• Tartalom

2015. évi CCXXVII. törvény

2015. évi CCXXVII. törvény

az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosításáról1

2016.05.01.

1. § (1) Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tszszt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az építészeti-műszaki tervezési, kivitelezési szerződés (a továbbiakban együtt: szerződés) építőipari teljesítéséből eredő, e törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó (a továbbiakban együtt: fél) megbízására szakértői véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg.”

(2) A Tszszt. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény alkalmazásában
a) szerződést biztosító mellékkötelezettség a garancia, zálogjog és kezesség,
b) biztosítékot nyújtó személy: a garanciát vállaló pénzügyi intézmény vagy biztosító, a zálogkötelezett és a kezes.”

2. § A Tszszt. 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv)

b) tagjait az igazságügyi szakértők és az építési műszaki ellenőrök közül az építésgazdaságért felelős miniszter – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építőipari szakmai szervezetek véleményezése mellett – az igazságügyért felelős miniszter”

(egyetértésével nevezi ki.)

3. § (1) A Tszszt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ügyben eljáró szakértői tanács három tagját és közülük a szakértői tanács elnökét a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője jelöli ki a vizsgálandó építészeti-műszaki tervezési, illetve az építőipari kivitelezési munka szakterületének megfelelő, a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tagok közül. A szakértői tanács elnökének kizárólag igazságügyi szakértő jelölhető ki.”

(2) A Tszszt. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv nevében szakértői tanácsban két szakértő jár el, ha az ügyben a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg, és a vitatott bruttó érték nem haladja meg a 6 millió forintot. Ezen eljárásban a szakértői tanács elnökeként a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője vagy vezetőhelyettese vesz részt.”

4. § A Tszszt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adott ügy kapcsán a szakértői tanács tagjaként nem járhat el, aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint mint szakértő sem járhatna el. Az elfogultságát kell vélelmezni különösen annak, aki bármely fél megbízásából az adott ügy tárgyát képező építési beruházásnál korábban szakértőként járt el.”

5. § A Tszszt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakvélemény – a jogszabályban a szakértői vélemény tartalmára vonatkozó előírások szerint – a következő kérdések tárgyában készül:
a) a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő munkák leírása,
b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített munkák mennyiségének és minőségének meghatározása,
c) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett munkák meghatározása, és
d) a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke.”

6. § A Tszszt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot kivitelezési szerződés vizsgálata esetén – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kivétellel – a kivitelezés helyszínén végzi el. A szakértői vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.”

7. § A Tszszt. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleménye alapján a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése nem indokolt,
a) a garanciát vállaló pénzügyi intézmény vagy biztosító a garanciaszerződésben foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesíti,
b) a zálogjog a Ptk.-ban írt egyik módon sem érvényesíthető,
c) a kezes a kötelezett helyett való teljesítésre vállalt kötelezettségét nem teljesíti.”

8. § Ez a törvény 2016. május 1-jén lép hatályba.

9. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015. december 23. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. május 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére