• Tartalom

279/2015. (IX. 22.) Korm. rendelet

a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet, valamint a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról1

2015.09.27.

A Kormány

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pontjában,

a 3–18. § tekintetében a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés c)–d) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló
252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

1. § A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 9. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze)

c) a polgármester településképi véleményezési eljárása hiányában a világörökségi területen a több, egy tájegységet képező település közigazgatási területén új épület építéséhez, meglévő épület bővítéséhez, valamint a településképet érintő homlokzati felújításához vagy átalakításához szükséges építészeti-műszaki dokumentációt.”

2. § Az R1. 10. § (1) bekezdésében az „a) pontjában” szövegrész helyébe a „c) pontjában” szöveg lép.

2. A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

3. § A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A miniszter az e rendeletben meghatározott egyes feladatait a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Központ) útján látja el.”

4. § Az R2. 1. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben gondoskodik a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítéséről, ha a világörökségi terület országos jelentőségű védett természeti területet vagy Natura 2000 területet érint.
(4) Ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és
a) a világörökségi helyszín egésze országos jelentőségű védett természeti területen van, valamint
b) az a) pont szerint országos jelentőségű védett természeti terület nem rendelkezik – a természet védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti – természetvédelmi kezelési tervvel,
a kezelési terv dokumentációját a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: rendelet), továbbá az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről szóló miniszteri utasítás előírásai szerint kell előkészíteni azzal, hogy a tervezetet – a rendelet szerinti felterjesztést követően – a természetvédelemért felelős miniszter véleményezésre megküldi a miniszternek.
(5) Ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kulturális érték és a világörökségi területen található országos jelentőségű védett természeti terület – a természet védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti – természetvédelmi kezelési tervvel rendelkezik, a világörökségi kezelési tervnek a Vötv. 8. § (4) bekezdésére tekintettel összhangban kell lennie a hatályos természetvédelmi kezelési tervvel.”

5. § (1) Az R2. 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Központ a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítésére jogi személlyel (a továbbiakban együtt: a kezelési terv készítője) köthet vállalkozási szerződést.
(2) A kezelési terv készítőjével akkor köthető vállalkozási szerződés, ha annak a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítésében részt vevő tagja vagy a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló más személy megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek, és ez a tag (személy) részt vesz a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítésében.”

(2) Az R2. 2. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kezelési terv készítője a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítésébe bevonja)

b) táj- és természetvédelmet, ökoturizmust és környezeti nevelést érintő kérdésekben a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságot; a 2. melléklet V. 1. b) pontja esetében a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság által kidolgozott szöveget kell beépíteni a kezelési tervbe,”

(3) Az R2. 2. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kezelési terv készítője a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv tervezetéről a világörökségi terület használatában és megőrzésében érintett szereplőkkel 20 napos egyeztetési határidővel helyi fórumok útján széleskörű társadalmi egyeztetést folytat.
(10) A megalapozó dokumentáció és kezelési terv elbírálásában nem vehet részt olyan személy vagy szervezet, amely azok elkészítésében részt vett. Az összeférhetetlenség elbírálására a hatályos közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezései irányadók.”

6. § Az R2. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § (1) A kezelési terv készítője a szerződéskötéstől számított 110 napon belül, a budapesti világörökségi helyszín, illetve 10 településnél több településre kiterjedő világörökségi helyszín esetében 200 napon belül elkészíti és a Központ részére megküldi a megalapozó dokumentációt.
(2) A megalapozó dokumentációról a világörökségi testület a megalapozó dokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilvánít. Vitás kérdés esetén a Központ a világörökségi testület ülését követően haladéktalanul a miniszter állásfoglalását kéri. A miniszter az állásfoglalását a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül adja meg.
(3) A kezelési terv készítője a (2) bekezdés szerinti vélemény figyelembevételével a megalapozó dokumentációt 30 napon belül módosítja, és megküldi a Központnak.
(4) Amennyiben a megalapozó dokumentáció módosítása
a) a (2) bekezdés szerinti véleményben foglaltak szerint megtörtént, a Központ a megalapozó dokumentációt megküldi a miniszternek;
b) nem a (2) bekezdés szerinti véleményben foglaltak szerint történt meg, a megalapozó dokumentáció módosítása során az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni.
(5) A megalapozó dokumentáció alapján kidolgozott kezelési tervet a (2) bekezdés szerinti vélemény kézhezvételét követő 200 napon belül elkészíti. Legalább húsz településre kiterjedő világörökségi helyszín esetében a 2. § (1) bekezdése szerinti szerződésben a határidő ettől eltérően is megállapítható, de a kezelési terv elkészítése és a miniszter részére történő megküldése a 300 napot nem haladhatja meg.”

7. § Az R2. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § (1) A Központ a kezelési terv tervezetét honlapján közzéteszi, és erről egyidejűleg elektronikus úton értesítést küld
a) a miniszternek és az érintett minisztereknek,
b) a világörökségi terület szerinti helyi önkormányzat képviselő-testületének vagy területi önkormányzat közgyűlésének és amennyiben érintett, az országos nemzetiségi önkormányzatnak,
c) az illetékes önkormányzati és állami főépítésznek,
d) az illetékes
da) és feladatkörében a kiemelkedő egyetemes érték vonatkozásában érintett központi államigazgatási szerv területi szervének,
db) örökségvédelmi feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnak,
e) a világörökségi területen működő világörökségi gondnokságnak,
f) amennyiben a helyszín egy vagy több eleme az állam tulajdonában van, és nem tartozik a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak,
g) amennyiben a világörökségi terület részben vagy teljes mértékben országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van, a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak.
(2) A kezelési terv tervezetéről az (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott szervek és személyek az (1) bekezdés szerinti elektronikus értesítés kiküldésétől számított 20 napon belül jogosultak írásban véleményt nyilvánítani.
(3) Véleménykülönbség esetén az egységes álláspont kialakítása érdekében a (2) bekezdésben meghatározott véleményezési határidő lejártát követő 15 napon belül a Központ egyeztetést hív össze
a) az (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott személyek, szervek képviselőjének,
b) a kezelési terv készítőjének,
c) a világörökségi testület elnökének,
d) az (1) bekezdés f) pontjában foglalt természetvédelmi érintettségtől függetlenül, amennyiben a táj- és természetvédelmet, ökoturizmust és környezeti nevelést érintő vitás kérdés maradt fenn, a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság képviselőjének
részvételével.
(4) A kezelési terv elfogadására a továbbiakban a 3. § (2) bekezdése és a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti eljárást kell megfelelően alkalmazni.”

8. § Az R2. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § (1) A miniszter a kezelési terv tervezetének kézhezvételétől számított 30 napon belül kikéri a világörökségi testület véleményét, mely azt 15 napon belül megküldi a miniszternek. Amennyiben a miniszter a kezelési terv tervezetének módosításáról dönt, a kezelési terv készítője a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi a Központ és a miniszter részére a kezelési tervnek a módosítási javaslat figyelembevételével átdolgozott tervezetét.
(2) A miniszter a kezelési terv tervezetét a Kormány elé terjeszti.”

9. § Az R2. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

7. § (1) A világörökségi gondnokság a kezelési tervben foglaltak végrehajtása érdekében a kezelési tervben foglalt célok elérését szolgáló éves cselekvési programot (a továbbiakban: kezelési kézikönyv) készít a 3. mellékletben meghatározott tartalommal, a kezelési tervben meghatározott stratégiákkal összhangban.
(2) A kezelési kézikönyvet első alkalommal a kezelési terv hatálybalépésétől számított 1 éven belül, majd azt követően évente, a tárgyévet megelőző év utolsó munkanapjáig kell elkészíteni és a miniszternek jóváhagyásra megküldeni. A miniszter módosító javaslatainak átvezetésére a kezelési kézikönyv készítőjének az azok kézhezvételétől számított 30 nap áll rendelkezésére.
(3) Az éves tervezés gyakorlatában az előző évi kezelési kézikönyv cselekvési programja megvalósításának értékelését a tárgyévi kezelési kézikönyvben kell elvégezni.”

10. § Az R2. 3. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A világörökségi várományos helyszín kezelési terve
9. § (1) Amennyiben a Vötv. 5. § d) pontja szerinti Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszín rendelkezik az e rendelet hatálybalépése előtt készült kezelési tervvel, arra az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án kelt, az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény előírásai az irányadók figyelemmel az egyezmény Működési Irányelveiben, továbbá a világörökségi várományos helyszín bejelentéséhez előírt dokumentációban (a továbbiakban: bejelentési dokumentáció) foglaltakra.
(2) A várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő felvételét követően a megalapozó dokumentációt és a kezelési terv átdolgozását e rendelet szerint kell elkészíteni.”

11. § Az R2. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

10. § A világörökségi helyszín vagy terület kiemelkedő egyetemes értékét érintő beavatkozást megelőzően világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációt (a továbbiakban: hatásvizsgálati dokumentáció) kell készíteni, ha a világörökségi területen hatóságként eljáró vagy szakhatóságként közreműködő örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) a tervezett beavatkozás kiemelkedő egyetemes értékre gyakorolt hatását nem tudja megítélni a hatásvizsgálati dokumentáció nélkül, valamint ha az eljárás tárgya olyan beavatkozás, amelynek
a) nincs kialakult gyakorlata;
b) esetében a kezelési terv nem nyújt elegendő támpontot a döntéshez;
c) esetében korábban nem ismert körülményekkel való együtthatásra is számítani kell; vagy
d) közvetlen hatása ugyan megítélhető, de valószínűsíthető, hogy időben és térben olyan járulékos hatások is felmerülhetnek, amelyek előzetes értékelése részletes és több tudományág általi elemzést igényel.”

12. § Az R2. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

11. § A hatásvizsgálati dokumentáció készítése során
a) meg kell vizsgálni az érintett területet, és össze kell gyűjteni a világörökségi szempontból jelentős információkat és dokumentumokat, így különösen a terület állapotváltozásáról informáló dokumentációkat, statisztikai adatokat, hatályos településrendezési eszközöket;
b) elemezni kell a tervezett beavatkozásra vonatkozó információkat és dokumentációkat;
c) fel kell tárni a hazai és nemzetközi analógiákat;
d) rövid-, közép- és hosszú távú hatáselemzést kell készíteni a tervezett beavatkozás várható következményeiről, hatásairól, így különösen a helyi gazdaságra, valamint az érintett települések lakosságmegtartó képességére gyakorolt hatásokról, továbbá a Kiemelkedő Egyetemes Értéket nem sértő változások kezelésével kapcsolatos teendőkről;
e) fel kell mérni a hatásviselőket és az azokat érintő hatások jellegét és mértékét; valamint
f) látványelemzést kell készíteni a történetileg jelentős rálátásokat is tekintetbe véve, ha a beavatkozással összefüggésben a kiemelkedő egyetemes érték vizuális integritásának kérdése felmerül.”

13. § Az R2. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

14. § A miniszter a beérkezett javaslatok indokoltságának vizsgálata során a Központtól, illetve a javaslat 13. § (2) bekezdés c)–f) pontjának tartalma alapján megállapítható természetvédelmi érintettség esetén a természetvédelemért felelős minisztertől – a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül – előzetes szakmai állásfoglalást kér.”

14. § Az R2. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

16. § A miniszter – a világörökségi testület véleményének figyelembevételével és a javaslat 13. § (2) bekezdés c)–f) pontjának tartalma alapján megállapítható természetvédelmi érintettség esetében a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével – dönt a világörökségi várományos helyszín miniszteri rendeletben történő kihirdetéséről, majd gondoskodik a 4. mellékletben meghatározott tartalmú bejelentési dokumentáció elkészítéséről, továbbá annak az UNESCO Világörökség Központjához történő megküldéséről.”

15. § Az R2. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

18. § (1) A miniszter – kiemelkedő természeti érték esetén a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – legalább a Vötv. 5. § c) pontja szerinti felülvizsgálatot követő 90 napon belül javaslatot tesz a Kormánynak a Világörökség Jegyzékbe történő jelölés érdekében
a) a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszínre,
b) a jelöléshez szükséges intézkedések megtételére, és
c) a Vötv. 12. § (2) bekezdés e) pontja szerinti költségek biztosítására.
(2) A miniszter a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszínre vonatkozó, a Vötv. 5. § d) pontja szerinti javaslattételt megelőzően kikéri a világörökségi testület szakmai véleményét.
(3) A miniszter a Vötv. 5. § d) és e) pontjaiban meghatározott egyedi kormánydöntést követően intézkedik a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszín
a) világörökségi gondnokságának kijelölése,
b) kezelési tervének elkészítése,
c) az 5. mellékletben meghatározott tartalmú – a bejelentési dokumentáción és kezelési terven alapuló – felterjesztési dokumentációjának elkészítése, valamint annak az UNESCO Világörökség Bizottsághoz történő benyújtása
iránt.
(4) Amennyiben a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszín kiemelkedő természeti értékkel bír vagy országos jelentőségű védett természeti területet érint, a (3) bekezdés szerinti felterjesztési dokumentáció elkészítésébe a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságot be kell vonni.
(5) A miniszter a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő felvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a Kormánynál a Vötv. 1. mellékletének módosítását.
(6) A miniszter az (1) bekezdésben foglalt javaslattételt követően a következő felülvizsgálat időpontjáig további javaslatot is tehet a Kormánynak a Világörökség Jegyzékbe történő jelölés érdekében.”

16. § Az R2. 2. § (5) bekezdésében a „világörökségi várományos terület” szövegrész helyébe a „Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszín” szöveg lép.

17. § Hatályát veszti az R2.

b) 5. §-a,

18. § (1) Az R2. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R2. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az R2. 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

3. Záró rendelkezés

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

1. melléklet a 279/2015. (IX. 22.) Korm. rendelethez

A megalapozó dokumentáció tartalmi követelményei a világörökségi helyszínek sajátosságai szerint alkalmazva, szükséges térképekkel és fotókkal
I.        Vezetői összegfoglaló
II.        Bevezető
III.        A kezelési terv és a megalapozó dokumentáció készítésének módszertana
IV.        Alapadatok
1.    A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfogadott meghatározása
2.    A világörökségi terület lehatárolása és azonosítása
V.        A világörökségi terület és kezelése
1.    A világörökségi terület adottságai
a)    A világörökségi terület területi, természeti, környezeti, táj- és településszerkezeti adottságai, trendjei
b)    A világörökségi terület történeti leírása, a megőrzéssel összefüggő jelentős változások
c)    A kezelést befolyásoló társadalmi adottságok elemzése (a világörökséghez való társadalmi viszonyulást is beleértve)
d)    A kezelést befolyásoló gazdasági összefüggések elemzése
e)    A világörökségi terület turisztikai szempontú elemzése
f)    A világörökséghez való társadalmi viszonyulások
g)    Összegzés és fő kihívások
2.    A világörökségi terület kezelési környezete
a)    A világörökségi terület és környezetének védettségei, a kezelést érintő jogszabályi környezet értékelése
b)    A világörökségi területet érintő fejlesztési tervek, programok kezeléssel való összefüggései
c)    Releváns átfogó, tematikus kutatási háttér elemzése
d)    A világörökségi terület használatában és megőrzésében érintett és érdekelt szereplők hálózata, a kezelés intézményrendszere
e)    Összegzés és fő kihívások
3.    A világörökség hozzájárulása a térség fenntartható fejlődéséhez
VI.        A kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok
1.    A kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok meghatározása
2.    Az attribútumok megőrzési állapotának értékelése
VII.        Háttéranyagok és előzmények
1.    Alkalmazott fogalmak
2.    A világörökségi terület használatában és megőrzésében érintett és érdekelt szereplők felsorolása és elérhetőségei
3.    A világörökségi területtel, annak értékeivel kapcsolatos történeti és archív adatok, források (szöveges és vizuális), kutatási eredmények elérhetősége, releváns bibliográfia
4.    Az Egyezmény végrehajtása során az adott helyszínnel kapcsolatban keletkezett hazai és nemzetközi dokumentumok elérhetőségei
5.    Világörökségi szempontból lényeges tartalmú statisztikai adatok

2. melléklet a 279/2015. (IX. 22.) Korm. rendelethez

A kezelési terv részletes tartalmi követelményei a világörökségi helyszínek sajátosságai szerint alkalmazva, szükséges térképekkel és fotókkal
I.        Vezetői összefoglaló (A kezelési terv javaslatainak összegzése – áttekintő térképi és táblázatos munkarésszel)
II.        Alapadatok
1.    A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfogadott meghatározása
2.    A világörökségi területazonosító adatai:
a)    a világörökségi helyszín megnevezése, a világörökségi helyszín és a védőövezet határainak leírása, a világörökségi helyszín és védőövezete kiterjedésének megfelelő méretarányú ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térképen történő lehatárolása és ábrázolása,
b)    területi jellemzők – területi kiterjedés, méret meghatározás helyszín és védőövezet bontásban (határon átnyúló helyszín esetén a magyar és a külföldi oldalt megkülönböztetve is),
c)    a világörökségi helyszín és védőövezete helyrajzi számok szerinti megadása és határának EOV síkkoordináták és WGS 84 alapfelületre vonatkozó földrajzi koordináták szerinti megállapítása fok, perc, másodperc formában (DMS)
III.        A kezelés céljai
1.    átfogó célok és jövőkép
2.    specifikus célok
IV.        A kezelés stratégiái
1.    Tematikus stratégiák
a)    A kezelést megalapozó felmérés, kutatás, tervezés
b)    A tér- és tájszerkezeti, területhasználati, infrastrukturális kihívások kezelése
c)    A táj- és településképi kihívások kezelése
d)    A környezeti kockázatok, havária, klímaváltozás kezelése
e)    A helyszín bemutatásának fejlesztése és a turizmussal kapcsolatos kihívások (vonzerőnövelés, terhelhetőség,) kezelése
2.    Általános, átfogó jellegű, komplex stratégiák
a)    Szervezeti-intézményi, működtetési háttér és partnerségek kialakítása
b)    Társadalmi beágyazottság, részvétel, kommunikáció fejlesztése
c)    A világörökségi előnyök megosztása
3.    Attribútum-specifikus stratégiák
V.        Védelmi célú és kezelést támogató szabályozások
1.    A világörökségi területen a kiemelkedő egyetemes érték és attribútumai megőrzését, fenntartását, világörökségi kezelését szolgáló beavatkozások, előírások, korlátozások és tilalmak meghatározása a következő ágazatok és tevékenységi körök vonatkozásában
a)    Kulturális örökségvédelem
b)    Természetvédelem (a világörökségi terület azon részeire dolgozandó ki, amelyek országos jelentőségű védett természeti területek. Amennyiben a világörökségi területen lévő védett természeti területen természetvédelmi kezelési terv van hatályban, az abban foglalt, a kiemelkedő egyetemes érték védelmét biztosító természetvédelmi kezelési előírásokra történő utalások és hivatkozások rögzítése)
c)    Tájvédelem
d)    Terület- és településrendezés
e)    Katasztrófavédelem, havária
f)    Egyéb védettségek, a területen releváns szabályozások (termőtalaj, bányászat, erdő, közművek stb.)
2.    Az érintettekre normatív rendelkezést megállapító szabályok önálló fejezetben történő összefoglalása
3.    A kezelést szolgáló szabályozási eszközök javasolt módosításai, illetve szükség szerint új szabályozási eszközök
VI.        Társadalmi-szakmai részvétel a kezelési terv alkalmazása során
1.    Kötelezően bevonandó érdekeltek és érintettek
2.    A társadalmi és szakmai részvételt szolgáló eszközök és mechanizmusok
3.    Konfliktusok, véleménykülönbségek kezelése, a részvétel eredményeinek döntésekbe történő beépülésének garanciái
VII.        Finanszírozás
1.    A Világörökség egyezményből következő világörökségi területre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének általános pénzügyi feltételrendszere
2.    A világörökségi kezelési terv végrehajtásának finanszírozási igényei
3.    A világörökségi terület finanszírozási igényét megalapozó
a)    sajátos körülmények az V. pont szerint,
b)    a világörökségi helyszínhez kapcsolódóan támogatandó elemek, illetve tevékenységek
VIII.        A monitoring rendszer (attribútumonkénti bontásban)
IX.        A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfogadott meghatározásával kapcsolatos – aktualizálást szolgáló – módosítási javaslatok
1.    A lehatárolás helyzete (megfelelő, vagy esetleges problémák és módosítási javaslatok)
2.    Egyéb szempontok

3. melléklet a 279/2015. (IX. 22.) Korm. rendelethez

A világörökségi kezelési kézikönyv tartalmi követelményei
I.        A kezelési tervben foglalt stratégiák megvalósítását és célok elérését szolgáló
1.    éves cselekvési program, továbbá a kezelési terv elfogadását követő évi kezelési kézikönyvben a 3 évre szóló középtávú és 7 évre szóló hosszú távú akciótervek,
2.    tárgyévi programok és projektek a 2. melléklet III. pontja szerinti területeken (az áthúzódó programok jelzésével),
3.    szakmai program, összhangban a kezelési tervben meghatározott stratégiával,
4.    a kapcsolódó erőforrás- és költségigény (az állami és egyéb támogatások, valamint saját erőforrások, bevételek elkülönített tervezésével),
5.    ütemterv.
II.        A kezelési terv szerinti folyamatos követő-figyelés (monitoring) eszközei
1.    a kezelési terv elfogadásától számított 2. évtől kezdve a tárgyévet megelőző év kezelési kézikönyvében foglalt cselekvési program teljesülésének értékelése,
2.    a tárgyévi célok teljesítésének ellenőrzését biztosító mérföldkövek meghatározása,
3.    az adott helyszínre a kezelési tervben meghatározott tárgyévi indikátorok célszámai, továbbá a világörökségi helyszín látogatószáma, az ott töltött vendégéjszakák száma, védett ingatlanok állagvédelme, fejlesztése a világörökségi területen (db, m2) a ráfordítások kimutatásával, oktatási és képzési programok résztvevőinek száma, foglalkozások száma az adatforrás, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás módszertanának közlésével.
III.        Operatív együttműködési címlista
Naprakészen vezetett adattár a világörökségi terület kezelésében az állami, az érintett helyi és országos nemzetiségi önkormányzati, társadalmi, illetve szakmai és tudományos partnerekről, beleértve a nemzetközi partnereket is.
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. szeptember 28. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére