459/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet

1. § A rendelet hatálya a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) hatálya alá tartozó tőzsdék, a központi értéktári és a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségére terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet a Tpt.-ben meghatározott, szakosított hitelintézetnek nem minősülő, központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet.

3. § (1) A tőzsde az 1. melléklet szerinti mérlegből, a 2. melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 7. § szerinti kiegészítő mellékletből álló – kettős könyvvitellel alátámasztott – éves beszámolót, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti üzleti jelentést készít. Az Szt. éves beszámoló tartalmára vonatkozó rendelkezéseit a tőzsde az e rendeletben meghatározott sajátosságokra tekintettel alkalmazza.

(2) A tőzsde a belső számviteli rendjét oly módon alakítja ki, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) információs igényeit.

4. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A követelések között kell kimutatni:

(3) Az értékpapírok között kell kimutatni a tőzsde szabad pénzeszközeiből vásárolt állampapírok és a hitelintézetek által kibocsátott értékpapírok értékét.

5. § (1) A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és az adózott eredményből áll.

(2) Jegyzett tőkeként kell kimutatni a létesítő okiratban rögzített, a tőzsde tulajdonosai által teljesített hozzájárulás (alaptőke) és az abban bekövetkezett, cégbíróság által bejegyzett változás összegét. A Tpt. hatálybalépése előtt már működő, a Tpt. hatálybalépését követően részvénytársasággá átalakult tőzsde esetében jegyzett tőkeként kell kimutatni az átalakulással létrejövő részvénytársaság végleges vagyonmérlegében szereplő jegyzett tőke és az abban bekövetkezett, cégbíróságon bejegyzett változás összegét.

6. § (1) Az eredménykimutatás előírt tagolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A tőzsdei tevékenység bevételei között kell kimutatni:

(3) Az egyéb bevételek között elkülönítetten kell bemutatni a tőzsde részére befolyt felajánlások és hozzájárulások összegét.

7. § A kiegészítő melléklet az Szt. előírásainak a tőzsde sajátosságaira tekintettel történő alkalmazásán túlmenően tartalmazza:

8. § (1) A központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet az Szt. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, az Szt. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a 14. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint az Szt. 95. §-a szerinti üzleti jelentést készít. Az Szt. éves beszámoló tartalmára vonatkozó rendelkezéseit a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet az e rendeletben meghatározott sajátosságokra tekintettel alkalmazza.

(2) A központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet belső számviteli rendjét oly módon alakítja ki, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Felügyelet információs igényeit, továbbá teljesíthesse a jogszabály által előírt nyilvántartási és tájékoztatási kötelezettséget.

9. § (1) A központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet éves beszámolója mérlegét az Szt. 1. számú mellékletében előírt tagolásban a 3. melléklete szerint továbbrészletezve készíti el.

(2) A tőzsdével szembeni követelésként kell kimutatni az árutőzsdének, illetve az értéktőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelést. A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értéktőzsdével szembeni követelések elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

(3) A központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységből adódó követelésként kell kimutatni:

(4) Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységből adódó befektetési szolgáltatókkal szembeni követelések árutőzsdei és értéktőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.

(5) Az értéktári szolgáltatások miatti követelésként kell kimutatni az értékpapírok letétkezeléséért, letéti őrzéséért, az értékpapírszámla vezetéséért, a letéti igazolások kiállításáért, a központi értékpapírszámla vezetéséért, a részvénykönyv vezetéséért, az értékpapírok be- és kiszállításáért, a központi értéktári tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységekért, valamint egyéb – a Felügyelet által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített – szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelés összegét.

(6) A befektetési szolgáltatásokból adódó követelések között kell kimutatni a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet saját számlájára, tőzsdén kívül kötött ügyletek, értékpapír-kölcsönadási ügyletek miatt fennálló követelések összegét.

(7) Egyéb követelésként kell kimutatni a vevőkövetelések, a kapcsolt vállalkozással, a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással, az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések, a váltókövetelések, a tőzsdével szembeni követelések, valamint a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységből adódó követelések közé nem tartozó követelések összegét.

(8) A forgóeszközökön belüli értékpapírok között elkülönítetten kell kimutatni a szabad pénzeszközökből beszerzett állampapírok és hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegét.

(9) A pénzeszközökön belül, az analitikus nyilvántartások vagy a főkönyvi nyilvántartások keretében elkülönítetten kell kimutatni a szabad pénzeszközöknek a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban: MNB), illetve hitelintézetnél éven belüli lejáratú betétbe vagy a pénzforgalmi számlán elhelyezett összegét, valamint a pénztárban ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszeget.

10. § (1) A tőzsdével szembeni kötelezettségként kell kimutatni az árutőzsdével, illetve az értéktőzsdével szemben a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat. A könyvviteli nyilvántartásokban az árutőzsdével és az értéktőzsdével szembeni kötelezettségeket elkülönítetten kell megjeleníteni.

(2) A központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettségként kell kimutatni:

(3) Az értéktári szolgáltatások miatti kötelezettségként kell kimutatni a megbízásra történő kamat- és osztalékbeszedés során a központi értéktári tevékenységet végző szervezet által átvett, beszedett kamatok, osztalékok összegét mindaddig, amíg azt a központi értéktári tevékenységet végző szervezet azokat nem továbbította. Itt kell kimutatni továbbá az értékpapírok letétkezelése, letéti őrzése, az értékpapírszámla és a letéti igazolások kiállítása, a részvénykönyv vezetése, az értékpapírok be- és kiszállítása, a központi értéktári tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységek és egyéb szolgáltatások miatt felmerült kötelezettségek összegét.

(4) A befektetési szolgáltatásokból adódó kötelezettségként kell kimutatni a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet saját számlájára, tőzsdén kívül kötött ügyletek, értékpapír-kölcsönbevételi ügylet miatt fennálló kötelezettségek összegét.

(5) Egyéb kötelezettségként kell kimutatni a rövid lejáratú kölcsönök, hitelek, a vevőtől kapott előlegek miatti kötelezettségek, a szállítói tartozások, a váltótartozások, a tőzsdével szembeni kötelezettségek, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettségek, a kapcsolt vállalkozással, a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással, az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni rövid lejáratú kötelezettségek közé nem tartozó kötelezettségek összegét.

(6) A céltartalékokon belül az egyéb céltartalékok között kell a mérlegben szerepeltetni a Tpt. szerint a jövőbeni veszteség fedezetére – jogszabály alapján – képzett céltartalékot.

11. § (1) Az egyéb követeléseken belül a külföldi letétkezelővel szembeni, külföldi pénzértékre szóló követelések összegét azok keletkezésekor és a mérleg fordulónapján az Szt. 60. §-a szerint kell értékelni a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével.

(2) Ha a lebonyolító az MNB, a követelés összegét, annak keletkezése napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni. A mérleg fordulónapján a követelés értékelésekor, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot, az ügylet elszámolásakor (pénzügyi rendezésekor) az MNB által érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

(3) Ha a követelés a külföldön lebonyolított ügyletek teljesítésére átutalt pénzösszeg címen merült fel, annak értékelésére az MNB által történő lebonyolítás esetén az MNB által az átutaláskor érvényesített devizaárfolyamot, hitelintézet által történő lebonyolítás esetén, a hitelintézet által a lebonyolításkor érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni, egyéb esetben pedig az Szt. 60. §-át kell alkalmazni a követelés könyvviteli nyilvántartásokba történő felvételekor.

(4) Az egyéb kötelezettségeken belül a külföldi letétkezelővel szembeni, külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket azok keletkezésekor és a mérleg fordulónapján az Szt. 60. §-a szerint kell értékelni az (5) és (6) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével.

(5) Ha a lebonyolító az MNB, a kötelezettség összegét annak keletkezése napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni. A mérleg fordulónapján a kötelezettség értékelésekor, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot, az ügylet elszámolásakor (pénzügyi rendezésekor) az MNB által érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

(6) Ha a kötelezettség az ügyletek teljesítésére külföldi által átutalt pénzösszeg címen merült fel, annak értékelésére az Szt. 60. §-át kell alkalmazni. Az MNB által történő lebonyolítás esetén az MNB által az átutaláskor érvényesített devizaárfolyamot, hitelintézet által történő lebonyolítás esetén, a hitelintézet által a lebonyolításkor érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni, egyéb esetben pedig az Szt. 60. §-át kell alkalmazni a kötelezettség könyvviteli nyilvántartásokba felvételekor.

12. § (1) A központi értéktári tevékenységet végző szervezet az általa letétben őrzött nyomdai úton előállított, illetve nyilvántartott dematerializált, idegen tulajdonú értékpapírokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban fajtánként, megbízónként, értékpapír-számlatulajdonosként névértéken mutatja ki.

(2) A nyilvántartás során biztosítani kell, hogy az idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított értékpapírok állománya és az abban bekövetkező változások fajtánként, megbízónként (letétbe helyezőnként) megállapítható legyen.

(3) A központi értéktári tevékenységet végző szervezet az általa vezetett értékpapírszámlákról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban értékpapír-fajtánként, értékpapír-számlatulajdonosonként nyilvántartást vezet.

(4) A kibocsátott dematerializált értékpapírról vezetett Központi értékpapírszámláról a központi értéktárnak értékpapír-számlavezetőnként megbontva a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartást kell vezetni.

(5) Az idegen tulajdonú értékpapírok leltározása a nyilvántartásokkal és a megbízókkal, értékpapír-számlatulajdonosokkal való egyeztetés útján történik a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.

(6) Az óvadéki repóügyletet a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni. Az óvadéki repóügylet keretében repóba adott értékpapír a repóba adó könyveiben kerül kimutatásra, a repóba vevő által fizetett értékpapír-ellenértéket a repóba adó kötelezettségként, a repóba vevő követelésként mutatja ki. A repóügylet lejártával a repóba adó által fizetett értékpapír-viszonteladási árat a repóba adó követelésként, a repóba vevő kötelezettségként számolja el, egyidejűleg mindkét fél – elszámolási számlán keresztül – összevezeti a repóügyletből adódó követelését és kötelezettségét. A követelés többletet a repóba adó a pénzügyi műveletek ráfordításaként, a kötelezettség-többletet a repóba vevő a pénzügyi műveletek bevételeként, mint kamatot számolja el.

(7) A szállításos repóügyleteket az értékpapír adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként és határidős visszavásárlásként, illetve viszonteladásként kell elszámolni, a nem valódi penziós ügyletekkel azonosan. A repóba adott értékpapírt a repóba adó kivezeti könyveiből az értékpapír eladás szabályai szerint, a repóba vevő felveszi könyveibe az értékpapír beszerzés szabályai szerint az ellenérték – esetleges felhalmozott kamattal csökkentett – összegében, egyidejűleg mindkét fél kimutatja a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a határidős visszavásárlási, illetve viszonteladási kötelezettségét a határidős viszonteladási áron. A repóügylet lejártával a viszonteladott értékpapírt a repóba vevő az értékpapír eladás általános szabályai szerint kivezeti, a repóba adó az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint felveszi a könyveibe a viszonteladási áron – az esetleges felhalmozott kamattal csökkentett viszonteladási áron – és a felek kivezetik a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a határidős kötelezettséget.

(8) A saját tulajdonú értékpapír kölcsönbe adásakor

(9) A megbízó tulajdonát képező értékpapír – a megbízóval kötött megállapodás alapján történő – kölcsönbe adása esetén a kölcsönzésben bizományosként közreműködő központi értéktári tevékenységet végző szervezet a kölcsönbe adott értékpapírt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott, az idegen tulajdont képező dematerializált értékpapírokról vezetett értékpapírszámlákról, valamint a nyomdai úton előállított értékpapírokról vezetett letéti számlákról átvezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a kölcsönbe adott értékpapírokról vezetett külön nyilvántartásba. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban megnyitott, a megbízók kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett külön nyilvántartásban megbízónként és értékpapír-fajtánként, a kölcsönszerződés szerinti értéken és névértéken kell kimutatni a kölcsönadott értékpapírokat. A kölcsön lejártakor visszaszolgáltatott értékpapírt a központi értéktári tevékenységet végző szervezet a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a megbízók kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett számlákról visszavezeti a megbízók tulajdonát képező dematerializált és nyomdai úton előállított értékpapírjairól vezetett számlákra. A kölcsönbe vevőtől kapott, az – eredeti értékpapír-tulajdonos – megbízót megillető kölcsönzési díj összegét kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. A kölcsönzési díj megbízó felé kifizetett összegét a kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.

(10) A megbízó javára kölcsönvett értékpapír esetén a megbízó tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni a megbízó kölcsönbe vett értékpapírját és a megbízó által – pénzben vagy más értékpapírban – teljesített óvadék összegét. A megbízó által pénzben teljesített óvadék, illetve befizetett kölcsönzési díj összegét a kölcsönbe adó felé történő továbbításáig (kifizetéséig) a megbízóval szembeni kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. Ha a megbízó értékpapírkölcsön ügyletét nem az értékpapír letétkezelőként eljáró központi értéktári tevékenységet végző szervezet bonyolítja, akkor megbízója tájékoztatása alapján köteles a megbízó tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban azt elkülönítetten kimutatni.

13. § (1) Az Szt. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásban az „értékesítés nettó árbevétele” helyett a „központi értéktári, központi szerződő fél tevékenység bevétele”-ként kell kimutatni a központi értéktár és a központi szerződő fél által végzett szolgáltatásokért felszámított forgalmazási jutalékot, a tőzsdén, tőzsdén kívül vagy jogszabály által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultságért felszámított díjat, egyéb jutalékokat, a letétkezelési és őrzési díjakat, a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért, az értékpapírszámla vezetésért, a részvénykönyv vezetéséért, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet tevékenységét segítő, kiegészítő tevékenységért, továbbá az egyéb – a Felügyelet által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített – szolgáltatásokért felszámított díjakat.

(2) Az Szt. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásban, ha az összköltségeljárással készül, akkor a megfelelő költségeket tartalmazó ráfordítások között, ha az forgalmi költségeljárással készül, akkor az „értékesítés közvetlen költségei”, illetve az „értékesítés közvetett költségei” között kell kimutatni az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő közvetlen, illetve közvetett költségeket.

14. § A kiegészítő melléklet az Szt. előírásainak a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet sajátosságaira tekintettel történő alkalmazásán túlmenően a következőket tartalmazza:

15. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

16. § (1) A tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének e rendeletben megállapított sajátos szabályait először a 2016. évben induló üzleti év könyvvezetésére és az erről az üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A 2015. üzleti évről készített beszámolóra a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 348/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 2015. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

17. § Ez a rendelet a bankok és más pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

18. §¹