26/2015. (II. 25.) Korm. rendelet
egyes kormányrendeleteknek a honvédelmi szervezeteknek az államháztartás működési rendjétől eltérő működési szabályaival összefüggő módosításáról1
2015.02.26.
„(13) A tulajdonosi joggyakorló a (12) bekezdés alapján tett bejelentéstől számított 90 napon belül köteles az ingatlant – a PPP-konstrukcióban (az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés keretében) létrehozott, felújított vagy átalakított ingatlanok és az azokhoz tartozó földterületek kivételével – birtokba venni és az érintett ingatlan tekintetében a vagyonkezelési szerződést megszüntetni. A tulajdonosi joggyakorló birtokba vételi késedelme esetén a vagyonkezelő az ingatlan őrzésére és állagának megóvására a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles, valamint jogosult az ingatlan tekintetében az ezt követően felmerült, igazolt, indokolt költségeit a tulajdonosi joggyakorlótól követelni. (14) A központi költségvetési szervek a működésükhöz már nem szükséges, az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz, készlet vagyonkezelői jogának megszüntetését írásban kezdeményezhetik a tulajdonosi joggyakorlónál. A tulajdonosi joggyakorló a kezdeményezéstől számított 90 napon belül köteles a vagyonelemeket – a PPP-konstrukcióban (az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés keretében) megvalósult fejlesztések során, azokhoz kapcsolódóan létrejöttek vagy beszerzettek kivételével – birtokba venni és az érintett vagyonelemek tekintetében a vagyonkezelési szerződést megszüntetni.”
„Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában honvédelmi szervezet a) a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM),
b) a miniszter irányítása alatt álló központi hivatal,
c) a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet,
d) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ),
e) a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézmény és
f) a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hadrendje szerinti szervezet.
(Az államháztartás vitele szempontjából központi gazdálkodás és ellátás keretében valósul meg a HM költségvetési fejezetnél)
„c) az illetmény- és bérgazdálkodás, az egyéb személyi juttatások előirányzataival történő gazdálkodás, – a központosított illetményszámfejtésbe tartozó feladatok kivételével – az illetmény- és bérszámfejtés, -folyósítás, a kapcsolódó adó- és járulék -elszámolás, -bevallás és -befizetés;”
„3. § (1) Az Áhsz. 50. § (1) bekezdése szerinti számviteli politika és – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – annak szabályzatai a honvédelmi szervezetek részére egységesen, a HM fejezet egészére vonatkozóan a fejezetet irányító szerv által kerülnek kialakításra és kiadásra. (2) Az önköltség-számítás szabályzatát a honvédelmi szervezetek állítják össze.
4. § Az MH hadrendje szerinti szervezetek alapító okiratai azok telephelyeinek megnevezését nem tartalmazzák. 5. § Az ellátó és az ellátott honvédelmi szervezet közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét miniszteri utasítás, az ellátási-utaltsági renddel kapcsolatos részletes szabályokat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 52. §-a szerinti belső rendelkezések határozzák meg.”
„7. § (1) A honvédelmi szervezet parancsnokának, illetve vezetőjének jogszabályban meghatározott gazdálkodási jogköre az ahhoz kapcsolt kötelezettségekkel és felelősséggel együtt központosítható, más honvédelmi szervezet parancsnokának, illetve vezetőjének jogkörébe adható. (3) A pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet vezetője gyakorolja az Áht. 9. § e) és i) pontja szerinti irányítási jogkört a 2. Magyar Honvédség költségvetési cím 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei és 2. MH ÖHP és alárendelt szervezetei költségvetési alcímekbe sorolt katonai szervezetek tekintetében, alcímein belül, továbbá az Áht. 33. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogkört a honvédelmi szervezetek tekintetében, a XIII. Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezet alcímein belül a személyi juttatásokra és azok járulékaira vonatkozóan. (4) Az Ávr. 9. § (1) bekezdésében a gazdasági szervezet részére meghatározott egyes feladatok központosított végrehajtására honvédelmi szervezet jelölhető ki.”
„11. § (1) A KNBSZ az elemi költségvetést, az időközi költségvetési jelentést, az éves költségvetési beszámolót és az időközi mérlegjelentést a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősítéssel ellátva küldi meg a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet részére. (2) A Kincstárhoz benyújtott éves költségvetési beszámoló a KNBSZ vagyonára, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 20. § (1) bekezdése szerint foglalkoztatottak állománycsoportonkénti megosztására vonatkozó adatokat nem tartalmazhat. (3) Az elemi költségvetést, időközi költségvetési jelentést és az éves költségvetési beszámolót a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet a KNBSZ tekintetében
1. a személyi juttatások kiemelt előirányzatot a K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek,
2. a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatot a K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó,
3. a dologi kiadások kiemelt előirányzatot a K355. Egyéb dologi kiadások,
4. az ellátottak pénzbeli juttatásai előirányzatot a K48. Egyéb nem intézményi ellátások,
5. az egyéb működési célú kiadások kiemelt előirányzatot a K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre és a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre,
6. a beruházások kiemelt előirányzatot a K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése,
7. a felújítások kiemelt előirányzatot a K71. Ingatlanok felújítása,
8. az egyéb felhalmozási célú kiadások kiemelt előirányzatot a K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre és a K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre,
9. a működési célú támogatások államháztartáson belülről kiemelt előirányzatot a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről,
10. a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről kiemelt előirányzatot a B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről,
11. a működési bevételek kiemelt előirányzatot a B411. Egyéb működési bevételek,
12. a felhalmozási bevételek előirányzatot a B53. Egyéb tárgyi eszközök értékesítése,
13. a működési célú átvett pénzeszközök kiemelt előirányzatot a B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök,
14. a felhalmozási célú átvett pénzeszközök kiemelt előirányzatot a B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök,
15. a finanszírozási bevételek kiemelt előirányzatot a maradvány igénybevétele kivételével a B816. Központi, irányító szervi támogatás,
16. a maradvány igénybevételt a B8131. Előző év költségvetési maradványának igénybevétele
rovat összesítéssel küldi meg a Kincstár részére.
(4) A KNBSZ a speciális működési kiadások terhére teljesített kiadások esetében az Ávr. 59. § (1) bekezdése szerinti teljesítésigazolás megléte esetén fedőnévre kiállított számla, számviteli bizonylat alapján is elszámolhatja kiadásait. (5) A KNBSZ az elemi költségvetésében a speciális működési kiadásai fedezetére elkülönített előirányzatot a dologi kiadások kiemelt előirányzaton belül a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton, egy összegben, speciális működési kiadásként tervezi és számolja el.”
a) Kincstárnál vezetett fizetési számláját érintő kiadásai és bevételei teljesítése során az érintett rovathoz kapcsolódó Egységes Rovat Azonosítót nem kell alkalmazni, a Kincstár a KNBSZ fizetési számláját érintő kifizetés előtti fedezetvizsgálatkor csak a rendelkezésre álló likviditási fedezetet vizsgálja,
b) fizetési számlájának forgalmáról és egyenlegéről a Kincstár az Állami Számvevőszéken (a továbbiakban: ÁSZ), a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalon (a továbbiakban: KEHI), az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériumon és az arra feljogosított honvédelmi szervezeteken kívül más szervnek és személynek adatot csak a miniszter engedélyével szolgáltathat, és
c) a kincstári költségvetési jelentéshez – az Áhsz.-ben foglaltaknak megfelelően – a költségvetési számvitelben elszámolt adatairól a 11. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig szolgáltat adatot a Kincstár részére akként, hogy a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet az időközi költségvetési jelentést a KNBSZ tekintetében az azt alátámasztó – a könyvelési rendszerből előállított – teljes főkönyvi kivonat nélkül küldi meg a Kincstár részére.”
„12/A. § A 2. § (4) bekezdés a) pontja szerinti központi pénzügyi és számviteli ellátásra utalt honvédelmi szervezetek kincstári számlái felett a számlatulajdonos honvédelmi szervezet vezetője részére jogszabályban biztosított számlatulajdonosi jogosultságokat a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet vezetője gyakorolja.”
„17. § (1) A költségvetési beszámolás során a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet a) a fejezeti kezelésű előirányzatok és – a KNBSZ, valamint az MH EK kivételével – a honvédelmi szervezetek tekintetében éves költségvetési beszámolót, időközi mérlegjelentéseket, időközi költségvetési jelentéseket (a továbbiakban együtt: elszámolások), továbbá azok a központi költségvetésről szóló törvény szerkezeti rendjének megfelelő részletezettségű összesítésével – ide értve a KNBSZ és az MH EK elszámolásait is – elszámolásokat, valamint
b) a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást
készít, és azokat – az intézményi elszámolások, valamint a 3. Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat költségvetési cím időközi mérlegjelentésének kivételével – az Áhsz.-ben, az Ávr.-ben, valamint az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójában meghatározott határideig megküldi a Kincstár és az államháztartásért felelős miniszter részére. (2) A költségvetési beszámolás során
a) azon honvédelmi szervezet esetében, amelynél a gazdasági vezetői feladat megosztásra kerül, az elszámolásokat a honvédelmi szervezet vezetője, parancsnoka mellett a 8. § (2) bekezdése szerinti pénzügyi gazdasági vezető és a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet az Ávr. 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott könyvviteli szolgáltatásokat végző szervezeti egységéből kijelölt személy együttesen, b) az éves költségvetési beszámoló irányító szerv részéről történő ellenőrzését az (1) bekezdés szerinti honvédelmi szervezet vezetője által kijelölt bizottság vezetője, c) az (1) bekezdés a) pontja szerint összesített elszámolásokat a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet vezetője és ezen honvédelmi szervezet az Ávr. 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott könyvviteli szolgáltatásokat végző szervezeti egységének vezetője írja alá.
(4) A honvédelmi szervezetek költségvetése végrehajtását érintő, az Ávr. 169. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítése során feltárt, esetleges eltérések rendezését, a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet negyedévente, a Kincstár által közzétett, a negyedév utolsó hónapját érintő kincstári költségvetési jelentés visszaküldésével egyidejűleg teljesíti. (5) A maradványelszámolás keretében a NATO Biztonsági Beruházási Programja megvalósításához kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzat teljesítésével összefüggésben a lezárt beruházási programok elszámolását követően a NATO által visszatérített pénzeszközök alapján elszámolt bevétel az Ávr. 150. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően kötelezettségvállalás hiányában is a „Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához” fejezeti kezelésű előirányzat fejezetet megillető költségvetési maradványnak minősül. (6) A KNBSZ speciális feladatai ellátása érdekében bérelt ingatlanon végzett felújítás elszámolt kiadásait a KNBSZ vagyonában nem kell kimutatni, azt a speciális működési kiadások terhére kell elszámolni. A felújítás elszámolt kiadásai a bérleti díjban érvényesíthetőek.”
„29. § (1) A KNBSZ speciális működési kiadásai teljesítéséhez Magyarországon működő hitelintézetnél fizetési számla, devizaszámla nyitható. A hitelintézet által vezetett számláról, devizaszámláról a KNBSZ és a számlavezető hitelintézet a Kincstár részére adatot nem szolgáltat. (2) A Kincstárnál vezetett fizetési számla terhére a speciális működési kiadások finanszírozására vezetett hitelintézeti számlákra történő utalások teljes összegét az átutalást követően a 11. § (5) bekezdése szerint, teljesítésként kell elszámolni. (3) A KNBSZ (1) bekezdés szerinti számláinak év végi egyenlegét nem kell az éves költségvetési beszámolóban szerepeltetni. A számlák év végi egyenlegéről – a műveleti szempontokat figyelembe véve – a speciális gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló jelentésben kell számot adni, melyet a miniszter külön hagy jóvá.”
„29/A. § (1) A KNBSZ az állami vagyonról saját hatáskörben vezet nyilvántartást, melyben az alaptevékenysége ellátásához besorolt speciális kezelésű vagyonelemeket elkülönítetten tartja nyilván. (2) A KNBSZ
a) az állami vagyonról az Áhsz. 5. mellékletének adataiból mérleg-főcsoportonkénti részletezésben szolgáltathat adatot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak, az ÁSZ-nak, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek, a Központi Statisztikai Hivatalnak és a KEHI-nek, b) az ajánlatkérés tényét nem kell, hogy nyilvánossá tegye, ha a használatában, illetve vagyonkezelésében lévő, vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, feladatai ellátásához feleslegessé vált vagyontárgyakat zártkörű pályázat útján értékesíti.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott értékesítések során nem kötelező közjegyző igénybevétele, ha az értékesítési folyamatot egy legalább három főből álló, a KNBSZ főigazgatója által kinevezett bizottság felügyeli. A bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki az értékesítési eljárás eredményében bármilyen okból érdekelt, vagy akitől egyéb okból nem várható el az értékesítési eljárás szabályszerűségének tárgyilagos megítélése.
a) 2. § (2) bekezdésében a „Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezet (a továbbiakban: HM költségvetési fejezet)” szövegrész helyébe a „központi költségvetés XIII. fejezete (a továbbiakban: HM fejezet)” szöveg,
d) 10. §-ában a „Magyarország központi költségvetésének” szövegrész helyébe az „A központi költségvetésről szóló törvény” szöveg,
e) 10. § a) és d) pontjában, a „HM költségvetési fejezet” szövegrész helyébe a „HM fejezet” szöveg, a „költségvetési törvény” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvény” szöveg,
f) 10. § a) pontjában a „Kincstár” szövegrész helyébe a „Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)” szöveg,
20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
