312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet
312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet
a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet módosításáról1
2015.11.01.
A Kormány
a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendelet alkalmazásában
1. adminisztratív védelem: a biztonsági okmányokkal kapcsolatos eljárásban az igazgatási folyamatba épített, az ügyintézés és ügykezelés során alkalmazandó előírások, intézkedések, továbbá az eljárást támogató informatikai rendszerben az adatkezelésre vonatkozó adatvédelmi és adatbiztonsági követelmények összessége. Elektronikus biztonsági okmány esetében az adminisztratív védelem körébe tartozik az informatikai rendszer védelmének az a része is, amelyben az elektronikus biztonsági okmány elektronikus funkciói működnek;
2. adminisztratív védelmi terv: az adminisztratív védelem elemeinek és rendszerének leírását tartalmazó dokumentáció. Elektronikus biztonsági okmány esetében tartalmaznia kell a hitelesítésvédelem, a kibocsátói tanúsítás és – ha van titkosítás – a titkosítás leírását. Nyilvános kulcsú infrastruktúrán alapuló informatikai rendszerben működő elektronikus biztonsági okmány esetében az adminisztratív védelmi terv része a hitelesítési rend bemutatása is;
3. biztonsági okmány: a természetes és jogi személyekkel, tárgyakkal, objektumokkal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban lévő olyan irat, amely tulajdonosának (birtokosának) személyét hitelesen igazolja, vagy jogosultságok gyakorlását, illetve kötelezettségek teljesítését teszi lehetővé, valamint az irat jogszerűtlen, illetve rendeltetésellenes használata nemzetbiztonsági, közbiztonsági, bűnügyi, igazgatási vagy egyéb nemzetgazdasági érdekeket súlyosan sérthet. A biztonsági okmányok körét az 1. számú melléklet tartalmazza;
4. biztonsági okmány fajtái:
4.1.1. új biztonsági okmány: újfajta okmány, amely már szerepel a biztonsági okmányok körét meghatározó 1. számú mellékletben, és első alkalommal kerül kibocsátásra,
4.1.2. biztonsági okmányként rendszeresített új okmány: újfajta okmány, amely még nem szerepel a biztonsági okmányok körét meghatározó 1. számú mellékletben és kibocsátására a 6/A. § alapján kerül sor,
4.1.3. megújuló biztonsági okmány: a már rendszeresített, de formailag új, vagy új biztonsági elemeket tartalmazó okmány;
4.2.1. az 1. számú melléklet I. részében felsorolt biztonsági okmányok: az Európai Unió által a tagállamok részére egységesen, kötelezően és részleteiben meghatározott formai és biztonsági jellemzőkkel bíró okmányok;
4.2.2. az 1. számú melléklet II. részében felsorolt biztonsági okmányok: azon – nemzeti fejlesztési hatáskörbe tartozó – biztonsági okmányok, amelyekre vonatkozóan:
4.2.2.1. az Európai Unió minimum okmánybiztonsági követelményeket fogalmaz meg, vagy
4.2.2.2. a közösségi vívmányok formai, tartalmi követelményeket, vagy
4.2.2.3. alapvető biztonsági elvárásokat
határoznak meg;
4.2.3. az 1. számú melléklet III. részében felsorolt biztonsági okmányok: azon – teljes mértékben nemzeti hatáskörbe tartozó – biztonsági okmányok, amelyek nem sorolhatók a 4.2.1–4.2.2. pontban megjelölt biztonsági okmányok körébe;
5. elektronikus biztonsági okmány: informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány;
6. informatikai adathordozó: az okmányba integrált vagy az okmányon megjelenő adat tárolására alkalmas elem, amely e rendelet alkalmazásában a következő lehet: chip, vonalkód, optikai adattároló elem, mágneses adattároló elem;
7. kibocsátó: a biztonsági okmány rendszerbe állítására felhatalmazott szervezet;
8. látványterv: az okmányvédelmi terv kötelező melléklete, amelynek adattartalmát a 3. számú melléklet 11. pontja határozza meg;
9. megszemélyesítés: az adatokkal nem rendelkező (bianco) biztonsági okmány vizuális és személyes adatokkal történő kitöltése, amelybe elektronikus biztonsági okmány esetén az informatikai adathordozóba felvitt adatok is beletartoznak;
10. megszemélyesítést végző szervezet: a biztonsági okmány megszemélyesítését végző szervezet, amely lehet a kibocsátó, az előállító, a kibocsátó által megbízott vagy jogszabály által meghatározott más szervezet;
11. okmányinformatikai védelem: az informatikai adathordozón tárolt, illetve beállított adatok informatikai védelme;
12. okmányvédelmi rendszerterv: a biztonsági okmány okmányvédelmi kategóriájához igazodó általános követelményrendszert leíró dokumentum;
13. okmányvédelmi terv: az okmányvédelmi rendszerterv követelményei alapján az adott biztonsági okmányban alkalmazásra kerülő okmányvédelmi elemek, alapanyagok, nyomda- és okmánytechnológiai módszerek összessége, azok részletező leírása és elektronikus biztonsági okmány esetén az alkalmazott okmányinformatikai védelmi megoldások bemutatása. Az okmányvédelmi terv kötelező tartalmi minimumkövetelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.”
2. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A biztonsági okmányok vonatkozásában a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: Szakszolgálat) látja el:
a) az okmányvédelmi rendszerterv kidolgozásával,
b) a biztonsági okmány előállítójának kiválasztása során az okmány-előállítás technológiai, technikai feltételeinek vizsgálatával,
c) a biztonsági okmány előállításának engedélyezésével,
d) az „A” okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmány megszemélyesítéséhez alkalmazott eszköz és módszer engedélyezésével, valamint
e) a biztonsági okmányok védelmének hatósági felügyeletével
kapcsolatos feladatokat.
(2) Az 1. számú melléklet I. részében felsorolt biztonsági okmányok esetében a Szakszolgálat átveszi és kezeli az Európai Unió biztonsági követelményeinek megfelelő minősítési jelölésű – a biztonsági okmányok védelmére, előállítására vonatkozó – adatokat és dokumentumokat (a továbbiakban: EU minősített specifikációk). Az EU minősített specifikációkban az előállítók számára egyértelműen nem meghatározott kérdésekben a Szakszolgálat állásfoglalása az irányadó. A Szakszolgálat a kibocsátó és az előállító részére az európai uniós előírásokban nem szabályozott, de okmányvédelmi szempontból indokolt további követelményeket határozhat meg.”
3. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A biztonsági okmányt
a) olyan kémiai, fizikai, technológiai, technikai, valamint adminisztratív védelemmel kell ellátni, amely megfelelő szinten biztosítja az okmány hamisítás elleni védelmét, a hamisítások gyors felismerését; az informatikai adathordozót is tartalmazó biztonsági okmányt ezen túlmenően – a 2. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével – okmányinformatikai védelemmel is el kell látni;
b) az előállítás megkezdésétől a kibocsátás végleges megszüntetéséig a szigorú számadási kötelezettség alá eső bizonylatokra vonatkozó előírások szerint kell kezelni; és
c) nyomdai impresszummal kell ellátni, amely alapján az előállító és a gyártás pontos ideje egyértelműen azonosítható.
(2) A Szakszolgálat e rendeletben meghatározott jogköre a biztonsági okmány kémiai, fizikai, technológiai, technikai módszerekkel történő védelmével kapcsolatos feladatokra terjed ki.
(3) Az elektronikus biztonsági okmányok esetében a Szakszolgálat hatásköre az informatikai adathordozóval kapcsolatos okmánybiztonsági feladatokra, az okmányinformatikai védelmi kategóriának történő megfelelésre, és – kizárólag a 6/C. §-ban foglaltak alapján – az elektronikus biztonsági okmány olvashatóságával kapcsolatos informatikai feladatokra terjed ki.
(4) Ugyanazt a jogot megtestesítő vagy tényt igazoló biztonsági okmányt – az okmánycsere korlátozott időszakát kivéve – egyidejűleg csak azonos formátumban és azonos okmányvédelmi elemekkel lehet kibocsátani.”
4. § Az R. 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/A. § (1) A biztonsági okmányt tartalmától, az általa keletkeztetett vagy igazolt jogosultságok, illetve kötelezettségek súlyától függően „A”, „B” vagy „C” okmányvédelmi kategóriába kell sorolni.
(2) Az elektronikus biztonsági okmányt – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmától, az általa keletkeztetett vagy igazolt jogosultságok, illetve kötelezettségek súlyától, és az informatikai adathordozón tárolt adat szenzitivitásától és felhasználásától függően „Kiemelt”, „Fokozott” vagy „Alap” okmányinformatikai védelmi kategóriába is be kell sorolni.
(3) Az okmányvédelmi kategóriák és az okmányinformatikai védelmi kategóriák felsorolását, az azokra vonatkozó általános biztonsági, védelmi követelményeket, valamint az okmányvédelmi kategóriák és az okmányinformatikai védelmi kategóriák lehetséges összerendeléseit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) A biztonsági okmány megfelelő okmányvédelmi kategóriába – és elektronikus biztonsági okmány esetén ezzel egyidejűleg az okmányinformatikai védelmi kategóriába – történő besorolására vonatkozó kibocsátói javaslatról a Szakszolgálat véleménye alapján a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt. A kibocsátó által javasolt okmányvédelmi kategóriánál magasabb kategória is meghatározható.
(5) A törvény alapján személyazonosság igazolására alkalmas, valamint a fegyverviselésre jogosító biztonsági okmányok, továbbá az arcképen kívül egyéb biometrikus adatot is tartalmazó elektronikus biztonsági okmányok az „A” okmányvédelmi kategóriába tartoznak.
(6) A határátlépésre jogosító biztonsági okmányok – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – az „A” okmányvédelmi kategóriába tartoznak.
(7) A határ menti munkavégzés céljára kiadott, korlátozott jogosultságot biztosító és határátlépésre is jogosító biztonsági okmányok a „B” okmányvédelmi kategóriába is besorolhatók.
(8) A hatósági intézkedésre jogosító biztonsági okmányokat legalább a „B” okmányvédelmi kategóriába kell besorolni.
(9) A törvény alapján személyazonosság igazolására alkalmas elektronikus biztonsági okmányok, amelyek biometrikus adatokat tartalmaznak, a „Kiemelt” okmányinformatikai védelmi kategóriába tartoznak.
(10) A megfelelő okmányvédelmi kategóriába már besorolt okmány védelmi szintjének módosítását a kibocsátó a Szakszolgálatnál indoklással kezdeményezi (a továbbiakban: átsorolás). A biztonsági okmány másik okmányvédelmi kategóriába történő átsorolásáról a Szakszolgálat javaslata alapján a miniszter dönt. A döntés során a biztonsági okmány tartalmát, az általa keletkeztetett vagy igazolt jogosultságok, illetve kötelezettségek súlyát kell összevetni a kibocsátó kérelemben meghatározott indokaival.
(11) Az esetleges hamisítás miatt várható nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági és egyéb kockázatokat, meglévő okmány esetén a konkrét hamisítási tapasztalatokat, valamint a várható fenyegetettségeket is figyelembe kell venni a megfelelő okmányvédelmi, illetve okmányinformatikai védelmi kategóriába történő besorolás, illetve átsorolás esetén.”
5. § Az R. „A biztonsági okmányok védelmének általános szabályai” alcíme a következő 5/B. §-sal egészül ki:
„5/B. § A Kormány vagy a Kormány tagjának irányítása vagy felügyelete alá tartozó kibocsátó esetében a kibocsátót irányító (felügyelő) miniszter köteles a hatáskörébe tartozó biztonsági okmányokkal kapcsolatos irányítási (felügyeleti) feladatok koordinálásáért felelős személyt kijelölni, és a kijelölésről, illetve a kijelölésben történt változásokról a Szakszolgálatot haladéktalanul értesíteni.”
6. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az új, vagy a megújuló biztonsági okmány előállítását megelőzően a kibocsátó köteles az okmány előállítását a Szakszolgálattal engedélyeztetni. A kibocsátó – ha valamely miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozik – az eljárás megindítása előtt köteles az irányítását (felügyeletét) ellátó minisztert tájékoztatni a biztonsági okmány tervezett kibocsátásáról.
(2) Az engedélykérelemhez csatolni kell a biztonsági okmány formatervét, pontos szövegét, nemzetközi egyezményekhez kapcsolódó okmányoknál az okmányra vonatkozó egyéb előírásokat, valamint az adminisztratív védelmi terv tervezetét, továbbá az előállító által elkészített okmányvédelmi tervet. A kibocsátó köteles nyilatkozni arról, hogy a kibocsátásra kerülő biztonsági okmányra vonatkozik-e európai uniós előírás, illetve hogy milyen jogszabály alapján kerül rendszeresítésre az adott okmány.
(3) A biztonsági okmány kizárólag szövegtartalomban történő és okmányvédelmi szempontokat nem érintő változása e rendelet alkalmazásában nem eredményezi a biztonsági okmány megújulását, ezért nem engedélyköteles.
(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a kibocsátó a tervezett változtatást megelőzően köteles a változtatás pontos meghatározásával tájékoztatni a Szakszolgálatot a tervezett szövegváltozásról és annak okáról. A kibocsátó tájékoztatásának kézhezvételét követő 14 napon belül a Szakszolgálat a tájékoztatás alapján a tervezett változtatást megvizsgálja, és ennek eredményeként
a) írásban tudomásul veszi a változtatást, vagy
b) értesíti a kibocsátót, hogy a változtatás érinti az okmány védelmi rendszerét, és emiatt engedélykötelesnek minősül.
(5) Ha a tervezett változtatás nem engedélyköteles, a Szakszolgálat a tudomásulvétellel egyidejűleg meghatározza a kibocsátó számára a változtatást követően gyártott okmányokból küldendő mintaokmány-mennyiséget.
(6) A nem engedélyköteles változtatás esetén a kibocsátó köteles tájékoztatni a Szakszolgálatot a szövegmódosított biztonsági okmány kibocsátásának megkezdéséről az időpont és a kezdősorszám megjelölésével.
(7) Az „A” vagy „B” okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok okmányvédelmi rendszertervét a Szakszolgálat készíti el. Az 1. számú melléklet I. és II. részében felsorolt biztonsági okmányok esetében figyelembe kell venni a vonatkozó európai uniós előírásokat.
(8) A kibocsátó gondoskodik – a (17) bekezdés szerinti eset kivételével – a biztonsági okmány okmányvédelmi tervének az okmányvédelmi rendszertervben meghatározottak alapján történő elkészíttetéséről. A Szakszolgálat által készített okmányvédelmi rendszerterv egy éven túl csak a Szakszolgálat engedélyével használható fel okmányvédelmi terv elkészíttetéséhez.
(9) A Szakszolgálat a biztonsági okmány okmányvédelmi tervét, valamint a benyújtott mintaokmányokat vagy – az okmányvédelmi terv szöveges leírásának értelmezését szolgáló – látványtervet elbírálja, és az előállítást okmányvédelmi szempontból engedélyezi. Az engedélyezés során a Szakszolgálat előírhatja új védelmi elemek beépítését, az előállítás módosítását, arra javaslatot tehet vagy az engedélyezést feltételhez kötheti.
(10) Az 1. számú melléklet I. részében felsorolt biztonsági okmányoknál – ha erre az európai uniós előírások lehetőséget biztosítanak – a Szakszolgálat jogosult az EU minősített specifikációkban előírtakon túl új védelmi elemek előírására. Ezen okmányok esetében az engedélykérelemmel egyidejűleg mintaokmány benyújtása kötelező, az előállítás engedélyezése az EU minősített specifikációban meghatározott, valamint a Szakszolgálat által előírt további követelmények meglétének, megfelelőségének vizsgálatán alapul.
(11) Ha az előállítás engedélyezése látványterv alapján történt, a kibocsátó a kibocsátást megelőzően köteles mintaokmányt küldeni a Szakszolgálat részére, amelyet a Szakszolgálat megvizsgál.
(12) A (11) bekezdésben foglalt vizsgálatok eredménye alapján a Szakszolgálat
a) az engedélyezett okmányvédelmi tervvel való egyezésről a kibocsátót értesíti,
b) az engedélyezett okmányvédelmi tervtől történő eltérés esetén határidő tűzésével felhívja a kibocsátót az eltérés megszüntetésére, és a határidő eredménytelen eltelte esetén a biztonsági okmány kibocsátását megtiltja.
(13) Mintaokmány-küldés elmaradása esetén a Szakszolgálat – a beküldésre irányuló felhívásban meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően – a biztonsági okmány kibocsátását megtiltja.
(14) Az „A” okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmány esetében a Szakszolgálattal az érvényesítés, illetve a megszemélyesítés eszközeit és módszerét is engedélyeztetni kell.
(15) A (14) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemben a kibocsátónak a 4. számú mellékletben felsorolt adatokat kell megadnia.
(16) A „B” vagy „C” okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmány esetében engedélyeztetés helyett a kibocsátónak a megszemélyesítés eszközéről és módszeréről tájékoztatnia kell a Szakszolgálatot.
(17) Olyan „A” okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmány esetében, amelyre európai uniós előírások is vonatkoznak, vagy amelynek védelméhez nemzetbiztonsági, valamint nemzetgazdasági érdek fűződik, az okmányvédelmi terv elkészítését a Szakszolgálat saját hatáskörébe vonhatja. Az okmányvédelmi terv elkészítése során ki kell kérni a kibocsátó véleményét.
(18) A „C” okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmány esetében a Szakszolgálat nem készít okmányvédelmi rendszertervet. Ebben az esetben a kibocsátó az előállító részére saját hatáskörben határozza meg az okmányvédelmi terv elkészítéséhez szükséges adatokat és szempontokat.
(19) Az „A” okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok ellenőrzésére vonatkozó szempontokat – a kibocsátó igénye esetén – a Szakszolgálat határozza meg.”
7. § Az R. 6/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a kibocsátó az új biztonsági okmányt már az előtt kívánja kibocsátani, hogy az bekerült volna az 1. számú mellékletbe, sürgős esetben a miniszterhez címzett nyilatkozatot terjeszthet elő a Szakszolgálatnál arra vonatkozóan, hogy – önkéntes vállalása alapján – az új okmányra nézve is alkalmazza e rendelet előírásait. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az okmány okmányvédelmi – és elektronikus biztonsági okmány esetén az okmányinformatikai védelmi – kategóriába történő besorolására vonatkozó kibocsátói javaslatot is.”
8. § Az R. 6/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A tájékoztatással egyidejűleg a kibocsátó – az okmány jellege és a 2. számú melléklet szerinti szempontok alapján – javaslatot tesz az új okmány okmányvédelmi – és elektronikus biztonsági okmány esetén az okmányinformatikai védelmi – kategóriába történő besorolására, amelyhez csatolnia kell az előállító által okmány-fajtánként elkészített okmányvédelmi tervet, valamint három darab mintaokmányt.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben – az okmányvédelmi kategóriába sorolást megállapító döntést követően – a Szakszolgálat az okmányvédelmi terv és az új okmány adott kategóriának való megfelelőségét vizsgálja és állapítja meg.”
9. § Az R. a 6/B. §-át követően a következő „Elektronikus biztonsági okmányok” alcímmel egészül ki:
„Elektronikus biztonsági okmányok
6/C. § (1) A biztonsági okmányba jogszabály előírása vagy a kibocsátó döntése alapján egy vagy több informatikai adathordozó integrálható.
(2) Ha az informatikai adathordozó biometrikus vagy jogszabályban meghatározott egyéb különleges adatot is tartalmaz, az alkalmazott informatikai biztonsági megoldást a nyilvános kulcsú infrastruktúrára kell felépíteni.
(3) Az elektronikus biztonsági okmányok előállításának 6. § (9) bekezdés szerinti engedélyezése iránti kérelemhez a kibocsátónak csatolnia kell a tároló elem informatikai védelmére vonatkozó leírást.
(4) Elektronikus biztonsági okmány esetében az okmányvédelmi rendszertervben előírt műszaki követelmények tesztelésére alkalmas mintaokmány vagy minta-okmányalkatrész benyújtása kötelező.
(5) Az elektronikus biztonsági okmány engedélyezése során az okmányvédelmi rendszertervben és az okmányvédelmi tervben meghatározott műszaki, biztonsági tartalom teljesülésének vizsgálatához a kibocsátónak a Szakszolgálat részére biztosítania kell a mintaokmányt, valamint – szükség esetén – az informatikai adathordozó olvashatóságát lehetővé tevő technikai eszközöket, szoftvereket, és a hitelesítéshez esetlegesen szükséges további feltételeket. A kibocsátó kérésére a vizsgálatok elvégzésére – indokolt esetben – a kibocsátó által meghatározott helyszínen is sor kerülhet.
6/D. § A személyazonosításra vagy határátlépésre jogosító, „A” okmányvédelmi kategóriába sorolt elektronikus biztonsági okmány adatfelvételezése és megszemélyesítése kizárólag zárt elektronikus informatikai rendszerben történhet, amely zárt, kormányzati elektronikus informatikai rendszer kivételével más elektronikus informatikai rendszerhez nem csatlakozhat.”
10. § (1) Az R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az „A” és „B” védelmi kategóriába tartozó biztonsági okmányt előállító szervezet kiválasztása során az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételek vizsgálatát a kibocsátó a Szakszolgálat bevonásával folytatja le.”
(2) Az R. 7. §-a a következő (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Az előállító személyében bekövetkező változás esetén az új okmányra meghatározott előállítási engedélyezési eljárást kell kezdeményezni.
(4) A megszemélyesítést végző szervezetre az előállítóra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.”
11. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az előállító az „A” okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállításának megkezdéséről – előzetesen, az időpont megjelölésével – tájékoztatja a Szakszolgálatot.
(2) A kibocsátó a biztonsági okmány kibocsátásának megkezdéséről az időpont és a kezdősorszám megjelölésével tájékoztatja a Szakszolgálatot.
(3) Az előállító a biztonsági okmány előállítása során köteles az okmányvédelmi tervben meghatározott technológiai előírásokat betartani. A biztonsági okmányok anyagösszetételén, valamint az előírt technológián és az okmányvédelmi tervben szereplő egyéb előírásokon csak a Szakszolgálat engedélyével lehet változtatni.
(4) A biztonsági okmány előállítója köteles lehetővé tenni, hogy a Szakszolgálat megbízottjai a 7. §-ban meghatározott feltételek fennállását, a biztonsági okmány előállítása biztonsági követelményeinek betartását a helyszínen alkalomszerűen, továbbá az okmányban, vagy az okmányalkatrészekben lévő védelmi elemek meglétét és megfelelőségét rendszeresen ellenőrizzék.
(5) A kibocsátó köteles a kibocsátást megelőzően a szakértői tevékenységhez szükséges, a Szakszolgálat által meghatározott darabszámú – tetszőleges minta-adatokkal, de a végleges kitöltési formátumban megszemélyesített és a forgalomban használt példányokkal mindenben egyező – biztonsági okmányt a Szakszolgálat részére átadni.
(6) Biztonsági okmány eredeti előállítóval történő, változtatás nélküli utángyártásához újabb engedély megkérése nem szükséges, ugyanakkor az előállító köteles azt az előállítást megelőzően a Szakszolgálatnak bejelenteni. Az így előállított biztonsági okmányból az előállító bianco-mintaokmányokat, a kibocsátó pedig tetszőleges minta-adatokkal megszemélyesített mintaokmányokat köteles a Szakszolgálat részére átadni.
(7) Ha az előállítás engedélyezésétől számított egy éven belül nem kerül sor a biztonsági okmány előállítására, ennek tényéről a kibocsátó köteles írásban értesíteni a Szakszolgálatot.
(8) A kibocsátó köteles írásban tájékoztatni a Szakszolgálatot a biztonsági okmány kibocsátásának végleges megszüntetéséről, megjelölve annak időpontját és az utolsó megszemélyesített okmány sorszámát.”
12. § (1) Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Szakszolgálat a szakértői tapasztalatok, valamint az okmány-előállítás technológiájának fejlődése ismeretében időszakonként szükség szerint felülvizsgálja a biztonsági okmányok védelmét, és véleményezi azok védettségének színvonalát. A Szakszolgálat a felülvizsgálat eredményéről a kibocsátót tájékoztatja, és az okmányvédelmi szempontból szükségessé váló változtatásokat kezdeményezi. Az 1. számú melléklet I. és II. részében felsorolt biztonsági okmányok vonatkozásában a Szakszolgálat az okmányvédelmi szempontból szükségesnek ítélt változtatásokat az Európai Unióval történő kapcsolattartásra kijelölt, illetékes szervezet felé jelzi.”
(2) Az R. 9. § (4) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A hatósági ellenőrzés során – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglalt intézkedéseken túl – a Szakszolgálat)
„b) tájékoztatja a kibocsátót, ha az előállító megszegi az e rendeletben meghatározott kötelezettségét; illetve ha a gyártási minták vizsgálata során okmánybiztonsági problémát tapasztal,
c) tájékoztatja a kibocsátót irányító vagy felügyelő minisztert vagy szervet, ha a kibocsátó az e rendeletben meghatározott kötelezettségét megszegi, és kötelezettségének a Szakszolgálat felszólítása ellenére sem tesz eleget.”
(3) Az R. 9. § (4) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(A hatósági ellenőrzés során – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglalt intézkedéseken túl – a Szakszolgálat)
„d) az engedély nélkül, vagy a 7. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás figyelmen kívül hagyásával kiválasztott előállító által előállított, vagy a 6. § (14) bekezdésében meghatározott engedély nélkül megszemélyesített, érvényesített biztonsági okmány esetén kötelezheti a kibocsátót a feltárt hiányosságok megszüntetésére, szükség esetén a biztonsági okmány forgalomból való kivonására,
e) az általa engedélyezett, de a 6. § (9) bekezdésében meghatározott engedélytől eltérő előállítás esetén az előállítót a feltárt hiányosságok megszüntetésére kötelezheti, a biztonsági okmány előállítását felfüggesztheti, az előállításra vonatkozó engedélyt visszavonhatja, szükség esetén az előállított biztonsági okmányt megsemmisíttetheti.”
(4) Az R. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az 1. számú melléklet módosításával biztonsági okmánnyá minősített okmány esetében a kibocsátó a jogszabály-módosítás hatálybalépésétől számított egy éven belül köteles intézkedni az okmány 1. számú mellékletből történő ideiglenes vagy végleges törlése iránt, ha az okmány előállítása bármely okból nem lehetséges vagy nem célszerű, és a kibocsátó az egyéves határidőn belül nem tervezi kérelmezni a biztonsági okmány előállításának engedélyezését.”
13. § Az R. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A Szakszolgálat 2017. június 30-ig elvégzi valamennyi biztonsági okmány okmánybiztonsági szempontú felülvizsgálatát, és a felülvizsgálat megállapításairól tájékoztatja a kibocsátókat. Okmánybiztonsági szempontok alapján a Szakszolgálat kezdeményezheti az okmányvédelmi kategóriába már besorolt biztonsági okmány magasabb okmányvédelmi kategóriába történő átsorolását is.
(2) A kibocsátók a felülvizsgálat alapján tervezett intézkedéseikről a Szakszolgálat (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásának kézhezvételétől számított hat hónapon belül tájékoztatják a Szakszolgálatot.
(3) A Szakszolgálat az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálatot legalább ötévente ismételten elvégzi.”
14. § (1) Az R. 1. számú melléklet III. alcímének 1. pontja a következő 1.126. alponttal egészül ki:
(Személyi és jogosultságot igazoló okmányok)
„1.126. az Országgyűlési Őrség köztisztviselői, munkavállalói vagy hivatásos állománya részére rendszeresített szolgálati és munkáltatói igazolványok;”
(2) Az R. 1. számú melléklet III. alcímének 1. pontja a következő 1.127. alponttal egészül ki:
„1.127. közvetítői igazolvány.”
(3) Az R. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(4) Az R. a 2. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.
(5) Az R. a 3. melléklet szerinti 4. számú melléklettel egészül ki.
Záró rendelkezések
15. § Ez a rendelet 2015. november 1-jén lép hatályba.
16. § Hatályát veszti az R. 2. §-a és 10. § (2) bekezdése.
1. melléklet a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelethez
I. Az okmányvédelmi kategóriák meghatározásánál irányadó szempontok
1. „A” védelmi kategória
Az e védelmi kategóriába tartozó biztonsági okmányok minden alkatrészét védeni kell a teljes vagy részleges hamisítás ellen. A védelmi módszereknél a kémiai, fizikai, technikai, technológiai és adminisztratív eljárásokat, valamint elektronikus biztonsági okmány esetében a digitális védelmi módszereket, eljárásokat együtt kell alkalmazni.
2. „B” védelmi kategória
Az e védelmi kategóriába tartozó biztonsági okmányok egyes főbb alkatrészeit kell a teljes vagy részleges hamisítás ellen védeni. A védelmi módszereknél a kémiai, technikai, technológiai és adminisztratív eljárásokat, valamint elektronikus biztonsági okmány esetében a digitális védelmi módszereket, eljárásokat differenciáltan kell alkalmazni.
3. „C” védelmi kategória
Az e védelmi kategóriába tartozó biztonsági okmányok hamisítása ellen, és annak felismerése érdekében legalább adminisztratív védelmi eljárásokat kell alkalmazni.
Elektronikus biztonsági okmány esetében az informatikai védelmet úgy kell kialakítani, hogy az elektronikusan tárolt adatok jellegétől és a használat során várható kockázattól függően „Kiemelt”, „Fokozott” vagy „Alap” szintű informatikai védelmet kell biztosítani.
II. Az okmányinformatikai védelmi kategóriák, és az azokra irányadó általános biztonsági, védelmi követelmények
Az informatikai adathordozó fajtájának kiválasztása a tárolt adat szenzitivitásának és felhasználásának megfelelően történik.
1. „Kiemelt” okmányinformatikai védelmi kategória:
a) a tárolt adat titkosított, a titkosítás algoritmusa legalább RSA 2048,
b) az adatok rögzítésének, írásának és felülírásának korlátozása,
c) kiterjesztett hozzáférési protokoll alkalmazása,
d) védett kommunikációs csatorna az informatikai adathordozó és az olvasó között (ha értelmezhető),
e) az informatikai adathordozó gyártói tanúsítása (ha értelmezhető).
2. „Fokozott” okmányinformatikai védelmi kategória:
a) a tárolt adat titkosított, a titkosítás algoritmusa legalább AES 128,
b) az adatok rögzítésének, írásának és felülírásának korlátozása,
c) az adatokhoz való hozzáférés korlátozása,
d) az informatikai adathordozó gyártói tanúsítása (ha értelmezhető).
3. „Alap” okmányinformatikai védelmi kategória:
a) a tárolt adat nem titkosított,
b) az adatok rögzítésének, írásának és felülírásának korlátozása.
III. Az okmányvédelmi kategóriák és az okmányinformatikai védelmi kategóriák összerendelése
Okmányvédelmi kategória |
A |
B |
C |
Lehetséges okmányinformatikai védelmi kategória |
„Kiemelt” |
– |
– |
„Fokozott” |
„Fokozott” |
– |
|
„Alap” |
„Alap” |
„Alap” |
”
2. melléklet a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelethez
Az okmányvédelmi terv tartalmi minimumkövetelményei
I. 1. A biztonsági okmány formátuma, mérete
2. Az alkalmazott alapanyagok leírása
3. A felhasználni tervezett festékek és azok tulajdonságainak leírása
4. Az alkalmazott előállítási (nyomda- és okmány-) technikák
5. A sorszámozási technika (a technológia; a technológiába illeszkedő védelmi elemek; a felhasznált karakterek típusa, mérete, keskenyítése, szélesítése; a sorszámozás során esetlegesen felkerülő biztonsági elemek) és a sorszám képzésének leírása
6. Az alkalmazott grafika leírása (nyomdai fázisokként külön-külön)
7. Az alkalmazott okmánybiztonsági elemek leírása, elhelyezése
8. A megszemélyesítés módjának leírása (technológia; a technológiába illeszkedő védelmi elemek; a felhasznált karakterek típusa, mérete, keskenyítése, szélesítése; a rovatok maximális karakterszáma és a megszemélyesítés során esetlegesen felkerülő biztonsági elemek)
9. A biztonsági okmány előállításához szükséges egyéb információk
10. Az impresszumszám-képzés módja
11. KÖTELEZŐ MELLÉKLET: Mintaokmány vagy annak hiányában:
a) beméretezett elő- és hátoldali látványterv
b) teljes, beméretezett színkivonati látványtervek (színenként),
c) megszemélyesítési minták (az összes előforduló variációban)
12. Elektronikus biztonsági okmány esetében az informatikai adathordozó megnevezése, okmányba integrálásának módja és leírása
13. Az alkalmazott kriptográfia leírása (ha értelmezhető)
II. Konzorciumban vagy alvállalkozó bevonásával történő előállítás esetén egyértelműen jelölni kell, hogy mely okmányalkatrészt melyik technológiai fázisban melyik előállító készíti.”
3. melléklet a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelethez
Az érvényesítés, megszemélyesítés engedélyezéséhez szükséges adatok
I. 1. A megszemélyesítést végző szervezet megnevezése, elérhetőségei
2. A megszemélyesítés módszere
3. A megszemélyesítő eszköz megnevezése, technikai leírása
4. A megszemélyesítés során alkalmazott karaktertípus(ok) és karakterméret(ek) egyértelmű meghatározása
5. A megszemélyesítéskor felvitt adatok pontos pozíciója
6. A megszemélyesítés során felvitt biztonsági elemek bemutatása
7. A forgalomba kerülő biztonsági okmánnyal mindenben megegyező mintaokmány
II. Elektronikus biztonsági okmány esetében az I. pontban foglaltak mellett:
1. Az elektronikus megszemélyesítés leírása
2. Az informatikai adathordozó olvashatóságát lehetővé tevő technikai eszközök, szoftverek és a hitelesítéshez esetlegesen szükséges további feltételek meghatározása
3. A megszemélyesített adattároló elemet tartalmazó tesztminta”
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. november 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás