285/2015. (X. 5.) Korm. rendelet
285/2015. (X. 5.) Korm. rendelet
a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet és a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról1
2015.10.06.
A Kormány a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 6. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 36. pontjában,
a 2. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés e) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontjában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló
262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosítása
1. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) a következő 2. §-sal egészül ki:
„2. § (1) Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d)–f) pontjainak alkalmazása szempontjából a földrészletek értéke alatt a hasznosítással közvetlenül érintett egyes földrészletek értékét kell érteni.
(2) Az Nfatv. 24. § alkalmazásában a helyben kialakult piaci ár tekintetében a 4/A. §-ban feljogosított szakértő által elvégzett értékbecslésben megállapított összeg az irányadó.
(3) Az Nfatv. 18. § (1) bekezdés a) pontja végrehajtása tekintetében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) közreműködőként a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) igénybe veszi.”
2. § Az R1. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A földrészletnek eladás vagy csere útján történő hasznosítására vonatkozó döntés megalapozásához – a 4/B. §-ban foglaltak kivételével – el kell végeztetni az érintett földrészlet forgalmi értékbecslését (a továbbiakban: értékbecslés). Az eladásra vagy cserére vonatkozó döntés értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. Értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb ellenértéket az adásvételi és a csereszerződésben megállapítani nem lehet.”
3. § Az R1. a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § (1) Mellőzhető az értékbecslés elvégzése az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában meghatározott területnagyságot meghaladó, az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös vagy halastó művelési ágban nyilvántartott, alrészletet nem tartalmazó földrészletek árverés útján történő eladása esetén. A földrészletek értékét a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) Árverés útján szántó, rét, legelő vagy nádas művelési ágban nyilvántartott földrészletek eladására a megyei és a helyi átlagárak figyelembe vételén alapuló, az NFA által Ft/AK mértékegységben meghatározott értékhez képest legalább 10%-kal magasabb áron kerülhet sor. Az NFA fentiek szerinti érték megállapítási módszere egyszerűsített, általánosított értékbecslésnek minősül.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott földrészletekkel szomszédos, vagy azok alrészletét képező művelés alól kivett területek eladására a kivett terület fekvése szerinti településen fekvő, szántó művelési ágú földek átlag aranykorona (AK) értékét fajlagosan (területarányosan) figyelembe véve, a 4. § (2) bekezdésében előírt értékbecslés elvégzése nélkül, legalább a (2) bekezdésben megállapított értéken kerülhet sor.
(4) Nem alkalmazható a (2) és (3) bekezdésben rögzített árképzés olyan földrészlet eladása esetén, melyen állandó jellegű épület vagy más, a földrészlettől az állag sérelme nélkül el nem választható értéknövelő beruházás található. A beruházás tényleges természetbeni állapotáról a hasznosításra irányuló döntés megalapozása előtt az NFA köteles meggyőződni.”
4. § Az R1. a következő 25. §-sal egészül ki:
„25. § Az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában foglalt területnagyságot el nem érő földrészletek eladása során az NFA a földrészletek és az elvárt minimális vételárak nyilvános közzétételével, legalább 45 napos ajánlattételi határidő biztosításával jár el.”
5. § Az R1. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) Az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában foglalt területnagyságot meghaladó méretű földrészletnek eladás útján történő hasznosítására árverés útján kerülhet sor.
(2) Az árverés lebonyolításában a kormányhivatal és járási (fővárosi kerületi) hivatal az e Fejezetben foglaltak szerint közreműködik.
(3) Az árverési eljárásban árverezőként a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti helyben lakó, földművesnek minősülő, magyar állampolgárságú természetes személy vehet részt.
(4) Az erdő alrészletet is tartalmazó föld hirdetményben megjelölt, erdőt nem érintő részére is lehet árverést folytatni. A földrészlet megosztására ebben az esetben az eredményes árverést követően az NFA kérelmére kerül sor. Az eljárás költségeit a nyertes árverező viseli. Az adásvételi szerződés megkötésére csak a megosztást követően kerülhet sor.
(5) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a (4) bekezdés szerinti költséget az elővásárlási jogával élő jogosult viseli. A nyertes árverező részére az általa megfizetett eljárási költséget a 32/A. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben vissza kell téríteni.
(6) Az árverésen értékesítésre kerülő földrészlet vonatkozásában az államot a szerződés megkötésétől számított 20 éves időtartamra – a szerződés szerinti vételáron – visszavásárlási jog illeti meg. A visszavásárlási jog biztosítására a földrészletet 20 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A visszavásárlási jogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell. A földrészletek tulajdoni lapjára az állam javára – a vevő költségviselése mellett – a visszavásárlási jogot be kell jegyeztetni, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat fel kell jegyeztetni. Az elidegenítési tilalom törléséhez az NFA – a földrészlet törvényes örökös általi elidegenítésnek az esetét kivéve – a 20 éves időtartam lejárata előtt nem járulhat hozzá. Az elidegenítési tilalom fenntartása mellett a terhelési tilalom törléséhez a 20 éves időtartam lejárata előtt csak abban az esetben járulhat hozzá, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, és a földrészletre pénzügyi intézmény javára kíván a tulajdonos terhet alapítani.
(7) Abban az esetben, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, az NFA kizárólag akkor él a visszavásárlási joggal, ha tudomást szerez arról, hogy a tulajdonos a földrészlet elidegenítése vagy megterhelése érdekében intézkedést tett.”
6. § Az R1. 30. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az árverési biztosíték a földrészlet kikiáltási árának 10%-a, amit az árverésen való licitálás feltételeként az árverezőnek – helyrajzi számonként – az árverési hirdetményben meghatározottak szerint kell megfizetni legkésőbb az árverést megelőző munkanapon 12 óráig.
(4) Az árverési biztosíték elhelyezésére az NFA közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonú hitelintézetnél letéti számlát nyit. A letéti számla megnyitásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges.
(5) A nyertes árverező esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes árverezők esetén az árverés napját követő 8 munkanapon belül intézkedni kell az árverési biztosíték visszafizetése iránt.”
7. § Az R1. 31. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében előírt módon, a kormányhivatalnak az árverezés helye szerinti megyei jogú városban található hivatali helyiségében, az árveréssel érintett földrészlet fekvése szerinti településen a helyben szokásos módon, valamint az árverés helyszínén is ki kell függeszteni, továbbá megyei, illetve helyi sajtótermékekben is közzé kell tenni. A közös önkormányzati hivatal esetében az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a közös önkormányzati hivatalnál is közzé kell tenni. Az árverés meghirdetésének napja az árverési hirdetménynek az NFA internetes honlapján történő közzétételének napja.
(2) Az árverési hirdetmény közzétételének időpontja legalább harminc nappal meg kell, hogy előzze a hirdetményben megjelölt árverési időpontot.
(3) A hirdetményben fel kell tüntetni
1. az árverést kiíró megnevezését és székhelyét;
2. az árverés helyét és időpontját;
3. az árverési azonosító számát;
4. a földrészlet adatait (település, helyrajzi szám, alrészlet szintű bontásban: művelési ág, területnagyság, aranykorona érték);
5. ha a földrészleten erdő vagy fásított terület található, a földrészlet megosztására, valamint az ezzel kapcsolatos költségek viselésére vonatkozó tájékoztatást;
6. az árverés tárgyát képező tulajdoni illetőséget;
7. az ingatlan-nyilvántartásba az állam tulajdoni illetőségére bejegyzett, illetve feljegyzett jogokat és terheket, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba fel nem jegyzett, az NFA által ismert terheket;
8. az ingatlan-nyilvántartásba jogi jellegként feljegyzett tényeket;
9. a Natura 2000 területnek minősülő földrészlet esetén a Natura 2000 területekre vonatkozó főbb jogszabályokra való utalást;
10. a földrészletet terhelő szolgalmi jogot;
11. a földrészletet érintően a földhasználó javára megítélt, egy éven túli kötelezettségvállaláson alapuló, európai uniós vagy nemzeti, terület alapú támogatás jogcímét és a kötelezettségvállalás időtartamát;
12. az árverési biztosíték megfizetésének módját;
13. az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét;
14. annak rögzítését, hogy az árverésen történő részvétel feltétele, hogy az árverezők írásban hozzájáruljanak személyes adataik kezeléséhez és az árverési jegyzőkönyvhöz mellékletében történő csatolásához;
15. az NFA által meghatározott kikiáltási árat;
16. a vételár megfizetésének határidejét és módját;
17. az árverésen történő licitálás feltételeit;
18. az elővásárlási jog gyakorlásának módját;
19. az NFA azon joga fenntartásának rögzítését, hogy
19.1. az árverési hirdetményt az árverés időpontját megelőzően visszavonhatja,
19.2. az árverést e rendeletben meghatározott esetekben eredménytelennek nyilvánítsa,
19.3. a nyertes árverező visszalépése esetén, a 23. § (2) bekezdés a) és b) pontjában vagy a 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a következő legmagasabb vételárat ajánló árverezővel vagy elővásárlási jogosulttal szerződést kössön;
20. annak rögzítését, hogy a nyertes árverezővel kötött szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek az Nfatv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, valamint az Nfatv. 30. § (2) bekezdésében meghatározott ellenszolgáltatást tartalmazó szerződés esetén a szerződést közzé kell tenni;
21. a pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön igénybevételével történő vásárlás speciális feltételeit és az ilyen esetekben kötendő adásvételi szerződés speciális tartalmi elemeit;
22. az értékesítésre kerülő földrészletre – az e rendeletben meghatározott esetekben – vonatkozó 20 éves visszavásárlási jogra és elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó utalást;
23. a haszonbérleti szerződéssel terhelt földrészlet értékesítése esetén a haszonbérleti szerződés módosításával kapcsolatos, az adásvételi szerződésben rögzítendő kötelezettségeket;
24. mindazon további információt, amit az NFA szükségesnek tart.”
8. § Az R1. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Árverést megyei jogú városban lehet tartani. Az árverést az NFA részéről eljáró személy és közjegyző jelenlétében a kormányhivatal részéről eljáró személy (a továbbiakban: árverezésvezető) bonyolítja le. A közjegyző árverésen történő közreműködéséért járó díjat a kormányhivatal viseli.
(2) Az árverésről az árverezésvezető – a licitálás során kialakult végső sorrendet is tartalmazó – jegyzőkönyvet készít.
(3) A jegyzőkönyv egy-egy eredeti példányát a kormányhivatal és az NFA köteles megőrizni, a jegyzőkönyv személyes adatokat tartalmazó mellékletét kizárólag az NFA kezeli.
(4) Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselő útján lehet. Az árverésen árverezőként történő személyes részvétel esetén a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselőre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviseletre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az árverezőnek az árverésen való részvétel feltételeként árverési naponként 30 ezer forint összegű regisztrációs díjat kell az árverés helyszínén készpénzben befizetnie. A regisztrációs díj a kormányhivatal bevétele.
(6) Az árverésen árverezőként az vehet részt, aki
a) a hirdetményben meghatározottak szerint az árverési biztosítékot megfizette;
b) a regisztrációs díjat az árverés helyszínén befizette;
c) részvételi jogosultságát a mezőgazdasági igazgatási szervi hatáskörében eljáró kormányhivatal által
ca) a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerzési képesség fennállásáról – a 29. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel – kiállított hatósági bizonyítvány,
cb) a földművesként történt nyilvántartásba-vételéről a földműves-nyilvántartásból kiállított adatlap-másolat
– harminc napnál nem régebbi – eredeti példányának bemutatásával a helyszínen igazolja;
d) a 29. § (3) bekezdés szerinti helyben lakást
da) a lakóhely tekintetében a jegyző által kiállított, az életvitelszerű ott lakást bizonyító hatósági bizonyítvánnyal,
db) a mezőgazdasági üzemközpont tekintetében a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása alapján kiállított igazolással
igazolja.
(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti befizetés teljesítéséről az árverés helyszínén az árverést lebonyolító kormányhivatalnak az árverési biztosítékot kezelő hitelintézet kimutatása vagy ezen hitelintézet által kiállított igazolás alapján meg kell győződnie.
(8) A (6) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott okiratok csak eredetiben, vagy közjegyző által hitelesített másolatban fogadhatóak el.
(9) Az árverésen az árverést lebonyolító kormányhivatal és az NFA részéről eljáró személyek, a közjegyző és a járási hivatalvezető, valamint a (6) bekezdés szerinti árverezők vesznek részt.
(10) Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő földrészlet kikiáltási árát, amely nem lehet kevesebb a földrészletre vonatkozó értékbecslésben megállapított, vagy a 4/B. § alapján kiszámított, 50 000 forintra kerekített összegnél, és fel kell hívni az árverezőket az ajánlatuk megtételére.
(11) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Az utolsó ajánlat elhangzását követően, az esetleges további ajánlattételre irányuló háromszori felszólítást követően az árverés az adott földrészlet vonatkozásában lezárul.
(12) Az árverések során alkalmazandó licitküszöb összege 5 millió forintot nem meghaladó kikiáltási ár esetén 50 000 forint, 5 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 100 000 forint, 10 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 200 000 forint, 50 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 500 000 forint. A licitküszöböktől az árverezők nem térhetnek el.
(13) Az a vételi ajánlat érvényes, amelynek összege – a licitküszöb összegével – meghaladja az előzőleg tett érvényes vételi ajánlat összegét.
(14) Az árverező a vételi ajánlatát nem vonhatja vissza.”
9. § Az R1. 32/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/A. § (1) Az elővásárlási jog gyakorlására az árverést követően a szerződés kifüggesztésének időtartama alatt az általános szabályok szerint van lehetőség. A több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén a szerződő fél kiválasztására a 28. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(2) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a nyertes árverező részére az általa megfizetett árverési biztosítékot az elővásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő öt napon belül vissza kell téríteni.”
10. § Az R1. a következő 32/B. §-sal és 32/C. §-sal egészül ki:
„32/B. § Az árverés eredménytelen, ha
a) nem tettek érvényes vételi ajánlatot,
b) a felajánlott vételár nem érte el a kikiáltási árat.
32/C. § (1) Az árverésről készített jegyzőkönyv (a továbbiakban: árverési jegyzőkönyv) tartalmazza:
a) az NFA megnevezését, címét, telefonszámát, számlájának számát, és a részéről eljáró nevét,
b) az árverés helyét, kezdetének és befejezésének időpontját,
c) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási és földhasználati adatait:
ca) a település nevét, a föld fekvését, a helyrajzi számot, területnagyságot, aranykorona értéket, tulajdoni hányadot,
cb) a művelési ágat,
cc) a földön fennálló telki szolgalmat, közérdekű használati jogot, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jogot, törvényen alapuló haszonélvezeti jogot, zálogjogot,
cd) a földhasználati nyilvántartásba, illetve erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett földhasználatot és annak időtartamát,
d) a kikiáltási árat,
e) a felajánlott legmagasabb vételár összegét,
f) az árverési vevő és mellékletként (külön lapon) valamennyi licitet tevő árverező (a továbbiakban: licitáló) nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímét és tárcsaszámát,
g) az árverésvezető nevét (megjelölve a kormányhivatal nevét, címét és telefonszámát),
h) a közjegyző nevét, irodájának címét,
i) a jelenlevők kérelmét és észrevételét, az észrevételekre adott válaszok tartalmát, a kérelmek és az észrevételek alapján hozott intézkedéseket,
j) a jogszabályban meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.
(2) Az árverési jegyzőkönyvet és annak mellékleteit a közjegyző hitelesíti és az árverési vevő aláírásával látja el.
(3) A licitálók személyes adatait az (1) bekezdés f) pontja szerint tartalmazó mellékletet az NFA köteles az árverésre bocsátott földrészlet tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig megőrizni és az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul megsemmisíteni. A licitálók személyes adatait az NFA köteles zártan kezelni, azokat kizárólag a soron következő legmagasabb ajánlatot tevő licitáló személyének megállapítása érdekében használhatja fel.”
11. § Az R1. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a nyertes árverező vagy a sorrend szerinti elsőhelyi elővásárlásra jogosult az NFA értesítésétől számított 8 munkanapon belül a szerződéskötés érdekében az NFA-nak a föld fekvése szerint illetékes területi szervénél neki felróható okból nem jelentkezik, vagy a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot elveszti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az NFA-t ért károkért, továbbá viselni köteles az NFA ebből fakadó költségeit. Az árverési jegyzőkönyv átvétele értesítésnek minősül.”
12. § Az R1. IV. Fejezete a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) Ha a visszavásárlási joggal terhelt földrészletek vételárának kiegyenlítése pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történik, az NFA a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a pénzügyi intézmény teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatával értesíti az NFA-t a kölcsönszerződés felmondásáról, és az értesítésben – adatváltozás esetén újabb értesítésben –
a) megjelöli az értesítés keltének napján fennálló teljes követelését, valamint azt, hogy a követelés naponta milyen összeggel (napi kamat) emelkedik, továbbá azt a bankszámlaszámot, ahova a követelés összegét utalni kéri, és
b) vállalja, hogy ha a követelése összegét a (2) bekezdés alapján a bankszámláján maradéktalanul jóváírják, nyolc napon belül kiadja a jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő értesítés esetén az NFA él az államot megillető visszavásárlási joggal, és a visszavásárlási ár összegéből a pénzügyi intézmény (1) bekezdés szerinti értesítésében megjelölt teljes követelést az értesítésben, több értesítés esetén a legutolsó értesítésben meghatározott, a fizetés napjára számolt napi kamatokkal növelten a pénzügyi intézmény részére legkésőbb az értesítés, több értesítés esetén az első értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül megfizeti a pénzügyi intézmény által az értesítésben megadott bankszámlára történő átutalás útján.”
13. § Az R1. 48. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az NFA megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:)
„c) az ellenőrzés során, az ellenőrzéshez kapcsolódóan fényképfelvételt készíteni.”
14. § Az R1. 49. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A használó jogosult:)
„c) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentés kapcsán – a megküldéstől számított tizenöt napon belül – észrevételt tenni.”
15. § Az R1. 50/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a használó az adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy hiányosan, illetve hibásan tesz eleget, úgy az NFA az értéknövelő beruházások fennállásáról és azok értékéről a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, egyéb adatok tekintetében a használót 15 napos határidővel felhívja a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiányosság pótlására. E határidő elmulasztása a fennálló szerződés szempontjából lényeges kötelezettségszegésnek minősül.”
16. § Az R1. 50/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50/D. § (1) A Nemzeti Földalap vagyon-nyilvántartásának naprakész vezetése érdekében a kormányhivatal és annak járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Földmérési és Távérzékelési Intézet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ kötelesek együttműködni az NFA-val.
(2) Az erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal az állami erdők vagyonkezelőinek erdőgazdálkodási tevékenységéről szóló beszámolót a tárgyévet követő év július 15-ig megküldi az NFA részére.”
17. § Az R1.
a) 5. § (1) bekezdésében az „a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (a továbbiakban: NFA)” szövegrész helyébe az „az NFA-hoz”,
b) 33. § (2) bekezdésében az „NFA” szövegrész helyébe az „NFA és a közreműködő kormányhivatal”
szöveg lép.
18. § Hatályát veszti az R1.
c) 43. § (4) bekezdésében a „termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi” szövegrész,
d) 48. § (2) bekezdés c) pontjában a „jelentéstervezetet, valamint a végleges – az el nem fogadott észrevételek indokait is tartalmazó –” szövegrész,
e) 50/A. § (1) bekezdésében az „az NFA vagyon-nyilvántartási szabályzata” szövegrésze, valamint
f) 50/B. §-a.
2. A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása
19. § A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) Nem minősül telekalakítási eljárásnak a tulajdonosi jogokat gyakorló NFA kérelmére induló olyan megosztási eljárás, amely a Nemzeti Földalapba tartozó, kizárólagos állami tulajdonban lévő földrészlet árverés útján történő értékesítése céljából az erdő művelési ágú alrészlet önálló ingatlanná alakítására és a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást a földrészlet fekvése szerinti területileg illetékes telekalakítási hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal folytatja le.
(3) A megosztáshoz szükséges földmérési munkarészeket az Országos Erdőállomány Adattárból szolgáltatott digitális állomány alapján kell elkészíteni és a változást az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajz alapján kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti, az ahhoz kapcsolódó művelési ág változási, valamint a változás átvezetésére irányuló eljárást rangsorban megelőző kérelmek elbírálására irányuló valamennyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.”
20. § Az R2. 40. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kormányhivatal az ügyfél erre irányuló kérelemére hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy az ügyfél földművesnek minősül vagy a Földforgalmi tv. 10. §-a alapján a föld tulajdonjogát megszerezheti, továbbá megfelel a Földforgalmi tv. 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A hatósági bizonyítvány a föld tulajdonjogának megszerzésére nem jogosít, az csak]
„a) a kérelemben megjelölt földnek
aa) végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárással összefüggő, vagy
ab) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek árverés útján történő értékesítésére irányuló
árverezésén való részvételhez szükséges vonatkozó feltétel fennállását, vagy”
(igazolja.)
21. § Az R2. 7. § (4) bekezdésében a „jóváhagyását” szövegrész helyébe a „jóváhagyását, továbbá a szerzési képesség igazolására hatósági bizonyítvány kiállítását” szöveg lép.
22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. október 7. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás