BÜ BH 2015/324
BÜ BH 2015/324
2015.12.01.
I. Amennyiben a terhelt nagy tételben vásárol továbbértékesítés céljára kábítószert, kábítószer csomagolására, hígítására, adagolására szolgáló eszközökkel rendelkezik, cselekménye kereskedelemnek minősül [1978. évi IV. tv. 282/A. § (1) bek. 4. fordulat és (3) bek.; Btk. 176. § (1) bek. 4. fordulat és (3) bek.].
II. A Btk. időbeli hatálya vizsgálatánál a súlyosítási tilalomnak nincs jelentősége [Btk. 2. §; Be. 354. §].
III. A Btk. időbeli hatályának téves alkalmazása önmagában nem felülvizsgálati ok [Btk. 2. §; Be. 416. § (1) bek. a) és b) pont].
[1] A törvényszék a 2013. május 21. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki kábítószerrel visszaélés bűntettében [1978. évi IV. tv. – a továbbiakban korábbi Btk. – 282/A. § (1) bek. IV. fordulata és (3) bek.] és magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §), amiért őt halmazati büntetésül 9 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.
[2] A törvényszék ítélete ellen a terhelt és védője által bejelentett fellebbezések alapján eljáró ítélőtábla a 2014. április 30. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletében a törvényszék ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a terhelt egészséget veszélyeztető bűncselekményét a 2012. C. tv. – a továbbiakban: hatályos Btk. – 178. § (1) bekezdésének III. és V. tételeibe ütköző, de a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklása bűntettének, a közbizalmat sértő bűncselekményét a hatályos Btk. 345. §-ába ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette. Rögzítette, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[3] A törvényszék elsőfokú ítélete tényállásának történeti részében a következőket rögzítette:
[4] a terhelt 2009. év első felétől K1-es versenyek rendezésében vett részt, melyek során Hollandiában megismerkedett egy D. keresztnevű, ismeretlen személyazonosságú férfival, aki nagy tételben forgalmazott kábítószert. A férfi felajánlotta a terheltnek, hogy 5000 euró fizetség ellenében szállítson nagy tételben továbbértékesítésre szolgáló kábítószert Hollandiából Magyarországra.
[5] A terhelt 2010. év első felében anyagi gondokkal küzdött, ezért vállalta, hogy barátnőjével Olaszországban történő nyaralását követően Hollandiába utazik és onnan a fenti feltételek szerint nagy mennyiségű kábítószert szállít Magyarországra. A szállítás részleteiről a terhelt 2011. június első napjaiban B.-n, egy ismeretlen személyazonosságú férfival állapodott meg, akinek a telefonszámát korábbi hollandiai útján pontosan meg nem állapítható személyazonosságú személyek bocsátották rendelkezésére.
[6] A terhelt 2010. június 4-én hagyta el az országot, majd a megállapodásnak megfelelően, az olaszországi nyaralást követően június 13-án Hollandiába utazott, ahol az ismeretlen személytől B.-n korábban kapott megbízás alapján aznap Rotterdamban, a D. keresztnevű személytől egy hátizsákban elhelyezve 9 db barna zacskóban 5823 gramm tömegű amfetamint tartalmazó, illetve 817,3 gramm tömegű kokaint tartalmazó kábítószert vett át abból a célból, hogy azt továbbértékesítés végett Magyarországra szállítsa és az ismeretlen személyazonosságú megbízónak adja át.
[7] A terhelt a kábítószert tartalmazó hátizsákot a barátnője tulajdonát képező személygépkocsiban a jobb első ülés mögött helyezte el, majd a gépkocsival Hollandiából Németországon és Ausztrián keresztül utaztak vissza Magyarországra.
[8] Mielőtt az autóval Ausztriában a magyar határhoz értek, a terhelt kiszállt az autóból, magához véve a hátizsákot és gyalog kelt át a határon, és csak később szállt vissza a gépjárműbe, azt követően, hogy a határátkelőt elhagyták.
[9] A Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat parancsnokság Gy. Bevetési Osztályának járőrei 2010. június 15. napján 20 óra 40 perckor az M1 autópályán ellenőrzés alá vonták a személygépkocsit, amelyben a terheltnél megtalálták a kábítószereket.
[10] A terhelt által továbbértékesítésre Magyarországra szállított és tőle lefoglalt összesen 5823 gramm tömegű masszaszerű anyag 1694 + 8,1 gramm amfetamin-bázist, a 817,3 gramm tömegű por 472,2 + 9,2 gramm kokain-bázist tartalmazott, ami a jelentős mennyiség alsó határát külön-külön is meghaladja, annak legalább 169-szorosa, illetve 11,8-szorosa.
[11] A terhelt a fentieken túl ismeretlen körülmények között továbbértékesítés céljából 12 csomagban összesen 10 953,7 gramm tömegű, 2674 + 2,1 gramm amfetamin-bázist tartalmazó masszaszerű anyagot is megszerzett, melyet az általa bérelt lakásban tartott. A kábítószert a nyomozó hatóság a házkutatás során a kábítószer adagolására, csomagolására, hígítására szolgáló eszközökkel és anyagokkal együtt lefoglalta.
[12] Az amfetamin és a kokain a Btk. 286/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kábítószernek minősül.
[13] A terhelt hamis személyi adatokkal 2009. január 7. napján lakásbérleti szerződést kötött, a szerződés megkötésekor valótlan személyi adatokat közölt, a lakásbérleti szerződést Sz. V. nevén írta alá, majd a lakásbérleti jogviszony létrejöttének igazolására a szerződés egy példányát átadta a lakástulajdonos bérbeadónak.
[14] Az ítélőtábla másodfokú ítéletében az elsőfokú ítélet tényállásának e részét annyiban helyesbítette, illetve egészítette ki, hogy a terhelt az ismeretlen férfival 2010. június 1. napjaiban állapodott meg, a lakásban talált kábítószer hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 267-szerese, a kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 447,8-szorosa, a különösen jelentős mennyiség alsó határának 44,78-szorosa, és a terhelt a tényállás 1. és 2. pontjaiban szereplő kábítószert nagy tételben kívánta ismeretlen személyek részére értékesíteni. A másodfokú bíróság egyebekben a tényállást megalapozottnak találta.
[15] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványát a védő a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapította és arra hivatkozott, hogy a terhelttel szemben a Btk. 2. §-ában foglaltak téves alkalmazásával törvénysértő büntetés került kiszabásra. Kifogásolta a védő a feltételes szabadságra bocsátás kedvezőbb szabályaira figyelemmel az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazását, mivel ennek alapulvétele mellett a másodfokú bíróság által alkalmazott minősítés szerint a kiszabható büntetési tételkeret 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés, ugyanez a korábbi hatályos Btk. szerint 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés. Erre tekintettel indítványozta a védő a támadott határozat megváltoztatását, a terhelttel szemben a korábban hatályos Btk. rendelkezéseinek alkalmazását és ehhez kapcsolódóan a kiszabott büntetés enyhítését.
[16] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak jelölte meg. A legfőbb ügyészi álláspont szerint az ítélőtábla a felülvizsgálati indítványban kifejtettektől eltérő okból, de törvénysértően minősítette a terhelt cselekményét, azonban a törvénysértő minősítés nem járt törvénysértő büntetés kiszabásával, ezért – és mivel nincs a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány – a minősítés megváltoztatására nincs törvényes lehetőség.
[17] Az átiratban kifejtettek szerint az irányadó tényállás szerint a terhelt terhére a kábítószer vonatkozásában befejezett kereskedelmi tevékenység róható, ezért cselekményének helyes minősítése – az elbíráláskori Btk. szabályainak kedvezőbb voltára is tekintettel – a hatályos Btk. 176. § (1) bekezdés IV. fordulatába ütköző, és a (3) bekezdés szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntette lenne.
[18] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség – mivel a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárási szabálysértést nem észlelt – a támadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.
[19] A terhelt és védője a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra észrevételt nem tett.
[20] A terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány alapján eljárva a Kúria a Be. 420. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 423. § (4) és (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban megjelölt okból, valamint a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértések szempontjából vizsgálta felül a támadott ítéletet. Felülbírálata során a Kúria a megjelölt körbe eső eljárási szabálysértést nem észlelt, a védő indítványát pedig alaptalannak találta.
[21] A védő által hivatkozott Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.
[22] E felülvizsgálati okot érintően elöljáróban rögzíteni szükséges, hogy a védő alappal kifogásolta a másodfokú bíróságnak a büntetőtörvény időbeli hatályával kapcsolatban kialakított álláspontját, és azt az érvelést, amely alapján az ítélőtábla másodfokú ítéletében a terhelttel szemben a cselekmények elbírálásakor hatályos törvény rendelkezéseit alkalmazta. Az ítélőtábla ítélete a saját minősítéséhez képest helytállóan vetette össze az irányadó büntetési tételkereteket és a feltételes szabadságra vonatkozó szabályokat, azonban tévedett, amikor a Btk. 2. §-a alkalmazása körében eljárásjogi jogintézménynek is jelentőséget tulajdonított, amikor a másodfokú eljárásban érvényesülő súlyosítási tilalomról tett említést, és ehhez kapcsolódóan akkor, amikor az irányadó büntetési tételkereteknek másodlagos jelentőséget tulajdonított.
[23] A Btk. 2. §-ában írtak a büntető anyagi jog szabályainak alkalmazása mikéntjét érinti, azt határozzák meg, hogy a terhelt cselekményére mely anyagi jogi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
[24] A súlyosítási tilalom a büntetőeljárás jog jogintézménye, ekként kihatása nem lehet az alkalmazandó anyagi jog megválasztására. (Az ítélőtábla álláspontja ezen túlmenően azért is helytelen, mert adott esetben ugyanazon terhelt ugyanazon cselekményei vonatkozásában eltérő alkalmazandó jogot eredményezhetne az ügy elsőfokú és másodfokú fázisában.)
[25] A terhelt kábítószerrel visszaélési cselekményei minősítése kapcsán viszont a Kúriának a legfőbb Ügyészség észrevételével kellett egyetértenie. Tévedett ugyanis az ítélőtábla, amikor a terheltnek az első fokon eljárt bíróság által helyesen kereskedésként értékelt cselekményét pusztán a kábítószer megszerzéseként látta elbírálhatónak és a cselekményt ehhez igazodóan minősítette.
[26] Helytállóan mutatott rá a Legfőbb Ügyészség átiratában arra, hogy az irányadó tényállás szerint a terhelt anyagi gondokkal küzdött, nagy tételben történő értékesítés céljából vett át külföldön és szállított Magyarországra különböző kábítószereket. Ezen túlmenően a lakásán lefoglalt kábítószert ugyancsak nagyobb tételben kívánta értékesíteni. Lakásán a kábítószer mellett kábítószer adagolására, csomagolására, hígítására szolgáló eszközöket és anyagokat is találtak. E körülményekből megállapítható, hogy a terhelt cselekményeit rendszeres haszonszerzésre törekedve valósította meg. A Kúria e körben kialakított gyakorlata szerint ezért bűncselekménye a kereskedés befejezett alakzataként értékelendő.
[27] A terhelt kábítószerrel visszaélési cselekményének elsőfokú bíróság általi minősítése ezért helyes volt, és a korábbi Btk. 282/A. § (1) bekezdés IV. fordulata és (3) bekezdése szerinti bűncselekményt a törvény 5 évtől 20 évig terjedő szabadságvesztéssel rendelte büntetni. A cselekményt a hatályos Btk. rendelkezései szerint minősítve ugyanezen büntetési tétel lenne irányadó.
[28] Az 5 évtől 20 évig terjedő büntetési tételkereten belül a halmazati büntetésként kiszabott 9 évi fegyházbüntetés és 6 év közügyektől eltiltás törvénysértő büntetésnek nem tekinthető. Erre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felülvizsgálati ok teljeskörűen nem valósult meg, mivel a bűncselekmény törvénysértő minősítéséhez, a büntetőjog más szabályának megsértéséhez törvénysértő büntetés kiszabása nem társult.
[29] A Kúria ezért a terhelt védője felülvizsgálati indítványának nem adott helyt és a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.511/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás