PÜ BH 2015/224
PÜ BH 2015/224
2015.08.01.
A kötbér fizetését vállaló kötelezett felróhatóságát nem a jogosultnak kell bizonyítania, hanem a kötelezett mentheti ki magát a kötbérfelelősség alól vétlensége, vagyis annak bizonyításával, hogy a kötbérrel szankcionált szerződésszegés elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 246. § (1) bek., 247. § (1) bek.].
[1] A felek között 2010. június 22-én mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jött létre a 2010. augusztus 1.-december 31. közötti időszakra naponta egy kamion, azaz 24 000 kg +5% mennyiségű nyers tej értékesítésére a felperes szarvasi, dunaújvárosi és kisapostagi telephelyén történő átadással kilogrammonként 0,29 euró vételáron. Arra az esetre, ha a felperes a szállítási, az alperes pedig az átvételi kötelezettségének nem tesz eleget, a felek a szerződésben a nem teljesített mennyiség vételára 50%-ának megfelelő mértékű kötbér fizetését kötötték ki. A szerződés teljesítését a felek kölcsönösen 50 000 euró mértékű bankgaranciával is biztosították.
[2] A felperes az első szállítástól kezdődően a vállaltnál kevesebb tejet adott át az alperes részére. Erre tekintettel az alperes – a kialakult helyzet rendezését célzó többszöri eredménytelen egyeztetést követően – 2010. december 30-án lehívta az 50 000 euró bankgaranciát, amelyet beszámított kötbérkövetelésébe.
[3] A felperes keresetében 50 000 euró, illetőleg annak forintegyenértéke és késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy nem saját hibájából, hanem vis maior miatt nem tudta a szerződésben meghatározott tejmennyiséget maradéktalanul átadni az alperes részére. Az alperes ezért jogosulatlanul hívta le a bankgaranciát.
[4] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Viszontkeresetet is előterjesztett a felperessel szemben, amelyben további 49 880,64 euró kötbér és járulékai megfizetésére tartott igényt.
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, és a felperest az alperes részére 39 892,46 euró és járulékai megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a viszontkeresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és a felperest terhelő marasztalás összegét 49 880,64 euróra felemelte. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[6] A jogerős ítélet indokolása szerint a perben rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a felperes vis maior esemény miatt nem tudta maradéktalanul leszállítani a szerződésben meghatározott tejmennyiséget, további megfelelő bizonyítást pedig e vonatkozásban a felperes felhívás ellenére sem ajánlott fel. A kötbérfelelősség alól ezért a felperes nem mentesülhet. A bankgarancia pedig a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben foglaltakból és a felperes szervezeti képviselőjének nyilatkozatából kitűnően a másik fél szerződésszegése esetére kívánt fedezetet biztosítani. Nem volt ezért akadálya annak, hogy az alperes a bankgarancia összegét a kötbérkövetelésébe beszámítsa.
[7] A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen a keresetének helyt adó döntés meghozatala és a viszontkereset elutasítása, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt – a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
[8] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria nem találta alaposnak.
[9] A Ptk. 246. § (1) bekezdése kimondja, hogy a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér).
[10] A felek a közöttük létrejött mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben – az írásba foglalt szerződés egyértelmű szövegezéséből kitűnően – meghiúsulási kötbér fizetését kötötték ki. Ezt a per egyéb adatai sem cáfolták. Az pedig a perben nem volt vitás, hogy a felperes a szerződésben vállalt tejmennyiséget maradéktalanul nem adta át az alperes részére. A kötbérrel szankcionálni kívánt szerződésszegés tehát – a jogerős ítélet indokolásában kifejtetteknek megfelelően – bekövetkezett.
[11] Kötbérfelelősség a Ptk. 246. § (1) bekezdése értelmében kétségkívül csak felróható szerződésszegéshez kapcsolódhat. A kötelezett felróhatóságát azonban nem a jogosultnak kell bizonyítania, hanem – mivel a kötbérfelelősség exkulpációs, azaz kimentéses felelősség – a kötelezett mentheti ki magát a kötbérfelelősség alól vétlensége, vagyis annak bizonyításával, hogy a szerződésszerű teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
[12] Önmagában abból azonban, hogy 2010-ben Magyarországon milyen időjárási körülmények uralkodtak, illetve, hogy ebben az időszakban a magyar mezőgazdaságot összességében mekkora kár érte, nem következik az, hogy a perbeli konkrét szerződésszegés nem róható fel a felperesnek. A 2003. évi XVI. törvény 8/A. §-ára hivatkozással tehát a felperes a kötbérfizetési kötelezettsége alól nem mentesülhet. Vétlensége alátámasztására alkalmas bizonyítást pedig a felperes a perben az elsőfokú bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tájékoztatása és felhívása ellenére sem ajánlott fel. Jogszabálysértés nélkül állapította meg ezért a bíróság, hogy a felperes a kötbérfelelősségét nem tudta kimenteni.
[13] Alaptalanul hivatkozott a felperes az alperes együttműködési és kárenyhítési kötelezettségének megsértésére is. A felperes ugyanis a szerződésben speciális termék, nyers tej szállítására vállalt kötelezettséget, amelyet naponta, meghatározott mennyiségben és minőségben kellett az alperes részére átadnia. A szerződésszegés bekövetkezését követően a kialakult helyzet rendezése érdekében a felperes által felajánlott – a rendelkezésre álló okiratokban rögzített – különféle megoldási javaslatok ennek az eredeti alperesi szerződési érdeknek a kielégítésére nem voltak alkalmasak. Az alperes ezért sem a Ptk. 4. §-ában, sem a 340. §-ában meghatározott kötelezettségeit nem szegte meg azzal, hogy ezeket az ajánlatokat nem fogadta el; magatartása joggal való visszaélésnek nem minősülhet.
[14] A bíróság a Ptk. 247. § (1) bekezdése alapján mérsékelheti a túlzott mértékű kötbér összegét. A felek közötti szerződésben kikötött kötbér mértékét azonban a felperes – nyilvánvalóan azért, mert azt a per adatai szerint saját ügyvezetője határozta meg – sem az elsőfokú eljárás során, sem az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében nem kifogásolta. A perben nem merültek fel egyéb olyan adatok sem, amelyek a kötbér mérséklését indokolttá tették volna. Nem sértett ezért jogszabályt a bíróság azzal, hogy a kötbért a Ptk. 247. § (1) bekezdése alapján nem mérsékelte.
[15] Mindezekre figyelemmel a bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül rendelkezett a kereset elutasításáról és a felperes kötbérben való marasztalásáról, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 20.806/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás