292/2015. (X. 8.) Korm. rendelet
2015.10.16.
(E rendelet alkalmazásában:)
„3. anyag: bármely kémiai elem és annak vegyületei, a radioaktív anyagok és a genetikailag módosított mikroorganizmusok és szervezetek kivételével;”
(E rendelet alkalmazásában:)
„8. diffúz forrás: olyan levegőterhelést okozó tevékenység, kibocsátó felület vagy berendezés, amely nem minősül légszennyező pontforrásnak, továbbá a szabadban végzett tevékenység, amely légszennyezőanyag kibocsátással jár;”
(E rendelet alkalmazásában:)
„12a. helyhez kötött diffúz forrás hatásterülete: a vizsgált diffúz forrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a diffúz forrás által maximális kapacitáskihasználás, ennek hiányában jellemző üzemállapot mellett kibocsátott – műszaki becsléssel meghatározható – légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező diffúz forrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltség-változás
a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb,
b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb, vagy
c) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb;”
(E rendelet alkalmazásában:)
„13. helyhez kötött légszennyező forrás: levegőterhelést okozó vonalforrás, valamint az a levegőterhelést okozó pont-, vagy diffúz forrás, amely működése közben helyét nem változtatja meg;”
(E rendelet alkalmazásában:)
„14. helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező pontforrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltség-változás
a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb,
b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb, vagy
c) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb;”
(E rendelet alkalmazásában:)
„24. légszennyező pontforrás: az a levegőterhelést okozó forrás, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői (térfogatáram, kibocsátási koncentráció, hőmérséklet, nyomás) méréssel vagy a mérés megvalósításának gyakorlati akadályai miatt műszaki számítással egyértelműen meghatározhatók;”
(E rendelet alkalmazásában:)
„46. közintézmény: az állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy a közszolgáltatás ellátására vonatkozó hatályos szerződéssel rendelkező intézmény;
47. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő.”
„4. § Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.”
„(2) A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás üzemelése során a hatásterületen biztosítani kell.”
„(3) A bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania.”
„(5) A környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a védelmi övezet kijelölése során a (4) bekezdésben előírt 300 méternél kisebb távolságot is meghatározhat, amennyiben 300 méternél kisebb a hatásterület és valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül.”
„(1) Amennyiben a levegőterheltség a tervezett helyhez kötött légszennyező forrás hatásterületén az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (a továbbiakban: OLM) regionális adatai alapján nem haladja meg az egészségügyi határértéket, a helyhez kötött légszennyező forrás létesítésére irányuló engedélyezési eljárásban a levegővédelmi követelményeket úgy szükséges meghatározni, hogy annak várható levegőterhelése ne eredményezze az egészségügyi határértékek túllépését.
(1a) Amennyiben a levegőterheltség a tervezett helyhez kötött légszennyező forrás hatásterületén az OLM regionális adatai alapján meghaladja az egészségügyi határértéket, helyhez kötött légszennyező forrás akkor engedélyezhető, ha
a) az engedélyes a légszennyező forrás hatásterületén az egészségügyi határértéket várhatóan meghaladó légszennyező anyag tekintetében, a levegőterheltségi szint szempontjából egyenértékű kibocsátás csökkentést biztosít,
b) a légszennyező forrás létesítése következtében a levegőterhelés és a levegőterheltség szintje kisebb lesz, mint a légszennyező forrás létesítése előtti állapotban volt, vagy
c) az engedélyes bizonyítja, hogy a légszennyező forrás hatásterületén a helyi mérésekkel megállapított alap levegőterheltség a légszennyező pontforrás kibocsátásával együtt sem haladja meg az éves légszennyezettségi határértéket.”
„(1) Magyarország területén az országos légszennyezettség értékelése érdekében a levegőterheltségi szintet és a légszennyezettségi határértékek betartását az OLM vizsgálja.”
„(1a) A Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (a továbbiakban: LRK) javaslatot tesz az OLM automata mérőállomásainak, a manuális mérési pontoknak és az éves mintavételi program mintavételi pontjainak a helyére, amelyet a környezetvédelemért felelős miniszter jóváhagy.
(1b) A környezetvédelemért felelős miniszter az (1a) bekezdés szerinti helyek listáját közleményben teszi közzé.”
„(2) Magyarország területén
a) az OLM mérési rendszereinek (módszerek, berendezések) jóváhagyását,
b) a mérések pontosságának biztosításához szükséges feladatokat,
c) a vizsgálati módszerek elemzését,
d) az adatok alapján a levegő minőségének rendszeres értékelését,
e) a minőségbiztosítási programok koordinálását, és
f) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben az adatkezelő, valamint a közadatok újrahasznosításáról szóló törvényben a közadatot kezelő közfeladatot ellátó szerv számára meghatározott feladatokat
az LRK látja el.”
„(2a) Magyarország területén
a) az OLM miniszter által kijelölt automata mérőállomásainak, mobil mérőegységeinek és manuális mintavételi pontjainak a levegő terheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelelő üzemeltetését,
b) az OLM által vett minták laboratóriumi elemzését,
c) az OLM éves mintavételi programjának végrehajtását,
d) az OLM területi adatainak gyűjtését, elsődleges értékelését, az adatok LRK-nak történő továbbítását,
e) az a)–d) pontok ellátásához szükséges informatikai és telekommunikációs rendszer folyamatos üzemeltetését, és
f) a szmogriadóval kapcsolatos ügyeleti rendszer működtetését
a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal látja el.”
„(6) A levegőterheltségi szint adatai
a) a folyamatosan mért kén-dioxid, nitrogén-dioxid, PM10, PM2,5, ózon és szén-monoxid esetén legalább napi, a benzol által okozott levegőterheltségi szint – 12 hónap átlagértékeinek formájában megadott – adatai legalább háromhavi,
b) az időszakosan mért ólom esetén – 12 hónap átlagértékeinek formájában megadva – legalább háromhavi, és
c) az egyéb időszakos mérés esetén az értékelések éves
frissítéssel kerülnek közzétételre.”
„(1) A környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a hatáskörébe tartozó légszennyező forrás létesítése, teljesítménybővítése, élettartamát meghosszabbító felújítása, alkalmazott technológiájának váltása és működésének megkezdése esetén a levegővédelmi követelményeket – ha e rendelet másként nem rendelkezik – levegőtisztaság-védelmi engedélyben írja elő.”
(A környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a levegőtisztaság-védelmi előírásokat)
„b) az a) pont alá nem tartozó esetekben létesítésre irányuló más hatósági engedélyezési eljárásban történő szakhatósági hozzájárulás kiadása vagy a levegőtisztaság-védelmi szakkérdés vizsgálata során, vagy”
(a levegőminőségi tervben és az ózoncsökkentési programban foglaltakra való tekintettel, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály szerint meghatározott elérhető legjobb technika alapján állapítja meg.)
„(3a) A környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal jogszabályban előírt határértéknél szigorúbb határértéket állapít meg, amennyiben a jogszabályban meghatározott határérték kevésbé szigorú, mint a hatályos elérhető legjobbtechnika-következtetésekben előírt kibocsátási szint.”
„(4) A környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a 31. § (1) bekezdése szerinti levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés 4. melléklet szerinti adattartalmához képest bekövetkezett változás miatt a működési engedélyt jogszabályváltozás esetén hivatalból, egyéb esetben kérelemre módosítja.”
„(1) Ha a környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységhez kapcsolódó helyhez kötött légszennyező forrás létesítése esetén az OLM keretében nem áll rendelkezésre adat, a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal az engedélyezéshez szükséges alap levegőterheltség megállapítása vagy a légszennyezettségi határértékek betarthatóságának ellenőrzése érdekében a légszennyező forrás létesítésének kérelmezőjét a helyhez kötött légszennyező forrás hatásterületére vonatkozó levegőterheltségi és levegőterhelési mérési terv elkészítésére kötelezheti.”
„(1) Helyhez kötött légszennyező pontforrás csak engedély birtokában létesíthető és üzemeltethető, az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményeit az 5. melléklet tartalmazza. A létesítési engedélykérelem dokumentációját a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján környezetvédelmi szakterület levegőtisztaság-védelmi részterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.”
„(3) Az engedélyes a kérelemhez csatolt műszaki dokumentációval igazolja, hogy a műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek. A környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén az engedély kiadásának feltételéül a 23. § szerint mérések elrendelhetők.”
(5) Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit az 5. melléklet tartalmazza. Az engedélykérelem dokumentációját a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján környezetvédelmi szakterület levegőtisztaság-védelmi részterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. (6) Az engedély legalább a 6. mellékletben felsorolt levegővédelmi követelményeket tartalmazza. (7) A környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló jogszabály szerint az egyes diffúz forrásokra kibocsátási határértéket és levegővédelmi követelményeket állapít meg.”
„(5) Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jár el első fokon az átmeneti nemzeti tervben foglalt, a tüzelőberendezés legnagyobb megengedett kibocsátási mennyiségének meghatározásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben.”
„38/A. § (1) A rendelet hatálybalépését megelőzően engedélyezett, a bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet nem kell kialakítania. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a bűzterhelő az (1) bekezdés szerinti tevékenységek, illetve létesítmények esetében az engedély időbeli hatályának lejártakor a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, és a bűzkibocsátással járó engedélyezett tevékenység tekintetében a bűzkibocsátás növekedését eredményező változás nem következik be.”
35. § A Korm. rendelet 36. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatala” szöveg lép.
való megfelelést szolgálja.
41. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. melléklet a 292/2015. (X. 8.) Korm. rendelethez
A levegőminőségi terv tartalmi követelményei
1. A határértéket meghaladó légszennyezettség helyének meghatározása:
1.1. zóna,
1.2. város (térkép),
1.3. a szennyezettséget megállapító mérőállomás vagy az időszakos mérések helye (térkép, földrajzi koordináták).
2. Általános jellemzők:
2.1. a zóna típusa,
2.2. a terhelt terület nagysága (km2) és a szennyezésnek kitett lakosság becsült száma,
2.3. meteorológiai jellemzők,
2.4. a topográfiára vonatkozó adatok, a földfelszín jellemzői,
2.5. a zónában lévő védendő objektumok típusa, egyéb jellemzői.
3. Az intézkedések végrehajtásáért felelős állami szervezet neve és címe, illetve az intézkedés végrehajtását önként vállaló helyi önkormányzat neve és címe.
4. A szennyezettség jellemzői és értékelése:
4.1. az előző évek levegőminőségi jellemzői (a beavatkozásokat megelőzően),
4.2. a program során mért levegőminőségi jellemzők,
4.3. a levegőminőség értékelésének módszerei.
5. A légszennyezettség oka:
5.1. a szennyezést okozó fő kibocsátó források, tevékenységek jegyzéke (térkép),
5.2. a kibocsátások összes mennyisége (tonna/év),
5.3. a más zónákból származó, a légszennyezettségi állapotot befolyásoló kibocsátások jellemzői.
6. A helyzet elemzése:
6.1. a túllépésért felelős tényezők (pl. közlekedés, beleértve a határokon átnyúló közlekedést is; másodlagos szennyezőanyagok keletkezése a légkörben; transzmisszió, beleértve az országhatáron átterjedő légszennyezést, képződés) jellemzői,
6.2. a levegőminőség javítására irányuló lehetséges intézkedések felsorolása.
7. A javításra irányuló azon intézkedések és programok bemutatása, amelyeket a levegőminőségi terv készítése előtt végrehajtottak:
7.1. helyi, regionális, országos, nemzetközi intézkedések,
7.2. ezen intézkedések megfigyelt hatásai.
8. A légszennyezettség csökkentése érdekében szükséges azon intézkedések és programok részletei, amelyeket e rendelet hatálybalépését követően fogadtak el:
8.1. a programban lefektetett összes intézkedés felsorolása és leírása,
8.2. a végrehajtás ütemterve,
8.3. a légszennyezettség tervezett javulása eléréséhez várhatóan szükséges idő becslése.
9. A javításra irányuló, tervezett intézkedések és programok valószínűsíthető költségei és forrásai.
10. A hosszú távon tervezett intézkedések és programok részletei.
11. Az ezen mellékletben kért információk kiegészítéséhez felhasznált publikációk, dokumentumok, munkák jegyzéke.
12. A következő jogszabályok végrehajtására vonatkozó kiegészítő információ:
12.1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló, és a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendelet,
12.2. a benzin tárolásából, elosztásából és töltőállomáson a gépjármű feltöltéséből származó illékony szerves vegyület (VOC) csökkentéséről szóló miniszteri rendelet,
12.3. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet,
12.4. a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló miniszteri rendelet,
12.5. a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló miniszteri rendelet,
12.6. az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló miniszteri rendelet,
12.7. az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló miniszteri rendelet,
12.8. a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet,
12.9. az 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet,
12.10. az egyes légszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet,
12.11. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet,
12.12. a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról, a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletek.
13. A levegőszennyezés csökkentését célzó alábbi intézkedések megnevezése:
13.1. a helyhez kötött forrásokból származó kibocsátás csökkentése azáltal, hogy a szennyező anyagot kibocsátó, kis és közepes méretű helyhez kötött tüzelőberendezéseket (ideértve a biomassza eltüzelésére szolgálókat is) kibocsátáscsökkentő berendezéssel látják el, vagy pedig kicserélik azokat;
13.2. a környezetbarát közbeszerzésről szóló kézikönyvvel összhangban a tüzelőanyagoknak, valamint égető berendezéseknek a hatóságok által történő, a kibocsátás csökkentését célzó közbeszerzése, ideértve az alábbiak beszerzését:
13.2.1. alacsony kibocsátású helyhez kötött tüzelőberendezések,
13.2.2. alacsony kibocsátást eredményező tüzelőanyagok helyhez kötött források számára;
13.3. alacsony kibocsátású tüzelőanyagok használatának biztosítása a kis-, közepes- és nagyléptékű helyhez kötött forrásoknál, valamint a mozgó forrásoknál;
13.4. a levegőszennyezésnek a 2008/1/EK irányelvben meghatározott engedélyezési rendszeren, a 2001/80/EK irányelvben meghatározott nemzeti terveken, valamint gazdasági eszközök – például adók, díjak vagy kibocsátáskereskedelem – alkalmazásán keresztül történő csökkentésére irányuló intézkedések; 13.5. adott esetben a gyermekek és más érzékeny népességcsoportok egészségének védelmére irányuló intézkedések.
14. A közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentését célzó alábbi intézkedések megnevezése:
14.1. a járművekből származó kibocsátások csökkentése érdekében települési szintű fenntartható mobilitási tervek (SUMP) készítése, amely többek között az alábbi intézkedéseket foglalhatja magába:
14.1.1. a járművek kibocsátáscsökkentő berendezéssel való felszerelése,
14.1.2. a közlekedésből eredő kibocsátásoknak a forgalom megtervezésén és irányításán keresztül történő korlátozására irányuló intézkedések (többek között közlekedési dugódíj, differenciált parkolási díj vagy egyéb gazdasági ösztönzők, „alacsony kibocsátási zóna” létrehozása),
14.1.3. kevésbé szennyező közlekedési módok felé történő elmozdulásra ösztönző intézkedések;
14.2. a környezetbarát közbeszerzésről szóló kézikönyvvel összhangban a közúti járműveknek és üzemanyagoknak a hatóságok által történő, a kibocsátás csökkentését célzó közbeszerzése, ideértve az alábbiak beszerzését:
14.2.1. új járművek, ideértve az alacsony károsanyag-kibocsátású járműveket,
14.2.2. tisztább járművek a közlekedési szolgáltatásokban,
14.2.3. alacsony kibocsátású tüzelőanyagok mozgó források számára.”
2. melléklet a 292/2015. (X. 8.) Korm. rendelethez
„13. a hatásterület lehatárolása, előzetes vizsgálati eljárás, környezeti hatásvizsgálati eljárás, EKHE-eljárás, környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás, hulladékégetés esetén az érvényes szabvány szerinti vagy azzal egyenértékű számítással, egyéb esetben egyszerűsített számítással,”
„15. a dokumentációt elkészítő szakértő engedélyének a száma.”
