PK ÍH 2015/29.
PK ÍH 2015/29.
2015.03.01.
A felperes által a fellebbezésben előterjesztett költségkedvezmény iránti kérelem akkor engedélyezhető, ha igazolja jövedelmi, vagyoni jogosultságát és azt, hogy a kedvezmény feltételei az elsőfokú ítélet meghozatala után következtek be. Ha az utóbbi igazolására nem képes, a feltételek fennálltának vizsgálata nem szükséges [1990. évi XCIII. törvény 60. § (1) bekezdés; 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 5. § (2) bekezdés, 10. § (1) bekezdés].
A felperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes személyes illetékfeljegyzés engedélyezése iránti kérelmét elutasította, és felhívta a felperest, hogy – az ítélettel szemben előterjesztett fellebbezése hivatalból történő elutasításának terhe mellett – 8 nap alatt rójon le 40 000 Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 60. § (1) bekezdésére hivatkozással azt állapította meg, hogy a felperesnek a mellékelt bankszámlakivonat szerint rendelkezésre áll annyi készpénze, hogy a szükséges illetéket lerója (a bankszámlakivonat záró egyenlege – a 2014. április 1. napjától április 30-ig terjedő számlaforgalmak alapján – 53 962,42 Ft), és az sem állapítható meg, hogy az illeték megfizetése a felperesi társaság fennmaradását veszélyeztetné.
A felperes a fellebbezésében nem vitatta, hogy a bankszámla záró egyenlege valóban fedezné a befizetendő illetéket, de állította, hogy a fizetendő illeték a rendelkezésére álló egyenleg túlnyomó részét felemésztené, így a társaság működésére nem maradna elegendő pénzeszköz. Erre alapítottan kérte a végzés megváltoztatását.
A felperesnek fellebbezése alaptalan.
A költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (IM rendelet) 16/A. § (1) bekezdése szerint e rendelet szabályait az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére, megtagadására, felülvizsgálatára, valamint megvonására megfelelően alkalmazni kell.
Az IM rendelet 10. § (1) bekezdése szerint a felet az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozatala után csak akkor lehet személyes költségmentességben részesíteni, ha
a) az eljárás során ismeretlen helyen tartózkodott,
b) az ellene kibocsátott fizetési meghagyás, illetve bírósági meghagyás ellen ellentmondással nem élt, illetve
c) az engedélyezés feltételei utóbb következtek be.
Jelen esetben nyilvánvalóan kizárólag a 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel fennállása vagy fenn nem állása vizsgálható.
A peres eljárás a jogi képviselővel eljáró felperes, mint jogosult kérelmére az alperessel szemben kibocsátott fizetési meghagyás ellen az alperes, mint kötelezett által benyújtott ellentmondással, illetve az ellentmondás folytán a felperesnek a Miskolci Városi Bírósághoz benyújtott keresetlevélével indult. A felperes a kiegészítő eljárási illetéket a keresetlevelén előlegezte. A felperes indítványára az eljárás során igazságügyi könyvszakértői bizonyítás lefolytatására is sor került, a felperes 2013. március 1. napján szakértői díjelőleg címén a Miskolci Törvényszék elnöki letétjére 150 000 Ft-ot befizetett. A felperes az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőzően illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet nem terjesztett elő.
Az IM rendelet 5. § (2) bekezdése szerint a költségmentesség engedélyezését a felperes (kérelmező) a per megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg, illetve az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozataláig, az alperes (kérelmezett) legkésőbb a fellebbezés (ellentmondás) előterjesztésével egyidejűleg kérheti. A kérelmet egy példányban kell előterjeszteni, mellékelve a külön jogszabályban megjelölt igazolásokat. Ha a félnek nincs jogi képviselője, a bíróság – a Pp. 7. §-a (2) bekezdésének megfelelően – tájékoztatja őt a költségmentesség engedélyezésének feltételeiről.
Az IM rendelet 10. § (1) bekezdés c) pontja alapján a költségkedvezmény két konjunktív feltétel fennállása esetén engedélyezhető: egyrészt annak igazolása szükséges, hogy az engedélyezés feltételei az elsőfokú ítélet meghozatala után, azaz utóbb következtek be, másrészt a jövedelmi-vagyoni feltételeknek az igazolása szükséges. Az elsőfokú bíróság szükségtelenül vizsgálta a jövedelmi-vagyoni feltételek fennállását, hiszen felperes a kérelmében maga sem állította azt, hogy jövedelmi és vagyoni helyzetében az elsőfokú ítélet 2014. április 1. napján történő meghozatalát követően következtek be olyan változások, melyek alapján részére illetékfeljegyzési jog engedélyezhető, illetve kérelméhez kizárólag a 2014. április 1. és 2014. április 30. napja közötti tárgyidőszakra kiállított bankszámlakivonatot mellékelte.
Nem állapítható meg tehát az, hogy a felperesnél az elsőfokú ítélet meghozatalát követően következtek be olyan változások, amelyek a kérelem előterjesztését indokolttá tették, ezért szükségtelen annak vizsgálata, hogy egyébként az Itv. 60. § (1) bekezdése szerinti további feltétel fennáll-e. Erre figyelemmel a felperes arra alapított fellebbezési érvelése, hogy az illeték előlegezése esetén a felperesi társaság működése veszélybe kerülne, nem vizsgálható, így az ítélőtábla azt állapította meg, hogy a felperes fellebbezésében állított okból az elsőfokú bíróság végzése nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdés I. fordulata alapján helybenhagyta.
(Debreceni Ítélőtábla Gpkf.III.30.670/2014/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás