BÜ BH 2015/272
BÜ BH 2015/272
2015.10.01.
I. A jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettét – mint különös részi tényállást – a 2011. évi LXIII. törvény 2012. január 1-jétől hatályon kívül helyezte. Az e tényállásban leírt magatartás azonban továbbra is büntetendő, mert azt az említett időponttól kezdődően az 1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdésének a) pontja a költségvetési csalás bűntettének tényállásán belül fenyegette joghátránnyal.
II. A terhelt a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérletét valósította meg azzal a cselekményével, hogy a kft. ügyvezetőjeként a minisztérium által munkahelyteremtő támogatásra kiírt pályázaton úgy igényelt 600 000-800 000 forint vissza nem térítendő támogatást, hogy annak megszerzése érdekében a bankgarancia rendelkezésre állását illetően valótlan tartalmú ígérvényt tett, majd hamis bankgarancia-igazolást nyújtott be, amelyre tekintettel cége és a hatóság között a szerződés létre is jött – de tényleges vagyoni hátrány nem következett be [1978. évi IV. tv. 288. §, 310. § (1) bek. a) pont, (3) bek. a) pont, (7) bek.; 1978. évi IV. tv. 16. §; 2011. évi LXIII. tv. 10. § (15) bek. a) pont].
[1] A városi bíróság a 2012. április 19-én meghozott – és a törvényszék mint másodfokú bíróság végzése folytán 2013. január 10-én jogerőre emelkedett – ítéletével a terheltet az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 288. § (1) bekezdésének a) pontjába ütköző jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérlete miatt 10 hó – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységétől eltiltásra ítélte.
[2] A jogerős ítélet ellen a terhelt és védője terjesztett elő – a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontját megjelölve – felülvizsgálati indítványt.
[3] Az indítvány szerint a terhelt terhére legfeljebb a magánokirat-hamisítás vétsége állapítható meg. Az elbírálás időpontjában ugyanis a Btk.-nak a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettét szabályozó 288. § (1) bekezdésének a) pontja már nem volt hatályban, a költségvetési csalás bűntettének tényállása [Btk. 310. § (1) és (7) bek.] viszont azzal nem azonos. A jelen esetben a hamis okirat felhasználásával a költségvetésnek vagyoni hátrány nem is volt okozható, mivel – utófinanszírozásról lévén szó – csupán a beruházás befejezését követően benyújtott számlák alapján lett volna a támogatás lehívható. Ehhez képest a pályázat nem jutott el a pénzeszközök igénybevételének szakaszába, így a cselekmény az előkészület körében maradt, következésképpen a Btk. 18. § (1) bekezdésére és (2) bekezdésének a) pontjára figyelemmel nem büntethető.
[4] Az előkészületre vonatkozó érvek elfogadhatatlansága esetén pedig a terhelt a bűntett kísérlete miatt azért nem büntethető, mert önként felhagyott a bűncselekmény befejezésével.
[5] Mindezek alapján az indítványozók a terhelt bűncselekmény hiányára, illetve büntethetőséget kizáró okra [Btk. 22. § i) pont] alapozott felmentését kérték.
[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában anyagi jogi szabálysértés hiányában a megtámadott ügydöntő határozat hatályban fenntartását indítványozta.
[7] A védő a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében az indítványt változatlanul fenntartotta.
[8] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[9] A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) – elkövetéskor hatályos – 288. §-ának (1) bekezdése értelmében az öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettét valósítja meg, aki a központi költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapból jogszabály alapján nyújtott pénzügyi támogatást vagy más gazdasági előnyt úgy szerez meg, hogy evégből valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.
[10] A jelen ügyben vád tárgyává tett és a fentiek szerint minősülő cselekmény elbírálásakor a Btk. 288. §-a már valóban nem volt hatályban, minthogy azt a 2011. évi LXIII. törvény 10. § (15) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. A cél azonban ezzel nem a dekriminalizáció volt, hiszen a 2011. évi LXIII. törvény a költségvetés sérelmére a bevételi és a kiadási oldalon véghezvitt, eddig külön tényállásban szabályozott cselekményeket egyetlen – költségvetési csalásként megnevezett – bűncselekménybe vonta össze. Ilyen módon a Btk. 288. §-ában írt elkövetési magatartás 2012. január 1-jétől a Btk. 310. §-ának (1) és (7) bekezdésébe épült be. Ennek megfelelően a Btk. 310. § (1) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdésének a) pontja szerinti, öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett költségvetési csalás bűntettét követi el, aki a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, s ezzel jelentős vagyoni hátrányt okoz.
[11] Az irányadó tényállásból kitűnően a terhelt a kft. ügyvezetőjeként a Nemzetgazdasági Minisztérium által munkahely-teremtő támogatásra kiírt pályázaton 6 800 000 forint vissza nem térítendő támogatást igényelt, amelynek biztosítékául egy, 8 610 000 forint összegre a Citibank nevében kiállított, hamis bankgaranciát csatolt be. Mivel a megyei kormányhivatal munkaügyi központja a hatósági szerződés 2011. július 13-i megkötését követően tájékozódott a banknál, s ennek eredményeként értesült a felhasznált okirat alaki és tartalmi valótlanságáról, 2011. október 27-én elállt a szerződéstől, így a támogatás folyósítására nem került sor.
[12] Az eljárt bíróságok nem tévedtek, amikor arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a terhelt ezen – az elkövetés időpontjában a Btk. 288. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt gazdasági előny jogtalan megszerzésének bűntettét megvalósító – cselekménye az elbírálás időpontjában hatályos új büntetőtörvény alapján is bűncselekmény, mert kimeríti a Btk. 310. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettét. Tekintettel azonban arra, hogy a törvényi büntetési tételek egyezősége folytán a jelen esetben az enyhébb elbírálás lehetősége nem állt fenn, a Btk. 2. §-ában írt főszabály értelmében a cselekményt valóban az elkövetéskor hatályos büntetőjogi rendelkezések alapulvételével kellett elbírálni.
[13] A Kúria álláspontja szerint téves az indítványnak az az érvelése, amelynek értelmében a terhelt cselekménye csupán előkészületként értékelhető.
[14] Az előkészületi magatartások egyfelől az elkövetés megkezdéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek, másfelől az elkövetés személyi feltételeinek biztosításában jelennek meg. Az előkészületi tevékenység azonban elkövetési magatartásban nem nyilvánulhat meg, mert akkor az már a kísérlet körébe tartozik.
[15] Az irányadó tényállásból kitűnően a terhelt a pályázat benyújtásakor a bankgarancia rendelkezésre állását illetően valótlan tartalmú ígérvényt tett, majd a támogatás megszerzése céljából hamis bankgarancia-igazolást nyújtott be, amelyre tekintettel cége és a hatóság között a szerződés létre is jött. Ezzel pedig – a szerződés utófinanszírozási jellegétől függetlenül – a támogatás odaítélésének érdemi szakasza lezárult, a terhelt ugyanis jogosulttá vált a számlák benyújtása útján a támogatás lehívására. Ez utóbbi során a jogosultság – a jogalap – vizsgálatára már értelemszerűen nem kerülhetett volna sor.
[16] A terhelt tehát a központi költségvetésből céljelleggel nyújtott támogatást tévedésbe ejtés révén, hamis magánokirat felhasználásával kívánta megszerezni, így – minthogy a vagyoni hátrány nem következett be – cselekményével a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérletét valósította meg.
[17] A kísérleti szakasz megállapíthatósága egyébként az elbírálás időpontjában hatályos költségvetési csalásra nézve is érvényes volna azzal, hogy e bűncselekménnyel a magánokirat-hamisítás vétsége – a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettével ellentétben – valóságos alaki halmazatot képez.
[18] Nem értett egyet a Kúria a befejezéstől történő önkéntes elállásra vonatkozó védői érvekkel sem.
[19] A Munkaügyi Központ néhány nappal a szerződés megkötése után megkereste a Citibankot a bankgarancia valódiságának igazolása érdekében, majd a kapott tájékoztatást követően elállt a szerződéstől. Ez – és nem a terhelt visszalépése – volt az oka annak, hogy a támogatás kifizetésére nem került sor.
[20] Mindezeket összegezve, a Kúria álláspontja szerint a terhelt bűnösségének megállapítása és a cselekmény jogi minősítése során az eljárt bíróságok büntető anyagi jogi szabályt nem sértettek. Ezért a Kúria – nem találva alaposnak a felülvizsgálati indítványt – a megtámadott határozatokat – a Be. 424. § (1) bekezdése értelmében tanácsülésen – a Be. 426. § alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 1.378/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás