• Tartalom

BÜ BH 2015/31

BÜ BH 2015/31

2015.02.01.
A másodfokú nyilvános ülés a fogvatartott és szabályszerűen megidézett vádlott távollétében megtartható akkor is, ha előzetesen a bíróságnak bejelenti, hogy a nyilvános ülésen részt kíván venni, utóbb azonban a fogvatartó bv. intézettől az előállításának mellőzését kéri; ezt a kérést az intézet a bíróságnak továbbítja [Be. 361. § (3) bek., 362. § (3) bek., 364. §, 365. §, 70/A. §].
[1] A járásbíróság a 2013. április 8. napján kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli lopás bűntettében, melyből 1 rendbelit társtettességben követett el [1978. évi IV. tv. 316. § (1) bek., (2) bek. c) és d) pont, (4) bek. b/1. pont], 2 rendbeli társtettességben elkövetett lopás vétségében [1978. évi IV. tv. 316. § (1) bek., (2) bek. 2. fordulat c) és d) pont] és lopás bűntettében [1978. évi IV. tv. 316. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (4) bek. b/1. pont]. Ezért őt, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül kettő év fegyházbüntetésre, és a közügyektől kettő évi eltiltásra ítélte. A II. r. terhelttel szemben korábban engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, és megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.
[2] A bejelentett fellebbezések alapján a törvényszék a 2014. február 24. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a II. r. terhelt fegyházbüntetését egy év nyolc hónap börtönbüntetésre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[3] A jogerős ügydöntő határozatok ellen a II. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a törvényszék megsértette a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontját.
[4] Az indítványozó szerint a másodfokú bíróság nyilvános ülésén részt kívánt venni. Erre azért nem került sor, mert őt a fogva tartó bv. intézet egy másik bv. intézetbe szállította át rendőrségi kihallgatás érdekében. Ily módon a nyilvános ülés időpontjában, azaz 2014. február 24-én a nyilatkozatával ellentétben nem Sz.-en, hanem Gy.-n tartózkodott. A fenti eljárási szabálysértésre hivatkozással indítványozta, hogy a Kúria a másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül.
[5] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Álláspontja szerint a másodfokon eljáró törvényszék nem sértett eljárási szabályt, amikor a terhelt távollétében tartotta meg nyilvános ülését.
[6] A II. r. terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára írásban tett észrevételében már arra is hivatkozott, hogy az alapeljárásban a megalapozatlanság miatti fellebbezés alapos volt. Álláspontja szerint a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, az ügy I. r. terheltje sem tett rá terhelő vallomást. Vitatta a bizonyítékokat is, és utalt rá, hogy az azonosításra alkalmas szagmintát a nyomozók helyezték el. Ebből következően a bíróság téves tényállást állapított meg, ezért ismételten indítványozta a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését.
[7] A felülvizsgálati indítvány nem megalapozott, míg a terhelt utólagos észrevételében előterjesztett indítványa a törvényben kizárt.
[8] A Kúria a megtámadott határozatok felülbírálata során – a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően – a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra volt figyelemmel; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, és az indítványban nem hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.
[9] A Be. 416. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[10] A II. r. terhelt felülvizsgálati indítványában hivatkozott eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező [Be. 373. § (1) bek. II. d) pontja] feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés.
[11] A Kúria megállapította, hogy a Be. 416. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerint értékelhető eljárási szabálysértés az alapügyben nem valósult meg.
[12] Az eljárás iratanyaga alapján az alábbiak állapíthatók meg:
[13] A másodfokú bíróság nyilvános ülését 2014. február 24. napján tartotta meg. A nyilvános ülésre a II. r. terheltet idézte, aki a kézbesítési íven 2013. december 23. napján úgy nyilatkozott, hogy a nyilvános ülésen részt kíván venni. A kézbesítési ív a törvényszékre 2014. január 6. napján érkezett.
[14] A nyilvános ülést megelőzően, 2014. február 18-án érkezett a törvényszékre az Sz. Fegyház és Börtön 2014. február 12. napján keltezett átirata, amelyben a Nyilvántartási Osztály vezetője arról tájékoztatta a másodfokú bíróságot, hogy a folyamatban lévő ügyben a II. r. terhelt előállítását nem kéri.
[15] A másodfokú bíróság jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy a nyilvános ülésen a fenti átirat ismertetésre került, és a tanács elnöke rögzíttette, hogy a fellebbezési nyilvános ülés megtartásának nincs akadálya. Ily módon a másodfokú eljárási cselekmény lefolytatására a II. r. terhelt távollétében került sor.
[16] A terhelt felülvizsgálati indítványára tekintettel a Kúria megkereste az Sz. Fegyház és Börtön Nyilvántartó Osztályát, amely azt a tájékoztatást adta, hogy a II. r. terhelt 2014. február 17-én került átszállításra a B. Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe, egy nyomozati szakban lévő ügyben történő kihallgatásra. Visszaszállítására 2014. március 6. napján került sor.
[17] Ebből következően a másodfokú bíróság nyilvános ülésének időpontjában a II. r. terhelt nem tartózkodott az Sz. Fegyház és Börtönben. E bv. intézet megküldte a Kúriának azt a kérelmi lapot, amelyen a II. r. terhelt 2014. február 11. napján úgy nyilatkozott, hogy a törvényszéken 2014. február 24. napjára kitűzött nyilvános ülésen nem kíván megjelenni.
[18] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy felülvizsgálati indítványában a II. r. terhelt alaptalanul hivatkozott arra, hogy akarata ellenére nem került sor a nyilvános ülésre történő előállítására, és ily módon a másodfokú bíróság nem tarthatta volna meg távollétében a nyilvános ülést.
[19] A Be. 361. §-ának (3) bekezdése szerint a nyilvános ülésről a terheltet idézni – fogvaléte esetén előállítása iránt intézkedni – kell.
[20] A Be. 362. § (3) bekezdése alapján a terhelt idézésének szabályszerűségén – a Be. 69. §-ának (7) bekezdésére és 70. §-ára figyelemmel – múlik, hogy távollétében a nyilvános ülés megtartható-e.
[21] A Be. 362. §-ának (1) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy a nyilvános ülés előkészítésére és megtartására a tárgyalásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A nyilvános ülés esetében azonban – a tárgyalással ellentétben – a törvény nem rendelkezik arról, hogy az idézett vagy előállított terhelt előzetesen lemondhat-e a jelenlétéről, és ekkor távollétében a nyilvános ülés megtartható-e.
[22] A Be. 364. § (1) bekezdésének és 365. § (1) bekezdésének összevetéséből ugyanakkor az következik, hogy a megidézett vagy előállítani rendelt fogvalévő terheltnek jogában áll előzetesen bejelenteni, hogy a tárgyaláson nem kíván jelen lenni, és ez esetben távollétében a tárgyalás megtartható.
[23] Mindebből következően, amennyiben a terhelt kétséget kizáróan úgy nyilatkozik, hogy a másodfokú bíróság eljárási cselekményén nem kíván jelen lenni, úgy mindez azt jelenti, hogy birtokában volt az idézésben foglalt ismereteknek, illetve lemond a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem jogáról (Be. 70/A. §).
[24] A nyilvános ülés a fogvalévő terhelt távollétében csak akkor nem tartható meg, ha a terhelt kéri a tárgyalásra történő előállítását.
[25] A felülvizsgált ügyben az iratokból kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a II. r. terhelt saját kezű aláírásával terjesztette elő azon kérelmét, hogy a nyilvános ülésen nem kíván megjelenni. Ezt pedig korábbi kézbesítési íven tett nyilatkozatát követően tette meg, ily módon a büntetés-végrehajtási intézet és a törvényszék ezen utóbbi nyilatkozatát tekintette irányadónak, és távollétében a nyilvános ülést törvényesen tartotta meg. A Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontjában foglalt eljárási szabálysértés ily módon nem valósult meg.
[26] A Kúria az előzőeken túlmenően nem észlelt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egyéb eljárási szabálysértést sem.
[27] Törvényben kizárt a II. r. terheltnek a legfőbb ügyészi átiratra tett írásbeli észrevételében a tényállás megalapozatlanságára, illetőleg a bizonyítékok alaptalanságára vonatkozóan előterjesztett indítványa.
[28] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
[29] A felülvizsgálati eljárás során ugyanakkor alapvető szabály a Be. 423. §-ának (1) bekezdése, amely előírja, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható.
[30] A fentiekből következően a tényállás alapjául elfogadott bizonyítékok, a bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenysége nem vitatható, miként a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésére, további bizonyítás felvételére, vagy ez okból az ítélet hatályon kívül helyezésére sem kerülhet sor.
[31] A bizonyítékok elégtelen voltát, azok mikénti értékelését, illetőleg a bizonyítékok törvényességét támadta a II. r. terhelt. A felülvizsgálati indítványának a fentiekben megjelölt része valójában a tényállás felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadását jelentette.
[32] A Kúria mindezekre figyelemmel – a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva – a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján a II. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. I. 765/2014.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére