40/2015. (XII. 22.) IM rendelet
a közjegyzők feladatellátásával kapcsolatos egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról1
2016.01.01.
„22/C. § A 22/A. §-ban és a 22/B. §-ban szabályozott elektronikus hiteles másolat kérelemre történő kiadását az országos kamara által rendelkezésre bocsátott számítógépes nyilvántartásba (a továbbiakban: hitelesítések nyilvántartása) kell bevezetni. Az elektronikus hiteles kiadmány kiadását a közjegyzői ügyek nyilvántartásában annál az ügynél kell feltüntetni, amelyben az adott okirat készült.”
„(10) A (9) bekezdésben foglalt esetekben a közjegyző a közjegyzői ügyek nyilvántartásában a közreműködés megtagadásának a tényét tünteti fel.”
(3) A Kjvhr. 29. §-át megelőző a „Hitelesítések nyilvántartó könyve” című alcím helyébe a „Hitelesítések nyilvántartása” alcím lép.
„(1) A közjegyző a Ktv. rendelkezései szerint záradék formájában kiállított tanúsítványokat a hitelesítések nyilvántartásába jegyzi be. A hitelesítések nyilvántartása tartalmazza az elektronikus letéti tárban történő elhelyezést, az elhelyezés meghosszabbítását, törlését és a letéti tárból papír alapú vagy elektronikus másolat kiadását is.”
„(8) A névaláírás hitelesítésekor az ügyfél aláírását a kinyomtatott űrlap (aláíró lap) tartalmazza, amelyen fel kell tüntetni legalább az ügyszámot, valamint az ügyfél családi és utónevét. A névaláírás-hitelesítési ügyekben az okmányellenőrzés sikertelenségét vagy a hitelesítés más okból történő elmaradását a hitelesítések nyilvántartásában az ok megjelölésével kell feltüntetni.”
„(2) Az értékekről az országos kamara által a közjegyzők rendelkezésére bocsátott számítógépes nyilvántartás útján pénztárkönyvet, pénztárnaplót és betűsoros névmutatót kell vezetni úgy, hogy azokba utólagos bejegyzésre ne legyen lehetőség. A téves bejegyzést úgy kell javítani a nyilvántartásban, hogy a javítás ténye naplózásra kerüljön és a téves bejegyzés visszakereshető legyen.”
„(1) A pénztárkönyvet és a pénztárnaplót az országos kamara által a közjegyzők rendelkezésére bocsátott számítógépes nyilvántartás útján kell vezetni. Az országos kamara olyan számítógépes nyilvántartást bocsát a közjegyző rendelkezésére, amely a titoktartási szabályok megtartását biztosítja.”
„(4) Ha a közjegyző az ügyet elintézte, ezt a pénztárkönyvben jelzi. A naptári év végén a pénztárkönyvet elektronikus úton le kell zárni, és a még elintézetlen ügyeket, továbbá az egyenleget a számítógépes nyilvántartásban át kell vinni a következő évre.”
„(1) A közjegyzői ügyek nyilvántartásának és a hitelesítések nyilvántartásának elektronikus formában történő vezetéséhez szükséges programot az országos kamara bocsátja a közjegyző rendelkezésére.”
b) 29. § (6) bekezdésében a „hitelesítések nyilvántartó könyvébe” szövegrész helyébe a „hitelesítések nyilvántartásába” szöveg,
d) 29/B. § (1) bekezdésében a „hitelesítések nyilvántartó könyvének” szövegrész helyébe a „hitelesítések nyilvántartásának” szöveg
„(2) A közjegyzői ügyek nyilvántartásában a végintézkedések alábbi adatait kell rögzíteni:
a) a végintézkedés keltének idejét és – ha az az okiratban szerepel – a helyét,
b) a közokiratba foglalt végintézkedés ügyszámát,
c) a végintézkedés kihirdetésének idejét.”
„(2a) A közjegyző a végintézkedésekről – azoknak a MOKK levéltárába való átadása céljából – a közjegyzői ügyek nyilvántartása útján jegyzéket készít. A végintézkedések jegyzéke az adatokat a hagyatéki ügy ügyszám szerinti sorrendjében, évente 1-gyel kezdődő sorszámmal tartalmazza. A végintézkedések jegyzéke a (2) bekezdés szerinti adatokon túl a hagyatéki ügy ügyszámát, a végintézkedő nevét és lakóhelyét is tartalmazza.”
„(4) A közjegyző a végintézkedésen a kihirdetést követően feltünteti a kihirdetés tényét, időpontját (év, hónap, nap), a hagyatéki ügy ügyszámát, majd a záradékot aláírásával és hivatali bélyegzőlenyomatával látja el. A közjegyző a több lapból álló végintézkedés egyes lapjait a kihirdetés alkalmával aláírja, és hivatali bélyegzőlenyomatával látja el.
(5) A magánvégrendeletet letétbe vevő közjegyző a magánvégrendeletet – a kihirdetés céljából történő megküldés végett – az eredeti letéti jegyzőkönyvről leválasztja. A letétbe vevő közjegyző a leválasztott magánvégrendeletet az eredeti letéti jegyzőkönyv hiteles másolatával együtt küldi meg a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnek. A leválasztással egyidejűleg az eredeti letéti jegyzőkönyvre fel kell jegyezni a hagyatéki ügy ügyszámát, a leválasztás tényét és időpontját; továbbá a jegyzőkönyv mellett el kell helyezni a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző által küldött megkeresést. A magánvégrendelet kihirdetését követően a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző a kihirdetési záradékkal ellátott magánvégrendelet egy hiteles másolatát megküldi a letétbe vevő közjegyzőnek, aki az eredeti letéti jegyzőkönyvre rávezeti a kihirdetés időpontját és a hagyatéki eljárás ügyszámát, valamint a magánvégrendelet hiteles másolatát az eredeti jegyzőkönyv mellett helyezi el.
(6) Ha a magánvégrendeletet a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző vette letétbe, a magánvégrendeletet kihirdetés céljából a jegyzőkönyvről leválasztja. Az eredeti letéti jegyzőkönyvre kell feljegyezni a hagyatéki ügy ügyszámát és a kihirdetés tényét. A hagyatéki iratok között a letéti jegyzőkönyv másolata helyezendő el.
(7) A hagyatéki ügy iratai között a közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés hiteles kiadmányát – a MOKK levéltárában elhelyezett közokirat esetén a végintézkedés hiteles másolatát – kell elhelyezni.
(8) A hagyatéki ügyben kihirdetés céljára felhasznált hiteles kiadmányt – hiteles másolatot – az eljárást lefolytató közjegyző az eredeti okiratot készítő és azt őrző közjegyzőtől vagy az eredeti közjegyzői okiratnak a MOKK levéltára részére történt átadását követően a MOKK levéltárából köteles beszerezni.
(9) Közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés esetén az eljárást lefolytató közjegyző által készített és őrzött eredeti végintézkedésre kell feljegyezni a hagyatéki eljárás ügyszámát és a kihirdetés tényét. A hagyatéki iratok között a kihirdetett végintézkedés kihirdetési záradékkal ellátott hiteles kiadmánya helyezendő el.
(10) Más közjegyző által készített és őrzött, vagy a MOKK levéltárában található közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés esetén az okiratot a kért példányszámban (de legalább két példányban) hiteles kiadmányként – a MOKK levéltárából beszerzett okirat esetén hiteles másolatban – kell megküldeni a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnek, aki a kihirdetés tényét, valamint a hagyatéki ügy ügyszámát az okiratokra feljegyzi. A végintézkedést megküldő közjegyző az eredeti okirat mellett helyezi el a megkeresést. A kihirdető közjegyző egy kihirdetési záradékkal ellátott hiteles kiadmányt – a MOKK levéltárából beszerzett okirat esetén hiteles másolatot – küld vissza a végintézkedést készítő közjegyzőnek, illetve a MOKK levéltárának, amelyet a megkereséssel és az eredeti okirattal együtt kell kezelni.”
„(5) A végrehajtás elrendelése iránti kérelmet az egyes kötelezettek tekintetében új ügyszám alatt kell nyilvántartásba venni.”
„(1) A rendelet hatálya alá tartozó közjegyzői ügyek nyilvántartását a MOKK által rendelkezésre bocsátott számítógépes nyilvántartás útján kell vezetni.”
„(3) A címszó mellett fel kell tüntetni az ügyre vonatkozó egyéb adatot (pl. az örökhagyó születési helye, ideje, halálának helye, ideje, a kérelmező cégjegyzékszáma) is, ha az ügy azonosítása céljából szükséges. A házassági nevet viselő fél esetén fel kell tüntetni a születési nevet is.”
„(7) A nyilvántartásban fel kell tüntetni:
a) azt, hogy az iratokat mely hatóságnak küldték meg,
b) azt, hogy az iratokat milyen ügyszámú ügyhöz csatolták vagy szerelték, illetve, hogy az irathoz mely más iratot szereltek,
c) azt, hogy az ügyet melyik ügyhöz egyesítették, illetve, hogy az ügyhöz melyik ügyet egyesítették,
d) a fellebbezés felterjesztésének időpontját,
e) az iratok teljes vagy részleges eltűnését (megsemmisülését),
f) azt, hogy az ügyhöz bizalmi őrzés kapcsolódik, a bizalmi őrzés értékének megjelölésével,
g) az esetleg szükséges egyéb adatokat.”
„(8) A téves bejegyzést úgy kell javítani a nyilvántartásban, hogy a javítás ténye naplózásra kerüljön és a téves bejegyzés visszakereshető legyen.”
„(3) A befejezett ügyekre vonatkozó intézkedéseket (pl. iratok elküldése, utóirat kezelése, csatolása stb.) be kell jegyezni a nyilvántartásba.”
„(2) A jogerősen befejezett és további intézkedést nem igénylő közjegyzői ügy iratát az ügy érkezését követő öt év elteltével kell a közjegyző székhelye szerint illetékes járásbíróságon (a fővárosban működő közjegyzők esetén a Fővárosi Törvényszéken) működő irattár, a 2009. január 1. napját követően érkezett ügyek esetében a MOKK levéltára részére átadni.”
„3/A. § (1) A Törvény 21. § (3) bekezdése esetében a közjegyző az értesülésben foglalt állításokat és adatokat tizenöt napon belül ellenőrzi, szóban (ideértve a telefon alkalmazását is), illetve írásban (ideértve a telefax és az elektronikus levél alkalmazását is) kapcsolatot felvéve azzal, aki az értesítést adta, a jegyzővel és – szükség esetén – a polgármesterrel. Az ellenőrzés eredményeként a közjegyző megállapítja a) illetékességét,
b) a leltározás szükségességét,
c) a leltározásra irányadó határidő lejártát,
d) a leltár elkészülése elmaradásának okát, és
e) azt, hogy a jegyző a leltár közjegyzőnek történő megküldésére vonatkozó kötelezettségét utólag sem teljesítette.
(2) Ha a közjegyző az (1) bekezdésben foglaltak fennállását megállapítja, a leltározás közjegyző általi elvégzéséről írásban értesíti a jegyzőt. (3) A jegyző a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül a közjegyző részére megküldi a) az elkészített leltárt, vagy
b) a leltározási feladatellátása során már rendelkezésére álló adatokat.
3/B. § (1) A közjegyző a Törvény 21. § (3) bekezdése alapján történő leltározása a hagyatéki eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettségének a részévé válik azzal, hogy b) a leltár kiegészítése céljából a szükséges adatok beszerzésére a jegyzőt továbbra is megkeresheti.
(2) A közjegyző a Törvény 21. § (3) bekezdése alapján történő leltározása során előzetesen tájékoztathatja a jegyzőt olyan részcselekmény elvégzéséről, amelynek díjtétele előreláthatóan meghaladja a 10 000 forintot. Ilyen esetben a jegyző tájékoztathatja a közjegyzőt a leltározási részcselekmény elvégzésének átvételéről, és ha a jegyző öt napon belül elvégzi és eredményéről a közjegyzőt értesíti, e részcselekményt e határidőn belül a közjegyző nem végezheti el és díjazást sem állapíthat meg érte. (2) A közjegyző a díjjegyzéket (akár az egyes, általa megelőlegezett, vagy nála felmerült díj-, illetve költségtételenként) kifizetés céljából megküldi a jegyző számára.”
4. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.
