PÜ BH 2015/307
PÜ BH 2015/307
2015.11.01.
Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel. A felülvizsgálati kérelem előterjesztőjének tehát mindegyik, a jogerős ítélet jogszabálysértő voltára vonatkozó hivatkozása esetében konkrétan meg kell jelölnie az álláspontja szerint megsértett jogszabályhelyet, szövegesen elő kell adnia a jogszabálysértést és a jogszabálysértésre történő hivatkozás alapvető indokait is. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek [1952. évi III. tv. (Pp.) 272. § (2) bek.].
[1] A felperes és az I. r. alperes között 2006. július 25-én zárt végű pénzügyilízing-szerződések jöttek létre, amelyek alapján a felperes az I. r. alperes használatába adott egy rakodógépet és egy traktort. Az eszközök szállítója a perben nem szereplő Kft. volt.
[2] A II. r. alperes a lízingszerződések biztosítására készfizető kezességet vállalt.
[3] Az I. r. alperes a lízingtárgyakat átvette, az esedékessé vált lízingdíjakat azonban nem fizette meg a felperes részére. Erre figyelemmel a felperes 2007. január 23-án felmondta a szerződéseket. A felmondást 2007. január 29-én kézbesítették az I. r. alperes részére.
[4] Az I. r. alperes 2008. február 27-én bocsátotta vissza a lízingtárgyakat a felperes birtokába. A felperes a rakodógépet 2008. november 11-én, a traktort pedig 2008. december 15-én értékesítette.
[5] A felperes keresetében 9 922 758 forint hátralékos lízingdíj és járulékai megfizetésére kérte az alpereseket egyetemlegesen kötelezni.
[6] Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsődlegesen – kifogás útján – a szerződések érvénytelenségére hivatkoztak. Állításuk szerint ugyanis a felperes és a szállító megtévesztették az I. r. alperest a lízingtárgyak átadásának időpontját illetően, illetve ebben a kérdésben az I. r. alperes a szerződések megkötésekor tévedésben volt. Az I. r. alperes ugyanis azt hitte, hogy a munkagépeket még 2006 nyarán a birtokába bocsátják, így azokat a nyári és őszi mezőgazdasági munkálatoknál használni tudja. Másodlagosan azzal érveltek, hogy az I. r. alperes a szállítási késedelem miatt 2006. november 6-án elállt a lízingszerződésektől, így a szerződések megszűntek. Harmadlagosan kifejtették, hogy a felperes jogellenesen mondta fel a lízingszerződéseket, a szerződések VI. pontjában ugyanis kizárták a felmondás lehetőségét. Végül negyedsorban kifogás útján árleszállítás iránti igényt érvényesítettek, álláspontjuk szerint ugyanis a felperes hibásan teljesített, mivel egyes szükséges alkotórészek nélkül szállította le a gépeket. Megjegyezték, hogy a felperes tévesen határozta meg a lízingtárgyak visszadáskori értékét is, és feltűnően alacsony áron értékesítette a gépeket.
[7] Az elsőfokú bíróság ítéletében az I. r. és a II. r. alperest egyetemlegesen 9 922 758 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[8] A jogerős ítélet indokolása szerint a lízingszerződések érvénytelensége a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg, a felperes pedig az I. r. alperes fizetési késedelmére tekintettel jogszerűen állt el a szerződésektől. A lízingszerződések azonnali hatályú, szerződésszegésre alapított felmondását a szerződő felek nem zárták ki. Mindezekre figyelemmel az alperesek kötelesek a hátralékos lízingdíj összegét megfizetni.
[9] A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése, és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt – az I. r. és a II. r. alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
[10] Kifejtették, hogy a másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 8. § (1) bekezdésének, 164. §-ának, 221. § (1) bekezdésének és 234. § (1) bekezdésének megsértésével mellőzte a másodfokú eljárás során az érvénytelenségi kifogásukkal összefüggésben előterjesztett tanúbizonyítási indítványuk teljesítését. Állításuk szerint az elsőfokú eljárásban nem kerülhetett sor az általuk megjelölt tanú kihallgatására, a tanú ugyanis 2007-ben külföldre, ismeretlen helyre távozott, majd külföldön súlyos, maradandó fogyatékossággal járó munkahelyi balesetet szenvedett. A tanú másodfokú eljárásban történő kihallgatásának mindezekre figyelemmel a véleményük szerint nem lett volna törvényes akadálya.
[11] Arra is hivatkoztak, hogy a felperes a hozzá visszakerült traktort a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. § (1) bekezdésében szabályozott kárenyhítési kötelezettségét megszegve, túlzottan alacsony áron értékesítette. Sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság ezt a körülményt a döntése meghozatala során figyelmen kívül hagyta, e vonatozásban bizonyítási eljárást nem folytatott le.
[12] Előadták továbbá, hogy a lízingszerződések VI. pontja a jogviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetését is kizárta, így a felperes szerintük jogszerűen nem mondhatta volna fel a szerződéseket. A lízingszerződések általános szerződési feltételeinek azon kikötései pedig, amelyekkel a felperes a hibás teljesítésből eredő jogait átruházta az I. r. alperesre, és amelyek ugyanakkor kizárták, hogy a felperessel szemben az I. r. alperes ilyen igényeket érvényesíthessen, érvelésük szerint tisztességtelenek.
[13] Végül sérelmezték, hogy a bíróság nem vizsgálta az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésükben a díjfizetési kötelezettség körében előterjesztett kifogásukat.
[14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
[15] A jogerős ítélet felülvizsgálatára a Pp. 270. § (2) bekezdése értelmében jogszabálysértés miatt kerülhet sor. Ennek megfelelően a felülvizsgálati kérelemben a Pp. 272. § (2) bekezdése szerint meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, valamint elő kell adni – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett –, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja.
[16] A felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi kellékei tehát a következők: a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat megjelölése, a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem, a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, a kérelem indokainak előadása.
[17] A felülvizsgálat alapjául szolgáló jogszabálysértés anyagi és eljárási jogszabálysértés egyaránt lehet, az eljárási szabályok megsértése azonban a Pp. 275. § (3) és (4) bekezdése értelmében csak akkor adhat alapot a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, ha lényegesen kihatott az ügy érdemi elbírálására. Ennek megfelelően a felülvizsgálati kérelem előterjesztője kérelmében a jogszabálysértés megjelölése körében arra hivatkozhat, hogy valamely, az ügy érdemi elbírálására lényegesen kiható eljárási szabály megsértésére került sor, illetőleg a döntés meghozatala során nem a megfelelő anyagi szabályt alkalmazták, az egyébként irányadó jogszabályt tévesen értelmezték.
[18] A felülvizsgálat alapját képező jogszabálysértést a felülvizsgálati kérelemben egyrészt megfelelően szövegesen elő kell adni, másrészt konkrétan meg kell jelölni a megsértett jogszabályhelyet. A jogszabálysértés megjelölése a per során korábban előterjesztett beadványokra történő utalással nem teljesíthető; az ilyen hivatkozások érdemben nem vizsgálhatók (BH 1995.99.). Nem hivatkozhat a jogszabálysértés megjelölése körében a felülvizsgálati kérelem előterjesztője új tényekre, illetve olyan kérdésekre sem, amelyekkel az ügyben eljárt bíróságok erre irányuló kérelem hiányában a perben nem foglalkozhattak. A felülvizsgálati eljárás ugyanis nem a per folytatása; tárgya a felülvizsgálati kérelem által meghatározott keretek között a már meghozott jogerős döntés jogszerűségének felülvizsgálata. Ennek megfelelően a jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálattal, amely az első és másodfokú eljárásban is felmerült (EBH 2000.371.). A felülvizsgálati kérelemben sem új jogcímre, sem korábban nem érvényesített kifogásokra nem lehet hivatkozni (BH 1996.372.).
[19] Ha a felülvizsgálati kérelemben a jogszabálysértés tényére történő szöveges hivatkozás, és a megsértett jogszabályhely megjelölése nem áll összhangban egymással, mivel a jogszabályhely megjelölése téves, ez a körülmény a kérelem érdemi elbírálását a Pp. 272. § (3) bekezdése értelmében nem zárja ki; ilyenkor a jogerős ítélet felülvizsgálata során a jogszabálysértés szöveges megjelölését kell alapul venni. Ha viszont akár a konkrét jogszabályhely megjelölése, akár a jogszabálysértés szöveges előadása hiányzik, a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el (BH 2005.290., 2011.259.).
[20] A felülvizsgálati kérelemben elő kell adni a kérelem, a jogszabálysértésre történő hivatkozás alapvető indokait is. Új tényekre ebben a körben sem lehet hivatkozni, és a kérelem indokainak előadását nem pótolhatja a per során előterjesztett különféle beadványokra történő hivatkozás sem.
[21] Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel. A felülvizsgálati kérelem előterjesztőjének tehát mindegyik, a jogerős ítélet jogszabálysértő voltára vonatkozó hivatkozása esetében konkrétan meg kell jelölnie az álláspontja szerint megsértett jogszabályhelyet, szövegesen elő kell adnia a jogszabálysértést és a jogszabálysértésre történő hivatkozás alapvető indokait is. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek.
[22] Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben több okból hivatkoztak a jogerős ítélet jogszabálysértő voltára, e hivatkozásaik közül azonban a felmondás kizártsága, a hibás teljesítésből eredő igények érvényesítésére vonatkozó általános szerződési feltételek tisztességtelensége és a díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatos kifogásaik körében nem jelölték meg konkrétan a szerintük megsértett jogszabályhelyet. A díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatos kifogások tekintetében a felülvizsgálati kérelem megfelelő indokolást sem tartalmaz. Nem vehette figyelembe a Kúria ebben a körben az elsőfokú ítélet elleni alperesi fellebbezésben előadottakat, a jogszabálysértés megjelölése és a kérelem indokainak közlése ugyanis – a korábban kifejtettek szerint – a per során előterjesztett beadványokra történő utalással nem teljesíthető. Mindezeknek a hivatkozásoknak az érdemi vizsgálatára és elbírálására ezért a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhetett sor.
[23] Arra pedig, hogy a visszaadott traktort a felperes túlzottan alacsony áron értékesítette, és ezzel megszegte a kárenyhítési kötelezettségét, az alperesek az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésükben nem hivatkoztak, ez a kérdés tehát nem képezte a másodfokú eljárás tárgyát. A jogerős ítélet ezért ebben a kérdésben sem támadható felülvizsgálattal.
[24] Az így elbírált felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[25] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, érdemben elbírálható okból nem jogszabálysértő.
[26] A másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte a csupán a másodfokú eljárás során előterjesztett alperesi tanúbizonyítási indítvány teljesítését. A fellebbezésben új bizonyíték előadására ugyanis a Pp. 235. § (1) bekezdése szerint csak akkor kerülhet sor, ha ez az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Emellett akkor terjeszthet elő a fellebbező fél új bizonyítékot fellebbezésében, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul és az új bizonyíték korábban, az elsőfokú eljárás során történő előterjesztése nem a fellebbező fél mulasztása miatt maradt el. Olyan bizonyítási indítványt tehát a fél a másodfokú eljárás során nem terjeszthet elő, olyan bizonyítékot nem nyújthat be, amelyet már az elsőfokú eljárásban is előadhatott volna.
[27] Az érvénytelenségi kifogásuk alátámasztására irányuló tanúbizonyítási indítványukat pedig az alperesek az elsőfokú eljárás során is bejelenthették volna, az a körülmény ugyanis, hogy a tanú korabeli meghallgatása akadályokba ütközött, magának a bizonyítási indítványnak az előterjesztését nyilvánvalóan nem zárta ki. Az indítvány kellő időben, az elsőfokú eljárás során történő előadása tehát az alperesek saját mulasztása folytán maradt el, így a csupán a másodfokú eljárás során bejelentett bizonyítási indítvány teljesítését a másodfokú bíróság a Pp. 235. § (1) bekezdésének helyes alkalmazásával mellőzte.
[28] A Kúria a perben rendelkezésre álló adatok alapján nem észlelte a lízingszerződések esetében semmisségi ok fennállását, így a szerződések érvénytelenségének megállapítására nem kerülhetett sor. A felülvizsgálati kérelemben kifejtettekre tekintettel pedig a teljesség kedvéért megjegyzi a Kúria, hogy arra vonatkozóan, hogy a felperes megszegte volna kárenyhítési kötelezettségét, az alperesek a per során bizonyítást nem ajánlottak fel.
[29] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 20.301/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás