalmazása.
[34] Ettől függetlenül a sérülések helye és jellege már önmagában is következtetési alap lehet a bántalmazás mikénti megítélésére, és a cselekmény minősítésére.
[35] A terhelt a sértett fején okozott rendkívül súlyos sérüléseket, nevezetesen az arckoponya, mindkét szemgödör, az orrcsont, az állcsont és a pajzsporc durva törését. A kétoldali sorozat-bordatörés pedig súlyos tüdőzúzódást eredményezett, amely végeredményben vérbeleheléshez, légzési elégtelenséghez, illetve a sértett halálához vezetett.
[36] A felülvizsgálat során irányadó tényállás rögzítette azt is, hogy a sértett halála a bántalmazás elszenvedését követően, a terhelt távozása után kb. 20-40 perc elteltével következett be, következésképpen a kitartó, durva és eszközös bántalmazás során a sértett még életben volt.
[37] A védő által is hivatkozott 15. számú irányelvben írtak értelmében a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapításánál elsősorban emberiességi, valamint erkölcsi szempontok a meghatározók.
[38] A különös kegyetlenség fogalma alá az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghezvitt ölési cselekmények vonhatók.
[39] Elsősorban a sértettnek okozott sérülések száma, súlya és jellege a meghatározó, ezekből általában következtetés vonható az elkövetés embertelenségére.
[40] Annak, hogy a sértett eszméletlensége folytán ténylegesen elviselt-e fájdalomérzést, nincs jelentősége, nincs különösebb jelentősége ugyanígy az elkövetés eszközének sem.
[41] Az elkövető tudatának az elkövetés idején át kell fognia a végrehajtás különös kegyetlenségét. Az elkövető ezzel kapcsolatos tudattartalmára a sérülések számából, a bántalmazás hosszan tartó, elhúzódó voltából, a sértett esetlegesen látható szenvedéséből, illetőleg a sértettnek a végrehajtás ideje alatt tanúsított magatartásából vonható következtetés [Legfelsőbb Bíróság 15. számú irányelv 4) pontja].
[42] Az irányadó tényállás alapján az alapügyben eljárt bíróságok a fenti szempontokat követve helyes jogi érvek alapján, a büntető anyagi jog szabályainak sérelme nélkül minősítették a terhelt élet elleni bűncselekményét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének.
[43] A felülvizsgálati eljárásban anyagi jogszabálysértés hiányában viszont a törvényes büntetési keretben kiszabott büntetés enyhítésére nincs lehetőség.
[44] A Legfőbb Ügyészség átiratában azon jogi véleménynek is hangot adott, hogy a terhelt cselekménye a Btk. 166. § (2) bekezdés j) pontja szerint is minősülhet, ugyanis a hajnali órákban, az alvó sértettre támadt rá, aki ennek következtében sem a behatolást, sem a váratlan támadást nem érzékelhette, következésképpen védekezésre sem volt lehetősége.
[45] A Kúria a Be. 423. § (4) bekezdése szerint a megtámadott határozatot – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, következésképpen a súlyosabb minősítés lehetőségének vizsgálata kívül esett jelen felülvizsgálat törvényileg szabályozott keretein.
[46] A felülvizsgálati indítvány hivatkozott arra is, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, azonban a védő ezzel kapcsolatos jogi érvekre nem utalt. Ugyanakkor a felülvizsgálat során a Kúria megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok az irányadó tényállás alapján a bűnösség kérdésében, a cselekmény minősítését illetően, illetve a kiszabott büntetés törvényessége tekintetében helytálló jogi érvek alapján törvényesen foglaltak állást, és ezzel kapcsolatosan indokolási kötelezettségüket is teljesítették.
[47] A Kúria a Be. 423. § (5) bekezdésében írt felülvizsgálati kötelezettségének eleget téve megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok nem követtek el olyan feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem, amely a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálatot megalapozhatta volna.
[48] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Be. 426. § alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 257/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás