KÜ BH 2015/339
KÜ BH 2015/339
2015.12.01.
A térképi határvonallal megegyező természetbeni határvonalakkal rendelkező ingatlanok esetében a térkép kijavításának térképezési, területszámítási vagy felmérési hiba miatt nincs helye [25/2013. (IV. 16.) VM r. 56. §, 57 §, 58. §].
[1] A felperes az alperes illetékes szervénél 2013. június 24-én bejelentette, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletének indokolásában részletesen felsorolt 9 ingatlanának területe az erdősávok kiterjeszkedése miatt lecsökkent.
[2] A hatóság hivatalból felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítása végett eljárást indított, melynek eredményeként megállapította, hogy földhivatali hatáskörben javítható hiba hiányában a felperesi kérelmet el kell utasítani.
[3] Ezt a határozatot az alperes 2014. március 4-i határozatával helybenhagyta, mert az ingatlanok újrafelmérése előtti és utáni területi eltérése 10% alatti volt, valamint a természetbeni használat alapján mért adatokból kellett az új térképi adatokat meghatározni.
[4] Határozatát a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 13. §-ának (2) és (3) bekezdései alapján hozta, hivatkozva az ingatlan-nyilvántartás átalakításáról szóló 27/1980. (XI. 9.) MÉM rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-ának (1) bekezdésére és az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 56-58. §-aira is.
[5] A felperes keresetében a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.
[6] A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította.
[7] Indokolása szerint a felperes nem bizonyította, hogy az ingatlanait ábrázoló térkép felmérési térképezési vagy területszámítási hibát tartalmaz. A földek megszerzésének okiratai sem igazolják a felperes által állított eltéréseket. Ugyanígy a térkép szerkesztésével kapcsolatban állított hibák sem okozhattak ilyen eltéréseket.
[8] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
[9] Előadta, hogy a térkép szerkesztésekor elkövetett mulasztások, hibák okozták a térkép hibáját, a hatóság ugyanis az érdekelteket a térkép szerkesztésekor nem hallgatta meg, helyszíni eljárást nem tartott. Az ingatlanok elhatárolásra sem kerültek egymástól. Ugyanez vonatkozik jelen ügyre is. A bíróság továbbá bizonyítékait figyelmen kívül hagyta, jóllehet álláspontja szerint azok figyelembevétele mellett más tartalmú ítéletnek kellett volna születni. Jogszabálysértésként a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 221. §-ának (1) bekezdését, 166. §-ának (1) bekezdését, 3. §-ának (5) bekezdését, az R. 5. §-ának (1) bekezdését, az Fttv. 11. §-ának (3) bekezdését, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1997. (III. 5.) FM rendelet 26. §-ának (1) és (2) bekezdését jelölte meg.
[10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[11] A Kúriának arról kellett dönteni, hogy terhelte-e az ingatlan-nyilvántartási térképet olyan felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba, ami a felperesi ingatlanokra hatással volt.
[12] Helyesen állapította meg a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy a Vhr. 56. §-ának (4) bekezdése szerint a hatályos térképi ábrázolás és a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adata felmérési, térképezési és területszámítási hiba jogcímén földhivatali hatáskörben akkor változtatható meg, ha a hiba bizonyíthatóan az alaptérkép vagy a változási munkarészek készítése, vagy annak átvezetése során elkövetett mulasztásból vagy tévedésből származik. E szakasz (6) bekezdése kimondja, hogy bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változásvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén. E jogszabályhelyből a bíróság helytállóan vonta le azt a következtetést, hogy a hatályos térkép kijavításának jogszabályi feltételeit tartalmazó fenti rendelkezések alapján jelen ügyben mulasztás vagy tévedés a változási munkarészek készítése, vagy átvezetése során nem történt. Az új alaptérkép még 1999-ben jogerőre emelkedett és hatályba lépett. Az a körülmény, hogy a felperes 9 ingatlanának területe több mint 1 hektárral csökkent a térkép szerint, a térkép saját hatáskörben történő kijavításához nem ad elegendő alapot. Az új felméréssel kapcsolatban megállapítható, hogy a jogi állapotot igazította a természetbeni állapotnak megfelelően, és ezzel kapcsolatban a felperes az új felmérés időpontjában jogorvoslattal nem élt. Ehhez képest a perben felhozott érvei figyelembevételére a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak nem volt lehetősége.
[13] Megjegyzi továbbá a Kúria azt is, hogy az új felmérés az ingatlanok határvonalát a természetbeni állapotnak megfelelően ábrázolta, attól való eltérésnek a szomszédos ingatlanok tulajdonosával kötött megállapodás hiányában nem kerülhetett sor. Így a helyes ábrázolást tartalmazó térkép kijavítására csak a határokat módosító vázrajz és a felek közös megegyezését tükröző okirat benyújtását követően, vagy polgári per lefolytatása után eszközölhető a térképen kijavítás.
[14] Megjegyzi azt is a Kúria, hogy az újrafelméréskor olyan súlyos eljárási szabálysértés az ügyben nem történt, amely az ügy érdemére kihatott volna. Emiatt azokat az érveket, amiket a felperes e jogsértésekkel kapcsolatban adott elő, figyelembe venni szintén nem lehetett.
[15] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. III. 37.329/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás