PK ÍH 2015/27.
PK ÍH 2015/27.
2015.03.01.
I. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása esetén az eredetileg lerótt kereseti illeték 10%-át mérsékelt illetékként kell elszámolni, míg az ismételten benyújtott keresetlevélen – amennyiben a mérsékelt illeték után fennmaradó illetéket visszaigényelték – a pertárgyérték alapján számított teljes összegű kereseti illetéket le kell róni.
II. Ha a felperes az eredetileg lerótt illeték figyelembevételét kéri az ismételten előterjesztett keresetlevélben, illetékfizetési kötelezettségét akkor teljesíti, ha az eredetileg lerótt kereseti illetékből az elutasítás miatt be nem számítható mérsékelt illeték összegével azonos illetéket leró az újból előterjesztett keresetlevélen [Pp. 85. § (2) bek. b) pont, 132. § (1) bek.; 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 58. § (1) bek. f) pont; 2014. évi XXXVIII. tv. 7. § (1) bek., 8. § (6) bek.].
A Fővárosi Törvényszék a 2014. augusztus 19. napján hozott végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította a Pp. 130. § (1) bekezdés j) pontjára hivatkozással, mert a keresetlevél nem tartalmazta a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: DH1 tv.) 8. § (5) bekezdésben előírt mellékletet: az ÁSZF-k egy okiratba foglalt azon kivonatát, amely kizárólag azokat a szerződéses kikötéseket tartalmazza, amelyek tekintetében a pénzügyi intézmény az érvényesség megállapítását kéri; továbbá nem csatolta a felperes a keresetlevélhez a keresetlevélnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett változatát. Végzésében megállapította a bíróság, hogy a felperest terhelő mérsékelt eljárási illeték összege 150 000 forint, míg a felperes 1 350 000 forint illetéket az adóhatóságtól visszaigényelhet. Tájékoztatta a felperest arról, hogy a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja.
A Fővárosi Ítélőtábla a felperes részére 2014. szeptember 9. napján kézbesített végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására a Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontjának alkalmazásával került sor.
A felperes a keresetlevelet 2014. szeptember 15. napján ismételten benyújtotta és a keresetlevélhez mellékletként csatolta a keresettel érintett szerződéses kikötésekről készült kivonatot, valamint az elektronikus adathordozót, amely tartalmazza a keresetlevélnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett változatát. A felperes az ismételten benyújtott keresetlevélen illetéket nem rótt le.
Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította és kötelezte a felperest 150 000 forint le nem rótt mérsékelt eljárási illeték megfizetésére. Végzését azzal indokolta, hogy a DH1 tv. 7. § (1) bekezdése szerint a Pp. rendelkezéseit a 6. alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Pp. 85. § (2) bekezdés szerint ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül elutasítja, a megfizetett mérsékelt illeték összege nem számítható be a 132. §-nak megfelelően ismételten benyújtott kérelem előterjesztésével keletkező eljárási illetékbe. A Pp. 124. § (2) bekezdés c) pontja alapján pedig a bíróság a keresetlevelet – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését. A felperes a hiányzó eljárási illetéket nem rótta le és hiánypótlásnak az eljárásban nincs helye, ezért az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontjára hivatkozással elutasította. Megjegyezte, hogy a DH1 tv. 8. § (6) bekezdése alapján csak a szabályszerűen újra benyújtott keresetlevél alkalmas a korábban előterjesztett keresetlevél jogi hatályainak fenntartására, erre tekintettel az eredetileg benyújtott keresetlevél jogi hatályai nem maradtak fenn.
A végzés ellen a felperes fellebbezett, melyben azt kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására, a per tárgyalására és határozat hozatalára.
Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy keresetlevelét úgy nyújtotta be ismételten a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül, hogy a korábban lerótt kereseti illeték összegét nem igényelte vissza az adóhatóságtól, hanem azt a keresetlevél ismételt benyújtása során kívánta felhasználni. Jogi álláspontja szerint téves az elsőfokú bíróság végzésének hivatkozása, hogy a felperes a mérsékelt illeték összegének ismételt lerovására volt köteles. A DH1 tv. 8. § (6) bekezdése és a Pp. 132. § (1) bekezdése szerint ugyanis amennyiben a felperes a törvényi határidőn belül a keresetlevelet újra beadja, a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak. A korábbi elutasító végzés mintegy hatályon kívül helyezésre kerül, mert a bíróság úgy tekinti, hogy az eredeti benyújtási időpontban is szabályszerű volt a keresetlevél előterjesztése. A keresetlevél ismételt benyújtásával a végzésnek nem csak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító rendelkezése, hanem a mérsékelt illeték viselésére és a fennmaradó illeték visszaigénylésére vonatkozó része is hatályát veszti. Hangsúlyozta, hogy a mérsékelt illeték viselésére, illetve a fennmaradó illeték visszaigénylésére vonatkozó rendelkezés csak abban az esetben hatályosul, ha a törvényi határidőn belül a keresetlevelet nem nyújtja be újból a felperes. Eltérő értelmezés elfogadása esetén ugyanis – amennyiben a felperes a keresetlevelet ismételten előterjeszti úgy, hogy az eredetileg előterjesztett keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak – a felperes 110%-os mértékű kereseti illeték lerovására lenne köteles. A Pp. 85. § (2) bekezdés azon rendelkezése pedig, hogy a megfizetett mérsékelt illeték összege nem számítható be a 132. §-nak megfelelően ismételten benyújtott kérelem előterjesztésével keletkező eljárási illetékbe, akkor alkalmazható, ha a felperes úgy nyújtja be újra a keresetlevelét, hogy a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg ismételten lerója a kereseti illeték teljes összegét, a korábban lerótt kereseti illetéket pedig az adóhatóságtól visszaigényli.
Hivatkozott a BDT 2264 szám alatt közzétett eseti döntésére is, amely szerint az a követelmény, hogy az újabb keresetlevélnek alakilag és tartalmilag kifogástalannak kell lennie, nem zárja ki, hogy a felperes a korábbi idézés kibocsátása nélkül elutasított keresetlevélen lerótt illeték figyelembevételét kérhesse. Azzal is érvelt, hogy a DH1 tv. a Pp. vonatkozó rendelkezéseiben előírt határidőknél jóval szigorúbb szabályokat állapít meg, és a hiánypótlás lehetőségét kizárja. A DH1 tv. rendelkezései ezért az elérni kívánt céllal és az Alaptörvénnyel akkor állnak összhangban, ha a keresetlevél ismételt benyújtására vonatkozó szabályokat úgy kell értelmezni, hogy a korábban lerótt kereseti illeték ismételt benyújtás esetén teljes összegben felhasználható. Megjegyezte, hogy az elsőfokú bíróság elutasító végzése a keresetlevél ismételt benyújtása körében csak a határidőre adott tájékoztatást, az illeték ismételt lerovására vonatkozóan nem. Az lett volna az elsőfokú bíróság részéről a méltányos eljárás, ha végzése a mérsékelt illeték ismételt lerovására történő felhívást is tartalmazza. Sérelmezte az elsőfokú bíróság végzésének azt a megállapítását is, hogy az eredetileg benyújtott keresetlevél jogi hatályai nem maradtak fenn. Álláspontja szerint a Pp. 132. §-a nem rendelkezik arról, hogy a keresetlevél újbóli benyújtására csak egy alkalommal kerülhet sor akként, hogy az eredeti kereseti kérelem hatályai fennmaradjanak. Amennyiben a fellebbezéssel támadott, jelen ügyben hozott végzés jogerőre emelkedne, úgy a jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül a felperes a keresetlevelét – a mérsékelt összegű illeték lerovása mellett – újból benyújthatja azzal, hogy az első alkalommal benyújtott keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak.
Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés alaptalan.
A DH1 tv. 7. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Tv. által szabályozott perre a Pp. rendelkezéseit a polgári peres eljárás alcím alatt szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. A 8. § (6) bekezdés szerint a keresetlevélnek a Pp. 130. §-a alapján való elutasítása esetében a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja. A törvény ezen rendelkezése – a határidő kivételével – azonos a Pp. 132. § (1) bekezdés szabályozásával. A Legfelsőbb Bíróságnak a Pp. 132. § (1) bekezdésének alkalmazásáról szóló 1/2010. számú KPJE határozata szerint a keresetlevélnek a Pp. 93. §-ában előírt alaki, továbbá a Pp. 121. §-ában felsorolt tartalmi kellékeinek a hiánya miatti elutasítása esetén a Pp. 132. § (1) bekezdésének az alkalmazhatóságához a keresetlevelet újra szabályszerűen be kell nyújtani. Ez történhet a keresetlevél ismételt teljes körű benyújtásával, de oly módon is, hogy a tartalmi hiányosságokat a fél az újabb beadványban küszöböli ki. A nem csatolt melléklet vagy a le nem rótt illeték pótolható önmagában is, az eredetileg benyújtott keresetlevéllel és mellékletekkel való együttes értékelhetőség miatt. A Pp. 132. § (1) bekezdésének szövege nem tartalmazza, hogy alkalmazásához a felperesnek kifejezett kérelmet kellene előterjesztenie. E jogszabályhely alapján a felperesi eljárási cselekmények maradéktalan teljesítése esetén kifejezett kérelem nélkül is fennmaradnak a keresetlevél beadásának jogi hatályai.
A jogegységi határozattal áll összhangban a felperes fellebbezésében hivatkozott eseti döntés is, amely szerint az a követelmény, hogy az újabb keresetlevélnek alakilag és tartalmilag kifogástalannak kell lenni, nem zárja ki, hogy a felperes a korábbi idézés kibocsátása nélkül elutasított keresetlevélen lerótt illeték figyelembevételét kérhesse.
A jogegységi határozat, valamint a hivatkozott eseti döntés meghozatalának időpontjában azonban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül hivatalból elutasította. Ez a szabályozás azt jelentette, hogy az eredetileg benyújtott, de idézés kibocsátása nélkül elutasított keresetlevél nem keletkeztetett illetékfizetési kötelezettséget.
Az Itv. ezen rendelkezését a 2011. évi CLVI. törvény 168. § (1) bekezdése 2011. november 30. napjától kezdődő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az Itv. 58. § (1) bekezdés f) pontja 2011. november 30. napjától kezdődő hatállyal úgy rendelkezik, hogy az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül hivatalból elutasítja. Mindaddig tehát, amíg az Illetéktörvény rendelkezései szerint az idézés kibocsátása nélkül elutasított keresetlevél illetékmentes volt, a keresetlevél ismételt benyújtása újabb illetékfizetési kötelezettséget nem eredményezett. A keresetlevél ismételt benyújtása esetén a kereseti illeték lerovására vonatkozó kötelezettségének a felperes eleget tudott tenni úgy is, hogy csupán az első keresetlevélen lerótt illeték figyelembe vételét kérte.
A Pp. 85. § (2) bekezdésének a 2014. január 1. napjától hatályos, a 2013. évi CC. törvény 252. §-sal történt módosításával ez a lehetőség megszűnt. A Pp. 85. § (2) bekezdésének a 2014. január 1. napjától hatályos b) pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül hivatalból elutasítja, a megfizetett mérsékelt illeték összege nem számítható be a 132. §-nak megfelelően ismételten benyújtott kérelem előterjesztésével keletkező eljárási illetékbe. Ez a szabályozás egyértelműen azt jelenti, hogy az eredeti keresetlevélen lerótt kereseti illeték 10%-át mérsékelt illetékként kell elszámolni, és az ismételten benyújtott keresetlevélen – amennyiben az eredetileg előterjesztett keresetlevélen a mérsékelt illeték után fennmaradó illetéket visszaigényelték az illetékhivataltól – a pertárgy értéke alapján számított teljes összegű kereseti illetéket kell leróni. Abban az esetben pedig, ha a felperes nem igényelte vissza az eredeti keresetlevélen lerótt, a mérsékelt illeték után fennmaradó illeték összegét, hanem az eredeti keresetlevélen lerótt illeték figyelembevételét kérte az ismételten előterjesztett keresetlevélben, akkor illetékfizetési kötelezettségét a felperes csak akkor teljesíti, ha az eredetileg lerótt kereseti illetékből az elutasítás miatt be nem számítható mérsékelt illeték összegével azonos illetéket leró az újból előterjesztett keresetlevélen. Ennek hiányában úgy kell tekintetni, hogy a felperes az illetéket a keresetlevélen hiányosan rótta le, és jogi képviselővel eljáró felperes esetén ez a Pp. 124. § (2) bekezdés c) pontja alapján a keresetlevél ismételt idézés kibocsátása nélkül történő elutasítását eredményezi. A jogszabály helyes értelmezésével járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor az eljárási illeték lerovásának hiánya miatt az ismételten előterjesztett keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontja alapján elutasította.
Csak utal arra az ítélőtábla, hogy helyesen értelmezi a felperes a Pp. 85. § (2) bekezdés rendelkezését úgy, hogy a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítását követően előterjesztett, a keresetlevél beadása jogi hatályainak fennmaradását eredményező keresetlevél ismételt előterjesztése esetén az eljárás illetéke összesen 110%-os mértékű lesz. A Pp. 85. § (2) bekezdésben rögzített szabályozással ugyanis a jogalkotónak éppen az volt a célja, hogy illetékfizetési kötelezettség keletkeztetésével szorítsa rá a feleket arra, hogy a keresetlevelet érdemi elbírálásra alkalmas módon terjesszék elő. Ennek elmulasztása mérsékelt összegű illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet.
Alaptalanul sérelmezte a felperes fellebbezésében, hogy az illetékfizetési kötelezettségről az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta a felperest, mert sem a Pp. 130. §-a, sem a 132. §-a ilyen tájékoztatási kötelezettséget nem ír elő a bíróság számára.
Azt is helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a DH1 tv. 8. § (6) bekezdésének alkalmazásával a keresetlevél beadásának jogi hatályai nem maradtak fenn, mert ezt a joghatást kizárólag az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 nap alatt szabályszerűen újra benyújtott keresetlevél váltja ki. A törvény 8. § (6) bekezdésével tartalmilag azonos Pp. 132. § (1) bekezdése alkalmazása során kialakult bírói gyakorlat egyértelműen az, hogy a keresetlevél beadásának jogi hatályai csak akkor maradnak fenn, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított, jogszabályban rögzített határidő alatt alakilag és tartalmilag is kifogástalan újabb keresetlevelet nyújt be (BH 2004.66., BH 2011.77.). A bíróság az ismételten benyújtott keresetlevelet is elutasította idézés kibocsátása nélkül, tehát az ismételten előterjesztett keresetlevél nem minősül alakilag és tartalmilag kifogástalan, szabályszerűen benyújtott keresetlevélnek. Az eredetileg benyújtott keresetlevél beadása jogi hatályainak fenntartására tehát nem volt alkalmas.
A kifejtett indokok alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 17.Pkf.26.787/2014/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás