3/2015. (XI. 30.) AJB utasítás

1. § Az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: Biztos)

2. §¹ Jelen utasítás rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes (a továbbiakban együtt: Biztoshelyettes) a Rendészeti Igazgató és az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgató feladatkörének ellátása során is.

3. § (1) A Biztoshoz érkezett panaszokat meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy az ügy alkalmas-e érdemi vizsgálatra (a továbbiakban: befogadhatóság). Az országgyűlési biztosok korábbi döntéseire is támaszkodó vizsgálatnak ki kell terjednie a befogadhatóság valamennyi törvényi feltételére.

(2) Ha az ügy az Ajbt.-ben meghatározott feltételeknek eleget tesz, érdemi vizsgálatra való alkalmasságát meg kell állapítani.

(3) A beadvány befogadhatósága esetén késedelem nélkül meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

4. § A befogadhatóság megállapítása során az Ajbt.-ben meghatározott feltételeket különös gondossággal és méltányosan kell vizsgálni.

5. § (1) Ha a befogadhatóság vizsgálatának megkezdésekor rendelkezésre álló adatok nem elégségesek az eljárási feltételek meglétének vagy hiányának eldöntésére, akkor be kell szerezni a szükséges további adatokat. Ennek során a beadványt benyújtó személy vagy az érintett hatóság megkereshető.

(2) Ha a hatáskör fennállása vagy az eljárási feltétel teljesülése kétséges, és az a befogadhatóság vizsgálata során nem tisztázható – e körülmény jelzése mellett –, az ügyet a Biztos elé kell terjeszteni.

6. §² A beadványt benyújtó személyt a beadvány ügyintézőre való szignálását követő 60 napon belül tájékoztatni kell ügyének állásáról. A Biztos és a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes, valamint a Rendészeti Igazgató ennél rövidebb határidőt is megállapíthat a tájékoztatásra.

7. § (1) Ha a beadvány nem jogosulttól származik, a beadványt benyújtó személyt fel kell hívni képviseleti meghatalmazásának pótlására. Ha a felhívott személy a meghatalmazást nem csatolja, a beadványt el kell elutasítani, kivéve ha annak hivatalbóli vizsgálatát – az Ajbt. rendelkezései alapján – a Biztos elrendeli. Indokolt esetben az elutasító levélben tájékoztatni szükséges a beadványt benyújtó személyt arról a lehetőségről, hogy a jogosult nyilatkozhat a beadvány fenntartásáról.

(2)³ A névtelen beadvány elutasításáról rövid feljegyzést kell készíteni. A névtelen beadvány esetén – a rendőrségi panaszt kivéve – az Ajbt. rendelkezései alapján hivatalbóli vizsgálatnak lehet helye.

8. § (1) Az Ajbt. rendelkezései alapján a nem vizsgálható beadványt, ha van olyan hatóság, amely a vizsgálatra vagy intézkedésre jogosult, és a beadványt benyújtó személy nem kérte neve elhallgatását, továbbá alapos okkal feltételezhető, hogy ez akaratával megegyezik, a Biztos, a Biztos átruházott hatáskörében eljárva a Biztoshelyettes vagy kiadmányozási jogkörben a Főtitkár a hatáskörrel rendelkező hatósághoz átteszi, és erről a beadványt benyújtó személyt értesíti. Az áttétellel egyidejűleg kérhető, hogy a címzett hatóság értesítse a Biztost az intézkedéséről.

(2) Abban az esetben, ha az áttételre az (1) bekezdés alapján nem kerül sor, a Biztos a beadványt elutasítja, és a beadványt benyújtó személyt szükség szerinti részletességgel tájékoztatja a jogérvényesítés további lehetőségeiről.

9. § Ha a beadványt benyújtó személy az elutasítást követően ismételt beadvánnyal fordul a Biztoshoz, és ebben olyan új tényeket vagy adatokat közöl, amelyek lehetővé teszik a további eljárást, a beadványt befogadhatóvá kell nyilvánítani. Ennek hiányában a beadványt az Ajbt.-ben meghatározottak alapján el kell utasítani. Minden további esetben a beadvány külön intézkedés nélkül irattárba helyezhető.

10. § (1)⁴ Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket a befogadott panaszügyekben, valamint a hivatalból indított vizsgálatok során kell alkalmazni. A közérdekű bejelentések vizsgálata, a nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárása, a rendőrségi panaszok vizsgálata, valamint a 2011. évi CXLIII. törvénnyel kihirdetett, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve 3. cikke szerinti nemzeti megelőző mechanizmussal (a továbbiakban: OPCAT NMM) összefüggő feladatok ellátása során jelen fejezet szabályait a rájuk vonatkozó külön rendelkezésekkel összhangban kell alkalmazni.

(2) A hivatalbóli eljárás megindításáról a Biztos az ügy körülményeinek mérlegelésével dönt. A Biztoshelyettes a Biztos hivatalbóli eljárásának megindítását javasolhatja.

10/A. §⁵ (1) Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) munkatársa a panasz kivizsgálásában és a jelentéstervezet előkészítésében nem vehet részt, ha vele szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései szerinti bármely kizárási ok felmerül.

(2) A kizárással érintett munkatárs haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított öt napon belül írásban köteles bejelenteni a szervezeti egysége vezetőjének, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.

(3) Ha a kizárással érintett munkatárs maga jelenti be a kizárási okot, a szervezeti egysége vezetője másik munkatársra szignálja át az ügyet. Ha a kizárási okot a panaszos, a képviselője vagy a rendőri szerv jelenti be, a kizárás tárgyában a Biztos, a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes, valamint a Rendészeti Igazgató dönt. A kizárás tárgyában meghozott döntést nyolc napon belül a panaszossal, illetve amennyiben a kizárási okot nem a panaszos jelentette be, a bejelentővel is közölni kell.

11. § (1) A vizsgálat megkezdésekor a panaszost késedelem nélkül tájékoztatni kell a vizsgálat megindításáról, és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy az eljárás lefolytatása nincs határidőhöz kötve.

(2) A panaszos a vizsgálat során felkérhető beadványának pontosítására, kiegészítésére, az ahhoz kapcsolódó dokumentumok megküldésére, egyidejűleg tájékoztatni szükséges arról, ha a válaszadás elmulasztása a Biztos eljárását akadályozza.

(2a)⁶ A folyamatban lévő eljárás érdemét érintő kérdésekben – ide nem értve az arra vonatkozó információt, hogy az eljárás milyen szakaszban tart – a panaszosnak sem szóban, sem írásban nem adható tájékoztatás.

(3)⁷ A vizsgálati módszert a Biztos választja meg, és erre az ügy tárgya alapján érintett Biztoshelyettes, valamint a Rendészeti Igazgató is javaslatot tehet. A Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes, valamint a Rendészeti Igazgató maga választja meg a vizsgálat módszerét.

(4) A Biztos a vizsgálata során az Ajbt.-ben meghatározott általános vizsgálati módszereken túl igénybe vehet minden olyan törvényes eszközt, amely szükséges az ügy ténybeli és jogi körülményeinek feltárásához.

(5)⁸ A Biztos a vizsgálati módszert a Biztoshelyettes, valamint a Rendészeti Igazgató által kidolgozott szempontrendszerekre és elvi állásfoglalásokra is figyelemmel választja meg.

(6) Egy eljárás keretében több vizsgálati módszer alkalmazására is lehetőség van, az általános és az egyéb vizsgálati cselekmények indokolt esetben több alkalommal is megismételhetőek.

12. §⁹ A Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes, valamint a Rendészeti Igazgató az eljárása során személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, továbbá minősített adatokat az Ajbt.-ben meghatározottak szerint jogosult kezelni.

13. § (1)¹⁰ Adatkérésre a Biztos, a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes, valamint a Rendészeti Igazgató, illetve általános vagy egyedi utasítás alapján az erre feljogosított munkahelyi vezető jogosult.

(2) A válaszadásra megadott határidő nem lehet rövidebb az Ajbt.-ben meghatározott időtartamnál.

(3) Az írásbeli megkeresésnek tartalmaznia kell:

(4) Az (1)–(3) bekezdés tartalmi elemeit a rövid úton történő megkeresés esetén alkalmazni kell.

(5) Amennyiben a megkeresett szerv a megadott határidőn belül nem ad választ, fel kell hívni válaszadási kötelezettségének teljesítésére (a továbbiakban: sürgetés). A sürgetés rövid úton is történhet, azonban 30 munkanapot meghaladó késedelem esetén a válaszadásra való felhívást írásban is meg kell küldeni.

14. §¹² Vizsgálat tartására a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes, valamint a Rendészeti Igazgató kérheti fel a hatóságot.

15. § Az adatkérés, illetve a vizsgálat tartására való felkérés írásban, kivételesen rövid úton (telefonon, szóban vagy elektronikus levélben) történhet. A vizsgálat menetével kapcsolatban rövid úton beszerzett információkat írásban rögzíteni kell.

16. § (1)¹³ A helyszíni ellenőrzésről, valamint a közmeghallgatáson való részvételről (a továbbiakban együtt: helyszíni vizsgálati módszerek) a Biztos vagy a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes vagy a Rendészeti Igazgató dönt. Az ügyintéző indokolt javaslata alapján a főosztályvezető is engedélyezheti a közmeghallgatáson való részvételt, a Biztos vagy a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes, vagy a Rendészeti Igazgató egyidejű tájékoztatása mellett.

(2)¹⁴ A Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes vagy a Rendészeti Igazgató döntése alapján a helyszíni ellenőrzés előzetes bejelentés nélkül is lefolytatható.

(3)¹⁵ A helyszíni ellenőrzés lefolytatásával az eljárás objektivitása és a feltárt tények bizonyíthatósága érdekében legalább két munkatársat kell megbízni. Kivételesen indokolt esetben a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes, vagy a Rendészeti Igazgató – akár rövid úton beszerzett – jóváhagyásával egy munkatárs is megbízható ezen eljárási cselekmények elvégzésével. A helyszíni ellenőrzésről feljegyzést kell készíteni az azt elrendelő vezető részére.

(4) Egyes hatóságok esetében – így különösen nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekek miatt – a helyszíni ellenőrzést megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező munkatárs végezheti.

17. § (1)¹⁶ A helyszíni vizsgálati módszerek alkalmazása esetén szükséges a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes, illetve a Rendészeti Igazgató által aláírt megbízólevél kiállítása. A megbízólevél kiállításának mellőzésére csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor, ha a visszásság feltárása vagy az azzal szembeni fellépés azonnali vizsgálatot igényel. Ebben az esetben a megbízólevelet a Hivatal által kiállított fényképes vizsgálói igazolvány pótolja.

(2) A megbízólevélnek tartalmaznia kell:

(3) A megbízólevélen szükség szerint általános jelleggel fel lehet tüntetni a Biztost, valamint a megbízása alapján a nevében az ellenőrzést folytató munkatársat megillető vizsgálati jogosultságot.

(4) A megbízólevelet – amennyiben erre mód van – át kell adni a vizsgálattal érintett szerv képviselőjének. A megbízólevél átadásának időpontját úgy kell megválasztani, hogy a vizsgálatot ne akadályozza. A vizsgálatban részt vevő munkatárs e minősége felfedéséig nem gyakorolhatja a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó törvényi jogosultságokat. A vizsgálat során azok a tények is felhasználhatók, amelyeket a megbízólevelének bemutatása előtt ismert meg az ellenőrzést végző, illetve a közmeghallgatáson részt vevő munkatárs.

18. § A helyszíni ellenőrzés során a vizsgálatban részt vevő munkatárs gyakorolhatja az Ajbt.-ben meghatározott jogosultságokat, valamint a helyszínen – az adatvédelmi szabályok betartásával – kép- és videófelvételt készíthet.

19. § (1) A meghallgatását megelőzően tájékoztatni kell a vizsgált hatóság munkatársát a válaszadás megtagadásának az Ajbt.-ben meghatározott eseteiről.

(2) A helyszíni ellenőrzésről készült feljegyzésben megfelelően dokumentálni kell az ellenőrzés folyamatát, azonosítható módon fel kell sorolni a meghallgatott személyeket, rögzíteni kell a válaszadás fenti esetben történő megtagadását, valamint össze kell foglalni a tapasztaltakat.

20. § (1) A helyszíni ellenőrzés során a vizsgált hatóságot az Ajbt. szerinti együttműködésre kell felkérni.

(2) Az Ajbt. szerint hatóságnak nem minősülő szervezetet az eljárás során tájékoztatni kell arról, hogy közreműködési kötelezettsége körében írásbeli magyarázat, nyilatkozat, felvilágosítás vagy vélemény (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) közlésére köteles.

(3)¹⁷ Ha a fenti hatóságok, szervek, személyek az együttműködéssel, illetve közreműködéssel kapcsolatos kötelezettségeiket megalapozott indok nélkül nem, vagy késedelmesen teljesítik, a Biztos, illetve a Biztos átruházott határkörében eljáró Biztoshelyettes, Rendészeti Igazgató e tényt jelentésében rögzíti, és arról az éves beszámolóban tájékoztatja az Országgyűlést és a nyilvánosságot.

21. §¹⁸ (1) A Biztos, illetve a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata értelmében a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes a környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntés elleni közigazgatási perben az Ajbt. 33. § (3) bekezdése szerinti jogkört gyakorolja.

(2) A Biztos, illetve a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata értelmében a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Rendészeti Igazgató az országos rendőrfőkapitány vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója (a továbbiakban együtt: főigazgatók) az Ajbt. 39/K. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozatának felülvizsgálata iránt indult perben az Ajbt. 39/K. § (3) bekezdése szerinti jogkört gyakorolja.

(3) A Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes vagy Rendészeti Igazgató az (1) és (2) bekezdés szerinti perbelépése esetén a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései az irányadók.

22. § (1) A panaszos hozzájárulása nélkül beadványa vagy annak másolati példánya hatóság részére – az áttétel kivételével – nem adható át.

(2) Az iratbetekintési jog gyakorlásáról külön szabályzat rendelkezik.

23. § A vizsgálatot meg kell szüntetni, ha azt a panaszos kéri. Az eljárás megszüntetéséről a panaszost a megszüntetés tényét tartalmazó levélben tájékoztatni kell.

23/A. §¹⁹ (1) Ha a panaszosnak az eljárásra igazolt meghatalmazottja vagy törvényes képviselője van, az eljárásában keletkezett iratokat a panaszos helyett a képviselőnek kell kézbesíteni.

(2) Amennyiben a panaszos vagy a képviselő írásban kérte, az eljárás során keletkezett iratokat a panaszos részére is kézbesíteni kell.

23/B. §²⁰ (1) Az idegen nyelvű panasz, valamint az ügyet lezáró intézkedés fordításáról a Nemzetközi Főosztály gondoskodik, szükség esetén szakfordító iroda vagy szakfordító megbízása útján.

(2) Az eljárás befejezésekor az ügyet lezáró intézkedés magyar és idegen nyelvű példányát is meg kell küldeni a panaszosnak.

24. § (1) Az Ajbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes a hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenységét vagy mulasztását kivételesen vizsgálhatja (a továbbiakban: kivételes vizsgálat).

(2) A kivételes vizsgálat folytatása esetén az előzetes és az általános vizsgálatra vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

25. § Ha a beadvány névtelen, vagy olyan személy az előterjesztője, akit a sérelem nem érint, meg kell vizsgálni, hogy az ügy – az összes körülményre tekintettel – indokolja-e a hivatalból induló kivételes vizsgálatot. Az eljárás különösen akkor indokolt, ha természetes személyek olyan nagy csoportját érte sérelem a hatóságnak nem minősülő szervezet részéről, akik maguk nem képesek jogvédelmet kérni. Indokolt az eljárás akkor is, ha alapos okkal lehet tartani a sérelem megismétlődésétől, illetve a tevékenység vagy mulasztás folytatásától, vagy ha a sérelem olyan jellegű, amely jogorvoslati eljárásban nem orvosolható.

26. § A Biztos és a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes nem alkalmazhatja az általános vizsgálati módszereket.

27. § (1) A Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes a hatóságnak nem minősülő szervezet környezetet károsító tevékenysége esetén a helyszíni ellenőrzés során a környezetkárosító tevékenységgel kapcsolatos valamennyi környezeti információt megismerheti, függetlenül azok rögzítésének, kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

(2) A kivételes vizsgálat során az adatkezelőt tájékoztatni kell arról, hogy a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatban az információ megismerésének nem akadálya az, hogy a személyes adat, üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozó adat.

28. § (1) A vizsgálat az Ajbt.-nek megfelelően jelentéssel zárul.

(2) A jelentés fedőlapján fel kell tüntetni az ügyszámot, a keltezést és a jelentés címét.

29. § (1) A jelentés szerkezetét és tartalmát rugalmasan, a vizsgálat sajátosságaira tekintettel kell kialakítani.

(2) A jelentés szerkezeti elemei:

(3) A jelentés szükség szerint további elemekkel is bővíthető, így különösen tartalomjegyzékkel és összefoglalóval.

30. § Az eljárás megindításáról szóló jelentésrészben ki kell térni arra, hogy az eljárás beadvány alapján vagy hivatalból indult-e, és milyen hatóság milyen intézkedése miatt szükséges a Biztos eljárása. Ismertetni kell továbbá a Biztos hatáskörét megalapozó eljárási feltételeket is.

31. § Az érintett alapvető jogokra vonatkozó jelentésrészben ismertetni kell, hogy a beadványt benyújtó személy által megjelölt vagy egyébként vélelmezett sérelem melyik alapvető jog sérelmével vagy sérelmének közvetlen veszélyével függ össze. Ehhez kapcsolódóan az Alaptörvény vonatkozó rendelkezését is idézni kell.

32. § (1)²¹ A tényálláshoz tartoznak mindazok a tények és adatok, amelyekre a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes, vagy a Rendészeti Igazgató a vizsgálati eljárás eredményeként tett megállapításait és intézkedéseit alapozza.

(2) A tényállás része a beadványt benyújtó személy által megjelölt vagy az ügyből egyébként kiolvasható sérelem vagy a sérelem veszélyének leírása, illetve más szervektől, valamint a közreműködőtől beszerzett, a szakszerű és objektív megállapítások megalapozásához szükséges adatok ismertetése.

(3) A tényállás részben a tényállási elemek nem értékelhetők, az alkalmazott vizsgálati módszereket azonban meg kell jelölni.

33. § (1) A vizsgálat megállapításai körében fel kell tárni az összefüggést a tényállás, a jogszabályi háttér és az érintett alapvető jog vagy jogok között.

(2) A feltárt összefüggés alapján rögzíteni kell, hogy a vizsgált hatóság vagy szerv alapvető joggal összefüggő intézkedése vagy mulasztása megvalósított-e alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot vagy nem.

34. § (1) Az intézkedéseket tartalmazó jelentésrészben meg kell fogalmazni az Ajbt. rendelkezéseinek megfelelő javaslatokat a vizsgálat során feltárt alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság orvoslása érdekében.

(2) Az egyes intézkedéseket úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelmű legyen, melyik alapvető joggal kapcsolatos visszásságra vonatkoznak.

(3) Minden intézkedésnek vagy intézkedéscsoportnak tartalmaznia kell az Ajbt. azon rendelkezésére vonatkozó utalást, amely az intézkedést lehetővé teszi.

(4) Az intézkedést úgy kell megfogalmazni, hogy a különböző címzetteknek szóló intézkedések, illetve az egy címzettnek szóló különböző intézkedések elkülönüljenek.

35. § (1) Abban az esetben, ha a vizsgálat nem tár fel az alapvető jogokkal összefüggő visszásságot, lehetőség van egyszerűsített jelentés készítésére.

(2) Az egyszerűsített jelentésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a visszásság megállapítására miért nem került sor.

(3) Az egyszerűsített jelentés követi a jelentés szerkezetét, azonban a vizsgálat sajátosságaira figyelemmel az egyes jelentésrészek összevonhatóak, illetve elhagyhatóak.

36. § (1) Ha a vizsgálat végleges befejezése előtt szükséges, részjelentés készíthető, amely tartalmazhatja a már megvizsgált ügyrészekre vonatkozó megállapítást. Részjelentés készíthető az alapjogi sérelmek orvoslása érdekében is.

(2) A részjelentés tartalmi elemei megegyeznek a jelentésével, azzal a megkötéssel, hogy utalni kell a további ügyrészekre vonatkozóan várható végleges jelentésre.

(3) Ha az ügyben részjelentés készült, a vizsgálat befejezésekor készített jelentésben erre utalni kell.

37. § Ha a jelentés kiadása után a vizsgálat továbbfolytatása vagy kiegészítése vált szükségessé, ennek eredményéről kiegészítő jelentés készíthető. A kiegészítő jelentés egyszerűsített jelentés formájában is elkészíthető, de az előzményekre, illetve a kiegészítő jelentés kiadását szükségessé tevő körülményekre ebben az esetben is utalni kell.

38. § Az utóelemzés során a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes a vizsgálat során feltárt alkotmányos visszásság orvoslására tett intézkedés teljesítését, annak eredményeit, illetve további eljárásuk szükségességét vizsgálhatja. Utóelemzést lehet végezni, ha az intézkedés címzettje a rendelkezésére álló határidőben nem válaszol.

39. § (1) A jelentés nyilvános. A Hivatal honlapján digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni a jelentéseket. A digitális dokumentum elnevezésében a könnyebb kereshetőség érdekében fel kell tüntetni az ügyszámot és a jelentés rövid címét.

(2) A jelentést a Hivatal legkorábban a címzetteknek való megküldést követő negyedik munkanapon teszi hozzáférhetővé a nyilvánosság számára. Indokolt esetben a Biztos ennél rövidebb határidővel is rendelkezhet a jelentés hozzáférhetővé tételéről.

(3) A jelentést annak kiadásától számított harminc napon belül kell az elektronikus gyűjteményben közzétenni.

(4) Amennyiben a már közzétett jelentést javítani szükséges, vagy annak tartalma a kiegészítés folytán megváltozik, a kijavítást, kiegészítést annak jelzésével öt munkanapon belül át kell vezetni.

40. § (1) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pkbt.) szerinti eljárás lefolytatása során jelen utasítás rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Pkbt. szerinti közérdekű bejelentések vizsgálata során a II. Fejezet, a III. Fejezet 16. § (4) bekezdése, a 20. § (2) bekezdése, valamint a IV. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak.

41. § (1) A Biztoshoz az elektronikus rendszeren keresztül érkezett beadványokat előzetesen meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy az a Pkbt. szerint közérdekű bejelentésnek minősül-e.

(2) Ha a rendelkezésre álló adatok nem elégségesek a Pkbt. szerinti eljárási feltételek fennállásának megállapításához, akkor az eljárás során a szükséges adatokat be kell szerezni. Ennek érdekében a beadványt benyújtó személy megkereshető.

42. § (1) Ha a beadvány közérdekű bejelentésnek minősül, el kell készíteni, és a Hivatal honlapján közzé kell tenni a bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonatát, valamint ügyintézésének státuszát, továbbá el kell végezni a bejelentő azonosítását.

(2) A bejelentő azonosítása a papíralapú, postai kézbesítésű levélben megküldött ügyazonosító szám bejelentő általi átvételével, a személyesen megjelent ügyfélnél a személyazonosításra alkalmas okmányok bemutatásával történik. Az ügyfélkaput használó bejelentők – a benyújtás módjára tekintettel – további ügyintézés nélkül is azonosítottnak tekintendőek.

43. § A beadványt el kell utasítani, ha az nem minősül közérdekű bejelentésnek, vagy a bejelentő azonosítása sikertelen, vagy a bejelentés kivizsgálására hatáskörrel rendelkező szerv nem állapítható meg. Az elutasító levélben információt kell nyújtani az ügyfélnek a jogérvényesítés további lehetőségeiről.

44. § (1) Ha a beadvány a Pkbt. szerint közérdekű bejelentésnek minősül, és a bejelentő azonosítása sikeres, meg kell állapítani az ügy vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szervet. Ezt követően az eljáró szervet az elektronikus rendszerben rögzíteni kell, és a bejelentést 8 napon belül hozzáférhetővé kell tenni számára.

(2) Ha az ügyfél kéri, hogy személyes adatai kizárólag a Biztos és a Hivatal számára legyenek hozzáférhetőek, a bejelentést kivonatolni kell, és a kivonatot kell hozzáférhetővé tenni az ügy vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szerv számára.

45. § (1) A Biztos és a Hivatal az elektronikus rendszer útján biztosítja a kapcsolattartást a bejelentő és az eljáró szerv között. Erre irányuló kérelem esetén az eljáró szerv közbenső és érdemi intézkedéseit postai úton is továbbítja a bejelentő részére.

(2) Az ügy lezárását követően a közérdekű bejelentésben érintett és – ha az nem ugyanaz – az eljárásra jogosult szerv elnevezését, valamint az eljáró szerv érdemi intézkedéseiről szóló tájékoztatást a Hivatal honlapján mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

46. § (1) Az elektronikus rendszeren kívülről érkező közérdekű bejelentéseknél a bejelentő figyelmét fel kell hívni arra, hogy közérdekű bejelentésének intézése csak a rendszer igénybevételével lehetséges.

(2) Ha a bejelentő az elektronikus rendszer használatát mellőzni kívánja, de kifejezetten kérte ügye kivizsgálását, a Biztos vagy kiadmányozási jogkörben a Főtitkár a bejelentést a hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, és erről a beadványt benyújtó személyt értesíti. Az áttétellel egyidejűleg kérhető, hogy a bejelentőt a címzett szerv értesítse intézkedéséről. Az áttételre irányuló kérelem hiányában a bejelentést el kell utasítani.

47. § Amennyiben a beadványt benyújtó személy az elutasítást követően ismételt beadvánnyal fordul a Biztoshoz, és ebben olyan új tényt vagy adatot közöl, amely lehetővé teszi a további eljárást, a beadvány intézését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ennek hiányában a beadványt el kell utasítani. Minden további esetben a beadvány külön intézkedés nélkül irattárba helyezhető.

48. § (1) A Biztos a bejelentő kérelmére vizsgálatot indít, ha a bejelentő véleménye szerint bejelentését az eljáró szerv nem vizsgálta ki teljeskörűen, vagy a vizsgálat eredményével nem ért egyet, vagy bejelentését az eljáró szerv megalapozatlannak tartotta.

(2) A Biztos hivatalból vizsgálhatja az Ajbt. 38/A. §-a szerinti hatóságok Pkbt. szerinti eljárásának gyakorlatát.

49. § A Hivatalnak a közérdekű bejelentések közvetlen vizsgálatával kapcsolatos feladatokat ellátó munkatársai nemzetbiztonsági ellenőrzés hatálya alá tartozó munkakörben és személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezve láthatják el e feladataikat.

50. § A Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes az Ajbt. rendelkezései szerint az előterjesztő megkeresésére vagy saját észlelése alapján véleményezheti a jogszabályok tervezetét (a továbbiakban: tervezet).

51. § (1) A Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes maga dönti el, hogy kíván-e észrevételt tenni a tervezetre.

(2) Abban az esetben, ha a részére megküldött tervezetre nem kíván észrevételt tenni, nemleges álláspontjáról lehetőség szerint tájékoztatja az előterjesztőt.

(3) A véleményben rögzíteni kell, hogy a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes fenntartja magának azt a lehetőséget, hogy a jogszabály elfogadását követően is jelezheti az azzal kapcsolatos alapjogi aggályokat vagy a jogi szabályozás hiányos, nem megfelelő voltát.

(4) A Biztost, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettest nem kötik az előterjesztő által megadott véleményezési határidők. Amennyiben a véleményezésre a megadott határidőn belül nincs lehetőség a szűk időkeret vagy a normaszöveg jelentősége, terjedelme miatt, a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes az érdemi véleményezéstől eltekinthet, vagy tájékoztathatja az előterjesztőt arról, hogy mely későbbi időpontra fogja elkészíteni a véleményt.

(5) Az érdemi vélemény elmaradása nem jelenti azt, hogy a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes egyetért az előterjesztésben foglaltakkal, és azt sem zárja ki, hogy a későbbiekben kifejtse véleményét az előterjesztésről vagy az annak alapján elfogadott jogszabályról.

52. § (1) A véleményezésre megküldött tervezetek kapcsán elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az adott jogszabály összefüggésben áll-e valamely alapjoggal, alkotmányos elvvel, vagy érdemben érintheti-e az Ajbt. 1. § (2) bekezdésében kiemelt védett csoport helyzetét.

(2) A tervezetet tartalmi szempontból kell áttekinteni, de kodifikációs, stiláris hiányosságokra, valamint a Biztos hatáskörébe nem tartozó szakkérdésekre való felhívás is belefoglalható a véleménybe.

53. § (1) A véleményezés során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a normaszöveg

(2) A véleményezés során olyan átfogó szempontokat is figyelembe kell venni, mint az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség érvényesülése, a fenntartható fejlődés elve, környezet- és természetvédelmi ügyek esetén a „visszalépés tilalmába ütközés”, a jogszabályi koherencia, valamint a jogszabály hatása az egyes védett csoportok helyzetére.

54. § Ha a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes kifogást, javaslatot kíván megfogalmazni az előterjesztéssel összefüggésben, annak során:

55. § (1) A Biztos kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát (utólagos normakontroll eljárás), illetve a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát, valamint az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezését

(2) Az (1) bekezdésben jogszabály alatt közjogi szervezetszabályozó eszközt, valamint a jogegységi határozatot is érteni kell.

(3) Amennyiben a Biztos a Biztoshelyettes indítványozási javaslatával nem ért egyet, az elutasítás indokáról a Biztoshelyettest, továbbá éves beszámolójában az Országgyűlést tájékoztatja.

(4) A Biztos egy adott jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését állító, továbbá az Alaptörvény rendelkezésének értelmezését kérő panasz esetében, az abban foglaltak, illetve a 46. §-ban meghatározott szempontok együttes mérlegelésével dönt arról, hogy kezdeményezi-e az Alkotmánybíróság eljárását.

(5) A Biztos a panaszost az alkotmánybírósági indítvány benyújtásáról tájékoztatja.

56. § (1) A Biztos kezdeményezheti az Alkotmánybíróság eljárását, ha álláspontja szerint a jogszabállyal vagy jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben alkotmányossági aggály áll fenn.

(2) Különösen akkor indokolt az utólagos normakontroll indítvány benyújtása, ha

(3) Az Alaptörvény értelmezését egy konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben akkor indítványozhatja a Biztos, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.

(4) A Biztos által benyújtott alkotmánybírósági indítvány nem irányulhat az Alaptörvényben meghatározott alapvető jog (további) korlátozására.

(5) Amennyiben a panaszos az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés kapcsán az Alaptörvénynek ugyanarra a rendelkezésére, illetve elvére és azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri a Biztostól az utólagos normakontroll eljárás kezdeményezését, akkor a Biztos azt is mérlegeli, hogy az Alkotmánybíróság döntése óta a körülmények alapvetően megváltoztak-e.

(6) Amennyiben a panaszos önkormányzati rendelettel kapcsolatban kéri a Biztostól az utólagos normakontroll eljárás kezdeményezését, akkor a Biztos azt is mérlegeli, hogy az önkormányzati rendelet közvetlenül az Alaptörvény valamely rendelkezésébe ütközik-e.

57. § (1) A Biztos konkrét ügyben – panasz alapján vagy hivatalból – lefolytatott vizsgálat alapján intézkedésként kezdeményezheti a Kúriánál önkormányzati rendelet felülvizsgálatát, ha az más jogszabályba ütközik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezést a Biztos akkor teszi meg, ha a jogrendszer egységessége vagy egyébként a jogsértő állapot helyreállítása egyéb módon nem biztosítható.

(3) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése különösen akkor indokolt, ha az önkormányzati rendelet az Ajbt.-ben meghatározott csoportok jogait vagy az egészséges környezethez való jogot sérti vagy veszélyezteti.

(4) A Biztoshelyettes javasolhatja a Biztosnak az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés megtételét az ott meghatározott feltételek alapján.

(5) A Biztos egyedi utasításban kijelölheti a Hivatal jogi szakvizsgával rendelkező munkatársát a Kúria előtti képviseletre.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésről a Biztos a panaszost értesíti, ha az eljárás panasz alapján indult.

58. § Az OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmussal (a továbbiakban: NMM) összefüggő feladatainak ellátása során jelen utasítás rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

59. § (1) Az OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztály (a továbbiakban: NMM Főosztály) éves látogatási tervét a tárgyévet megelőző év december 15-ig kell elkészíteni.

(2) A vizsgálati tervhez és a megbízólevélhez való hozzáférés a Hivatalon belül korlátozott, erre csak az OPCAT NMM feladatainak ellátásában közreműködők jogosultak.

60. § (1) A vizsgálat megkezdése előtt vagy a vizsgálat előkészítése során külső szakértő bizalmas módon meghallgatható. A meghallgatást az NMM Főosztály kezdeményezi.

(2) A helyszíni ellenőrzést a Biztos előzetes bejelentés nélkül folytatja le.

(3) A helyszíni ellenőrzés során képfelvétel készül.

(4) A helyszíni ellenőrzés résztvevői meghallgatják a meglátogatott intézmény személyi állományát, a fogvatartási helyen tartózkodó személyi szabadságuktól megfosztott személyeket és szükség szerint más személyeket, akik az ellenőrzéskor a fogvatartási helyen tartózkodnak. A helyszíni ellenőrzés során meghallgatott személyeket nem lehet azonosítható módon feltüntetni a jelentésben.

(5) A vizsgálat során külső szakértő vehető igénybe, ideértve a tapasztalati szakértőt is.

(6) A vizsgálatban közreműködő szakértő részére kizárólag a szakvéleménye elkészítéséhez szükséges iratokhoz, adatokhoz és információkhoz való hozzáférés biztosítható.

61. § (1) Az OPCAT NMM vizsgálatáról szóló jelentésben a Biztos hatáskörét megalapozó eljárási feltételek körében indokolni kell, hogy az ellenőrzött intézményt milyen tények, illetve körülmények alapján tekinti fogvatartási helynek.

(2) A vizsgálat tapasztalatait összegző részjelentések elsősorban szociográfiai jellegűek, az elkészítésüket a jelentésben nem kell rögzíteni.

(3) A jelentésekben megállapított visszásságok akár egy állításon (allegáció) is alapulhatnak.

(4) A jelentések végén a nemzetközi gyakorlattal összhangban ajánlások szerepelnek. Ajánlások szerepelhetnek az egyes megállapításokat követően is.

(5) Az OPCAT NMM elkülönült weboldalfelületet üzemeltet, ahol önálló e-mail címen lehet az OPCAT NMM-hez fordulni.

62. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) szerinti eljárás lefolytatása során jelen utasítás rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az Nbtv. szerinti felülvizsgálati eljárás vizsgálata során a II. Fejezet, a III. Fejezet 16. § (4) bekezdése, a 20. § (2) bekezdése, valamint a IV. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak.

63. § (1) A felülvizsgálati eljárás alá vont személy a felülvizsgálati eljárásról történő tudomásszerzést követő hat hónapon belül kérheti a Biztostól a felülvizsgálati eljárás elrendelése és lefolytatása vizsgálatát az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében.

(2) A Biztos hivatalból vizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok felülvizsgálati eljárásra vonatkozó gyakorlatát az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében, a felülvizsgálati eljárás elrendelése és lefolytatása tekintetében.

64. § (1) A Biztos a felülvizsgálati eljárás irataiba az Ajbt.-ben foglaltak szerint betekinthet.

(2) A Biztos vizsgálati jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázatok megállapításának szakszerűségére.

(3) Ha a Biztos a felülvizsgálati eljárás elrendelése, lefolytatása körében az alapvető jogokkal összefüggő visszásságot állapít meg, tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztert, egyben ajánlást fogalmaz meg a szükséges intézkedések megtételére. Ha a jogsértés a kezdeményező feladatkörében történt, felkéri a kezdeményezőt a szükséges intézkedések megtételére.

(4) Ha a Biztos az irányító miniszter intézkedését nem tartja megfelelőnek, erről az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát tájékoztatja.

65. § A Hivatalnak a nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárásával összefüggő feladatokat ellátó munkatársai nemzetbiztonsági ellenőrzés hatálya alá tartozó munkakörben és személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezve láthatják el e feladataikat.

65/A. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. § (1) bekezdése alapján előterjesztett panasz (a továbbiakban: rendőrségi panasz) vizsgálata során jelen utasítás rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A rendőrségi panaszok vizsgálata során a 10. § (2) bekezdése, a IV. Fejezet, a 35–38. §, valamint a 39. § (2)–(3) bekezdése rendelkezései nem alkalmazhatóak.

65/B. § (1) A Biztos hatáskörébe tartozik az Rtv. IV–V. Fejezetében – a 46/A–46/C. § kivételével –, valamint a VI. Fejezetben meghatározott rendőri intézkedések kapcsán az alapjogsértések vizsgálata és feltárása. Ennek megfelelően panaszeljárás folytatható le

(2) Amennyiben az eljárás lefolytatása nem tartozik más hatóság eljárásának hatálya alá, és a panaszos kérelmezi a Biztos eljárását, a Biztos panaszeljárást folytat le a hozzá benyújtott panasz alapján.

(3) A Biztos (1) bekezdésben foglalt hatásköre nem terjed ki

(4) A rendőrségi panasznak tartalmaznia kell

(5) A rendőrségi panasz előterjesztésére jogosult

(6) A Biztos átruházott hatáskörében eljáró Rendészeti Igazgató a rendőrségi panasz beérkezését követő 30 napon belül postai vagy, a panaszos postai elérhetőségének hiányában, elektronikus úton 8 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel a panaszost vagy a képviselőjét (a továbbiakban együtt: panaszos), amennyiben a panasz érdemi elbírálása végett erre szükség van. A hiánypótlási felhívásban tájékoztatja a panaszost, hogy amennyiben a hiánypótlásnak határidőn belül érdemben nem tesz eleget, a beadványát a Biztos elutasítja, vagy amennyiben arra alkalmas, akkor hiányos tartalma alapján bírálja el. Az elektronikus úton benyújtott panasz esetében a hiánypótlási felhívásban fel kell hívni a panaszost az aláírás pótlására, és egyúttal tájékoztatni arról, hogy amennyiben a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a beadványát a Biztos elutasítja.

(7) A Biztos átruházott hatáskörében eljáró Rendészeti Igazgató a rendőrségi panasz beérkezését követő 30 napon belül postai vagy, a panaszos postai elérhetőségének hiányában, elektronikus úton 8 napos határidő tűzésével nyilatkozattételre hívja fel a panaszost, amennyiben az iratokból megállapítható, hogy a panaszos mind a rendőrségen, mind a Biztos előtt panaszbeadványt terjesztett elő. A felhívásban tájékoztatja a panaszost arról, hogy a két eljárás nem folytatható párhuzamosan, ezért nyilatkoznia kell arról, hogy melyik eljárás lefolytatását kívánja, továbbá arról, hogy amennyiben a felhívásnak határidőn belül érdemben nem tesz eleget, a beadványát a Biztos elutasítja.

(8) A Biztos átruházott hatáskörében eljáró Rendészeti Igazgató a rendőrségi panasz beékezését követő 30 napon belül 8 napos határidő tűzésével nyilatkozattételre hívja fel a panaszost, amennyiben a panaszos a beadványában nem nyilatkozott a jelentés közzététele kérdésben. A felhívásban tájékoztatja a panaszost, hogy amennyiben a felhívásra határidőben érdemben nem nyilatkozik, azt a Biztos a közzétételhez való hozzájárulásának tekinti.

(9) Ha a rendelkezésre álló iratok alapján kétely merül fel a panaszos eljárási képességét illetően, a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Rendészeti Igazgató haladéktalanul megkeresi a gondnokoltak nyilvántartását kezelő szervezetet a panaszos cselekvőképességének ellenőrzése végett. Amennyiben a megkeresés eredményeként kiderül, hogy a panaszos cselekvőképességét kizáró gondnokság alatt van, vagy az eljárás vonatkozásában korlátozó gondnokság alatt áll, a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Rendészeti Igazgató haladéktalanul megkeresi az illetékes gyámhatóságot a gondnok személyének megállapítása végett, majd 8 napos határidő tűzésével nyilatkozattételre hívja fel a gondnokot akörben, hogy a panaszos által előterjesztett panaszbeadványt fenntartja-e, és kéri-e a panaszeljárás lefolytatását. A felhívásban tájékoztatja, hogy amennyiben a felhívásra határidőn belül érdemben nem nyilatkozik, azt a Biztos a panaszbeadvány visszavonásának tekinti, és az eljárást megszünteti.

65/C. § Ha a rendőrségi panasz elutasításának az Ajbt. 20. § (2) bekezdése, illetve a 39/J. § (1) bekezdése rendelkezései alapján nincs helye, de

65/D. § A panasz beérkezését követően a Rendészeti Igazgató megvizsgálja, és 30 napon belül írásban, postai vagy elektronikus úton tájékoztatja a panaszost vagy képviselőjét a panasz ügyszámáról és a hatásköri rendelkezésekről.

65/E. § A panaszt a rendőri intézkedéstől vagy annak elmulasztásától számított 1 éven belül lehet előterjeszteni. A panasz előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

65/F. § (1) Ha a panaszos a rendőrkapitányságon, az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint terjesztette elő a rendőrségi panaszát, de később kérte az eljárás áttételét a Biztoshoz, meg kell vizsgálni az eljárás átvételének szükségességét és amennyiben a Biztos eljárásának a feltételei fennállnak, továbbá az ügyben kifogásolt sérelem súlya azt indokolja, a Biztos köteles lefolytatni az érdemi panaszeljárást. Ebben az esetben a Biztos haladéktalanul értesíti az intézkedéssel érintett rendőri szervet, és kéri, hogy az előtte megindult panaszeljárást mindaddig függessze fel, amíg a Biztos a jelentést el nem készítette, és erről a rendőri szervet átiratban nem értesítette.

(2) A Biztos a rendőri szerveknél előterjesztett, Rtv. 92. § (1) bekezdés a) pontja szerinti panaszokról felvilágosítást kérhet, és amennyiben a Biztos eljárásának a feltételei fennállnak, erről a panaszost, illetve az eljáró rendőri szervet 8 napon belül értesíti. A panaszos az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány vagy a főigazgatók a Biztos által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el. A kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A panaszos kérelme esetén a Biztos a panasz vizsgálatát a rendőri szervtől annak írásbeli értesítésével átveszi. A Biztos első értesítését követően a rendőrség köteles az Ajbt. 39/H. § (1) bekezdése szerint felfüggeszteni az eljárását mindaddig, amíg a Biztos a jelentést el nem készítette, és erről a rendőri szervet átiratban nem értesítette.

65/G. § (1) A rendőrségi panasz vizsgálatának jogszabályban előírt ügyintézési határideje nincs, azonban törekedni kell az eljárás késedelem nélküli lefolytatására.

(2) A panaszos tájékoztatását követően, illetve a hiánypótlási felhívás teljesítését követően a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Rendészeti Igazgató 30 napon belül megkeresi az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőjét, a panaszban érintett rendőri intézkedéssel kapcsolatos adatszolgáltatás végett. Az adatszolgáltatási megkereséseket a rendőri szervek felé a Rendészeti Igazgató az Országos Rendőr-főkapitányság Ellenőrzési Szolgálatán keresztül kezdeményezi, míg a főigazgatók felé a megkeresést közvetlenül küldi meg.

(3) A Biztos átruházott hatáskörében eljáró Rendészeti Igazgató köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, ennek érdekében tanúvallomásokat, írásbeli és egyéb bizonyítékokat szerezhet be, továbbá az Ajbt. 22. §-ában meghatározott bizonyítási cselekményeket végezhet el. A tényállás feltárása során a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Rendészeti Igazgató jogosult rövid úton (pl. telefon) is tájékoztatást kérni az ügyben érintett személyektől, ez esetben a bizonyítási cselekményről hivatalos feljegyzést kell felvennie, és az ügy irataihoz kell csatolnia.

(4) A tényállás feltárását követően a Rendészeti Igazgató jelentéstervezetet készít, amelyet a Biztosnak döntéshozatal végett köteles beterjeszteni.

(5) A Rendészeti Igazgató a jelentéstervezetet az arról való biztosi döntéshozatalig további vizsgálat céljából visszavonhatja. Az előterjesztett jelentéstervezet kapcsán a Biztos írásban és szóban egyaránt észrevételt tehet, és további vizsgálat céljából visszaküldheti a Rendészeti Igazgatónak.

(6) A Biztos a Rendészeti Igazgatóval egyetértésben jelentést készít a panaszügy érdemében a Rendészeti Igazgató által előterjesztett jelentéstervezet alapján.

(7) Jelen utasítás jelentésre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a jelentésnek az eljárás megindításáról szóló részében a panaszos nevét, lakcímét, valamint a panaszbenyújtás időpontját, továbbá a vizsgálat megállapításai körében a megállapított tényállásra vonatkozó bizonyítékokat is meg kell jelölni.

(8) A Biztos átruházott hatáskörében eljáró Rendészeti Igazgató, ha

(9) A Biztos a rendőrségi panaszt az Ajbt. 39/J. § (3) bekezdése alapján jelentés készítésének mellőzésével is elutasíthatja.

(10) A Biztos a jelentést, illetve az Ajbt. 39/J. § (3) bekezdése szerinti elutasítást megküldi az országos rendőrfőkapitány vagy a főigazgatók részére.

(11) A jelentést a Hivatal legkorábban az országos rendőrfőkapitány vagy a főigazgatók határozatának meghozatala után, annak a Biztosnak való megérkezését követő ötödik munkanapon teszi hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, feltéve, hogy az anonimizált jelentés közzétételéhez a panaszos hozzájárult.

(12) A jelentést az országos rendőrfőkapitány vagy a főigazgatók határozatának meghozatala után, annak a Biztoshoz való megérkezését követő harminc napon belül kell az elektronikus gyűjteményben közzétenni.

65/H. § (1) Ha a jelentés Biztos általi közzétételét követően olyan, az ügy érdemét érintő tény, adat vagy bizonyíték merül fel, amely a jelentésnek a vizsgálat megállapításai című részének a megváltoztatását eredményezné, a Rendészeti Igazgató kezdeményezi a Biztosnál a jelentés módosítását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásra kivételesen, egy alkalommal, az eredeti jelentés Biztos általi közzétételét követő 3 hónapon belül, a rendőri szervek jogerős határozatának meghozataláig, a panaszos kérésére vagy hivatalból van helye. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

(3) Ha a jelentés Biztos általi közzétételét követően előterjesztett igazolási kérelem kedvező elbírálása a 65/B. § (6)–(7) bekezdése szerinti elutasítás, illetve a 65/B. § (9) bekezdése szerinti megszüntetés hatályon kívül helyezését teszi szükségessé, az (1)–(2) bekezdésben meghatározott eljárást kell követni.

65/I. § (1) A rendőrségi panaszok alapján indult ügyekben a Hivatal iratbetekintési szabályzatától eltérően az e szakaszban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az iratbetekintési és másolatkészítési jog gyakorlására előzetes írásbeli kérelem alapján van lehetőség. A kérelemről a Rendészeti Igazgató dönt a kérelem előterjesztésétől számított 8 napon belül. E döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(3) A Rendészeti Igazgató a panasz előterjesztésére jogosult személy részére az eljárás bármely szakaszában engedélyezheti az eljárás irataiba – kivéve a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Rendészeti Igazgató döntését megalapozó belső iratokat (így például az ügyintéző véleményét tartalmazó feljegyzéseket), valamint a jelentés tervezetét – történő betekintést, és azokról saját részre másolat (kivonatot) készítését.

(4) A Rendészeti Igazgató az eljárásban érintett egyéb személyek és azok képviselői részére az őket érintő körben engedélyezheti az iratokba történő betekintést, illetve másolat készítését. A tanú részére a vallomását tartalmazó jegyzőkönyvről, illetve jegyzőkönyvrészről, nyilatkozatról adható másolat.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. A Rendészeti Igazgató az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után engedélyezi az iratok megtekintését, az azokról való másolat és kivonat készítését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását.

(6) A Rendészeti Igazgató a rendelkezésére álló, a rendőrség vagy más hatóság, illetve a bíróság által megküldött iratokba a (2)–(5) bekezdésben meghatározott személyeknek a (2)–(5) bekezdésben meghatározott feltételek fennállta esetén is csak akkor engedélyezhet betekintést, illetve arról másolat készítését, ha az iratot a Hivatal rendelkezésére bocsátó szerv vezetője – a Rendészeti Igazgató ezirányú megkeresésére – a betekintést, másolatkészítést engedélyezi. Ez esetben a jelen bekezdésben említett szerv vezetője speciális feltételeket szabhat a betekintés teljesítéséhez. Az ilyen iratokkal kapcsolatos betekintésről a Rendészeti Igazgató a megkeresésére érkezett válaszirat kézhezvételétől számított 8 napon belül dönt.

65/J. § (1) Az idegen nyelvű panasz lefordítását követő 15 napon belül a panaszost a beadvány nyelvén a 65/D. §-ban foglaltakról tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ezen kívül az alábbiakat kell tartalmaznia:

(2) Ha a panaszos az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján

65/K. § (1) Amennyiben a panaszos az eljárás során valamely a jelen szabályzatban meghatározott határidőt önhibáján kívül elmulasztotta, és igazolási kérelmet terjesztett elő, meg kell vizsgálni az igazolási kérelem befogadhatóságát.

(2) Az igazolási kérelem akkor fogadható be, ha

(3) A Rendészeti Igazgató az igazolási kérelmet elutasítja, ha az a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg.

(4) A Rendészeti Igazgató az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmet elutasítja.

(5) Amennyiben a Rendészeti Igazgató az igazolási kérelemnek helyt ad, a panaszos által előterjesztett beadványt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül terjesztették volna elő.

65/L. § (1) A Biztos az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott feladatainak ellátása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti közigazgatási hatósági eljárás, valamint az Ebktv. szerinti eljárás keretében jár el.

(2) Az Ebktv. szerinti feladatok ellátása során folytatott hatósági eljárásra a jelen utasítás rendelkezéseit – az I. Fejezet 1. § a)–c) pontjában és a 2. §-ban foglaltak kivételével – az utasítás kifejezett rendelkezése esetén kell alkalmazni.

(3) Az Ebktv. szerinti feladatok ellátása során folytatott hatósági eljárásban hozott határozatokat és végzéseket eredeti hatáskörben a Biztos kiadmányozza. A kiadmányozási jog átruházása esetén a Biztos által jóváhagyott határozatok és végzések kiadmányozhatóak. A kiadmányozás részletes szabályairól külön szabályzat és munkáltatói utasítás rendelkezik.

65/M. § (1) A Biztoshoz érkezett, az egyenlő bánásmód követelményének sérelmére alapozott beadványt előzetesen meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy az az Ajbt. 39/M. §-ában meghatározottak szerint az Ebktv. alapján kérelemnek (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: kérelem) minősül-e. Ha a beadvány alapján az Ebktv. szerinti eljárás nem indítható meg, úgy erről a Biztos tájékoztatja az ügyfelet.

(2) Amennyiben a beadvány alapján az Ajbt. és az Ebktv. szerinti eljárás egyaránt megindítható és a kérelmező nem nyilatkozik, vagy mindkét eljárás megindítását kéri, a Biztos – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az Ebktv. szerinti eljárást folytatja le, a beadványt az Ebktv. szerint kérelemnek tekinti.

(3) Amennyiben a beadvány alapján a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülésével összefüggő ügyben az Ajbt. és az Ebktv. szerinti eljárás egyaránt megindítható, és a beadványtevő nem nyilatkozik, vagy mindkét eljárás megindítását kéri, a Biztos a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes javaslata alapján, a (4) bekezdésben meghatározott szempontokra figyelemmel dönt, hogy melyik eljárást indítja meg.

(4) Amennyiben a beadvány az Ebktv. szerinti kérelemnek minősül, úgy a Biztos az Ákr.-ben meghatározott időn belül áttanulmányozza a kérelmet és elsősorban következők figyelembevételével megvizsgálja, hogy az Ebktv. szerinti eljárás megindítható-e:

(5) Az Ebktv. szerinti eljárás megindítására irányuló kérelemnek az eljárás lefolytatása érdekében különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

(6) Az Ebktv. szerinti eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtható:

(7) Amennyiben a kérelemből egyértelműen kiderül, hogy a Biztosnak az ügy Ebktv. szerinti elbírálására nincs hatásköre, vagy a kérelem olyan személy (szerv) ellen irányul, illetve olyan jogviszonyra vonatkozik, amely nem tartozik az Ebktv. hatálya alá, vagy a kérelem elkésett, úgy a Biztos a kérelmet visszautasítja, vagy az ügyet átteszi a hatáskörrel rendelkező szervhez, és ezzel a Biztos előtt az Ebktv. szerinti eljárás lezárul.

(8) Ha a kérelembe foglaltak alapján nem tisztázható a hatáskör, a hatály, a határidő kérdése, a kérelmet benyújtó személye vagy jogosultsága, továbbá ha a kérelem egyébként hiányos vagy nem felel meg a formai vagy tartalmi követelményeknek, úgy a Biztos határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A Biztos a hiánypótlási felhívásban részletesen tájékoztatja a kérelmezőt az Ebktv.-nek a konkrét ügyre vonatkozó szabályairól, valamint az ügyféli jogokról, kötelességekről, külön felhívva a figyelmét az egyezségkötés lehetőségére.

(9) Ha a kérelmező nem tesz eleget a (6) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívásnak, a Biztos az eljárást megszünteti.

(10) A formai és tartalmi követelményeknek megfelelően beadott, valamint a (6) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívásra hiánytalanul benyújtott kérelem beérkezését követően – amennyiben az ügy a kérelem alapján nem bírálható el – a Biztos

65/N. § (1) A kérelmező tájékoztatását, illetve a hiánypótlási felhívás teljesítését követően a Biztos a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázza, ennek érdekében az Ákr.-ben, valamint az Ebktv.-ben meghatározott eljárási cselekményeket végez.

(2) Amennyiben a tényállás tisztázásához és feltárásához vagy az egyezségkötés előmozdítása érdekében az ügyfelek együttes meghallgatása szükséges, a Biztos tárgyalást tart, melyre idézi a feleket, illetve szükség esetén a tanúkat. Ha a Biztos nem tart tárgyalást, de valamelyik ügyfél vagy tanú meghallgatása a tényállás feltárásához elengedhetetlen, úgy a Biztos a meghallgatni kívánt személy részére idézést bocsát ki, a többi ügyfelet pedig értesíti azzal, hogy a meghallgatáson jelen lehet.

(3) A bizonyítási eljárás lefolytatását, a tényállás tisztázását, feltárását követően a Biztos az egyenlő bánásmód követelményének megsértését vizsgáló hatósági eljárás keretében az ügy érdemében döntést hoz.

(4) A Biztos az ügy érdemében határozattal dönt:

(5) A Biztos az egyenlő bánásmód követelményének megsértését vizsgáló hatósági eljárásban végzésben dönt az Ákr.-ben meghatározott esetekben.

(6) A Biztos döntésével szemben az Ákr., valamint az Ebktv. 13. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti jogorvoslatnak van helye.

66. § (1) Ez az utasítás 2016. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(1a)²⁴ A Független Rendészeti Panasztestülethez 2020. február 27-e előtt érkezett panaszbeadvány alapján folyamatban lévő ügyben jelen utasításban foglaltak szerint a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Rendészeti Igazgató jár el.

(1b)²⁵ A panaszbeadványok a Független Rendészeti Panasztestület által 2020. február 26-án kezelt adatait (ideértve azon eljárások adatait is, amelyekben még nincs jogerős közigazgatási döntés) 2020. február 27-étől a Hivatal kezeli.

(2)²⁶