PÜ BH 2015/303
PÜ BH 2015/303
2015.11.01.
I. A törlési per indításának 3 éves objektív határidejéből fakadó jogvédelem nem személyhez kötött jogosultság, hanem az ingatlan-nyilvántartás belső rendszerének egyik eleme, általánosan érvényesülő, mindenkire kötelező norma. Ezért erről a jogvédelemről a jogosult jogszerűen nem mondhat le.
II. A szerződő fél akkor is kérheti az általa kötött szerződés érvénytelenségének a megállapítását, ha a további jogszerző joga az ingatlan-nyilvántartásból nem törölhető és emiatt az eredeti állapot nem állítható helyre [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 239. §, 1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 63. § (2) bek.].
[1] A felperes az I. r. alperessel 1986. március 1. napján kötött házasságát megelőzően, 1982. július 31. napján kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg a Budapest, R. u. 49. I/8. szám alatti ingatlant a felperes 1/1 arányú tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba vétel jogcímén bejegyzésre került.
[2] Házasságuk alatt vásárolták – a korabeli jogszabályok szerint fennálló tulajdonszerzési korlátozás alól felmentéssel – a Budapest, M. u. 37. számú ingatlant azzal a kikötéssel, hogy 2 éven belül kötelesek a Budapest, R. u. 49. szám alatti lakásukat elidegeníteni. Az 1986. szeptember 11. napján kötött adásvételi szerződés alapján a Budapest, M. u. 37. szám alatti családi házas ingatlan 1/1 arányú tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzéssel a felperes szerezte meg.
[3] A felperes és az I. r. alperes házasságából 1986. október 11. napján született gyermekük, a II. r. alperes. 1987 januárjában a felperes és az I. r. alperes között az életközösség megszakadt, majd házasságukat a bíróság ítéletével a felek közös kérelmére felbontotta, de azt követően is ugyanazon ingatlanban éltek.
[4] Az I. r. alperes 1988. március 30. napján azzal a kérelemmel fordult az akkori Fővárosi Földhivatalhoz, hogy az 1987. november 3. napján kelt házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés alapján a Budapest, R. u. 49. I/8. szám alatti lakás tulajdonjogát a nevére írják át. Kérelméhez csatolta az 1987. november 3. napján kelt házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződést, melynek 4. pontja szerint az R. utcai ingatlan a felperes különvagyonát képezi, a szerződés 5. pontja értelmében az az I. r. alperes kizárólagos tulajdonába, míg az M. utcai ingatlan és valamennyi ingóság a felperes tulajdonába került. A szerződés alapján az I. r. alperes 1/1 arányú tulajdonjogát házastársi vagyonközösség megszüntetése címén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
[5] Az I. r. alperes és az akkor még kiskorú II. r. alperes nevében eljáró felperes 1996. november 13. napján adásvételi szerződést kötött, amellyel a II. r. alperes megszerezte a Budapest, R. u. 49. I/8. szám alatti lakás 1/1 arányú tulajdonjogát, mely szerződés alapján a tulajdonosváltozást az ingatlan-nyilvántartásba 2007. június 15. napján bejegyezték.
[6] A felperes módosított keresetében az alperesek annak tűrésére kötelezését kérte, hogy az R. utcai ingatlan tulajdoni lapjára az I. és II. r. alperesek javára bejegyzett tulajdonjogot a bíróság törölje, és a felperes 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba jegyeztesse be. Kereseti kérelme alapjául elsősorban arra hivatkozott, hogy 1987-ben szerződés nem jött létre a tulajdonjog átruházása tárgyában, ha mégis létrejött, akkor az érvénytelen jogszabályba ütközés, jogszabály kijátszására irányuló szerződés, lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés, vagy a szerződés jó erkölcsbe ütközése okán, illetőleg bontó feltétel következett be, ezért az eredeti állapot helyreállításának van helye.
[7] Az elsőfokú bíróság tanúk kihallgatása, okirati bizonyítékok beszerzése és írásszakértői bizonyítás lefolytatása után ítéletében megállapította, hogy az 1987. november 3-i dátummal ellátott házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződést a felperes nem írta alá, ezért a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés a felperes és az I. r. alperes között nem jött létre, abból a régi Ptk. 198. § rendelkezése szerint jogok és kötelezettségek nem keletkeznek, emiatt a II. r. alperes tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének törlése indokolt. Hangsúlyozta azonban, hogy a törlés alapja a bejegyzés érvénytelensége, és nem az I. r. alperes és a II. r. alperes közötti adásvételi szerződés érvénytelensége volt, amelyet a bíróság ebben a perben nem vizsgált. A felperes a II. r. alperessel szemben tulajdonjogára hivatkozva lépett fel, keresete elsődleges jogcímen megalapozott volt.
[8] Annak eldöntésekor, hogy az eredeti állapot helyreállítása körében milyen rendelkezést kell hoznia, az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy a II. r. alperes tulajdonjogának bejegyzése előtt kinek és milyen arányú tulajdonjoga állt fenn az ingatlanon.
[9] A felperes érvelését arról, hogy az ingatlan tulajdoni lapja bizonyítja, hogy az ingatlan 1/1 arányú tulajdonában állt már az I. r. alperessel kötött házasság előtt, így az az ő külön tulajdona, nem fogadta el, mert a peranyag részévé tett házasság felbontására irányuló per tárgyalási jegyzőkönyvébe, mint közokiratba foglalt jognyilatkozatok – az elsőfokú bíróság érvelése szerint – közokirati alakban létrejött megállapodásnak minősülnek. Az 1987. október 30. napján kifejezésre juttatott nyilatkozatok tartalma szerint az R. utcai ingatlan a felperes és az I. r. alperes közös tulajdona volt egyenlő, 1/2-1/2 tulajdoni arányban. Utóbb a II. r. alperes az I. r. alperestől adásvétel útján csupán a perbeli ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát szerezhette meg, míg az ingatlan másik 1/2 tulajdoni hányada a felperest illette.
[10] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletével felhívta a Budapest 1. számú Földhivatalt, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a Budapest, R. u. 49. I/8. szám alatti ingatlannak a II.7. szám alatt bejegyzett, a II. r. alperes nevén álló 1/1 tulajdoni hányadot törölje, és jegyezze be házastársi közös vagyon címén a felperes 1/2 tulajdoni hányadát, és az I. r. alperes 1/2 tulajdoni hányadát.
[11] Az ítélet ellen a felperes fellebbezése arra irányult, hogy eredeti állapot helyreállítása címén a felperes 1/1 arányú, adásvétel jogcímén történő tulajdonszerzését jegyezze be a bíróság az ingatlan-nyilvántartásba az alperesek tulajdonjogának törlésével. Az I. r. alperes ítélet elleni fellebbezésében annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. A II. r. alperes fellebbezése pedig arra irányult, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság a felperes fellebbezése szerint változtassa meg.
[12] A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította.
[13] Indokolásában rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy az előterjesztett módosított kereset a tartalmára figyelemmel ingatlan-nyilvántartási törlési keresetnek minősül, ezért helytállóan vizsgálta a törlési kereset 1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 63. § (2) bekezdésében foglalt törvényi előfeltételeinek fennálltát is, és helytállóan minősítette a II. r. alperest jóhiszemű ellenérték fejében szerző jogszerzőnek, figyelemmel arra, hogy bejegyzett jogát az I. r. alperestől adásvétel jogcímén, visszterhesen szerezte. A felperes ügyletkötés során az akkor kiskorú II. r. alperes törvényes képviselőjeként járt el, ezért vele szemben a rosszhiszeműségre nem hivatkozhat.
[14] Tévesnek minősítette azonban az elsőfokú bíróság részéről azt a megállapítást, amelyben az Inytv. 63. § (2) bekezdésében foglalt 3 éves jogvesztő határidő kezdő időpontját meghatározta, ezért tévesen állapította meg, hogy a törlési kereset előterjesztésének jogszabályi előfeltételei fennálltak. Rámutatott arra, hogy a II. r. alperes további bejegyzés folytán, az előző bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszeműen szerezte jogát, akivel szemben törlési keresetet az Inytv. 63. § (2) bekezdése szerint – a II. r. alperessel szembeni keresetindítás időpontjában – a kézbesítéstől számított 60 nap alatt lehet megindítani, ha az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozatot a sérelmet szenvedő fél részére kézbesítették, s a bejegyzéstől számított 3 év alatt lehet a törlési keresetet megindítani, ha kézbesítés nem történt.
[15] Az Alkotmánybíróság 51/2009. (IV. 28.) AB határozata nem érintette a közvetett jogszerzővel szemben indítható törlési kereset 3 éves objektív határidejét, amit a 3/2010. (XII. 6.) PK vélemény 5. pontja értelmében a közvetlen jogszerző jogának a bejegyzéséről szóló határozat keltétől kell számítani. A közvetlen jogszerző I. r. alperes tulajdonjogát 1988. október 12. napján jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, a perindítási határidőt ettől az időponttól kell számítani, s így a jogvesztő határidő a perindításig eltelt. Mivel a felperes a számára nyitva álló perlési határidőt elmulasztotta, a II. r. alperes tulajdonjogát akkor sem lehet az ingatlan-nyilvántartásból törölni, ha a jogelődje tulajdonjogi bejegyzése nem létező szerződésen alapul.
[16] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását kizárólag az eredeti állapot helyreállítása körében hozott ítéletre kiterjedő hatállyal és a kereseti kérelemnek helyt adással kérte, azaz a felperes 1/1 arányú tulajdonjogának vétel jogcímén történő bejegyzését kérte, az alperesek annak tűrésére kötelezésével, hogy az ingatlanra bejegyzett tulajdonjoguk törlésre kerüljön.
[17] A II. r. alperes felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy az érdeke az, hogy a felperes (eredeti jogosult) nevére kerüljön visszajegyzésre a perbeli ingatlan, akivel nincs érdekellentéte, a jogerős ítélet a törvény céljával ellentétesen alkalmazta az Inytv. 63. §-át, tehát a jogerős ítélet jogszabályba ütközik.
[18] Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokon eljárt bíróság nem az 1987. november 3-i szerződést megelőző eredeti állapotot állította helyre, hanem egy senki által nem kért szerződést hozott létre, olyan tényt állapított meg, amelyre a felek nem nyilatkoztak, amelyre bizonyítás sem folyt.
[19] A felperes felülvizsgálati kérelme részben megalapozott, a II. r. alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[20] Az 1987. november 3-i keltezésű házastársi vagyonközösséget megszüntető, benne ingatlan tulajdonjogának átruházásáról rendelkező szerződést megelőző eredeti állapot helyreállítására irányuló kereset elbírálásakor több szempontból is sajátos eljárásjogi helyzetet kellett értékelniük az eljárt bíróságoknak az anyagi jog érvényre juttatása mellett.
[21] A jogvita egyik sajátossága, hogy a II. r. alperes – a felperes keresetének megfelelően – maga is kérte törölni tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a felperessel egyező érdekére hivatkozva, majd ezt juttatta kifejezésre az előterjesztett felülvizsgálati kérelmében is.
[22] Az érdekazonosságra vonatkozó nyilatkozat a kereset teljesítésének jogalapját nem teremti meg, helyes ezért, hogy a jogerős ítélet a II. r. alperes jognyilatkozata időpontjában valós, vagy vélt érdekének külön vizsgálatába nem bocsátkozott, mert bírói döntés távlati szempontokat nélkülöző, esetleg csupán pillanatnyi érdeken nem alapulhat.
[23] A II. r. alperes perbeli jognyilatkozata tartalmában már az elsőfokú eljárásban is a kereset elismerésének kérdését vetette fel, majd az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében határozottan a felperesi fellebbezésnek megfelelően kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását. A II. r. alperesnek ez a perbeli jognyilatkozata azonban nem csupán a felperes kereseti kérelme tárgyában hordozott anyagi jogot a tulajdonjog eredeti állapotának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését célozva, hanem azt is jelentette, hogy közvetett jogszerzőként tulajdonjoga törlésére három év elteltével történt keresetindítás után kívánt felhatalmazást adni az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény kifejezett rendelkezésével ellentétesen.
[24] A felülvizsgálati kérelmekben kifejtett álláspont szerint az Inytv. 63. § (2) bekezdésében foglalt, a közvetett jogszerzővel szemben a törlési per indításának hároméves objektív határideje olyan jogvédelmi eszköz, ami az eredeti jogosult felperes és a közvetett jogszerző II. r. alperes vonatkozásában – érdekazonosságukra tekintettel – nem érvényesül.
[25] A Kúria egyetért a másodfokú bírósággal abban, hogy a bíróságnak a törvény rendelkezéseit, így az Inytv. 63. § (2) bekezdésében foglalt objektív perindítási határidőre vonatkozó szabályt érvényre kell juttatnia, ebből kifolyólag a keresetindítási határidőt hivatalból kell vizsgálnia, így a felülvizsgálati kérelemben kifejtett állásponttal szemben az, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelmen túlterjeszkedett volna, az adott esetben fel sem merülhet.
[26] A törlési per indításának objektív határidejéből fakadó jogvédelem nem a II. r. alperes személyéhez kötötten biztosít jogosultságot, amiről jogszerűen lemondhatna, hanem az az ingatlan-nyilvántartás belső rendszerének egyik eleme, általánosan érvényesülő, mindenkire kötelező norma. A törlési per indításának objektív határidejére vonatkozó szabály bár a tulajdonjog védelméhez kapcsolódó elvből ered, megfogalmazásában nem biztosít rendelkezési jogot, így joglemondás lehetőségét sem a közvetett jogszerzőnek, jelen perben a II. r. alperesnek.
[27] Mindezekből következik, hogy jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a II. r. alperessel szemben a tulajdonjoga törlésére irányuló keresetet, mert a törlési per indításának objektív határideje lejárt, a II. r. alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásból akkor sem lehet törölni, ha a tulajdonjogának bejegyzése nem létező, vagy érvénytelen szerződésen alapult.
[28] A közvetett jogszerző II. r. alperes vonatkozásában tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének törlésére irányuló kereset elutasítása folytán szükségtelenné válhatna az eredeti jogosult felperes és a közvetlen jogszerző I. r. alperes – 1987. november 3-i keltezésű – szerződésének vizsgálata, mert a kereseti kérelem teljesítésének, az eredeti állapot helyreállításának törvényi akadálya van.
[29] A jogvita elbírálására irányadó 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 239/A. § (1) bekezdése szerint a fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné.
[30] Az önálló jogszabályi felhatalmazás – a Kúria 5/2013. PJE határozatában kifejtettek szerint – azt jelenti, hogy a perindítási jogosultság vizsgálatánál figyelmen kívül maradnak a Pp. 123. §-ában meghatározott megállapítási kereset indításának konjuktív feltételei, köztük a marasztalás lehetősége.
[31] A felperes keresete szempontjából ez azt eredményezi, hogy annak ellenére, hogy a II. r. alperessel szembeni keresete megalapozatlan volt, az eredeti állapot helyreállítását az ingatlan-nyilvántartásban nem kérhette, és ez a keresete elutasításra került, az 1987. november 3-i szerződés létre nem jötte (és ennek folyományaként érvénytelenként elbírálandó), illetve amennyiben létrejött, annak érvénytelensége megállapítására irányuló keresetet előterjeszthet.
[32] A felperes keresete – mint többen a kevesebb – jelen perben magában foglalja a Pp. 239/A. § (1) bekezdése szerinti kereseti kérelmet, amiről a bíróságnak érdemi határozatot kell hoznia.
[33] Az eljárt másodfokú bíróság nem ismerte fel a per tárgyát képező jogvita sajátosságát, azt, hogy a régi Ptk. 239/A. § (1) bekezdése szerinti kereset is előterjesztettnek minősül, az 1987. november 3-i szerződés tárgyában erről a keresetről érdemben állást kell foglalni.
[34] A Kúria részítélettel határozott. A II. r. alperessel szemben a keresetet elutasító, helytálló jogerős ítéleti rendelkezést hatályában fenntartotta, a Ptk. 239/A. § (1) bekezdésének megfelelő kereseti kérelem tárgyában – az 1987. november 3-i szerződésre vonatkozó – keresetet elutasító rendelkezést hatályon kívül helyezte, és ebben a körben a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat meghozatalára utasította. A másodfokú bíróságnak érdemben el kell bírálnia a felperes és az I. r. alperes fellebbezését, állást kell foglalnia arról, hogy a szerződés létrejött-e. Amennyiben ez lesz megállapítható, dönteni kell a felperes által megjelölt további érvénytelenségi okok fennállásáról – az elsőfokú eljárás részbeni megismétlésének elrendelésével.
(Kúria Pfv. VI. 21.027/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás