3/2015. (XI. 30.) SZGYF utasítás

1. § (1) A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) Közszolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: KSZ) hatálya

(2) A KSZ 5–7. §-ának és 12. § (2) bekezdésének hatálya a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a kormányzati szolgálati jogviszonyt, illetve munkaviszonyt létesíteni kívánó személyre is kiterjed.

(3) A KSZ 12–14. §-ában, 23–31. §-ában, 33. és 34. §-ában foglalt rendelkezések a Főigazgatósággal munkaviszonyban álló munkavállalóra nem alkalmazhatók.

(4) A KSZ 14. §-ában és 23–24. §-ában foglalt rendelkezések a kormányzati ügykezelőkre nem alkalmazhatók.

(5) A Főigazgatóság munkatársainak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSZ-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és a belső szabályozásokkal együttesen kell alkalmazni.

2. § (1) A KSZ-ben meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a Főigazgatóság belső számítógépes hálózatán (a továbbiakban: Intranet) közzétett nyomtatványokat kell alkalmazni. A KSZ-hez kapcsolódó nyomtatványoknak az Intraneten történő közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a Humánpolitikai Osztály gondoskodik.

(2) A KSZ-ben a Humánpolitikai Osztály számára megállapított feladat ellátásáért felelősön – amennyiben a kirendeltségek Szervezetirányítási Osztálya ügyrendjében, illetve humánpolitikai referense munkaköri leírásában e feladat szerepel – a kirendeltségek vonatkozásában a humánpolitikai referenst kell érteni.

3. § A KSZ II. Fejezetének alkalmazásában:

4. § (1) A KSZ III. Fejezetének alkalmazásában közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

(2) Ahol a III. Fejezet házastársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.

5. § (1) Amennyiben kormányzati szolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítése céljából az érintett szervezeti egység vezetője pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, megkeresi a Humánpolitikai Osztályt – kirendeltség esetén az igazgató a Szervezetirányítási Osztály humánpolitikai referensét – a pályázati eljárás előkészítésének, megindításának kezdeményezése, a pályázati felhívás közzététele érdekében.

(2) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előszűrését az érintett szervezeti egység vezetője végzi az általa szükségesnek tartott személyek bevonásával. Az előszűrés a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.

(3) Az érvényes pályázatot benyújtók közül az érintett szervezeti egység vezetője tesz javaslatot a főigazgatónak a nyertes pályázó személyére. A főigazgató döntését követően az érintett szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Humánpolitikai Osztályt a pályázat eredményéről, eredményes pályázati eljárás esetén a 6–8. §-ban foglaltak szerint jár el.

(4) A pályázati eljárás eredményéről a pályázókat a Humánpolitikai Osztály értesíti.

(5) A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezeléséről az Adatkezelési Szabályzat mellékletét képező Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat rendelkezik.

6. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítését megelőzően, annak jogszabályban előírt feltételei biztosítása érdekében a kinevezni, illetve alkalmazni kívánt személyről a szervezeti egység vezetője köteles kitölteni az Intraneten közzétett „Alkalmazási engedély” című nyomtatványt és annak mellékleteit. Az Alkalmazási engedélyt a szervezeti egység vezetője felett irányítási jogkört gyakorló igazgató útján kell megküldeni a Humánpolitikai Osztálynak, legkésőbb a munkába állítás tervezett időpontját megelőző 5 munkanappal. A Humánpolitikai Osztály véleményével ellátva küldi meg jóváhagyásra az Alkalmazási engedélyt a főigazgató részére.

(2) A szervezeti egység vezetője köteles az Intraneten közzétett Informatikai bejelentő lapot is kitölteni és az Alkalmazási engedély megküldésével egyidejűleg megküldeni a Humánpolitikai Osztálynak.

(3) Az Alkalmazási engedélyhez mellékelni kell a kinevezni, illetve alkalmazni kívánt személy 3 hónapnál nem régebbi fényképpel ellátott, a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott minta szerinti önéletrajzát és a munkaköri leírását.

(4) Az Alkalmazási engedélyben foglaltak alapján

(5) Amennyiben az (1)–(4) bekezdésben foglalt intézkedések alapján a foglalkoztatás jogszabályi feltételei fennállnak, a Humánpolitikai Osztály vezetője azt igazolja, és gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről.

(6) Az áthelyezésre irányuló kikérőt, valamint a vezetői munkakörbe történő kinevezési javaslatot a Humánpolitikai Osztály készíti elő.

(7) A munkatárs kizárólag a kinevezési okmány, illetve a munkaszerződés mindkét fél részéről történő aláírását követően foglalkoztatható. A munkatárs első munkanapja – a kinevezési okmány, illetve munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában – az azt követő munkanap, amikor a kinevezése aláírásra és elfogadásra, illetve a munkaszerződése mindkét fél részéről aláírásra került.

7. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítése előtt a foglalkoztatni kívánt személy a Humánpolitikai Osztály által átadott iratok kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatásához szükséges tényekről, adatokról, körülményekről.

(2) A kinevezni, illetve alkalmazni kívánt személy egyúttal a Humánpolitikai Osztály rendelkezésére bocsátja a felvételhez szükséges okiratokat, igazolásokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt és az igazolványképet.

(3) A Humánpolitikai Osztály a kinevezést megelőzően intézkedik a kinevezni kívánt kormánytisztviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése és nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása érdekében.

(4) A Humánpolitikai Osztály a kinevezési okiratot, illetve munkaszerződést annak aláírását követően haladéktalanul átadja a Gazdálkodási Főosztály részére. A bérszámfejtéshez szükséges okiratokat a kormánytisztviselő – a Humánpolitikai Osztály által korábban rendelkezésre bocsátott lista alapján – a kinevezésének elfogadása után, illetve a munkavállaló a munkaszerződés mindkét fél általi aláírását követően haladéktalanul átadja a Humánpolitikai Osztály részére.

(5) Az esküokmányt az esküt tevő és a főigazgató írja alá.

(6) A Humánpolitikai Osztály a kinevezést, illetve alkalmazást követő 30 napon belül gondoskodik a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti munkáltatói tájékoztatás megadásáról. Az átadást dokumentálni kell.

8. § (1) A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a munkatárs jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a munkatársat a Főigazgatóság köteles és jogosult foglalkoztatni.

(2) A munkaköri leírás tartalmazza a munkakör jellegét, a betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket, a munkakörbe tartozó feladatok megnevezését, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, valamint a munkatársnak a Főigazgatóság szervezetében a munkavégzésével összefüggő kapcsolatait. A munkaköri leírás csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(3) A munkaköri leírást a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység valamennyi státuszára vonatkozóan köteles elkészíteni az Intraneten közzétett „Munkaköri leírás” című nyomtatvány kitöltésével. A munkaköri leírást három példányban kell elkészíteni, a szervezeti egység vezetője mindhárom példányt aláírásával ellátja. A szervezeti egység vezetőjének munkaköri leírását a közvetlen felettes vezetője készíti el és írja alá. A kinevezéskor, illetve alkalmazáskor a munkaköri leírás első példányát a kinevezési okirattal/munkaszerződéssel együtt átadja a munkatárs részére, a második példányát – az átadást követő munkanapon – megküldi a Humánpolitikai Osztálynak, a harmadik példányát irattárba helyezi.

(4) A munkaköri feladatok megváltozása, kinevezés, illetve munkaszerződés módosítása esetén a munkatárs részére új munkaköri leírást kell készíteni. Az új munkaköri leírás elkészítésére a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

(5) Határozott időre történő kinevezés, illetve alkalmazás esetén a helyettesítés céljából alkalmazott munkatárs munkaköri leírásában a munkaköri feladatok tartalmának meg kell egyezniük az általa helyettesített munkatárs munkaköri leírásában foglaltakkal.

9. § A Főigazgatóságon belüli átszervezés esetén a szakmai terület irányításáért felelős igazgató kezdeményezi a munkatárs jogviszonya módosítását vagy megszüntetését. Ehhez csatolja a szervezeti egység állománytábláját és a munkaköri leírások módosításának tervezetét abból a célból, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen, mely munkakörök válnak feleslegessé, vagy milyen új munkakörök betöltése válik szükségessé, és az egyes feladatokat hogyan látják el a szervezeti egység munkatársai.

10. § (1) A munkatárs köteles a munkakörét és a munkaköri feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint átadni (munkakör átadás-átvételi eljárás), valamint a használatában lévő eszközökkel elszámolni

(2) A munkatárs köteles munkakörét a szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek az (1) bekezdés szerint meghatározott időpontban átadni. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, az intézés alatt álló ügyeket, azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, aminek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. A jegyzőkönyvet négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a Humánpolitikai Osztályt illeti.

(3) Amennyiben a munkakör átadására kötelezett elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a munkakör-átadási kötelezettségének, vagy azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó munkatárs két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távol lévő munkatársat az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.

(4) Annak érdekében, hogy a munkatárs a használatában lévő eszközökkel elszámolhasson, a Humánpolitikai Osztály ügyintézője az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően a munkatárs részére átadja az Intraneten közzétett „Elszámoló lap” című nyomtatványt, a jogviszony módosulása esetében az „Egyszerűsített elszámoló lap” című nyomtatványt, amelyet a munkatársnak az elszámolást követően a Humánpolitikai Osztályon kell leadnia. Az elszámolási kötelezettség nem teljesítése esetén a (3) bekezdés megfelelően alkalmazandó.

(5) A jogviszony megszűnése esetén a Humánpolitikai Osztály az általa kiállított jogviszony-igazolást a jogviszony megszűnését igazoló okirattal együtt haladéktalanul, a hiánytalanul kitöltött elszámoló lapot pedig annak átvétele napján átadja a Gazdasági Főosztály részére. A Gazdasági Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a munkatársnak a jogviszony-igazolást és az egyéb, jogszabályban előírt iratokat.

11. § (1) A Humánpolitikai Osztály feladata – a Gazdasági Főosztállyal együttműködve – a Főigazgatóság állománytáblájának összeállítása és annak folyamatos aktualizálása.

(2) A Főigazgatóság állománytábláját és annak módosítását a főigazgató hagyja jóvá.

12. § (1) A kinevezést megelőzően a Humánpolitikai Osztály az Intraneten közzétett „Tájékoztató a Kttv. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályainak végrehajtásáról” című nyomtatvány átadásával tájékoztatja a kinevezendő személyt a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről.

(2) A kinevezendő személy nyilatkozik arról, hogy

(3) Kinevezésmódosítás folytán vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő – a kinevezése módosítását megelőzően – ismételten nyilatkozik a (2) bekezdésben foglaltakról.

(4) Amennyiben a további jogviszony létesítéséhez a Kttv. 85. § (2) és (3) bekezdése, valamint 87. § (2) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges, a főigazgató a következő feltételekkel engedélyezheti a kormánytisztviselő számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését:

(5) Abban az esetben, ha a kormánytisztviselő olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, amelyhez a munkáltatói jogkör gyakorlójának az Intraneten közzétett „Adatlap a Kttv. összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” című nyomtatvány szerinti engedélye szükséges, a nyilatkozatot a Humánpolitikai Osztály haladéktalanul megküldi a főigazgatónak. A Humánpolitikai Osztály a nyilatkozathoz egyidejűleg mellékeli a kormánytisztviselő részére korábban már engedélyezett további jogviszony létesítésére irányuló adatlapok másolatait. A főigazgató – a (4) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a jogviszony létesítésének, illetve fenntartásának engedélyezéséről.

(6) Az engedélyezéssel kapcsolatos döntésről a főigazgató – a Humánpolitikai Osztály útján – legkésőbb a döntésnek a Humánpolitikai Osztály részére történő átadásától számított 4 munkanapon belül írásban értesíti a kormánytisztviselőt.

(7) A kormánytisztviselő köteles azt is bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.

(8) Olyan jogviszony létesítése esetén, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen be kell jelenteni, az Intraneten közzétett „Adatlap a Kttv. összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” című nyomtatvány megfelelő kitöltésével tett bejelentés munkáltató részére történő megküldéséről a Humánpolitikai Osztály gondoskodik. A Humánpolitikai Osztály a dokumentum beérkezésétől számított 8 munkanapon belül tájékoztatja a kormánytisztviselőt a jogviszony létesítésének tudomásulvételéről.

(9) A (2)–(8) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a Humánpolitikai Osztály az érintett kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el.

13. § (1) A kormánytisztviselő köteles az Intraneten közzétett „Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(2) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a kormánytisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a Humánpolitikai Osztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen:

(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók, ha a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Kttv. 155. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül.

14. § (1) A Kttv. 128. § (1) bekezdése szerinti címzetes vezető tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címek adományozásánál a tartósan kiemelkedő munkavégzést különösen a kormánytisztviselő minősítésére tekintettel kell megállapítani. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben a legutolsó minősítést kell figyelembe venni.

(2) A Kttv. 126–128. §-a szerinti címadományozás (a továbbiakban: címadományozás) kezdeményezését indokolni kell, ismertetve a kormánytisztviselő szakmai életútját, az általa elért kiemelkedő eredményeket.

(3) Címzetes, illetve szakmai, valamint közigazgatási cím egymás mellett nem adományozható.

(4) A Humánpolitikai Osztály igazolja, hogy a címadományozás az irányadó jogszabályoknak megfelel. A Gazdálkodási Főosztály igazolja, hogy a címadományozás pénzügyi fedezete rendelkezésre áll.

15. § (1) A munkaidőre és a munkaidőkeretre a Főigazgatóság valamennyi, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársa tekintetében a Kttv. 89. § (1) bekezdése az irányadó (a továbbiakban: általános munkarend), ettől eltérő munkaidőkeretet, illetve munkaidő-beosztást a főigazgató állapíthat meg.

(2) A jogviszony létesítésének kezdeményezése esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztást az Alkalmazási engedélyben fel kell tüntetni.

(3) Fennálló jogviszony esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás alkalmazására irányuló kezdeményezést a szervezeti egység vezetője jóváhagyásra megküldi a főigazgató részére. Jóváhagyás esetén a Humánpolitikai Osztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések elkészítéséről.

(4) A szervezeti egység a munkatárs jelenlétéről nyilvántartást vezet (a továbbiakban: jelenléti ív). A jelenléti íven a munkatárs a munkahelyen való megjelenés és tartózkodás tényét aláírásával igazolja. A jelenléti ívet a szervezeti egység a hónap utolsó munkanapján 10 óráig a szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva továbbítja a Gazdálkodási Főosztálynak. A jelenléti ív formanyomtatványát az Intraneten közzé kell tenni.

16. § A munkaközi szünet mértéke 30 perc, amelyet 11.30 és 15 óra között kell biztosítani.

17. § (1) A munkatársak által tárgyévben igénybe vett szabadságot a szervezeti egységeknél szabadság-nyilvántartó íveken kell nyilvántartani. A Humánpolitikai Osztály feladata a tárgyévre járó rendes szabadság mértékének megállapítása és a munkatárssal történő közlése minden év január 31-ig. Ennek érdekében a szervezeti egységek az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó íveket legkésőbb január 10-ig kötelesek a Humánpolitikai Osztálynak megküldeni.

(2) A Humánpolitikai Osztály minden év február 20-ig a szervezeti egységek vezetőitől megkéri az összesítést a munkatársak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, és ennek alapján elkészíti a Főigazgatóság szabadságolási tervét.

(3) A munkatárs szabadságának kiadása a szabadságengedély kitöltésével és a szervezeti egység vezetője, illetve a szervezeti egység vezetője esetén a közvetlen felettes vezető jóváhagyásával történik.

18. § Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a Gazdálkodási Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a munkatárs közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

19. § (1) A munkatársat a Kttv. 79. § g) pontja vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban együtt: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) nyilvántartása a Humánpolitikai Osztály által a külön e célra kiállított „Nyilvántartólap a munkatársat megillető tanulmányi munkaidő-kedvezményről” című nyomtatványon történik. A nyilvántartólapon a tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.

(2) A jelenléti íven a tanulmányi munkaidő-kedvezményt az Intraneten közzétett formanyomtatványnak megfelelő jelzéssel kell jelezni.

(3) E § rendelkezéseit a II. Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

20. § (1) A fizetés nélküli szabadságot a munkatárs kérelmére a Kttv. 113. §-a vagy az Mt. 128. §-a és 130–131. §-a szerinti esetekben a főigazgató engedélyezi.

(2) A főigazgató engedélye alapján a Humánpolitikai Osztály elkészíti a szükséges okiratokat, azt megküldi a Gazdálkodási Főosztálynak és a kérelmezőnek.

(3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven az Intraneten közzétett formanyomtatványnak megfelelően kell jelezni.

21. § (1) Ha a munkatárs a Kttv. 79. § j) vagy l) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Kttv. 144. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkatárs a teljes illetményét vagy annak bizonyos százalékát kapja, illetve abban is, hogy díjazás számára nem jár.

(2) Ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a közvetlen felettese javaslatát csatolni kell.

(3) A főigazgató a döntést követően haladéktalanul írásban értesíti a Humánpolitikai Osztályt az okirat elkészítése érdekében.

(4) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven az Intraneten közzétett formanyomtatványnak megfelelően kell jelezni, és az engedély másolati példányát a jelenléti ívhez kell csatolni.

(5) A Humánpolitikai Osztály bekéri a Kttv. 79. § f) pontja alapján a munkavégzés alól mentesülő munkatárstól a mentesítés utolsó napjától számított 60 napon belül a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(6) A Főigazgatósággal munkaviszonyban álló munkavállaló – a kormánytisztviselőkkel azonos módon – mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a Közszolgálati Tisztviselők Napján.

22. § (1) Rendkívüli munkavégzést a szervezeti egység vezetője rendelhet el az irányítása alá tartozó munkatárs részére, ha az a Főigazgatóság működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, illetve ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.

(2) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának nyilvántartásáért és a munkavégzés ellentételezéseként a munkatársat megillető szabadidő Kttv. 98. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli kiadásáért.

(3) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő határidőre történő kiadásának lehetetlen volta csak a Főigazgatóság működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg.

(4) Ha a rendkívüli munkavégzésért, készenlétért a munkatárs részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, az elrendelő vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Humánpolitikai Osztályt.

(5) Az minősül rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő munkatársnak, aki előre láthatóan tartósan – egy naptári éven belül legalább fél éven keresztül – havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkavégzést teljesít. Ezen munkatársak részére megállapítható szabadidő-átalány mértéke

(6) A szervezeti egység vezetője a szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát megküldi jóváhagyásra a főigazgatónak. Jóváhagyás esetén a Humánpolitikai Osztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

(7) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő-átalány naptári évben történő kiadásának lehetetlen volta csak a Főigazgatóság működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg. Ebben az esetben a ki nem adott szabadidő-átalányt legkésőbb tárgyév végéig pénzben kell megváltani. A szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekben haladéktalanul értesíteni a Humánpolitikai Osztályt.

(8) A Kttv. 98. § (5) bekezdése alapján a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt az e §-ban foglaltakra figyelemmel illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kttv. 98. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő-átalány.

23. § (1) Idegennyelv-tudási pótlék csak élő nyelvekért állapítható meg. Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék az eszperantó és a klasszikus nyelvekért (latin, ógörög, szanszkrit és egyéb holt nyelvek).

(2) Az idegennyelvtudás igazolásának rendjére, a vizsgák elismerésére és fokozatára az idegennyelvtudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelvtudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló jogszabály rendelkezései az irányadók. Az idegennyelvtudást igazoló, Kttv. szerinti dokumentumokat a munkatárs saját költségén szerzi be.

(3) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság feltételeinek fennállását – az eredeti okirat alapján – a Humánpolitikai Osztály állapítja meg. A szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a Kttv. 141. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl egyéb idegen nyelv után járó idegennyelv-tudási pótlék megítéléséről a főigazgató mérlegelési jogkörében dönt.

(4) A Kttv. 141. § (6) bekezdése szerinti idegen nyelvek esetében az idegennyelv-tudási pótlékot a (3) bekezdés szerinti igazolás bemutatásának napjától kell megállapítani. A Kttv. 141. § (6) bekezdésébe nem tartozó idegen nyelvek esetében az idegennyelv-tudási pótlékot a munkakör módosításának napjától kell megállapítani, feltéve hogy a kormánytisztviselő már azt megelőzően bemutatta a (3) bekezdés szerinti igazolást.

(5) A szervezeti egység vezetője köteles – a Humánpolitikai Osztály útján – a főigazgatónál kezdeményezni az idegennyelv-tudási pótlék megszüntetését, ha a kormánytisztviselő munkaköre úgy módosul, hogy a továbbiakban a Kttv. 141. §-a alapján nem jogosult arra. A munkakör-módosítás bekövetkezését követő naptól a munkatárs részére idegennyelv-tudási pótlék nem fizethető.

24. § (1) Képzettségi pótlék adható az 1. mellékletben megjelölt munkakört betöltő és ott megjelölt tudományos fokozattal vagy további szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek.

(2) Képzettségi pótlék megállapítására a szervezeti egység vezetőjének a Humánpolitikai Osztály útján előterjesztett, a főigazgatóhoz intézett, a képzettségi pótlék megállapításának kezdő időpontját is tartalmazó javaslata alapján kerülhet sor. A képzettségi pótlék megállapítására vonatkozó kérelemhez mellékelni kell a képzettséget tanúsító okirat másolatát, és be kell mutatni az eredeti okiratot is.

(3) A Humánpolitikai Osztály megállapítja a képzettségi pótlékra való jogosultság jogszabályi feltételeinek fennállását, a főigazgató döntése alapján intézkedik a képzettségi pótlék megállapításáról.

(4) A képzettségi pótlék megállapítására legkorábban a (2) bekezdésben említett kérelem, illetve előterjesztés Humánpolitikai Osztályhoz történő eljuttatásának időpontjától kerülhet sor.

(5) A szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a képzettségi pótlék megszüntetését, ha a kormánytisztviselő feladatköre úgy módosul, hogy a továbbiakban a képzettségi pótléka alapjául szolgáló képzettsége feladatai szakszerű ellátását nem biztosítja, illetve a feladatkörén belüli szakosodást nem segíti elő. A főigazgató e döntése mérlegelési jogkörébe tartozónak minősül.

(6) A Humánpolitikai Osztály a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére – a főigazgató döntése alapján – köteles intézkedni a képzettségi pótlék megszüntetéséről.

25. § (1) A kormánytisztviselő – jelen alcím alkalmazásában a Kttv. 130. §-ában meghatározott – teljesítményértékelését a közvetlen felettes vezető végzi el.

(2) A munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények kitűzése a TÉR informatikai rendszerben történik.

(3) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben a megfelelő értékelő lapokon elektronikusan kell meghatározni, mérni és értékelni. Az értékelő lapokat két példányban kell kinyomtatni, melynek egy példányát az aláíráskor a kormánytisztviselőnek át kell adni, a másik példányt a Humánpolitikai Osztályra kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.

26. § (1) Amennyiben a kormánytisztviselő kéri, hogy az értékelő megbeszélésen a Főigazgatóságnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv, valamint a területi szinten működő Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) képviselője is jelen legyen, a képviselő meghívásáról az értékelő vezető gondoskodik.

(2) Az értékelő megbeszélésen a kormánytisztviselő, az érdek-képviseleti szerv, valamint az MKK képviselőjének észrevételeiről, javaslatairól jegyzőkönyvet kell felvenni.

27. § (1) A Kttv. 52. § (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából tartós távollétnek minősül, ha a kormánytisztviselő – az évi rendes szabadságon vagy a tanulmányi célú mentesítésen túl – a feladatai ellátásában 30 napot meghaladó időtartamban akadályoztatva van, így különösen:

(2) A helyettesítési díj csak arra az időtartamra jár, amikor a munkatárs ténylegesen ellátja a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat. A szervezeti egység vezetője köteles igazolni a helyettesítési feladatok ellátását.

(3) Ha a kormánytisztviselő napi munkaidejében munkakörébe nem tartozó munkát

(4) A helyettesítési díjat – amennyiben annak időtartama előre megállapítható – határozott időre vagy határozatlan időre visszavonásig kell megállapítani.

(5) A helyettesítési díj megállapításáról, illetve visszavonásáról – a helyettesítés helye szerinti szervezeti egység vezetője kezdeményezésének és a főigazgató döntésének megfelelően – a Humánpolitikai Osztály intézkedik.

(6) A helyettesítési díjat vissza kell vonni, ha a megállapítása alapjául szolgáló ok megszűnik, így különösen, ha

28. § A kormányzati ügykezelők illetményét

29. § A Humánpolitikai Osztály nyilvántartja a jubileumi jutalomra jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti és megküldi a főigazgatónak aláírás céljából. Az aláírt okiratot a Humánpolitikai Osztály legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőzően egy héttel továbbítja a Gazdálkodási Főosztálynak számfejtés és kifizetés céljából. A jubileumi jutalom kifizetésének napja a jubileumi jutalomra való jogosultság napja vagy – ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik – az ezt megelőző munkanap.

30. § (1) A vagyonnyilatkozatok őrzését, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekhez kapcsolódó eljárás lefolytatását a Humánpolitikai Osztály látja el.

(2) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében a Humánpolitikai Osztály vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezeléséért felelős munkatársa (a továbbiakban: őrzésért felelős munkatárs) írásban előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket (a továbbiakban: kötelezett)

(3) Az őrzésért felelős munkatárs a Humánpolitikai Osztály azon munkatársa lehet, akinek munkakörében szerepel a vagyonnyilatkozatok kezelése, őrzése feladatkör.

(4) Az őrzésért felelős munkatárs a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a kötelezett részére elektronikusan küldi meg akként, hogy – figyelemmel az őrzésért felelős Vnytv. 8. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettségére is – a kötelezett a Vnytv.-ben meghatározott határidőn belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja.

(5) A vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját (a továbbiakban: Kitöltési Útmutató) és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire vonatkozó figyelmeztetést a „Tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítéséhez” című nyomtatvány tartalmazza.

(6) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen (vagy meghatalmazott képviselője útján) – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – köteles zárt borítékban átadni az őrzésért felelős munkatársnak, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másikat az őrzésért felelős munkatárs tárolja.

(7) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, a Humánpolitikai Osztály által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.

(8) A Vnytv. 5. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetben a Humánpolitikai Osztály intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.

(9) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzésért felelős munkatárs személyesen adja vissza. Amennyiben ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni.

(10) A Humánpolitikai Osztály a Vnytv. 9. §-a és 16. §-a szerinti tilalmi idő kezdetét a közszolgálati igazoláson feltünteti.

(11) A Humánpolitikai Osztály a kötelezettekről nevük, munkavégzésük helye, nyilvántartási azonosítójuk alapján, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, illetve esetleges megszegésére vonatkozó adatokra, különösen a Vnytv. 9. és 16. §-a alapján fennálló tilalomra, a Vnytv. 12. § (3) bekezdése szerinti 3 éves őrzési kötelezettség lejártára vonatkozóan – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet.

(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. A kötelezett és a Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat pedig azonos iratgyűjtőben kell tárolni.

(13) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló lemezszekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs rendelkezik hozzáféréssel.

(14) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontására és a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére kizárólag a főigazgató jogosult a Vnytv.-ben meghatározott esetben.

31. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén a Humánpolitikai Osztály egyeztet a főigazgatóval, aki a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a főigazgató dönt.

(2) A meghallgatás időpontját a főigazgató határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során jogi képviselő igénybevételének lehetőségéről a főigazgató a Humánpolitikai Osztály útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet, valamint a Főigazgatóságnál működő érdek-képviseleti szervezetet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek.

(3) Amennyiben a kötelezett a meghallgatási eljáráson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, és a Vnytv. 14. § (2) bekezdése alapján képviselőt sem tud állítani, a munkáltató a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell, a főigazgató haladéktalanul új meghallgatási időpontot tűz, figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire.

(4) A meghallgatáson a kötelezett (jogi képviselője), a Humánpolitikai Osztály vezetője, az őrzésért felelős munkatárs (mint jegyzőkönyvvezető), a főigazgató vehet részt, továbbá az érdek-képviseleti szervek részvételét lehetővé kell tenni. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag a főigazgató és a kötelezett (jogi képviselője) tekinthet be.

(5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, jogi képviselője, valamint az érdek-képviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen.

(6) A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza különösen a főigazgató megállapításait, a kötelezett, a jogi képviselő, az érdek-képviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezetté, másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.

(7) A Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére a főigazgató jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) A Vnytv. 16. § (2) bekezdésére tekintettel a főigazgató köteles lehetőséget adni 8 napos határidő tűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére.

32. § (1) Meghatározott feladat elvégzésére – kivételes esetben – otthoni munkavégzés engedélyezhető, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

(2) Az otthoni munkavégzésről a közvetlen felettes vezető javaslatára a főigazgató dönt.

(3) Az engedély megadása az Intraneten közzétett „Kérelem otthoni munkavégzés engedélyezéséhez” című nyomtatvány kitöltésével kezdeményezhető.

(4) A kérelem indokolás részében meg kell határozni az elvégzendő feladatokat, a rendelkezésre álló időt, a beszámolás módját és időpontját. A kérelem mellékletét képezi az otthoni munkavégzésre átvett iratokat tartalmazó nyilvántartás.

(5) Az átvett iratok biztonságos őrzéséről, valamint az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásáról a munkatárs köteles gondoskodni.

(6) Az otthoni munkavégzésre vonatkozó engedély indokolás nélkül bármikor visszavonható.

33. § A továbbképzési kötelezettséggel rendelkező kormánytisztviselők továbbképzésének tervszerűsége érdekében a Humánpolitikai Osztály – a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján – egyéni éves és ezek összesítésével főigazgatósági éves továbbképzési tervet (a továbbiakban: éves továbbképzési terv) dolgoz ki.

34. § (1) A Főigazgatóság támogatja a kormánytisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését, illetve a kormányzati ügykezelők ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését. Ennek keretében:

(2) A vizsgák javítóvizsgáinak díja a Főigazgatóságot terheli, mely díj megtérítése első alkalommal nem követelhető a kormánytisztviselőtől. A további javítóvizsgadíj visszafizetésének elengedése tárgyában a főigazgató egyedi elbírálás alapján dönt.

(3) A közigazgatási és ügykezelői alapvizsgával, közigazgatási szakvizsgával kapcsolatos bejelentési, hozzájárulási és szervezési feladatokat a Központi Szervnél a Humánpolitikai Osztály látja el.

(4) A kirendeltségek képzési felelősei a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgával kapcsolatos feladatokat közvetlenül végzik. A közigazgatási szakvizsgára történő papíralapú jelentkezési lapokat főigazgatói aláírás céljából megküldik a Humánpolitikai Osztálynak intézkedésre, figyelemmel arra, hogy a munkáltató hozzájárulása szükséges a vizsgázó vizsgára történő jelentkezéséhez és a felkészítő tanfolyamon történő részvételhez. A kirendeltségek képzési felelősei gondoskodnak a főigazgató által aláírt jelentkezési lapok megküldéséről a fővárosi és megyei kormányhivatalok mint vizsgaszervezők részére.

(5) A kormánytisztviselő a jogi szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében részvizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva 3 munkanap tanulmányi munkaidő-kedvezményt kaphat. A jogi végzettséget igénylő munkakört betöltő munkatárs részére a Főigazgatóság megtérítheti a vizsgaköltséget. A jogi szakvizsgával rendelkező jogi végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkatárs jogtanácsosi megbízást kaphat. Az ezen bekezdés szerinti döntéseket az érintett kormánytisztviselő közvetlen felettesének javaslata alapján a főigazgató hozza meg.

35. § (1) A munkatárs a Kttv. rendelkezéseinek megfelelően köteles a központilag vagy a Főigazgatóság által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben – ideértve a közigazgatási vezető képzést is (a továbbiakban: továbbképzés) – részt venni.

(2) A Főigazgatóság biztosítja a munkatárs részére a jogszabály által a munkatárs munkakörének betöltéséhez előírt képesítéshez kapcsolódó kötelező továbbképzésen való részvételt.

(3) A továbbképzés idejére a munkatárs munkavégzési kötelezettsége alól mentesül, azonban erre az időtartamra jogosult illetményére.

(4) Tanulmányi szerződést kötni az előmenetelhez jogszabályban jogosultságként meghatározott, továbbá a központilag vagy a Főigazgatóság által előírt továbbképzésben való részvételre nem lehet.

(5) Amennyiben a munkatárs neki felróható okból a továbbképzést elmulasztja, az előírt követelményeket nem teljesíti, ha hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, méltatlanság jogcímén alapuló felmentéssel vagy lemondással szűnt meg a kormányzati szolgálati jogviszonya, a továbbképzés költségeit köteles visszafizetni.

(6) A Főigazgatóság szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet.

(7) Tanulmányi szerződés alapján tanulmányi támogatás annak a munkatársnak adható, aki:

(8) A Főigazgatóság a szerződés megkötésekor a tanulmányok folytatásához szükséges munkaidő-kedvezmény idejére járó illetmény, illetve munkabér kifizetésén túl, az adott körülmények mérlegelésével dönt egyéb kedvezmények biztosításáról, illetve a költségek megosztásáról.

(9) A támogatás írásban előterjesztett, az Intraneten közzétett kérelem kitöltése alapján állapítható meg. Tanulmányi szerződés a munkatárs közvetlen felettesének indokolással ellátott javaslata alapján a főigazgató jóváhagyásával köthető. A javaslatot a pénzügyi feltételek biztosítása tekintetében a gazdasági vezető előzetesen véleményezi. A kérelmet a Humánpolitikai Osztályra kell eljuttatni főigazgatói döntésre előkészítés céljából.

(10) A tanulmányi támogatás az iskolarendszerű és a nem iskolarendszerű (OKJ) képzés esetén legfeljebb a tandíj 80%-a, azonban nem haladhatja meg képzésenként – illetve ha a képzés iskolarendszerű, akkor oktatási félévenként – az illetményalap két és félszeresét.

36. § (1) A munkatárs a Kttv. 81. § (1) bekezdése szerinti engedélyeztetési kötelezettsége alapján köteles bejelenteni a főigazgatónak, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

(2) A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a munkatárs szervezeti egységének vezetője részére kell benyújtani. A szervezeti egység vezetője ennek megtörténtét követően írásban tájékoztatja a Humánpolitikai Osztály útján a főigazgatót.

(3) A főigazgató a kormánytisztviselő (1) bekezdés szerinti képzésben való részvételéhez szükséges engedélye egy-egy példányát megküldi a munkatársnak, valamint a Humánpolitikai Osztálynak.

(4) A munkatárs által vállalt képzésben való részvételt a Főigazgatóság tanulmányi szerződés alapján – a 35. § (6)–(10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – támogathatja.

37. § (1) A szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a munkáltató által kötelező jelleggel előírt továbbképzésen, illetve a munkáltató által engedélyezett vagy a tanulmányi szerződés keretében vállalt képzésen maradéktalanul részt vehessen.

(2) A tanulmányi szerződéssel rendelkező vagy a munkáltató által előírt továbbképzésen részt vevő munkatárs távolléte idejére a munkatárs szervezeti egységének vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(3) A munkáltató által elrendelt továbbképzésre a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkatársat az őt irányító igazgató jelöli ki. A Humánpolitikai Osztály gondoskodik a továbbképzés kapcsán felmerülő szervezési és egyéb intézkedések megtételéről.

(4) A munkatársak e fejezet szerinti képzéseken, továbbképzéseken való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről a Humánpolitikai Osztály teljes körű nyilvántartást vezet.

38. § (1) A munkatárs a konferencián, rendezvényen való részvételi szándékát a közvetlen felettese felé a konferencia, rendezvény napját megelőzően egy héttel jelzi.

(2) A részvétel engedélyezése az Intraneten közzétett „Kérelem rendezvényen való részvétel engedélyezéséhez” című nyomtatvány kitöltésével, a munkahelyi vezető javaslatával és annak közvetlen felettese jóváhagyásával történik. Az aláírt engedélyt a Humánpolitikai Osztály részére – nyilvántartásba vétel céljából – el kell juttatni.

(3) Amennyiben a kérelem kiterjed a konferencia, rendezvény költségeinek megtérítésére is, a részvételt a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján, a Gazdálkodási Főosztály ellenjegyzését követően az érintett munkatárs felett irányítási jogkört gyakorló igazgató engedélyezi a munkatárs részére.

(4) Az engedélyezett távollétet a jelenléti íven az Intraneten közzétett formanyomtatványnak megfelelően kell jelölni.

39. § (1) A Főigazgatóság különösen a Kttv. 152. és 153. §-ának figyelembevételével

(2) Költségtérítések:

(3) Szociális juttatások:

(4) Egészségügyi juttatások:

(5) Jóléti juttatás:

(6) A Főigazgatóság – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb juttatást is biztosíthat a munkatársak részére. E juttatásra jogosultak körét, a juttatás mértékét, a felhasználás és az elszámolás feltételeit a főigazgató külön intézkedésben állapítja meg.

40. § (1) Az egyes juttatások (költségtérítések) iránti kérelmeket – ha a KSZ eltérően nem rendelkezik – a Humánpolitikai Osztályon kell benyújtani. A kérelmek elbírálása során a Szociális Bizottság a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett fokozottan érvényesíti a szociális rászorultság elvét, figyelembe véve a kérelmezők jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, valamint a kérelemben megjelölt indokait.

(2) A 39. § (3) bekezdés a) pontjában, ba) és bb) alpontjában és c) pontjában meghatározott szociális juttatások iránt kérelmet az a munkatárs terjeszthet elő, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nettó összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér nettó összegének négyszeresét. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a munkatárs a saját, valamint a háztartásában élő, önálló jövedelemmel rendelkező, a Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül szerzett jövedelmét jövedelemigazolás benyújtásával igazolja.

(3) A (2) bekezdésben írt feltételeknek történő megfelelés esetén sem részesíthető szociális juttatásban a próbaidejét töltő munkatárs.

(4) A 39. § (3) bekezdésében meghatározott szociális juttatások megadásáról, mértékéről – az illetmény-, illetve munkabérelőleg, valamint a gyermekszületési támogatás kivételével – a Szociális Bizottság javaslatának figyelembevételével a főigazgató dönt.

(5) Az egyes juttatások munkatársak részére történő számfejtéséről és kifizetéséről a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

41. § (1) A Főigazgatóság a munkatársai részére visszatérítendő támogatásként lakáscélú munkáltatói kölcsönt, családalapítási támogatást, valamint átmeneti családi támogatást nyújthat.

(2) A Főigazgatóság által nyújtott (1) bekezdés szerinti támogatások biztosítására jelzálogjogot kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett vagy a munkatárs által felajánlott ingatlanra. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti támogatás összege a 800 000 Ft-ot nem haladja meg, a biztosíték két személy készfizető kezességvállalási nyilatkozata is lehet.

(3) A KSZ alapján kötendő kölcsönszerződések megkötését a Humánpolitikai Osztály a gazdasági vezetőnél kezdeményezi. A kölcsönszerződéseket a Jogi és Igazgatási Főosztály készíti elő. A kölcsönszerződést a munkatárs és a kezesek is személyesen, e főosztály kormánytisztviselője előtt kötelesek aláírni.

(4) A munkatárs jogviszonyának megszűnése esetén – a Szociális Bizottság javaslata figyelembevételével – a főigazgató engedélyezheti, hogy a munkatárs a visszatérítendő támogatást változatlan feltételekkel fizethesse vissza, ide nem értve, ha a jogviszony megszüntetésére a Kttv. 60. § (1) bekezdés i) pontja vagy 63. § (2) bekezdés a), e) pontja alapján került sor.

(5) A KSZ alapján igényelt juttatáshoz, illetve a kölcsönszerződéshez kapcsolódó minden költség – a Főigazgatóság javára alapított jelzálogjog bejegyzéséhez szükséges ingatlan-nyilvántartási szolgáltatási díj kivételével – a munkatársat terheli.

(6) A KSZ-ben meghatározott összegszerű juttatások mértékét – kivéve, ha azt jogszabály állapítja meg – évente felül kell vizsgálni.

(7) A (6) bekezdés szerinti felülvizsgálatot minden évben március 31-ig kell elvégezni. A juttatások mértékének megváltoztatására a Szociális Bizottság február 28-ig, illetve rendkívül indokolt esetben soron kívül tesz javaslatot a főigazgatónak. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) – e fejezetben foglalt juttatásokat érintő – változásairól, valamint a mindenkori minimálbér nettó összegéről a Gazdálkodási Főosztály január 31-ig, szükség esetén év közben is tájékoztatja a Szociális Bizottságot.

42. § (1) A Szociális Bizottság – a KSZ által meghatározott keretek között – a főigazgató tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.

(2) A Szociális Bizottság elnöke a szervezeti igazgató, tagjai:

(3) A Szociális Bizottság feladatai teljesítése érdekében szükség esetén más személyeket is bevonhat munkájába.

(4) A Szociális Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Humánpolitikai Osztály látja el.

(5) A Szociális Bizottság negyedévente ülésezik. Rendkívül indokolt esetben, az elnök döntése alapján a Szociális Bizottság soron kívül is ülésezhet.

(6) A Szociális Bizottság ülésének időpontjáról a munkatársakat a Humánpolitikai Osztály tájékoztatja az Intraneten történő közzététellel és a valamennyi munkatárs részére elküldött elektronikus levél útján. A közzététel, illetve elektronikus levél alapján a kérelmeket a Humánpolitikai Osztályra írásban kell benyújtani legkésőbb az ülést megelőző 20. napig. A Humánpolitikai Osztály a kérelmeket megvizsgálja, szükség esetén a munkatársat hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlást legkésőbb a Szociális Bizottság ülését megelőző 2. napig kell benyújtani. A késve, illetve ismételten hiányosan benyújtott kérelmek nem terjeszthetők a Szociális Bizottság elé. A határidőn túl benyújtott kérelmek – amennyiben a munkatárs fenntartja kérelmét – a soron következő bizottsági ülésre kerülnek beterjesztésre.

(7) A Szociális Bizottság a kérelmeket az ülésen megtárgyalja, azokról javaslatot fogad el, és terjeszt fel döntésre a főigazgatónak. Az ülésről emlékeztető készül, amely tartalmazza az ülés időpontját, a jelenlévők nevét, a megtárgyalt kérelmeket és a kérelmek tárgyában született javaslatokat. A javaslatokat az ülést követő 2 munkanapon belül kell a főigazgató részére eljuttatni, aki a kérelem jellegétől függően, legfeljebb azonban 5 munkanapon belül dönt a javaslatról.

(8) A kérelem elbírálását követően – a kérelem jellegétől függően, azonban – legfeljebb 8 munkanapon belül a Szociális Bizottság a Humánpolitikai Osztály útján írásban tájékoztatja a kérelmezőt. Pozitív elbírálás esetén a Humánpolitikai Osztály – a kérelem jellegétől függően, azonban – legfeljebb 8 munkanapon belül tájékoztatja a Gazdálkodási Főosztályt, amely intézkedik a támogatás folyósításáról.

43. § (1) A Főigazgatóság a munkatársak illetményének (munkabérének) fizetési számlára utalásával és készpénzfelvétellel járó költségeihez időarányosan bankszámla-hozzájárulást nyújt, amit tárgyév novemberben egy összegben utal át a munkatársak fizetési számlájára.

(2) A bankszámla-hozzájárulás időarányos összege a jogviszonnyal kapcsolatos elszámolás keretében is utalható.

(3) Az időarányos összeg számításakor a bankszámla-hozzájárulás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapját figyelembe kell venni.

(4) A bankszámla-hozzájárulás mértéke az éves költségvetési törvényben meghatározott bankszámla-hozzájárulás összegének felső határával megegyező összeg.

44. § (1) A napi munkába járás költségeinek megtérítése iránti kérelmet – az igénybe vett közlekedési eszköztől függően – az Intraneten közzétett „Kérelem a napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés engedélyezése iránt” vagy a „Kérelem a gépjárművel történő munkába járás/hazautazás költségtérítése iránt” című nyomtatványon, a hazautazás költségeinek megtérítése iránti kérelmet pedig a „Kérelem hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés engedélyezése iránt” vagy a „Kérelem a gépjárművel történő munkába járás/hazautazás költségtérítése iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Humánpolitikai Osztályra.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolatát.

(3) A kérelem megalapozottsága esetén a Humánpolitikai Osztály az engedélyt – a viszonylat, illetve gépjárművel történő utazás esetén az útvonal(ak) megjelölésével – a költségtérítés elszámolása céljából továbbítja a Gazdálkodási Főosztálynak, az alaptalan kérelem elutasításáról a munkatársat írásban tájékoztatja.

(4) A munkatárs köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a Humánpolitikai Osztálynak, ha az engedélyezést követően a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be. A bejelentésről és a (3) bekezdés szerinti engedélynek az elszámolás keretében történő további alkalmazhatóságáról, illetve az új engedélyről a Humánpolitikai Osztály haladéktalanul tájékoztatja a Gazdálkodási Főosztályt. A jogosulatlanul felvett költségtérítés vonatkozásában a munkatársat visszafizetési kötelezettség terheli.

45. § (1) A Főigazgatóság a munkatárs részére a bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében a napi munkába járás díjának 100%-át a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerint megtéríti.

(2) Az R. szerinti költségtérítésre nem jogosult az, aki

(3) Napi munkába járást szolgáló bérlet elszámolása a Gazdálkodási Főosztályon történik. A költségtérítés kifizetésére a bérletjegy és a Főigazgatóság nevére szóló számla leadása alapján havonta utólag kerül sor. A leadott bérlet akkor számolható el, ha azon feltüntetésre került a munkatárs utazási igazolványának – ennek hiányában valamely személyazonosításra alkalmas igazolványának – száma.

(4) Egy hónapnál hosszabb érvényességi idejű bérlet megvásárlása esetén lehetőség van a bérlet árának a Főigazgatóság nevére szóló számla ellenében történő elszámolására. Az érvényességi idő lejártát követően a bérletszelvényt a munkatárs köteles a Gazdálkodási Főosztályon leadni. Amennyiben a munkatárs jogviszonya a bérlet érvényességi idején belül megszűnik, a részére időarányosan járó költségtérítés feletti összeget köteles visszafizetni. Ebben az esetben a bérletszelvényt nem kell leadnia, de az elszámolással egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a bérlettel a Főigazgatóság által költségtérítés címén juttatott összeg erejéig más munkáltatónál nem számol el.

(5) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére.

46. § (1) A Főigazgatóság a munkatárs részére a gépjárművel történő munkába járáshoz az R. szerint költségtérítést biztosít.

(2) A Főigazgatóság a költségtérítést az Szja tv.-ben foglalt, gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos mértékben biztosítja.

(3) A munkavégzéssel nem érintett napokra (pl. fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, tanulmányi célú mentesítés, keresőképtelenség) költségtérítés nem számolható el.

(4) A költségtérítés kifizetésének feltétele, hogy a munkatárs az „Elszámolás a munkába járáshoz igénybevett gépkocsi-használati költségtérítés kifizetéséhez” című nyomtatvány szerinti gépjármű-használati nyilvántartást (útnyilvántartást) vezessen, és azt a Gazdálkodási Főosztályon bemutassa. A főosztály a költségtérítés számfejtését megelőzően az útnyilvántartás adatait a munkatársat foglalkoztató szervezeti egység által vezetett jelenléti ív alapján ellenőrizni köteles.

(5) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére.

47. § (1) A Főigazgatóság a munkatárs részére bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében – az R. szerint – megtéríti a hazautazás havi költségének 86%-át, figyelemmel az R. 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozásokra.

(2) Gépjárművel történő hazautazás esetén a Főigazgatóság a munkatárs költségeit a 46. § (2) bekezdésében rögzített mértékig téríti meg.

(3) A hazautazás költségtérítését havonta az Intraneten közzétett „Hazautazás költségeinek elszámolása” vagy az „Elszámolás a munkába járáshoz igénybevett gépkocsi-használati költségtérítés kifizetéséhez” című nyomtatvány kitöltésével, illetve a hazautazást igazoló utazási jegy csatolásával a Gazdálkodási Főosztályon kell elszámolni.

(4) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére.

48. § (1) A Főigazgatósággal jogviszonyban álló és bármely munkáltatónál eltöltött, összesen legalább egyéves jogviszonnyal rendelkező munkatárs a jogviszonya fennállása alatt utazási utalvány igénybevételére jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Tárgyévre kiadott utazási utalvány a következő év március 31-ig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalványt a Humánpolitikai Osztály állítja ki. A munkatárs évente egy utazási utalványt kaphat, elvesztés esetén az utalvány nem pótolható.

49. § (1) A Főigazgatóság – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a munkatársat, aki – vagy akinek a házastársa, élettársa – a munkavégzés helye 50 km-es körzetében lakóingatlan felett tulajdonjoggal vagy haszonélvezeti joggal nem rendelkezik, és érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik a munkavégzés helye szerinti település közigazgatási területén. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek:

(2) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet az Intraneten közzétett „Kérelem a lakásbérleti támogatás iránt” című nyomtatványon lehet igényelni. A kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokait, és csatolni kell hozzá a lakásbérleti vagy albérleti szerződés hitelesített másolati példányát és a háztartásban jövedelemmel rendelkezők nettó jövedelemigazolását.

(3) A kérelmet a Humánpolitikai Osztályon kell benyújtani, azt a Szociális Bizottság megvizsgálja, és – a Szociális Bizottság javaslata alapján – a főigazgató dönt a juttatás odaítéléséről.

(4) Lakásbérleti támogatás legfeljebb egy évre nyújtható azzal, hogy újabb egy évre történő hosszabbítását lehet kérelmezni, a támogatás folyósításának időtartama azonban összesen az öt évet nem haladhatja meg. A támogatás havi bruttó összege nem lehet magasabb a számlával igazolt bérleti, albérleti díjnál, de legfeljebb a mindenkori bruttó minimálbér 50%-a.

(5) A munkatárs köteles haladéktalanul bejelenteni minden olyan körülményt, amely a lakásbérleti támogatás további folyósítására kihatással bír. A jogosulatlanul igénybe vett lakásbérleti támogatást a munkatárs köteles visszatéríteni.

50. § (1) A Főigazgatóság – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – munkatárs lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel támogatja. Lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelmet az a munkatárs nyújthat be, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 40. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Lakáscélú munkáltatói kölcsön a munkatárs munkavégzési helye szerinti megyében található ingatlanra nyújtható.

(2) A munkatárs részére kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön – a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet útján – az alábbi célokra nyújtható:

(3) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásánál korszerűsítés:

(4) A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségi igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.

(5) Annak a munkatársnak a lakásépítése, -vásárlása támogatható, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző, Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetőleg a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti. Hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetése céljából munkáltatói kölcsön felvétele akkor támogatható, ha a munkatárs, annak házastársa, élettársa vagy kiskorú gyermeke a hitellel terhelt ingatlanon túl egyéb lakáscélú ingatlannal nem rendelkezik.

(6) A munkatárs lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző, Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakásán kívül más lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző, Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának

(8) Határozott időre kinevezett, alkalmazott munkatárs részére lakáscélú munkáltatói kölcsön kizárólag azzal a feltétellel biztosítható, hogy a vállalt törlesztési idő nem terjedhet túl a kinevezési okiratában (munkaszerződésében) szereplő, jogviszonya megszűnését eredményező határozott idő lejártának időpontján.

(9) Lakáscélú munkáltatói kölcsönben részesíthető – a (2) bekezdésben meghatározott célokra – az a munkatárs, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

(10) Nem nyújtható lakáscélú munkáltatói kölcsön

(11) A munkatárs a Főigazgatóságtól csak egyszer részesülhet lakáscélú munkáltatói támogatásban.

(12) A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú támogatás csak a jelen KSZ-ben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékkel vállalható át. Nem vállalható át a támogatás, ha a munkatárs korábbi munkahelyén a fizetéssel késedelembe esett, vagy más szerződésszegést követett el.

51. § (1) A kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön maximális mértéke nettó

(2) A lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidő) a Főigazgatóság által nyújtott kölcsönösszeg figyelembevételével az alábbiak szerint kell meghatározni. Ha a kölcsön összege

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kereteken belül a futamidőt – a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a futamidő

(5) A lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő kölcsönszerződés megkötését követő hónap első napja.

52. § (1) A kölcsönszerződés tartalmazza különösen:

(2) A kölcsön visszafizetésének biztosítására jelzálogjogot kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett ingatlanra. Kivételesen – különösen, ha az ingatlanra más jogosult javára olyan jog van bejegyezve, amelynek következtében a Főigazgatóság javára bejegyzendő jelzálogjog nem nyújtana megfelelő fedezetet – a biztosíték két személy készfizető kezességvállalási nyilatkozata is lehet, abban az esetben, ha a Főigazgatóság által nyújtott munkáltatói kölcsön összege a 800 000 Ft-ot nem haladja meg.

(3) Ha a kölcsöntámogatásban részesített munkatárs a törlesztési kötelezettségét – a hitelintézet tájékoztatása szerint – késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli.

(4) A kölcsönszerződést a Főigazgatóság azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült munkatárs

(5) Nem lehet felmondani a kölcsönszerződést, és a munkáltatói kölcsönt a munkatárs változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha

(6) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé. A végtörlesztéshez kapcsolódóan felmerülő, hitelintézet által felszámított költségeket a munkatárs viseli.

(7) Amennyiben a munkatárs jogviszonya halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal vagy az örökösökkel – lehetőség szerint – az eredeti szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.

(8) Amennyiben a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített munkatárs Főigazgatósággal fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített kölcsöntartozást átvállalhatja. A külön megállapodás megkötésével kapcsolatos eljárásra a munkáltatói kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

53. § (1) Amennyiben a Főigazgatóság javára jelzálogjog került bejegyzésre, az ingatlant csak a Főigazgatóság hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(2) Az ingatlan átruházásához a hozzájárulás akkor adható meg, ha:

(3) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell

(4) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a munkáltatói kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

54. § (1) A lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelmet az Intraneten közzétett „Kérelem lakáscélú munkáltatói kölcsön iránt” című nyomtatványon, a Humánpolitikai Osztályon kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

(3) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.

(4) A kölcsönkérelmet a munkatárs közvetlen felettese javaslatával kell felterjeszteni.

(5) A kölcsönkérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek:

(6) A lakáscélú kölcsön iránti kérelmeket a Szociális Bizottság megvizsgálja, és jogszerűségük, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a főigazgatónak

(7) A kölcsönkérelem elbírálásáról – a Szociális Bizottság javaslata figyelembevételével – a főigazgató dönt. A Humánpolitikai Osztály értesíti a kérelmezőt a döntésről.

(8) Amennyiben a kölcsön biztosítéka az ingatlan, és azon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a munkatárs köteles beszerezni a Főigazgatóság javára történő jelzálogjog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot és viselni az ezzel kapcsolatos költségeket. A munkatárssal történő szerződéskötésre csak a hozzájáruló nyilatkozat(ok) becsatolását követően kerülhet sor.

(9) A kölcsönszerződést a Főigazgatóság képviseletében a főigazgató köti meg, ha azon a Jogi és Igazgatási Főosztály jogtanácsosa és a pénzügyi vezető ellenjegyzése már szerepel.

(10) A kölcsön összegét a Gazdálkodási Főosztály a hitelintézet által megjelölt számlára utalja.

55. § (1) A munkatárs lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén a Kttv. 153. § (1) bekezdése szerinti állami kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolást az „Igénylőlap munkáltatói igazoláshoz állami kezességvállalással és kamattámogatással igényelt lakáscélú hitelhez” című nyomtatványon kérheti a Humánpolitikai Osztályon.

(2) Amennyiben az állami készfizető kezességvállalásának – a Kttv. 153. § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt – feltételei teljesülnek, a Humánpolitikai Osztály elkészíti az igazolást, és azt aláírásra továbbítja a főigazgató részére.

(3) Az aláírt munkáltatói igazolást a Humánpolitikai Osztály adja át a munkatársnak.

(4) A munkatárs a hitelszerződés megkötését követő 5 munkanapon belül – a „Bejelentés az állami kezességvállalással igénybevett lakáscélú hitelintézeti kölcsön adatairól” című nyomtatvány kitöltésével – köteles bejelenteni a Humánpolitikai Osztálynak

(5) A (4) bekezdésben felsorolt adatokban bekövetkezett változásokat a munkatárs köteles a Humánpolitikai Osztályon haladéktalanul bejelenteni.

56. § (1) A családalapítási támogatás kamatmentes, visszatérítendő szociális támogatás, amelynek célja a pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással, az önálló otthon megteremtésével járó anyagi terhekhez való hozzájárulás, a családalapításhoz, otthonteremtéshez szükséges tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásának, illetve igénybevételének biztosítása.

(2) A Főigazgatóság – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – azoknak a munkatársaknak a családalapítási támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem mértéke nem haladja meg a 40. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.

(3) Családalapítási támogatásban részesíthető

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában:

(5) Családalapítási támogatásban a munkatárs akkor részesíthető, ha

(6) A családalapítási támogatás mértéke legfeljebb nettó 800 000 Ft. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesül

(7) A családalapítási támogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 10 év. A futamidőt – a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen.

(8) A családalapítási támogatás visszafizetésének kezdő időpontja a Főigazgatóság és a támogatásban részesült munkatárs közötti szerződés megkötését követő hónap első napja.

(9) A családalapítási támogatás iránti kérelmet az Intraneten közzétett „Kérelem családalapítási támogatás iránt” című nyomtatvány kitöltésével lehet kérelmezni. A kérelemben meg kell jelölni:

(10) A kérelemhez csatolni kell a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen, ha a kérelem indoka

(11) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs a (3) bekezdés a) pontja szerint pályakezdőnek minősül, a Humánpolitikai Osztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.

(12) A kérelmet a munkatárs közvetlen felettesének javaslatával ellátva a Humánpolitikai Osztályon kell benyújtani.

(13) A Szociális Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a főigazgatónak a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére.

(14) A szerződést a Főigazgatóság képviseletében a főigazgató köti meg, ha azon a Jogi és Igazgatási Főosztály jogtanácsosa és a pénzügyi vezető ellenjegyzése már szerepel.

(15) A családalapítási támogatásra egyebekben a lakáscélú munkáltatói kölcsönre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

57. § (1) Az átmeneti családi támogatás kamatmentesen nyújtott, visszatérítendő szociális támogatás, amelynek célja az átmeneti, a kérelmezőnek fel nem róható pénzügyi nehézségek – így különösen az előre nem tervezhető gazdasági események – hatásainak csökkentése, áthidalása.

(2) A Főigazgatóság elsődlegesen – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – azoknak a munkatársaknak az átmeneti családi támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a 40. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.

(3) Az átmeneti családi támogatás mértéke legfeljebb nettó 800 000 Ft.

(4) Az átmeneti családi támogatás iránti kérelmet – a közvetlen felettes javaslatával ellátva – az Intraneten közzétett „Kérelem átmeneti családi támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Humánpolitikai Osztályon.

(5) A kérelemhez csatolni kell az indokok valódiságát igazoló iratokat, dokumentumokat (pl. házastárs jövedelméről szóló igazolás, számlamásolatok).

(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesül

(7) Az átmeneti családi támogatásra egyebekben a lakáscélú munkáltatói kölcsönre és a családalapítási támogatásra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

58. § (1) Az a munkatárs, akinek gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, a születés vagy örökbefogadás időpontja szerinti bruttó illetményalap kétszeresének megfelelő összegű, vissza nem térítendő támogatásra jogosult, amennyiben a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A támogatás a munkatársat minden született és örökbefogadott gyermek után külön-külön megilleti. Amennyiben mindkét szülő a Főigazgatóság munkatársa, a támogatás csak az egyik szülőt illeti meg.

(3) A gyermekszületési támogatás iránti kérelmet az Intraneten közzétett „Igénylőlap gyermekszületési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a gyermek születését vagy örökbefogadását követő 6 hónapon belül. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonata, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozat másolatát.

59. § (1) A munkatárs rászorultsága esetén – kérelmére, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – vissza nem térítendő szociális támogatásban (segélyben) részesíthető, amennyiben

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján a munkatárs csak akkor részesülhet szociális támogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 40. § (2) bekezdésben meghatározott mértéket.

(3) A támogatás iránti kérelmet a közvetlen felettes javaslatával ellátva az Intraneten közzétett „Kérelem vissza nem térítendő szociális támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Humánpolitikai Osztályon. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.

(4) A munkatárs a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő szociális támogatás iránti kérelmet. Nem terjeszthető elő kérelem korszerűsítés céljára.

(5) Az adott tárgyévben a már vissza nem térítendő támogatásban részesült munkatárs évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, amennyiben a munkatárs

(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek

(7) A Szociális Bizottság a kérelemmel kapcsolatban javaslatot tesz a főigazgató részére.

(8) A főigazgató döntéséről a Humánpolitikai Osztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Gazdálkodási Főosztályt.

(9) A vissza nem térítendő szociális támogatás összege legfeljebb bruttó 300 000 Ft.

60. § (1) A Főigazgatóság munkatársa illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti.

(2) Nem igényelhet illetményelőleget a munkatárs, ha

(3) A munkatárs részére évente egy alkalommal engedélyezheti illetményelőleg felvételét a pénzügyi vezető.

(4) Az illetményelőleg folyósítása iránti kérelmet – a közvetlen felettes javaslatával ellátva – az Intraneten közzétett „Igénylőlap illetményelőleg/munkabérelőleg folyósítására” című nyomtatványon a Gazdálkodási Főosztályhoz kell benyújtani.

(5) A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat, amennyiben ilyen az igénylés indokára tekintettel nem áll rendelkezésre, az illetményelőleg folyósítását engedélyező a közvetlen felettes javaslatát veszi figyelembe.

(6) Illetményelőlegben részesíthető különösen az a munkatárs, aki

(7) Az illetményelőleg összege a munkatárs egyhavi bruttó illetményével (munkabérével) azonos, de legfeljebb az Szja tv. alapján adómentesen kifizethető összeg.

(8) A törlesztési idő 6 hónap vagy ennél rövidebb idő, amennyiben azt a munkatárs kéri, vagy jogviszonya előre láthatóan (pl. határozott idő lejárta miatt) 6 hónapon belül megszűnik. Az igénylő munkatárs kérésére, a tartozás fennállásának időtartama alatt tett nyilatkozata alapján a törlesztési idő lerövidíthető.

(9) Az illetményelőleg összegét a Gazdálkodási Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből (munkabéréből).

(10) Ha a munkatárs Főigazgatósággal fennálló jogviszonya az utolsó törlesztőrészlet megfizetése előtt bármely okból megszűnik, az illetményelőleg még vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik.

(11) A Gazdálkodási Főosztály a (10) bekezdés szerint esedékessé váló összeget a munkatársnak járó pénzbeli juttatásokból levonja. Amennyiben a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, az illetményelőleget a közszolgálati igazoláson, illetőleg a munkáltatói igazoláson – a jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően a késedelmi kamattal együtt – fel kell tüntetni.

(12) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, valamint az előzőleg felvett illetményelőleg visszafizetésének igazolása, továbbá az illetményelőleg kifizetése, a levonások érvényesítése a Gazdálkodási Főosztály feladata.

61. § (1) A munkatárs közeli hozzátartozójának halála esetén – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – temetési segélyben részesíthető, amennyiben a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte.

(2) A temetési segély iránti kérelmet az Intraneten közzétett „Kérelem temetési segély iránt” című nyomtatványon kell benyújtani az elhalálozástól számított 3 hónapon belül. A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell

(3) A temetési segély mértéke nem lehet több, mint a számlán feltüntetett összeg, de legfeljebb az illetményalap tízszerese.

(4) A temetési segély iránti kérelemről a Szociális Bizottság javaslata alapján a főigazgató dönt. A döntéséről a Humánpolitikai Osztály értesíti a munkatársat, valamint a Gazdálkodási Főosztályt, amely intézkedik a segély összegének a munkatárs fizetési számlájára utalásáról.

(5) Amennyiben az elhunyt szintén a Főigazgatóság munkatársa volt, a kegyeleti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

62. § (1) A Főigazgatóság az elhunyt munkatársak iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – kegyeleti ellátást állapíthat meg. Kegyeleti ellátás megállapítására kerülhet sor, amennyiben az elhunyt elhalálozásakor a Főigazgatóság munkatársa vagy nyugalmazott munkatársa volt.

(2) A kegyeleti ellátás formái:

(3) A kegyeleti ellátásban részesítést kezdeményezheti

(4) A kegyeleti ellátás formájára, mértékére, a kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedésekre a Szociális Bizottság tesz javaslatot a főigazgatónak. A Szociális Bizottság a kegyeleti ellátással kapcsolatos feladatait soron kívül látja el.

(5) A javaslattétel szempontjai:

(6) A főigazgató – eseti elbírálás alapján – a Főigazgatóság saját halottjává nyilváníthatja a Főigazgatóság azon elhunyt munkatársát, nyugalmazott volt munkatársát, aki a Főigazgatóságnál végzett kiemelkedő munkája, a köz érdekében kifejtett tevékenysége és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes, és a Kttv. 152. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(7) A saját halottá nyilvánított elhunytat megillető kegyeleti ellátás:

(8) Amennyiben a saját halottá nyilvánításra nem kerül sor, az elhunyt hozzátartozója temetési segélyre jogosult. A kérelmet a 61. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell benyújtani.

(9) Amennyiben az elhunyt hozzátartozója a Főigazgatóság munkatársa, a (8) bekezdés alapján csak akkor részesíthető temetési segélyben, ha abban a 61. § alapján nem részesült.

(10) A kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések különösen:

(11) A (10) bekezdésben szereplő intézkedésekre a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak alkalmazása mellett is sor kerülhet.

(12) A Humánpolitikai Osztály felelős

63. § (1) A Főigazgatóság a munkatársak egészségvédelme érdekében a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra vonatkozóan megállapodást köt. A megállapodás alapján a szolgáltató elvégzi különösen:

(2) A Főigazgatóság biztosítja a munkatársak (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokon való részvételét. A vizsgálatok megszervezéséről, illetve a munkatárs kötelező vizsgálatáról történő tájékoztatásáról a Humánpolitikai Osztály gondoskodik.

64. § (1) Amennyiben a 63. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkatárs által használt szemüveg vagy kontaktlencse (a továbbiakban: szemüveg) a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a Főigazgatóság képernyős munkakörben dolgozó munkatársai részére számla alapján utólagos elszámolással megtéríti a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg KSZ szerinti költségeit.

(2) A szemüveg árának költségeihez való – (4) bekezdés szerinti mértékű – hozzájárulást a munkatárs az Intraneten közzétett „Igénylőlap a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg munkáltató által történő költségtérítéséhez” című nyomtatvány kitöltésével kérheti a Humánpolitikai Osztályon. Az igénylőlapon az igénylő közvetlen felettesének igazolnia kell, hogy a kormánytisztviselő képernyős munkakörben dolgozik. Az igénylőlaphoz csatolni kell

(3) Amennyiben a munkatárs által leadott igény a KSZ-ben foglalt feltételeknek megfelel, a Humánpolitikai Osztály az igényt továbbítja a Gazdálkodási Főosztály részére.

(4) A szemüvegre jogosultaknak a Főigazgatóság kétévente egyszer megtéríti a szemüveg ellenértékét, de legfeljebb a mindenkori kormánytisztviselői illetményalapnak megfelelő összeget.

(5) A szemüveg elvesztése, megrongálódása esetén a pótlásról, illetve a javításról a munkatárs saját költségén gondoskodik.

65. § (1) A hivatali munkavégzéshez méltó megjelenés támogatása érdekében a Főigazgatóság a munkatársak részére – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – ruházati költségtérítést nyújthat.

(2) A ruházati költségtérítés tárgyévi mértékét – a gazdasági vezető és a szervezeti igazgató együttes javaslatára, a tárgyévi költségvetés adta lehetőség alapján – a Főigazgató határozza meg a tárgyév első negyedévének végéig. A ruházati költségtérítés éves mértéke nem haladhatja meg a kormánytisztviselői illetményalap ötszörösét.

(3) A tárgyévre járó ruházati költségtérítést a Főigazgatóság két egyenlő részletben, április és szeptember hónapban folyósítja a folyószámlára történő átutalással előleg formájában a hónap első napján állományban lévő munkatárs számára.

(4) A közszolgálati jogviszony három hónapot meghaladó szünetelése esetén, vagy ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár. Ebben az esetben a ruházati költségtérítés két előlegének összege eltérhet egymástól.

(5) A folyósított előleget a folyósítás napját követő százhúsz napon belül lehet elkölteni, és az elköltött összeggel e határidőn belül el kell számolni a Főigazgatóság nevére és címére kiállított, összesen legalább a folyósított költségtérítés összegével megegyező összegű, a számviteli törvénynek megfelelő és a Főigazgatóság által befogadható számla Gazdálkodási Főosztályra történő leadásával. A számla leadási határidejéről és az elszámolás szempontjából jelentőséggel bíró formai és tartalmi követelményekről a Gazdálkodási Főosztály a ruházati költségtérítés utalványozásáról szóló döntéssel egyidejűleg az Intranetre felhelyezett hirdetményben tájékoztatja a munkatársakat.

(6) A számlán megnevezhető termék: felnőtt ruházati cikk (férfi esetén férfi ruházati cikk, nő esetén női ruházati cikk), illetve annak pontos megjelölése esetén a munkatárs hivatali munkavégzéséhez méltó megjelenését biztosító ruházati cikk, felnőtt lábbeli, ruházati kiegészítő lehet. Fehérnemű nem számolható el ruházati költségtérítés terhére.

(7) A számlán feltüntetett vásárlási időpontnak az előleg folyósításának időpontja és az elszámolási határidő utolsó napja közé kell esnie.

(8) A folyósított előlegből azt az összeget, amelynek felhasználását a munkatárs nem tudja az (5) bekezdés szerinti határidőn belül leadott számlával igazolni, le kell vonni az elszámolási kötelezettségét nem teljesítő munkatárs elszámolási határidő hónapjában esedékes havi illetményéből.

66. § (1) A Főigazgatóság annak a munkatársnak, aki a Főigazgatóság területén vagy külső helyszínen vért ad, a véradás napjától számított 3 hónapon belül egy munkanapon a főigazgató döntése alapján fizetett szabadidő adható.

(2) A munkatárs a véradást a véradáson kiállított igazolással igazolja.

67. § (1) Az ünnepélyes megemlékezések körében – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – a minimálbér 10%-át meg nem haladó összegű ajándék adható a munkatársak részére:

(2) A főigazgató – a pénzügyi fedezet függvényében – egyéb ünnepélyes megemlékezés keretében adandó, csekély értékű ajándékról is dönthet.

68. § (1) A munkatárs részére – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának függvényében – a munkavégzéshez szükséges utazás biztosítása érdekében helyi utazásra szolgáló éves bérlet (a továbbiakban: bérlet) adható.

(2) Nem jár bérlet azon munkatárs részére, aki

(3) Amennyiben a munkatársnak a Főigazgatósággal fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg, részére e juttatás a jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra azzal, hogy bérlet kizárólag a jogviszonnyal lefedett időszak egész hónapjaira adható.

(4) Jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a bérletet az utolsó munkában töltött napon a Gazdálkodási Főosztályon leadni. A bérlet visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a bérlet árának arányos összege a munkatárs járandóságából – a bérlet átvételét igazoló dokumentum aláírásával megadott hozzájárulása alapján – kerül levonásra.

(5) A 30 napot meghaladó távollét esetében a munkatárs köteles a bérletet legkésőbb a távollét kezdetétől számított 30. naptári napig a Gazdálkodási Főosztályon leadni. A bérlet visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a bérlet árának a távollét első napjától számított arányos összege a munkatárs járandóságából – a bérlet átvételét igazoló dokumentum aláírásával megadott hozzájárulása alapján – kerül levonásra.

(6) A bérlet elvesztése esetén az nem pótolható.

(7) A bérlet legkorábban az alkalmazási javaslat vagy kinevezési okirat-módosítás főigazgatói jóváhagyását és a bérlet kiállításához szükséges azonosító okmány számáról szóló nyilatkozat leadását követő hónaptól kerülhet kiadásra, amennyiben az beérkezik a jogosultsági hónapot megelőző hónap 20. napjáig. A bérlet kiállításához szükséges azonosító okmány számáról szóló nyilatkozat a KSZ 7. § (1) bekezdése szerint a jogviszony létesítése előtt kitöltendő iratok között kerül átadásra a munkatárs részére.

(8) A bérlet beszerzésével, kiadásával, visszavételével, cseréjével, valamint nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Gazdálkodási Főosztály látja el.

69. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult a Főigazgatóság munkatársa. A munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók cafetéria-jogosultságára a Kttv. 151. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a cafetéria-jogosultság tekintetében illetmény alatt munkabért kell érteni.

(2) Az érintett munkatársak cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 29. § (2) bekezdése, 70. § (3) bekezdése, 78. § (3) bekezdése és 79. § (2) bekezdése szerinti esetben járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel, illetménnyel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.

70. § (1) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: éves cafetéria-keret) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott maximális összeg.

(2) Az éves cafetéria-keret ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult

71. § A cafetéria-juttatások rendszere a következő, a jogosultak által választható béren kívüli juttatásokat tartalmazza:

72. § (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a munkatárs választása szerinti cafetéria-juttatási elemekre vehető igénybe az Szja tv.-ben meghatározott mértékben és feltételekkel, a munkatárs elektronikus úton megtett nyilatkozata (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján.

(2) A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható.

(3) A cafetéria-nyilatkozatot arra tekintettel kell megtenni, hogy

(4) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át.

(5) Ha maradványösszeg képződik, az a cafetéria-juttatásra jogosult személynek – a Gazdálkodási Főosztálynak a még választható cafetéria-juttatási elemeket is tartalmazó felhívása alapján – tárgyév november 30-ig megtett külön írásbeli nyilatkozata alapján használható fel. Az éves cafetéria-keretből ezer forintot meg nem haladó maradványösszeg nem vehető igénybe.

(6) Amennyiben a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – ezen más juttatótól származó, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn a Főigazgatóságtól igénybe vett cafetéria-juttatás tekintetében.

73. § (1) A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges elektronikus programot a Gazdálkodási Főosztály teszi elérhetővé a cafetéria-juttatásra jogosult személy részére. Az elektronikus program elérhetőségéről, a választható cafetéria-juttatások maximális mértékéről, a minimálbér összegéről, az éves cafetéria-keretet terhelő és a Főigazgatóság által megfizetendő közterhek mértékéről a Gazdálkodási Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosult személyt.

(2) A cafetéria-juttatásra jogosult személy az elektronikus programban kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat egy általa aláírt példányát az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Gazdálkodási Főosztályra, amelyhez csatolja a választott cafetéria-juttatási elemekhez ezen fejezetben meghatározott dokumentumokat.

(3) A cafetéria-nyilatkozat megtételének önhibából történő elmulasztása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személy Erzsébet-utalványra jogosult.

(4) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Gazdálkodási Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a cafetéria-nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét elmulasztotta volna.

74. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Gazdálkodási Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik, ide nem értve a Főigazgatósággal fennálló jogviszonyának megszűnését.

(2) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és haladéktalanul értesíti a Gazdálkodási Főosztályt, amely az elektronikus programot a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára elérhetővé teszi. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 73. § (2) bekezdése szerint teljesíti. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén az igényelt cafetéria-juttatás adóévben történő kiadásának biztosítása érdekében a Gazdálkodási Főosztály vezetője az e fejezetben meghatározott határidőktől eltérhet.

(3) Amennyiben a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya megszűnik, vagy cafetéria-juttatásra év közben egyéb okból nem jogosult, amennyiben a cafetéria-keret csökkentése nem lehetséges, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás – Gazdálkodási Főosztály által meghatározott – időarányos részt meghaladóan igénybe vett összegét visszafizetni, illetve – a cafetéria-juttatásra jogosult személy választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – visszaadni. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személyt év közben véglegesen áthelyezik, a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult.

(4) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult személy részéről átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással történő befizetéssel történik.

(5) Amennyiben a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a Gazdálkodási Főosztály felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ezen nyilatkozattételi kötelezettség önhibájából történő elmulasztása esetén a 73. § (3) bekezdése szerinti cafetéria-juttatást kell biztosítani.

(6) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

75. § (1) A Főigazgatóság a helyi utazási bérletet a tárgyévre érvényes éves bérlet formájában biztosítja, kivéve azon munkatársakat, akiknek határozott idejű jogviszonya év közben szűnik meg. Ez utóbbiak esetén a jogviszonnyal lefedett időszak egész hónapjaira biztosít havi bérletet. A helyi utazási bérletet a cafetéria-juttatásra jogosult személy kizárólag saját használatára veheti igénybe, amelyről nyilatkozatot tesz.

(2) A helyi utazási bérletre a cafetéria-juttatásra jogosult személy folyamatos igénybevétel esetén jogosult. Nincs lehetőség a bérletet kizárólag egyes hónapokra igényelni vagy megszakítással igénybe venni.

(3) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a Főigazgatóság a helyi utazási bérletet a tárgyévet megelőző évben juttatott helyi utazási bérleten megjelölt érvényességi idő lejárta előtt biztosítja. Ebben az esetben a cafetéria-juttatásra jogosult személy a Gazdálkodási Főosztály által megjelölt időpontig és módon teszi meg a bérlet igénylésére vonatkozó nyilatkozatát azzal, hogy az ilyen módon igényelt helyi utazási bérlet értéke a tárgyévi cafetéria-nyilatkozatban, automatikusan, választott elemként jelenik meg. A Gazdálkodási Főosztály által megadott határidő eltelte után helyi utazási bérlet igénylésére a 73. § (2) bekezdése szerinti cafetéria-nyilatkozat megtétele során nyílik mód.

(4) A helyi utazási bérlet beszerzését és átadását a Gazdálkodási Főosztály végzi.

(5) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a helyi utazási bérletet a Gazdálkodási Főosztály a cafetéria-juttatásra jogosult személy cafetéria-nyilatkozatának megérkezését követő hónap első napjától érvényes, kizárólag a Gazdálkodási Főosztály által kiadott bérletszelvény formájában biztosítja.

(6) A cafetéria-jogosultság év közben történő megszűnése esetén az igényelt helyi utazási bérlet típusától függően van lehetőség annak visszaadására. A helyi utazási bérlet visszaadására vonatkozó szándékát a cafetéria-juttatásra jogosult személy legkésőbb az utolsó munkában töltött napján jelzi. A helyi utazási bérlet az utolsó munkában töltött napot követő napig adható vissza a Gazdálkodási Főosztályon.

76. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Széchenyi Pihenő Kártya

(2) A Széchenyi Pihenő Kártya alszámlájára nyújtott támogatás (a továbbiakban: támogatás) abban az esetben igényelhető, ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy – és amennyiben ilyen van, a társkártyabirtokos – a kártyaigénylőlap szerinti személyes adataiknak a támogatás biztosítása céljából a Főigazgatóság által történő kezeléséhez és a kártyakibocsátó intézmény részére történő továbbításához hozzájáruló nyilatkozatot ad. Élettárs részére igényelt társkártya esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személy az élettársi kapcsolat fennállásáról a Főigazgatóság felé nyilatkozik.

(3) Az igénylés során a cafetéria-juttatásra jogosult személy – az éves cafetéria-keret és az Szja tv. 71. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott mértékek mellett – alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított támogatás összegét is. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a más juttatótól származó támogatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.

(4) A támogatást a Főigazgatóság a kártyakibocsátó intézménytől általa megrendelt kártyán keresztül biztosítja a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára. A kártya megrendelésével, használatával, a támogatás igénybevételével kapcsolatban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt semmilyen költség nem terheli.

(5) Ilyen irányú igény esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személy rendeli meg a pótkártyát, valamint a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozó és az élettárs részére a társkártyát közvetlenül a kártyakibocsátó intézménytől. A pótkártya, illetve a társkártya előállítási és kézbesítési költsége – a megrendelő személyétől függetlenül, pótkártyánként, illetve társkártyánként – a cafetéria-juttatásra jogosult személyt terheli, az az éves cafetéria-keret terhére nem számolható el.

(6) Kártya, társkártya igénylése során a cafetéria-juttatásra jogosult személy gondoskodik a rendelkezésére bocsátott „Kártyaigénylőlap és adatkezelési hozzájáruló nyilatkozat” című nyomtatvány kártyánként két példányban történő kitöltéséről, aláírásáról és a nyomtatványok eredeti példányainak a Gazdálkodási Főosztály részére történő megküldéséről.

(7) A fel nem használt támogatás cafetéria-juttatásra jogosult személynek történő visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség.

77. § (1) A Főigazgatóság az étkezési hozzájárulást papíralapú Erzsébet-utalvány formájában biztosítja.

(2) Az Erzsébet-utalvány havonként egyenlő, százzal osztható összegben igényelhető. A legkisebb igényelhető összeg 400 forint/hó. Az utalványt a Főigazgatóság a 76. § (4) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával biztosítja.

78. § (1) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (a továbbiakban: munkáltatói hozzájárulás) annak a cafetéria-juttatásra jogosult személynek nyújtható, aki

(2) A munkáltatói hozzájárulás mértéke egységesen havi 10 000 forint. A cafetéria-juttatásra jogosult személynek lehetősége van a havi munkáltatói hozzájárulás összegét ettől eltérő mértékben meghatározni az éves cafetéria-keretén belül azzal, hogy

(3) A munkáltatói hozzájárulás abban az esetben vehető igénybe, ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy nyilatkozik arról, hogy adott hónapokra ugyanezen a jogcímen más juttatótól nem szerez bevételt.

79. § Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulásra a 78. §-t kell alkalmazni azzal, hogy

80. § (1) Iskolakezdési támogatást az a cafetéria-juttatásra jogosult személy vehet igénybe, akinek gyermeke a közoktatásban vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő tanuló, feltéve hogy a cafetéria-juttatásra jogosult személy a gyermeknek – a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra vagy hasonló ellátásra jogosult – szülője, gyámja vagy mindezekkel közös háztartásban élő házastárs.

(2) Az iskolakezdési támogatás mértéke nem haladhatja meg gyermekenként az Szja tv. 71. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mértéket.

(3) Az iskolakezdési támogatás igénylése során – a gyermek nevének, TAJ-számának egyidejű közlésével – a cafetéria-juttatásra jogosult személy nyilatkozik arról, hogy

(4) A Főigazgatóság az iskolakezdési támogatást a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító utalvány formájában biztosítja. Az utalvány rendelkezésre bocsátására tárgyév július hónapban kerül sor.

81. § A Főigazgatóságon adományozható elismerések:

82. § (1) Főigazgatói dicséret a Főigazgatóság működése során jelentkező többletfeladatok magas szakmai színvonalú elvégzésének elismeréseként adható. A főigazgatói dicséret az alábbi állami ünnepeket, szakmai napokat közvetlenül megelőzően kerül átadásra:

(2) Főigazgatói dicséretben részesítendő személyekre minden év május 31-ig a főosztályvezetők, kirendeltségek esetén az igazgatók a főigazgató számára közvetlenül tesznek részletes indokolást tartalmazó javaslatot.

(3) A főigazgatói dicséretben részesülő személyekről a főigazgató dönt.

(4) A főigazgatói dicséret mellé – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának függvényében – pénzjuttatás adható, melynek mértéke a mindenkori illetményalap ötszörösének megfelelő bruttó összeg. Nem részesíthető főigazgatói dicséretben, aki a többletfeladat ellátásáért bármilyen pénzügyi ellentételezésben részesült.

83. § (1) A Főigazgatóság tevékenységi körébe tartozó alapfeladat magas szakmai és erkölcsi szinten történő magas szakmai színvonalú elvégzéséért elnyert szakmai elismerés mellé a főigazgató a 82. § (1) bekezdésében meghatározott időpontokban díjazást adhat.

(2) A díjazás évente a Főigazgatóság legfeljebb 5 munkatársának adható.

(3) A díjazásra egyebekben a 82. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók azzal, hogy a díjazás mértéke legalább az illetményalappal, de legfeljebb annak ötszörösével megegyező nagyságú összeg lehet.

84. § (1) Állami vagy egyéb – pénzjutalommal nem járó – kitüntetés elismeréseként a főigazgató a Közszolgálati Tisztviselők Napján díjazást adhat.

(2) Ezen díjazásra a 82. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók azzal, hogy a javaslathoz részletesen be kell mutatni az állami vagy egyéb kitüntetésben részesítés indokát.

85. § (1) Ez az utasítás 2015. december 1-jén lép hatályba.

(2) A 24., 45. és 65. §-ban foglaltak – az ehhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén – 2015. január 1-jétől alkalmazandók. A főigazgató külön munkáltatói intézkedés keretében rendelkezik az alkalmazás részletszabályairól.

(3) Ezt az utasítást a hatálybalépését követően a Főigazgatóság intranetes oldalán is közzé kell tenni, arról a Főigazgatóság munkatársait tájékoztatni kell, az érintett személy számára kinevezésekor, illetve a Főigazgatósággal munkaviszony létesítésekor megismerhetővé kell tenni.

(4) Jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az a munkatárs számára kedvezőbb a kérelem benyújtásakor hatályban lévő munkáltatói intézkedésekben, belső szabályozásokban foglalt rendelkezésekhez képest.

(5) Amennyiben jelen utasítás hatálybalépésekor a Főigazgatóságnál kormányzati ügykezelőként foglalkoztatott munkatárs illetménye magasabb, mint a KSZ 28. §-a alapján számított illetmény, ezen kormányzati ügykezelő mindaddig a magasabb illetményt kapja, amíg a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján el nem éri a magasabb illetményének megfelelő ügykezelői illetményt.

(6) Az ezen utasítás tárgykörébe tartozó belső szabályozások ezen utasítás hatálybalépését követően nem alkalmazhatók.