37/2015. (IX. 24.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet módosításáról¹

2015.09.25.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 9. és 10. §-sal egészül ki:

„9. § Az adatszolgáltató az L10 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást e rendeletnek a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet módosításáról szóló 37/2015. (IX. 24.) MNB rendelet 1. melléklet 1. és 2. pontjával megállapított rendelkezései szerint első alkalommal 2015. szeptember hónapra mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

10. § Az adatszolgáltató az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást e rendeletnek a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet módosításáról szóló 37/2015. (IX. 24.) MNB rendelet 1. melléklet 3–5. pontjával megállapított rendelkezései szerint első alkalommal 2015. harmadik negyedévére mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti, az adatszolgáltatás teljesítési határideje: 2015. december 1.”

2. § Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 37/2015. (IX. 24.) MNB rendelethez

1. Az R. 1. melléklet II. pontjában az L10 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. és 02. táblája helyébe a következő 01. és 02. tábla lép:

„01. tábla: Felvett vállalati hitelek

Referenciaadat- szolgáltatóra vonatkozó információ

Adósra vonatkozó információ

Szerződésre vonatkozó információ

Referenciaadat- szolgáltató törzsszáma

Vállalkozás torzított azonosítója

Vállalkozás KSH- törzsszáma

Cégforma

Külföldi vállalkozás-e?

Szerződés torzított azonosítója

Szerződés főtípusa

Szerződés KHR- azonosítója

Szerződés altípusa

Szerződéskötés dátuma

Szerződés lejáratának dátuma

Szerződés összege

Szerződés devizaneme

Szerződés státusza

Szerződés állapota

Teljesítés állapota

Szerződés megszűnésének dátuma

Szerződés megszűnésének módja

Maradvány- összeg

Maradványösszeg devizaneme

01. tábla folytatása

Eseményre vonatkozó információ

Szerződéses összeg törlesztésére vonatkozó információk

Előtörlesztésre vonatkozó információk

Fennálló tőketartozásra vonatkozó információk

Késedelem kezdetének dátuma

Késedelmes összeg

Késedelmes összeg devizaneme

Késedelem megszűnésének dátuma

Késedelem megszűnésének módja

Átvételre vonatkozó megjegyzés

Törlesztő részlet összege

Törlesztő részlet devizaneme

Törlesztés módja

Törlesztés gyakorisága

Előtörlesztés ténye

Előtörlesztés ideje

Előtörlesztett összeg

Előtörlesztés devizaneme

Előtörlesztés után fennálló tőketartozás összege

Előtörlesztés után fennálló tőketartozás devizaneme

Fennálló tőketartozás összege

Fennálló tőketartozás devizaneme

02. tábla: Felvett háztartási hitelek

Referenciaadat- szolgáltatóra vonatkozó információ	Adósra vonatkozó információ		Szerződésre vonatkozó információ
Referenciaadat- szolgáltató törzsszáma	A természetes személy torzított azonosítója	Ügyfél KHR- azonosítója	Ügyféli minőség	A szerződés típusa	A szerződés torzított azonosítója	Szerződés KHR-azonosítója	A szerződés megkötésének időpontja	A szerződés lejáratának időpontja	A szerződés megszűnésé- nek időpontja	A szerződés összege	A szerződés devizaneme
aa	ba	bb	ca	cb	cc	cd	ce	cf	cg	ch	ci

02. tábla folytatása

Eseményre vonatkozó információ

Szerződéses összeg törlesztésére vonatkozó információk

Előtörlesztésre vonatkozó információk

Fennálló tőketartozásra vonatkozó információk

Szerződés megjegyzés

A késedelem kezdetének időpontja

A késedelem kezdeti időpontjában lejárt és meg nem fizetett tartozás összege

A késedelem kezdeti időpontjában lejárt és meg nem fizetett tartozás devizaneme

A lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja

A lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja

Törlesztés módja

Törlesztés gyakorisága

Előtörlesztés ténye

Előtörlesztés ideje

Előtörlesztett összeg

Előtörlesztés devizaneme

Előtörlesztés után fennálló tőketartozás összege

Előtörlesztés után fennálló tőketartozás devizaneme

Fennálló tőketartozás összege

Fennálló tőketartozás devizaneme

”

2. Az R. 2. melléklet II. pontjában az L10 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01. és 02. táblában a referenciaadat-szolgáltató azonosítójaként az érintett referenciaadat-szolgáltató KSH-törzsszámát (adószám első nyolc karaktere) szükséges megadni.

2. A 01. táblában a szerződések adatait a KSH-törzsszámmal (adószám első nyolc karaktere) és az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval is jelölt vállalkozásonként, és a szintén az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval, valamint az adott szerződést a központi hitelinformációs rendszeren belül azonosító, a rendszer által generált kóddal (a továbbiakban: szerződés KHR-azonosítója) jelölt szerződésenként kell szerepeltetni. Az egyéni vállalkozók esetében a bb), ea) és eb) oszlopokat üresen kell hagyni.

3. A 02. táblában a szerződések adatait az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval és a természetes személyt és a szerződést a központi hitelinformációs rendszeren belül együttesen azonosító, a rendszer által generált kóddal (a továbbiakban: ügyfél KHR-azonosítója) – jelölt személyenként, és a szintén az adatszolgáltató által megadott torzított egyedi azonosítóval, valamint a szerződés KHR-azonosítójával jelölt szerződésenként kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatónak biztosítania kell, hogy az egyes tárgyidőszakokra vonatkozó adatszolgáltatások teljesítése során az adott személyhez, illetve adott szerződéshez minden esetben ugyanazon, a megküldött adatok érintett személlyel való kapcsolatának megállapítására semmilyen módon nem alkalmas azonosítók kapcsolódjanak.”

3. Az R. 1. melléklet II. pontjában az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 03. táblája helyébe a következő 03. tábla lép:

„03. tábla: Nyújtott háztartási hitelek kockázati információi

Sorkód

Adósra, szerződésre vonatkozó információk

A szerződés kockázati információi

Szerződés KHR- azonosítója

Szerződéskötés dátuma

Törlesztő részlet összege

Törlesztő részlet devizaneme

Szerződés utolsó előfordulásának jelzője

Értékvesztés összege

Kockázati súly
(RWA-hoz)

LGD

Kitettségérték

Ügyleti kamat (állományi)

JTM értéke

A JTM számításhoz figyelembe vett jövedelem nagysága

000001

000002

000003

….

nnnnnn

”

4. Az R. 1. melléklet II. pontjában az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás a következő 05. táblával egészül ki:

„05. tábla: Nyújtott háztartási hitelek kiegészítő információi

Sorkód	A szerződésre vonatkozó információ	Természetes személy adósra vonatkozó kiegészítő információk
	Szerződés KHR- azonosítója	Ügyfél KHR- azonosítója	Születés éve	Lakcím - ország	Állampolgárság
	aa	ba	bb	bc	bd
000001
000002
000003
….

nnnnnn

”

5. Az R. 2. melléklet II. pontjában az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„MNB azonosító: L11

Kitöltési előírások

Nyújtott vállalati és háztartási hitelek hitelkockázati adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást a hitelintézetek negyedévente, a tárgynegyedév végén érvényes adatok alapján teljesítik.

2. A 01. és 02. táblában a vállalkozásokra, a 03-05. táblában pedig a természetes személyekre és a velük kötött, a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. tv. 5. § (2) bekezdése szerinti szerződésekre vonatkozó hitelkockázati, fedezeti és egyéb kiegészítő adatokat kell kimutatni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01-05. tábla aa) oszlopában az adott szerződés KHR-azonosítóját, a 05. tábla ba) oszlopában pedig az ügyfél KHR-azonosítóját kell megadni.

2. A 01. és a 03. tábla ae) oszlopában megadandó érték:

- amennyiben egy szerződéses követelés szerződés szerinti megszűnésére vagy leírására kerül sor, úgy a változás tárgyidőszakában az érintett szerződésre „L” értéket kell jelenteni;

- amennyiben egy szerződéses követelés eladásra vagy egy másik intézmény részére átadásra kerül, úgy a változás tárgyidőszakában az érintett szerződésre „E” értéket kell jelenteni;

- amennyiben egy szerződést egy új, jelen adatszolgáltatás hatálya alá tartozó szerződéssel váltanak ki, úgy a megszűnő szerződésre „K” értéket kell jelenteni;

- amennyiben az adatszolgáltató a szerződést a vonatkozó jogszabályi előírások alapján átstrukturálás keretében szüntette meg és váltotta ki egy új, jelen adatszolgáltatás hatálya alá tartozó szerződéssel, akkor a megszűnő szerződést „R” értékkel kell jelenteni. Az átstrukturált hitel fogalmát a Hitkr. határozza meg.

A fenti esetekben a kockázati információkra, valamint a fedezetekre vonatkozó mezőket üresen kell hagyni. Az e szerződésekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség a további tárgyidőszakokban megszűnik.

3. A 01. tábla ac) oszlopában a nem pénzügyi vállalatok besorolására a Kkvtv. 3. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

4. A 01. tábla ad) oszlopában a nem pénzügyi vállalatok szerződéseinek besorolására a CRR 147. cikk (8) bekezdése alkalmazandó.

5. A 01. és 03. tábla ba) oszlopában az egyes hitelügyletekhez elszámolt értékvesztések teljes összegét kell kimutatni, összhangban a felügyeleti mérlegben, illetve főkönyvben nyilvántartott értékekkel. A hitelekkel és a mérlegen kívüli hitelügyletekkel kapcsolatban képzett céltartalékot nem kell jelenteni.

6. A 01. és 03. tábla bb)-be) oszlopában szereplő értékeket a CRR-ben meghatározott definíciók és módszertan szerint kell meghatározni, az alábbiak szerint.

A sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek esetében elsősorban a CRR Harmadik részének a hitelkockázati tőkekövetelményről szóló II. cím 2. fejezetét kell alkalmazni. A kitettségérték meghatározásához a CRR 111. cikke, a kockázati súly meghatározásához a vállalati ügyfelek esetében (01. tábla) a CRR 122. cikke, a háztartási ügyfelek esetében (03. tábla) a CRR 123. cikke alkalmazandó, ingatlanfinanszírozás esetén a 124-126. cikk, nemteljesítő és kiemelkedően magas kockázatú kitettség esetén pedig a 127. és 128. cikk az irányadó. A PD és az LGD értéket nem kötelező megadni a 01. és 03. táblában.

A belső minősítésen alapuló (IRB) módszert alkalmazó hitelintézetek esetében a CRR Harmadik részének a hitelkockázati tőkekövetelményről szóló II. cím 3. fejezetét kell alkalmazni. A kitettségérték meghatározásához a CRR 166. cikke, a kockázati súly meghatározásához a vállalati ügyfelek esetében (01. tábla) a CRR 153. cikke, a háztartási ügyfelek esetében (03. tábla) a CRR 154. cikke alkalmazandó. A PD és az LGD érték meghatározásához a vállalati ügyfelek esetén (01. tábla) a CRR 160. és 161. cikke, a háztartási ügyfelek esetén (03. tábla) a CRR 163. és 164. cikke alkalmazandó.

Ha egy ügylethez több kockázati súly tartozik, akkor azt egy sorban, a kock ázati súlyoknak a kapcsolódó kitettségértékekkel súlyozott átlagos értékével kell megadni.

A lehívott és a le nem hívott állományok hitelkockázati mutatóit egyetlen soron, a megfelelő kitettségértékekkel súlyozva kell jelenteni.

7. A 01. és 03. tábla bf) oszlopában a tárgyidőszak végén fennálló ügyleti kamat évesített értékét kell feltüntetni.

8. A 02. és 04. tábla ba) oszlopában típusonként összevontan, a 3. melléklet 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott kódok alapján kell besorolni az egyes ügyletekhez tartozó fedezetek közül azokat, amelyek a hitelkockázatok mérséklése céljából figyelembe vehetők. Ha egy adott hitelügylet mögött többfajta fedezet áll, akkor azokat a 02. és 04. táblában külön sorokban kell feltüntetni úgy, hogy a szerződés azonosítója [aa) oszlop] azonosak, míg a ba)-bc) oszlopban jelentett értékek eltérnek.

A fedezetek értékét a 02. és 04. tábla bb) oszlopában, az adatszolgáltató fedezeti nyilvántartásában szereplő hitelfedezeti (vagy hitelbiztosítéki) érték alapján kell megadni, míg a bc) oszlopban a rendelkezésre álló forgalmi érték alapján. A bc) oszlopot üresen kell hagyni abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre a fedezet forgalmi értékére vonatkozó információ. Ha egy fedezet egyszerre több szerződéshez is kapcsolódik, akkor szerződésenként akkora részt kell kimutatni, amekkora a fedezet teljes értékéből az adott kitettséghez a kockázatok fedezésére figyelembe vehető.

Fedezetlen hitel esetében a 02. és 04. táblában nem kell adatot szerepeltetni.

9. A 03. tábla bg) és bh) oszlopában jelentendő adatokra a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendeletnek a JTM számítására vonatkozó rendelkezései az irányadók.

10. A 01. és 03. táblában jelentendő adatok köre kiterjed a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli hitelügyletekre egyaránt (pl. hitelkeret).

11. A 05. tábla bc) oszlopában az ügyfél állandó lakóhelye szerinti országot kell megadni, a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott országkódok feltüntetésével.”

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. szeptember 26. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek