215/2015. (VII. 31.) Korm. rendelet
a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság működésével összefüggő kormányrendeletek módosításáról1
2015.08.31.
„(1b) Az Eximbank az 1. § (1) bekezdés d), f) és g) pontjában szereplő, hitelintézetnek nem minősülő pénzügyi intézménynek csak abban az esetben nyújthat az e rendelet hatálya alá tartozó refinanszírozási hitelt, ha a pénzügyi intézmény – így különösen a pénzügyi vállalkozás – bemutatja az Eximbank részére, hogy rendelkezik a szükséges prudenciális előírásokat tartalmazó belső szabályzattal. Az Eximbank az erre vonatkozó követelményt üzletpolitikájában rögzíti vagy a követelmény teljesülését belső szabályzatában leírt módon ellenőrzi.”
(2) Az R1. 2. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Az Eximbank a következő, a 6. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő exporthitelek, refinanszírozási exporthitelek, egyéb export célú hitelek, egyéb export célú refinanszírozási hitelek, versenyképességet javító hitelek, versenyképességet javító refinanszírozási hitelek és exportkövetelések megvásárlásához nyújtott refinanszírozási hitelek kapcsán számolhat el a központi költségvetéssel a magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint:)
„g) a 6. § (11) bekezdésében meghatározott külkereskedelmi szerződés teljesítésében részt vevő belföldi gazdálkodó szervezet vevőinek – feltéve, ha a 6. § szerinti, a magyar származású export mértékére vonatkozó feltételek teljesülnek –”
(E rendelet alkalmazása szempontjából:)
„e) export: olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet a gazdálkodó szervezet a számviteli szabályok szerint exportárbevételként számol el, ideértve a Törvény 1. § (5a) bekezdése szerinti beszállítói ügylet vagy exportcélú befektetés eredményeként keletkező árbevételt, exportárbevételt is, valamint a 6. § (11) bekezdése vonatkozásában a belföldi gazdálkodó szervezet teljesítése eredményeként létrejövő árbevételt is;”
„(1) Áruexport e rendelet szerint akkor finanszírozható, ha a külkereskedelmi szerződés alapján teljesített ügylet keretében kiszállításra kerülő áruk legalább fele magyar származásúnak minősül, amely feltétel teljesülését az Eximbank belső szabályzatában foglaltak szerint ellenőrzi. Az áruk magyar származásának megállapítására és igazolására a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet rendelkezéseit, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában foglaltakat, valamint a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles a származási bizonyítványt az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől beszerezni és azt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó hitelintézethez benyújtani.”
„(3) Építési, szerelési, technológiai szerelési, tervezési és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó külkereskedelmi szerződés e rendelet szerint akkor finanszírozható, ha a finanszírozási költségekkel csökkentett értékének legalább egynegyed része magyar származású exportnak minősül. Erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Eximbank által jóváhagyott eljárás alapján állít ki származási igazolást. Egynegyed résznél kisebb magyar származású export esetében a finanszírozás csak a magyar származású export exporthitelezésére, valamint az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő követelésvásárlásra terjedhet ki. Amennyiben a külkereskedelmi szerződés részteljesítést is lehetővé tesz, a részteljesítés elfogadottnak tekinthető, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a kivitelezési ütemtervben előre meghatározott magyar hányadnak.”
„(8) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott alacsonyabb magyar származású export esetén – amely azonban nem lehet kevesebb, mint az (1) és (3) bekezdésben meghatározott arány fele – teljes finanszírozás abban az esetben nyújtható, ha az exportügylet megvalósulásához nemzeti érdek fűződik. A nemzeti érdekű finanszírozás jóváhagyása a Törvény 1. § (2) bekezdése szerinti miniszter által jóváhagyott döntési rendben meghatározott eljárás szerint történik. Nemzeti érdekű finanszírozás akkor nyújtható, ha a Magyarország hatályos külgazdasági stratégiájában foglaltakra tekintettel a külkereskedelmi szerződés teljesítésében részt vevő belföldi gazdálkodó szervezetnél az ügylet hatására a) a finanszírozási szerződés megkötésének évét megelőző lezárt üzleti évhez képest a foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszámának – így különösen a fő tevékenységet támogató létszámának – legalább 15%-kal történő növelése,
b) új exportpiacok megszerzése magyar származású áruk kivitelének megkezdésével vagy a meglévő exportpiacokon az export volumenének legalább 10%-kal történő növelése,
c) a beszállítói tevékenység volumenének 15%-kal történő növelése, vagy
d) a megújuló energiaszektorba, vagy innovatív ágazatba tartozó ügyletek megvalósítása
következik be.
(9) Az Eximbank az üzletszabályzatban rögzíti, és legalább évente felülvizsgálja a nemzeti érdek meghatározását alátámasztó szempontokat, az annak igazolásául szolgáló eljárási szabályokat és dokumentációs követelményeket.
(10) Amennyiben az Eximbank több, egymással összefüggő szerződéshez kapcsolódóan nyújt finanszírozást, akkor az ebben a §-ban meghatározott mértékű magyar származású export mértékére vonatkozó előírásnak a több, egymással összefüggő szerződés alapján teljesített valamennyi exportügyletre vetítve kell teljesülnie.
(11) E § vonatkozásában külkereskedelmi szerződésnek minősül
a) a belföldi gazdálkodó szervezet,
b) – ha a teljesítés helye szerinti ország irányadó jogszabályai értelmében a belföldi gazdálkodó szervezet az adott országban nem jogosult a teljesítésre – a belföldi gazdálkodó szervezet által vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:2 §-a szerinti közvetlen vagy közvetett többségi befolyásával – a (3) bekezdés szerinti építési, szerelési, technológiai szerelési, tervezési és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó szerződések esetében legalább 33%-os részesedésével – az adott ország joga szerint alapított gazdasági társaság, vagy c) az a) és b) pontban meghatározottak hiányában a nem a teljesítés helye szerinti országban bejegyzett gazdálkodó szervezet
által aláírt, a magyar származású export mértékét is tartalmazó érvényes szerződés.”
c) 2. § e) pontjában az „exportőrnek és” szövegrész helyébe az „exportőrnek,” szöveg és
d) 2. § f) pontjában a „finanszírozásához nyújtott hitelek.” szövegrész helyébe a „finanszírozásához és” szöveg
2. A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása
(E rendelet alkalmazásában)
„h) export: olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet a gazdálkodó szervezet a számviteli szabályok szerint exportárbevételként számol el, ideértve az Etv. 1. § (5a) bekezdése szerinti beszállítói ügylet vagy exportcélú befektetés eredményeként keletkező árbevételt, exportárbevételt, valamint a 7. § (11) bekezdések vonatkozásában a belföldi gazdálkodó szervezet teljesítése eredményeként létrejövő árbevételt is;”
(E rendelet alkalmazásában)
„y) külföldi székhelyű hitelbiztosító: minden olyan nemzetközi szervezet, OECD tagországban bejegyzett biztosító és exporthitel-ügynökség, amely a rá irányadó jog szabályai szerint jogosult nem piacképes kockázatokra vonatkozó biztosítási tevékenységet végezni.”
(A Mehib Rt. által biztosítható:)
„b) a külföldi adóssal szembeni exportirányú külkereskedelmi szerződésből és hitelszerződésből származó követelés, ideértve az érdekeltség biztosítottól átvett áru külföldi adós részére történő továbbértékesítéséből, vagy az érdekeltség általi feldolgozását követő továbbértékesítéséből származó követelését is, feltéve, hogy a külkereskedelmi keretszerződés keretében teljesített export megfelel a 7. § (1) vagy (7) bekezdésében előírt magyar hányadra vonatkozó előírásoknak,”
(A Mehib Rt. által biztosítható:)
„k) a 7. § (11) bekezdésében meghatározott külkereskedelmi szerződés keretében teljesített exporthoz kapcsolódó nem piacképes kockázat, feltéve, ha a 7. §-ban szereplő, a magyar származású export mértékére vonatkozó előírások teljesülnek.”
„(1) Áruexport esetén a Mehib Rt. kockázatviselésének feltétele, hogy a külkereskedelmi ügylet keretében kiszállított áruk legalább fele magyar származásúnak minősüljön, amely feltétel teljesülését a Mehib Rt. belső szabályzatában foglaltak szerint ellenőrzi. A részteljesítés elfogadottnak tekintendő, ha az áruexport részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a biztosítási kötvényben előre meghatározott teljesítési ütemterv szerinti magyar hányadnak. Amennyiben a biztosítási kötvényben nem kerül rögzítésre az áruexport teljesítési ütemterve, és a külkereskedelmi ügylet keretében megvalósuló áruexport az e bekezdésben előírt magyar hányadot nem éri el, úgy a Mehib Rt. kockázatvállalása – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a magyar hányadra terjedhet ki. Az áruk magyar származásának megállapítására és igazolására a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletet, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában foglaltakat, valamint a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles a származási bizonyítványt az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől beszerezni, és azt a Mehib Rt. részére átadni.”
„(3) Építési, szerelési, technológiai szerelési, tervezési és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó szerződések finanszírozási költségekkel csökkentett értékének legalább egynegyed részben magyar származású exportnak kell minősülnie. Erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Mehib Rt. által jóváhagyott eljárás alapján állít ki származási igazolást. Egynegyed résznél kisebb magyar hányad esetén a Mehib Rt. kockázatvállalása a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel csak a magyar hányadra terjedhet ki. Amennyiben a külkereskedelmi szerződés részteljesítést is lehetővé tesz, a részteljesítés elfogadottnak tekintendő, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a biztosítási kötvényben előre meghatározott magyar hányadnak. a) más biztosító által viszontbiztosított – a Mehib Rt. kockázatvállalását nem jelentő – szerződés esetén a viszontbiztosított hányadot figyelmen kívül kell hagyni,
b) a Mehib Rt. által nyújtott viszontbiztosítás esetén a Mehib Rt. által viszontbiztosított hányadot kell figyelembe venni.”
a) a belföldi gazdálkodó szervezet,
b) – ha a teljesítés helye szerinti ország irányadó jogszabályai értelmében a belföldi gazdálkodó szervezet az adott országban nem jogosult a teljesítésre – a belföldi gazdálkodó szervezet által vagy a Ptk. 8:2 §-a szerinti közvetlen vagy közvetett többségi befolyásával – a (3) bekezdés szerinti építési, szerelési, technológiai szerelési, tervezési és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó szerződések esetében legalább 33%-os részesedésével – az adott ország joga szerint alapított gazdasági társaság, vagy c) az a) és b) pontban meghatározottak hiányában a nem a teljesítés helye szerinti országban bejegyzett gazdálkodó szervezet
által aláírt, a magyar származású export mértékét is tartalmazó érvényes szerződés.”
(A kötött segélyhitelezés alanyai:)
„e) belföldi székhelyű, áru vagy szolgáltatás exportját végző gazdálkodó szervezet, amely cég Magyarországon bejegyzett fővállalkozóként, konzorcium vezetőjeként vagy a fogadó országban bejegyzett konzorcium vezetőjeként, vegyesvállalat tagjaként, vagy külföldi leányvállalata, fióktelepe által végzi a kötött segélyhitel tárgyát képező tevékenységet,”
(2) Az R3. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Kötött segélyhitel konstrukcióban az áruk és szolgáltatások származásával kapcsolatos előírásokra, az igazolás és ellenőrzés módjára a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható, nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28. ) Korm. rendelet 7. § (1)–(8) és (11) bekezdéseit kell alkalmazni.”
4. A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
(E rendelet alkalmazásában:)
„10. rövid lejáratú garancia: a finanszírozó hitelintézetnek a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 85/1998. Korm. rendelet) 8. § (1) bekezdése alapján nyújtott refinanszírozási hitelből refinanszírozott származékos kölcsönszerződés, vagy két évet meg nem meghaladó kölcsönszerződés biztosítékául a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) által, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (HL C 155., 2008.06.20. 10–22. o.) előírásaival összhangban vállalt garancia;”
(E rendelet alkalmazásában:)
„15. hitelfedezeti garancia: a legalább két éves, vagy két évet meghaladó futamidejű hitelhez az Eximbank által, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (HL C 155., 2008.06.20. 10–22. o.) előírásaival összhangban vállalt garancia;”
5. § Ez a rendelet 2015. augusztus 31-én lép hatályba.
