PK ÍH 2015/28.
PK ÍH 2015/28.
2015.03.01.
Amennyiben gondnokság alá helyezés iránti perben kérnek zárlatot vagy ideiglenes gondnokrendelést ideiglenes intézkedéssel, úgy elsődlegesen nem a Pp. általános szabályai között írt ideiglenes intézkedés, hanem a különleges eljárás szabályai alkalmazandók.
A gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos eljárásokban a zárlat elrendelésére, illetve ideiglenes gondnokrendelésre kérelemre és hivatalból is sor kerülhet [1952. évi III. törvény (Pp.) 308/A. §-308/B. §].
A felperesek keresetükben az édesapjuk, az alperes cselekvőképességének részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezését kérték. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A felperesek egyúttal a sz.-i 1490. helyrajzi számú, természetben a Sz. szám alatt található ingatlan 1/4 és a sz.-i 1153. helyrajzi számú, természetben a Sz. szám alatti ingatlan 1/2 tulajdoni hányadára zárlat elrendelését és az alperes részére ideiglenes gondnokrendelést kértek azzal az indokkal, hogy az alperes embertelen körülmények között él, 130 000 forint összegű nyugdíját 3-4 napon belül feléli, egészségi állapota fokozatosan romlik mind fizikai, mind mentális értelemben, betegségbelátása nincs, gyógyszereit nem szedi.
A Sz.-i Járásbíróság végzésével a zárlat és ideiglenes gondnokrendelés iránti kérelmet elutasította a Pp. 308/A. §-ára, valamint a Ptk. 2:25. és 26. §-aira tekintettel – azzal az indokkal, hogy a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján a gondnokság alá helyezés szükségessége valószínűsíthető, ugyanakkor az a feltétel, hogy az érintett intézkedések elrendelése az alperes érdekeinek védelmét szolgálná, nem állapítható meg.
E végzéssel szemben a felperesek fellebbezést terjesztettek elő, amelyben annak kérelmük szerinti megváltoztatását kérték. Hangsúlyozták, hogy a zárlat és az ideiglenes gondnokrendelés az alperes érdekeinek védelmét szolgálná, mert az alperes körülményei, anyagi helyzete, pszichés állapota, egészségi állapota folyamatosan romlik. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében a járásbíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A Sz.-i Törvényszék végzésével hivatalból elutasította a felpereseknek a Sz.-i Járásbíróság végzésével szemben előterjesztett fellebbezését.
A fellebbezés elutasítását azzal indokolta, hogy a Pp. 308/B. §-ából az következik, hogy csak a zárlat, illetve az ideiglenes gondnokrendelés fenntartására, valamint elrendelésére vonatkozó határozat ellen van helye külön fellebbezésnek, az azt elutasító döntéssel szemben nincs. A fellebbezést el kell utasítani, ha azt olyan végzés ellen terjesztették elő, amely ellen fellebbezésnek nincs helye, figyelemmel a Pp. 233. §-ának (2) bekezdés b) pontjára, a Pp. 235. §-ának (2) bekezdésére és 237. §-ára is.
E végzéssel szemben a felperesek nyújtottak be fellebbezést Pkf.9. sorszám alatt, melyben a törvényszék végzésének hatályon kívül helyezését és a Sz.-i Járásbíróság végzése ellen benyújtott fellebbezés érdemi elbírálására utasítását kérték.
Arra hivatkoztak, hogy kérelmüket nem a Pp. 308/A. vagy 308/B. §-ai alapján terjesztették elő, hanem a Pp. 156. §-a szerint. A Pp. 156. §-ának (6) bekezdése értelmében pedig az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság végzéssel határoz, amely ellen külön fellebbezésnek van helye. Álláspontjuk szerint a Pp. 308/B. §-a kizárólag azt az esetet szabályozza, amikor a bíróság hivatalból rendel el zárlatot vagy ideiglenes gondnokrendelést. Kérelemre ugyanezt a Pp. 156. §-a alapján kell elbírálni.
Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés alaptalan.
Nem osztotta az ítélőtábla a felpereseknek a zárlat és ideiglenes gondnokrendelés eljárási kérdéseivel kapcsolatos álláspontját. A Pp. 308/A-308/B. §-ai és a Pp. 156. §-a ugyanis mind a jogrendszerben elfoglalt helyénél, mind a szabályozás jellegénél fogva a speciális és generális viszonyában állnak egymással. Azaz ugyanazon jogintézményt nem két különálló eljárási szabály rendezi, hanem a gondnokság alá helyezés iránti perekben kizárólag a Pp. 308/A-308/B. §-ai alkalmazhatók azokban a kérdésekben, amelyeket a Pp. 156. §-ában foglaltaktól eltérően szabályoznak. Ezek a rendelkezések ugyanis a Pp. 156. §-ában szabályozott ideiglenes intézkedésnek a speciális esetét rendezik. Amennyiben tehát gondnokság alá helyezés iránti perben kérnek zárlatot vagy ideiglenes gondnokrendelést ideiglenes intézkedéssel, úgy elsődlegesen nem a Pp. általános szabályai között írt 156. § szerinti, hanem a Pp. 308/A-308/B. §-ai alkalmazandók. Ez abból is következik, hogy a Pp. Negyedik rész XVIII. fejezete a gondokság alá helyezéssel kapcsolatos per különleges eljárási szabályait részletezi, amelyek az általános rendelkezésektől nyilvánvalóan eltérnek, a Pp. 304. §-ára is tekintettel.
A Pp. 308/A. §-a rögzíti, hogy ha a gondokság alá helyezés szükségessége valószínű, és az alperes érdekének védelme ezt indokolja, a Ptk. 2:25. §-ában és 2:26. §-ában meghatározott zárlatot, illetve ideiglenes gondnokrendelést – amelyet a pert megelőzően a gyámhatóság rendelhet el – a bíróság is elrendelheti ideiglenes intézkedéssel a tárgyalást megelőzően, a Pp. 308. §-ának (2) bekezdése szerinti előzetes bizonyításra vonatkozó rendelkezésének megfelelő alkalmazásával, illetőleg a tárgyalás elhalasztása esetén. Az ideiglenes intézkedésre hivatalból is sor kerülhet. A zárlatra, illetve az ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó végzését a bíróság a szükséges intézkedések megtétele, így az ideiglenes gondnok kirendelése érdekében megküldi a gyámhatóságnak.
A fent írtakból az következik, hogy a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos eljárásokban a Pp. 308/A. §-a szerinti zárlat, illetve ideiglenes gondnokrendelésre kérelemre és hivatalból is sor kerülhet. A felperesek ezzel ellentétes érvelése tehát téves.
A Pp. 308/B. §-a értelmében pedig a zárlat, illetve az ideiglenes gondnokrendelés fenntartására, valamint elrendelésére vonatkozó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. Ebből következően az ellentétes tartalmú, vagyis a zárlatot vagy ideiglenes gondnokrendelést elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Hiszen az a Pp. 233. §-ának (3) bekezdés b) pontja szerinti eljárás folyamán hozott végzés, és ellene fellebbezést a törvény külön nem enged meg.
A fentiekre tekintettel helyesen járt el a törvényszék, amikor a felperesek fellebbezését hivatalból elutasította a Pp. 237. §-a szerint, mivel az olyan végzés ellen irányul, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.
(Pécsi Ítélőtábla Pkf.VI.20.012/2015/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás