PÜ BH 2015/228
PÜ BH 2015/228
2015.08.01.
I. A másodfokú bíróságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a per megszüntetése – többek között pergazdaságossági megfontolásból – elkerülhetővé váljék. Ezért ha a per megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható, a felet a per megszüntetése előtt megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni annak pótlására.
II. A társaságiforma-váltás nem jelenti a társaság átalakulását, ezért a végrehajtás megszüntetésére indult perben nem hat ki a peres fél perbeli jogképességére és nem teszi szükségessé a jogutódlás megállapítását sem [2006. évi IV. tv. (régi Gt.) 283. § (2) bek., 1952. évi III. tv. (Pp.) 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 251. § (2) bek.].
[1] A nyilvános részvénytársasági formában működő bank (a továbbiakban: Nyrt.) a 2007. március 30-án aláírt kölcsönszerződés alapján – zálogul lekötött ingatlanfedezet mellett – 103 739 svájci frank kölcsönt nyújtott a felpereseknek, akik a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeiket 2007. április 4-én közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban elismerték. Mivel a felperesek csak részben tettek eleget fizetési kötelezettségüknek, az alperes (az Nyrt.-vel azonos nevű, zártkörű részvénytársasági formában működő bank, a továbbiakban: Zrt.) 2011. szeptember 15-én azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést, majd a közjegyzői okirat záradékolásával 2013. május 14-én 92 976,93 CHF tőkének és kamatának a megfizetésére végrehajtást kezdeményezett a felperesek ellen.
[2] A felperesek az Nyrt.-vel szemben 2013. július 22-én előterjesztett keresetükben az ellenük indított végrehajtások megszüntetését kérték.
[3] Érvelésük szerint a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, mert a végrehajtás alapjául szolgáló kölcsönszerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 213. § (1) bek. c) és d) pontjaiba ütközően érvénytelen: a szerződő felek nem tüntették fel az árfolyamrést mint költséget, továbbá a szerződés nem tartalmazza azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható.
[4] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a kölcsönszerződés érvényes, mert tartalmazza a hiteldíj változtatásának feltételeit, az árfolyamrés nem tekinthető költségnek, jogszabályi rendelkezés pedig nem tiltotta, hogy a törlesztőrészletek forintellenértékét az adott értéknapon érvényes deviza eladási árfolyamon állapítsa meg.
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a végrehajtásokat megszüntette. Döntését azzal indokolta, hogy a kölcsönszerződés a régi Hpt. 213. § (1) bekezdés c) és d) pontjaiba ütközik, semmis, mert a szerződő felek az árfolyamrést mint költséget a szerződésükben nem tüntették fel, továbbá a szerződésük nem tartalmazza azon feltételeknek és körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható.
[6] Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy az árfolyamváltozás becsléssel való meghatározását a kölcsönszerződésnek nem kell tartalmaznia, az árfolyamrés mint költség százalékosan sem határozható meg és nem tartalmi eleme a fogyasztásikölcsön-szerződésnek.
[7] Kihangsúlyozta: részletesen meghatározta a kamat és a kezelési költség módosításának feltételeit, a felperesek pontosan azonosíthatták azokat az okokat, amelyek a kamatmódosítások szükségességét indokolták. A szerződés egészének érvénytelensége abban az esetben sem állapítható meg, ha a szerződésben rögzített oklista mégsem lenne teljes körű (6/2013. PJE 5. pontja).
[8] A másodfokú bíróság a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján – a Pp. 157. § a) pontjának és a Pp. 130. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásával – az elsőfokú bíróság ítéletét teljes terjedelmében hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette.
[9] Végzésének indokolásában kifejtette: a végrehajtás-megszüntetési pert a végrehajtást kérő ellen lehet megindítani, a végrehajtást kérő a Zrt. volt, de a jogi képviselővel eljáró felperesek igényüket az Nyrt.-vel szemben érvényesítették. A cégnyilvántartás adataiból megállapítható, hogy az Nyrt. nem létező cég, így perbeli jogképessége sincs, ezért az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, vagy ha ezt nem tette meg, a pert meg kellett volna szüntetnie.
[10] A jogerős végzés ellen – hatályon kívül helyezése és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítása végett – a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben tárgyalás tartását is kérték.
[11] Azzal érveltek, hogy az Nyrt. és a Zrt. ugyanaz a gazdasági társaság: nem történt jogutódlás vagy átalakulás, csupán névmódosítás, és a névmódosításhoz igazították a társasági szerződés rendelkezéseit. Helyesen jelölték meg az alperest, mint bankot, azaz nem egy nem létező jogalany ellen indítottak pert, hanem csupán pontatlanul tüntették fel az alperes nevét, amikor a keresetlevélben a korábban használt elnevezést jelölték meg. Mindezt alátámasztja az, hogy az Nyrt.-nek és a Zrt.-nek ugyanaz a cégjegyzékszáma és a székhelye, ugyanarról a jogalanyról van szó. Az elsőfokú eljárásban az alperes sem kifogásolta a megjelölését, az alperes jogi képviselője is többször az „Nyrt.” elnevezést használta, „csak” a meghatalmazáson szerepel a zrt. rövidítés.
[12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására és költségei megtérítésére irányult.
[13] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság helyes indokok alapján szüntette meg a pert, mert a keresetlevél előterjesztésekor az Nyrt. nem rendelkezett perbeli jogképességgel.
[14] A Kúria a perben korábban eljárt bíróságok által megállapított tényállást azzal egészíti ki, hogy az Nyrt. 2/2010. december 17. számú részvényesi határozata szerint a „Társaság” zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább, a „Társaság” részvényei nem kerülnek a továbbiakban nyilvános forgalomba hozatalra és a „Társaság” alapító okiratában egyedüli részvényesként a „Részvényes” kerül feltüntetésre. A „Részvényes” 3/2010. december 17. számú határozata szerint a „Társaság” neve „[...]Nyilvánosan Működő Részvénytársaság” elnevezésről „[...] Zártkörűen Működő Részvénytársaság” elnevezésre, rövidített neve pedig Nyrt.-ről „[...] Zrt.” elnevezésre változik. A változást a cégnyilvántartásba 2011. január 3-án jegyezték be, a közzététel időpontja 2011. január 20., a változás 2010. december 17-től hatályos.
[15] Az így kiegészített tényállásra is figyelemmel a felülvizsgálati kérelem alapos.
[16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem indokaira tekintettel azt vizsgálta, megvalósult-e eljárási szabálysértés: az adott körülmények között a másodfokú bíróság helytállóan alkalmazta-e a Pp. 130. § (1) bekezdés e) pontját és a Pp. 157. § a) pontját, azaz az Nyrt. rendelkezett-e perbeli jogképességgel.
[17] Ezzel összefüggésben rámutat a Kúria: a Pp. elmúlt két évtizedben történt módosításainak elvi kiindulópontja több esetben a felek szabad rendelkezési jogának az elismerése és ezzel párhuzamosan a hivatalbóliság (az officialitás) elvének visszaszorítása volt. Ezen változások ellenére azonban továbbra is fennmaradt a bíróságoknak az a kötelezettsége, hogy kétség esetén az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálják, hogy az eljárás megindításának, lefolytatásának van-e a peres felek személyében rejlő valamilyen akadálya. Ez egyaránt érvényesül ha a peres fél természetes személy és akkor is, ha jogi személy.
[18] Az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításakor és ítéletének meghozatalakor figyelmen kívül hagyta, hogy az Zrt. kezdeményezte a végrehajtást a felperesek ellen, a felperesek ennek ellenére a végrehajtás megszüntetése iránti keresetüket a kölcsönszerződést megkötő Nyrt.-vel szemben terjesztették elő. Ezt illetően azonban utal a Kúria arra, hogy az alperes a 2013. augusztus 30-án előterjesztett P.10. sorszámú ellenkérelmében magát Nyrt.-ként tüntette fel, habár a Zrt. adta a meghatalmazást a jogi képviselő részére; azaz az Nyrt. és a Zrt. közötti folytonosságot az alperes sem kérdőjelezte meg.
[19] A másodfokú bíróság észlelte az eltérést, megtekintette a cégnyilvántartást, azonban annak adatait nem az irányadó jogszabályok előírásainak megfelelően értékelte. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (régi Gt.) 283. § (2) bekezdése szerint: ha a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg, a részvénytársaság zártkörűen működik tovább. Az alperes esetében 2010. december 17-én társaságiforma-váltás következett be, a működésiforma-váltás viszont nem jelentette az alperes átalakulását a szó társasági jogi értelmében, hiszen a részvénytársasági forma megmaradt, márpedig az átalakulás során nem a társaság működési formája, hanem maga a társaság változik meg, alakul át. Az imént idézett jogszabályi rendelkezésből egyértelműen megállapítható, hogy ha a nyilvánosan működő rt. részvényeit egyetlen részvényes szerzi meg, az rt. csak zártkörűen folytathatja a működését.
[20] Kihangsúlyozza a Kúria: a formaváltás után a részvénytársaság tovább működik, csupán más formában, ezért ilyenkor alapszabály helyett alapító okiratot kell készíteni, és a módosítást a működésiforma-váltással együtt a cégbíróság részére be kell jelenteni – ahogyan azt az alperes meg is tette.
[21] A kifejtettekből következik, hogy az alperes perbeli jogképességét nem érintette a társaságiforma-váltás.
[22] A másodfokú bíróság a Pp. 251. § (1) bekezdésének alkalmazásával ugyan eleget tett a permegszüntetési okok hivatalbóli vizsgálatára vonatkozó kötelezettségének, de nem tulajdonított kellő jelentőséget a Pp. 251. § (2) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint: ha a per megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható, vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a felet erre a per megszüntetése előtt – megfelelő határidő kitűzésével – fel kell hívni.
[23] Mindez azt jelenti: a pert a Pp. 157. § a) és b) pontjaiba foglaltak teljesülése esetén az eljárás bármely szakaszában – így a fellebbezési eljárásban is – hivatalból meg kell szüntetni [Pp. 158. § (1) bek.], a másodfokú bíróság azonban még ezekben az esetekben is köteles megfelelő intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy a per megszüntetése – többek között pergazdaságossági megfontolásból – elkerülhetővé váljék. Ezért, ha a per megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható (vagy mint az adott esetben a pontatlanság orvosolható), a felet erre a per megszüntetése előtt megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni. A másodfokú bíróságnak tehát lehetőséget kellett volna adnia a felpereseknek arra, hogy az alperes működésiforma-váltásra tekintettel pontosíthassák az alperes elnevezését és a hiányosság orvoslását követően érdemben kellett volna elbírálnia az alperes fellebbezését.
[24] A másodfokú bíróság az előbbiekben vázolt jogi álláspontja miatt mellőzte az elsőfokú bíróság ítéletének érdemi elbírálását, s mivel a felülvizsgálati eljárásban (annak rendkívüli jogorvoslati jellegéből adódó korlátai miatt) erre nincsen lehetőség, a fellebbezésben foglaltak vizsgálata érdekében a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasította.
[25] A megismételt eljárás során a másodfokú bíróságnak fel kell hívnia a felpereseket az alperes elnevezésének pontosítására, majd megfontolás tárgyává kell tennie: nem indokolt-e a tárgyalás felfüggesztése a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló – a 2014. évi XL. törvénnyel módosított – 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-a alapján a törvény 3. § (1) bekezdésében és a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel.
[26] Ha nem indokolt a tárgyalás felfüggesztése, illetve ha a felfüggesztést követően az eljárás folytatódik, a másodfokú bíróságnak a fellebbezést érdemben kell vizsgálnia.
(Kúria Pfv. I. 21.708/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás