PÜ BH 2015/277
PÜ BH 2015/277
2015.10.01.
Hibás a teljesítés akkor is, ha a szabvánnyal nem szabályozott, de jogszabályban kötelezően előírt követelmény megvalósításához elvárt műszaki tartalom nem valósul meg [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 305. §, 1997. évi LXXVIII. tv. 74. §].
[1] A felperes mint vállalkozó és az alperesek mint megrendelők között 2002. május 17-én építési vállalkozási szerződés jött létre. Az alperesek 7 585 290 forint vállalkozói díj megfizetését hibás teljesítésre hivatkozással megtagadták. Átadás-átvételi eljárásra nem került sor, azonban az alperesek 2003 júniusában, illetve szeptemberében beköltöztek a felperes által megépített, egymás között egyenlő arányú tulajdonukat képező ikerházas ingatlanba, melyre 2003 novemberében használatbavételi engedély kiadására is sor került.
[2] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság egyetemlegesen kötelezze az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. alpereseket 7 585 290 forint és kamatai megfizetésére.
[3] Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, mivel a felperes hibás teljesítése miatt beszámítási kifogást terjesztettek elő. Beszámítási kifogásuk összesen 35 hibát érintett, többek között hivatkoztak a padlásfödém szigetelési hibájára (5. hibapont), a nyílászárók méreteltérése miatti értékcsökkenésre (14. hibapont), a tetőkibúvó (15. hibapont) és 4 angol akna megépítésének hiányára (35. hibapont).
[4] Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott ítéletével kötelezte az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. alpereseket fejenként 355 322 forint vállalkozói díj és kamatai felperes javára történő megfizetésére, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az alperesek beszámítási kifogását összesen 6 164 000 forintban találta megalapozottnak, így a felperesi kereseti követelésbe beszámítva ezt az összeget, összesen 1 421 290 forint vállalkozói díj felperes részére történő megfizetéséről döntött, az alperesek 1/4-1/4 arányú tulajdoni hányadához igazítva a marasztalás összegét.
[5] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, és az alpereseket személyenként terhelő marasztalási összeget 182 771 forintra és kamataira leszállította, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság az alperesek beszámítási kifogását összesen 6 854 205 forint erejéig találta megalapozottnak. Számítása szerint a felperesnek a kereseti kérelemben érvényesített díjigényhez képest összesen 731 085 forint vállalkozói díj jár, amelynek a megfizetésére az alperesek egyenlő arányban kötelesek.
[6] A másodfokú bíróság az 5. hibapont vonatkozásában az alperesek által előterjesztett fellebbezés folytán azért tartotta szükségesnek részben megváltoztatni az elsőfokú bíróság ítéletét, mert a perben kirendelt szakértő úgy nyilatkozott, hogy a szigetelés helyreállításának költsége lakásonként 150 000-160 000 forint. Ennek középértékével számolva a két lakás tekintetében 310 000 forintban találta alaposnak a beszámítási kifogást. A 14. hibaponttal kapcsolatban megállapította, hogy a nyílászárók méreteltérése miatt a B. Gy. és Dr. M. G. szakértő által egyetértésben alkalmazott számítási móddal meghatározott értékcsökkenés lakásonként 700 000 forint, így az alperesek beszámítási kifogása összesen 1 400 000 forint erejéig megalapozott. A másodfokú bíróság a 15. hibapont körében egyetértett az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontjával, hogy a tetőkibúvó kialakításának hiánya miatt 70 000 forint erejéig alapos az alperesek beszámítási kifogása. A 35. hibapont vonatkozásában a másodfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a megállapodáshoz csatolt költségbecslésre való felperesi hivatkozás alaptalan, tekintettel arra, hogy a költségbecslés hiányos, az nem tartalmazza valamennyi munkaelemet. A 4 db angol akna utólagos kialakítása – középarányos, 450 000 forintos értékkel számolva – 1 800 000 forintos költséget jelent, ezért e körben az elsőfokú bíróság ítéletéhez képest a beszámítható összeget leszállította.
[7] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben – az 5., 14., 15. és 35. hibatétel vonatkozásában a jogerős ítélet jogszabálysértő jellegét állítva – kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát.
[8] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezései hatályában való fenntartását kérték.
[9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[10] A felülvizsgálati eljárás a rendes jogorvoslat alapján hozott jogerős bírósági határozat valamely jogkérdésben megmutatkozó hibájának orvoslására szolgáló olyan rendkívüli jogorvoslat, ami csak a jogszabály [Pp. 272. § (2) bekezdés] által megszabott körben teszi lehetővé a határozat felülbírálatát. A Kúria ezért csak a felülvizsgálati kérelemmel érintett kérdésekben vizsgálta felül a jogerős ítéletet. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 206. § (1) bekezdésének a megsértésére hivatkozott, azaz a bizonyítékok helyes mérlegelését vitatta. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet e jogszabályhelyet nem sérti.
[11] A felek közötti jogvitában döntő jelentőségű volt annak a kérdésnek a megítélése, hogy történt-e a felperes részéről hibás teljesítés, ami az alperesek beszámítási kifogását megalapozza.
[12] A 35. hibapont vonatkozásában a bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a felek közötti építési vállalkozási jogviszony alapjául szolgáló tervek tartalmazták az angol aknák kivitelezési kötelezettségét. A felperes pedig a perben nem tudta bizonyítani, hogy ennek ellenére azokat a szerződéses keretek között nem kellett elkészítenie. Ahogyan arra a másodfokú bíróság helyesen rámutatott, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott megállapodás a felperesi állítás alátámasztására nem volt elégséges, ugyanis annak műszaki leírása nem volt teljes, így önmagában ebből a tervektől eltérő kivitelezésben történő megegyezés nem következik. Annak állítása pedig, hogy az építőiparban „szokásos” a tervektől való eltérő kivitelezés az erre irányuló konkrét megállapodás igazolásának hiányában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a felek kifejezetten megállapodtak az angol aknák elhagyásában. A polgári jog általános alapelvének megfelelően a szerződéseket teljesíteni kell, így a tervtől való eltérésben való megegyezés bizonyítása nélkül a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott indokok a jogerős ítélet jogszabálysértő voltának megállapítására nem alkalmasak.
[13] Alaptalanul sérelmezte a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy az alperesek késedelmesen jelezték az angol aknák hiányával kapcsolatos igényüket, miután a Ptk. perbeli ügylet megkötésekor hatályos 308. § (4) bekezdése szerint a szavatossági jogokat ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a szavatossági határidők eltelte után is érvényesíteni lehet.
[14] Az 5. hibapont tekintetében a felülvizsgálati kérelemben a felperes tévesen értelmezte a bíróság jogerős döntésének jogalapját, illetve az annak alapjául szolgáló indokokat. A bíróság alapvetően nem a szigetelés elmaradását vagy annak nem elégséges vastagságban történő kivitelezését rótta a felperes terhére, hanem hibás teljesítésként – a szakértő állásfoglalásra alapítottan – azt értékelte, hogy a felperes a padlásfödém szigetelésének megóvása érdekében nem tette meg a szükséges intézkedéseket, e szerződéses kötelezettségét nem végezte el megfelelően, hiszen sem fóliát, sem deszkázást nem alkalmazott a szükséges mértékben, ami az időmúlás következtében a szakértők által is észlelt és a felülvizsgálati kérelemben is körülírt azon hibajelenséget okozta, hogy a szigetelés bizonyos helyeken elvékonyodott.
[15] A 14. hibaponttal érintett nyílászárók méreteltérése vonatkozásában a szakértők egyértelműen állást foglaltak. Az aggálytalan szakértői vélemények alapján megalapozottan, jogszabálysértés nélkül jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy a nem a terveknek megfelelő, mérési adatokkal alátámasztható méreteltérés kivitelezési hiba. Erre tekintettel az alperesi beszámítási kifogás megalapozott, függetlenül attól, hogy az ajtóra redőny felszerelésére sor került-e vagy sem.
[16] A 15. hibapontban körülírt kéményhez történő kijutást biztosító tetőkibúvó hiányát a felperes sem vitatta, csupán arra hivatkozott, hogy a ház sajátos elhelyezkedése miatt a kémény más módon is megközelíthető, így indokolatlan külön tetőkibúvó kialakítása. E jogi álláspont azonban téves. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján meghatározott országos településrendezési és építési követelményeket (OTÉK) tartalmazó 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet nem pusztán meghatározta, hanem elrendelte az OTÉK-ban foglalt előírások kötelező alkalmazását is. Az OTÉK kivitelezés időpontjában hatályos 74. § (7) bekezdése szerint az építmény égéstermék-elvezetőjét (kéményt) úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az égéstermék-elvezető biztonságosan ellenőrizhető és tisztítható legyen. Ennek az előírásnak a megvalósításához a tetőkibúvó megépítése akkor is szükséges, ha egyébként a tervek azt nem tartalmazzák.
[17] A kötelezett akkor teljesít hibásan, ha a szolgáltatott dolog a teljesítéskor nem felel meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Törvényes kellék mindenekelőtt az, hogy a szolgáltatás tárgya alkalmas legyen a rendeltetésszerű használatra, megfeleljen a szerződés által elérni kívánt célnak (Legfelsőbb Bíróság Pf. I. 23.789/1998.). A törvényes kellék fogalomkörébe tartozik, hogy a szolgáltatás a szabványban előírt követelményeknek megfeleljen, így hibás a teljesítés, ha a termék nem felel meg a kötelező szabvány előírásainak (Legfelsőbb Bíróság Pfv. VII. 21.342/2000/4., Pf. VII. 25.089/2001/3.) A teljesítés vizsgálatakor a szolgáltatás rendeltetésszerű használatra alkalmassága körében a nem kötelező szabvány rendelkezéseit is irányadónak kell tekinteni.
[18] Hibás a teljesítés akkor is, ha a szabvánnyal nem szabályozott, de jogszabályban kötelezően előírt követelmény megvalósításához elvárt műszaki tartalom nem valósul meg. A 27/1996. (X. 30.) BM rendelet ügyletkötés idején hatályos 2. § (1) bekezdés e) pontja kéménytartozéknak minősítette a kéményhez csatlakozó vagy azzal egy szerkezetet alkotó olyan elemet, amely a kémény tisztíthatóságát szolgálja. Az OTÉK és a 27/1996. (X. 30.) BM rendelet szabályainak együttes értelmezéséből következik, hogy mi-után a perbeli kivitelezés e követelménynek nem felet meg, így a teljesítés hibás, az ezzel összefüggő beszámítási kifogás megalapozott.
[19] A bírói gyakorlat értelmében a bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban – annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt – nem kerülhet sor, csak olyan kivételes esetekben van arra lehetőség, ha az ügy elbírálása szempontjából releváns tényállás feltáratlan maradt, iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz (BH 2002.29., KGD 2012.60., BH 2012.179.). E feltételek bekövetkezése sem állapítható meg.
[20] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezéseit hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V.20.830/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás