• Tartalom

23/2015. (XII. 4.) NGM utasítás

23/2015. (XII. 4.) NGM utasítás

a Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról1

2015.12.06.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdése és 28. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja, valamint 1. mellékletének 14. pontja alapján – figyelemmel a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra is – a Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási rendjére a következő utasítást adom ki:

1. § A Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

3. § Ezen utasítás rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, továbbá ezen utasítás hatálybalépését megelőzően a központi kezelésű előirányzatok esetén a kötelezettségvállalást, a teljesítésigazolást és kifizetést ezen utasítás szerint tett kötelezettségvállalásnak és kifizetésnek kell tekinteni.

4–5. §2

1. melléklet a 23/2015. (XII. 4.) NGM utasításhoz

A szabályzat hatálya
1. Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) által természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiség nélküli szervezettel kötendő valamennyi szerződésre és az NGM képviseletében teendő valamennyi jognyilatkozatra, amennyiben az a költségvetési kiadási előirányzat terhére vagy javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár.
2. Jelen szabályzat hatálya nem terjed ki azokra a kötelezettségvállalásokra, amelyeknek rendjét jogszabály vagy külön utasítás, így különösen a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló utasításban (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározott külön szabályzatok állapítják meg.
3. Amennyiben a külön utasítás másként nem rendelkezik, jelen szabályzatban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni:
a) foglalkoztatottak személyi juttatásaira,
b) belföldi és külföldi kiküldetésekre,
c) protokollhoz, rendezvényekhez kapcsolódó reprezentációs kiadásokra, valamint a fordításra és tolmácsolásra,
d) oktatásra és képzési rendszerre,
e) felesleges vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére,
f) lakáscélú támogatási rendszerre és
g) szociális segélyezésre.
4. A kötelezettségvállalásokat kezdeményező, véleményező, ellenjegyző és aláíró, továbbá a kapcsolódó pénzügyi-számviteli tevékenységeket végző kormánytisztviselők a kötelezettségek vállalása, nyilvántartása során a jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kötelesek eljárni.
5. A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a költségvetési törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet, valamint az SZMSZ előírásait kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
Jelen szabályzat alkalmazásában:
1. kötelezettségvállalás: az Áht. 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozat, amelyet az NGM a költségvetési előirányzatainak terhére, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatainak és az NGM fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatainak a terhére vállal,
2. szakmai kezelő, szakmai szervezeti egység: az NGM azon hivatali egysége, mely az adott előirányzat felhasználását és az azzal összefüggő társadalmi cél működtetését szakmai felelősként ellátja. A fejezeti kezelésű előirányzatok és az NGM fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatok szakmai kezelőit külön NGM utasítás jelöli ki,
3. gazdálkodási szervezet: fejezeti kezelésű előirányzatot és az NGM fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatokat érintő ügyekben a Fejezeti Költségvetési Főosztály, az NGM igazgatását érintő ügyekben az Intézményi Gazdálkodási Főosztály.
A fejezeti kezelésű előirányzatok és az NGM fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatok felhasználási módja
1. A fejezeti kezelésű előirányzatok és az NGM fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatok cél szerinti, időbeni, szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásáért, az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében szükséges intézkedések megtételéért az előirányzat
a) szakmai kezelője,
b) a kötelezettségvállaló,
c) a kezelő szerv, a lebonyolító szerv vagy a közreműködő szervezet (a továbbiakban: megbízott szervezet)
a felelős.
2. A fejezeti kezelésű előirányzatok és az NGM fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzat pénzügyi és számviteli feladatait a Fejezeti Költségvetési Főosztály vagy – a megbízott szervezettel kötött megállapodásban foglaltak szerint – a megbízott szervezet látja el.
3. Az előirányzat szakmai kezelője, megbízott szervezete a fejezeti kezelésű előirányzatnak az Áht. 81. § (5) bekezdése szerinti előirányzat-finanszírozási tervét – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére történő továbbítás céljából – havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 17. napjáig a Fejezeti Költségvetési Főosztály részére megküldi.
4. A január hónapra vonatkozó tervet – elfogadott költségvetési törvény hiányában a benyújtott törvényjavaslat alapján – dekádonkénti részletezésben a tárgyévet megelőző év december 17-éig kell a Fejezeti Költségvetési Főosztály részére megküldeni.
5. Az előirányzat-finanszírozási terv soron kívüli módosítása iránti kérelmet a kiadás várható teljesítésének időpontját megelőzően soron kívül kell a szakmai kezelőnek, megbízott szervezetnek a Fejezeti Költségvetési Főosztály részére megküldeni, a módosítás kérésének indokolásával együtt.
A kötelezettségvállalás szabályai
1. Az NGM nevében kötelezettséget vállalni – a 4. és az 5. pontban foglaltak kivételével – kizárólag pénzügyi ellenjegyzést követően lehet az Áht. 37. § (1) bekezdésére figyelemmel.
2. Az NGM nevében történő kötelezettségvállalásokhoz a 4. és az 5. pont és a VII. Fejezet 5. pont kivételével
a) a nettó 8 millió forintot el nem érő kötelezettségvállalások esetén a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, akadályoztatása esetén vagy ha a tisztség nincs betöltve a Fejezeti Költségvetési Főosztály főosztályvezetője,
b) a nettó 8 millió forintot elérő és azt meghaladó kötelezettségvállalások esetén a közigazgatási államtitkár, akadályoztatása esetén a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár
előzetes jóváhagyása szükséges.
3. A kötelezettségvállalást kezdeményező szakmai kezelő, szakmai szervezeti egység a kötelezettségvállalás előkészítésekor – a gazdálkodási szervezet bevonásával – előzetes fedezetvizsgálatot végezhet a fedezet rendelkezésre állásának megállapítása érdekében. A végső fedezetvizsgálatot a gazdálkodási szervezet végzi.
4. A fejezeti kezelésű előirányzatok esetében nincs szükség a közigazgatási államtitkár vagy a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár előzetes jóváhagyására és a Kötelezettségvállalási adatlap (a továbbiakban: 1. függelék) kitöltésére, amennyiben a fizetési kötelezettség:
a) a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez,
b) összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés teljes körűen meghatározza, így különösen a normatív és normatív jellegű hozzájárulásokhoz, kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségekhez, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díjakhoz,
c) a Területfejlesztéssel összefüggő feladatok fejezeti kezelésű előirányzat terhére a Kincstár lehívó levél alapján történő, a XXI. századi iskolák kamattámogatásának a teljesítéséhez,
d) a nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz, nemzeti hozzájárulásokhoz, kötelezettségekhez kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségek teljesítéséhez,
e) a Decentralizált területfejlesztési programok fejezeti kezelésű előirányzatra befolyó, előző években visszatérítendő támogatásként nyújtott, központi bevételhez köthető, területfejlesztési támogatásokból származó bevétel utalásához,
f) a Duna Transznacionális Együttműködési Program fejezeti kezelésű előirányzat terhére, az NGM igazgatása részére, az irányító hatósági feladatok biztosítása érdekében átadandó forrás utalásához,
g) a Duna Transznacionális Program Technikai Segítségnyújtás megtérülésének céljából az irányító hatóság, ellenőrző hatóság, igazoló hatóság részére a Duna Transznacionális Együttműködési Program fejezeti kezelésű előirányzat terhére befolyt bevétel továbbutalásához,
h) a deviza és letéti számlára befolyó bevételek továbbutalásához,
i) az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatásokhoz,
j) a maradványok és zárolások miatti befizetésekhez,
k) az Ávr. 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bevétel továbbadásához,
l) az Áht. 47. §-a szerinti befizetési kötelezettségek utalásához
kapcsolódik.
5. Az NGM igazgatása esetében történő kötelezettségvállalásoknál a következő esetekben nincs szükség a közigazgatási államtitkár vagy a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár előzetes jóváhagyására és az 1. függelék kitöltésére:
a) helyi adó-, vám-, illeték- és egyéb adójellegű kötelezettség, igazgatási szolgáltatási díj,
b) az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások,
c) a dologi kiadások közül:
ca) a kötbér,
cb) a bírság,
cc) a késedelmi kamat,
cd) a végrehajtási költség,
ce) a közbeszerzési hirdetések díja,
cf) a közjegyzői díj,
cg) a tagdíj, hozzájárulási költség,
ch) az E-építési napló rendszerhasználati díj
kifizetése,
d) az európai uniós programokhoz kapcsolódó előlegek visszafizetéséből eredő kötelezettségek teljesítése,
e) a maradványok, az Áht. 47. §-a szerinti befizetési kötelezettségek, zárolások miatti befizetések,
f) a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele,
g) a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés teljes körűen meghatározza, így különösen a normatív és normatív jellegű hozzájárulásokhoz, nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos hozzájárulásokhoz, kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségekhez, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díjak és eljárási díjak,
h) az Ávr. 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bevétel továbbadása
esetében.
6. A 4. és az 5. pontokban foglalt fizetési kötelezettségek teljesítése során is alkalmazni kell a XI. és XII. Fejezet szabályait.
7. A kötelezettségvállalás kezdeményezése az 1. függelék megfelelő kitöltésével történik.
8. A fejezeti kezelésű előirányzatok, az NGM fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatok és a költségvetési szervek esetében a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet által meghatározott kormányzati funkció valamelyikét kell feltüntetni. A kormányzati funkció kiválasztásánál figyelemmel kell lenni annak tartalmi meghatározására és a kötelezettségvállalás tárgyára.
9. Tárgyévi előirányzatot terhelő kötelezettségvállalás kezdeményezése legkésőbb a tárgyév december 15-éig történhet. A kötelezettségvállalás dokumentumát úgy kell előkészíteni, hogy a szükséges aláírásokra – az érintett szervezeti egységek részére kellő határidő biztosításával – a tárgyév december 31-éig sor kerülhessen.
10. A 9. pontban foglaltakat nem kell alkalmazni az európai uniós forrásból finanszírozott programokra, a Kormány egyedi határozatával átcsoportosított előirányzat terhére vállalt kötelezettségekre.
11. A kötelezettségvállalást kezdeményező szakmai kezelő, szakmai szervezeti egység köteles gondoskodni az idegen nyelvű megrendelő, szerződés magyar nyelvre történő fordításáról.
A kötelezettségvállalásra jogosultak
1. Az NGM nevében történő kötelezettségvállalásra
a) 200 ezer forint értékhatárig a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 73. § (2) bekezdés i) pontjában foglalt feladatellátás érdekében, mindazon szakképesítések vonatkozásában, amelyeket az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, valamint a számviteli szabályozásért felelős miniszter felelősségi körébe utal – az NGM igazgatása költségvetésben rendelkezésre álló, adott évre jóváhagyott keret erejéig – a Számviteli és Felügyeleti Főosztály vezetője,
b) 5 millió forint értékhatárig a Projekt-Végrehajtási Főosztály feladatainak ellátását biztosítandó – NGM igazgatása költségvetésében rendelkezésre álló – előirányzatok terhére a Projekt-Végrehajtási Főosztály vezetője,
c) 15 millió forint értékhatárig
ca) a miniszter és a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezető,
cb) a helyettes államtitkár, akadályoztatása esetén vagy ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve a helyettes államtitkári tevékenységet irányító államtitkár,
cc) a kabinetfőnök,
cd) a miniszteri biztos a részére jóváhagyott kerete mértékéig,
d) 40 millió forint értékhatárig a közigazgatási államtitkár, akadályoztatása esetén a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár,
e) felső értékhatár nélkül a miniszter, akadályoztatása esetén a parlamenti államtitkár,
f) a Duna Transznacionális Program Végrehajtásáért Felelős Főosztály vezetője a Duna Transznacionális Program Irányító Hatósági jogkörében vállalt kötelezettségekre az NGM igazgatása költségvetésben a Duna Transznacionális Program adott évre jóváhagyott Technikai Segítségnyújtás terhére jóváhagyott keret erejéig,
g) a Duna Transznacionális Együttműködési Program elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat terhére az irányító hatósági, ellenőrző hatósági és igazoló hatósági feladatok biztosítása érdekében – egyoldalú jognyilatkozatok, támogatói okiratok kiadására – a gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkár,
h) a Gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Irányító Hatósági jogkörében vállalt kötelezettségekre a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program 3.2.2.1. A támogatáskezelés menedzsment színvonalának megőrzése felhívása alapján az NGM igazgatása költségvetésben jóváhagyott keret erejéig,
i) a Regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár Terület- és Településfejlesztési Operatív Program és Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Irányító Hatósági jogkörében vállalt kötelezettségekre a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program 3.2.2.1. A támogatáskezelés menedzsment színvonalának megőrzése felhívásban az NGM igazgatása költségvetésben jóváhagyott keret erejéig
jogosult.
2. Éven túli kötelezettségvállalásra
a) 40 millió forint értékhatárig a közigazgatási államtitkár, akadályoztatása esetén a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár,
b) az Áht. 36. § (4) bekezdésének és 111/E. §-ának figyelembevételével értékhatár nélkül a miniszter, akadályoztatása esetén a parlamenti államtitkár,
c) a Duna Transznacionális Program Végrehajtásáért Felelős Főosztály vezetője a Duna Transznacionális Program Irányító Hatósági jogkörében – az Áht. 36. § (4) bekezdése és 111/E. §-a szerint – vállalt kötelezettségekre az NGM igazgatása költségvetésben a részére biztosított keret erejéig,
d) a Duna Transznacionális Együttműködési Program elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat terhére az irányító hatósági, ellenőrző hatósági és igazoló hatósági feladatok biztosítása érdekében – egyoldalú jognyilatkozatok, támogatói okiratok kiadására – a gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkár,
e) a Gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Irányító Hatósági jogkörében – az Áht. 36. § (4) bekezdése és a 111/E. §-a szerint – vállalt kötelezettségekre a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program 3.2.2.1. A támogatáskezelés menedzsment színvonalának megőrzése felhívása alapján az NGM igazgatása költségvetésben jóváhagyott keret erejéig,
f) a Regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár Terület- és Településfejlesztési Operatív Program és Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Irányító Hatósági jogkörében – az Áht. 36. § (4) bekezdése és 111/E. §-a szerint – vállalt kötelezettségekre a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program 3.2.2.1. A támogatáskezelés menedzsment színvonalának megőrzése felhívása alapján az NGM igazgatása költségvetésben jóváhagyott keret erejéig
jogosult.
3. Az értékhatár-kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik, és nem tartalmazza az általános forgalmi adót. A kötelezettségvállalások összességében nem haladhatják meg az éves költségvetésben az adott szakmai kezelő, szakmai szervezeti egység részére jóváhagyott előirányzatot.
4. Az 1. pont a) és b) alpontjában, c) alpont ca) és cc) pontjában, továbbá f)–i) alpontjában és a 2. pont c)–f) alpontjában meghatározott személyek akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség nincs betöltve, a kötelezettségvállalásra jogosult személy meghatározására a miniszter jogosult.
A kötelezettségvállalások kezdeményezése
1. A kötelezettségvállalási folyamat megindításakor a megfelelő keret (fedezet) rendelkezésre állásának megállapítása érdekében javasolt az előzetes fedezetvizsgálat elvégzése.
2. Az előzetes fedezetvizsgálatot a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a gazdálkodási szervezetnél.
3. Kötelezettségvállalást a szakmai kezelő, a szakmai szervezeti egység kezdeményezi
a) pályázati eljárás,
b) kérelem, ajánlat, szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó vállalások vagy váratlan események bekövetkezése, jogszabályi rendelkezés, illetve lebonyolítási és működési jellegű – így különösen beszerzés, írásbeli megrendelés (a továbbiakban: megrendelés), közbeszerzési eljárások megindítása – döntés
alapján.
4. A kötelezettségvállalások dokumentumait a szakmai kezelő, a szakmai szervezeti egység készíti elő (szakmai javaslattétel). A szakmai kezelő, a szakmai szervezeti egység felelős az előirányzat szabályos és jogszerű felhasználásáért, a szakmai megalapozottságért, a szükséges okiratok és dokumentációk pályázótól, szerződő féltől történő bekéréséért, a közbeszerzési eljárás megindításáért és a szükséges belső egyeztetések lefolytatásáért.
5. A Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 12. § (1) bekezdése szerinti és a Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésében előírt tájékoztatásért a szakmai kezelő, szakmai szervezeti egység a felelős.
6. A szakmai felügyeletet gyakorló felső vezető, a szakmai szervezeti egység a kötelezettségvállalást megelőzően köteles meggyőződni, hogy a partner átlátható szervezetnek minősül, melyhez ellenőrzi az Áht. 55. §-ában foglalt adatokat.
7. Az Áht. 55. §-ában meghatározott adatokat a Fejezeti Költségvetési Főosztály kezeli, a szakmai felügyeletet gyakorló felső vezető, a szakmai szervezeti egység és teljesítésigazolásra jogosult személy által nyújtott információk, adatok alapján.
Kötelezettségvállalások típusaira vonatkozó szabályok
1. Elküldött és visszaigazolt megrendelés
1. Kivételesen indokolt esetben, amennyiben a kötelezettségvállalás tárgya egyszerű, teljesítése rövid határidőn belül történik, az egységes okiratba foglalt szerződés helyett megrendelés is tehető.
2. Amennyiben megrendelésre kerül sor, úgy legalább
a) a megrendelő és a partner azonosítására alkalmas adatokat, így különösen nevét, székhelyét, adószámát, nyilvántartási számát, bankszámlaszámát, képviselő vagy kapcsolattartó nevét,
b) a megrendelés tárgyát, amennyiben lehetséges a teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek a lehetőségek szerinti legrészletesebb feltüntetésével, meghatározásával,
c) a teljesítés határidejét,
d) a szolgáltatás díját és fizetési feltételeket
fel kell tüntetni a megrendelésen.
3. A megrendelésnek az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell az Ávr. 50. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározottakat és a teljesítésigazolásra jogosult személy nevét és munkakörét.
4. A megrendelést – pénzügyi ellenjegyzést követően – az NGM képviseletében a kötelezettségvállalásra jogosult személynek kell aláírnia. A megrendelés befogadásáról a partner részéről írásbeli visszaigazolás szükséges.
5. A százezer forintot el nem érő megrendeléseknél az Ávr. 53. § (1) bekezdése szerint szükséges eljárni. A megrendelések pénzügyi fedezetének vizsgálatához az 1. függelék kiállítása szükséges.
6. Amennyiben a megrendelés a partner által meghatározott formanyomtatvánnyal valósul meg, a 2. pontban meghatározott tartalmi elemeket – ha a formanyomtatvány nem tartalmazza – az 1. függeléken szükséges feltüntetni.
2. Szerződés
1. A szerződés előkészítésének folyamatában a lehetséges szerződéses partner felkutatása a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység feladata. Amennyiben az adott szerződés megkötéséhez nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, és a kötendő szerződést ugyanakkor nem kizárólagosan egy szervezet vagy személy képes teljesíteni, úgy a szakmailag és gazdaságilag legmegfelelőbb partner kiválasztására lehetőség szerint legalább 3 ajánlat bekérése és kiértékelése alapján kerülhet sor. A kiértékelés szempontjai lehetnek többek között a termék, a szolgáltatás minősége, ára, referenciák, fizetési feltételek, rendelkezésre állás, korábbi tapasztalatok.
2. Az NGM által kötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelemnek az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell az Ávr. 50. §-ában meghatározottakat is.
3. A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötendő szerződések esetében törekedni kell arra, hogy egy szerződés kizárólag egy államháztartási azonosító számot (ÁHT-t) tartalmazzon.
4. A szerződés megkötését megelőzően a kötelezettségvállalást kezdeményező feladata írásban tájékoztatni a kötelezettségvállalót
a) a szerződés megkötésének fontosságáról,
b) az adott partner kizárólagosságáról,
c) a beérkezett ajánlatok kiértékeléséről,
d) a kérdéses feladat miért nem látható el közszolgálati jogviszonyban, és
e) a szerződés megkötése megfelel-e az Ávr. 50. § (2) bekezdésében, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 8. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak.
3. Támogatási szerződés, támogatói okirat
1. A fejezeti kezelésű előirányzatból államháztartáson kívüli és belüli szervezetek részére az Áht. 48. §-a szerint költségvetési támogatás nyújtható.
2. Az Áht. 48/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási szerződés vagy a támogatói okirat előkészítése a támogatási döntés alapján történik.
3.1. Egyedi támogatási kérelem útján biztosított költségvetési támogatások különös szabályai
1. Az egyedi döntéssel biztosított költségvetési támogatások esetében az igénylő a költségvetési támogatást írásban igényli (a továbbiakban: egyedi támogatási kérelem) a minisztertől vagy a kötelezettségvállalásra jogosulttól.
2. Amennyiben az egyedi támogatási kérelem nem az 1. pontban meghatározott személyhez érkezik, az egyedi támogatási kérelmet a szakmai kezelőhöz szükséges továbbítani.
3. Ha az egyedi támogatási kérelem nem tartalmazza az Ávr. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakat, a szakmai kezelő annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, nyolcnapos határidő kitűzésével, írásban felhívja az igénylőt a hiány pótlására. Ha az igénylő a hiányt határidőben nem, vagy nem megfelelően pótolja, a kötelezettségvállaló az egyedi támogatási kérelmet az Ávr. 70. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elutasítja.
4. A támogatási döntés meghozatalára és a szerződés aláírására a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az előirányzat felett kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy jogosult.
5. A támogatási döntés meghozatalában a kötelezettségvállalónak mérlegelési joga van, amely során vizsgálja az egyedi támogatási kérelemben meghatározott tevékenység ellátásának célszerűségét, hatékonyságát, valamint a kérelemnek az előirányzat jogszabályban vagy jelen szabályzatban meghatározott felhasználási céljának való megfelelését.
6. A szakmai kezelő – ha megbízott szervezet került megbízásra, a megbízott szervezet – az igénylőt a kötelezettségvállaló döntéséről az Ávr. 74. § (1) bekezdése szerint a támogatási döntés meghozatalát követő öt napon belül tájékoztatja.
7. Az Ávr. 74. § (4) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében a szakmai kezelő a támogatási döntés meghozatalát követő három munkanapon belül köteles tájékoztatni a döntésről a megbízott szervezetet vagy a gazdálkodási szervezetet.
3.2. Pályázati úton nyújtott költségvetési támogatások különös szabályai
1. A pályázati kiírást a kormany.hu NGM oldalán, valamint megbízott szervezet esetén – ha a megbízási megállapodás másként nem rendelkezik – a megbízott szervezet honlapján is közzé kell tenni.
2. A pályázati kiírást a szakmai kezelő vagy a megbízott szervezet készíti elő.
3. A pályázati kiírást a szakmai kezelő, a megbízott szervezet vagy a – miniszter által kijelölt – döntés-előkészítő munkacsoport, a Jogi és Kodifikációs Főosztály és a gazdálkodási szervezet véleményezi.
4. A döntés-előkészítő munkacsoport a pályázat elbírálásához szükséges döntési javaslatát a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő kilencven napon belül készíti el.
5. Ha a pályázat jellege vagy a pályázati kiírás ezt lehetővé teszi, a döntési javaslatban az adott pályázaton forráshiány miatt nem támogatott, de szakmailag megfelelő, költségvetési támogatásra érdemesnek ítélt pályázatok sorrendjét is meg kell határozni, és a döntési javaslatban fel kell tüntetni.
6. A pályázatokról készített döntési javaslatot a döntés meghozatala céljából a szakmai kezelő öt napon belül jóváhagyás céljából a miniszter elé terjeszti.
7. Az Ávr. 66. § (1) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szakmai kezelő a pályázati kiírás tervezetét annak megjelenését megelőző huszadik napig a megbízott szervezet vagy a gazdálkodási szervezet részére megküldi.
8. Az Ávr. 74. § (4) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében a szakmai kezelő a támogatási döntés meghozatalát követő három munkanapon belül köteles tájékoztatni a döntésről a megbízott szervezetet vagy a gazdálkodási szervezetet.
3.3. Támogatási szerződés, támogatói okirat általános szabályai
1. A támogatási szerződés vagy a támogatói okirat az Ávr. 76. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza
a) a támogatás jogcímét,
b) a támogatás indokait,
c) – amennyiben jogszabály kifejezetten rendelkezik az adott célra nyújtandó költségvetési támogatásról – a támogatási döntés meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályi helyet.
2. Az Ávr. 69. § (1) bekezdés e) pontja szerinti költségterv vagy költség-haszon elemzés vagy megvalósíthatósági tanulmány a támogatási szerződés részét képezi.
3. A költségvetési támogatás a támogatási igényben megjelöltnél kisebb összegben is megállapítható. Ha kisebb összeg került megállapításra, a kedvezményezettnek a szakmai kezelő felhívására a tényleges támogatási összegnek megfelelő költségtervet kell benyújtania.
4. A szakmai kezelő feladata gondoskodni arról, hogy az Ávr. 75. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott, az Áht. 55. §-a szerinti adattartalommal rendelkező nyilatkozatok és dokumentumok a támogatási szerződés megkötéséig, illetve támogatói okirat kiadásáig rendelkezésre álljanak.
5. Részelszámolás benyújtására, támogatási előleg folyósítására az Ávr. 87. §-a alapján lehetőség van, amennyiben ezt a jogosultságot a támogatási szerződés vagy a támogatói okirat tartalmazza.
6. A támogatási szerződés módosítására az Ávr. 95. §-ának figyelembevételével az eredeti támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó véghatáridők lejártának időpontja előtt bármelyik fél írásbeli kezdeményezése alapján módosítható. A kedvezményezett kezdeményezése alapján akkor van lehetőség a támogatási szerződés módosítására, ha a kedvezményezett a kérelemhez indokolást is benyújtott. Ha a módosítás a költségtervet is érinti a benyújtott módosítási kérelem mellé módosított költségtervet is be kell kérni.
7. Az NGM igazgatása terhére támogatási szerződés nem köthető, támogatási okirat nem adható ki, kivéve az Áht. 41. § (3) bekezdésében foglaltak esetén.
3.4. Szakmai és pénzügyi beszámolási kötelezettség, a költségvetési támogatás visszafizetése
1. A támogatási szerződésben beszámolási kötelezettséget szükséges előírni, mely szakmai és pénzügyi részből áll.
2. A támogatási szerződésben előírt beszámoló szakmai részének tartalmaznia szükséges a támogatott program, projekt vagy feladat megvalósításának helyét és időpontját, a pályázati kiírásban, a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban a szakmai beszámoló elkészítésére meghatározott feltételek szerint.
3. A támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban rendelkezni kell a könyvvizsgálói záradék kikötéséről vagy mellőzéséről.
4. A támogatási szerződésben előírt beszámoló pénzügyi részének – ha pályázati kiírás, támogatási szerződés vagy támogatói okirat könyvvizsgálói záradék előírásáról rendelkezik – a következő előírásokat szükséges tartalmaznia:
a) egy könyvvizsgálói záradékkal ellátott számlaösszesítőt, mely az elszámolni kívánt számlák tekintetében tartalmazza a számlaszámot, a számla kiállítójának nevét, címét, adószámát, a számla kiállításának idejét és teljesítési időpontját, a szolgáltatás megnevezését, a nettó és bruttó számlaértéket, a kifizetés időpontját és a költségvetési támogatás terhére elszámolt összeget,
b) egy könyvvizsgálói záradékkal ellátott számlaösszesítőt, mely az elszámolni kívánt személyi juttatásokra, a munkaadókat terhelő járulékokra és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozóan tartalmazza:
ba) a feladatellátásban részt vevő személyek nevét,
bb) az illetmény bruttó összegét, a levont személyi jövedelemadó-előleg mértékét, a munkaadót terhelő járulék és a szociális hozzájárulási adó mértékét, valamint a kifizetés időpontját havonkénti kimutatásban az éves jövedelemre vonatkozóan oly módon, hogy egy esetleges tételes ellenőrzés során a kifizetések egyértelműen azonosíthatóak legyenek és
c) az Ávr. 93. § (3) bekezdésében előírt százezer forint értékhatárt meghaladó számlák hiteles másolatát.
5. A támogatási szerződésben előírt beszámoló pénzügyi részének a könyvvizsgálói záradék mellőzése esetén – ha pályázati kiírás, támogatási szerződés vagy támogatói okirat másként nem rendelkezik – a következő előírásokat szükséges tartalmaznia:
a) az elszámolni kívánt számlák tekintetében a számlaszámot, a számla kiállítójának nevét, címét, adószámát, a számla kiállításának idejét és teljesítési időpontját, a szolgáltatás megnevezését, a nettó és bruttó számlaértéket, a kifizetés időpontját és a költségvetési támogatás terhére elszámolt összeget tartalmazó számlaösszesítőt,
b) a személyi juttatásokra, a munkaadókat terhelő járulékokra és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozóan cégszerűen aláírt olyan összesítőt, amely tartalmazza:
ba) a feladatellátásban részt vevő személyek nevét,
bb) az illetmény bruttó összegét, a levont személyi jövedelemadó-előleg mértékét, a munkaadót terhelő járulék és a szociális hozzájárulási adó mértékét, a kifizetés időpontját havonkénti kimutatásban az éves jövedelemre vonatkozóan oly módon, hogy egy esetleges tételes ellenőrzés során a kifizetések egyértelműen azonosíthatóak legyenek,
c) az elszámolás alá eső valamennyi, a számviteli előírásoknak megfelelő eredeti számla, számviteli bizonylat az Ávr. 93. § (3) bekezdése szerint hitelesített másolatát, amelyek rávezetve tartalmazzák a támogatási szerződés vagy támogatási okirat azonosító számát és a támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján fizetett összeget,
d) a számla, számviteli bizonylat c) pont szerinti másolatához csatolt alábbi mellékleteket:
da) bérköltség elszámolása esetében bérfizetést megalapozó jogviszony-igazolásokat vagy munkaköri leírást,
db) szolgáltatás esetében a visszaigazolt megrendelőt, a szerződést vagy a teljesítésigazolást,
dc) hirdetés, műsorfüzet esetében az elkészített hirdetést, műsorfüzetet,
dd) rendezvény esetében a részletes programot,
de) étkezési, élelmezési, szállodai és éttermi számlák esetében a résztvevők listáját, a felhasználás eseményének a meghatározását és a teljesítésigazolást,
df) kiküldetések esetén a kiküldetési rendelvényt, úti jelentést,
e) a kedvezményezett által teljesített pénzügyi kifizetéseket igazoló dokumentumokat, így különösen a banki átutalás vagy a pénzügyi kiegyenlítés bizonylatait, készpénzfizetés esetén a pénztári kiadási bizonylatot vagy a számviteli előírásoknak megfelelő egyéb dokumentumok kedvezményezett által hitelesített másolatait, valamint
f) mindazokat a dokumentumokat, amelyek a beszámoló részeként a pályázati kiírásban, a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban meghatározásra kerülnek.
6. Határon túli támogatás esetén az elszámoláshoz a költségvetési támogatás felhasználási helye szerinti állam jogszabályainak megfelelő pénzügyi bizonylatoknak, számláknak, banki átutalási igazolásoknak, kifizetést igazoló bizonylatok másolatainak és azok hivatalos magyar nyelvű fordításainak a csatolását is szükséges előírni. A hivatalos magyar nyelvű fordítás helyett elfogadható, ha a számviteli bizonylaton, számlán a kedvezményezett magyar nyelven feltünteti annak tartalmát, és büntetőjogi felelősséggel nyilatkozik, hogy az általa rávezetett fordítás megegyezik a számviteli bizonylat, számla tartalmával.
7. A támogatott tevékenység befejezése a költségvetési támogatás teljes összegének elszámolásáról készített beszámoló alapján és annak teljesítésigazolásra jogosult személy általi elfogadásával történik.
8. A támogatott tevékenység lezárása a valamennyi vállalt kötelezettség teljesüléséről készült záró beszámoló alapján annak elfogadásával történik.
9. A kedvezményezett beszámolóját, záró beszámolóját a támogatási szerződésben foglalt határidőn belül kell szakmai és pénzügyi szempontból megvizsgálni és a teljesítésigazolásra jogosult személynek dönteni annak elfogadásáról vagy elutasításáról, visszafizetési kötelezettségéről.
4. Az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás
1. Az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás esetén a szakmai ügyiratának tartalmaznia kell
a) a javaslattevőnek az indokolását,
b) a dokumentáció tervezetét,
c) minden, a javaslat alapját képező, annak megismeréséhez és a felelős döntéshez szükséges okiratot és dokumentációt.
A kötelezettségvállalások véleményezése és fedezetvizsgálat
1. A szerződéstervezet előkészítése a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység feladata.
2. A szerződéstervezetet az általános szerződésminta (megbízási, vállalkozási, támogatási szerződéstervezet) alapján javasolt előkészíteni.
3. Amennyiben a tervezett szerződéskötéshez nem áll rendelkezésre megfelelő szerződésminta, úgy a szerződéstervezet előkészítése során egyedi szerződéstervezet is alkalmazható.
4. A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a szerződéstervezet alapján a szerződéssel kapcsolatos alapadatokat rögzíti az 1. függeléken.
5. A szerződéstervezetet és annak mellékleteit, továbbá az 1. függeléket a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője papír alapon vagy elektronikus úton megküldi a Jogi és Kodifikációs Főosztály vezetője részére jogi és közbeszerzési véleményezés céljából. A pályázat útján megkötött támogatási szerződések esetében kizárólag a támogatási szerződésmintát kell megküldeni jogi véleményezésre a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére.
6. A Jogi és Kodifikációs Főosztály a szerződéstervezetet és annak mellékleteit, továbbá az 1. függeléket jogi és közbeszerzési szempontból véleményezi, azt a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység részére 8 munkanapon belül papír alapon vagy elektronikus úton visszaküldi. Ettől rövidebb véleményezési határidőt a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység sürgős esetben kérelmezhet. A sürgős véleményezési határidő 3 munkanapnál rövidebb nem lehet.
7. A vélemény visszaérkezését követően a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység feladata az észrevételek átvezetése a szerződéstervezeten és annak mellékletein, továbbá az 1. függeléken.
8. Abban az esetben, ha a Jogi és Kodifikációs Főosztály vagy a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység különböző álláspontot képvisel a szerződéstervezettel, mellékletekkel kapcsolatosan, úgy a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység egyeztetést kezdeményez, amelyet mindaddig folytatni köteles, ameddig a véleményező és a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység azonos álláspontra nem jut. Amennyiben a Jogi és Kodifikációs Főosztály a szerződés megkötésének jogi akadályát látja, vagy a szervezet nem minősül átláthatónak, úgy a szerződés nem köthető meg.
9. A vélemény átvezetését követően – és amennyiben a szerződéstervezet jogi és közbeszerzési szempontból is megfelel a 6. pontban foglaltaknak – nem szükséges a szerződéstervezet, az 1. függelék ismételt megküldése a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére.
10. A véleményezési eljárás, egyeztetések lezárását követően a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője a szerződéstervezetet és annak mellékleteit, továbbá az 1. függeléket pénzügyi szempontból való véleményezés céljából papír alapon vagy elektronikus úton megküldi a gazdálkodási szervezet részére. A véleményezés költségvetési és pénzügyi szempontból történik, illetve ellenőrzésre kerül, hogy az 1. függeléken szereplő adatok megegyeznek-e a szerződéstervezet adataival.
11. A gazdálkodási szervezet papír alapon vagy elektronikus úton 8 munkanapon belül – sürgős esetben 3 munkanapon belül – jelzi észrevételeit, illetve adatok eltérése esetén kezdeményezi az egyeztetést a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységgel. Amennyiben észrevétele nincs, úgy ezt a tényt is jelzi a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység részére.
12. A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a véleményezési eljárás lezárását követően kinyomtatja az 1. függeléket egy példányban, és gondoskodik az aláírásáról.
13. A szerződéstervezetet a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a véleményezési eljárás lezárását követően annyi példányban nyomtatja ki, hogy annak megkötését követően az NGM legalább három, és valamennyi szerződő fél legalább egy aláírt – eredeti – példánnyal rendelkezzen.
14. A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységnek gondoskodnia szükséges, hogy a szerződéstervezet mellékleteiből az NGM legalább egy eredeti példánnyal rendelkezzen.
Kötelezettségvállalás ellenjegyzése
1. A kötelezettségvállalást tartalmazó szerződés és az Ávr. 45. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás és dokumentumainak ellenjegyzése jogi és pénzügyi ellenjegyzésből áll.
a) Pénzügyi ellenjegyzés nélkül kötelezettségvállalás és kötelezettségvállalás-módosítás – tekintet nélkül annak tárgyára – nem vállalható.
b) A kötelezettségvállalás dokumentumának jogi ellenjegyzése annak igazolása, hogy a szerződés és mellékletei a vonatkozó jogszabályoknak megfelelnek.
2. Az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás akkor érvényes, ha a kötelezettségvállalás dokumentumait az arra jogosult (kötelezettségvállaló, pénzügyi ellenjegyző) aláírta. A pályázati kiírás az aláírást követően hirdethető meg. A pénzügyi ellenjegyzést megelőzően vagy annak hiányában kiírt pályázati kiírás érvénytelen.
3. A pénzügyi ellenjegyzésre az Ávr. 55. § (2) bekezdése szerinti személy vagy a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár által erre a feladatra az 5. függelék szerinti Adatlap a kijelöléshez elnevezésű nyomtatványon (a továbbiakban: 5. függelék) kijelölt kormánytisztviselő jogosult (a továbbiakban: pénzügyi ellenjegyző).
4. A jogi ellenjegyzésre a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár, a Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese vagy a Jogi és Kodifikációs Főosztály vezetője által erre a feladatra írásban kijelölt kormánytisztviselő jogosult (a továbbiakban: jogi ellenjegyző). A kijelölésről a Jogi és Kodifikációs Főosztály egy-egy példányt megküld a gazdálkodási szervezetek részére.
5. A pénzügyi ellenjegyzésre a jogi ellenjegyzést követően kerülhet sor.
6. A kötelezettségvállalás dokumentumát a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység küldi meg jogi ellenjegyzés céljából a Jogi és Kodifikációs Főosztálynak. A szerződés jogszabályoknak való megfelelőségét a jogi ellenjegyző a szerződéstervezet valamennyi rendelkezésre bocsátott példányán aláírásával igazolja a dátum egyidejű megjelölésével.
7. Ha a kötelezettségvállalásnak jogi akadálya van, a jogi ellenjegyzőnek írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységet, a kötelezettségvállalót, a közigazgatási államtitkárt és a pénzügyi ellenjegyezőt.
8. Jogi ellenjegyzés hiányában pénzügyi ellenjegyzésre nem kerülhet sor. Az ellenjegyzést utólagosan teljesülő feltételhez kötni nem lehet.
9. A dokumentumokat a Jogi és Kodifikációs Főosztály jogi ellenjegyzést követően küldi meg a gazdálkodási szervezet részére pénzügyi ellenjegyzésre.
10. Az ellenjegyzés során a gazdálkodási szervezet meggyőződik az ellenjegyzés jogszabályban előírt feltételeinek teljesüléséről, meglétéről, az 1. függeléken szereplő adatok és a szerződéstervezet adatainak egyezőségéről. Eltérés esetén egyeztet a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységgel, amely gondoskodik az adatok egyezősége érdekében szükséges intézkedések végrehajtásáról.
11. Pénzügyi szabálytalanság, egyéb pontatlanság észlelése esetén a pénzügyi ellenjegyző az ügyiratot intézkedésre indokolással visszaküldi a szakmai kezelőnek, a szakmai szervezeti egységnek. A szakmai kezelő, a szakmai szervezeti egység új eljárást indít, vagy eltekint a kötelezettségvállalástól, a döntésről szükség szerint értesíti a szerződő felet.
12. A gazdálkodási szervezet az 1. függelék és szerződéstervezet alapján a szükséges adatokat rögzíti a pénzügyi-számviteli integrált rendszerben. A szükséges forrás rendelkezésre állását a gazdálkodási szervezet a kötelezettségvállalás ellenjegyzése útján a szerződéstervezet valamennyi rendelkezésére bocsátott példányán igazolja, dátummal ellátja, és a szerződésen, az 1. függeléken a kötelezettségvállalás számát feltünteti. Az ellenjegyző az ellenjegyzés megtagadásának tényét az 1. függeléken rögzíti, amelyet indokolni szükséges.
13. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a vonatkozó szabályozásban foglaltaknak, vagy nem áll rendelkezésre a teljesítéshez szükséges összeg, az ellenjegyzésre jogosultnak erről tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalásra jogosult vezetőt, valamint a közigazgatási államtitkárt.
A szerződés aláírása
1. A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője a jogi és pénzügyi ellenjegyzést követően gondoskodik a szerződés felek által történő aláírásáról.
2. A kötelezettségvállalást tartalmazó szerződést – kötelezettségvállalás értéke szerint – a kötelezettségvállalásra jogosult vezető írja alá.
3. A II. Fejezet 1. pont szerinti kötelezettségvállalást nem tartalmazó szerződést – mely a költségvetési előirányzat javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár – azon államtitkár jogosult aláírni, akinek az SZMSZ szerinti feladatkörébe tartozik a szerződés tárgya. Az államtitkár akadályoztatása esetén a szerződés aláírására a közigazgatási államtitkár által kijelölt személy jogosult.
4. A felek által aláírt szerződések egy-egy eredeti példányát a gazdálkodási szervezetnek és a Jogi és Kodifikációs Főosztálynak továbbítja a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője.
5. Abban az esetben, ha a kötelezettségvállalást tartalmazó szerződéstervezetet a szerződő felek nem írják alá, azaz a szerződés nem jön létre, a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység köteles erről írásban tájékoztatni a gazdálkodási szervezetet, valamint a Jogi és Kodifikációs Főosztályt. A kötelezettségvállalásra jogosult vezetőnek az 1. függeléken rögzítenie kell a szerződéskötés meghiúsulásának tényét és rövid indoklását.
A teljesítésigazolás
1. A kiadási előirányzatot érintő pénzforgalmat csak a teljesítés vagy a kifizetés jogosságának – szakmai-pénzügyi szempontú – igazolása alapján lehet érvényesíteni.
2. A teljesítésigazolásra jogosult személyt a szerződésben vagy az 1. függeléken szükséges kijelölni. Ezek hiányában vagy a teljesítésigazoló személy megváltozása esetén a teljesítésigazolásra jogosult személyt kifizetés előtt a 6. függelék szerinti Teljesítésigazoló kijelölése nyomtatványon a kötelezettségvállaló jelöli ki.
3. A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a kötelezettségvállalásban foglaltak szerint megtörtént-e, illetőleg az ellenérték kifizetése és annak összegszerűsége megalapozott-e.
4. Amennyiben a szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatban kifogás nem merül fel, a teljesítésigazolására jogosult személy a szerződő felet a teljesítés elfogadásáról tájékoztatja. A számla beérkezését követően a 2. függelék szerinti Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése nyomtatvány (a továbbiakban: 2. függelék) kitöltéséről és aláírásáról a szakmai kezelő, a szakmai szervezeti egység gondoskodik.
5. Megbízott szervezet esetén a megbízott szervezettel kötött megállapodásban meghatározottak szerint kell eljárni.
6. Nincs szükség teljesítésigazolásra a IV. Fejezet 4. pont a), b) és e)–l) alpontjában, 5. pont a), b), e)–h) alpontjában felsorolt esetekben.
7. A szerződő fél által kiállított számlát a teljesítés igazolására jogosult személy formailag és számszerűleg is ellenőrzi.
8. A teljesítésigazolásra jogosult személy meggyőződik, hogy a partner átlátható szervezetnek minősül, melyhez ellenőrzi az Áht. 55. §-ában foglalt adatokat. Átlátható szervezet által kibocsátott számla kifizetéséhez a 2. függeléken a teljesítésigazolásra jogosult személy engedélye szükséges.
9. Ha valamely okból a kifizetés nem engedélyezhető, akkor a teljesítés igazolására jogosult személy gondoskodik a számla kiállítójának tájékoztatásáról, és szükség esetén intézkedik a hiánypótlás iránt.
10. A teljesítésigazolásra jogosult személy a formailag is ellenőrzött és megfelelően kiállított számlát a teljesítésigazolással együtt öt munkanapon belül továbbítja a gazdálkodási szervezet részére.
11. Amennyiben a támogatási szerződés előlegfizetésről rendelkezik, a költségvetési támogatás folyósítására a támogatási szerződésben foglaltak szerint kerül sor. A pénzügyi teljesítéshez a teljesítésigazolásra jogosult személy meggyőződik, hogy a partner átlátható szervezetnek minősül, melyhez ellenőrzi az Áht. 55. §-ában foglalt adatokat. Átlátható szervezet esetén a kifizetéshez a 2. függeléken a teljesítésigazolásra jogosult személy engedélye szükséges. A 2. függeléket a gazdálkodási szervezet részére szükséges továbbítani.
12. A pénzügyi beszámolót, részbeszámolót és mellékleteit a szerződés teljesítésigazolására jogosult személy a beszámoló elfogadása és a teljesítésigazolás kiállítása előtt megküldi a gazdálkodási szervezetnek a bizonylatok formai szempontú véleményezése céljából.
13. Amennyiben a támogatás folyósítására a részbeszámoló vagy beszámoló elfogadását követően kerül sor, a pénzügyi teljesítéshez a teljesítésigazolásra jogosult személy meggyőződik, hogy a partner átlátható szervezetnek minősül, melyhez ellenőrzi az Áht. 55. §-ában foglalt adatokat. Átlátható szervezet esetén a kifizetéshez a 2. függeléken a teljesítésigazolásra jogosult személy engedélye szükséges. A 2. függeléket a gazdálkodási szervezet részére szükséges továbbítani.
Érvényesítés, utalványozás
1. A teljesítésigazolást, valamint a kifizetés engedélyezését követően, a kifizetendő számlát a gazdálkodási szervezet is ellenőrzi, és a pénzügyi-számviteli integrált rendszerből nyert 3. függelék szerinti Kiadási utalványrendelet használatával az érvényesítésre és utalványozásra vonatkozó eljárásrend szerint kezeli, ide nem értve azon előirányzatokat, amelyeknél a pénzügyi-számviteli feladatokat a megbízott szervezet végzi.
2. Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor.
3. A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek az Ávr. 58. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia. Az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a megállapított összeget, devizanemet, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot, a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámát, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
4. Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az utalvány az Ávr.-ben előírtakon túl a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi sorszámát, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza-e.
5. Az utalványozó köteles ellenőrizni, hogy a kötelezettségvállalás ellenjegyzése során az Ávr.-ben és jelen szabályzatban előírtaknak megfelelően jártak-e el, továbbá a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörtént-e.
6. A bevételek és kiadások érvényesítésére jogosult pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező személyeket, az utalványozásra jogosult személyeket a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár jelöli ki az Ávr. 58. § (4) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében és 60. §-ában foglaltakra figyelemmel. A kijelölés az 5. függelék 1 példányban történő kitöltésével történik. Az 5. függelék kitöltéséért és megőrzéséért a gazdálkodási szervezet a felelős. Amennyiben az aláírásra jogosultak személyében év közben változás történik, úgy a fenti szabályok alkalmazásával 10 munkanapon belül intézkedni kell az 5. függelék módosításáról.
7. A kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra jogosult személyek aláírásának hitelesítése céljából a 4. függelék szerinti Aláírás bejelentő elnevezésű nyomtatványt szükséges kitölteni 2 példányban. A hitelesítést a felettes vezető végzi.
8. Amennyiben az aláírásra jogosult személyek aláírásáról közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány vagy más dokumentum áll rendelkezésre, elegendő annak a dokumentumnak vagy a dokumentumról készült másolatnak a megküldése a gazdálkodási szervezetek részére.
A szerződés módosítása, teljesítés nélkül történő megszűnése
1. A szerződés módosításának folyamatára a kötelezettségvállalási folyamatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2. Amennyiben a szerződés nem teljesítéssel szűnik meg, a szerződésben rögzített feltételek szerint kell eljárnia a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységnek azzal, hogy szükség szerint a Jogi és Kodifikációs Főosztályt a szerződés megszüntetésével kapcsolatos eljárásába be kell vonni.
A kötelezettségvállalás lezárása
1. A szerződés teljes körű szakmai teljesítését követően a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének gondoskodnia kell a kötelezettségvállalás lezárásáról, amennyiben a szerződésben meghatározott összeg nem került teljes mértékben felhasználásra.
2. A kötelezettségvállalás lezárását az utolsó pénzügyi teljesítés kezdeményezésekor, a pénzügyileg teljesítendő számlával és teljesítésigazolással, valamint költségvetési támogatás nyújtása esetében a záró elszámolással együtt a 7. függelék szerinti Kötelezettségvállalás lezárása nyomtatvány kitöltése útján kell igazolni, és azt a gazdálkodási szervezet részére kell továbbítani.
A belső kontrollrendszer általános szabályai, beszámoltatás
1. A belső kontrollrendszer az NGM-en belül az előirányzatok felhasználásával összefüggésben a gazdálkodásért felelős szakmai kezelők, szakmai szervezeti egységek, a szakmai felügyeletet gyakorló felső vezetők és a gazdálkodási szervezet által folytatott elsőszintű rendszer, melynek célja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása. Az irányítási és kontrollrendszer magában foglalja
a) a pénzügyi döntések és dokumentumok elkészítését, azaz a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait,
b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
c) a gazdasági események elszámolását – a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás – az a)–c) pontokban szereplő feladatkörök elkülönítése mellett.
2. A belső kontrollrendszernek az előirányzatok felhasználásával összefüggésben biztosítania kell, hogy
a) az NGM valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel,
b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat és az NGM fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatok gazdálkodásával kapcsolatosan,
d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek,
e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
3. Az irányítási és kontroll feladatok
a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését és ellenőrzését illetően
aa) a költségvetési tervezés a gazdálkodási szervezet, a szakmai kezelők, a szakmai szervezeti egységek feladata,
ab) a kötelezettségvállalás szabályszerű előkészítése, indítása, a kötelezettségvállalások nyilvántartása, a szerződés tartalmi előkészítése, a kedvezményezett beszámoltatása és pénzügyi elszámoltatása, a teljesítések igazolása, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumainak elkészítése és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszavonásával kapcsolatos eljárás kezdeményezése a szakmai kezelő, a szakmai szervezeti egység feladata, melyet a szakmai felügyeletet gyakorló felső vezető vagy a kötelezettségvállaló ellenőriz,
ac) a szerződés jogi ellenjegyzése a jogi ellenjegyző feladata,
ad) az előirányzatok (kötelezettségvállalás) nyilvántartását, a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges forrás rendelkezésre állásának és a kifizetés kezdeményezéséhez kapcsolódó dokumentumok teljességének ellenőrzését (érvényesítés) a gazdálkodási szervezet végzi, ellenőrzését a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár látja el,
b) az előzetes pénzügyi ellenőrzés keretében a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését a gazdálkodási szervezet látja el, ellenőrzését a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár látja el,
c) a gazdasági események elszámolását biztosító feladatokat, így
ca) a kötelezettségvállalások nyilvántartását, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést a gazdálkodási szervezetek végzik,
cb) az elemi beszámolót az NGM igazgatása tekintetében a Számviteli és Kontrolling Osztály állítja össze, ellenőrzését az Intézményi Gazdálkodási Főosztály vezetője végzi,
cc) az elemi beszámolót a fejezeti kezelésű előirányzatokra és az NGM fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatokra a Költségvetési és Kontrolling Osztály állítja össze, ellenőrzését a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője végzi.
4. A beszámoltatás a kedvezményezett által benyújtott szakmai beszámolónak és pénzügyi elszámolásnak a szerződésben meghatározott kötelezettségekkel történő összehasonlításából, az esetleges hiánypótlások bekéréséből, a feladatok határidőre, megfelelő minőségben és mennyiségben történt teljesítésének megállapításából áll.

1. függelék a 23/2015. (XII. 4.) NGM utasításhoz

Kötelezettségvállalási adatlap

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ADATAI

Ügyintéző:

Kötelezettségvállalás azonosítója:

Az NGM szerződő (külső) partnere:

Szerződő fél (felek) székhelye (lakóhelye):

Szerződő fél (felek) adószáma (adóazonosító jele):

Szerződő fél (felek) bankszámlaszáma:

Szerződés tárgya:

Kormányzati funkció szerinti besorolás (megnevezés és szám):

Forrás:

□ Tárgyév

□ ............ évi maradvány □ Egyebek

Kiadási előirányzat megnevezése:

 

ÁHT azonosító:

Szerződés összege:

Nettó:

Bruttó:

TELJESÍTÉSI ADATOK

Szakmai teljesítés(ek) határideje

Nettó összeg

Áfa

Bruttó összeg

Pénzügyi teljesítés időpontja

Ügyletkód

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teljesítésigazolásra jogosult neve, munkaköre:

 

Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése (......................................... Főosztály)

Ellenjegyző neve, beosztása:

Ellenjegyzés dátuma:

 

Ellenjegyző aláírása:

Ellenjegyzés eredménye:

□ Forrás rendelkezésre áll

□ Ellenjegyzés megtagadva

Ellenjegyzés megtagadásának indoka:

A szerződő fél (felek) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és az Áht. 55. §-ában foglalt adatok vizsgálata alapján átlátható szervezetnek minősül.

Budapest, 201............................................

 

Budapest, 201......................................


.......................................................................................
Szakmai felügyeletet gyakorló
felső vezető/kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője

 


.........................................................................................
Kötelezettségvállalásra jogosult vezető

 

 

 

 

 

Egyetért: Budapest, 201............................................

..........................................................................................

Szerződés aláírása meghiúsult:

Meghiúsulás indoka:

............................................................................................
Kötelezettségvállalásra jogosult vezető

Budapest, 201.......................................................

2. függelék a 23/2015. (XII. 4.) NGM utasításhoz

Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése

TELJESÍTÉSIGAZOLÁS

Alapadatok

Szerződő fél (felek) megnevezése (külső partner):

Köt. váll. azonosító:

Szerződés tárgya:

Kormányzati funkció (megnevezés és szám):

 

Kötelezettségvállaló

Teljesítésigazoló

Ügyintéző

Szervezeti egység megnevezése:

 

 

 

Név:

 

 

 

Beosztás:

 

 

 

Kifizetés forrása:

Az előirányzat megnevezése:

ÁHT azonosító:

Forrás:
Tárgyév □ 201...... évi maradvány
Egyebek

A szerződés ezen pénzügyi teljesítés után még kifizethető része (Ft vagy ..............):

Nettó:

Bruttó:

 

Teljesítés/támogatás
tartalma

Teljesítés
dátuma

Ügyletkód

Összege (Ft vagy ..........)

nettó

áfa

bruttó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen:

 

 

 

A teljesítést, a feladat szakszerű elvégzését, szolgáltatás teljesítését/a támogatás kifizetésének jogosságát igazolom, és a kifizetést engedélyezem.
Kijelentem, hogy a szerződő fél (felek) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és az Áht. 55. §-ában foglalt adatok vizsgálata alapján átlátható szervezetnek minősül.
Budapest, 201... ........................... hó ... nap
............................................................
teljesítésigazoló aláírása

3. függelék a 23/2015. (XII. 4.) NGM utasításhoz

Nemzetgazdasági Minisztérium    Csomagszám: ..............................
Kiadás utalvány
A MÁK .............................. számlája terhére a mellékelt dokumentumok alapján a kiadást a következők szerint érvényesítem/utalványozom:
Kiadási kötelezettségvállalás és számlaadatok

Szerződő partner:

 

Csoportos bizonylat száma:

Partner megnevezése:

 

Kincstári köt. váll. bejelentési száma:

Partner címe:

 

Fizetési mód:

Partner bankszámlája:

 

Külsőbiz. száma:

Partner bevételi ERA-kódja:

 

Nyilvántartási száma:

Köt. váll. nyilvántartási száma:

 

Fizetési határideje:

Pénzeszköz számla:

Közbesz. típ.:

Köt. váll. száma:

 

 

Kincstári kiegyenlítés dátuma:

 

 

Költségvetési év:

Főkönyvi szám
(megnevezéssel)

ERA-
kód

Pénzforráskód

Ügyfélkód
(megnevezéssel)

Szervezeti egység
(megnevezéssel)

Egyedi gyűjtő

Keretgazda

Kormányzati funkció

Összeg (HUF)

Áfa
(%)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kormányzati funkció:

Bruttó összeg:

 

 

Összesen (HUF):

 

 

Megjegyzés: .................................................................................................................................................................
Mellékletek száma: ..................

.............................................
érvényesítő

.............................................
utalványozó

............................................
könyvelő

 

 

 

Kelt: Bp., 201.... ...... ....

Kelt: Bp., 201.... ...... ....

Kelt: Bp., 201.... ...... ....

4. függelék a 23/2015. (XII. 4.) NGM utasításhoz

Aláírás bejelentő
A szervezeti egység megnevezése:

NÉV

BEOSZTÁS

ALÁÍRÁS

Dátum: Budapest, 201.... ..................................... hó ...... nap
Hitelesítő neve, beosztása: ...........................................................................
............................................................
hitelesítő aláírása

5. függelék a 23/2015. (XII. 4.) NGM utasításhoz

Adatlap a kijelöléshez
SZERVEZETI EGYSÉG MEGNEVEZÉSE/NEVE:

Kijelölő személy neve, beosztása:

 

Neve

Beosztása

Aláírás

Kötelezettségvállalás
ellenjegyzésére jogosult(ak)

 

 

 

 

 

 

Érvényesítésre jogosult(ak)

 

 

 

 

 

 

Utalványozásra jogosult(ak)

 

 

 

Dátum: Budapest, 201.... ..................................... hó ......nap
............................................................
aláírása

6. függelék a 23/2015. (XII. 4.) NGM utasításhoz

Teljesítésigazoló kijelölése

Kötelezettségvállalás adatai

Az előirányzat megnevezése:

ÁHT azonosító:

Kötelezettségvállalás azonosítója:1

Kötelezettségvállalás tárgya:

Kijelölés időpontja:

Kötelezettségvállaló

Szervezeti egység megnevezése:

Név:

Beosztás:

Teljesítésigazoló

Szervezeti egység megnevezése:

Név:

Beosztás:

Budapest, 201........................ hó ... nap
...............................................................
kötelezettségvállaló
_________________
1 A kötelezettségvállalás azonosítóját abban az esetben szükséges kitölteni, ha a szerződésben vagy a Kötelezettségvállalási adatlapon a teljesítésigazolásra jogosult személyében változás következett be.

7. függelék a 23/2015. (XII. 4.) NGM utasításhoz

Kötelezettségvállalás lezárása

Alapadatok

 

Kötelezettségvállaló

Teljesítésigazoló

Ügyintéző

Szervezeti egység megnevezése:

 

 

 

Név:

 

 

 

Beosztás:

 

 

 

Kötelezettségvállalás adatai

Köt. váll. azonosító:

ÁHT azonosító:

Szerződő fél (felek) megnevezése:

Szerződés tárgya:

A pénzügyi teljesítésre vonatkozó adatok

Szerződés teljes bruttó összege (Ft):

A szerződés terhére kifizetett bruttó összeg (Ft):

A szerződésben fennmaradt összeg, amely lezárható (Ft):

Nettó:

Bruttó:

 

 

 

Kifizetés forrása

Forrása:

□ Tárgyév

□ 201........... évi
maradvány

□ Egyéb

Az előirányzat megnevezése:

Ügyletkód(ok):

Alulírott nyilatkozom, hogy a fent nevezett kötelezettségvállalásra további pénzügyi teljesítést nem kezdeményezek, a szerződés lezárható.
Budapest, 201........................ hó ... nap
.........................................................
kötelezettségvállalást kezdeményező
szervezeti egység vezetője
1

Az utasítást a 11/2017. (V. 11.) NGM utasítás 94. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2017. június 10. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 95. §-át.

2

A 4–5. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére