35/2015. (VI. 30.) FM rendelet
35/2015. (VI. 30.) FM rendelet
a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2015. évi igénybevételének feltételeiről
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. általános csekély összegű támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános csekély összegű rendelet) szerinti támogatás;
2. beruházás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (4) bekezdés 7. pontjában meghatározott tevékenység;
3. civil szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. pontja szerinti civil szervezet;
4.1
5.2
6. egyház: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény Mellékletében felsorolt magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek;
7. egy és ugyanazon vállalkozás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. § 5a. pontja szerinti vállalkozás;
8. egyedi támogatási kérelem: az agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) címzett, pontos szakmai tartalmat és részletes költségvetést tartalmazó támogatási kérelem;
9. fejlesztendő járások: a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet] foglaltaknak megfelelően a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él;
10. fejlesztés: a beruházás és a felújítás, valamint immateriális javak beszerzése;
11. felújítás: a számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott tevékenység;
12. gazdaság: a termőföld, az állatállomány, továbbá a mezőgazdasági termelő tevékenységhez kapcsolódó kvóták, vagyoni értékű jogok, gépek, eszközök és készletek összessége;
13. helyi önkormányzatok társulása: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján létrejött önkormányzati társulás;
14. kedvezményezett járások: a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően azok a járások, amelyeknek komplex mutatója kisebb, mint az összes járás komplex mutatójának átlaga;
15. készlet: a számviteli törvény 28. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott eszközök;
16. kis értékű eszköz: a számviteli törvény 80. § (2) bekezdése szerint számított tárgyi eszköz;
17. komplex programmal fejlesztendő járások: a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország lakónépességének 10%-a él;
18. megújuló energiaforrás: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 45. pontja szerinti energiaforrás;
19. mezőgazdasági csekély összegű támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: mezőgazdasági csekély összegű rendelet) szerinti támogatás;
20. mezőgazdasági tevékenység: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete szerinti – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdés d) pontja alapján az állami adóhatósághoz bejelentett – 01.1, 01.2, 01.3, 01.4, 01.5, 01.6 és 01.7 alágazatba tartozó tevékenység;
21. mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel: a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó gazdaságából kikerült termékek értékesítéséből, a gazdálkodó által nyújtott szolgáltatásból származó bevételeknek, valamint az egységes területalapú támogatás, a költségek fedezetére és a fejlesztési célra folyósított támogatás bevételként figyelembe vett részének és az egyéb mezőgazdasági jogcímen folyósított támogatásoknak az együttes összege;
22. mobil eszköz: olyan eszköz, amely eredetileg felállított helyéről bármikor elmozdítható, leszerelhető és más helyen eredeti állapotban, működőképesen újra üzembe helyezhető;
23. ökológiai gazdálkodás: az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 834/2007/EK rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott tevékenység;
24. önkormányzati konzorcium: együttes pályázat benyújtása céljából az önkormányzatok által alapított – a pályázati eljárás teljes szakaszában egyetemleges felelősségű – közösség;
25. összes bevétel: a számviteli törvény 72–75. §, és 77. §-a, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 16. § (1)–(4) bekezdése, a 17. § (1)–(2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet I. fejezet 1., 2., 4., 5., 6., 9., 10. pontjai, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 16. melléklet 1. fejezet 14. pontja szerint meghatározott bevételek;
25a.3 őstermelők családi gazdasága: a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 6. § (1) bekezdésének megfelelő termelési közösség;
25b.4 őstermelők családi gazdaságának képviselője: a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott személy;
26. saját forrás: a pályázó által a támogatott fejlesztéshez biztosított pénzbeli önrész, amelybe az államháztartás alrendszereiből pályázati úton nyújtott támogatás nem számít be, kivéve a támogatást igénylő költségvetési szervnek vagy irányító szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget;
27. számviteli bizonylat: a számviteli törvény 166. §-ában foglaltaknak megfelelően előállított bizonylatok;
28. tanya: a település külterületén fekvő, legfeljebb egy hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel;
29. tanyagazdaság: állandóan lakott külterületi fekvésű mezőgazdasági birtok, amelynek részei a lakó- és gazdasági épületekkel beépített tanyatelek és az ahhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó (más helyrajzi számú földrészleten található), a település közigazgatási területén lévő, vagy – a közigazgatási egységtől függetlenül – a tanya 30 km-es körzetén belül található művelt termőföldterületek, és amelynek gazdálkodási funkcióit kiegészíthetik a termékfeldolgozás és a vendégfogadás létesítményei;
30. tanyagondnoki szolgálat: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 60. § (3) bekezdésében meghatározott, működési engedéllyel rendelkező szolgálat;
31. tanyai termék: a tanyagazdaságban előállított mezőgazdasági termék;
32. tanyai termék feldolgozása: a tanyagazdaságban előállított tanyai termék első eladásához szükséges, gazdaságon belül történő előkészítő tevékenység;
33. tanyás térség: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes járása, továbbá Pest megye Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei, Szigetszentmiklósi, Vecsési járása;
34. tájfajta: a regionális, környezeti, helyi ökológiai feltételekhez természetes módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett növényfajok honos fajtái; valamint a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendeletben, továbbá a zöldségnövény fajok tájfajtáinak és házikerti fajtáinak elismeréséről, valamint vetőmagvaik előállítási és forgalomba hozatali feltételeiről szóló 65/2011. (VII. 11.) VM rendeletben, ezenkívül a gyümölcs tájfajták állami elismeréséről, valamint szaporítóanyagaik előállítási és forgalomba hozatali feltételeiről szóló 27/2012. (III. 24.) VM rendeletben meghatározott fajok;
35. tárgyi eszköz: a számviteli törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott eszközök;
36. társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település: a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet] 1. § e) pontjában meghatározott település;
37. jelentős munkanélküliséggel sújtott település: a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott település;
38. védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta: a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelet 1. és 2. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági állatfajták;
39. végső kedvezményezett: az a természetes vagy jogi személy, akinél vagy amelynél a támogatásból származó gazdasági előny ténylegesen jelentkezik.
2. A támogatás jellege és célterületei
2. § (1) Az e rendelet szerinti támogatás vissza nem térítendő támogatás.
(2) Támogatás vehető igénybe
a) a tanyák, valamint az alföldi tanyás térségek megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztésekhez (a továbbiakban: 1. célterület),
b) a tanyák és az alföldi tanyás térségek megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyagazdaságok fejlesztéséhez (a továbbiakban: 2. célterület),
c) a tanyák és a tanyás térségek megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyával rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet igazoltan nem folytató tanyán élő lakosok számára gazdaság indításához (a továbbiakban: 3. célterület),
d) a tanyák, valamint a tanyás térségek megőrzése, fejlesztése érdekében a villany nélküli tanyák lakóépületének alapvető villamosenergia-ellátását biztosító egyéni fejlesztésekhez (a továbbiakban: 4. célterület), valamint
e) az országos külterületi szociális mezőgazdálkodás elterjesztését támogató mintaprogramokhoz (a továbbiakban 5. célterület).
(3) Az 1. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás:
a) villany nélküli tanyák villamosenergia-ellátását biztosító önkormányzati fejlesztések;
b) a tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében szükséges vízminőség vizsgálatok elvégzése;
c) tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése az alábbi alcélok szerint:
ca) a tanyagondnoki szolgálatok tevékenységének fejlesztése gépjárműbeszerzés kivételével,
cb) tanyagondnokokat összefogó civil szervezetek fejlesztése,
cc) esélyegyenlőségi programok szervezése tanyai lakosok számára,
cd) mobil egészségügyi szűrővizsgálatok végzésének szervezése tanyai lakosok számára.
(4) A 2. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás:
a) tanyai lakóépület felújítása,
b) gazdálkodási célú épületek felújítása, építése,
c) gazdálkodási gépek, kisgépek, eszközök fejlesztése, beszerzése,
d) karám, kerítés létesítése, felújítása,
e) szaporító anyag vásárlása, beszerzése,
f) állatállomány kialakítása, bővítése,
g) tanyai termékek feldolgozását biztosító feldolgozó kapacitások létesítése, fejlesztése,
h) tanyagazdaságok energetikai megújítása,
i) egészséges ivóvíz beszerzéséhez szükséges létesítmények beruházása,
j) környezetkímélő, egyedi szennyvíz-kezelés és elhelyezés, valamint
k) tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzése, telepítése.
(5) A 3. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás:
a) tanyai lakóépület felújítása,
b) gazdálkodási célú épületek felújítása, építése,
c) gazdálkodási gépek, kisgépek, eszközök fejlesztése, beszerzése,
d) karám, kerítés létesítése, felújítása,
e) szaporító anyag vásárlása, beszerzése,
f) állatállomány kialakítása, bővítése,
g) tanyai termékek feldolgozását biztosító feldolgozó kapacitások létesítése, fejlesztése,
h) tanyagazdaságok energetikai megújítása,
i) egészséges ivóvíz beszerzéséhez szükséges létesítmények beruházása,
j) környezetkímélő, egyedi szennyvíz-kezelés és elhelyezés, valamint
k) tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzése, telepítése.
(6) A 4. célterület keretében a villany nélküli tanyák lakóépületének alapvető villamosenergia-ellátását biztosító egyéni fejlesztésre igényelhető támogatás.
(7) Az 5. célterület keretében az alábbi célokra – egyedi támogatási kérelem benyújtásával – igényelhető támogatás:
a) önkormányzat által biztosított baromfi tartási program megvalósítása külterületen, igazoltan őshonos tenyészállomány kialakításával, amelyből a lakosság számára állatkihelyezés történik mentorálással kísérve,
b) zártkerti fekvésű földrészlet művelési célú revitalizációját szolgáló program megvalósítása, amely során közösségi termelés keretében igazoltan őshonos vagy tájfajta növény kerül ültetésre vagy telepítésre.
(8) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott célokra nyújtott támogatás a mezőgazdasági csekély összegű rendelet szerinti csekély összegű támogatásnak minősül.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott célokra nyújtott támogatás eredményeként keletkező végtermékeket a végső kedvezményezettek nem értékesíthetik, azokat kizárólag saját felhasználásra hasznosíthatják.
3. A támogatás igénybevételének feltételei
3. § (1) A támogatás igénybevételére jogosultak:
a) a 2. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén a tanyás térségben található önkormányzatok, önkormányzati konzorciumok és tanyás térségek helyi önkormányzati társulásai,
b) a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén a tanyás térségben található önkormányzatok, önkormányzati konzorciumok, tanyás térségek helyi önkormányzati társulásai, tanyás térségek megyei önkormányzatai, valamint tanyás térségekben működő civil szervezetek,
c) a 2. § (3) bekezdés c) pont ca), cc) valamint cd) alpontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén a tanyás térségben található önkormányzatok és tanyás térségben található helyi önkormányzati társulások, egyházak, tanyás térségekben működő önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházi szervek, tanyás térségekben működő civil szervezetek,
d) a 2. § (3) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén a tanyás térségekben működő tanyagondnoki feladatokat ellátó, illetve tanyagondnokokat összefogó civil szervezetek.
(2)5 A 2. § (4) bekezdésében meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén pályázat benyújtására az a mezőgazdasági őstermelő, egyéni vállalkozó vagy őstermelők családi gazdaságának tagja jogosult, aki tanyás települések valamelyikén
a)6 2015. január 1. előtti időponttól kezdve életvitelszerűen – az ingatlan-nyilvántartás szerint – a saját, a házastársa, testvére, valamely egyeneságbeli rokona, vagy az őstermelők családi gazdasága valamely tagjának tulajdonában lévő tanyán mint lakóhelyén, vagy a lakóhelyével azonos településhez tartozó tanyán mint tartózkodási helyén él,
b) a tanyagazdaságban igazoltan mezőgazdasági tevékenységet folytat, és
c) a 2012., 2013. és 2014. évi összes bevétele átlagának legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott és a 2012., 2013. és 2014. évi mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének átlaga nem haladta meg a nettó nyolcmillió forintot.
(3)7 A 2. § (5) bekezdésében meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén pályázat benyújtására az a tanyán élő természetes személy vagy mezőgazdasági őstermelő jogosult, aki tanyás térségben található települések valamelyikén
a)8 2015. január 1-je előtti időponttól kezdve életvitelszerűen – az ingatlan-nyilvántartás szerint – a saját, házastársa, testvére, valamely egyeneságbeli rokona, vagy az őstermelők családi gazdasága valamely tagjának tulajdonában lévő tanyán mint lakóhelyén, vagy a lakóhelyével azonos településhez tartozó tanyán mint tartózkodási helyén él, és
b) a 2012., 2013. és 2014. évi mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének átlaga nem haladta meg a bruttó hatszázezer forintot.
(4) A 2. § (6) bekezdésében meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén pályázat benyújtására az a tanyán élő lakos jogosult, aki tanyás térségben található települések valamelyikén
a) e rendelet hatálybalépését megelőző időponttól kezdve életvitelszerűen – az ingatlan-nyilvántartás szerint – a saját, házastársa, testvére, vagy valamely egyeneságbeli rokona tulajdonában lévő tanyán mint lakóhelyén, vagy a lakóhelyével azonos településhez tartozó tanyán mint tartózkodási helyén él, és
b) akinek az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tanyai lakhatás céljára használt épülete villamos hálózati csatlakozással nem rendelkezik.
(5) A 2. § (7) bekezdésben meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén egyedi támogatási kérelem benyújtására Magyarország területén lévő önkormányzat jogosult.
(6) A 2. § (7) bekezdésben meghatározott célterület vonatkozásában a biológiai alapot és a szaktudást olyan szervezettől kell beszerezni, amely igazolható módon őshonos, illetve tájfajta növény, vagy állat megőrzésével, termelésével vagy tenyésztésével, értékesítésével foglalkozik.
(7) A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy
a)9 az 1–4. célterület esetében a pályázó legkésőbb a pályázat, az 5. célterület esetében az egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásáig a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) szerinti nyilvántartásba-vételi kötelezettségének eleget tegyen, vagy igazolja, hogy kérelmezte nyilvántartásba vételét a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe,
b) a pályázó, valamint az egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételeknek,
c) a 2. és 3. célterület esetében a pályázó megfelel a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A. §-ában meghatározott feltételeknek,
d) a 2. és 3. célterület esetében a pályázó a pályázat benyújtását megelőző kettő és a folyamatban lévő üzleti évben kapott valamennyi, az általános csekély összegű rendelet, illetve a mezőgazdasági de minimis rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás euróban kifejezett összegéről, a támogatóról, a támogatási, vagy egyéb szerződés számáról, és a támogatástartalomról szóló határozat számáról, továbbá aki más vállalkozással egy és ugyanazon vállalkozásnak tekinthető, úgy azon vállalkozások adatairól, valamint a naptári évtől eltérő üzleti év alkalmazása esetén az általa alkalmazott üzleti évről, illetve a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A. §-ban foglaltakról nyilatkozzon.
4. § (1) Az 1–4. célterület esetében támogatás igénybevételére az a 3. § (1)–(4) és (7) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő pályázó jogosult,
a) aki a pályázat benyújtásakor nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással – kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett és azt a vonatkozó döntés hitelesített másolatával igazolja – vagy adók módjára behajtandó köztartozással,
b) akinek a pályázat benyújtásakor nincs költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerős döntéssel megállapított köztartozása,
c) aki a pályázat benyújtásakor, természetes személy esetén nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt, vagy a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: 1996. évi XXV. törvény) hatálya alá tartozó pályázó esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt,
d) aki a támogatás tárgyának, a támogatás összegének, a fejlesztés megvalósítási helyének, és időpontjának nyilvánosságra hozatalához hozzájárul,
e) aki az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CXII. törvény) alapján pályázatában feltüntetett adatainak kezeléséhez, valamint adatainak monitoring tevékenységhez történő felhasználásához hozzájárul, és
f) az a)–e) pontban foglaltakról a pályázatában nyilatkozik.
(2) A 2. célterületre irányuló támogatásigénylés esetén a támogatás igénybevételének – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – további feltétele, hogy a pályázó
a) megfeleljen a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek, és
b) 2012., 2013. és 2014. évi összes bevétele átlagának legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott és a 2012., 2013. és 2014. évi mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének átlaga nem haladta meg a nettó nyolcmillió forintot, és erről a pályázatában nyilatkozik.
(3) A 3. célterületre irányuló támogatásigénylés esetén a támogatás igénybevételének – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – további feltétele, hogy a pályázó
a) megfeleljen a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek,
b) a 2012., 2013. és 2014. évi mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének átlaga nem haladta meg a bruttó hatszázezer forintot,
c) a tanyagazdaság fenntartását a fejlesztés befejezésének a hatósági szerződésben foglalt időpontjától számítva legalább három évig vállalja, és
d) az a)–c) pontban foglaltakról a pályázatában nyilatkozik.
(4) A 4. célterületre irányuló támogatásigénylés esetén a támogatás igénybevételének – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – további feltétele, hogy a pályázó lakóépülete villamos hálózati csatlakozással ne rendelkezzen, és erről a pályázatában nyilatkozzon.
(5) Az 5. célterületre irányuló támogatásigénylés esetén a támogatás igénybevételére az a 3. § (5)–(7) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő ügyfél jogosult,
a) aki a támogatási szerződés megkötésekor nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással – kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett és azt a vonatkozó döntés hitelesített másolatával igazolja – vagy adók módjára behajtandó köztartozással,
b) akinek a támogatási szerződés megkötésekor nincs költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerős döntéssel megállapított köztartozása,
c) aki a támogatási szerződés megkötésekor, természetes személy esetén nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt, vagy a 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó pályázó esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt,
d) aki a támogatás tárgyának, a támogatás összegének, a fejlesztés megvalósítási helyének, és időpontjának nyilvánosságra hozatalához hozzájárul,
e) aki a 2011. évi CXII. törvény alapján az egyedi támogatási kérelmében, valamint a támogatási szerződésben feltüntetett adatainak kezeléséhez, valamint adatainak monitoring tevékenységhez történő felhasználásához hozzájárul, és
f) aki az a)–e) pontban foglaltakról az egyedi támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik.
5. § A 4. §-ban foglalt feltételek teljesítése esetén sem jogosult támogatás igénybevételére az a pályázó, illetve egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél, aki a pályázat, illetve az egyedi támogatási kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás valamely alrendszeréből támogatásban részesült, és az elnyert támogatásról szóló szerződés rendelkezéseit, feltételeit megszegte, a szerződésben foglalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve a vis maior esetét.
4. A támogatás forrása és mértéke
6. § (1) A támogatás forrása Magyarország 2015. évi központi költségvetésről szóló 2014. évi C. törvény 1. mellékletének XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Agrár célelőirányzatok alcím, 5. Tanyafejlesztési Program jogcímcsoport céljai részére megállapított keretösszeg.
(2) A 2. és 3. célterületre igénybe vehető támogatás összegét a pályázati felhívás kihirdetése hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euro átváltási árfolyam alapján kell euróban meghatározni.
(3) Az 1–4. célterület egyes céljaira igénybe vehető támogatás legmagasabb összegét a pályázati felhívások tartalmazzák.
(4) Az igényelhető támogatás mértéke
a) az 1. célterület esetében az összes jogosult (elszámolható) költség – a támogatási keret lekötésének mértékétől, vagy a pályázó által az előírtnál nagyobb arányú saját forrás vállalásától, vagy pedig a pályázatban el nem számolható költségelemek szerepeltetésétől függően – a 2. § (3) bekezdés a) és a c) pontjában meghatározott célok esetében legfeljebb 90%-a, a 2. § (3) bekezdés b) pontban meghatározott cél esetében 100%-a,
b) a 2. célterület és a 3. célterület esetében az összes jogosult (elszámolható) költség – a támogatási keret lekötésének mértékétől, vagy a pályázó által az előírtnál nagyobb arányú saját forrás vállalásától, vagy pedig a pályázatban el nem számolható költségelemek szerepeltetésétől függően – a pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévét betöltött pályázó esetében legfeljebb 75%-a, a pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévét be nem töltött pályázó esetében legfeljebb 90%-a,
c) a 4. és az 5. célterület esetében az összes jogosult (elszámolható) költség legfeljebb 100%-a,
d) a 2. és 3. célterület esetében legfeljebb a pályázó, illetve a pályázó és a vele egy és ugyanazon vállalkozás vagy vállalkozások rendelkezésére álló szabad csekély összegű támogatás keretének megfelelő forintösszeg.
(5) A támogatás csak abban az esetben igényelhető az általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) összegét is tartalmazó fejlesztési összköltség alapján, ha a pályázónak, illetve az egyedi támogatási kérelmet benyújtónak a támogatásból megvalósított cél kapcsán ÁFA visszaigénylési joga nincs.
5. A pályázat és az egyedi támogatási kérelem benyújtása
7. § (1) Az 1–4. célterületek esetében
a)10 a célterületekre vonatkozóan külön pályázati felhívás és pályázati adatlap készül, amelyeket a miniszter jóváhagyását követően, a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a kormányzati portálon és a a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Herman Ottó Intézet) a saját honlapján e rendelet hatálybalépését követő harminc naptári napon belül tesz közzé,
b) a pályázatokat az elektronikus felületen kitöltött pályázati adatlapon a pályázati felhívásban megadott határidőig és módon – az abban előírt tartalommal és mellékletekkel – a Herman Ottó Intézethez egy eredeti és két másolati példányban kell benyújtani,
c) a pályázó egy célterületen belül kizárólag egy pályázatot nyújthat be, valamint
d)11 a Herman Ottó Intézet a formai vagy tartalmi szempontból hiányosan benyújtott pályázat esetén, a pályázat beérkezését követő negyvenöt naptári napon belül, a hiányok megjelölésével, egy alkalommal, tíz naptári nap határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel a pályázót és egyben figyelmezteti, hogy ha a pályázatot a kitűzött határidőn belül nem vagy ismételten hiányosan nyújtja be, az elutasításra kerül.
(2) Az 5. célterület esetében az egyedi támogatási kérelmet papír alapon egy eredeti példányban, postai úton, 2015. augusztus 15-ig (postai bélyegző dátuma) kell benyújtani a minisztériumhoz.
6. A pályázat és az egyedi támogatási kérelem elbírálása
8. § (1) A miniszter a pályázatokra, valamint az egyedi támogatási kérelmekre vonatkozó döntésének előkészítése érdekében véleményezési jogosultsággal rendelkező, szakértőkből álló Bíráló Bizottságot hoz létre. A Bíráló Bizottság tagjait a miniszter kéri fel, és ő állapítja meg a Bíráló Bizottság működési rendjét is.
(2) A pályázatok értékelését
a) az 1. célterület esetében az 1. mellékletben,
b) a 2. célterület esetében a 2. mellékletben,
c) a 3. célterület esetében a 3. mellékletben,
d) a 4. célterület esetében a 4. mellékletben meghatározott pontozási rendszer szerint a Herman Ottó Intézet végzi, amely az értékeléséről tájékoztatja a Bíráló Bizottságot.
(3)12 A Herman Ottó Intézet a 4. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 4. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel ellenőrzéséhez szükséges adatok beszerzése érdekében a pályázatok beérkezését követő tizenöt naptári napon belül a Kincstár részére továbbítja a pályázó alábbi adatait:
a) a pályázó neve, születési neve,
b) a pályázó lakóhelye vagy székhelye,
c) a pályázó adószáma, vagy adóazonosító jele,
d) a pályázó ügyfél-azonosítója,
e) a pályázó által tett az egy és ugyanazon vállalkozás minősítésére és az alkalmazott üzleti évre vonatkozó nyilatkozat adatait.
(4)13 A Kincstár – a pályázó hozzájárulása alapján – a pályázó szabad mezőgazdasági csekély összegű támogatási keretéről – a (3) bekezdés szerinti adatok kézhezvételétől számított öt naptári napon belül – tájékoztatja a Herman Ottó Intézetet.
(5) A Bíráló Bizottság – a Herman Ottó Intézet (2) bekezdés szerinti értékelése alapján – a pályázatok között rangsort állít fel, és támogatási javaslatot tesz a miniszter részére.
(6) A támogatásra vonatkozó döntést a Bíráló Bizottság javaslata alapján és bevonásával a miniszter hozza meg, és döntéséről értesíti a Herman Ottó Intézetet.
(7)14 A pályázatokat a benyújtási határidő utolsó napját követő százhúsz naptári napon beül, az egyedi támogatási kérelmeket a benyújtási határidő utolsó napját követő hatvan naptári napon belül kell elbírálni. A támogatási döntés az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás megítélésére is vonatkozhat. Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás megítélése esetén – pályázati céltól függően – a pályázónak, illetve az egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfélnek lehetősége van a pályázati tartalmat, valamint az egyedi támogatási kérelemben foglalt szakmai tartalmat az igényelt és az odaítélt támogatás különbségének összegével csökkenteni.
(8) A támogatási döntésről – annak meghozatalát követő tíz naptári napon belül – pályázat esetében a Herman Ottó Intézet, egyedi támogatási kérelem esetében a miniszter írásban értesíti az érintett ügyfeleket.
(9)15 A nyertes pályázók, valamint az egyedi támogatási kérelmet benyújtó, támogatásban részesülő ügyfelek névsorát, az elnyert támogatás összegét és célterületének megnevezését a miniszter a kormányzati portálon – pályázat esetében a Herman Ottó Intézet a saját honlapján is – a döntést követő tíz naptári napon belül közzéteszi, és ezzel egyidejűleg értesítést küld a Kincstár részére az alábbi adattartalommal:
a) a támogatásban részesülő ügyfél neve, születési neve,
b) a támogatásban részesülő ügyfél lakóhelye vagy székhelye,
c) a támogatásban részesülő ügyfél adószáma, vagy adóazonosító jele,
d) a támogatásban részesülő ügyfél ügyfél-azonosítója,
e) a támogatási cél vagy célok megnevezése,
f) a támogatásban részesülő ügyfél részére támogatási célonként megítélt támogatás forintban és euróban meghatározott összege,
g) a támogatási döntés meghozatalának időpontja,
h) a támogatásban részesülő ügyfél nyilatkozata szerint kapott valamennyi, az általános csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás euróban kifejezett összege.
9. § (1) A támogatási döntésről szóló értesítés megküldését követő harminc naptári napon belül a miniszter az 1–4. célterület esetében a nyertes pályázóval hatósági szerződést, az 5. célterület esetében az egyedi támogatási kérelmet benyújtó, támogatásban részesülő ügyféllel támogatási szerződést köt, amelyben meghatározza a támogatás igénybevételének és felhasználásának részletes feltételeit. A szerződéskötésre vonatkozó határidő a nyertes pályázó vagy a támogatásban részesülő ügyfél kérelme alapján egy alkalommal, legfeljebb harminc naptári nappal meghosszabbítható.
(2)16 A nyertes pályázó a pályázatban, az egyedi támogatási kérelmet benyújtó, támogatásban részesülő ügyfél az egyedi támogatási kérelmében foglaltak megvalósítására vonatkozó tartalmat a hatósági vagy támogatási szerződés megkötését követően – pályázat esetében a Herman Ottó Intézet felé fennálló bejelentési kötelezettségének teljesítése mellett – egy alkalommal, a miniszter előzetes jóváhagyásával módosíthatja.
(3)17 A pályázati felhívásban előírt feltételeket, és a pályázatnak, valamint az egyedi támogatási kérelemnek a támogatási döntés alapján elfogadott részét a hatósági, valamint a támogatási szerződésben foglaltak szerinti megvalósítási határidőn belül, de legkésőbb 2020. december 31-ig kell teljesíteni.
7. Támogatási előleg
10. § (1) A megítélt támogatás legfeljebb 50%-os mértékéig – a szerződésben rögzített feltételek szerint – támogatási előleg nyújtható.
(2) Az elnyert támogatás előleg feletti része csak az előleggel történő teljes, elfogadott elszámolás és a fejlesztés megvalósulását követően benyújtott elszámolás elfogadása után folyósítható.
(3)18
(4) Ha a támogatásra jogosult ügyfél a támogatási előleg felhasználásával egyidejűleg a teljes támogatási tartalmat megvalósította, akkor lehetősége van a támogatási előleggel történő elszámolás során a teljes támogatási összeggel is egyidejűleg elszámolni.
(5)19 Előlegfizetés esetén az 1–4. célterület esetében a Herman Ottó Intézet előlegfizetési utasítást küld – a megkötött hatósági szerződés Herman Ottó Intézethez történő hiánytalan megérkezését követő nyolc naptári napon belül – a Kincstár és a minisztérium részére az alábbi adattartalommal:
a) a nyertes pályázó neve, születési neve,
b) a nyertes pályázó lakóhelye vagy székhelye,
c) a nyertes pályázó adószáma vagy adóazonosító jele,
d) a nyertes pályázó ügyfél-azonosítója,
e) a nyertes pályázóval kötött hatósági szerződés száma,
f) a támogatási cél vagy célok megnevezése,
g) a nyertes pályázó részére támogatási célonként összesen megállapított támogatás forintban és euróban meghatározott összege, valamint
h) a megállapított támogatásból támogatási célonként kifizetendő előleg forintban és euróban meghatározott összege.
(6)20 A Kincstár – a Tv. 60. §-ában foglaltakra is figyelemmel – az 1–4. célterület esetében a kifizetési utasítás kézhezvételétől számított tizenöt naptári napon belül, de legkésőbb a forrás rendelkezésre állását követő tizenöt naptári napon belül gondoskodik az előleg – nyertes pályázó Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett fizetési számlaszámára történő – átutalásáról.
(7) Az 5. célterület esetében a miniszter – a Tv. 60. §-ában foglaltakra is figyelemmel – a kifizetési utasítás kézhezvételétől számított tizenöt naptári napon belül, de legkésőbb a forrás rendelkezésre állását követő tizenöt naptári napon belül gondoskodik az előleg – támogatott támogatási szerződésében szereplő fizetési számlaszámára történő – átutalásáról.
8. A támogatás elszámolása és kifizetése
11. § (1) Az 1–4. célterület esetében a támogatás tekintetében azon költségek számolhatók el, amelyek
a) a támogatott fejlesztés megvalósításához nélkülözhetetlenek, ahhoz közvetlenül kapcsolódnak, és a pályázat összeállításakor a pályázó azokat, mint költségelemeket szerepeltette a pályázati adatlapján, valamint azok összhangban vannak a számviteli törvénnyel;
b) a nyertes pályázónál ténylegesen felmerült költségként keletkeznek, és amelyek teljesülése számviteli bizonylattal igazolható és ellenőrizhető;
c) a fejlesztés előkészítésében és megvalósításában résztvevők, kizárólag a fejlesztés előkészítési és megvalósítási feladatait ellátók munkájához kapcsolódó személyi jellegű költségek (munkabér és annak járulékai, utazási költségek), valamint az ezen munka során igénybevett anyagi jellegű ráfordítások és anyagköltségek, amelyek a munkaidejükben – munka- vagy megbízási szerződéssel, munkaköri leírással, munkaidő-nyilvántartással, bérkartonnal és számviteli bizonylattal alátámasztva és igazolt módon – keletkeztek;
d) e rendelet hatálybalépésének napjától a fejlesztés befejezésének a hatósági szerződésben foglalt időpontjáig keletkeztek.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja alól kivételt képeznek – a megítélt támogatási összeg legfeljebb 10%-a erejéig – a fejlesztés előkészítésében résztvevők, kizárólag a fejlesztés előkészítési feladatait ellátók munkájához kapcsolódó személyi jellegű költségek (munkabér és annak járulékai, utazási költségek), valamint az ezen munka során igénybevett anyagi jellegű ráfordítások és anyagköltségek, amelyek a munkaidejükben – munka- vagy megbízási szerződéssel, munkaköri leírással, munkaidő-nyilvántartással, bérkartonnal és számviteli bizonylattal alátámasztva és igazolt módon – a rendelet megjelenése időpontjáig keletkeztek.
(3) Az 5. célterület esetében a támogatás tekintetében azon költségek számolhatók el, amelyek
a) a támogatott fejlesztés megvalósításához nélkülözhetetlenek, ahhoz közvetlenül kapcsolódnak és a támogatási szerződésben, valamint annak mellékletében szerepelnek, és összhangban vannak a számviteli törvénnyel;
b) a támogatásban részesülő szervezetnél ténylegesen felmerült költségként keletkeznek, és amelyek teljesülése számviteli bizonylattal igazolható és ellenőrizhető,
c) a támogatási döntés 8. § (9) bekezdése szerinti közzétételének napjától a fejlesztés befejezésének a támogatási szerződésben foglalt időpontjáig keletkeztek.
12. § (1) A támogatásban részesült ügyfélnek a pénzügyi és szakmai elszámolást legkésőbb a fejlesztésnek a hatósági vagy a támogatási szerződésben foglalt befejezési időpontját követő tizenöt naptári napon belül kell benyújtania a Herman Ottó Intézethez, egyedi támogatási kérelem esetében a minisztériumhoz. Az elszámoláshoz mellékelni kell a támogatásban részesült ügyfél saját nevére szóló számviteli bizonylatainak és az azokhoz kapcsolódó mellékleteknek egy, az eredetivel mindenben megegyező másolati példányát, az azokhoz kapcsolódó – pályázat esetében a pályázati felhívásokban is közzétett – számlaösszesítő nyomtatványt és szakmai beszámolót, valamint fotódokumentációt. Az elszámoláshoz szükséges eredeti számlákat a támogatásban részesült ügyfélnek záradékolnia kell, amelynek tartalmaznia kell a szerződés számát, valamint külön a támogatási előleg terhére és külön a támogatási előlegen túl fennmaradó támogatás terhére elszámolt összeget. Az elszámolás elmulasztása esetén – egyszeri hiánypótlási felhívást követően – az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Ha a támogatásban részesült ügyfélnek a támogatásból megvalósított fejlesztés kapcsán ÁFA visszaigénylési joga nincs, akkor a támogatás alapjának kiszámítása a bruttó költségek alapján történik.
(3) Pályázat esetében a Herman Ottó Intézet, egyedi támogatási kérelem esetében a miniszter a jogosultságot a támogatásban részesült ügyfél által benyújtott számlák, bizonylatok és dokumentumok alapján ellenőrzi és dönt a kifizetésről, vagy ha a támogatásban részesült ügyfél a részére teljesített előleggel történő elszámolási kötelezettségének – a hiánypótlási felhívás ellenére – nem tett eleget, dönt az intézkedésben való jogosulatlan részvételről.
(4)21 Az 1–4. célterület esetében, támogatási jogosultság megállapításakor a Herman Ottó Intézet a hatósági szerződésre hivatkozva – a döntéshozatalt követő nyolc naptári napon belül – kifizetési utasítást küld a Kincstár és a minisztérium részére az alábbi adattartalommal:
a) a nyertes pályázó neve, születési neve,
b) a nyertes pályázó lakóhelye vagy székhelye,
c) a nyertes pályázó adószáma, vagy adóazonosító jele,
d) a nyertes pályázó ügyfél-azonosítója,
e) a nyertes pályázóval kötött hatósági szerződés iktatószáma,
f) a támogatási cél vagy célok megnevezése,
g) a nyertes pályázó részére támogatási célonként kifizetendő támogatás és az előlegként folyósított támogatás összege, valamint
h) az összesen megállapított támogatásból az elszámolások alapján jogos, kifizetendő támogatás forintban és euróban meghatározott összege.
(5) A támogatási szerződésbe, valamint a 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott célra irányuló fejlesztés támogatása esetén a hatósági szerződésbe bele kell foglalni a támogatás összegéről és annak mezőgazdasági csekély összegű jellegéről szóló tájékoztatást. A szerződésben utalni kell a mezőgazdasági csekély összegű rendelet címére, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napjára, továbbá meg kell határozni a támogatás összegét támogatástartalomban (euróban) kifejezve.
(6)22 Pályázat esetében a Kincstár, egyedi támogatási szerződés esetében a miniszter a forrás rendelkezésre állása esetén – a Tv. 60. §-ában foglaltakra is figyelemmel – a kifizetési utasítás kézhezvételétől számított tizenöt naptári napon belül, de legkésőbb a forrás rendelkezésre állását követő tizenöt naptári napon belül gondoskodik a támogatásnak a támogatásban részesült ügyfél Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett, támogatási szerződés esetében a támogatási szerződésben feltüntetett fizetési számlaszámára történő átutalásáról.
9. A támogatás nyilvántartása és ellenőrzése
13. § (1) Az e rendelet szerinti intézkedésekkel összefüggő ellenőrzések lefolytatásáról az 1–4. célterület esetében a Herman Ottó Intézet, az 5. célterület esetében a miniszter gondoskodik. A Herman Ottó Intézet a támogatott pályázatoknak, a miniszter pedig a támogatott támogatási kérelmeknek a 10%-át 2016. december 31-ig a megvalósulás helyszínén köteles ellenőrizni.
(2)23 Az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapítása esetén – a visszafizetés elrendeléséről szóló határozat alapján – az 1–4. célterület esetében a Herman Ottó Intézet, az 5. célterület esetében a miniszter tájékoztatja a Kincstárt az alábbi adattartalom megküldésével:
a) a támogatásban részesülő ügyfél neve, születési neve,
b) a támogatásban részesülő ügyfél lakóhelye vagy székhelye,
c) a támogatásban részesülő ügyfél ügyfél-azonosítója,
d) a támogatásban részesülő ügyfél adószáma vagy adóazonosító jele,
e) a jogosulatlan igénybevételről szóló határozat iktatószáma és kelte,
f) a támogatási cél vagy célok megnevezése,
g) a támogatásban részesülő ügyféltől támogatási célonként visszakövetelendő támogatás forintban és euróban meghatározott összege,
h) a Tv. 69. § (5) bekezdésének megfelelően számított kamat forintban meghatározott összege.
10. A csekély összegű támogatásokra vonatkozó egyéb rendelkezések
14. § (1) A csekély összegű támogatások nyújtásával kapcsolatos eljárásokra a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11–11/A. §-ában foglaltak az irányadóak.
(2) A csekély összegű támogatás odaítélése során az adott üzleti évben, valamint az azt megelőző két üzleti év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) Nem nyújtható általános csekély összegű támogatás
a) olyan vállalkozás számára, amely a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik;
b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos tevékenység finanszírozására;
c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak, a következő esetekben:
ca) ha a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;
cb) abban az esetben, ha a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás;
d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekre, nevezetesen az exportált mennyiségekhez támogatás; értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
e) amennyiben az az import áruk helyett belföldi áru használatához kötött támogatásnak minősül;
f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások számára teherszállító járművek megvásárlása esetén;
g) hitel vagy kezességvállalás formájában, amennyiben a kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint ha a kedvezményezett az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.
(4) Nem nyújtható mezőgazdasági csekély összegű támogatásként
a) olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,
b) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás, valamint
c) az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás.
15. § (1) Az általános csekély összegű rendelet alapján általános csekély összegű támogatás nyújtása esetén a támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható.
(2) A mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján mezőgazdasági csekély összegű támogatás nyújtása esetén, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az általános csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel a mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján nyújtott támogatások az általános csekély összegű rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységre vagy tevékenységekre tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az általános csekély összegű rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
(3) A mezőgazdasági csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/214/EU bizottsági rendeletben, a 702/2014/EU bizottsági rendeletben és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. december 16-i 1388/2014/EU bizottsági rendeletben, vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. A nem konkrét elszámolható költségekre nyújtott vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható más, az Európai Bizottság által elfogadott csoportmentességi rendelet vagy határozat alapján nyújtott állami támogatással.
16. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az általános csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó, a folyó üzleti évben, valamint az azt megelőző két üzleti év során odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) Általános csekély összegű támogatás nem nyújtható a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.
17. § Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a mezőgazdasági csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó, a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két üzleti év során Magyarországon odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg a 15 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a rendelet 3. cikk (3) bekezdésében foglalt felső határt.
11. Záró rendelkezés
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
19. §24 A baromfi és a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatásokat, valamint a Tanyafejlesztési Program 2015. évi támogatását szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 58/2015. (IX. 24.) FM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított 7. § (1) bekezdés d) pontját és 8. § (7) bekezdését a módosító rendelet hatálybalépésekor25 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
20. §26 E rendeletnek az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 25/2016. (IV. 11.) FM rendelettel hatályon kívül helyezett 10. § (3) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben sem kell alkalmazni.
21. §27 E rendeletnek a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 83/2016. (XII. 16.) FM rendelettel [a továbbiakban: 83/2016. (XII. 16.) FM rendelet] megállapított 9. § (2) és (3) bekezdését a 83/2016. (XII. 16.) FM rendelet hatálybalépésekor28 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
22. §29 Az egyes közvetlen és nemzeti támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 55/2017. (XI. 6.) FM rendelettel [a továbbiakban: 55/2017. (XI. 6.) FM rendelet] megállapított 9. § (3) bekezdést az 55/2017. (XI. 6.) FM rendelet hatálybalépésekor30 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
23. §31 E rendeletnek a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 32/2018. (XI. 29.) AM rendelettel [a továbbiakban: 32/2018. (XI. 29.) AM rendelet] megállapított 9. § (3) bekezdését a 32/2018. (XI. 29.) AM rendelet hatálybalépésekor32 folyamatban lévő támogatások esetében is alkalmazni kell.
24. §33 E rendeletnek a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételét szabályozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 59/2019. (XII. 18.) AM rendelettel [a továbbiakban: 59/2019. (XII. 18.) AM rendelet] megállapított 9. § (3) bekezdését az 59/2019. (XII. 18.) AM rendelet hatálybalépésekor34 folyamatban lévő támogatások esetében is alkalmazni kell.
1. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
|---|---|---|---|---|
1 |
Értékelési szempont |
Max. pont |
Értékelési szempontok kategóriák szerint |
Adható pont |
2 |
A FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA |
|||
3 |
Kedvezményezett járásból nyújtották-e be a pályázatot? (A kategóriák közül „Igen” esetében a legmagasabb pontszám kerül figyelembe vételre.) |
3 |
Igen, komplex programmal fejlesztendő járásból |
3 |
4 |
Igen, fejlesztendő járásból |
2 |
||
5 |
Igen, kedvezményezett járásból |
1 |
||
6 |
Nem |
0 |
||
7 |
A település 2014. január 1-én érvényes lakosságszáma, ahonnan a pályázatot benyújtották. |
3 |
< 1000 fő |
3 |
8 |
1000 – 2000 fő |
2 |
||
9 |
2001– 5000 fő |
1 |
||
10 |
> 5000 fő |
0 |
||
11 |
A pályázó a most megpályázott támogatási célra a 2011., a 2012., vagy a 2013. évi Tanyafejlesztési Program során is nyújtott be pályázatot, melyet a pályázatkezelő a formai ellenőrzés és a jogosultsági szempontok vizsgálata után befogadott, amelyről ki is értesítették, azonban forráshiányra hivatkozva végül mégsem részesült pozitív támogatási döntésben? |
3 |
Igen, legalább két évben nyújtott be és minden alkalommal elutasításra is került |
2 |
12 |
Igen, az egyik évben nyújtott be és elutasításra került |
3 |
||
13 |
Nem nyújtott be egyik évre sem, vagy nyújtott be és támogatásra is került |
0 |
||
14 |
A település kistérségére vonatkozóan készítettek-e a 2011., a 2012. vagy a 2013. évi program kiírásának keretén belül Térségi tanyafejlesztési programot? |
3 |
Igen |
3 |
15 |
Nem |
0 |
||
16 |
Hány tanyát érint a fejlesztés? |
3 |
> 50 tanyát érint a fejlesztés |
3 |
17 |
10 - 50 tanyát érint a fejlesztés |
2 |
||
18 |
< 10 tanyát érint a fejlesztés |
1 |
||
19 |
Hány állandó tanyai lakost érint a fejlesztés? |
3 |
> 100 tanyai lakost érint a fejlesztés |
3 |
20 |
50-100 tanyai lakost érint a fejlesztés |
2 |
||
21 |
< 50 tanyai lakost érint a fejlesztés |
1 |
||
22 |
A 60 év feletti állandó tanyai lakosok aránya a fejlesztés célcsoportján belül. |
5 |
A célcsoport > 25%-a 60 év feletti |
5 |
23 |
A célcsoport 10-25%-a 60 év feletti |
3 |
||
24 |
A célcsoport < 10%-a 60 év feletti |
1 |
||
25 |
A 18 év alatti állandó tanyai lakosok aránya a fejlesztés célcsoportján belül. |
5 |
A célcsoport > 25%-a 18 év alatti |
5 |
26 |
A célcsoport 10-25%-a 18 év alatti |
3 |
||
27 |
A célcsoport < 10%-a 18 év alatti |
1 |
||
28 |
Indokolt-e a fejlesztés a tanyavilág részletes bemutatása alapján? |
5 |
A fejlesztés egyértelműen indokolt |
5 |
29 |
A fejlesztés kifogásokkal indokolt |
2 |
||
30 |
A fejlesztés alig indokolt |
0 |
||
31 |
A fejlesztés részletes bemutatása: Megfelel-e a választott fejlesztés a probléma megoldására? A fejlesztés valóban hasznos-e? Egymásra épülő fejlesztés sorozatról van-e szó? A bemutatás mennyire részletes? Kitér-e a technológia bemutatására? Ha releváns, kitér-e a műszaki bemutatásra? |
2 |
A bemutatás részletes, ezek alapján a választott fejlesztés teljes mértékben megfelelőnek tűnik a probléma megoldására, valamint technológiai, műszaki fejlesztés esetén kitér annak részletes bemutatására. |
2 |
32 |
A bemutatás nem részletes, ezek alapján a választott fejlesztés nem tűnik teljes mértékben megfelelőnek a probléma megoldására, vagy technológiai, műszaki fejlesztés esetén nem tér ki annak részletes bemutatására. |
0 |
||
33 |
5 |
Egymásra épülő fejlesztésekről van szó: vagy több célra is pályázik, vagy több eszközt szerez be, vagy építési munkálatok mellett eszközbeszerzésre is pályázik. |
5 |
|
34 |
Nem egymásra épülő fejlesztésekről van szó: csak egy célra pályázik, csak egy eszközt szerez be, csak építési munkálatra pályázik. Technológiai, műszaki fejlesztés esetén kitérnek annak részletes bemutatására. |
1 |
||
35 |
A VILLANY NÉLKÜLI TANYÁK VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK |
|||
36 |
Megújuló energiaforrással (nap-, szél-, geotermikus, vízi energia) fogja-e megvalósítani a fejlesztést? |
5 |
Igen |
5 |
37 |
Nem |
0 |
||
38 |
Mobil eszközt telepítenek-e a fejlesztés során? |
5 |
Igen |
5 |
39 |
Nem |
0 |
||
40 |
A fejlesztéssel érintett állandó tanyai lakosok hány százaléka 14 éven aluli gyermek? |
6 |
>=25% |
6 |
41 |
<25% |
3 |
||
42 |
Nincs 14 éven aluli gyermek. |
1 |
||
43 |
A fejlesztésben résztvevő állandó tanyai lakosok hány százaléka részesül rendszeres szociális támogatásban? |
4 |
>50% |
4 |
44 |
25-50% |
2 |
||
45 |
<25% |
1 |
||
46 |
A TANYÁKON ÉLŐK EGÉSZSÉGES IVÓVÍZZEL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁSA ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES VÍZMINŐSÉG VIZSGÁLATOK VÉGZÉSE |
|||
47 |
Hány tanyai kút vízminőség vizsgálatát fogja a pályázó elvégezni? |
10 |
> 30 kút |
10 |
48 |
10–30 kút |
5 |
||
49 |
< 10 kút |
3 |
||
50 |
Az érintett állandó tanyai lakosok hány százaléka részesül rendszeres szociális támogatásban? |
10 |
>50% |
10 |
51 |
30-50% |
5 |
||
52 |
<30% |
3 |
||
53 |
A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLATOK FEJLESZTÉSE |
|||
54 |
Hány tanyagondnoki szolgálatot fejleszt? |
6 |
> 2 tanyagondnoki szolgálatot |
6 |
55 |
2 tanyagondnoki szolgálatot |
3 |
||
56 |
1 tanyagondnoki szolgálatot |
1 |
||
57 |
A tanyagondnoki szolgálat, szervezet erőforrásainak bemutatása. Infrastrukturális feltételek, kapacitások, foglalkoztatás. |
3 |
A szervezetnek már jól működő infrastrukturális erőforrásai, kapacitásai vannak, állandóan foglalkoztat embereket. |
3 |
58 |
A szervezetnek már vannak működő infrastrukturális erőforrásai, kapacitásai, csak ideiglenesen foglalkoztat embereket. |
1 |
||
59 |
A szervezetnek nincsenek infrastrukturális erőforrásai, kapacitásai, nem foglalkoztat ideiglenesen sem embereket. |
0 |
||
60 |
A pályázat tartalmazza-e esélyegyenlőségi programok megvalósítását? |
4 |
Igen |
4 |
61 |
Nem |
0 |
||
62 |
A fejlesztés után bővülni fog-e az ellátott tanyák, tanyasi emberek köre? |
7 |
Igen, > 50%-kal |
7 |
63 |
Igen, 21 - 50%-kal |
5 |
||
64 |
Igen, < 20%-kal |
3 |
||
65 |
Nem |
0 |
||
66 |
PARTNERSÉG, FEJLESZTÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG |
|||
67 |
A megvalósításban részt vevő járások száma. |
3 |
Legalább 3 járás |
3 |
68 |
1 - 2 járás |
1 |
||
69 |
A megvalósításban részt vevő települések száma. |
5 |
Legalább 5 település |
5 |
70 |
2 - 4 település |
3 |
||
71 |
1 település |
1 |
||
72 |
A megvalósításban részt vevő partnerek száma. |
3 |
> 3 partner |
3 |
73 |
1 - 3 partner |
1 |
||
74 |
Nincs partner |
0 |
||
75 |
A megvalósítás során alkalmaznak-e önkéntes, közösségi munkát? |
3 |
Igen |
3 |
76 |
Nem |
0 |
||
77 |
A megvalósítás során alkalmaznak-e közmunkát? |
3 |
Igen |
3 |
78 |
Nem |
0 |
||
79 |
Illeszkedik-e a fejlesztés megyei, járási, kistérségi, vagy települési fejlesztési tervekhez? |
3 |
Igen és ezeket kifejtve látszik a relevancia. |
3 |
80 |
Igen, de ezeket nem fejti ki részletesen, nem látszik a relevancia. |
1 |
||
81 |
Nem |
0 |
||
82 |
A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEI, HATÁSAI |
|||
83 |
A fejlesztés várható eredményei: Komplex-e a fejlesztés? Több pozitív eredménye van-e a fejlesztésnek, vagy csak egy dolgot érint? Milyen mértékű a pénzügyi, piaci, gazdálkodási, foglalkoztatási, szolgáltatási eredménye? Ezekre részletesen kitér-e a pályázó, igyekszik-e ezeket számszerűsíteni? Valóban várható-e akkora eredmény, elmozdulás, mint amit megadtak? |
3 |
A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, és ezeket igyekszik számszerűsíteni. |
3 |
84 |
A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, de ezeket nem számszerűsíti. |
2 |
||
85 |
A fejlesztésnek csak egy pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredményét jelöli. |
1 |
||
86 |
A fejlesztésnek nincs pozitív pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye, vagy amit megadnak nem releváns. |
0 |
||
87 |
A fejlesztésnek van releváns, közvetlen pozitív hatása a társadalmi környezetre, vagy a természetre? Részletezi-e ezt a pályázó? |
3 |
A fejlesztésnek van releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre, vagy a természetre, amelyet a pályázó részletesen bemutat. |
3 |
88 |
A fejlesztésnek nincs releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre, vagy a természetre, vagy a felsoroltak nem megalapozottak, egyáltalán nem részletezettek. |
0 |
||
89 |
A fejlesztésnek van közvetlen negatív hatása a környezetre, vagy a természetre? A pályázó megfelelően fellép-e ez ellen? |
3 |
A fejlesztésnek nincs közvetlen negatív környezeti, vagy természeti hatása. |
3 |
90 |
A fejlesztésnek van közvetlen negatív környezeti, vagy természeti hatása, de van részletes terv, leírás arra, hogy a pályázó ezt hogyan semlegesíti. |
1 |
||
91 |
A fejlesztésnek van negatív környezeti, vagy természeti hatása, és ez ellen nem, vagy nem megfelelően lép fel a pályázó. |
0 |
||
92 |
A FEJLESZTÉS FENNTARTHATÓSÁGA, KOCKÁZATA, KIHASZNÁLTSÁGA |
|||
93 |
Biztosított-e hosszútávon a fejlesztés fenntartása? Van-e erre pénzügyi fedezet? Van-e a fejlesztésnek akár a kivitelezésben, akár a fenntartásban kockázata, ennek mekkora a valószínűsége és a mértéke? Ezek kezelésére felkészült-e a pályázó? |
3 |
A fejlesztés hosszú távú fenntartása biztosított, erre van piaci fedezet. Sem a kivitelezésnek, sem a gazdálkodás fenntartásának nincs semmilyen előre látható kockázata. |
3 |
94 |
A fejlesztés hosszú távú fenntartása nem teljesen biztosított. Vannak előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatok, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni. |
2 |
||
95 |
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatai vannak, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni. |
1 |
||
96 |
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatai vannak, és ezek kezelésére a pályázó nem felkészült, nem tud rá hiteles alternatívát adni. |
0 |
||
97 |
A kihasználtság mértéke indokolja-e a beruházást? Részletes-e a bemutatás? A jövőben fog-e tovább növekedni a kihasználtság? |
3 |
A kihasználtság indokolja a beruházást. A bemutatás részletes. A jövőben várhatóan tovább fog növekedni a kihasználtság. |
3 |
98 |
A kihasználtság mértéke nem egyértelműen indokolja a beruházást, vagy a bemutatás nem elég részletes. A jövőben várhatóan stagnálni fog a kihasználtság. |
0 |
||
99 |
KÖLTSÉGVETÉS, FORRÁSSZERKEZET |
|||
100 |
Mekkora a saját forrás mértéke? A kötelező minimum, vagy több? |
2 |
A saját forrás a kötelező minimumnál legalább 20%-kal nagyobb. |
2 |
101 |
A saját forrás csak a kötelező minimum. |
0 |
||
102 |
Saját forrás összetétele. Hitel nélkül képes-e fedezni? Ha nem, akkor az önrész mekkora része hitel? |
3 |
A saját forrást teljes egészében hitel nélkül fedezi. |
3 |
103 |
A saját forrás felét nem haladja meg a hitel mértéke. |
1 |
||
104 |
A saját forrás felét meghaladja a hitel mértéke. |
0 |
||
105 |
MAXIMÁLISAN ELÉRHETŐ PONTSZÁM |
100 |
||
2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
|---|---|---|---|---|
1 |
Értékelési szempont |
Max. pont |
Értékelési szempontok kategóriák szerint |
Adható pont |
2 |
A TANYA ÉS A GAZDASÁG ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTA, BEMUTATÁSA |
|||
3 |
Kedvezményezett járásból nyújtották-e be a pályázatot? (A kategóriák közül „Igen” esetében a legmagasabb pontszám kerül figyelembe vételre.) |
3 |
Igen, komplex programmal fejlesztendő járásból |
3 |
4 |
Igen, fejlesztendő járásból |
2 |
||
5 |
Igen, kedvezményezett járásból |
1 |
||
6 |
Nem |
0 |
||
7 |
A település 2014. január 1-én érvényes lakosságszáma, ahonnan a pályázatot benyújtották. |
3 |
< 1000 fő |
3 |
8 |
1000 – 2000 fő |
2 |
||
9 |
2001– 5000 fő |
1 |
||
10 |
> 5000 fő |
0 |
||
11 |
A pályázat benyújtásának időpontjában a pályázó betöltötte-e már a 40. életévét? |
1 |
Igen |
0 |
12 |
Nem |
1 |
||
13 |
A 2011. évi, a 2012. évi, a 2013. évi vagy a 2014. évi Tanyafejlesztési Program során is nyújtott be pályázatot, melyet a pályázatkezelő a formai ellenőrzés és a jogosultsági szempontok vizsgálata után befogadott, amelyről ki is értesítették, azonban forráshiányra hivatkozva végül mégsem részesült pozitív támogatási döntésben? |
2 |
Igen, legalább két évben nyújtott be és minden esetben elutasításra is került |
1 |
14 |
Igen, egy évben nyújtott be és elutasításra került |
2 |
||
15 |
Nem nyújtott be egyik évre sem, vagy nyújtott be és támogatásra is került |
0 |
||
16 |
A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye? |
2 |
A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye |
2 |
17 |
A fejlesztendő tanya a pályázó tartózkodási helye |
0 |
||
18 |
A lakcímkártyán található dátum szerint hány éve él tanyán? |
2 |
> 10 év |
2 |
19 |
3 - 10 év |
1 |
||
20 |
< 3 év |
0 |
||
21 |
A tanyán élő állandó lakosok száma. |
3 |
> 5 fő |
3 |
22 |
4 - 5 fő |
2 |
||
23 |
2-3 fő |
1 |
||
24 |
1 fő |
0 |
||
25 |
A tanyán együtt élő családi generációk száma (nagyszülő, szülő, gyermek). |
2 |
A tanyán legalább három családi generáció él együtt. |
2 |
26 |
A tanyán egy, vagy kettő családi generáció él együtt. |
1 |
||
27 |
A tanyán élő 18 évnél fiatalabbak száma. |
2 |
> 2 fő |
2 |
28 |
1-2 fő |
1 |
||
29 |
0 fő |
0 |
||
30 |
A tanyagazdaságban a tanyagazdán kívüli foglalkoztatottak száma. |
2 |
Van, és főállású. |
2 |
31 |
Van, de nem főállású. |
1 |
||
32 |
Nincs |
0 |
||
33 |
Mekkora a földbirtok mérete? |
2 |
< 50 ha |
2 |
34 |
> =50 ha |
1 |
||
35 |
A földbirtok mekkora egybefüggő része fekszik a tanya körül? |
1 |
>= 50% |
1 |
36 |
< 50% |
0 |
||
37 |
Milyen a tanya lakó-, gazdasági épületeinek állapota? |
2 |
Lakóépület felújítási éve 2000, vagy annál korábbi. |
1 |
38 |
Lakóépület felújítási éve 2000-nél későbbi. |
0 |
||
39 |
Legalább egy gazdasági épület felújítási éve 2000, vagy annál korábbi. |
1 |
||
40 |
Legalább egy gazdasági épület felújítási éve 2000-nél későbbi. |
0 |
||
41 |
Milyen a tanya meglévő infrastrukturális helyzete? |
5 |
Nincs se vezetékes, se egyedi villany. |
1 |
42 |
Nincs vezetékes ivóvíz. |
1 |
||
43 |
Nincs fúrt kút. |
1 |
||
44 |
Nincs szilárd burkolatú út. |
1 |
||
45 |
Nincs gépkocsi. |
1 |
||
46 |
Milyen távolságban fekszik a tanya szilárd burkolatú úttól? |
1 |
>= 3 km |
1 |
47 |
<3km |
0 |
||
48 |
Hány fajta haszonállat tartásával foglalkozik? |
3 |
> 5 különböző fajta haszonállatot tart. |
3 |
49 |
4 - 5 különböző fajta haszonállatot tart. |
2 |
||
50 |
1-3 különböző fajta haszonállatot tart. |
1 |
||
51 |
Nem tart haszonállatot. |
0 |
||
52 |
Tart-e valamilyen védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtát? Amennyiben igen, sorolja fel a fajtákat! |
2 |
Igen |
2 |
53 |
Nem |
0 |
||
54 |
Önellátás mellett értékesít-e állatot? |
1 |
Igen |
1 |
55 |
Nem |
0 |
||
56 |
Folytat legeltető állattartást gyepterületen? |
1 |
Igen |
1 |
57 |
Nem |
0 |
||
58 |
Milyen mezőgazdasági növény termesztésével foglalkozik? Nevezze meg a termesztett fajtákat! |
3 |
> 5 különböző fajta növényt termeszt |
3 |
59 |
4 - 5 különböző fajta növényt termeszt. |
2 |
||
60 |
1 - 3 különböző fajta növényt termeszt. |
1 |
||
61 |
Nem foglalkozik növénytermesztéssel. |
0 |
||
62 |
Termeszt-e tájfajta növényt? Amennyiben igen, sorolja fel a fajtákat! |
1 |
Igen |
1 |
63 |
Nem |
0 |
||
64 |
Termeszt-e gyümölcs tájfajta növényt? |
1 |
Igen |
1 |
65 |
Nem |
0 |
||
66 |
Ellenőrzött ökológiai gazdálkodást folytat a tanyán? |
3 |
Igen |
3 |
67 |
Nem |
0 |
||
68 |
Hol értékesíti a tanyai termékeket? |
4 |
Önellátásra termel. |
1 |
69 |
Helyi piacra termel, közvetlenül értékesít. |
1 |
||
70 |
Felvásárlónak, kereskedőnek értékesít. |
1 |
||
71 |
Ha a helyi piac, közvetlen értékesítés aránya legalább akkora, mint a felvásárlónak értékesítés aránya. |
1 |
||
72 |
Rendelkezik-e védjegyes tanyai termékkel? |
1 |
Igen |
1 |
73 |
Nem |
0 |
||
74 |
A tanyagazdaság 2012., 2013. és 2014. évi nettó bevételének átlaga. |
4 |
< 2 millió Ft |
4 |
75 |
2 – 4 millió Ft |
3 |
||
76 |
4 - 6 millió Ft |
2 |
||
77 |
> 6 millió Ft |
1 |
||
78 |
Tagja-e valamilyen gazdatársulatnak, szövetkezetnek, TÉSZ-nek, TCS-nek? |
1 |
Igen |
1 |
79 |
Nem |
0 |
||
80 |
Rendelkezik-e szaktanácsadói szerződéssel? |
1 |
Igen |
1 |
81 |
Nem |
0 |
||
82 |
Foglalkozik a tanyagazdaságban mezőgazdasági alapanyagok feldolgozásával, vagy tanyai turizmussal, vendéglátással? |
1 |
Igen |
1 |
83 |
Nem |
0 |
||
84 |
A FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA |
|||
85 |
Milyen megpályázott támogatási célok vannak? Komplexitás megjelenése. |
5 |
Legalább három támogatási cél megjelölése. |
5 |
86 |
Két támogatási cél megjelölése. |
3 |
||
87 |
Egy támogatási cél megjelölése. |
1 |
||
88 |
A fejlesztés részletes bemutatása: Megfelel-e a választott fejlesztés a probléma megoldására? A fejlesztés valóban hasznos-e? A bemutatás mennyire részletes? Ha a fejlesztés technológiai, kitér-e a technológia részletes bemutatására? A megvalósuló fejlesztés milyen mértékben szolgál gazdálkodási célokat? Bevon-e a fejlesztésbe helyi vállalkozókat? |
3 |
A bemutatás részletes, ezek alapján a választott fejlesztés teljes mértékben megfelelőnek tűnik a probléma megoldására, valamint technológiai, műszaki fejlesztés esetén kitér annak részletes bemutatására. |
3 |
89 |
A bemutatás nem részletes, ezek alapján a választott fejlesztés nem tűnik teljes mértékben megfelelőnek a probléma megoldására, vagy technológiai, műszaki fejlesztés esetén nem tér ki annak részletes bemutatására. |
1 |
||
90 |
2 |
A fejlesztés csak gazdálkodási célokat szolgál, nem tartalmaz lakóépület felújítást. |
2 |
|
91 |
A fejlesztés gazdálkodási célok mellett lakóépület felújítást is szolgál. |
1 |
||
92 |
2 |
A megvalósításba, kivitelezésbe, beszerzésbe helyi vállalkozókat is bevon. |
2 |
|
93 |
A megvalósításba, kivitelezésbe, beszerzésbe helyi vállalkozókat nem von be. |
0 |
||
94 |
Vállalások a program keretében. |
8 |
Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta beállítását vállalja a pályázati projekt keretében. |
1 |
95 |
Gyümölcs tájfajta ültetését vállalja. |
1 |
||
96 |
Tájfajta növény termesztését vállalja. |
1 |
||
97 |
A klímaváltozásra való felkészülésre kísérleti növény termesztését vállalja. |
2 |
||
98 |
Legalább 10%-kal növekszik az állatállomány nagysága a tanyagazdaságban. |
1 |
||
99 |
A fejlesztés hatására legalább 10%-kal növekszik a kertészet mérete a tanyagazdaságban. |
1 |
||
100 |
Tanyasi termékére védjegy használatát vállalja. |
1 |
||
101 |
A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEI, HATÁSAI |
|||
102 |
A fejlesztés várható eredményei: Komplex-e a fejlesztés? Több pozitív eredménye van-e a fejlesztésnek, vagy csak egy dolgot érint? Milyen mértékű a pénzügyi, piaci, gazdálkodási, foglalkoztatási és szolgáltatási eredménye? Ezekre részletesen kitér-e a pályázó, igyekszik-e ezeket számszerűsíteni? Valóban várható-e akkora eredmény, elmozdulás, mint amit megadtak? |
4 |
A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, és ezeket igyekszik számszerűsíteni. |
4 |
103 |
A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, de ezeket nem számszerűsíti. |
2 |
||
104 |
A fejlesztésnek csak egy pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredményét jelöli. |
1 |
||
105 |
A fejlesztésnek nincs pozitív pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye, vagy amit megadnak nem releváns. |
0 |
||
106 |
A fejlesztésnek van-e releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre, vagy a természetre? Részletezi-e ezt a pályázó? |
2 |
A fejlesztésnek van releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre, vagy a természetre, amelyet a pályázó részletesen bemutat. |
2 |
107 |
A fejlesztésnek nincs releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre, vagy a természetre, vagy a felsoroltak nem megalapozottak, egyáltalán nem részletezettek. |
0 |
||
108 |
A projekt megvalósítása során végez-e parlagfű mentesítést? |
1 |
Igen |
1 |
109 |
Nem |
0 |
||
110 |
A fejlesztésnek van-e közvetlen negatív hatása a környezetre, vagy a természetre? A pályázó megfelelően fellép-e ez ellen? |
3 |
A fejlesztésnek nincs közvetlen negatív környezeti, vagy természeti hatása. |
3 |
111 |
A fejlesztésnek van közvetlen negatív környezeti, vagy természeti hatása, de van részletes terv, leírás arra, hogy a pályázó ezt hogyan semlegesíti. |
1 |
||
112 |
A fejlesztésnek van negatív környezeti, vagy természeti hatása, és ez ellen nem, vagy nem megfelelően lép fel a pályázó. |
0 |
||
113 |
A FEJLESZTÉS FENNTARTHATÓSÁGA, KOCKÁZATA |
|||
114 |
Biztosított-e hosszú távon a fejlesztés fenntartása? Van-e erre piaci fedezet? Van-e a fejlesztésnek akár a kivitelezésben, akár a gazdálkodás fenntartásában kockázata? Ennek mekkora a valószínűsége és a mértéke? Ezek kezelésére felkészült-e a pályázó? |
5 |
A fejlesztés hosszú távú fenntartása biztosított, erre van piaci fedezet. Sem a kivitelezésnek, sem a gazdálkodás fenntartásának nincs semmilyen előre látható kockázata. |
5 |
115 |
A fejlesztés hosszú távú fenntartása nem teljesen biztosított. Vannak előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatok, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni. |
3 |
||
116 |
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatai vannak, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni. |
1 |
||
117 |
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatai vannak, és ezek kezelésére a pályázó nem felkészült, nem tud rá hiteles alternatívát adni. |
0 |
||
118 |
FORRÁSSZERKEZET |
|||
119 |
Mekkora a saját forrás mértéke? A kötelező minimum, vagy több? |
2 |
A saját forrás a kötelező minimumnál legalább 20%-kal nagyobb. |
2 |
120 |
A saját forrás csak a kötelező minimum. |
0 |
||
121 |
Saját forrás összetétele. Hitel nélkül képes-e fedezni? Ha nem, akkor az önrész mekkora része hitel? |
3 |
A saját forrást teljes egészében hitel nélkül fedezi. |
3 |
122 |
A saját forrás felét nem haladja meg a hitel mértéke. |
2 |
||
123 |
A saját forrás felét meghaladja a hitel mértéke. |
1 |
||
124 |
MAXIMÁLISAN ELÉRHETŐ PONTSZÁM |
100 |
||
3. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
|---|---|---|---|---|
1 |
Értékelési szempont |
Max. pont |
Értékelési szempontok kategóriák szerint |
Adható pont |
2 |
A TANYA ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTA, A PÁLYÁZÓ BEMUTATÁSA |
|||
3 |
Kedvezményezett járásból nyújtották-e be a pályázatot? (A kategóriák közül „Igen” esetében a legmagasabb pontszám kerül figyelembe vételre) |
3 |
Igen, komplex programmal fejlesztendő járásból |
3 |
4 |
Igen, fejlesztendő járásból |
2 |
||
5 |
Igen, kedvezményezett járásból |
1 |
||
6 |
Nem |
0 |
||
7 |
A település 2014. január 1-én érvényes lakosságszáma, ahonnan a pályázatot benyújtották. |
3 |
< 1000 fő |
3 |
8 |
1000 – 2000 fő |
2 |
||
9 |
2001– 5000 fő |
1 |
||
10 |
> 5000 fő |
0 |
||
11 |
A 2013. évi Tanyafejlesztési Program során is nyújtott be pályázatot, melyet a pályázatkezelő a formai ellenőrzés és a jogosultsági szempontok vizsgálata után befogadott, amelyről ki is értesítették, azonban forráshiányra hivatkozva végül mégsem részesült pozitív támogatási döntésben? |
1 |
Igen, nyújtott be és elutasításra került |
1 |
12 |
Nem nyújtott be, vagy nyújtott be és támogatásra is került |
0 |
||
13 |
A pályázat benyújtásának időpontjában a pályázó betöltötte-e már a 40. életévét? |
1 |
Igen |
0 |
14 |
Nem |
1 |
||
15 |
A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye? |
2 |
A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye |
2 |
16 |
A fejlesztendő tanya a pályázó tartózkodási helye |
0 |
||
17 |
A lakcímkártyán található dátum szerint hány éve él tanyán? |
2 |
> 10 év |
2 |
18 |
3 - 10 év |
1 |
||
19 |
< 3 év |
0 |
||
20 |
A tanyán élő állandó lakosok száma. |
3 |
> 5 fő |
3 |
21 |
4 - 5 fő |
2 |
||
22 |
2-3 fő |
1 |
||
23 |
1 fő |
0 |
||
24 |
A tanyán együtt élő családi generációk száma (nagyszülő, szülő, gyermek). |
2 |
A tanyán legalább három családi generáció él együtt. |
2 |
25 |
A tanyán egy, vagy kettő családi generáció él együtt. |
1 |
||
26 |
A tanyán élő 18 évnél fiatalabbak száma. |
2 |
> 2 fő |
2 |
27 |
1-2 fő |
1 |
||
28 |
0 fő |
0 |
||
29 |
Rendelkezik-e mezőgazdasági, vagy élelmiszeripari végzettséggel? |
3 |
Igen, közép/felsőfokú agrárvégzettséggel. |
3 |
30 |
Nem. |
0 |
||
31 |
Mekkora szabad földterület tartozik a tanyához? |
2 |
< 2 ha |
0 |
32 |
2-5ha |
1 |
||
33 |
> 5 ha |
2 |
||
34 |
Milyen a tanya lakó-, gazdasági épületeinek állapota? |
4 |
Lakóépület felújítási éve 2000, vagy annál korábbi. |
2 |
35 |
Lakóépület felújítási éve 2000-nél későbbi. |
1 |
||
36 |
Legalább egy gazdasági épület felújítási éve 2000, vagy annál korábbi. |
2 |
||
37 |
Legalább egy gazdasági épület felújítási éve 2000-nél későbbi. |
1 |
||
38 |
Milyen a tanya meglévő infrastrukturális helyzete? |
5 |
Nincs se vezetékes, se egyedi villany. |
1 |
39 |
Nincs vezetékes ivóvíz. |
1 |
||
40 |
Nincs fúrt kút. |
1 |
||
41 |
Nincs szilárd burkolatú út. |
1 |
||
42 |
Nincs gépkocsi. |
1 |
||
43 |
Milyen távolságban fekszik a tanya szilárd burkolatú úttól? |
1 |
>= 3 km |
1 |
44 |
<3km |
0 |
||
45 |
Hány fajta haszonállat tartásával foglalkozik majd? Nevezze meg a fajtákat! |
4 |
> 5 különböző fajta haszonállat |
4 |
46 |
4 - 5 különböző fajta haszonállat |
3 |
||
47 |
1-3 különböző fajta haszonállat |
2 |
||
48 |
Nem tervez haszonállatot tartani. |
0 |
||
49 |
Beállít valamilyen védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtát? Amennyiben igen, sorolja fel a fajtákat! |
2 |
Igen |
2 |
50 |
Nem |
0 |
||
51 |
Önellátás mellett értékesítésre is tart majd állatot? |
2 |
Igen |
2 |
52 |
Nem |
0 |
||
53 |
Folytat-e majd legeltető állattartást gyepterületen? |
2 |
Igen |
2 |
54 |
Nem |
0 |
||
55 |
Hány fajta mezőgazdasági növény termesztésével foglalkozik majd? Nevezze meg a fajtákat! |
4 |
> 5 különböző fajta növényt termesztene. |
4 |
56 |
4 - 5 különböző fajta növényt termesztene. |
3 |
||
57 |
1 - 3 különböző fajta növényt termesztene. |
2 |
||
58 |
Nem foglalkozna növénytermesztéssel. |
0 |
||
59 |
Termeszt-e majd tájfajta növényt? Amennyiben igen, sorolja fel a fajtákat! |
2 |
Igen |
2 |
60 |
Nem |
0 |
||
61 |
Termeszt-e majd gyümölcs tájfajta növényt? |
2 |
Igen |
2 |
62 |
Nem |
0 |
||
63 |
Vállalja ökológiai gazdálkodás folytatását a tanyán? |
3 |
Igen |
3 |
64 |
Nem |
0 |
||
65 |
Hol értékesíti majd a tanyai termékeket? Milyen felvásárló bázisra számít? |
2 |
Önellátásra termelne. |
1 |
66 |
Helyi piacra termelne, közvetlenül értékesítene. |
1 |
||
67 |
Foglalkozik majd a tanyagazdaságban mezőgazdasági alapanyagok feldolgozásával, vagy tanyai turizmussal, vendéglátással? |
2 |
Igen |
2 |
68 |
Nem |
0 |
||
69 |
A projekt megvalósítása során végez-e parlagfű mentesítést? |
1 |
Igen |
1 |
70 |
Nem |
0 |
||
71 |
A FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA |
|||
72 |
Milyen megpályázott támogatási célok vannak? Komplexitás megjelenése. |
5 |
Legalább három támogatási cél megjelölése. |
5 |
73 |
Két támogatási cél megjelölése. |
3 |
||
74 |
Egy támogatási cél megjelölése. |
1 |
||
75 |
A fejlesztés részletes bemutatása: Megfelelő-e a tervezet tanyagazdaság beindítására? Reálisak-e az elképzelések? A bemutatás mennyire részletes? Ha a fejlesztés technológiai, kitér-e a technológia részletes bemutatására? A megvalósuló fejlesztés milyen mértékben szolgál gazdálkodási célokat? Bevon-e a fejlesztésbe helyi vállalkozókat? |
5 |
A bemutatás részletes, ezek alapján a tervezet teljes mértékben megfelelőnek tűnik tanyagazdaság beindítására, valamint technológiai, műszaki fejlesztés esetén kitér annak részletes bemutatására. |
5 |
76 |
A bemutatás nem részletes, ezek alapján tervezet nem tűnik teljes mértékben megfelelőnek tanyagazdaság beindítására, vagy technológiai, műszaki fejlesztés esetén nem tér ki annak részletes bemutatására. |
1 |
||
77 |
3 |
A fejlesztés csak gazdálkodási célokat szolgál, nem tartalmaz lakóépület felújítást. |
3 |
|
78 |
A fejlesztés gazdálkodási célok mellett lakóépület felújítást is szolgál. |
1 |
||
79 |
2 |
A megvalósításba, kivitelezésbe, beszerzésbe helyi vállalkozókat is bevon. |
2 |
|
80 |
A megvalósításba, kivitelezésbe, beszerzésbe helyi vállalkozókat nem von be. |
0 |
||
81 |
A fenntarthatóság megjelenése a gazdaság kiépítésében, működésében. |
5 |
A gazdaság energia-ellátásának több mint 75%-át megújuló erőforrásból kívánja fedezni. |
5 |
82 |
A gazdaság energia-ellátásának 50-74%-át megújuló erőforrásból kívánja fedezni. |
4 |
||
83 |
A gazdaság villamosenergia-ellátásának 25- 49%-át megújuló erőforrásból kívánja fedezni. |
3 |
||
84 |
A gazdaság villamosenergia-ellátásának 25%-ánál kisebb részét fedezné megújuló erőforrásból. |
1 |
||
85 |
A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEI, HATÁSAI |
|||
86 |
A fejlesztés várható eredményei: Több pozitív eredménye van-e a fejlesztésnek, vagy csak egy dolgot érint? Milyen mértékű a pénzügyi, piaci, gazdálkodási, foglalkoztatási és szolgáltatási eredménye? Ezekre részletesen kitér-e a pályázó, igyekszik-e ezeket számszerűsíteni? Valóban várható-e akkora eredmény, elmozdulás, mint amit megadtak? |
4 |
A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, és ezeket igyekszik számszerűsíteni. |
4 |
87 |
A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, de ezeket nem számszerűsíti. |
2 |
||
88 |
A fejlesztésnek csak egy pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredményét jelöli. |
1 |
||
89 |
A fejlesztésnek nincs pozitív pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye, vagy amit megadnak nem releváns. |
0 |
||
90 |
A fejlesztésnek van releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre, vagy a természetre? Részletezi-e ezt a pályázó? |
3 |
A fejlesztésnek van releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre, vagy a természetre, amelyet a pályázó részletesen bemutat. |
3 |
91 |
A fejlesztésnek nincs releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre, vagy a természetre, vagy a felsoroltak nem megalapozottak, egyáltalán nem részletezettek. |
0 |
||
92 |
A fejlesztésnek van közvetlen negatív hatása a környezetre, vagy a természetre? A pályázó megfelelően fellép-e ez ellen? |
3 |
A fejlesztésnek nincs közvetlen negatív környezeti, vagy természeti hatása. |
3 |
93 |
A fejlesztésnek van közvetlen negatív környezeti, vagy természeti hatása, de van részletes terv, leírás arra, hogy a pályázó ezt hogyan semlegesíti. |
1 |
||
94 |
A fejlesztésnek van negatív környezeti, vagy természeti hatása, és ez ellen nem, vagy nem megfelelően lép fel a pályázó. |
0 |
||
95 |
A FEJLESZTÉS FENNTARTHATÓSÁGA, KOCKÁZATA |
|||
96 |
Biztosított-e hosszú távon a fejlesztés fenntartása? Van-e erre piaci fedezet? Van-e a fejlesztésnek akár a kivitelezésben, akár a gazdálkodás fenntartásában kockázata? Ennek mekkora a valószínűsége és a mértéke? Ezek kezelésére felkészült-e a pályázó? |
5 |
A fejlesztés hosszú távú fenntartása biztosított, erre van piaci fedezet. Sem a kivitelezésnek, sem a gazdálkodás fenntartásának nincs semmilyen előre látható kockázata. |
5 |
97 |
A fejlesztés hosszú távú fenntartása nem teljesen biztosított. Vannak előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatok, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni. |
3 |
||
98 |
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatai vannak, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni. |
1 |
||
99 |
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatai vannak, és ezek kezelésére a pályázó nem felkészült, nem tud rá hiteles alternatívát adni. |
0 |
||
100 |
FORRÁSSZERKEZET |
|||
101 |
Mekkora a saját forrás mértéke? A kötelező minimum, vagy több? |
2 |
A saját forrás a kötelező minimumnál legalább 20%-kal nagyobb. |
2 |
102 |
A saját forrás csak a kötelező minimum. |
0 |
||
103 |
Saját forrás összetétele. Hitel nélkül képes-e fedezni? Ha nem, akkor az önrész mekkora része hitel? |
3 |
A saját forrást teljes egészében hitel nélkül fedezi. |
3 |
104 |
A saját forrás felét nem haladja meg a hitel mértéke. |
2 |
||
105 |
A saját forrás felét meghaladja a hitel mértéke. |
1 |
||
106 |
MAXIMÁLISAN ELÉRHETŐ PONTSZÁM |
100 |
||
4. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
|---|---|---|---|---|
1 |
Értékelési szempont |
Max. pont |
Értékelési szempontok kategóriák szerint |
Adható pont |
2 |
A TANYÁN ÉLŐ LAKOSOK HELYZETÉNEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA |
|||
3 |
A lakcímkártyán található dátum szerint a pályázó hány éve él tanyán? |
2 |
> 10 év |
2 |
4 |
3 - 10 év |
1 |
||
5 |
< 3 év |
0 |
||
6 |
A pályázó munkaerő piaci helyzete. |
3 |
Állással rendelkező személy |
0 |
7 |
Önfoglalkoztatott |
1 |
||
8 |
Munkanélküli |
2 |
||
9 |
Gazdaságilag nem aktív személy |
3 |
||
10 |
A pályázó legmagasabb iskolai végzettsége. |
2 |
Alapfokú iskolai végzettség |
2 |
11 |
Középfokú iskolai végzettség |
1 |
||
12 |
Felsőfokú iskolai végzettség |
0 |
||
13 |
A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye? |
2 |
A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye |
2 |
14 |
A fejlesztendő tanya a pályázó tartózkodási helye |
0 |
||
15 |
A tanyán élő állandó lakosok száma. |
2 |
> 4 fő |
2 |
16 |
3-4 fő |
1 |
||
17 |
1-2 fő |
0 |
||
18 |
A tanyán együtt élő családi generációk száma (nagyszülő, szülő, gyermek). |
1 |
A tanyán legalább három családi generáció él együtt. |
1 |
19 |
A tanyán egy, vagy kettő családi generáció él együtt. |
0 |
||
20 |
A tanyán élő 18 évnél fiatalabbak száma. |
2 |
> 3 fő |
2 |
21 |
1-3 fő |
1 |
||
22 |
Nem él a tanyán 18 évnél fiatalabb. |
0 |
||
23 |
A pályázó gyermekét/gyermekeit egyedül neveli? |
1 |
Igen |
1 |
24 |
Nem |
0 |
||
25 |
A tanyán élő 60 év felettiek száma. |
2 |
> 3 fő |
2 |
26 |
1-3 fő |
1 |
||
27 |
Nem él a tanyán 60 évnél idősebb. |
0 |
||
28 |
Él-e a tanyán tartósan beteg, fogyatékkal élő, rokkant személy? |
2 |
Igen |
2 |
29 |
Nem |
0 |
||
30 |
Együttműködik-e tanyagondnokokkal, családsegítőkkel? |
2 |
Igen, tanyagondnokkal. |
1 |
31 |
Igen, családsegítővel. |
1 |
||
32 |
Nincs kapcsolata segítőkkel. |
0 |
||
33 |
Mennyi a tanyán élők egy főre jutó havi nettó jövedelme? |
2 |
< 50 000 Ft |
2 |
34 |
50 000-80 000 Ft |
1 |
||
35 |
> 80 000 Ft |
0 |
||
36 |
A TANYA ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTA, BEMUTATÁSA |
|||
37 |
Kedvezményezett járásból nyújtották-e be a pályázatot? (A kategóriák közül „Igen” esetében a legmagasabb pontszám kerül figyelembe vételre) |
3 |
Igen, komplex programmal fejlesztendő járásból |
3 |
38 |
Igen, fejlesztendő járásból |
2 |
||
39 |
Igen, kedvezményezett járásból |
1 |
||
40 |
Nem |
0 |
||
41 |
Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településről nyújtották-e be a pályázatot? |
1 |
Igen |
1 |
42 |
Nem |
0 |
||
43 |
Milyen messze található a tanya a legközelebbi településtől? |
4 |
> 6 km |
4 |
44 |
4-6 km |
3 |
||
45 |
1-3 km |
2 |
||
46 |
< 1 km |
1 |
||
47 |
Milyen messze található a tanya a legközelebbi szilárd burkolatú úttól? |
2 |
< 500 m |
0 |
48 |
500-2500 m |
1 |
||
49 |
> 2500 m |
2 |
||
50 |
Rendelkeznek-e földterülettel? |
1 |
Igen, rendelkeznek. |
0 |
51 |
Nem rendelkeznek. |
1 |
||
52 |
Milyen a tanya meglévő infrastrukturális helyzete? |
7 |
Nincs se vezetékes, se egyedi villany. |
2 |
53 |
Nincs vezetékes ivóvíz. |
1 |
||
54 |
Nincs fúrt kút. |
2 |
||
55 |
Nincs szilárd burkolatú út. |
1 |
||
56 |
Nincs gépkocsi. |
1 |
||
57 |
A tanyai lakóépület utolsó felújítási éve. |
2 |
1990, vagy azelőtti években |
2 |
58 |
1991-2000 közötti években |
1 |
||
59 |
2000, vagy azutáni években |
0 |
||
60 |
Vállalja-e, hogy a villamosenergia-ellátáshoz szükséges energiát megújuló energiaforrásból fogja előállítani? |
5 |
Igen, vállalja. |
5 |
61 |
Nem vállalja. |
0 |
||
62 |
A sziget üzemű villamos energiát termelő berendezést helyhez kötötten telepíti, vagy mobil (hordozható) eszközt telepítenek-e a fejlesztés során? |
2 |
Mobil (hordozható) |
2 |
63 |
Helyhez kötött |
0 |
||
64 |
MAXIMÁLISAN ELÉRHETŐ PONTSZÁM |
50 |
||
Az 1. § 4. pontját a 28/2021. (VIII. 18.) AM rendelet 19. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 5. pontját a 28/2021. (VIII. 18.) AM rendelet 19. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 25a. pontját a 28/2021. (VIII. 18.) AM rendelet 19. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § 25b. pontját a 28/2021. (VIII. 18.) AM rendelet 19. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 28/2021. (VIII. 18.) AM rendelet 19. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdés a) pontja a 28/2021. (VIII. 18.) AM rendelet 19. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 28/2021. (VIII. 18.) AM rendelet 19. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdés a) pontja a 28/2021. (VIII. 18.) AM rendelet 19. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (7) bekezdés a) pontja a 88/2016. (XII. 29.) FM rendelet 87. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés a) pontja a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 215. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés d) pontja az 58/2015. (IX. 24.) FM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 88/2016. (XII. 29.) FM rendelet 87. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése a 88/2016. (XII. 29.) FM rendelet 87. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (7) bekezdése az 58/2015. (IX. 24.) FM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (9) bekezdés nyitó szövegrésze a 88/2016. (XII. 29.) FM rendelet 87. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 83/2016. (XII. 16.) FM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdése az 55/2017. (XI. 6.) FM rendelet 28. §-a, a 32/2018. (XI. 29.) AM rendelet 6. §-a, az 59/2019. (XII. 18.) AM rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.
A 10. § (3) bekezdését a 25/2016. (IV. 11.) FM rendelet 64. §-a hatályon kívül helyezte.
A 10. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 88/2016. (XII. 29.) FM rendelet 87. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (6) bekezdése a 88/2016. (XII. 29.) FM rendelet 87. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 88/2016. (XII. 29.) FM rendelet 87. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (6) bekezdése a 88/2016. (XII. 29.) FM rendelet 87. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 88/2016. (XII. 29.) FM rendelet 87. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. §-t az 58/2015. (IX. 24.) FM rendelet 13. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2015. szeptember 25.
A 20. §-t a 25/2016. (IV. 11.) FM rendelet 63. §-a iktatta be.
A 21. §-t a 83/2016. (XII. 16.) FM rendelet 6. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2016. december 19.
A 22. §-t az 55/2017. (XI. 6.) FM rendelet 27. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2017. november 7.
A 23. §-t a 32/2018. (XI. 29.) AM rendelet 5. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2018. december 2.
A 24. §-t az 59/2019. (XII. 18.) AM rendelet 5. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2019. december 21.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás