466/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet
egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról1
2015.12.30.
1. A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet módosítása
„7. § Az Áht. 4. § (3) bekezdése alapján az európai uniós forrást tartalmazó előirányzatok esetén a támogatási döntési javaslatokat – a célhoz kötött felhasználás biztosítása tekintetében – ellenjegyzésre meg kell küldeni a fejezetet irányító szerv vezetője részére.”
„1. § A rendelet hatálya az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból támogatott egyes intézkedésekre terjed ki. 1/A. § Az irányító hatóság a vidékfejlesztési műveletek irányítására és végrehajtására – külön megállapodásban foglaltak szerint – a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (a továbbiakban: MVH) közbenső szervezetként jelölheti ki.”
4. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása
(E rendelet alkalmazásában)
(Az EMVA és ETHA végrehajtása során e rendelet alkalmazásában)
„7. támogatási alap: adott intézkedés vonatkozásában a támogatási összeg megállapítására meghatározott feltételek közül a felhívásban ekként meghatározott szempont,
8. kamarai meghatalmazott: a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) munkavállalója, aki a NAK nevében segítséget nyújt az EMVA-ból nyújtott támogatások igénylésében, illetve a támogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésben.”
(Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságába az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter felkérésére egyenlő szavazati joggal rendelkező tagot delegál:)
„l) köztestületi gazdasági kamarák.”
„48. § Az irányító hatóság köteles a felhívást legalább harminc nappal az éves fejlesztési keretben meghatározott meghirdetési időpont előtt elektronikus formában megküldeni véleményezés céljából az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek. Az elektronikus megküldést követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter gondoskodik a felhívás tárgya szerint érintett társadalmi és szakmai szervezetek véleményének kikéréséről.”
„(1) Az irányító hatóság köteles az Ávr. szerinti adattartalmat a Kincstár Monitoring Rendszerrel való összhang biztosítása érdekében a felhívás meghirdetését követő legkésőbb tizenöt nappal a kincstár részére megküldeni.”
„(4) Ha a felhívás úgy rendelkezik, akkor az 58. § (2) bekezdésétől eltérően a támogatási kérelem, egységes kérelem, kifizetési igénylés benyújtását, illetve a hozzájuk kapcsolódó eljárási cselekményeket ügyfélkapun keresztül kell intézni. (5) A (4) bekezdés szerinti esetben az e rendelet szerint elektronikus úton megküldött dokumentumokat és az azokról szóló értesítést a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett ügyfélkapujára kell megküldeni. A kézbesítésre ez esetben is a XXIX. Fejezetben foglaltakat kell alkalmazni.”
„(7) A felhívás rendelkezhet úgy, hogy a terület-, illetve állatlétszám alapú támogatás igénybevételére benyújtott támogatási kérelem magában foglalja a kifizetési igénylést is.
(8) EMVA forrásból támogatott intézkedés esetén az irányító hatóság és a kedvezményezett között létrejött támogatási jogviszony alanya lesz a kifizető ügynökség a KAP rendelet 7. cikke és az 55. § alapján az előleg-, illetve a kifizetési igénylés benyújtását követően.”
57/L. § (1) EMVA terület-, illetve állatlétszám alapú támogatás esetén, ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett helyett és nevében az egyes eljárási cselekmények elektronikus ügyintézése során kamarai meghatalmazott jár el, a kamarai meghatalmazott a saját ügyfélkapuját használja az eljárási cselekmények elektronikus elvégzéséhez. (2) Az eljárási cselekmények elektronikus elvégzését megelőzően a kamarai meghatalmazottnak kérelmeznie kell a kifizető ügynökség által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben történő nyilvántartásba vételét, és az eljárására vonatkozó kamarai meghatalmazást az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül be kell nyújtania a kifizető ügynökséghez.
(3) A kamarai meghatalmazott által a saját ügyfélkapuján keresztül benyújtott kamarai meghatalmazás a beérkezése időpontjában hatályossá válik az irányító hatóságnál és a kifizető ügynökségnél folytatott eljárások során.
(4) A kamarai meghatalmazott eljárása esetén az irányító hatóság, illetve a kifizető ügynökség az adott kérelemmel kapcsolatos minden közlést a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére küld meg.
(5) A kamarai meghatalmazott eljárása esetén, ha a természetes személy támogatást igénylő, illetve a természetes személy kedvezményezett ügyfélkapuval nem rendelkezik, továbbá, ha ügyfélkapuval rendelkezik, de úgy nyilatkozik, hogy postai úton történő közlést kér, akkor az irányító hatóságtól, illetve a kifizető ügynökségtől a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felé irányuló közléseket postai úton kell megküldeni. A kézbesítésre a XXIX. Fejezetben foglaltakat kell alkalmazni.”
„(3) A konzorcium tagja csak az lehet, aki a felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel és támogatásban részesülhet.”
„(6) Az egységes kérelem értékeléséhez a KAP rendelet 74. cikke szerinti ellenőrzéseket kell lefolytatni. Az egységes kérelem értékelése során az abban szereplő egyes intézkedésekkel kapcsolatban végzett ellenőrzések eredményét az egységes kérelemben szereplő minden érintett intézkedés vonatkozásában figyelembe kell venni.”
(A támogatási kérelemről az irányító hatóság dönt. Az irányító hatóság köteles a döntését részletesen indokolni, ha a projektjavaslatot)
„a) csökkentett elszámolható összköltséggel, támogatási összeggel vagy támogatási alappal támogatja,”
„(3a) EMVA és ETHA forrásból származó támogatásnál a 65. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntés esetén az elutasított tételekre vonatkozó részletes indokolást, valamint a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját tartalmazó támogatói okirat kibocsátására kerül sor, külön értesítés nélkül.”
„71. § (1) A közösségvezérelt helyi fejlesztés: a) konkrét, szubregionális területekre összpontosít,
b) irányítása a helyi társadalmi-gazdasági érdekek köz- és magánszférabeli képviselőiből álló helyi akciócsoportok (a továbbiakban: HACS) révén történik, amelyekben a döntéshozatali szinten sem a nemzeti szabályokkal összhangban meghatározott hatóságok (költségvetési szervek), sem egyetlen más érdekcsoport nem rendelkezik a szavazati jogok 49%-ot meghaladó hányadával,
c) integrált és ágazatközi, területi alapú helyi fejlesztési stratégiák révén valósul meg,
d) kialakítása a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével történik, és kiterjed a helyi környezet innovatív jellemzőire, a hálózatépítésre és adott esetben az együttműködésre.
(2) Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) folyamatának elindítása érdekében az irányító hatóság regisztrációs felhívást tesz közzé helyi akciócsoportok (a továbbiakban: HACS) megalakulásának ösztönzésére. A felhívás tartalmazza a regisztráció feltételeit. A regisztrációs feltételeknek megfelelt HACS-okat az irányító hatóság nyilvántartásba veszi. A HACS-nak meg kell jelölnie egy jogképes és cselekvőképes munkaszervezetet: a HACS vagy kiválaszt a csoporton belül egy non-profit szervezetként működő partnert, amely az igazgatási és pénzügyi kérdésekben a vezető partner lesz, vagy pedig a tagok egy közös non-profit szervezetet hoznak létre.
(3) Az irányító hatóság a regisztrációs szempontoknak megfelelt HACS-ok számára felhívást tesz közzé közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia (a továbbiakban: HFS) megalkotására. A felhívás előkészítésére, meghirdetésre, módosítására és felfüggesztésére a 45–53. §-t kell alkalmazni. (4) Az irányító hatóság általi kiválasztásra benyújtott közösségvezérelt HFS-nak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a) a közösségvezérelt HFS által lefedett terület és lakosság meghatározását, amely minimum 10 000 és maximum 150 000 lakosú összefüggő terület lehet,
b) a terület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzését, beleértve az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek elemzését,
c) a közösségvezérelt HFS és célkitűzései leírását, a közösségvezérelt HFS integrált és innovatív jellemzőinek leírását és a célkitűzések hierarchiáját, beleértve a kimenetek vagy eredmények mérhető célértékeit,
d) a közösségvezérelt HFS kidolgozásába történő közösségi bevonás folyamatának leírását,
e) cselekvési tervet, amely bemutatja, hogyan történik a célkitűzések alapján az intézkedések meghatározása,
f) a közösségvezérelt HFS irányítási és monitoring-intézkedéseinek leírását, amely bemutatja, hogyan képes a helyi akciócsoport végrehajtani a közösségvezérelt HFS-t, valamint az értékelésre vonatkozó konkrét intézkedések leírását, valamint
g) a közösségvezérelt HFS pénzügyi tervét, ideértve az egyes érintett ESB-alapokból tervezett forráselosztást.
(5) A (4) bekezdés c) pontja alkalmazása során az eredmények tekintetében mennyiségi és minőségi célértékek egyaránt meghatározhatók, valamint biztosítani kell, hogy a közösségvezérelt HFS összhangban álljon valamennyi, a közösségvezérelt HFS által érintett ESB-alap releváns programjával. Az irányító hatóság előre meghatározza a közösségvezérelt HFS-k kiválasztási kritériumait. (6) Az irányító hatóság a beérkezett közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat tartalmazó támogatási kérelmekről standard kiválasztási eljárásrendben dönt. A közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák kiválasztásának első fordulóját a partnerségi megállapodás jóváhagyásától számított két éven belül le kell zárni. Az irányító hatóság ezen időpontot követően is – de legkésőbb 2017. december 31-ig – kiválaszthat további közösségvezérelt HFS-kat. A döntés tartalmazza a közösségvezérelt HFS jóváhagyott tartalmát, a megvalósítására felhasználható támogatási keretösszeget, valamit a helyi megvalósításához szükséges működési költség-keretet.
(7) A beérkezett támogatási kérelmek benyújtására és elbírálására – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az 58–68. §-t kell alkalmazni. (8) Az irányító hatóság a hiánypótlásra meghatározhat a 60. § (3) bekezdésében meghatározott határidőnél hosszabb időtartamot is. (9) Az irányító hatóság:
a) megállapodást köt a helyi akciócsoporttal a HFS megvalósítására felhasználható támogatási keretösszegre, valamint
b) támogatási szerződést köt a munkaszervezeti funkciót ellátó szervezettel a közösségvezérelt HFS megvalósításához szükséges működési, közösségszervezési (animációs) és kommunikációs, továbbá a program-monitoring feladatok ellátásának költségeire.
a) a közösségvezérelt HFS keretében meghirdetett felhívások tartalmi elemeit,
b) a benyújtandó támogatási kérelmek kiválasztási eljárását,
c) a helyi bíráló bizottság működési szabályait,
d) a támogatott kérelmekben szereplő közösségvezérelt HFS-k végrehajtása során a monitoringra vonatkozó elvárásokat,
e) azt, hogy a HACS működési költsége nem haladhatja meg a részére megítélt támogatásnak az irányító hatóság által meghatározott, de maximum 15%-át, és
f) azt, hogy a működési költség a (6) bekezdés szerinti megállapodásban foglalt egyedi mérföldkövek szerint hívható le. (11) A (10) bekezdés szerinti megállapodás alapján a közösségvezérelt HFS-nek a jogosult területen való megvalósítására fordítható támogatási keretösszeg kiterjed a közösségvezérelt HFS alapján a HACS által kiválasztott projektek támogatására. (12) A (9) bekezdés b) pontja szerinti támogatási szerződés alapján folyósított támogatás felhasználható a munkaszervezetnél felmerült előkészítési költségekre, a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia végrehajtásának irányításához kapcsolódó működési költségekre, valamint az érdekeltek közötti információcsere megkönnyítése, a közösségvezérelt HFS megvalósítás előmozdítása és HFS-monitoring költségeire (együtt: működési költségek).
„(1) A közösségvezérelt HFS keretében meghirdetett felhívásokat a HACS a 71. § (10) bekezdésében meghatározott megállapodás feltételei szerint készíti el.”
„(2) Ha az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi eszköz végrehajtása során a végrehajtás egy részét pénzügyi közvetítőkre bízza vagy az uniós állami támogatási szabályok alapján köteles pénzügyi közvetítőkre bízni, a pénzügyi közvetítők kiválasztását az alapok alapját végrehajtó szervezet készíti elő az irányító hatósággal együttműködve. Az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi közvetítői felhívás tervezetét elektronikus formában az irányító hatóság útján megküldi jóváhagyásra az NFK-nak. Az irányító hatóság az NFK jóváhagyása alapján a pénzügyi közvetítői felhívást közzéteszi a www.szechenyi2020.hu honlapon. Az alapok alapját végrehajtó szervezet a kiválasztási eljárás eredménye alapján dönt a pénzügyi közvetítő kiválasztásáról és az irányító hatóság útján tájékoztatja az NFK-t az eljárás eredményéről.”
„(5) EMVA támogatás esetén, ha a kedvezményezett természetes személy, az önerő rendelkezésre állásáról kizárólag a (3) bekezdés c) pontja szerint kell nyilatkozni, amelyben vállalja, hogy a projekt megvalósítása során biztosítani fogja az önerő rendelkezésre állását.”
(A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell legalább)
„l) visszatérítendő támogatás esetén azokat a végrehajtási feltételeket, amelyek teljesülésének figyelembevételével az irányító hatóság a visszatérítéssel érintett támogatás arányát a záró kifizetési kérelem jóváhagyásakor meghatározza,
m) visszatérítendő támogatás esetén a végrehajtási feltételek teljesülésekor alkalmazandó visszafizetési szabályokat és a visszafizetés indikatív ütemezését.”
(A támogatási szerződésben rendelkezni kell a támogatás visszavonásának, a támogatási szerződéstől történő elállásnak, illetve szabálytalanság esetén a visszafizetendő támogatás visszafizetésének biztosítékairól. A támogatás visszafizetésének biztosítéka a felhívásban meghatározottak szerint lehet)
„g) hitelintézet által kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény.”
„f) azt, hogy az alapok alapját végrehajtó szervezet a finanszírozási megállapodás teljesítésének ellenőrzése érdekében köteles az irányító hatóság részére negyedévente írásban beszámolni az elszámolható költségek tárgynegyedévben felmerült teljes összegéről.”
„(4) Az irányító hatóság az alapok alapját végrehajtó szervezet számára rendelkezésre tartja a finanszírozási keretből az irányító hatóság által elfogadott program végrehajtására jóváhagyott forrás összegét.”
„d) a pénzügyi eszközökből származó kamatra és más nyereségre vonatkozó rendelkezéseket,”
„94/C. § (1) E fejezet alkalmazásában pénzügyi eszköz esetén a) támogatási szerződés alatt finanszírozási megállapodást vagy pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodást,
b) kedvezményezett alatt a pénzügyi közvetítőt is
kell érteni.
(2) E rendelet alkalmazásában közbeszerzési eljárás alatt a koncessziós beszerzési eljárást is érteni kell.”
„(1) A Közbesz. R. 4. § (2) bekezdése szerinti informatikai eszközök és szolgáltatások fejlesztésére vagy üzemeltetésére vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén a Közbesz. R. 1. mellékletében meghatározott szervezet beszerzése vonatkozásában csak akkor kezdeményezhető a 101. § (5) bekezdése szerinti ellenőrzés, ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az e-közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyását is beszerezte. Az e közigazgatásért felelős miniszter eljárását legkésőbb az irányító hatóság eljárásának kezdeményezésével egyidejűleg kell kezdeményezni.”
„(1a) A közszféra szervezet kedvezményezett által igényelt visszatérítendő támogatás esetén az irányító hatóság a felhívásban az (1) bekezdésben meghatározott mértéknél alacsonyabb mértéket is megállapíthat.”
„45/A. Egységes kérelemmel benyújtott kifizetési igénylés
126/B. § (1) Egységes kérelem keretében benyújtandó kifizetési igénylést a felhívásban meghatározott határidő és ütemezés szerint, a felhívásban meghatározott mellékletekkel kell benyújtani. (2) Az egységes kérelemmel és az 57/C. § (7) bekezdésében meghatározott kérelemmel benyújtott kifizetési igénylés jóváhagyásához a KAP rendelet 74. cikke szerinti ellenőrzést kell lefolytatni. (3) Ha a kedvezményezett a KAP rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott forrásokból támogatott intézkedésre is nyújtott be egységes kérelmet, az egyes intézkedések tekintetében végzett ellenőrzések eredményét az egységes kérelemben szereplő minden érintett intézkedés vonatkozásában figyelembe kell venni a kifizetés jóváhagyása során.
(4) A (2) bekezdés szerinti kifizetési igénylés esetén a záró kifizetési igénylés szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
„(9) Visszatérítendő támogatás esetén a záró kifizetési igénylés jóváhagyásakor az irányító hatóság a támogatási szerződésben rögzített végrehajtási feltételek teljesülésének figyelembevételével meghatározza a visszatérítéssel érintett támogatás arányát.”
„(3) A kedvezményezett az első kifizetési igénylés benyújtásakor adott nyilatkozata alapján a projektmegvalósítás időszakában a megítélt támogatás 90%-áig a kifizetési igénylésben szereplő elszámolni kívánt költségeket teljes egészében – szállítói finanszírozás esetén az önerő teljesítése nélkül – lehívhatja (halasztott önerő). A megítélt támogatási összeg 90%-ának kifizetését követően fennmaradó támogatást a záró kifizetési igénylés keretében a felmerült összes költség elszámolásra történő benyújtásával együtt igényelheti. Kombinált termék esetén halasztott önerő igénybevételére nincs lehetőség.
(3a) EMVA esetén a halasztott önerő mértéke legfeljebb a megítélt támogatás 50%-áig terjedhet, amelyre a biztosíték tekintetében az előlegre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
„(3) A támogatási előlegigénylést, valamint a mérföldkő elérését követően benyújtandó kifizetési igénylést a konzorcium vezetője nyújthatja be azzal, hogy a konzorciumi tag részére igényelt támogatási előleggel, valamint a konzorciumi tag nevére kiállított elszámoló bizonylatokkal kapcsolatos információkat a konzorciumi tag is rögzítheti a monitoring és információs rendszerben.
(3a) Mérföldkőhöz nem kapcsolódó kifizetési igénylést konzorciumi tag is benyújthat.
(4) A 135. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel az előleg folyósítása, valamint utófinanszírozás esetén a támogatás utalása a konzorciumi tag számára közvetlenül történik.”
„(2) Ha a kedvezményezett közszféra szervezet, az irányító hatóság eltekinthet a dokumentum alapú ellenőrzés teljes körű lefolytatásától, ha a kedvezményezett utalványozási szabályzata valamennyi kifizetés esetén tartalmazza a tárgyi és időbeli elszámolhatósági szabályok, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott megfelelőség ellenőrzését, és az utalványozási szabályzatot az irányító hatóság megfelelőnek találta. Az irányító hatóság az elfogadott utalványozási szabályzatot megküldi a Miniszterelnökség részére. A kedvezményezettnek biztosítania kell a kifizetés előtti ellenőrzés funkcionális függetlenségét.”
„(5) EMVA forrásból támogatott intézkedések esetén először a helyszíni ellenőrzésnek alávetendő kedvezményezettek minimális számának 20–25%-át kell véletlenszerűen kiválasztani. A helyszíni ellenőrzésnek alávetendő kedvezményezettek fennmaradó részét kockázatelemzés alapján kell kiválasztani.”
(A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen)
„l) visszatérítendő támogatás esetén azoknak a végrehajtási feltételeknek a teljesülését, amelyek figyelembevételével az irányító hatóság a visszatérítéssel érintett támogatás arányát meghatározza.”
(2) A helyszíni ellenőrzés részletes szabályait az 1. melléklet határozza meg.”
„(4) A finanszírozási keretből lehívott összeget az irányító hatóság kizárólag a programszámlára fizetheti ki. A programszámlára átutalt összeget az alapok alapját végrehajtó szervezet kizárólag az irányító hatóság által jóváhagyott program szerinti finanszírozás céljából, a finanszírozási megállapodás rendelkezései szerint használhatja fel.”
[A kifogás 153. § (3) bekezdése szerinti felterjesztéséig az irányító hatóság vagy a közreműködő szervezet, a felterjesztést követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a kifogás elbírálására irányuló eljárást megszünteti, ha a kifogást elbíráló döntés meghozataláig]
„i) a kifogás benyújtója jogutód nélkül megszűnt.”
„(3a) Szabálytalansági eljárás lefolytatásának mellőzése esetén, ha a szabálytalanság megállapítására a 159. § (5) bekezdése alapján került sor vagy az irányító hatóság a 159. § (6) bekezdése alapján rendelkezik a pénzügyi korrekció és egyéb jogkövetkezmények végrehajtásáról, a kedvezményezett a (2) bekezdés szerinti észrevételezési jogával nem élhet, észrevételeit jogorvoslati kérelmében vagy kifogásában fejtheti ki.”
„(3b) EMVA forrás esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére vonatkozó kötelezést a kifizető ügynökség rendeli el.”
„(3) Az iratok felterjesztéséig az irányító hatóság az (1) bekezdés a)–c) pontja alapján elutasíthatja a jogorvoslati kérelmet.”
„(1) A jogorvoslati kérelmet az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás dokumentumaival, a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával és a szabálytalansági eljárás tárgyában folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági vagy egyéb hatósági, illetve bírósági eljárásról szóló tájékoztatással együtt a jogorvoslati kérelem beérkezését – ha a szabálytalansági eljárásban több kedvezményezett jogosult jogorvoslati kérelem előterjesztésére, úgy a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi jogosult tekintetében való elteltét – követő tíz napon belül felterjeszti az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterhez.”
„171/A. § (1) Az iratok felterjesztéséig az irányító hatóság, azt követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati eljárást megszünteti, ha a) valamennyi jogorvoslati kérelem előterjesztésére jogosult írásbeli nyilatkozatával visszavonta a jogorvoslati kérelmét,
b) a támogatási jogviszony – nem a jogorvoslati kérelemmel érintett szabálytalansági döntés következtében – megszűnt,
c) a kedvezményezett jogutód nélkül megszűnt.
(2) A jogorvoslati eljárás megszüntetéséről az irányító hatóság – az iratok felterjesztését követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter – haladéktalanul tájékoztatja a támogatási szerződésben szereplő valamennyi kedvezményezettet.”
„(2a) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott, indokolt döntését egyidejűleg közli a szabálytalansági eljárással érintett valamennyi kedvezményezettel, az irányító hatósággal és a közreműködő szervezettel.”
„(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati kérelem elbírálása érdekében felterjesztett iratokat a jogorvoslati döntés meghozatalát követően, a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló tájékoztatással együtt továbbítja az irányító hatóság, illetve az irányító hatóságon keresztül a közreműködő szervezet részére.”
„(1) Ha az irányító hatóság a támogatást részben vagy egészben visszavonja, a támogatási szerződéstől bármelyik fél eláll, illetve az alapok alapját végrehajtó szervezettel, a pénzügyi közvetítővel, vagy a végső kedvezményezettel szemben szabálytalanság kerül megállapításra, vagy egyéb okból kifolyólag visszafizetési kötelezettségük keletkezik, a kedvezményezett az addig folyósított támogatás, illetve kifizetett halasztott önerő visszavonással érintett összegét, az alapok alapját végrehajtó szervezet, – ha az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi eszköz végrehajtására pénzügyi közvetítőt vesz igénybe – a pénzügyi közvetítő, vagy a végső kedvezményezett a visszavonással érintett összeget a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamattal növelt mértékben, a visszafizetésre kötelezés közlésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. Nem kell kamatot fizetni visszatérítendő támogatás támogatási szerződés szerinti visszatérítése során.”
„(9) Az (5) bekezdést pénzügyi eszközök esetén és a visszatérítendő támogatás visszatérítése során nem kell alkalmazni.”
„175/B. § A 175/A. § szerinti esetben a teljesítés napja a visszatartás megvalósulásának napja. Ha a kedvezményezett a követelést önként visszafizeti, a visszafizetés teljesítésének napja az EFK forint bankszámlán történő jóváírás napja.”
„(4) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program terhére nyújtott támogatások esetén nem kell alkalmazni.”
1. 3. § (3) bekezdésében az „eltérésekre” szövegrész helyébe az „eltérésekre, továbbá egyéb iránymutatásokra” szöveg,
6. 41/A. § (1) bekezdésében a „szakpolitikai felelős” szövegrész helyébe a „szakpolitikai felelős, EMVA esetén a kifizető ügynökség, ETHA esetén a közreműködő szervezet” szöveg,
7. 47. § (2) bekezdésében a „felhívás közzétételét” szövegrész helyébe a „felhívásban meghatározott, a benyújtás első lehetséges napját” szöveg,
8. 53. § (1) bekezdésében az „álló” szövegrész helyébe az „álló – EMVA esetén fókuszterületenként is meghatározott –” szöveg,
9. 57/A. § (1) bekezdésében az „alkalmazni” szövegrész helyébe az „alkalmazni azzal, hogy a felhívás erre irányuló rendelkezése alapján döntés-előkészítő bizottság hívható össze” szöveg,
12. 64. § (3) bekezdésében az „öt fő” szövegrész helyébe az „öt – ha a szakpolitikai felelős nem az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszter által vezetett minisztériumban került kijelölésre, legfeljebb hét – fő” szöveg,
13. 66. § (3) bekezdésében az „összköltséggel” szövegrész helyébe az „összköltséggel vagy támogatási összeggel” szöveg,
14. 74. § (3) bekezdésében az „eljárást megindító ajánlati, ajánlattételi, illetve részvételi felhívást, valamint az ezekhez kapcsolódó dokumentációt, amelyet” szövegrész helyébe az „eljárás megindításához szükséges közbeszerzési dokumentumokat, amelyeket” szöveg,
18. 115/A. § (3) bekezdésében a „kedvezményezettől” szövegrész helyébe a „kedvezményezettől a hiánypótlást követően egy alkalommal,” szöveg,
21. 131. § (7) bekezdésében a „Devizában” szövegrész helyébe az „A felhívás eltérő rendelkezése hiányában a devizában” szöveg,
22. 132. § (3) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság a hiánypótlást követően egy alkalommal” szöveg,
23. 154. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság, a kifizető ügynökség” szöveg,
24. 165. § (3) bekezdésében a „hatóság által” szövegrész helyébe a „hatóság, EMVA forrás esetén a kifizető ügynökség által” szöveg,
26. 192/B. § (1) bekezdésében az „előzetesen, egy összegben lehívni” szövegrész helyébe a „támogatási előlegigénylés keretében, az arra vonatkozó szabályozás figyelembevételével egy összegben igényelni” szöveg
1. 19.1. pont nyitó szövegrészében a „szemlét legalább” szövegrész helyébe a „szemlét EMVA, illetve ETHA forrásból támogatott tevékenység esetén legalább 1 fő, egyéb esetben legalább” szöveg,
2. 23. pontjában a „kerülhet” szövegrész helyébe a „kerül” szöveg,
3. 34.2. pontjában a „mértékkel” szövegrész helyébe a „mértékkel, támogatási alappal” szöveg,
4. 47.2. pontjában a „34.2–34.4” szövegrész helyébe a „35.1–35.4.” szöveg,
5. 53/A. pont e) alpontjában a „követő öt munkanapon belül” szövegrész helyébe a „követően haladéktalanul” szöveg,
6. 55. pont f) alpontjában az „a szerződéskötéshez” szövegrész helyébe a „– támogatói okirat kivételével – a szerződéskötéshez” szöveg,
7. 55. pont i) alpontjában az „a szerződéskötéshez” szövegrész helyébe a „– támogatói okirat kivételével – a szerződéskötéshez” szöveg,
8. 61.1. pont záró szövegrészében a „napon” szövegrész helyébe a „napon, terület-, illetve állatlétszám alapú támogatás esetén a KAP rendelet 74. cikke alapján végzett ellenőrzés lezárását követő harminc napon” szöveg,
9. 63.3. pontjában az „A” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
10. 103.1. pontjában a „kedvezményezettől” szövegrész helyébe a „kedvezményezettől a hiánypótlást követően egy alkalommal,” szöveg,
11. 104.1. pontjában az „IH” szövegrész helyébe az „irányító hatóság” szöveg,
12. 132.1. pontjában a „kedvezményezettől” szövegrész helyébe a „kedvezményezettől a hiánypótlást követően egy alkalommal,” szöveg,
13. 140.5. pontjában az „A” szövegrész helyébe az „EMVA forrásból nyújtott támogatás kivételével a” szöveg,
14. 141.4. pontjában a „Ha” szövegrész helyébe az „EMVA forrásból nyújtott támogatás kivételével, ha” szöveg,
15. 141/A.1. pontjában a „kedvezményezettől” szövegrész helyébe a „kedvezményezettől a hiánypótlást követően egy alkalommal,” szöveg,
16. 160.5. pontjában a „kedvezményezettől” szövegrész helyébe a „kedvezményezettől a hiánypótlást követően egy alkalommal,” szöveg,
17. 188/A.2. pontjában az „az utalványozás” szövegrész helyébe a „jóváhagyása” szöveg,
18. 205.5. pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság, a kifizető ügynökség” szöveg,
20. 229.6. pontjában az „n) alpont” szövegrész helyébe a „pont c) alpont ca) és cb) alpontja, valamint n) alpontja” szöveg,
21. 269.6. pontjában a „rendezéről” szövegrész helyébe a „rendezéséről” szöveg
(3) A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat B:1 mezőjében az „Irányító hatóság kijelöléséért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „A Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja” szöveg lép.
1. C:6 mezőjében az „Egyszer, legkésőbb projekt megvalósítás befejezéséig” szövegrész helyébe az „A költség felmerülésekor” szöveg,
2. C:16 mezőjében az „Egyszer, legkésőbb projekt megvalósítás befejezéséig” szövegrész helyébe az „A költség felmerülésekor” szöveg,
3. B:140 mezőjében az „Egységköltség alapú átalány, egyösszegű átalány esetén az átalány alapon támogatott tevékenységek, eredmények elkészültét alátámasztó dokumentumok” szövegrész helyébe az „Egységköltség alapú átalány, egyösszegű átalány esetén az átalány alapon támogatott tevékenységek, eredmények teljesülését alátámasztó, a felhívásban meghatározott dokumentumok” szöveg
7. 124. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „– projekt szintű konzorcium esetén a főkedvezményezett –” szövegrész,
55. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 466/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
„8.6. Az 57/B. § (4) bekezdése szerinti esetben bármely benyújtott dokumentum beérkezésének tényét, tartalmát és annak időpontját a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) által a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett, kamarai meghatalmazott igénybevétele esetén a kamarai meghatalmazott ügyfélkapus értesítési tárhelyére küldött értesítés igazolja.” „10.1. Az irányító hatóság vezetője – az EMVA kivételével – minden beérkezett támogatási kérelemhez projektmenedzsert jelöl ki, kivéve, ha a kijelölést a 7.1. pont alapján már elvégezte.”
„14.5a. Ha az 57/C. § (6) bekezdése szerinti eljárás eredményeként az állapítható meg, hogy a támogatási kérelemben megjelölt támogatási alap egy része tekintetében jogosult a támogatást igénylő a támogatásra, a támogatási kérelem a jogosult rész tekintetében kerül további értékelésre.” „15.1. A támogatási kérelem adatai helyénvalóságának ellenőrzése és a szabálytalanságok megelőzése érdekében a projektmegvalósítás tervezett helyszínének felkeresését (helyszíni szemle, EMVA forrásból származó támogatás esetén előzetes helyszíni szemle) lehet elrendelni.”
„16. Helyszíni szemle elrendelése esetén – ha a helyszíni szemlét a tartalmi értékelés során vagy az azt megelőző időszakban rendeltek el – az értékelés nem zárható le a szemle eredményének megismerését és kiértékelését megelőzően. A helyszíni szemle jegyzőkönyvét az adott támogatási kérelem projektdossziéjához kell csatolni, ha az nem érhető el a monitoring és információs rendszerben.”
„22/A.1. EMVA, illetve ETHA forrásból támogatott tevékenység esetén, ha az előzetes helyszíni szemle a támogatást igénylő közreműködése nélkül, külső vizsgálattal (szemrevételezéssel, méréssel) vagy távérzékeléssel elvégezhető, mellőzhető a szemléről történő tájékoztatás. Ebben az esetben a helyszíni szemle a támogatást igénylő vagy alkalmazottja, meghatalmazottja jelenléte nélkül is elvégezhető.
22/A.2. A 22/A.1. pont szerinti esetben a helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyv másolatát – annak lezárását követő tizenöt napon belül – elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyfélkapu rendszerén keresztül, egyéb esetben postai úton kell kézbesíteni a támogatást igénylő részére. A jegyzőkönyvre a támogatást igénylő a kézhezvételtől számított nyolc napon belül észrevételt tehet.
22/A.3. EMVA, illetve ETHA forrásból támogatott tevékenység esetén az előzetes helyszíni szemle jegyzőkönyve nem tartalmazza a 21. pont e) és f) alpontjában foglaltakat, ha a helyszíni szemle a támogatást igénylő közreműködése nélkül, külső vizsgálattal (szemrevételezéssel, méréssel) vagy távérzékeléssel elvégezhető.
22/A.4. EMVA, illetve ETHA forrásból támogatott tevékenység esetén a támogatást igénylőre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr – ha az ehhez szükséges technikai feltételek adottak – köteles a támogatást igénylőnek a helyszínen átadni vagy azt részére a jegyzőkönyv lezárásától számított tizenöt napon belül megküldeni, amelyre a támogatást igénylő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított nyolc napon belül észrevételt tehet.
22/A.5. EMVA, illetve ETHA forrásból támogatott tevékenység esetén az eljárási határidőbe nem számít be a támogatást igénylő kiértesítésétől az ellenőrzés, illetve szemle befejezéséig eltelt idő, továbbá a helyszíni szemle jegyzőkönyvének a kedvezményezett részére történő átadásától vagy megküldésétől az észrevétel beérkezéséig tartó időtartam.”
„25.4. Az értékelést az irányító hatóság munkatársa (a továbbiakban: belső értékelő) vagy megfelelő szakértelemmel rendelkező más személy (a továbbiakban: külső értékelő) végzi. Külső értékelő akkor vehető igénybe, ha az irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszter által vezetett minisztérium alkalmazásában álló szakértő, illetve természetes személy külső szakértő esetén az irányító hatóság vezetője, egyéb esetben az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter előzetesen engedélyezte.”
„25.6. A 25.3. ponttól eltérően belső értékelő esetén nem szükséges az irányító hatóság vezetője általi felhívásonkénti egyedi kijelölés, ha a belső értékelő munkaköri leírása tartalmazza az értékelői feladatokat.”
(A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslata a támogatásra és elutasításra javasolt támogatási kérelmek legfontosabb azonosító adatait tartalmazza:)
„b) az összköltség, a mérték vagy a támogatási alap csökkentése esetén a csökkentett összköltséget, mértéket vagy támogatási alapot, valamint feltételekkel történő támogatás esetén a támogatást igénylő által teljesítendő előfeltételeket és ezek részletes indoklását,”
„51.3. Az 51.2. ponttól eltérően EMVA és ETHA támogatás esetén támogatói okirat akkor is kiállításra kerül, ha csökkentett összköltséggel, támogatási összeggel vagy támogatási alappal támogatható a kérelem.”
(Ha az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi eszköz végrehajtására pénzügyi közvetítőt vesz igénybe, a pénzügyi közvetítő köteles)
„k) a végső kedvezményezettekkel szembeni lejárt, kétes követeléseit nyilvántartani és az alapok alapját végrehajtó szervezet által meghatározott követeléskezelési tevékenységet ellátni,”
„61.8. A szerződésmódosítás tervezet irányító hatóság általi megküldésének határideje – ide nem számítva az esetleges hiánypótlás idejét – a módosítási kérelem beérkezésétől számított harminc nap, ha a KAP rendelet 74. cikke alapján végzett ellenőrzés lefolytatására kerül sor, az ellenőrzés lezárását követő harminc nap, amely határidőket az irányító hatóság egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat.”
„75. E rendelet alkalmazásában beruházási célú, illetve beruházási jellegű az a projekt, amely összköltségének legalább 50%-át az 5. melléklet beruházás fogalmának megfelelő költségek teszik ki.” „76.1. Ha a biztosíték értéke a biztosítéknyújtás határidejéig nem a teljes megítélt támogatási összegre terjed ki, a további biztosítékokat az egyes kifizetési igénylések benyújtásával egyidejűleg kell nyújtani.
76.2. A biztosítéknyújtás határideje a soron következő kifizetési igénylés benyújtásának időpontja.
76.3. Ha a kedvezményezett a 83. § (2) bekezdése alapján a biztosítékot rövidebb lejárattal bocsátotta rendelkezésre, a biztosítékot biztosíték típusonként egy dokumentumban kell benyújtani vagy az elsőként benyújtott dokumentum módosításaként, kivéve, ha az adott típusú biztosíték kötelezettje nem ugyanaz a személy, illetve, ha a biztosíték nem ugyanazon támogatási jogviszonyra vonatkozik. 76.4. Ha a biztosíték mérsékelhető vagy megszüntethető, az irányító hatóság haladéktalanul gondoskodik az erre vonatkozó nyilatkozat kiadásáról. Szállítói előleg biztosítására nyújtott biztosíték esetén a biztosíték megszüntethető, vagy – az előleg részletekben történő igénybevétele esetén – mérsékelhető, ha a szállító előleg elszámolását az irányító hatóság elfogadta.
76.5. A biztosítéknyújtási kötelezettség megszűnése esetén a megszüntetés költsége a kedvezményezettet terheli.”
„77.1. Konzorcium esetén minden konzorciumi tagnak nyújtania kell a kötelező biztosítékokat, ha a ráeső támogatási összeg meghaladja a 20 millió forintot és a 84. § alapján nem mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól. 77.2. A konzorciumi tag által nyújtandó biztosíték mértéke a konzorciumi tag részére juttatott támogatási összeg.
77.3. A konzorciumi tagok a biztosítéknyújtási kötelezettséget átvállalhatják.
77.4. Biztosítéknyújtásra nem kötelezett konzorciumi tag a biztosítékmentességet más konzorciumi tagra nem terjesztheti ki.
77.5. Ha a projekt támogatási összege meghaladja az 50 millió forintot, a fenntartási időszakban azon konzorciumi tagoknak is szükséges a konzorciumi tag részére juttatott támogatási összeg 50%-ának megfelelő mértékű biztosítékot nyújtaniuk, amelyekre jutó támogatás egyenként nem haladja meg az 50 millió forintot.”
„97/A. Ahol a VI–XIII. fejezet – ide nem értve a 151.1. pontot, 178.1. pontot, 212.4. pontot és 269.3–269.5. pontot – irányító hatóságot említ, azon EMVA forrás esetén kifizető ügynökséget kell érteni, ide nem értve, amikor az irányító hatóság és a kifizető ügynökség egyaránt megnevezésre került.” (A támogatási szerződésben meghatározott célok elérése érdekében felmerült költségek finanszírozásához a kedvezményezett a következő típusok szerint igényelheti a projekt megvalósításához szükséges támogatást:)
„Az időközi kifizetési igénylés visszavonása
141/B.1. A hiánypótlásra visszaküldött időközi kifizetési igénylést a kedvezményezett visszavonhatja, ha a hibák javítása a hiánypótlásra való felszólításban rögzített határidőben nem lehetséges.
141/B.2. Ha az időközi kifizetési igénylés visszavonásra került, a kedvezményezett ismételten benyújthat kifizetési igénylést.
141/B.3. EMVA forrásra benyújtott kifizetési igénylés a felhívásban részletezett feltételek alapján részben vagy egészben visszavonható.”
„168.8. A záró kifizetési igénylés a hiánypótlás alatt visszavonható a 141/B.1. és 141/B.2. pontban foglaltaknak megfelelően.”
„175/A. Visszatérítendő támogatás esetén a záró kifizetési kérelem jóváhagyásával egyidejűleg az irányító hatóság megvizsgálja a támogatási szerződésben rögzített végrehajtási feltételek teljesülését. A vizsgálat eredményeként megállapított, visszatérítéssel érintett támogatás arányáról és a visszafizetés részletes ütemezéséről az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezettet.”
„188/A.3. Ha a keretösszeg átcsoportosítással nem rendezhető, az érintett elszámoló bizonylat alapján járó támogatás a támogatási összeg erejéig folyósítható, a fennmaradó összeg kifizetését a kedvezményezettnek szükséges teljesíteni.
188/A.5. Ha az uniós szabályok értelmében a 188/A.4. pont szerinti összegek kifizetése több éven át elhúzódik, az éves részletekre vonatkozó árfolyam meghatározó ügyleti ténye azon év január 1-je, amely évre az adott részletet folyósítják.”
„203.3. A kifogás kivizsgálására és elbírálására jogosult szerv a döntését a rendelkezésre álló dokumentumok, valamint jogszabályi előírás alapján vezetett adatbázisban megtalálható adatok vizsgálatával hozza meg.”
„203.5. A határidők számítása szempontjából a határidő nyugvása a kifogás hatáskörrel rendelkező szervhez történő beérkezése napjától a kifogást benyújtónak a kifogás tárgyában született döntésről történő tudomásszerzéséig tart.”
„226.10. A 173. § (1) bekezdése szerinti esetben az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a döntéséről és az eljárás lezárásáról egyidejűleg tájékoztatja az irányító hatóságot, kijelölés esetén a közreműködő szervezetet és a kedvezményezettet. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati eljárást lezáró döntését a döntést követő három napon belül rögzíti a monitoring és információs rendszerben.” (Követelést kell előírni
a túlfizetés eseteiben:)
„cd) ha a kedvezményezett érdekkörében felmerült okból a jogosan járó összegnél magasabb összeg került kiutalásra,”
(Követelést kell előírni)
„o) ha a projekt végső pénzügyi zárásakor, illetve korrekciós pénzügyi zárásakor a visszatérítendő támogatás alkalmazására vonatkozó, támogatási szerződésben meghatározott végrehajtási feltételek alapján a kedvezményezett a támogatás teljes vagy részbeni visszafizetésére kötelezett.”
„236.1. Ha a kedvezményezettnek az irányító hatósággal szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, a fennálló tőkekövetelés után – a 229.1. pont o) alpontja szerinti kivétellel – ügyleti kamatot kell fizetni.”
„237.1. A túlfizetés 229.1. pont c) alpont ca) és cb) alpontja szerinti eseteiben, valamint a 229.1. pont o) alpontja szerinti esetben csak az előírt fizetési határidő, részletfizetés esetén határidők leteltét követően kell ügyleti kamatot felszámítani. A 229.1. pont c) alpont cc) alpontja szerinti esetben a szerződésmódosítás hatálybalépésétől ügyleti kamatot kell felszámítani.”
„238.3. A kedvezményezett részére késedelmi kamatként a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamatot kell felszámítani a fizetési határidő és a késedelmes visszafizetés EFK forint bankszámlán való jóváírás napja között eltelt napokra, EMVA esetén legfeljebb 60 napra.” „279.1. Fenntartási kötelezettség – a 278.5. pont szerinti, valamint a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében támogatott projektek kivételével – infrastrukturális beruházás, illetve termelő beruházás esetén áll fenn.”
„281.1. A támogatási szerződésben a projektmegvalósítás befejezésétől vagy az irányító hatóság döntése alapján a projekt fizikai befejezésétől évente fenntartási jelentés benyújtása írható elő a kedvezményezett számára. A fenntartási időszaknak az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikke szerinti kezdetét nem érinti, ha az irányító hatóság döntése alapján a jelentéstételi kötelezettség a projekt fizikai befejezésétől indul, amely a felhívásban kerül rögzítésre.” „282.2. Ha a kedvezményezettnek fenntartási kötelezettsége nem áll fenn, jelentéstételi kötelezettséget akkor kell előírni, ha a kedvezményezett a projektmegvalósítás befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget vállalt. A jelentéstétel gyakoriságát az irányító hatóság a felhívásban vagy a támogatási szerződésben határozza meg.”
„283.3. A vállalási időszak kezdete – az irányító hatóság döntésétől függően – a projekt fizikai befejezésének vagy a megvalósítás befejezésének napja, amely a felhívásban kerül rögzítésre.”
„309.2. A tételeket véletlenszerűen (számítógép segítségével vagy véletlenszám-táblázattal) kell kiválasztani. Ha a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak indokolják vagy elszámolási hiba gyanúja merül fel, a véletlenszerű kiválasztáson felül közvetlen tételkijelölés is lehetséges.”
„309.6. Az elvégzett munkát dokumentálni kell. A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ellenőrzés eredményét. A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv mellékletében rögzíteni kell azt, hogy mely összesítőkről mely tételek kerültek ellenőrzésre.
309.7. Azonos kedvezményezett vonatkozásában több intézkedés keretében felmerülő helyszíni ellenőrzéseket egy időpontban is le lehet lefolytatni.”
„310.4. Az irányító hatóság köteles gondoskodni a módszertan évenkénti felülvizsgálatáról legkésőbb október 15-ig, EMVA és ETHA esetén legkésőbb február 15-ig a hibaszázalékok és más ismert kockázati tényezők figyelembevétele érdekében.”
(A kockázatelemzés során – az ellenőrizendő projektek és kedvezményezettek jellemzőit figyelembe véve – javasolt mérlegelni)
„j) az előző helyszíni ellenőrzés óta eltelt időt.”
„320.2. Az irányító hatóság elkészíti az ellenőrzést végzők részére a megbízólevelet a konkrét helyszíni ellenőrzés(ek), illetve projektek vonatkozásában, vagy általános érvényű megbízólevél is kiállításra kerülhet.”
„321.2. Az időpont-egyeztetést követően az irányító hatóság az ellenőrzés tervezett időpontja előtt legalább öt naptári nappal vagy a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 25. cikke szerint értesíti a kedvezményezettet az esedékes helyszíni ellenőrzésről, annak céljáról és kiterjedéséről, a vonatkozó jogszabályi felhatalmazásról.” (A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzíteni kell)
„c) az ellenőrzött szervezet nevét, címét, jelenlévő képviselőjének nevét, beosztását, az ellenőrzés helyszínét, időpontját, időtartamát,”
„EMVA, ETHA specifikus szabályok a projektek végrehajtása során végzett helyszíni szemlék és helyszíni ellenőrzések tekintetében
327/B.1. EMVA nem terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások esetén a beruházási műveletekkel kapcsolatos adminisztratív ellenőrzések magukban foglalják a támogatott művelet vagy befektetési terület legalább egyszeri helyszíni szemléjét a beruházás végrehajtásának ellenőrzése céljából. A helyszíni szemle célja a beruházás megtörténtéről, létezéséről, működéséről történő meggyőződés és a beruházási cél megvalósulásának igazolása.
327/B.2. EMVA forrásból támogatott képzési projektek, konferenciák, egyéb rendezvények megvalósulásának vizsgálatára eseményszemle rendelhető el, amelyet az esemény konkrét időpontjában kell lefolytatni. Az eseményszemle célja a rendezvény megvalósulásának ellenőrzése és az elszámolni kívánt tételek helyszínen történő beazonosítása.
327/B.3. A beruházások helyszíni szemléjét, valamint az eseményszemlét egy fő is végezheti.
327/B.4. A 308.1. ponttól eltérően az EMVA, illetve ETHA forrásból támogatott intézkedések esetén helyszíni ellenőrzést végezhet az a személy is, aki ezen alapok tekintetében a helyszíni ellenőri képzésen részt vett és sikeres szakmai vizsgát tett.
327/B.5. EMVA, illetve ETHA forrásból támogatott intézkedések esetén, ha a helyszíni szemle vagy helyszíni ellenőrzés a kedvezményezett közreműködése nélkül, külső vizsgálattal (szemrevételezéssel, méréssel) vagy távérzékeléssel elvégezhető, mellőzhető a szemléről, ellenőrzésről történő tájékoztatás. Ebben az esetben a helyszíni szemle, illetve helyszíni ellenőrzés a kedvezményezett vagy alkalmazottja, meghatalmazottja jelenléte nélkül is elvégezhető.
327/B.6. EMVA, illetve ETHA forrásból támogatott intézkedések esetén, ha a helyszíni szemle vagy helyszíni ellenőrzés a kedvezményezett közreműködése nélkül, külső vizsgálattal (szemrevételezéssel, méréssel) vagy távérzékeléssel elvégezhető, a helyszíni szemlén vagy ellenőrzésen felvett jegyzőkönyv másolatát annak lezárását követő tizenöt napon belül, elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyfélkapu rendszerén keresztül, egyéb esetben postai úton kell kézbesíteni a kedvezményezett részére. A jegyzőkönyvre a kedvezményezett a kézhezvételtől számított nyolc napon belül észrevételt tehet.
327/B.7. EMVA, illetve ETHA forrásból támogatott intézkedések esetén a kedvezményezettre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr – ha az ehhez szükséges technikai feltételek adottak – köteles a kedvezményezettnek a helyszínen átadni vagy azt részére a jegyzőkönyv lezárásától számított tizenöt napon belül megküldeni, amelyre a kedvezményezett a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított nyolc napon belül észrevételt tehet.
327/B.8. Az EMVA, illetve ETHA forrásból támogatott intézkedések esetén a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv nem tartalmazza a 323.1. pont e) és f) alpontjában foglaltakat, ha a helyszíni ellenőrzés a kedvezményezett közreműködése nélkül, külső vizsgálattal (szemrevételezéssel, méréssel) vagy távérzékeléssel elvégezhető.
327/B.9. EMVA, illetve ETHA forrásból támogatott intézkedések esetén az eljárási határidőbe nem számít be a kedvezményezett kiértesítésétől az ellenőrzés, illetve szemle befejezéséig eltelt idő, továbbá a helyszíni szemle vagy ellenőrzési jegyzőkönyv kedvezményezett részére történő átadásától vagy megküldésétől az észrevétel beérkezéséig tartó időtartam.
327/B.10. Ha az EMVA forrásból támogatott intézkedések tekintetében a kedvezményezett a helyszíni szemle vagy a helyszíni ellenőrzés lebonyolítását megtagadja, akadályozza, illetve a helyszíni szemlét, vagy helyszíni ellenőrzést végzőkkel nem működik együtt, támogatási kérelme, illetve kifizetés igénylése elutasításra kerül.”
a) 13.2. pont c) alpontja,
b) 14.1. pont a) alpontjában a „(legalább hét, legfeljebb tizenöt napos)” szövegrész,
c) 74/A. pont c) alpontjában a „pénzügyi közvetítő általi” szövegrész,
d) 77.6–77.8. pontja,
f) 100.1. pont b) alpontjában a „vagy” szövegrész,
g) 176.3a. pontjában a „tagi konzorcium esetében” szövegrész,
h) 226.11. pontja,
i) 229.1. pont c) alpont ca) alpontjában a „vagy a kedvezményezett” szövegrész,
j) 229.1. pont d) alpontjában az „ , illetve korrekciós pénzügyi zárásakor meghatározott egyenleg alapján” szövegrész,
k) 284.3. pontjában az „ , azaz a projekt pénzügyi befejezését követő nap” szövegrész,
l) 313.1. pont c) alpontjában az „a projekt lezárását követően,” szövegrész.
2. melléklet a 466/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
„3.8.2.2. A megyei jogú város a járása területén található települési önkormányzatok e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló közfeladat-fejlesztési projektjei projektmenedzsment tevékenységének, valamint a 3.12.1. pontban foglalt további tevékenységek ellátásában köteles részt venni – kivéve a területi kiválasztási eljárásrendben kiválasztott projektek esetén -, ha azt a települési önkormányzat kéri. Megyei jogú város, illetve település által közösen fenntartott önkormányzati hivatal esetén területi kiválasztási eljárásrendben kiválasztott projektek tekintetében is a megyei jogú város köteles részt venni az e pontban meghatározott feladatok ellátásában, ha a települési önkormányzat kéri.”
„3.12.6. Ha a felhívás lehetővé teszi, a 3.12.1. pont alatti táblázat alapján a felhívásban elszámolhatóként megjelölt költségekre vonatkozó meghatározott százalékos korlátok a projekt-előkészítés és a projektmegvalósítás során a tételek közötti átcsoportosítással módosíthatók azzal, hogy összességében így sem haladhatják meg az ezen, a felhívásban elszámolhatóként megjelölt költségtípusokra vonatkozó mértékek együttes összegét. Az ingatlanvásárlás költségtípusra átcsoportosítani nem lehet, ennek maximálisan elszámolható mértéke nem emelhető. Ha az átcsoportosításra lehetőség van, a 3.2.1.4., 3.2.2., 3.3.6.4., 3.3.8.2., 3.4.3.2., 3.4.4.1., 3.4.4.2., 3.8.1. és 3.9.4. pontot e ponttal összhangban kell értelmezni.”
5.2.3.1. a pénzügyi eszköz keretében a végső kedvezményezettek számára kifizetett összegek, teljesített kifizetések,
5.2.3.2. a szerződés alapján (fennálló vagy már lejárt garanciaszerződésekre) lekötött összegek,
5.2.3.3. az elszámolhatósági időszakot követő kamat-, illetve garanciadíj-támogatás, ha a szükséges forrás letéti számlára utalásra került még az elszámolhatósági időszakban,
5.2.3.4. a pénzügyi eszköz felmerült irányítási költségeinek visszatérítése, vagy az irányítási díjak kifizetése:
5.2.3.4.3. az irányítási költségek és díjak ügyviteli díjakat is tartalmazhatnak, amelyeknek ha egy részét a végső kedvezményezettnek számítják fel, azok összege nem jelenthető be elszámolható kiadásként,
5.2.3.4.4. az irányítási költségek és díjak a finanszírozási megállapodás aláírásának napjától kezdve minősülnek elszámolhatónak,
5.2.3.4.5. az alapok alapját végrehajtó szervezet tekintetében minden olyan költség elszámolhatónak minősül, amely közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközök kialakításával, illetve végrehajtásával kapcsolatban keletkezett,
5.2.3.4.6. az alapok alapját végrehajtó szervezet vonatkozásában a pénzügyi eszközök kialakításához vagy végrehajtásához kapcsolódó elszámolható költségek nem kizárólag a felmerülésük évében számolhatók el, hanem az azt követő években is, az elszámolhatósági időszak végéig,
5.2.3.4.7. az alapok alapját végrehajtó szervezet pénzügyi eszközök kialakításával vagy végrehajtásával összefüggésben felmerült költségeit az adott évre vonatkozó könyvvizsgálói jelentésben kell bemutatni,
5.2.3.5. tőkerészesedés alapú eszközök és mikrohitelek esetén az elszámolhatósági időszak után legfeljebb hat évig az adott elszámolhatósági időszakon belül a végső kedvezményezettek által végrehajtott beruházásokkal kapcsolatban fizetendő tőkésített irányítási költségek és díjak, amelyeket a letéti számlára befizetnek,
5.2.3.6. működőtőke-beruházás finanszírozását célzó pénzügyi eszközök esetén elszámolható költségeknek a következő beruházási célok közül legalább egyhez kapcsolódnia kell: új vállalkozás alapítása, korai szakaszban lévő vállalkozásoknak juttatott tőkebefektetés (magvető és start-up vállalkozások esetén), növekedési szakaszban lévő vállalkozásoknak juttatott tőkebefektetés (vállalkozás növekedésének támogatása vagy humán, illetve állóeszköz-állomány növekedése), vállalkozások általános tevékenységének megerősítését célzó tőkebefektetés (meglévő piaci helyzet megerősítését és megvédését célzó tevékenységek, valamint kapacitás felhasználás megerősítése), új projektek létrehozása (új alkalmazások kifejlesztése, új marketing kampány), piaci terjeszkedés (termék vagy szolgáltatás piaci kiterjesztése, területi terjeszkedés), meglévő vállalkozások új fejlesztései (új szabadalmak, új termékek), az Sztv. 78. § (2) bekezdése szerinti nyersanyagok beszerzési költségei, az Sztv. 78. § (1) bekezdése szerinti egyéb termeléshez szükséges költségek, az Sztv. 79. §-a szerinti munkaerő költségek a 3.5. pontban foglalt előírásokra figyelemmel, az Sztv. 3. § (6) bekezdés 5. pontja szerinti készletbeszerzés költségei, közüzemi díjnak minősülő rezsiköltségek a 3.9.1.1. pont szerint, kivéve a telefon, fax, internet, telekommunikáció költségeit, kereskedelmi tevékenységből származó követelések az Sztv. 29. § (2) bekezdése szerint.” 5.3.1.1. az élelmiszerek beszerzésével és az alapvető anyagi támogatással kapcsolatos költségek,
5.3.1.2. ha közszféra szervezet vásárolja meg az élelmiszert vagy az alapvető anyagi támogatást, és partnerszervezetek számára továbbítja azokat, az élelmiszernek vagy alapvető anyagi támogatásnak a partnerszervezetek raktárába történő szállításának költségei, valamint a tárolás költségei az 5.3.1.1. pont szerinti költségek 1%-ának megfelelő átalányösszegként megadva, vagy – megfelelően indokolt esetben – a ténylegesen felmerült és kifizetett költségek,
5.3.1.4. az élelmiszer-adományok begyűjtésének, szállításának, tárolásának és szétosztásának, továbbá az ezekkel közvetlenül kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeknek a partnerszervezeteknél felmerült és általuk kifizetett költségei,
5.3.1.5. az élelmiszert vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyekhez közvetlenül vagy együttműködési megállapodás keretében eljuttató partnerszervezetek által vállalt kísérő intézkedések bejelentett költségei az 5.3.1.1. pont szerinti költségek 5%-ának megfelelő átalányösszegként megadva.”
„7.5. Teljes egészében közbeszerzési vagy beszerzési eljárás keretében megvalósuló projektek megvalósítása során felmerült költségek esetén nem alkalmazható egyszerűsített elszámolási mód. Ha az elszámolni tervezett költségeknek csak egy része keletkezett közbeszerzési vagy beszerzési eljárás keretében megkötött szerződésből, az alkalmazhatóság feltételeit vizsgálni kell. Ha a kiszervezett (beszerzés, közbeszerzés útján megvalósított) tevékenység a projekt műszaki, szakmai tartalmának lényeges vagy többségi elemét jelenti, akkor egyszerűsített elszámolás nem alkalmazható.”
„7.6.1. Ha az egyszerűsített elszámolási mód valamely költségtípus esetén a felhívás alapján, az abban rögzített feltételek fennállásával biztosított, úgy kötelező a projektmegvalósítás során az egyszerűsített elszámolási mód használata.
7.6.2. Ha egy ESZA-ból finanszírozott projekt támogatási összege nem haladja meg az 50 000 eurót és egyéb szabályok nem zárják ki az egyszerűsített elszámolási módok alkalmazhatóságát, akkor legalább egy költségelem tekintetében alkalmazni kell az egyszerűsített elszámolási módot.”
3. melléklet a 466/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
„6.2. Közbeszerzési eljárásban vagy más, jogszabályban meghatározott eljárástípus keretében beszerzett javak esetén az eljárás dokumentációja alátámaszthatja a piaci árat azzal, hogy az irányító hatóság kétség esetén jogosult külön vizsgálatot folytatni és az eljárás során kialakult ártól – a vizsgálat eredménye alapján – eltérő értéken meghatározni az általa elismert piaci árat.”
