GÜ BH 2015/42
GÜ BH 2015/42
2015.02.01.
A Tpvt. 6. §-ának helyes értelmezése szerint a jellegbitorlás megvalósul azzal is, ha a versenytárs terméke a másik versenytárs ismert termékének jellegzetességeire való utalással azt a képzetet képes teremteni, hogy a két termék kapcsolatban áll egymással, a fogyasztók által ismert áru egyik változata [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 6. §, 86. § (2), (3) bek.].
[1] A felperes elsődleges kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az I. r. alperes azzal a magatartással, hogy a felperes engedélye nélkül forgalmazza és készleten tartja, míg a II. r. alperes azzal a magatartásával, hogy a felperes engedélye nélkül előállította, forgalmazta és reklámozza a felperes BISO márkanéven „Integral” típusmegnevezéssel a magyar piacon, 1998 óta forgalmazott, repce betakarítóadapterével, azon belül annak oldalkaszájával és előtétasztalával külső megjelenésében összetéveszthetőségig hasonló, RK-5.0-NH-2H, RK-6.0-NH-2H, RK-6.0-NH-1H típusszámú és a „Reptol” márkanevű betakarító adaptereket, de legalábbis azok sárga-fekete színű változatait – megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 6. §-át, azaz jellegbitorlást valósított meg. A felperes másodlagosan annak megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet, hogy az alperesek magatartása a Tpvt. 2. §-ában foglalt, az üzleti tisztesség követelményébe ütközik.
[2] A felperes kérte továbbá az alperesek jogsértő tevékenység abbahagyására kötelezését, a jogsértő cselekmények további gyakorlásától való eltiltását, elégtételadásra való kötelezésüket, valamint a jogsértéssel érintett termékek lefoglalásának és megsemmisítésének elrendelését.
[3] Az I. r. alperes elsődlegesen elévülésre hivatkozással a kereset elutasítása iránt terjesztett elő kérelmet.
[4] A II. r. alperes elsődlegesen szintén elévülésre hivatkozott. Előadta, hogy a felperes által megjelölt típusszámú termékeket 2008 nyaráig gyártotta és forgalmazta. Vitatta, hogy a jellegbitorlás megállapíthatóságának feltételei fennállnak. Állította, hogy az általa gyártott, illetve forgalmazott termékek mind az oldalkaszában, mind az előtétasztalban eltérnek a felperesi terméktől, és a sárga-fekete színkombináció sem hozható kizárólagos összefüggésbe a felperessel. Vitatta, hogy a felperes által állított ismertség a termék és a felperes tekintetében a per megindításakor fennállt. Hivatkozott arra is, hogy a perbeli termékeket csak mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek vásárolják, így nem áll fenn az összetéveszthetőség feltétele. A II. r. alperes mindezekre tekintettel szintén a kereset elutasítása iránt terjesztett elő kérelmet.
[5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Megállapította, hogy a II. r. alperes jellegbitorlást valósított meg azzal a magatartásával, hogy a „Reptol” megnevezésű (korábban: az RK-5.0-NH-2H, RK-6.0-NH-2H, RK-6.0-NH-1H jelű) repcebetakarító adaptert olyan dominánsan sárga színben és az oldallemez kialakításában megnyilvánuló jellegzetes külsővel gyártja és forgalmazza, amelyről a felperes BISO Integrál CX100 típusú termékét szokták felismerni.
[7] Kötelezte ezért a II. r. alperest a jogsértő magatartás abbahagyására és eltiltotta a további jogsértéstől. Elrendelte a II. r. alperes birtokában lévő jogsértő termékek lefoglalását és kötelezte a II. r. alperest, hogy a jogsértő termékeket fossza meg a jogsértő jellegtől.
[8] Feljogosította a felperest, hogy az ítélet rendelkező részét a II. r. alperes költségére tegye közzé a Magyar Mezőgazdaság című országos szaklapban 1/8 oldal terjedelemben.
[9] Úgy ítélte, a II. r. alperes a Tpvt. 6. §-ába ütköző magatartást megvalósította az ítéletének rendelkező részében leírt magatartásával. Az ítélőtábla figyelemmel volt arra is, hogy a keresetlevélben típusszámmal jelzett II. r. alperesi termékek megjelenésükben, összbenyomásukat, külső jegyeik összességét tekintve olyan fokú azonosságot képviselnek a később „Reptol” típusnévvel forgalmazott termékkel, hogy ez utóbbi, a típusszámmal megjelölt repcevágó adaptereknek csupán egy új fantázianévvel illetett változataként minősíthető. E következtetést a felperes által csatolt okiratok, fényképek, összeszerelési útmutatók, a „Reptol” termék korábbival azonos típusszáma alapján vonta le. Így, mind a típusszámmal, mind a „Reptol” márkanévvel megjelölt II. r. alperesi áruk tekintetében a jogsértést megállapíthatónak tartotta. A Tpvt. 88. § (2) bekezdése értelmében, a folyamatos jogsértés miatt elévülést a II. r. alperes vonatkozásában megállapítani nem tudott. A rendelkezésre álló bizonyítékokból arra következtetett, a II. r. alperes a jogsértő termékét, új megnevezéssel és kisebb formai eltérésekkel, a későbbiekben is gyártotta, illetve gyártja és forgalmazza. A jogsértése olyan folyamatos magatartást valósít meg, amely a keresetindításkor és később is megvalósult. A II. r. alperes elévülési kifogását ezért alaptalannak tartotta.
[10] Mindezekre tekintettel, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával, a II. r. alperes általi jogsértés megtörténtét a Tpvt. 86. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően megállapította. A Tpvt. 86. § (2) bekezdés b) pontja, a 86. § (3) bekezdés b) és c) pontja alapján a jogerős ítélet rendelkező részében írt, megelőzően ismertetett jogkövetkezményeket alkalmazta. A termékek megsemmisítésére irányuló kérelmet nem látta teljesíthetőnek, mert azt gazdaságilag ésszerűtlennek tartotta.
[11] A II. r. alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet helybenhagyásával a felperes keresetének teljes elutasítását kérte. Másodlagosan indítványozta a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy a támadott határozat a Pp. 3. § (5) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, 221. § (1) bekezdését és a Tpvt. 6. §-át sérti. Ellentmondásosnak tartotta, hogy a másodfokú bíróság annak ellenére, hogy kizárta a perrel érintett termékek összetéveszthetőségének reális veszélyét, mégis a jellegbitorlást megvalósultnak találta az összetéveszthetőség egyik – a kialakult bírói gyakorlat szerinti – alesetére hivatkozással. A II. r. alperes vitatta, hogy az összetévesztésre való alkalmatlanság ellenére a terméke azt a képzetet képes kelteni, hogy a felperes termékével kapcsolatban áll. Utalt arra is, hogy a Pp. 177. § (1) bekezdése alapján kirendelt szakértő véleményében foglaltak megdöntésére a másodfokú bíróság helyszíni szemle alapján levont következtetései nem alkalmasak. A bíróság ugyanis az érintett termékeket a „laikusok” szemével vizsgálta. A perbeli termékeket azonban egy speciális vásárlói kör – mezőgazdasági szakemberek – vásárolják. A II. r. alperes kifejtette azt is, amint arra a másodfokú bíróság is utalt, a felperes termékének sárga színe a felektől független cég által gyártott kombájnok színével megegyező azért, hogy jelezze azokhoz való felhasználhatóságát. Véleménye az volt, emiatt a sárga szín nem tekinthető a termék külső jellegzetes elemének. E színnek csak funkcionális szerepe van.
[12] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását kérte.
[13] A Kúria a támadott határozatot a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján vizsgálta. Megállapította, hogy a II. r. alperes által megjelölt okokból a jogerős ítélet az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő.
[14] A Kúria a II. r. alperes állításával ellentétben, a Pp. 3. § (5) bekezdésében, illetve 177. § (1) bekezdésében írtak megsértését nem észlelte. A Pp. 166. § (1) bekezdése szerint a bizonyítási eszközök egyik fajtája – a tanúvallomások, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok mellett – a szakértői vélemény. A Pp. 206. § (1) bekezdése azt tartalmazza, a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg. A bizonyítékokat a maguk összességében, meggyőződése szerint értékeli. E szabályokból következően, figyelemmel a II. r. alperes által felhívott Pp. 3. § (5) bekezdésében foglaltakra is, a másodfokú bíróság nem volt elzárva attól, hogy az elsőfokú bíróság által beszerzett szakértői véleményben foglaltak ismeretében, személyesen is megtekintse a perbeli termékeket és annak tudatában, azt is mérlegelve, hogy a nagy értékű, speciális igényt kielégítő árukat szakemberek vásárolják, vonja le következtetéseit. A Kúria BH 2002.29. számú, BH 2012.179. számú, BH 2013.119. számú eseti döntéseiben is kifejeződő következetes gyakorlata értelmében, a felülvizsgálati eljárásban mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére nincs mód, csak akkor, ha az eljárt bíróság mérlegelése iratellenes, okszerűtlen, a logika szabályaival ellentétes volt. A Kúria a jelen eljárás során ilyet nem észlelt. Utal arra is, amint azt a BH 2013.119. számú eseti döntésben is rögzítette, a felülmérlegelésre az sem ad alapot, ha az egyes bizonyítékokból eltérő következtetés is levonható lett volna. Az minősíthető ugyanis nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni.
[15] A Kúria a megelőzően említett eljárási szabályok mellett, a Pp. 221. § (1) bekezdésének megsértését sem észlelte. A jogerős ítélet tartalmazza a bíróság által megállapított tényállást, az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, utal azokra a jogszabályokra, amelyeken a döntés alapszik. Megemlíti azokat a körülményeket is, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett. A későbbiekben kifejtettek alapján e jogszabály megsértését a II. r. alperes által ellentmondásosnak tartott indokolás sem alapozhatta meg.
[16] Érdemi döntésre kiható eljárási szabálysértés hiányában, a Kúria vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság a Tpvt. 6. §-ában foglaltakat helytállóan értelmezte-e és az általa megállapított tényállás alapján, az abban foglaltaknak megfelelően vonta-e le jogkövetkeztetéseit.
[17] A II. r. alperes a felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a felperes a versenytársa, továbbá, hogy a felperes a perbeli termékével az alperesi piacra lépést megelőzően, a magyar piacon már jelen volt. A perben rendelkezésre állt forgalmazási és reklámadatok igazolták ismertségét. A másodfokú bíróság felsorolta mindazokat a külső jegyeket, amelyek összhatásukban a felperesi termék külső kialakításának jellegzetességét adták. A II. r. alperes állításával szemben, ezek közé tartozik a sárga-fekete színkombináció is.
[18] A Kúria egyetértett abban a másodfokú bírósággal, hogy a Tpvt. 6. §-ának helyes értelmezése szerint a jellegbitorlás megvalósul azzal is, ha a versenytárs terméke a másik versenytárs ismert termékének jellegzetességeire való utalással azt a képzetet képes teremteni, hogy a két termék kapcsolatban áll egymással, a fogyasztók által ismert áru egyik változata. Egy termék külső jellegzetessége magában foglalja a termékre jellemző színt, méretet, felületkialakítást, formát. Amennyiben ezek összhatásukban olyan jellegzetes külsőt eredményeznek, amely alapján az utóbb piacra lépő áru alkalmas arra, hogy megtévesztően a piacon már korábban ismertté vált versenytárstól való származásra is utaljon, fennáll a versenytársak, illetve az egybevetett áruk összetéveszthetőségének reális veszélye. A Tpvt. 6. §-a a termék és a szolgáltatás mellett a versenytárs tekintetében is tiltja az összetéveszthetőséget előidéző magatartást. Amint arra a másodfokú bíróság is utalt, az említett jogszabály a versenytársat is védeni kívánja. Az ugyanis az áruval a piacon tekintélyt szerzett, a ráfordításaival kivívta a fogyasztók kedvező értékítéletét. Az ebből származó előny, haszon őt, és nem az áruival reá, illetve termékeire utaló jellegbitorlót illeti meg.
[19] A Kúria ezért a II. r. alperes által megjelölt eljárási és anyagi jogi jogszabályok megsértése hiányában a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával.
(Kúria Gfv. VII.30.070/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás