43/2015. (VII. 15.) BM rendelet
az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet módosításáról1
2015.08.01.
„(1) Az anyakönyvvezető illetékességi területe a kinevezése és megbízása szerinti képviselő-testület hivatalához tartozó települési önkormányzatok területére terjed ki.”
„(1) Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok az anyakönyvvezető akadályoztatása vagy az anyakönyvvezetői feladatokat ellátó személy hiánya miatt nem láthatóak el, a jegyző kérelmére a helyettesítésről a fővárosi és megyei kormányhivatal az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzatok képviselő-testülete hivatalainak anyakönyvvezetői közül történő kijelöléssel gondoskodik. A helyettesítendő és a helyettesítő anyakönyvvezetők munkáltatóinak a helyettesítésről szóló megállapodásukat a kérelemhez csatolni kell.”
(A fővárosi és megyei kormányhivatal anyakönyvi igazgatási feladatokat ellátó és az ahhoz szükséges, jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kormánytisztviselője)
„b) törvényben meghatározottak szerint adatbejegyzést, adatmódosítást és adattörlést végez az elektronikus anyakönyvben, kiállítja az anyakönyvi kivonatot,
c) a hazai anyakönyvezést végző hatóság kivételével ellenőrzi az illetékességi területén működő anyakönyvvezető tevékenységét,
d) előkészíti, szervezi és lebonyolítja az anyakönyvi szakvizsgára felkészítő tanfolyamot és a szakvizsgát.”
(A központi anyakönyvi szervnek az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kormánytisztviselője)
„b) a központi anyakönyvi szerv vezetője névváltoztatással összefüggő döntését követően teljesíti az adatok bejegyzését az elektronikus anyakönyvbe és kiállítja az anyakönyvi kivonatot, ha a kivonat kiállítását a névváltoztatási kérelem benyújtásakor kérték,”
„(4a) A fővárosi és megyei kormányhivatal körbélyegzője tartalmazza a kormányhivatal megnevezését, továbbá Magyarország címerét és a körbélyegző számát.
(4b) A központi anyakönyvi szerv körbélyegzője tartalmazza a szerv megnevezését, továbbá Magyarország címerét és a körbélyegző számát.”
„(3a) Amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal megállapítja a külföldi okiratok megfelelőségét, döntése alapján a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontja kitűzhető. Ellenkező esetben az anyakönyvvezető – a fővárosi és megyei kormányhivatal döntése alapján – hiánypótlási felhívást bocsát ki a kormányhivatal megállapítása alapján. Amennyiben a felek a hiánypótlási felhívásban előírtakat legkésőbb a házassági jegyzőkönyv érvényességi idejének lejártát megelőző hatvanadik napig nem teljesítik, az anyakönyvvezető az eljárást megszünteti.”
„14. § A házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentési időpontjának az alábbi időpontok közül a legkésőbbit kell tekinteni: a) amikor az anyakönyvvezetőnél a bejelentést megtették,
b) ha a házasságkötési vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot a hivatásos konzuli tisztviselőnél jelentették be, amikor a hivatásos konzuli tisztviselő által megküldött jegyzőkönyv és annak mellékletei az anyakönyvvezetőhöz megérkeztek,
c) a 13. § (3) és (4) bekezdése szerinti esetben amikor a fővárosi és megyei kormányhivatal pozitív döntése a külföldi okiratok elfogadhatóságáról az anyakönyvvezetőhöz megérkezett.”
„(1a) A házasságkötésnél vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél a település polgármestere a település közigazgatási határain belül közreműködhet.”
„18. § (1) A hazai anyakönyvi eljárást kivéve, az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet bejelentés alapján, a házasságkötést és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését – az At. 63. § (2a) bekezdésében foglalt eseteket kivéve – a felek előtte tett egybehangzó kijelentése alapján anyakönyvezi. Hivatalból kell elvégezni az anyakönyvezést megkeresésre, más szerv értesítése alapján vagy akkor, ha annak szükségessége más módon jut az anyakönyvvezető tudomására. (2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett adat megváltozását az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinél a változást bejelentették. Amennyiben az adatváltozás oka olyan apai elismerő nyilatkozat, melynek bejegyzésére a fővárosi és megyei kormányhivatalnak van hatásköre, akkor
a) a nyilatkozatot felvevő anyakönyvvezető székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal,
b) a nem anyakönyvvezető által felvett apai elismerő nyilatkozatok tekintetében a nyilatkozatot rögzítő anyakönyvvezető székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal az illetékes.
(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a papír alapú anyakönyvbe bejegyzett adat megváltozását – az anyakönyvi bejegyzésnek az elektronikus anyakönyvbe való rögzítését követően – a nyilvántartó anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe.
(4) Az anyakönyvi nyilvántartásba tévesen vagy a jogszabályi rendelkezések megsértésével bejegyzett adatokat – kérelemre vagy hivatalból – kijavítással módosítani vagy törölni kell.”
„(1) Az anyakönyvezés – az At.-ban meghatározott kivételekkel – a magyar helyesírás szabályai szerint történik, a személynevek és a földrajzi nevek bejegyzése során csak a 44 betűs magyar ábécé betűit lehet használni.”
„(3) Az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult szerv az ugyanarra a személyre vonatkozó adatokat a korábbi bejegyzés adataival összehasonlítja, az összehasonlítás eredménye alapján a téves vagy jogsértő bejegyzésből fakadó eltéréseket – hivatalból vagy az összehasonlítást elvégző más szerv megkeresésére – a téves vagy jogsértő bejegyzés adatmódosításával vagy adattörléssel megszünteti.”
„(6) Ha az anyakönyvi bejegyzés a (2)–(5) bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérően tartalmazza a külföldi település nevét, az anyakönyvi bejegyzéssel érintett személy, elhalt személy esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója kérheti annak adatmódosítását.”
„(7) Ha a külföldi anyakönyvi okirat nem tartalmazza az anyakönyvi esemény helye szerinti település nevét, azt más külföldi okirat, annak hiányában az ügyfél személyes nyilatkozata alapján kell bejegyezni.”
„24. § (1) A gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezető – a papír alapú születési bejegyzés rögzítését követően – a magyar állampolgárság megszerzését az állampolgársági eskütétel helye szerinti anyakönyvvezető vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján jegyzi be az elektronikus anyakönyvbe. (2) A magyar állampolgárság megszűnését az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján kell bejegyezni az elektronikus anyakönyvbe.
(3) Az ismeretlen állampolgárságú gyermek ismertté vált külföldi állampolgárságát kérelemre a külföldi állampolgárság igazolására alkalmas okirat, hivatalból pedig az érintett állam értesítése alapján kell bejegyezni.”
„26. § (1) Ha az anyakönyvvezető ismeretlen szülőktől származó gyermek születéséről értesül, a születés anyakönyvezését a 29. § (3) bekezdése szerint elhalasztja, és ezzel egyidejűleg megkeresi az illetékes gyámhivatalt a gyermek családi jogállásának rendezése céljából. (2) Az anyakönyvvezető az anyakönyvbe a képzelt szülő vagy szülők adatait a gyámhivatal határozata alapján jegyzi be.
(3) Amennyiben a gyermek apjaként korábban képzelt személy került bejegyzésre, a gyermek családi jogállásának rendezésekor a képzelt apa helyett a vérszerinti vagy örökbefogadó apa adatait adatváltozásként kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.
(4) Az anyakönyvvezető a korábban megállapított és az anyakönyvi nyilvántartásba bejegyzett képzelt apa adatait – a gyámhivatalnak a nagykorú gyermek kérelmére meghozott határozata alapján – a gyermek aktuális adatai közül törli. A nagykorú gyermek nyilatkozatától függően az anyakönyvvezető a gyermek családi nevét vagy változatlanul hagyja, vagy azt – ha a továbbiakban nem kívánja a korábbi képzelt apa családi nevét viselni – a Ptk. 4:150. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti családi névre módosítja.”
„(1a) A fővárosi és megyei kormányhivatal az eljárása során keletkezett alapiratokat megküldi a nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.”
„(5) Ha az anyakönyvezés elhalasztását követő harminc napon belül a hiányzó adatok beszerzése nem járt eredménnyel, az anyakönyvvezető a születést vagy a halálesetet a rendelkezésre álló adatokkal anyakönyvezi. Amennyiben a bejelentést követő harmincadik napon a gyermek születési családi vagy utóneve nem ismert, az anyakönyvvezető a családi vagy utónév rovatba a „megállapítása folyamatban” szavakat jegyzi be.”
„(7) Ha a haláleset pontos éve, hónapja és napja nem volt megállapítható, az anyakönyvben és az anyakönyvi okiraton a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő vagy egyébként megállapított időpontot vagy időintervallumot kell feltüntetni.”
„(3) A házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánítását az anyakönyvvezető az anyakönyvi bejegyzés, jogerős bírósági határozat, közjegyző által hozott végzés vagy az ezt a tényt tartalmazó külföldi okirat alapján állapítja meg.”
„(6) A Ptk. 4:20. § (2) bekezdése szerinti esetben a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése a volt házastárs, illetve bejegyzett élettárs újabb házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését tanúsító anyakönyvi bejegyzéssel, anyakönyvi kivonattal és a hatálytalanná vált holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító bírósági határozattal igazolható.”
„(7) Abban az esetben, ha a gyermek emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásból származik, az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséhez az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 179. § (4) bekezdése szerinti igazolást kell csatolni. (8) Az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kéri, ha a gyermek családi jogállásának rendezését külföldön tett apai elismerő nyilatkozattal, illetve az apaság megállapításáról szóló külföldi bírósági vagy más hatósági határozattal igazolják, vagy a gyermek vonatkozásában az apaság vélelmének megdöntéséről külföldön bírósági vagy más hatósági határozatot hoztak.”
17. § A Vhr. a következő 14/A. alcímmel egészül ki:
„14/A. A családi név korrekciója
34/A. § (1) Az At. 44. §-a, és 55–55/A. §-a szerinti családi név korrekciójára irányuló kérelmet annyi példányban kell felvenni, ahány anyakönyvi bejegyzést az eljárás érint. (2) A hivatásos konzuli tisztviselő a központi anyakönyvi szervhez továbbítja a családi név korrekciójára irányuló kérelmet. A központi anyakönyvi szerv a kérelmező születési helye szerinti anyakönyvvezető részére küldi meg az összes iratot, aki gondoskodik valamennyi adatváltozás átvezetéséről.
(3) Ha a családi név korrekciójára irányuló kérelmet anyakönyvvezetőnél terjesztették elő, úgy a kérelem benyújtásának helye szerinti anyakönyvvezető vezeti át az adatváltozásokat az elektronikus anyakönyvben.
(4) A családi név korrekciójára irányuló kérelemnek tartalmazni kell:
a) a kérelmező
aa) születési családi és utónevét,
ab) házassági nevét,
ac) születési helyét,
ad) anyja születési családi és utónevét,
ae) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,
af) családi állapotát,
ag) házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét és idejét,
ah) lakóhelyét, annak hiányában tartózkodási helyét, valamint ha ilyennel rendelkezik, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti értesítési címét vagy azt a címet, amelyen a hatósággal kapcsolatot kíván tartani,
ai) személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát, számát és érvényességi idejét,
b) – ha a kérelmező családi állapota férjes vagy nős – a névkorrekcióval érintett házastársa
ba) születési családi és utónevét,
bb) házassági nevét,
bc) születési helyét,
bd) anyja születési családi és utónevét,
be) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,
c) a kérelmező kiskorú gyermeke vagy gyermekei
ca) születési családi és utónevét,
cb) születési helyét,
cc) anyja születési családi és utónevét,
cd) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,
ce) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú hozzájáruló nyilatkozatát.
(5) A családi név korrekciójára irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a családi nevet, amelyet a kérelmező új névként kíván viselni.”
„38. § (1) Az ebben az alcímben megállapított, az apai elismerő nyilatkozatot felvevő anyakönyvvezetőre vonatkozó rendelkezéseket a hazai anyakönyvezést végző hatóságra nem kell alkalmazni. (2) Az anyakönyvi alapiratok között megtalálható teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatról az anyakönyvvezető az arra jogosult kérelmére másolatot adhat.”
„(1) A hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet
a) az anyakönyvvezető az EAK rendszerben rögzíti és a kérelem benyújtásától számított öt napon belül,
b) a hivatásos konzuli tisztségviselő az első diplomáciai postával,
c) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárság igazolását vagy az állampolgárság megszerzésére vonatkozó okirat kiállítását követő öt napon belül, honosítottak, visszahonosítottak esetében pedig az eskü vagy fogadalomtételről szóló jegyzőkönyv beérkezését követő 30 napon belül küldi meg az 1. §-ban meghatározott hazai anyakönyvezést végző hatóságnak, amely a kérelmet – az a) pontban foglalt ügyek kivételével – rögzíti az EAK rendszerben.”
„(4) Ha a külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a magyar állampolgárságú fél a Ptk.-ban felsorolt házassági névviselési formák közül választhat. Ha a nyilatkozata nem szerezhető be, a házassági név elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzését mellőzni kell. Ha a fél a későbbiekben az anyakönyvvezetőnél a Ptk.-ban felsorolt házassági névviselési formák közüli választást tartalmazó nyilatkozatot tesz, az ennek megfelelő házassági nevét az elektronikus anyakönyvbe adatváltozásként be kell jegyezni.”
„45/A. § Amennyiben a haláleset hazai anyakönyvezése iránti kérelemhez az elhalt magyar hatóságok által kiállított – és a hozzátartozó által vissza nem igényelt – személyazonosításra alkalmas okmányait, valamint a személyazonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványt csatolták, azokat a hazai anyakönyvezést végző hatóság a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának küldi meg. 45/B. § A hazai anyakönyvezési tevékenység tekintetében a nyilvántartó anyakönyvvezető Budapest Főváros Kormányhivatala.”
„46. § (1) A holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító döntés hatályon kívül helyezése esetén az anyakönyvvezető a halálesettel kapcsolatban az anyakönyvben nyilvántartott adatokról anyakönyvi kivonatot nem, csak hatósági bizonyítványt állíthat ki. (2) Az 1983. január 1-je előtt a születési anyakönyvbe bejegyzett halvaszületésekről születési anyakönyvi kivonatot nem, csak hatósági bizonyítványt lehet kiállítani. A hatósági bizonyítványon minden esetben szerepeltetni kell azt a tényt is, hogy a gyermek halva született.”
„(3) Anyakönyvi okiratot postai úton, hivatalos iratként kell kézbesíteni. Az illetékköteles anyakönyvi okiratot a külpolitikáért felelős miniszter útján kell külföldre továbbítani, a lerovandó illeték mértékének közlésével.”
„(4) Az anyakönyvi hatósági bizonyítványt kizárólag elektronikai eszközök felhasználásával lehet kiállítani és kinyomtatni. A kiállított hatósági bizonyítványon javítást, törlést vagy adattal történő kiegészítést végezni nem lehet.
(5) Anyakönyvi kivonat kizárólag az EAK rendszeren keresztül, a központi nyilvántartó szerv által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával állítható ki. A kiállított anyakönyvi kivonaton javítást, törlést vagy adattal történő kiegészítést végezni nem lehet.”
„49. § A fővárosi és megyei kormányhivatal az ügyfélnek a nála vagy az anyakönyvvezetőnél előterjesztett kérelmére a külpolitikáért felelős miniszter útján – amennyiben azt a fogadó ország jogszabályai lehetővé teszik – külföldről beszerzi a külföldi anyakönyvi okiratot.”
„(2) Ha az anyakönyvi okirat kiállítása vagy anyakönyvi adat szolgáltatása iránti kérelem alapján nem állapítható meg, hogy az igazolni kért anyakönyvi esemény a főváros mely kerületében történt, illetve hogy az igazolni kért anyakönyvi esemény bekövetkezésének helye az illetékességi szabályok alapján az anyakönyvi esemény bekövetkezésekor mely fővárosi kerülethez tartozott, az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő vagy a kérelmező az anyakönyvi okirat kiállítása és az anyakönyvi adat szolgáltatása iránti kérelmet továbbítja Budapest Főváros Kormányhivatalának.
(3) A kérelem (2) bekezdés szerinti továbbítása esetén a kutatást Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le. Ha a kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy az anyakönyvi okirat kiállítására vagy az anyakönyvi adat szolgáltatására melyik anyakönyvvezető illetékes, a kérelmet továbbítja az illetékes anyakönyvvezetőnek. Ha a kutatás nem vezet eredményre, erről a megkereső személyt vagy szervet értesíti.”
„55. § Az anyakönyvi eljárásban az adatok bejegyzése, módosítása, törlése az anyakönyvi okiratok kiállítása, az adatszolgáltatás és a jogszabályban meghatározott egyéb feladatok elvégzése az EAK rendszer alkalmazásával történik.”
„(4) Az állampolgársági eskü letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető a magyar állampolgárság megszerzését az EAK rendszerben adatváltozásként átvezeti, ha az érintett személy születési eseménye már korábban rögzítésre került.”
„60/A. § (1) Egy személyhez csak egy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító rendelhető. (2) Amennyiben egy személynek több egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítója képződött, az egynél többet az ahhoz tartozó eseménnyel vagy eseményekkel együtt az elektronikus anyakönyvből törölni kell. A törölt eseményeket a nem törölt elektronikus anyakönyvi azonosító felhasználásával haladéktalanul újra rögzíteni kell.”
„(3) A pótolt anyakönyvet az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal hitelesíti.”
30. § A Vhr. a következő 21/A. alcímmel egészül ki:
„21/A. A papír alapú anyakönyvek újrakötése és hitelesítése
66/A. § Amennyiben a papír alapú anyakönyv állapota azt indokolja, a könyvet újra kell kötni. Újrakötés után az anyakönyvet a jegyző hitelesíti. A hitelesítési záradékot a papíralapú anyakönyv első számozatlan oldala tartalmazza. A jegyző az anyakönyv lapjainak vagy oldalainak számát számmal és betűvel is feltünteti, a záradékot keltezi és aláírja, valamint hivatali körbélyegzőjének lenyomatával látja el.”
„(3) A házasságkötési szándék, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárásról készített jegyzőkönyvet és az ahhoz kapcsolódó okiratokat az azon alapuló anyakönyvi bejegyzés teljesítéséig az anyakönyvi alapiratoktól elkülönítve kezeli az anyakönyvvezető. A házasság megkötése, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és annak anyakönyvbe történő bejegyzése után az iratot EAK eseményazonosítóval kell ellátni, és az anyakönyvi irattárba kell helyezni.”
„68. § (1) Az anyakönyvi eljárás befejezése után az anyakönyvi alapiratot az anyakönyvi irattárban kell elhelyezni. (2) Az anyakönyvi irattárban a 2014. július 1-je után anyakönyvezett események alapiratait az érintett anyakönyvi esemény típusa szerint, évek szerint és a képzett eseményazonosítók sorrendjében kell elhelyezni.
(3) Amennyiben a papír alapú bejegyzés rögzítésére a szülő személyében történt változás miatt kerül sor, az alapiratokat az eredeti helyéről ki kell emelni és a képzett eseményazonosító alapján kell az anyakönyvi irattárba besorolni.
(4) Ha a korábban nem EAK eseményazonosítón kezelt iratot az anyakönyvi irattárban helyezik el, az irattárba helyezést megelőzően azon az EAK eseményazonosítót kell feltüntetni. Egyidejűleg az iktatókönyvben és az előadói íven fel kell jegyezni, hogy az iratot az anyakönyvi irattárban milyen EAK eseményazonosító alatt helyezték el.
(5) Amennyiben a papír alapú bejegyzés rögzítésére nem a (3) bekezdésben foglalt okból kerül sor, az alapiratokat vissza kell helyezni eredeti – a korábbi folyószám szerinti – fellelhetőségi helyükre, azokat nem lehet az anyakönyvi irattárban a (2) bekezdés szerinti módon elhelyezni. (6) Ha az alapirat egyidejűleg több, eltérő anyakönyvi eseményhez kapcsolódó bejegyzésnek is alapirata, az anyakönyvvezető az eredeti alapiratot az elsőként bejegyzett anyakönyvi esemény alapiratai között helyezi el, és a további anyakönyvi események alapiratai között az eredeti alapirat fellelhetőségére utaló feljegyzést helyez el.”
„(3) A nem közvetlen hozzáféréssel teljesített adatszolgáltatást az EAK rendszerből kell elvégezni.”
„72. § A Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: Levéltár) értesítését évente, március hó utolsó napjáig az EAK rendszerből kiállított jegyzékkel, papír alapú anyakönyvenkénti bontásban, a Levéltárral történt megállapodás szerinti formában kell teljesíteni.”
„(2) A papír alapú anyakönyvből az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítéskor a papír alapú anyakönyvi bejegyzést az anyakönyv utólagos bejegyzések rovatában „Az elektronikus anyakönyvben rögzítve.” szöveggel le kell zárni. A bejegyzés lezárását a bejegyzés dátumával és a bejegyző aláírásával kell ellátni. A bejegyzés lezárását a betűrendes névmutatóban is fel kell tüntetni.”
„(1) Ha a papír alapú anyakönyvben szereplő bejegyzést törölni kell, és az anyakönyvi bejegyzés törlése következtében új anyakönyvi bejegyzés teljesítése nem szükséges, vagy azt más szervnek kell teljesítenie, az anyakönyvvezető a bejegyzést az anyakönyv utólagos bejegyzések rovatában „A bejegyzést törlöm. A bejegyzést az elektronikus anyakönyvben nem rögzítettem.” szöveggel, valamint a törlés dátumával és aláírásával zárja le.”
„(1a) Nem kell bejegyezni a papír alapú anyakönyvi bejegyzésben szereplő téves, helyesbített vagy kijavított adatot.”
„(2) Ha az alapiratok alapján megállapítható, hogy a papír alapú anyakönyvben hibás adat szerepel, az anyakönyvvezető már az alapiratoknak megfelelő helyes adatot rögzíti az elektronikus anyakönyvben.”
1. 4. § (1) bekezdés a) pontjában az „adatokat rögzít az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „adatbejegyzést, adatmódosítást és adattörlést végez az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásban” szöveg,
2. 4. § (1) bekezdés c) pontjában az „és a betűrendes névmutatókat” szövegrész helyébe az „anyakönyvi alapiratokat, a betűrendes névmutatókat és az apa adatai nélkül anyakönyvezettek nyilvántartását” szöveg,
6. 12. § (2) bekezdésében a „felekkel” szövegrész helyébe a „személyesen jelenlévő féllel vagy a felekkel” szöveg, valamint a „felek” szövegrész helyébe a „fél vagy a felek” szöveg,
7. 12. § (4) bekezdésében a „felvett” szövegrész helyébe az „az egyik féllel felvett” szöveg, valamint a „házasságkötés” szövegrész helyébe a „házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének” szöveg,
8. 20. § (1) bekezdésében a „csak a település nevét” szövegrész helyébe az „a település hivatalos közigazgatási elnevezését” szöveg,
10. 25. § (2) bekezdésében a „nyilatkoznak” szövegrész helyébe a „nyilatkozniuk kell” szöveg, valamint az „adatként” szövegrész helyébe az „adatmódosításként” szöveg,
11. 25. § (4) bekezdésében a „névviselési” szövegrész helyébe a „Ptk. vagy – amennyiben a külföldi jogot kell alkalmazni – a külföldi névviselési” szöveg,
12. 27. §-ában az „anyakönyvbe” szövegrész helyébe az „anyakönyvi nyilvántartásba” szöveg, valamint az „értesítése” szövegrész helyébe az „alapiratnak minősülő értesítése” szöveg,
13. 32. § (4) bekezdésében a „Az anyakönyvvezető” szövegrész helyébe az „A fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
14. 36. § (1) bekezdésében az „a központi anyakönyvi szervnek” szövegrész helyébe a „az első diplomáciai postával a központi anyakönyvi szervnek” szöveg,
15. 36. § (2) bekezdésében az „a hazai anyakönyvezést” szövegrész helyébe a „közvetlenül a hazai anyakönyvezést” szöveg,
18. 73. § (3) bekezdésében az „anyakönyvvezető” szövegrész helyébe az „anyakönyvvezető vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
38. § Ez a rendelet 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.
