21/2015. (IX. 2.) IM rendelet

1. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben (a továbbiakban: Are. tv.) kezdeményezett adósságrendezési eljárásban

(2)² Ha az adósságrendezés kezdeményezésekor nem került sor környezettanulmány készítésére, de az adósságtörlesztési terv elkészítéséhez környezettanulmány készítése indokolt, a környezettanulmányt az Are. tv. és az e rendelet szerinti teljes tartalommal kell elkészíteni.

(3) A Családi Csődvédelmi Szolgálat az (1) bekezdés a) pontja szerinti környezettanulmány elvégzésére vonatkozóan beszerzi az ismert hitelezők írásbeli nyilatkozatát, ha ezek a hitelezők erre vonatkozóan korábban még nem nyilatkoztak. A nyilatkozatot a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül kell megtenni. A nyilatkozattételre vonatkozó felhívás és a nyilatkozat faxon vagy elektronikus levélben is megküldhető. Az Are. tv. 5. § 24. pontja szerinti főhitelező a környezettanulmány elvégzésére vonatkozó megkeresését az Are. tv. 20. § (5) bekezdése, illetve 21. § (3) bekezdése szerinti iratokkal együtt küldi meg az adós lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervéhez.

(4) A környezettanulmány elkészítésére a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve az Are. tv. 24. §-ában megjelölt jegyzőt, illetve jegyzőket kéri fel. A jegyző kijelöli a környezettanulmány előkészítéséért felelős személyt.

(5) A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve által az e rendeletben meghatározott feladatra kijelölt személy – az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a családi vagyonfelügyelő – közreműködik a környezettanulmány elvégzésében, részt vesz a helyszíni megtekintésen, előkészíti a környezettanulmány megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet.

(6) A környezettanulmány elkészítésében nem vehet részt olyan személy,

(7) A környezettanulmány jegyzőkönyvére a Családi Csődvédelmi Szolgálat formanyomtatványt alakít ki, amelyet közzétesz a honlapján.

(8) A környezettanulmány elkészítéséhez az adós, adóstárs lakóhelyéül szolgáló ingatlant, – ha az adós vagy az adóstárs lakóhelye nem a jelzálogjoggal terhelt vagy a pénzügyi lízingszerződéssel érintett lakóingatlanban van, akkor ez utóbbi ingatlanra vonatkozó adatokat is – a helyszíni megtekintés alapján kell a környezettanulmányban rögzíteni.

2. § (1) A környezettanulmány elkészítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza

(2) A környezettanulmány készítésekor az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő személyek lakhatását biztosító lakáskörülményekre vonatkozóan a lakóingatlanban életvitelszerűen együtt élő személyek adatainak a lakcímadatokkal történő összehasonlítását is el kell végezni.

(3) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a lakóingatlanban életvitelszerűen együtt élő személyek lakáshasználatának jogcímét, a lakáshasználók hozzátartozói minőségét, továbbá azt, hogy

(4) A környezettanulmányban fel kell sorolni az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő személyek közül azokat, akik tanulás, munkavállalás vagy egyéb célból ideiglenesen más településen vagy külföldön tartózkodnak, de a lakcímadatok alapján az adós, adóstárs által tulajdonolt vagy lízingelt lakóingatlanban rendelkeznek lakóhellyel. Ha a körülmények nem utalnak ennek az ellenkezőjére, ezeket a személyeket – az Are tv. 1. melléklet 3. pont e) és i) alpont szerinti adatok vizsgálatakor – az adós, adóstárs lakóingatlanában együtt élő személyek között kell számításba venni.

3. § (1) Az Are. tv. 1. melléklet 4. pont szerinti vagyonleltár vizsgálatakor az adóst és az adóstársat nyilatkoztatni kell arról, hogy a vagyontárgyak az adós lakóhelyéül szolgáló ingatlanban, az adós vagy adóstárs tulajdonában lévő másik ingatlanban vagy egyéb helyen találhatók, vannak-e külföldön fellelhető lakóingatlanok vagy más vagyontárgyak, a vagyontárgyak kinek a birtokában vagy használatában vannak, és az említettek a használat fejében fizetnek-e ellenértéket.

(2) Az adós a környezettanulmány elkészítéséhez vagyontípusonként összesítetten köteles bemutatni, hogy mely vagyontárgyakat tüntetett fel a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételről szóló 230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint. A környezettanulmány tartalmazza ezeknek a vagyontárgyaknak a típusát, számát, minőségi, avultsági jellemzőit. Ha ezeknek a vagyontárgyaknak összetétele vagy értéke vélhetően meghaladja a Korm. rendeletben megengedett mértéket, a Családi Csődvédelmi Szolgálat vagy a családi vagyonfelügyelő az adóst, illetve az adóstársat tájékoztatja arról, hogy ezekre vonatkozóan külön adategyeztetésre kerül sor a Családi Csővédelmi Szolgálat által megjelölt módon. A tájékoztatás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és fel kell hívni az adós, adóstárs figyelmét az adósságrendezésbe tartozó vagyon jogellenes elvonásának jogkövetkezményeire.

(3) A környezettanulmányban – a lakóingatlanra és annak használatára vonatkozó – alábbi adatokat kell ismertetni:

(4) Az adós – az Are. tv. 5. § 19. pontja szerinti feltételek fennállása esetén – a környezettanulmány elkészítéséhez köteles bemutatni, hogy mely vagyontárgyakat (gépjárművek, eszközök, felszerelések, készletek) használ rendszeresen az Are. tv. 19. pontja szerinti egyéni vállalkozásához.

(5) A környezettanulmány készítésekor az adós és az adóstárs köteles nyilatkozni arról, hogy öt éven belül kötött-e olyan jogügyletet, amelynek eredményeképpen 500 000 Ft-nál magasabb értékű vagyona elidegenítésére került sor, és ennek során a bevételt hogyan használta fel. Nyilatkozni köteles továbbá az öt éven belüli olyan jogügyletekről, amelynek során más személy 500 000 Ft-ot meghaladó kötelezettségéért kezességet, óvadékot vagy zálogkötelezettséget vállalt.

4. § (1) A környezettanulmány elkészítéséhez az adóssal és az adóstárssal egyeztetett időpontban, hétköznap 8 és 19 óra között kell a helyszíni megtekintést lefolytatni és a jegyzőkönyvet felvenni. Az időpont egyeztetést a környezettanulmány előkészítésért felelős személy végzi el az adóssal, valamint a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve, illetve a családi vagyonfelügyelő bevonásával. A helyszíni megtekintésen a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervénél foglalkoztatott személy, illetve a családi vagyonfelügyelő is részt vesz.

(2) Az adós és az adóstárs köteles a személyazonosító okmányát bemutatni, a környezettanulmány elkészítéséhez a szükséges felvilágosítást megadni, annak elkészítésében az adatok, nyilatkozatok és egyéb tájékoztatás megadásával együttműködni. Ha ezt a kötelezettségét megszegi, ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és fel kell hívni az Are. tv. 2. § (3) bekezdés szerinti kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire.

(3) A helyszíni megtekintés lefolytatását követően a jegyzőkönyvet a jelenlévőknek be kell mutatni, észrevételeiket fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az adós nyilatkozatát, amely szerint az általa megadott információk teljes körűek és megfelelnek a valóságnak. A jegyzőkönyvet a jelenlévőkkel alá kell íratni. A jegyzőkönyvet a jegyző által a környezettanulmány előkészítésével megbízott személy és a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve által megbízott személy, illetve a családi vagyonfelügyelő hitelesíti.

(4) A jegyzőkönyvet a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve, illetve a családi vagyonfelügyelő a bíróságnak, az ismert hitelezőknek és a jegyzőnek megküldi.

5. §³ A környezettanulmány elkészítésének díja 5400 Ft, az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyszerűsített környezettanulmány díja pedig 2700 Ft. Ezen összegek kétharmada a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervét illeti meg. A díjat az adósnak a települési önkormányzat által megadott számlára kell befizetnie, legkésőbb a környezettanulmány elkészítését követő nyolc munkanapon belül. A települési önkormányzat negyedévente, a negyedév utolsó napjától számított 30 napon belül utalja át a díjbevételeknek a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervét megillető hányadát a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervének kincstári számlájára.

6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. alcím e rendelet kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.