GÜ BH 2015/41
GÜ BH 2015/41
2015.02.01.
Fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása iránti közérdekű perindításra társadalmi szervezet akkor jogosult, ha alapszabályából megállapítható, hogy a fogyasztói érdekek közvetlen védelmében tevékenykedik [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 209/B. §; 1997. évi CLV. tv. (Fgytv.) 2. § e) pont, 39. §; 1978. évi 2. tvr. (Ptké. II.) 5. § e) pont].
[1] A felperes közérdekű keresetében az alperes által 2000. január 1. és 2009. december 31. között kötött valamennyi devizahitel-szerződés, deviza-kölcsönszerződés, deviza alapú hitel és kölcsönszerződés és jelzálogszerződés általános szerződési feltételeként, vagy üzletszabályzataként a szerződés részévé vált – a keresetben megjelölt – egyes feltételek tisztességtelenségének megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezetként a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209/B. § (1) bekezdése és a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. tvr. (a továbbiakban: Ptké. II.) 5. § e) pontja alapján kereshetőségi joggal rendelkezik.
[2] Az alperes a felperes kereshetőségi jogát vitatta és elsődlegesen a per megszüntetését kérte.
[3] Az elsőfokú bíróság végzésével a pert a Pp. 157. § a) pontja szerint irányadó Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjára utalással megszüntette. Megítélése szerint a felperes nem felel meg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 2. § e) pontjában foglalt előírásoknak, ezért közérdekű keresetindításra nem jogosult.
[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: a Ptké. II. 5. § e) pontjában írt felhatalmazás nem önálló, független perindítási lehetőség az Fgytv. 39. § (1) bekezdéséhez képest. A Ptké. II. és az Fgytv. egymással összhangban álló rendelkezései ugyanarra a szervezettípusra vonatkozóan állapítanak meg keresetindítási jogosultságot. Az Fgytv. 39. § (1) bekezdése, illetve a 2. § e) pontja a Ptké. II. szabályához képest speciális szabálynak minősül, amely a perindítási jogosultságra nézve további, szűkítő feltételeket határoz meg. Ezen jogszabályok helyes értelmezéséből tehát az következik, hogy a Ptké. II. 5. § e) pontjában írt „fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet” és az Fgytv. 39. § (1) bekezdése szerinti „fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület” azonos jogosulti körre vonatkozik, ennélfogva az ilyen szervezetek perindításához az Fgytv. 2. § e) pontjában írt feltételek fennállása is szükséges. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen vizsgálta az Fgytv. 2. § e) pontjában írt feltételek fennállását és azok hiányában okszerűen határozott a per megszüntetéséről.
[5] A jogerős végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős végzésnek az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására utasítását kérte. Utalt arra, hogy az eljárt bíróságok jogszabálysértő módon értelmezték a Ptké. II. 5. §-át, az Fgytv. 39. §-át és 2. § e) pontját. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2006. évi III. tv. nem az Fgytv.-vel, hanem a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvvel való összhang megteremtése érdekében módosította a Ptk.-t és a Ptké. II.-t. A hivatkozott irányelv 7. cikke alapján is a közérdekű keresetindításra jogosultak körét kiterjesztően kell értelmezni. A felperes nem az Fgytv., hanem a Ptk. 209/B. §-a és a Ptké. II. 5. §-a alapján terjesztett elő közérdekű keresetet, amely jogszabályok alapján közérdekű keresetindításra jogosult.
[6] A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa indítványával kezdeményezett jogegységi eljárásban a Kúria Polgári Kollégiumának Jogegységi Tanácsa 2014.El.II.JE/G.2/3. sz. végzésével a jogegységi határozat meghozatalának mellőzéséről határozott.
[7] A Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján az alább kifejtettekre tekintettel jogszabálysértőnek találta.
[8] A felperes keresetindítási jogának megállapítása érdekében a Kúriának először abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a közérdekű keresetindításra jogosultak körét a Ptké. II. 5. §-a és az Fgytv. 2. § e) pontjában írt feltételek együttes értelmezésével kell-e meghatározni.
[9] A Kúria megítélése szerint a Ptk. 209/B. §-a szerinti, illetve az Fgytv. 39. §-ában szabályozott közérdekű keresetindítás két különböző perfajta. Az előbbi esetében a Ptké. II. 5. §-ában felhatalmazott jogalanyok kérhetik általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítását tisztességtelenség jogcímén. Az ilyen perben hozott ítélet hatálya kiterjed az általános szerződési feltétel alkalmazójával szerződő valamennyi félre. Egy ilyen tartalmú ítélet eredményeként a fogyasztóknak nem kell ezt követően külön perben az adott általános szerződési feltétel tisztességtelenségére hivatkozással az érvénytelenség megállapítását kérniük.
[10] Ehhez képest az Fgytv. 39. §-ában szabályozott közérdekű keresetindítás körében – az ügyész, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület – a 38. § (3) bekezdése alapján, amennyiben a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma – a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül – egyértelműen megállapítható, kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a vállalkozást a követelés teljesítésére. Amennyiben ez egyértelműen nem állapítható meg, azt kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a jogsértő ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani. Az Fgytv. 39. §-a szerinti körérdekű keresetindítás esetén – annak (3) bekezdése szerint – a felperes keresetében kérheti még a) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, b) a sérelmes helyzet megszüntetését és a jogsértést megelőző állapot helyreállítását.
[11] A fent kifejtettekből következően két eltérő perfajtát szabályoz a Ptk., illetve az Fgytv., amelyek tekintetében eltérő kör jogosult közérdekű kereset előterjesztésére. A Ptk. 209/B. §-a alapján keresetindításra a Ptké. II. 5. §-ában felsoroltak jogosultak, míg az Fgytv. 39. §-a szerint a kereset előterjesztésére az ügyészen kívül a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, mégpedig azok, amelyek maradéktalanul megfelelnek az Fgytv. 2. § e) pontjában írt feltételeknek. A Ptk. vonatkozó szabályozását módosító 2006. évi III. tv. indokolása ugyan azt tartalmazza, hogy a módosítás egyik célja a keresetindításra jogosultak körének megváltoztatása, az Fgytv. fogalomhasználatával való összhang megteremtése, ez a cél a Ptké. vonatkozó rendelkezését vizsgálva azonban nem valósult meg. A Ptké. II. 5. § e) pontja szerint közérdekű kereset előterjesztésére „a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet”, míg az Fgytv. szerint azon egyesület jogosult, amelynek alapszabályban meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, és e célnak megfelelően legalább két éve működik és természetes személy tagjainak száma legalább ötven fő, továbbá az ilyen egyesületek szövetsége.
[12] A felperes a keresetlevelében, illetve ezt követő beadványaiban is következetesen úgy nyilatkozott, hogy kereseti kérelmét a Ptk. 209/B. §-ára alapítja. Az eljárt bíróságok jogszabálysértő módon értelmezték az erre alapított keresetindítási jogosultságot akként, hogy az abban hivatkozott külön jogszabály nemcsak a Ptké. II., hanem az Fgytv. is. Amennyiben a határozott kereseti kérelem az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítására irányul, kizárólag a Ptké. II. 5. §-a irányadó az ilyen közérdekű kereset indítására jogosult szervezetek meghatározására.
[13] A Kúria egyetért a másodfokú bírósággal abban, hogy a Ptké. II. 5. § e) pontjának fogalomhasználata (társadalmi szervezet) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezései közötti összhang hiánya nem eredményezi az érintett szervezetek közérdekű keresetindítási jogának megszűnését, figyelemmel arra is, hogy a Ptké. II. e körben módosításra nem került. [A hivatkozott jogszabály hatálybalépése előtt 2011. december 12-én meghozott végzésével vette a Fővárosi Bíróság a felperest a társadalmi szervezetek nyilvántartásába az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. 4. § (1) bekezdése alapján].
[14] Mindezekre figyelemmel a felperes keresetindítási jogának elbírálása körében azt kellett vizsgálni, hogy a Ptké. II. 5. § e) pontja szerinti fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetnek minősül-e. A Kúria vonatkozó joggyakorlata (EBH 2009.1974.) szerint a társadalmi szervezet alapszabályában rögzített célok alapján kell azt megállapítani, hogy az adott szervezet a fogyasztói érdekek közvetlen védelmében tevékenykedik-e. A hivatkozott ügyben a felperes fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket tömörítő szövetség volt, amelynek alapszabálya szerint nem volt feladata a fogyasztók érdekeinek közvetlen védelme. Az adott ügyben azonban a felperes alapszabályának 2. § (1) bekezdése akként rendelkezik: „A szervezet célja a deviza-elszámolású kölcsönszerződést kötött magyar állampolgárok érdekvédelme, érdekérvényesítése percsoportok szervezésével és a percsoportokból alakuló pertársaságok szervezésével, azok tevékenységének koordinálásával.” A Kúria megítélése szerint az alapszabály ezen rendelkezése, annak megfogalmazása megfelelően igazolja, hogy a társadalmi szervezetnek minősülő felperes fogyasztói érdekek közvetlen képviseletét látja el, így megfelel a Ptké. II. 5. § e) pontja szerinti jogszabályi feltételnek. Sem a hivatkozott jogszabály szövegéből, sem a közérdekű keresetindítás jogintézményének céljából nem következik az, hogy az alapszabálynak külön és tételesen is tartalmaznia kellene a közérdekű kereset előterjesztésére vonatkozó jogosultságot. A közérdekű keresetindítás joga a jogszabály rendelkezésére tekintettel illeti meg az összes olyan társadalmi szervezetet, amelyet alapítói fogyasztói érdekek közvetlen képviseletére hoznak létre és abban a körben, amelyre a szervezetet létrehozták. (Az adott tényállás mellett a felperes szervezet célja a „deviza adósok” védelme és az igényérvényesítésre az ő érdekükben kerül sor.)
[15] Mindezekre tekintettel a Kúria megítélése szerint a felperes jogosult a „deviza-elszámolású” kölcsönszerződések tekintetében a Ptk. 209/B-a szerinti közérdekű keresetindításra.
[16] A Kúria a kifejtettekre figyelemmel a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedő hatállyal a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította.
[17] Az új eljárásban a felperes keresetét érdemben kell vizsgálni, figyelembe véve az időközben hatályba lépett, a kereseti kérelem érdemi elbírálására kiható új jogszabályok rendelkezéseit is.
(Kúria Gfv. VII.30.393/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás