2015. évi XXXIII. törvény

1. §³ (1) E törvény hatálya az 1. mellékletben felsorolt ingatlanokra, az ezekből az ingatlanokból telekalakítási eljárások során kialakított ingatlanokra, valamint azokon a Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság (a továbbiakban: világbajnokság) megrendezéséhez szükséges, illetve azzal összefüggő, azt kiszolgáló beruházásokra és felújítási tevékenységre – ide értve a közterületi, közmű és árvízvédelmi beruházásokat is – (a továbbiakban együtt: beruházás), a beruházással összefüggő beszerzésekre és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokra, valamint a világbajnokság megrendezésével és szervezésével összefüggő egyéb beszerzésekre terjed ki.

(2) A beruházás megvalósítása, a világbajnokság megrendezése és szervezése kiemelkedően fontos közérdek, a beruházás megvalósítása, illetve a világbajnokság megrendezése és szervezése érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekinthetőek, amelyek teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik.

2. §⁴ (1)⁵ Amennyiben e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, a beruházás építtetője a Magyar Állam képviseletében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 17. § (1) bekezdés e) pontja alapján eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.).

(2) A 2017. évi világbajnokság megrendezésével kapcsolatos egyes feladatok (a továbbiakban: projekt) irányítását és lebonyolítását a 100%-os állami tulajdonban álló Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Kft.) végzi.

(3) A Kft. a projekt irányítójaként és lebonyolítójaként jogosult a projekt megvalósításához szükséges feladatok részletes meghatározására és azok végrehajtása érdekében beszerzési és szükség szerint egyéb tárgyú szerződések megkötésére.

3. § (1)⁶ A beruházással, a világbajnokság megvalósításával, valamint a világbajnokság megrendezésével és szervezésével összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő minden esetben jogosult a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti, rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A Kbt. rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárása esetén

(2) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárások megindításához, az azzal összefüggő szerződések megkötéséhez és azok módosításához a közbeszerzésekért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és azok szabályosságát a közbeszerzésekért felelős miniszter nem ellenőrzi.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárások tekintetében keletkezett ajánlattételi felhívás, az ajánlatok azon része, amely az adott közbeszerzési eljárásban az értékelési szempont alapján értékelésre került, továbbá a bírálati bizottsági jegyzőkönyv, az összegzés és a megkötött szerződés – a személyes adatok kivételével – közérdekű adatnak, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, és a közérdekű adatra vonatkozó szabályok szerint megismerhetők, illetve hozzáférhetők.

4. §⁷ A 3. §-ban meghatározott közbeszerzési eljárások során a közbeszerzési hirdetménnyel kapcsolatos ügyintézési határidő egy munkanap.

5. § (1)⁸ A beruházás területére vonatkozó sajátos településrendezési követelmények, illetve az építési övezetre előírt határértékek a Budapest XIII. kerület 25879 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: létesítményfejlesztési ingatlan) tekintetében a következők, azzal, hogy a 8. § szerinti ideiglenes lelátókat ezek meghatározásakor nem kell figyelembe venni:

(2) A beruházás keretében a létesítményfejlesztési ingatlanon megvalósítandó beruházás egészére vonatkozóan a rendeltetésszerű használatához 150 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, azzal, hogy

(3)⁹ A beruházás keretében a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület nem minősül magasépítménynek (magasháznak), ha az épület 30 métert meghaladó legfelső építményszintjének alapterülete nem éri el a 300 m²-t, azzal, hogy a 8. § szerinti ideiglenes lelátókat ennek meghatározásakor nem kell figyelembe venni.

(4) A beruházás keretében a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület, illetve ideiglenes lelátók tekintetében a mindenkori hatályos fővárosi és kerületi településrendezési eszközöknek, valamint a vonatkozó fővárosi és kerületi önkormányzati rendeleteknek a parkolás rendjére, az építtetők személygépkocsi-elhelyezési kötelezettségére, a fás szárú növények védelmére, kivágására és pótlására vonatkozó, valamint az árvízvédelemmel összefüggő előírásait nem kell figyelembe venni. Az építtető a területileg illetékes Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzattal a fás szárú növények pótlásáról külön megállapodást köt, amely a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épületre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásának feltételét képezi.

(5) A létesítményfejlesztési ingatlan telke rendezettnek minősül, ha a helyi építési szabályzatnak megfelelő telekalakítási eljárásban a telekalakítási engedély rendelkezésre áll, és a változási vázrajzot a földhivatal záradékolta. A telekalakítási engedély alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó változásátvezetési eljárást a használatbavételi engedély kiadásáig kell kérelmezni.

(6) A beruházással összefüggésben a kulturális örökség védelmére és az azzal összefüggő közigazgatási hatósági eljárásra jogszabály további eltéréseket állapíthat meg.

(7)¹⁰ A beruházással érintett ingatlanokon a bontás, a földmunka, a mélyalapozás és az alaplemez készítés építési engedély nélkül, bontás tudomásulvétele nélkül, illetve bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele nélkül végezhető építési tevékenység.

(8) A beruházás keretében a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület tekintetében oltóvízként abban az esetben kell figyelembe venni az épület részeként elkészülő medencékben a rendeltetésszerű működtetés során rendelkezésre álló vízmennyiséget, ha a medencék tekintetében a tűzoltói beavatkozás lehetősége biztosított.

6. § (1) A beruházás keretében a Budapest XIII. kerület 25666/2 helyrajzi számú, természetben az Újpest rakpartot magában foglaló ingatlanon az építtető elsőrendű árvízvédelmi művet létesít. Az árvízvédelmi mű megvalósítása a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épületre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásának feltételét képezi. Az árvízvédelmi mű elkészültét követően Budapest Főváros Önkormányzata intézkedik az önkormányzati árvízvédelmi vonalnak a Budapest XIII. kerület 25666/2 helyrajzi számú ingatlanra történő áthelyezéséről, és ennek érdekében az elkészült árvízvédelmi művet Budapest Főváros Önkormányzatának határozatlan időre a vagyonkezelésébe kell adni. Az árvízvédelmi mű árvízvédelmi fal vagy mobil árvízvédelmi rendszer formájában is létesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti árvízvédelmi mű elkészültéig és az önkormányzati árvízvédelmi vonal (1) bekezdés szerinti áthelyezéséig árvíz esetén Budapest Főváros Önkormányzata az Újpest-rakpart vonalán védekezik. Az árvízi védekezés és helyreállítás összes költségét – az árhullám levonulását követő 90 napon belül – védekezési költség címén Budapest Főváros Önkormányzata részére meg kell téríteni. A beruházás tekintetében a folyók nagyvízi medrének használatára és hasznosítására vonatkozó jogszabályi előírások és korlátozások nem alkalmazandók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti árvízvédelmi mű létesítése a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület tekintetében nem képezi az épületre vonatkozó építési és használatbavételi engedély kiadásának feltételét. A létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épületre vonatkozó építési és használatbavételi engedély kiadása során árvízvédelmi szempontokat nem kell figyelembe venni, és az építési, illetve a használatbavételi engedély kiadása árvízvédelemmel összefüggő ok miatt nem tagadható meg.

7. § (1) A beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő öt nap.

(2) A beruházás megvalósításához szükséges közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatósági eljárás ügyintézési határideje öt nap, amely nem hosszabbítható meg.

(3) A beruházással érintett közmű- és energiaszolgáltató az ahhoz az építtető által benyújtott tervek jóváhagyása tekintetében a tervek benyújtásától számított öt napon belül érdemben nyilatkozik.

8. §¹¹ (1) A beruházás keretében legfeljebb 14 000 személy elhelyezésére szolgáló ideiglenes lelátók létesíthetők. Az ideiglenes lelátók létesítéséhez építésügyi hatósági engedély nem szükséges, azokra, illetve azok létesítése kapcsán az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet és az országos tűzvédelmi szabályzatról szóló miniszteri rendelet szabályai nem alkalmazhatók. Az ideiglenes lelátók létesítéséhez kizárólag a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzvédelmi és katasztrófavédelmi szempontok alapján megadott engedélye szükséges, azzal, hogy az ideiglenes lelátók létesítésének tűzvédelmi és katasztrófavédelmi feltételeit, valamint az engedélyezési eljárás részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott miniszteri rendelet állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes lelátók építménynek nem minősülő létesítmények, amelyek használatára a világbajnokság kapcsán kizárólag 2017. április 1. és 2017. szeptember 30. között kerülhet sor. Az ideiglenes lelátókat legkésőbb 2017. december 31-ig meg kell szüntetni. Az ideiglenes lelátók létesítése kapcsán a fővárosi és kerületi településrendezési eszközök előírásait nem kell alkalmazni.

9. § (1) A toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei – ideiglenes építményként – a Duna bármelyik oldalán az Erzsébet híd és az Árpád híd között a rakparton bárhol elhelyezhető, ideértve az Országház és a Duna között húzódó Id. Antall József rakpartot is, és az építmény egyes részei a Duna medrében is elhelyezhetőek. A toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei közterületen is elhelyezhetők, azok létesítéséhez a közterület tulajdonosától közterület-használati hozzájárulást nem kell kérni és közterület-használati hozzájárulást tartalmazó szerződést nem kell kötni. A toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei közterületen történő elhelyezése esetén a közterület tulajdonosa részére a közterület használatára és annak részletes körülményeire vonatkozóan a közterület használatának megkezdését megelőző 60 nappal bejelentést kell tenni.

(2) A toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei mint ideiglenes építmény létesítése során a kulturális örökség védelméről szóló törvény, a világörökségről szóló törvény, valamint az e törvények végrehajtására kiadott rendeletek előírásai nem alkalmazhatók, továbbá a természet védelméről szóló törvény előírásait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az óriás ugrótornyot és kapcsolódó létesítményeit az adott világbajnokság befejezését követő 90 napon belül meg kell szüntetetni és az építtető köteles a közterület eredeti állapotát visszaállítani. Az óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei létesítése kapcsán a fővárosi és kerületi településrendezési eszközök előírásait nem kell alkalmazni.

(4) Az óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei létesítése kapcsán valamint az e létesítmény használatával lebonyolítandó verseny megrendezésével összefüggésben a Dunán hajózási korlátozás, illetve hajózási zárlat rendelhető el. A beruházással összefüggésben a víziközlekedésről szóló törvény valamint a víziközlekedés rendjéről szóló miniszteri rendelet előírásait e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

9/A. §¹² A Budapest XIII. kerület Dráva utca és Carl Lutz rakpart csomópont átépítése tekintetében a közlekedési és közmű-infrastruktúra kialakítása során a fővárosi és kerületi településrendezési eszközök előírásait nem kell alkalmazni.

10. § A beruházás érdekében települési önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati vagyon tulajdonjogát az állam javára versenyeztetés mellőzésével átruházhatja, vagy a tulajdonjog állam javára történő ingyenes átruházására vonatkozó megállapodást köthet.

11. § A beruházás tekintetében a beruházás megvalósításáért felelős kormánybiztos bármely hatóságtól, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, az építtetőtől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, továbbá Budapest Főváros Önkormányzatától, valamint Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzatától a beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve intézkedés megtételét javasolhatja. Ha a közigazgatási hatóság, a közműszolgáltató, a közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaság, az építtető, az egyéb állami tulajdonban álló társaság, Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata a kormánybiztos intézkedési javaslatával nem ért egyet, akkor az érintett szerv első számú vezetője – önkormányzat esetén a főpolgármester, illetve a polgármester – részletes indoklással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját a kormánybiztossal az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított öt napon belül. Ha az érintett szerv irányítását valamely miniszter látja el, akkor az érintett szerv vezetője és a felügyeletet ellátó miniszter együttes, részletes indoklással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját a kormánybiztossal az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított öt napon belül.

12. § Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokra vonatkozó jogok, az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, illetve a beruházás során a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvény 2014. évi C. törvény 20. § (2) bekezdése szerinti szabályokat nem kell alkalmazni.

13. § (1) A beruházás megvalósításához és működéséhez szükséges – az 1. §-ban, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben megjelölt – ingatlanra vonatkozó szükséges földhasználati, illetve egyéb jogot elsősorban megállapodás útján kell megszerezni.

(2) Ha az ingatlanra vonatkozó jog az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, az ingatlant ki kell sajátítani. A beruházás megvalósításához és működéséhez szükséges ingatlan megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokon megvalósuló beruházás, felújítási- és létesítményfejlesztési tevékenység a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § h) pontjában meghatározott, a sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítását szolgáló közfeladatnak minősül.

14. § Az építési, szerelési munkával kapcsolatos vagy hulladék összegyűjtésére szolgáló konténerek elhelyezéséhez, fennmaradásához szükséges közterület-használati hozzájárulásra vonatkozó kérelem esetén a tulajdonos önkormányzat a közterület-használati hozzájárulást az arra vonatkozó kérelem benyújtásától számított öt napon belül megadja, és a felek a közterület-használati hozzájárulást tartalmazó szerződést a közterület-használati hozzájárulásról szóló döntés meghozatalát követő öt napon belül megkötik.

15. § (1)¹³ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

(2)²¹ Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a 8. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes lelátók létesítésére és bontására irányuló engedélyezési eljárás részletes szabályait, a tűzvédelmi és a katasztrófavédelmi követelményeket rendeletben szabályozza.²²

16. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

16/A. §²³ Ez a törvény 2018. december 31-én hatályát veszti.

17. § (1) E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor a beruházással összefüggő folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint a polgári peres és nem peres eljárásokban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot a Nemzeti Sportközpontok jogutódjának kell tekinteni. A jogutódlás tényét az érintett eljárásokban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság bejelenti.

18. §²⁴ E törvénynek a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

19. §²⁵ E törvénynek a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

20. §²⁶ E törvénynek a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló törvény módosításáról szóló 2016. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi LXX. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2016. évi LXX. törvény hatálybalépésekor²⁷ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.