2015. évi XLV. törvény
2015. évi XLV. törvény
a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról1
2015.05.02.
1. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A termőföldet az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani, ide nem értve a (2) bekezdésében meghatározott eseteket. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
(2) A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet
a) a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány-földkiadási eljárás során, továbbá a részarány-földkiadási eljárás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása,
b) mezőgazdasági célú tereprendezés,
c) erdő telepítése,
d) a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 26. § (4) bekezdésében meghatározott használati jog gyakorlása, vagy
e) halastó létesítése
céljából veszik igénybe.
(3) Termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához vagy folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie.”
2. § A Tfvt. 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a más célú hasznosításra kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósítása érdekében kerülne sor, a kérelemben az (1) bekezdés c) pontja helyett a kisajátítás alapjául szolgáló, törvényben meghatározott közérdekű célt kell megjelölni.”
3. § A Tfvt. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határozat időbeli hatályán belül ugyanazon földrészletnek azonos területére benyújtott más célú hasznosítás iránti kérelmet – a 15. § (1a) bekezdésében és a 15/C. §-ban meghatározott esetek kivételével – érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.”
4. § A Tfvt. – a „Más célú hasznosítás engedély nélkül” alcímet megelőzően – a következő 15/C. §-sal, és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósításához szükséges más célú hasznosítás engedélyezésére vonatkozó különös szabályok
15/C. § (1) A 9–13/A. §-ban foglaltakat az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 13. § (2) bekezdése nem alkalmazható, ha a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósításához szükséges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem (a továbbiakban: kisajátítási célú kérelem) olyan földrészletet is tartalmaz, amely – a kisajátítási célú kérelemmel érintett – területének a végleges vagy időleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság már engedélyezte, és az engedély időbeli hatálya még nem járt le.
(3) Ha ugyanazon földrészletnek azonos területére kisajátítási célú kérelem, valamint egyéb, végleges vagy időleges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem (ezen alcímben a továbbiakban: egyéni kérelem) is benyújtásra került, és az egyéni kérelmet az ingatlanügyi hatóság még nem bírálta el, az egyéni kérelemre induló eljárást az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem jogerős elbírálásáig felfüggeszti.
(4) Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást engedélyezi, az egyéni kérelmet a kisajátítási célú kérelemre tekintettel az ingatlanügyi hatóság elutasítja. Az ingatlanügyi hatóság az egyéni kérelem elutasításáról szóló döntésével egyidejűleg intézkedik az eljárás megindításáért befizetett igazgatási szolgáltatási díjnak az egyéni kérelmet benyújtó kérelmező részére történő visszafizetéséről, továbbá a döntésében köteles tájékoztatni a kérelmezőt arról, hogy ha a kisajátítási eljárásban a kisajátítás iránti kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható döntés születik, nincs akadálya annak, hogy az egyéni kérelmező a más célú hasznosítás iránti kérelmét ismételten benyújtsa.
(5) Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelmet elutasítja, az egyéni kérelmet a kisajátítási célú kérelem elutasításáról szóló jogerős döntés meghozatalát követően haladéktalanul elbírálja.”
5. § A Tfvt. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az igénybevevőt az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság az (5) bekezdésben, vagy a 17. § (1d) bekezdésben meghatározott kérelemre a végleges más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul (a továbbiakban: utólagos engedély). A termőföld végleges más célú hasznosításának utólagos engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha a más célú hasznosítás előzetes engedélyezésének a 11. §-ban és a 15/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételei egyébként fennállnak, kivéve a 16/A. § (4) bekezdésében meghatározott esetet.”
6. § A Tfvt. 16/A. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az engedély nélküli más célú hasznosításra olyan földrészleten került sor, amelyre kisajátítási célú kérelmet nyújtanak be, az ingatlanügyi hatóság az (1) és (2) bekezdéstől eltérően az engedély nélküli más célú hasznosítás tényére tekintet nélkül dönt a kisajátítási célú kérelemről. Ez esetben az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást felfüggeszti a kisajátítási célú kérelem jogerős elbírálásáig.
(4) Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást engedélyezi, az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban a 17. § (1a) bekezdésben meghatározottak szerint az eredeti állapot helyreállításáról kell rendelkezni.
(5) Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelmet jogerősen elutasítja, az erről szóló jogerős döntés meghozatalát követően az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt az eljárást megindítja, illetve továbbfolytatja.”
7. § (1) A Tfvt. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eredeti állapot helyreállítását – határidő vagy határnap megjelölésével – az ingatlanügyi hatóság határozattal rendeli el.”
(2) A Tfvt. 17. §-a a következő (1a)–(1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az engedély nélküli más célú hasznosításra olyan földrészleten került sor, amelyre kisajátítási célú kérelmet nyújtottak be, és az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást jogerősen engedélyezte, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának teljesítését határidő vagy határnap megjelölése nélkül, a kisajátítási eljárás eredményétől függő hatállyal rendeli el.
(1b) Ha a kisajátítás elrendeléséről jogerős és végrehajtható döntés született, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése szerinti határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg kötelezi az igénybevevőt az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a földvédelmi járulék és földvédelmi bírság megfizetésére.
(1c) Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható döntés született, az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg
a) az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése szerinti határozatát hatályában fenntartja és határidő vagy határnap megjelölésével elrendeli az eredeti állapot helyreállítását, vagy
b) az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése szerinti határozatát is hatályon kívül helyezi, és az (1d) bekezdésében meghatározott határidőn belül benyújtott kérelem alapján utólagos engedélyt ad ki.
(1d) Az utólagos engedélyezés iránti kérelmet az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdés szerinti határozat közlését követő 30 napon belül kell benyújtani, amely kérelemhez csatolni kell a 16. § (5) bekezdésben meghatározott tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot. Ha az igénybevevő az e bekezdésben meghatározott határidőn belül utólagos engedélyezés iránti kérelmet nem terjeszt elő vagy azt hiányosan terjeszti elő, és a hiánypótlásra megadott határidőn belül sem csatolja a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát, az ingatlanügyi hatóság az (1c) bekezdés a) pontjában foglaltakról rendelkezik.
(1e) Az (1) bekezdésben és az (1c) bekezdés a) pontjában meghatározott határozatban elő kell írni, hogy az eredeti állapot helyreállítását a talajvédelmi hatóság által jóváhagyott, az 50. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani.”
8. § A Tfvt. a 17/A. §-t követően a következő 17/B. és 17/C. §-sal egészül ki:
„17/B. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a termőföld eredeti állapotának helyreállítását már elrendelte, de az igénybevevő a helyreállítást még nem végzete el vagy a 17. § (2) bekezdése szerint a helyreállítás elvégzését még nem jelentette be, és az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett termőföldre időközben benyújtott kisajátítási célú kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítást engedélyezte, az ingatlanügyi hatóság a termőföld eredeti állapotának helyreállítását elrendelő határozatának a teljesítését a kisajátítási eljárás eredményétől függő hatályúvá módosítja.
(2) Ha a kisajátítás elrendeléséről jogerős és végrehajtható döntés született, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1) bekezdése szerinti határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg kötelezi az igénybevevőt az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a földvédelmi járulék és földvédelmi bírság megfizetésére.
(3) Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható döntés született, az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát hatályon kívül helyezi, valamint ezzel egyidejűleg az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1) bekezdése szerinti határozatát hatályában fenntartja és határidő vagy határnap megjelölésével elrendeli az eredeti állapot helyreállítását.
17/C. § Ha az igénybevevő a 17. § (2) bekezdése alapján az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt elrendelt termőföld eredeti állapota helyreállításának elvégzését bejelentette, és a helyreállítás elfogadásáról az ingatlanügyi hatóság még nem döntött, azonban az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett termőföldre időközben benyújtott kisajátítási célú kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítást engedélyezte, az ingatlanügyi hatóság a 17. § (2) bekezdése szerinti bejelentés alapján – a 17. § (4) bekezdéstől eltérően – a termőföld eredeti állapota helyreállításának elfogadásáról szóló döntést hoz.”
9. § A Tfvt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járulék összegének megállapításáról
a) a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről,
b) időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállításnak elfogadásáról,
c) engedély nélküli más célú hasznosítás esetén
ca) az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról,
cb) az utólagos engedélyezésről vagy
cc) a 17. § (1b) bekezdésében és a 17/B. § (2) bekezdésében meghatározott döntésről
szóló határozatban kell rendelkezni.”
10. § A Tfvt. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a bírság megállapításáról
a) az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról,
b) az utólagos engedélyezésről vagy
c) a 17. § (1b) bekezdésében és a 17/B. § (2) bekezdésében meghatározott döntésről
szóló határozatban kell rendelkezni.”
11. § A Tfvt. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/A. § (1) Az első fokon kérelemre indult földminősítési eljárásért – ide nem értve a (4) bekezdésben meghatározott esetet – az eljárással érintett földrészletek számától függetlenül, az érintett terület nagysága szerint számított, a (2) bekezdésben meghatározott, de legfeljebb 220 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.
(2) A díj összege a földminősítési eljárással érintett
a) 10 000 m2-nél kisebb területnagyság esetén 20 000 Ft,
b) 10 000–50 000 m2 közötti területnagyság esetén 30 000 Ft,
c) 50 001–100 000 m2 közötti területnagyság esetén 36 000 Ft,
d) 100 000 m2 feletti területnagyság esetén 36 000 Ft, valamint minden további 100 000 m2 területnagyság esetén további 20 000 Ft.
(3) A földminősítési eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért az (1) bekezdésben foglaltak szerint, a (2) bekezdésben meghatározott összegű díjat kell fizetni.
(4) Díjmentes az a földminősítési eljárás, amelynek tárgya
a) újrahasznosítás eredményeként mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tett földrészlet,
b) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan belterületi fekvésű földrészlet, amely nem újrahasznosítás eredményeként válik mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földdé,
c) az ingatlan-nyilvántartásban szántó művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amelynek művelési ága ültetvény-újratelepítés eredményeként – legfeljebb 3 éven belül – szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú földrészletre változik,
d) az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely az erdészeti hatóság döntése alapján már nem minősül erdőnek, és a földrészlet művelési ága fásított terület művelési ágra változik, vagy
e) az ingatlan-nyilvántartásban nem erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely az erdészeti hatóság döntése alapján erdőnek minősül, és a földrészlet művelési ága erdő vagy fásított terület művelési ágra változik.
(5) A díjat a földminősítési eljárás lefolytatását kérelmezőnek kell megfizetnie.
(6) A díjfizetési kötelezettség – ideértve a jogorvoslati eljárást is – kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem benyújtásával egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem, illetve a bejelentés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot.
(7) A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a díjat megfizetni és igazolni annak megfizetését.
(8) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felügyeleti szerv vagy a bíróság által felülvizsgált határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
(9) Ha a kérelem, valamint a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni.
(10) A visszatérítést a többletbefizetés megállapítását követően hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről harminc napon belül intézkedni kell.”
12. § A Tfvt. 58/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szerv a gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárásban hozott döntésének megfelelően módosítja a gyümölcs termőhelyi katasztert.”
13. § A Tfvt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) Árutermő gyümölcsfaültetvény és bogyósgyümölcs-ültetvény 3000 m2-nél nagyobb termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott esetek kivételével csak engedéllyel telepíthető – kísérleti célú ültetvénytelepítés kivételével – a Nemzeti Fajtajegyzékben, valamint az Európai Unió valamely tagállamának fajtajegyzékében szereplő fajtákkal, a gyümölcs termőhelyi kataszterben az adott gyümölcsfaj termesztésére alkalmasnak vagy feltételesen alkalmasnak minősített termőhelyen.
(2) A gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezése iránti kérelmet a telepítési hatósághoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott adatokat, valamint az 50. § szerinti talajvédelmi tervet.
(3) A telepítési hatóság a telepítési engedélyt legfeljebb három év időtartamra adja ki, amely időtartam egy alkalommal, legfeljebb a talajvédelmi terv érvényességi idejének lejártáig meghosszabbítható. A határozat az ingatlan határától meghatározott ültetési távolságot írhat elő.”
14. § A Tfvt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eltelepített ültetvény termőre fordulását az ültetvény használója köteles bejelenteni a telepítési hatóságnak, amely a bejelentést továbbítja a növénytermesztési hatóságnak. A növénytermesztési hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltak szerint az ültetvény termőre fordulását a helyszínen ellenőrzi, és ennek eredményéről tájékoztatja a telepítési hatóságot.”
15. § A Tfvt. 61. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A gyümölcsültetvény-kataszter tartalmazza az ültetvény következő jellemzőit:
a) jelleg,
b) telepítési jellemzők,
c) térállás, sor- és tőtávolság,
d) öntözőrendszer megléte,
e) művelésmód,
f) támrendszer,
g) telepítés ideje,
h) fajtamegoszlás,
i) alanyhasználat.
(3) A gyümölcsültetvény-kataszter statisztikai célra felhasználható adattartalma a Központi Statisztikai Hivatal részére – ha e szerv a személyes adatok vonatkozásában adatkezelésre jogosult – egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célból átadható.”
16. § A Tfvt. 64/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az érintett földrészlet használója, illetve tulajdonosa a (2) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele esetén a gyümölcsültetvény művelését a nyilatkozat megtételét követő 60 napon belül nem kezdi meg,
a) a növénytermesztési hatóság értesítése alapján az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírságot szab ki, és
b) a növénytermesztési hatóság elrendeli a gyümölcsültetvény kivágását, amennyiben
ba) a gyümölcsültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre; vagy
bb) a műveletlen gyümölcsültetvény más földrészlet megközelítését akadályozza.”
17. § A Tfvt. a következő 71. §-sal egészül ki:
„71. § A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 2015. július 31-ig átadja a telepítési hatóságnak a 2014. évben benyújtott területalapú támogatási kérelmek gyümölcsültetvényekre vonatkozó, egyedi azonosításra alkalmas adatait.”
18. § A Tfvt. a következő 72. §-sal egészül ki:
„E törvénynek a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2015. évi XLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított
d) 15/C. §-át,
i) 22. § (1) bekezdését, és
a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben, valamint a Módtv2. hatálybalépését megelőzően jogerőre emelkedett, a termőföld eredeti állapotának helyreállítását elrendelő határozatok esetében, továbbá a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”
19. § A Tfvt.
a) 16/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „kérelem tárgyát képező” szövegrész helyébe a „kérelem (ide nem értve a kisajátítási célú kérelmet) tárgyát képező”,
b) 60. § (2) bekezdésében a „mezőgazdasági igazgatási szervnek” szövegrész helyébe a „telepítési hatóságnak”,
c) 61. § (1) bekezdésében a „termelői regisztrációs számát, valamint a mezőgazdasági hasznosítású földterületének nagyságát” szövegrész helyébe a „termelői regisztrációs számát”,
d) 62. §-ában a „mezőgazdasági igazgatási szerv” szövegrész helyébe a „telepítési hatóság”,
e) 63. § (2) bekezdésében a „mezőgazdasági igazgatási szervnél” szövegrész helyébe a „telepítési hatóságnak”
szöveg lép.
20. § Hatályát veszti a Tfvt.
b) 14. § (2) bekezdésében az „ , az 50. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt” szövegrész.
21. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2015. április 14-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015. április 24. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. május 3. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás